Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című 2012. április 18-i bizottsági közleményére (COM(2012)0173),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A szakmai gyakorlatok európai minőségi kerete” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0099),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A személyi és háztartási szolgáltatások foglalkoztatási potenciáljának kiaknázása” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0095),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „Az EURES reformja az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása jegyében” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0100),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A ”Több lehetőséget a fiataloknak' kezdeményezés végrehajtása: első lépések ' című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0098),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak a „Munkaerő-piaci tendenciák és kihívások” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0090),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak a „Nyitott, dinamikus és befogadó munkaerőpiacok” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0097),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „Az információs és kommunikációs technológiákban rejlő foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0096),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak a „Cselekvési terv az uniós egészségügyi dolgozók tekintetében” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0093),

–  tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A zöld gazdaság növekedésében rejlő foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása” című 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)0092),

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682) és az arról szóló 2011. október 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az atipikus szerződésekről, a foglalkoztatási pályák megóvásáról, a rugalmas biztonságról és a szociális párbeszéd új formáiról szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és zöld gazdaságot szolgáló foglalkoztatáspolitikákról szóló 2010. december 6-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) zöld munkahelyekhez szükséges készségekről szóló 2010-es tanulmányára,

–  tekintettel a munkavállalók Európai Unión belüli mobilitásának előmozdításáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása” című 2011. január 12-i bizottsági közleményre (COM(2011)0011), és a közös foglalkoztatási jelentés ahhoz csatolt tervezetére,

–  tekintettel a 2011. április 18-i „Előrelépés a közös európai célkitűzések felé az oktatásban és a képzésben” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0526),

–  tekintettel „Az Európai szakoktatási és szakképzési együttműködés az Európa 2020 stratégia támogatására” című 2011. június 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról szóló 2011. november 15-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a továbbra is fennálló szerkezeti gyengeségek és a gazdasági válság miatt a munkanélküliség aránya 2010 és 2012 között 9,5%-ról 10,2%-ra nőtt, ami 2008 óta összesen hatmillió munkahely elveszítését jelenti,

B.  mivel a tagállamok és régiók közötti különbségek növekedése mellett a foglalkoztatással, a társadalmi integrációval és a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos kihívások is fokozódnak,

C.  mivel a 2012. évi kilátások a Bizottság előrejelzései szerint még kedvezőtlenebbek: az uniós GDP előreláthatóan stagnálni fog, és több tagállamban recesszió várható 2012-ben,

D.  mivel 17,6 millió új munkahelyet kell betölteni ahhoz, hogy megvalósuljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló EU 2020 stratégia foglalkoztatási célkitűzése, amely 2020-ra a 20–64 éves korosztályra vetítve 75%-os foglalkoztatást jelöl meg,

E.  mivel a munkahelyi bizonytalanság mindenekelőtt a munkavállalók és családjaik számára jelent emberi tragédiát, emellett a termelési kapacitás pazarlásával is jár, hiszen a túlzott munkahely-változtatások és a hosszú munkanélküli vagy inaktív időszakok eredményeképpen a készségek gyakran elveszhetnek,

F.  mivel a munkanélküliség különösen a fiatalok körében magas, részben a szakemberkínálat és -kereslet közötti eltérések miatt, de sokszor a képzettségi szinttől függetlenül is,

G.  mivel a költségvetési konszolidáció érdekében számos tagállamban meghozott megszorító intézkedések hozzájárultak a munkanélküliség jelentős emelkedéséhez,

H.  mivel a pénzügyi válság a munkanélküliség jelentős emelkedéséhez vezetett, és számos tagállam gazdasága nem képes megfelelő növekedést elérni e probléma orvoslásához,

I.  mivel a magas foglalkoztatottsági szintre a költségvetési konszolidáció végrehajtásához és a gazdaság fellendüléséhez is szükség van, egyrészt a belső fogyasztás szintjének fenntartása, másrészt pedig annak előmozdítása révén, hogy többen járuljanak hozzá a jóléti állam finanszírozásához,

