Az Európai Parlament,

–  tekintettel a fegyverkereskedelmi szerződéssel (ATT) foglalkozó, 2012. július 2. és 27. között New Yorkban tartandó ENSZ-konferenciára,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az „Egy fegyverkereskedelmi szerződés felé: a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normák megállapítása” című, 2006. december 6-i 61/89 sz. határozatára(1), melyet az ENSZ 153 tagállama támogatott, és amely a fegyverkereskedelmi szerződés felé vezető folyamat hivatalos kezdetét jelenti, valamint a szintén 153 ENSZ-tagállam által támogatott, a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2009. december 2-i 64/48 sz. határozatára(2), melynek értelmében úgy határoztak, hogy 2012-ben négy egymást követő héten összehívják a fegyverkereskedelmi szerződéssel foglalkozó ENSZ-konferenciát annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy, a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi standardokon nyugvó, jogilag kötelező eszközt a hagyományos fegyverek továbbadására,

–  tekintettel a Tanács 2010. június 14-i 2010/336/KKBP határozatára(3), illetve a fegyverkereskedelmi szerződés támogatásának céljából végzett uniós tevékenységekről szóló korábbi tanácsi határozatokra,

–  tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös tanácsi álláspontra(4),

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsának következtetéseire, különösen a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2007. december 10-i és 2010. július 12-i következtetéseire,

–   tekintettel a fegyverkereskedelmi szerződésről és a hagyományos fegyverek exportjára, importjára és értékesítésére vonatkozó közös nemzetközi szabályok létrehozásáról szóló 2007. június 21-i(5), valamint a fegyverexportra vonatkozó uniós magatartási kódexről szóló 2008. március 13-i(6) és 2008. december 4-i(7) állásfoglalásaira, melyek hangsúlyozzák a fegyverkereskedelmi szerződés sürgős szükségességét,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának a fegyverkereskedelmi szerződés elemeiről szóló álláspont kifejtésére irányuló kérelmére adott uniós válaszokra,

–  tekintettel a világ számos civil társadalma által az erős és szilárd fegyverkereskedelmi szerződés érdekében folytatott kampányra – többek között a fegyverzetellenőrzési kampányra – és a Nobel-békedíjasok felhívására,

–  tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009. május 6-i, 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel nem létezik a hagyományos fegyverek átadásának szabályozására vonatkozó, jogilag kötelező érvényű globális szerződés;

B.  mivel több mint 40 ENSZ-tagállam nem rendelkezik fegyverkereskedelmet ellenőrző nemzeti szabályozási kerettel, illetve nem tesz eleget semmilyen regionális vagy nemzetközi normának;

C.  mivel az Egyesült Államok kongresszusi kutatószolgálata szerint 2010-ben a fejlődő országokba irányuló fegyverkereskedelemre vonatkozó szerződések globális becsült értéke 40 355 millió amerikai dollár, a szállítások értéke pedig 34 989 millió amerikai dollár volt(9);

D.  mivel az ENSZ Közgyűlésének 64/48 sz. határozata sürgeti a tagállamokat, hogy a hagyományos fegyverek átadására a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi standardokon nyugvó, hatékony és kiegyensúlyozott, jogilag kötelező eszközt hozzanak létre, valamint erős és szilárd szerződést valósítsanak meg;

E.  mivel az ENSZ Közgyűlésének meghatározása szerint a fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) célja, hogy az „a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös normákat megállapító, jogilag kötelező szerződés”(10) legyen, és az államoknak „biztosítaniuk kell, hogy nemzeti rendszereik és belső ellenőrzésük a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek annak megelőzése érdekében, hogy a hagyományos fegyverek a legálisról az illegális piacra kerüljenek, ahol terrorista cselekményekre, szervezett bűnözésre és egyéb bűncselekményekre használhatók fel”(11);

F.  mivel az ellenőrizetlen és szabályozatlan fegyverkereskedelem súlyos veszélyt jelent a helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi békére, biztonságra és stabilitásra, valamint a demokráciára, a jogállamiságra és a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésre is; mivel a szabályozatlan fegyverkereskedelem hozzájárul a fegyveres konfliktusokhoz, az emberek kitelepítéséhez, a szervezett bűnözéshez és a terrorizmushoz;