J.  mivel a számos tagállamban bevezetett munkajogi reformok ahelyett, hogy a minőségi munkalehetőségek növekedéséhez vezettek volna, egy olyan kétsebességű munkaerőpiac kialakulását ösztönözték, ahol egyre több munkavállaló – és gyakran a munkavállalók legkiszolgáltatottabb csoportja, például nők, fiatalok és migránsok – dolgozik állandó bizonytalanságban és alacsony fizetések mellett,

K.  mivel a tagállamok nemzeti reformprogramjai gyakran nem elegendők az EU 2020 stratégiában kitűzött uniós szintű célok többségének eléréséhez,

L.  mivel az EU 2012-es éves növekedési jelentése határozott fellépésre szólít fel a munkahelyteremtés felgyorsítása és a munkaintenzív fellendülés biztosítása érdekében, és mivel ezt az üzenetet a 2012. márciusi Európai Tanács is nyomatékosan megerősítette,

M.  mivel nemzeti és uniós szinten egyaránt a politikai döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a munkavállalók számára a megfelelő oktatási és képzési lehetőségeket a készségeik változó gazdasági keretekhez és foglalkoztatási formákhoz való igazítása érdekében,

N.  mivel a szociális, erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság előmozdítása egyike az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek,

O.  mivel a képzettséget igénylő, munkakör-specifikus készségekben már most is hiány tapasztalható az innováció számára létfontosságú területeken, és 2020-ra a nagyobb szaktudású szellemi alkalmazottakat igénylő munkahelyek aránya várhatóan több mint 40% lesz,

P.  mivel a legfrissebb statisztikák szerint minden negyedik európai munkaadónak nehézségeket okoz a munkahelyek betöltése, és képzett kereskedelmi alkalmazottakat, technikusokat és mérnököket találni a legnehezebb,

Q.  mivel a kutatásra, innovációra, oktatásra és képzésre irányuló – a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából létfontosságú – beruházás mértéke a nemzetközi gazdasági partnerekhez és versenytársakhoz képest még mindig alacsonyabb az EU-ban,

1.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az éves növekedési jelentésben megfogalmazott foglalkoztatási prioritásokat kiegészítve az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítását célzó középtávú szakpolitikai iránymutatást nyújtson; üdvözli a foglalkoztatási csomagban tárgyalt kérdések széles körét, és gratulál a munkahelyteremtéssel kapcsolatos szakpolitika régóta sürgetett módosításához; felszólít a zöld gazdaságban, az egészségügyi és szociális szolgáltató ágazatban, valamint az információs és kommunikációs technológiákban rejlő foglalkoztatási és növekedési potenciál kihasználásához szükséges beruházásokra, ideértve a szakismeretekre, képzésre és magasabb fizetésekre irányuló befektetéseket;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2012-es tavaszi Európai Tanács során megfogalmazott politikai kötelezettségvállalások és a közleményben adott bizottsági útmutatás ellenére a legtöbb tagállam a 2012-es nemzeti reformprogram részeként nem nyújtott be egy olyan nemzeti munkahely-teremtési tervet, amely átfogó intézkedéseket határoz meg a munkahelyteremtés, a zöld foglalkoztatás, a foglalkoztatási politikák és a pénzügyi eszközök közötti kapcsolat, a munkaerő-piaci reform, valamint a többéves reformterv elkövetkező 12 hónapban sorra kerülő végrehajtásának ütemezését pontosító egyértelmű menetrend kialakítása céljából;

3.  rámutat, hogy a munkaerő-piaci politika nem kompenzálhatja az elhibázott makrogazdasági politikákat, és felszólítja a Bizottságot, hogy a munkahelyteremtésre irányuló összes javaslatába építse bele az ILO méltányos munka programjában meghatározott alábbi négy célkitűzést: munkahelyteremtés, munkahelyi jogok garantálása, szociális védelem kiterjesztése és a szociális párbeszéd előmozdítása;

4.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését egy munkaerő-piaci nyomon követési rendszer, valamint egy olyan rendszer kialakítására vonatkozóan, amely az országspecifikus ajánlásokat nem teljesítő országokat kíséri figyelemmel; sürgeti a Bizottságot, hogy képezze e rendszer részét az EU 2020 stratégia szegénységre és társadalmi integrációra vonatkozó célkitűzései felé tett előrelépés nyomon követése is;

5.  sürgeti az EU állam- vagy kormányfőit, hogy 2012 végéig kötelezzék el magukat egy európai beruházási csomag mellett; hiszi, hogy egy ilyen csomag új lendületet is adna Európának a válságból való kilábalásához, amennyiben konkrét nemzeti és európai szintű kötelezettségvállalásokat is tartalmaz a kulcsfontosságú ágazatokban – amilyen például az erőforrás-hatékonyság és irányítás, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság vagy újrafeldolgozás/újrahasznosítás – a fenntartható növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló beruházás tekintetében; példaként megemlíti az energiahatékonysági irányelvet mint egy olyan európai jogszabályt, amely akár 2 millió új munkahelyet is tudna teremteni

6.  üdvözli a munkát terhelő adóéknek a költségvetésre nézve semleges módon történő csökkentésére irányuló javaslatot; emlékeztet arra, hogy a munkáltató által egy munkavállaló alkalmazása után fizetett összeg, illetve a munkavállaló tényleges bére közötti átlagos adóék gyakran 40% felett van; hiszi, hogy az adóterhek enyhítése az adómentességben/-csökkentésben részesülő vállalatok számára új munkahelyek teremtését vagy a bérek növelését tenné lehetővé;

7.  6a. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az ambiciózusabb megújulóenergia-célkitűzések ösztönzik a befektetéseket és ezáltal a foglakoztatást a tudásintenzív termelő technológiák terén; sürgeti a tagállamokat, hogy a erőforrás-hatékonyság elvén alapuló gazdasági modell felé mozduljanak el; rámutat a Bizottság megállapítására, hogy az erőforrások felhasználásának minden egyes százalékpontos csökkentése akár 100 000–200 000 új munkahely létrehozásához vezethet;

8.  támogatja az ötletet, mely szerint még több munkahely teremtésének az eszközeként elő kell mozdítani a vállalkozói készséget, a vállalkozások indítását és az önfoglalkoztatást, különösen azért, mert a kkv-k és mikrovállalkozások az uniós magánszektor munkahelyeinek több mint kétharmadát biztosítják, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – különösen a közbeszerzéseken és a finanszírozáshoz való hozzáférésen keresztül – fokozzák e területen a beruházásokat;

9.  üdvözli a társadalomtudatos vállalkozást és a társadalmi vállalkozói kedvet célzó beruházásokat, amelyek jó megoldást nyújthatnak a közjavak és a közszolgáltatások által ki nem elégített szociális szükségletek teljesítéséhez;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazza a „gondolkozz először kicsiben” elvet, és gondosan kövesse nyomon a megfelelő csökkentések végrehajtását ahhoz, hogy a kkv-kat ne terheljék aránytalan adminisztrációs terhek vagy az egységes piacon belüli szabad kereskedelem előtti akadályok, annak biztosítása mellett, hogy a munkajogi törvényeket és a szociális előírásokat minden szinten megfelelően betartsák;

11.  sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul számoljanak fel minden korlátozást a bulgáriai és romániai munkavállalók munkaerőpiachoz való szabad hozzáférése előtt; rámutat, hogy e korlátozások kedvezőtlen hatást fejtenek ki a be nem jelentett, szabálytalan munkavállalásra, és hogy az ilyen munkavállalás visszaélésekre ad alkalmat;

12.  felszólítja a tagállamokat, hogy az alábbi eszközökkel fokozzák erőfeszítéseiket az informális vagy be nem jelentett munka, illetve a kényszerített önfoglalkoztatás elleni küzdelemben: a munkaügyi ellenőrzésekhez megfelelő feltételek biztosítása, az illegális munkavállalás kockázatairól és hátrányairól szóló tájékoztatási kampányok indítása, a meglévő munkajog és a munkaügyi normák fokozott és jobb végrehajtásának összekapcsolása a be nem jelentett munka elleni küzdelem érdekében, az egyenlő bánásmód elvének általános alkalmazása, a nemzeti munkaügyi és szociális felügyelőségek közötti fokozottabb és jobb együttműködés és koordináció előmozdítása terén az EU – ellenőrzésekkel és megfelelő szankciókkal járó megelőző intézkedésekre is kierjedő – szerepének megerősítése, valamint az e területen elért eredmények szoros nyomon követése;