G.  mivel a 2012-ben tárgyalandó fegyverkereskedelmi szerződésnek egyértelmű és kötelező érvényű, a legmagasabb szintű nemzetközi standardoknak megfelelő, a nemzetközi emberi jogi törvényekkel és a nemzetközi humanitárius joggal teljes mértékben összhangban álló rendelkezéseket kell tartalmaznia;

H.  mivel az egységes, koherens és következetes uniós megközelítés kulcsfontosságú egy ilyen szerződés elfogadásához és tényleges, globális szintű végrehajtásához;

I.  mivel a fegyverkereskedelem terén nem léteznek kötelező kötelezettségvállalások a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogok egyértelmű védelmezésére;

J.  mivel a Tanács hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak biztosítására, hogy az előkészítő bizottság ülései a lehető legtöbb szereplőt bevonják; mivel e célból a Tanács 2010. június 14-én elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződés támogatásának céljából végzett uniós tevékenységekről szóló 2010/336/KKBP határozatot, hogy előmozdítsa a fegyverkereskedelmi szerződést az ENSZ-tagállamokban, a civil társadalomban és az iparban;

K.  mivel elfogadása óta a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló uniós közös álláspont hozzájárult az uniós tagállamok nemzeti fegyverkivitel-ellenőrzési politikáinak harmonizálásához, és annak elveit és kritériumait számos harmadik ország hivatalosan elfogadta;

L.  mivel a fegyverkereskedelmi szerződésnek meg kell erősítenie az elszámoltathatóságot, végrehajtásának pedig nyitottnak és átláthatónak kell lennie;

M.  mivel az ENSZ Alapokmánya jogokat és felelősségeket ruház az ENSZ-tagállamokra, például többek között az 51. cikk értelmében valamennyi államnak természetes joga az egyéni vagy kollektív önvédelem;

Átláthatóság és elszámoltathatóság – a szilárd fegyverkereskedelmi szerződés kulcsa

1.  megjegyzi, hogy a gazdasági és pénzügyi válság ellenére a globális export értéke tovább nőtt, és hogy az uniós tagállamok változatlanul az összes export hozzávetőleg 30%-át képviselik, és a világ vezető fegyvergyártói és -exportőrei között vannak(12); ezért hangsúlyozza, hogy az EU-nak felelőssége és érdeke a szabályozott és átláthatóbb, globális szintű fegyverkereskedelem kialakítása és az ahhoz való hozzájárulás;

2.  megjegyzi, hogy a rosszul szabályozott, ellenőrizetlen és átláthatatlan fegyverkereskedelem a fegyverekkel való felelőtlen kereskedelemhez vezet, szükségtelen emberi szenvedést okozott, táplálta a fegyveres konfliktusokat, az instabilitást, a terrortámadásokat és a korrupciót, aláásta a béketeremtő folyamatokat, a jó kormányzást és a társadalmi-gazdasági fejlődést, demokratikusan választott kormányok megdöntéséhez vezetett, továbbá a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a nemzetközi humanitárius jog megsértését eredményezte;

3.  ezért szorgalmazza, hogy a jogilag kötelező érvényű nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2012. júliusi tárgyalások – a nagyobb átláthatóságon és elszámoltathatóságon keresztül – jelentsenek történelmi előrelépést, mégpedig a hagyományos fegyverek átadásáról, importjáról és exportjáról szóló határozatokra vonatkozó értékelésekhez a legmagasabb nemzetközi normák és kritériumok kialakítása révén;

4.  felhívja a nemzetközi közösséget, hogy demonstrálja a nemzetközi fegyverkereskedelem szabályozása iránti elkötelezettségét oly módon, hogy a 2012. júliusi konferencián az eljárási szabályzat teljes körű alkalmazásával egy olyan átfogó szövegről állapodik meg, amely egy szilárd szerződés elfogadásához szükséges valamennyi főbb kérdésre kiterjed;

5.  felszólít az ENSZ globális és átfogó fegyverkereskedelmi szerződésének gyors megtárgyalására, sürgős elfogadására és hatálybaléptetésére;