13.  üdvözli az egészségügyi és szociális ellátási ágazaton belüli foglakoztatásról folyó nyilvános konzultáció megindítását; úgy véli, hogy ezen ágazatok fontos szerepet játszhatnak az EU 2020 stratégia foglalkoztatásra és társadalmi integrációra irányuló célkitűzéseinek elérésében; felszólítja a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokban jelenleg tapasztalt munkafeltételek javítása érdekében minden jövőbeli szakpolitikai javaslatában vegye figyelembe a háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezményt;

14.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kohéziós politika, az EMVA és az ETHA keretében nyújtott támogatások fontos forrást biztosítanak a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést ösztönző befektetésekhez; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák e pénzeszközök és a mikrofinanszírozási eszköz hatékony, a lehetőségeket maradéktalanul kiaknázó felhasználását az oktatásra, képzésre, önfoglalkoztatásra, munkavállalói mobilitásra és termelékenységre irányuló beruházások céljaira;

15.  felszólít a növekedésre és innovációra irányuló uniós finanszírozási programok jelentkezési és jóváhagyási eljárásainak gyorsabb és egyszerűbb feldolgozására;

16.  üdvözli a minimálbérek tagállami szinten történő meghatározásának előnyeit hangsúlyozó bizottsági javaslatot a munkaviszonyban állók szegénysége és a szociális dömping leküzdése, valamint az összkereslet fokozása érdekében; úgy véli, hogy minden ilyen jellegű javaslatnak tudomásul kell vennie és tiszteletben kell tartania a kollektív tárgyalásra vonatkozó nemzeti gyakorlatokat;

17.  meggyőződése, hogy egy olyan munkavédelmi jogszabályt kell elfogadni, amely ösztönzést ad a vállalatoknak új munkahelyek teremtéséhez, a mobilitás és a munkaerőpiac alkalmazkodási képessége növelésének elősegítéséhez, s egyszersmind hozzájárul a szegmentáció uniós szintű orvoslásához;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a munkaerő-piaci szegmentáció valós okaival, például a nemek közötti egyenlőtlenségekkel, illetve a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét támogató politikák hiányával;

19.  egyetért azzal, hogy a gazdasági visszaesés idején a munkaidő megszervezésének belső rugalmassága elősegítheti a foglalkoztatottság és az alacsonyabb alkalmazkodási költségek fenntartását, de ez a növekedési politikát nem helyettesítheti; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intézkedéseket a társadalmi körülményekhez kell igazítani, meg kell vitatni a szociális partnerekkel, valamint a munkáltatók és a munkavállalók érdekeivel egyaránt össze kell egyeztetni;

20.  osztja a Bizottság ama véleményét, hogy a szerződéses megállapodások valamennyi formájának biztosítania kell néhány alapvető jogot a munkavállalók számára, beleértve a nyugdíjjogosultságot, a szociális védelemhez való jogot és az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést;

21.  üdvözli az uniós „készségkörkép” bevezetésére irányuló bizottsági kezdeményezést, amely javítani fogja az álláskeresők számára az átláthatóságot és a hozzáférést, illetve növelni fogja a munkavállalók mobilitását;

22.  üdvözli a szakmai képesítésekre vonatkozóan a Bizottság által a közelmúltban tett jogalkotási javaslatot; kulcsfontosságúnak tartja az oklevelek és szakmai képesítések kölcsönös elismerésének megerősítését, illetve a kompetenciák és készségek fokozott kölcsönös elismerésére szolgáló mechanizmus kidolgozását;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2012 végéig hozza létre az európai készségútlevelet a készségek elsajátításának módja és helyszíne tekintetében az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség biztosítása érdekében, amely lehetővé tenné a szakemberkínálat és -kereslet egymáshoz igazításának nagyobb hatékonyságát és a munkavállalók határokon átnyúló mobilitásának előmozdítását;