Hatály

6.  hangsúlyozza, hogy egy hatékony szerződésnek a hagyományos fegyverek kereskedelme terén folyó tevékenységek lehető legszélesebb skálájára ki kell terjednie, többek között az importra, az exportra, az átadásra (beleértve az árutovábbítást és átrakodást, valamint az ideiglenes importot és exportot és az újrakivitelt), a külföldi licenc alapján történő gyártásra, a készletgazdálkodásra és valamennyi kapcsolódó szolgáltatásra, beleértve a közvetítést, a szállítást és a finanszírozást is;

7.  úgy véli, hogy egy hatékony szerződésnek a hagyományos fegyverek kereskedelmének valamennyi aspektusára ki kell terjednie, például az államok közötti átadásra, az államok és a magánfelhasználók közötti átadásra, a kereskedelmi értékesítésekre és bérbeadásokra, valamint a kölcsönökre, az ajándékozásokra, a segélyekre vagy az átadás bármilyen más formájára;

8.  úgy véli, hogy egy hatékony szerződésnek ki kell terjednie továbbá a hagyományos fegyverek lehető legszélesebb skálájára, például a kézi lőfegyverekre, a könnyű fegyverekre és ezek lőszereire, az immateriális átadásokra, a kettős felhasználású termékekre, az ezek használatával kapcsolatos összetevőkre és technológiákra, valamint az előállításra vagy a karbantartásra, akár katonai, akár egyéb biztonsági és bűnüldözési célokra való felhasználásról van szó;

9.  úgy véli, hogy az elszámoltathatóság megerősítése és a fegyverek tiltott felhasználókhoz történő kerülésének megelőzése érdekében megfelelő figyelmet kell fordítani a hagyományos fegyverek és lőszerek jelölésére és nyomon követhetőségére;

Kritériumok és nemzetközi normák

10.  úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés hosszú távú sikere a lehető legmagasabb szintű, legerőteljesebb és legegyértelműbb normák elfogadásától függ;

11.  szorgalmazza, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés emlékeztesse a részes államokat arra, hogy a fegyverek átadására vonatkozó valamennyi határozatnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalásaikat – különösen a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tekintetében –, valamint meg kell felelnie az ENSZ Alapokmányának, ideértve a regionális szervezetek és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kivetett szankciókat és fegyverembargókat; úgy véli, hogy a részes államoknak nem lenne szabad fegyvereket átadniuk olyan országok számára, amelyekben fennáll a jelentős kockázata annak, hogy e fegyvereket a nemzetközi emberi jogok, valamint a nemzetközi humanitárius jogok súlyos megsértésére – például népirtásra, emberiség elleni bűncselekményekre és háborús bűnökre – használják fel;

12.  sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy a döntéshozóknak a fegyverexportra vonatkozóan nyújtott útmutatás érdekében fogadjanak el (nemzetközi standardokként kidolgozandó) további, kötelező erejű kritériumokat; úgy véli, hogy e kritériumoknak ki kell térniük különösen a célországnak a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a nonproliferáció és a korrupció elleni harc terén tett előrelépéseire, az eltérítés kockázatára, az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásra, valamint a regionális béke és biztonság megőrzésére; úgy véli, hogy a szerződésben külön korrupcióellenes kritériumot kell kidolgozni;

13.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt és az uniós tagállamokat annak előmozdítására, hogy a jövőbeli szerződésben erős korrupció elleni mechanizmusok is szerepeljenek, ahogyan az az EU 2011. július 12-i nyilatkozatának (3) bekezdésében is szerepel; emlékeztet arra, hogy be kell illeszteni egy olyan, a korrupcióra történő utalást, amely összhangban van az erre vonatkozó nemzetközi eszközökkel, és megfelelő intézkedéseket kell hozni az ilyen bűncselekmények megelőzésére;

14.  felszólít e kritériumoknak a – fegyverek kereskedelméről szóló határozatok alapját képező – kockázatértékelések végrehajtását szolgáló, közös operatív iránymutatások formájában történő kidolgozására;

15.  felszólítja az Európai Uniót, hogy az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződéséről folyó tárgyalások eredményétől függetlenül a fegyverkivitelről szóló 2008/944/KKBP közös európai uniós álláspont, valamint annak nyolc követelménye tekintetében továbbra is a legmagasabb szintű értelmezést kövesse, különös tekintettel a nemzetközi emberi jogokra és a nemzetközi humanitárius jogokra;

Végrehajtás és jelentéstételi intézkedések

16.  hangsúlyozza a fegyverkereskedelmi szerződés hatékony és hiteles végrehajtásának fontosságát, kiemelve az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a részes államok felelősségét, valamint az illetékes hatóságok közötti fokozott koordinációt;

17.  hegsúlyozza, hogy egy szilárd fegyverkereskedelmi szerződésnek olyan rendelkezéseket és referenciaértékeket kell tartalmaznia, amelyek arra kötelezik a részes államokat, hogy fogadjanak el nemzeti jogszabályokat, és állítsanak fel egy nemzeti hatóságot a szerződés hatálya alá tartozó valamennyi tétel átadásának ellenőrzésére és a jelentéstételi és végrehajtási követelmények teljesítésére; úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának ki kell terjednie a végfelhasználók ellenőrzésére és a közvetítési tevékenységekre – ideértve az üzemeltetők nyilvántartásba vételét és tevékenységeik engedélyeztetését –, a kiviteli engedély kérelmezői részéről a szükséges információknak és az alátámasztó dokumentumoknak még az engedély megadását megelőző rendelkezésre bocsátására, valamint a hagyományos fegyverek és lőszerek valamennyi, a nemzeti hatóság által vagy a szerződésnek megfelelően nem engedélyezett átadásának bűncselekménnyé minősítésére irányuló jogszabályi intézkedésekre;

18.  úgy véli, hogy a szerződés hatékony végrehajtása egyrészt az átláthatóság, másrészt a fegyverek exportjáról, importjáról és értékesítéséről szóló határozatokkal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok részes államok közötti cseréjének előmozdításától függ;

19.  úgy véli, hogy az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló, kialakulóban lévő nyilvántartása megkönnyíti majd ezen átláthatóság és információcsere létrejöttét, és felszólít a nyilvántartás további fegyverkategóriákra – mint a kézi lőfegyverekre, könnyű fegyverekre és lőszereikre – történő kiterjesztésére;

20.  ezért szorgalmazza, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés foglaljon magába szigorú és egyértelmű rendelkezéseket a részes államok rendszeres, éves szintű jelentéstételét illetően a fegyverátadásokról szóló határozatokról – többek között az átadásra engedélyezett felszerelések típusáról, összegéről és átvevőiről szóló információkról –, valamint a szerződés teljes és valamennyi rendelkezésére kiterjedő végrehajtásáról; szorgalmazza, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés ezen kívül kötelezze a részes államokat egy részletes nyilvántartásra szolgáló rendszer létrehozására, amely legalább 20 éven keresztül megőriz minden, a nemzeti ellenőrzési rendszereik által feldolgozott nemzetközi kereskedelmi és tranzakciós ügyletet;

21.  szorgalmazza egy külön erre a célra létrehozott, a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásáért és támogatásáért felelős egység létrehozását, melynek feladatköre magában foglalná a részes államok jelentéseinek összegyűjtését és elemzését, illetve felszólítja az ENSZ főtitkárát, hogy tegyen közzé éves jelentést a szerződés operatív rendelkezéseinek megerősítésére vonatkozó további javaslatokkal; szorgalmazza, hogy adják meg azt a jogot is a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásáért és támogatásáért felelős egység számára, hogy fegyverkereskedelemre vonatkozó adatokat elemezhessen, azonosíthassa az eltéréseket és a szerződés potenciális megsértését, valamint jelentést tegyen a részes államok közgyűlésének;

22.  felszólít valamennyi ilyen jelentés nyilvánosságra hozatalára;

23.  szorgalmazza, hogy a részes államok évente közgyűlést szervezzenek, ötévente pedig felülvizsgálati konferenciát, amelyen ösztönöznék a civil társadalmi szervezetek részvételét;