24.  üdvözli a bizottsági szolgálatoknak „A szakmai gyakorlatok európai minőségi kerete” című munkadokumentumát, és várakozással tekint a szakmai gyakorlatokra vonatkozó megállapodások tagállamonkénti áttekintéséről szóló tanulmány eredményei elé, illetve felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot arra, hogy a szakmai gyakorlatokat mindig kapcsolják össze a képesítési eljárással; felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtson be egy, a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszeréről, valamint egy, az ifjúsági garanciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot, illetve határozzon meg minimumszabályokat a minőségi szakmai gyakorlatok biztosítására és az abban való részvételre vonatkozóan;

25.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatási helyzete nagymértékben függ az általános gazdasági helyzettől; hangsúlyozza a fiataloknak az oktatásból a szakmai életbe történő átmenet során nyújtott támogatás, útmutatás és figyelemmel kísérés jelentőségét; felszólítja a Bizottságot, hogy az e területet érintő minden jövőbeli szakpolitikai javaslatot hangolja össze a „Mozgásban az ifjúság” és a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésekkel; felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben bevált gyakorlataikat;

26.  felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben ragadjanak meg minden lehetőséget annak biztosításához, hogy maximálisan négy hónapos munkanélküli időszakot követően az Európai Ifjúsági Garancia érvényesítésével minden fiatal uniós polgár munkába állhasson vagy képzést kezdhessen; úgy véli, hogy a tagállamoknak jogilag kötelezővé kell tenniük ezen Ifjúsági Garanciát ahhoz, hogy az ténylegesen javítsa azon fiatalok helyzetét, akik nem rendelkeznek munkahellyel, és oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt, illetve fokozatosan megoldja az uniós fiatalok munkanélküliségének problémáját; hangsúlyozza, hogy az Ifjúsági Garanciát egyedi pénzügyi támogatással kell ellátni, különösen azon tagállamokban, ahol a legmagasabb a fiatalok munkanélküliségi aránya;

27.  felszólítja a Bizottságot, hogy a strukturális alapok felhasználatlan kiutalásaival támogassa a tagállamokat a munkanélküliség és a fiatalok munkanélkülisége leküzdésében;

28.  csatlakozik a Bizottság tagállamokhoz intézett felszólításához, hogy fokozottabban használják az EURES-rendszert; hangsúlyozza az EURES fontos szerepét, amelyet a belső piac működésében játszik azzal, hogy tanácsadást nyújt a munkavállalóknak és az álláskeresőknek egy másik tagállamban az őket megillető jogokról; felszólít az Európai Parlament teljes bevonására az EURES-hálózat szerkezetére és irányítására vonatkozó reformba;

29.  üdvözli a nőket érő hátrányok csökkentését és munkaerő-piaci integrációjukat célzó bizottsági kezdeményezéseket, amelyek az egyenlő bérezésre, a megfelelő gyermekgondozási lehetőségek biztosítására, illetve a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó valamennyi megkülönböztetés és adókedvezményeket gátló tényező felszámolására irányulnak; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket ezeken a területeken;

30.  sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a nyugdíjak hordozhatóságáról szóló irányelvvel kapcsolatos munkát, tekintve, hogy a szociális biztonsági rendelkezéseket és a nyugdíjjogosultságokat érintő jogbizonytalanság egyike a munkavállalók szabad mozgása előtti legnagyobb akadálynak;

31.  felszólítja a tagállamokat, hogy – annak ellenére hogy a gazdasági válság miatt megszorító intézkedések váltak szükségessé, és különösen az euróövezetben az államadósság jelentette terheket a minimálisra kell csökkenteni – fogadjanak el növekedésbarát politikákat, többek között az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, a kutatás és innováció területére irányuló kiadások előtérbe helyezésével;

32.  sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg a méltányos mobilitást és a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos visszaélések felszámolását a fogadó és küldő országokban egyaránt;

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0466. (2) HL C 351. E, 2011.12.2., 29. o. (3) HL C 351. E, 2011.12.2., 39. o. (4) HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0455. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0263. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0495.