24.  úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés hosszú távú sikere az exportáló és importáló országokban a teljes átláthatóságtól és az illetékes nemzeti hatóságok (beleértve a parlamenti ellenőrző testületeket) felé történő elszámoltathatóságtól függ; ezért felszólít szilárd átláthatósági mechanizmusok felállítására, amelyek magukban foglalják az éves jelentéstételt a parlamentek szerepének erősítése érdekében, hogy elszámoltathassák kormányaikat a fegyverek exportjáról, importjáról és átadásáról hozott határozataikért;

25.  úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés szerinti kötelezettségvállalásaik végrehajtásához támogatást kérő részes államok részére biztosítani kell a szükséges támogatást és technikai segítségnyújtást; felhívja az Európai Uniót, hogy folytassa tevékenységeit a segítségnyújtás terén, és fokozza támogatását többek között a jogalkotási segítségnyújtás, az intézményfejlesztés, az adminisztratív támogatás terén, valamint a szállítás-ellenőrzési rendszerben részt vevő valamennyi testületben – például a civil társadalmi szervezetekben és a parlamentekben – a nemzeti szakértelem megerősítésének támogatása terén;

Az Unió és az Európai Parlament szerepe

26.  elismeri az Unió és tagállamai koherens és következetes szerepét a fegyverkereskedelmi szerződés kialakítását célzó nemzetközi folyamat támogatásában; felszólít az elkötelezettség és a támogatás folytatására a konferenciát megelőzően, többek között a júliusi konferenciához vezető legmagasabb politikai szinten tett lépésekkel és csúcstalálkozókkal, valamint a ratifikálás és a végrehajtási folyamat során;

27.  úgy véli, hogy az ENSZ főtitkárának a fegyverkereskedelmi szerződés elemeiről szóló álláspont kifejtésére irányuló kérelmére adott uniós válasz megfelelő alapot képvisel az uniós tagállamok összehangolt fellépésére a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló nemzetközi konferencián;

28.  sürgeti az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/alelnököt az összes uniós tagállammal folytatandó intenzív konzultációra és koordinálásra annak biztosítása érdekében, hogy az Unió egységesen szólaljon fel, és határozott álláspontot támogasson;

29.  felszólítja a tagállamokat, hogy a Lisszaboni Szerződésben vállalt kötelezettségvállalásukkal összhangban a konferencián tartsák fenn az ENSZ főtitkárának szóló válaszban ismertetett uniós álláspontot egy ambiciózus eredmény és egy szilárd fegyverkereskedelmi szerződés biztosítása érdekében; ezért felhívja az uniós tagállamokat, hogy nyíltan és egyértelműen vállalják a tárgyalásokban részt vevő uniós delegáció teljes támogatását;

30.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a jövőbeni szerződés tartalmát és tagságát illetően törekedjenek a határozottságra; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy mondjon le arról az álláspontjáról, mely szerint a fegyverkereskedelmi szerződést konszenzus alapján szükséges tárgyalni;

31.  üdvözli a főképviselő/alelnök az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke (1) bekezdésének megfelelően tett nyilatkozatát, mely szerint a Parlamenttel a konferencia előtt ismerteti az uniós álláspontot;

o
o   o

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek.

(1) http://daccess-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N06/499/77/PDF/N0649977.pdf?OpenElement (2) http://daccess-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N09/464/71/PDF/N0946471.pdf?OpenElement (3) HL L 152., 2010.6.18., 14. o. (4) HL L 335., 2008.12.13., 99. o. (5) HL C 146. E, 2008.6.12., 342. o. (6) HL C 66. E, 2009.3.20., 48. o. (7) HL C 21. E, 2010.1.28., 2. o. (8) HL L 146., 2009.6.10., 1. o. (9) http://www.sipri.org:9090/research/armaments/transfers/transparency/national_reports/united_states/CRS_Report_DN_03-10.pdf/view (10) Az ENSZ Közgyűlésének 61/89. sz. határozata. (11) Az ENSZ Közgyűlésének 63/240. sz. határozata. (12) A SIPRI (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet) trendjelző értékeiből származó adatok (US dollárban és 1990-es árakon kifejezve), amelyek az alábbi címen hozzáférhetőek: http://www.sipri.org/databases/armstransfers/background/explanations2_default