Choisissez la langue de votre document : bg - български es - español cs - čeština da - dansk de - Deutsch et - eesti keel el - ελληνικά en - English fr - français ga - Gaeilge hr - hrvatski it - italiano lv - latviešu valoda lt - lietuvių kalba hu - magyar mt - Malti nl - Nederlands pl - polski pt - português ro - română sk - slovenčina sl - slovenščina fi - suomi sv - svenska
Index   Előző   Következő   Teljes szöveg  Eljárás : 2011/0137(COD) A dokumentum állapota a plenáris ülésen Válasszon egy dokumentumot : A7-0046/2012 Előterjesztett szövegek : A7-0046/2012 Viták : PV 02/07/2012 - 19 CRE 02/07/2012 - 19 Szavazatok : PV 03/07/2012 - 6.7 CRE 03/07/2012 - 6.7 A szavazatok indokolása A szavazatok indokolása Elfogadott szövegek : P7_TA(2012)0272 Elfogadott szövegek  805k  334k 2012. július 3., Kedd - Strasbourg A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése ***I P7_TA(2012)0272 A7-0046/2012 Állásfoglalás   Egységes szerkezetbe foglalt szöveg Az Európai Parlament 2012. július 3-i jogalkotási állásfoglalása a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0285 – C7-0139/2011 – 2011/0137(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, –  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0285), –  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0139/2011), –  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, –  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére, –  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0046/2012), 1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; 2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek. Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2012. július 3-án került elfogadásra a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel P7_TC1-COD(2011)0137 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 207. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére(1), a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, rendes jogalkotási eljárás keretében(2), mivel: (1)  Az Európai Unió Tanácsa a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló, 2008. szeptember 25-i állásfoglalásában(3) az egyes szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet(4) felülvizsgálatát kérte. (2)  A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk uniós vámterületre történő belépését és piacra jutását a lehető legtöbb eszközzel akadályozni kell, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet fenyegetné. Ezért a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell az ilyen áruk megvásárlásához kapcsolódó kockázatokról. [Mód. 1] (3)  Az 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálata rámutatott, hogy a szellemitulajdon-jogok vámhatóságok általi érvényesítésének erősítése érdekében a jogi kereteket illetően bizonyos fejlesztésekre van szükség, egyúttal a rendelkezések jogi egyértelműségét is biztosítani kell, figyelembe véve a gazdasági, kereskedelmi és jogi fejleményeket is. [Mód. 2] (4)  Lehetővé kell tenni a vámhatóságok számára, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében ellenőrizzék azokat az árukat, amelyek az Unió vámterületén vámfelügyelet alatt állnak, vagy ilyen felügyelet alatt kellett volna állniuk, ideértve a felfüggesztő eljárás alá vont árukat is. A szellemitulajdon-jogoknak a határokon történő érvényesítése mindenkor az erőforrások hatékony felhasználásával jár, amikor az áruk a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet(5) meghatározása szerinti „vámfelügyelet” alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk. Amennyiben a vámszervek az árukat a határon lefoglalják, csak egy jogi eljárásra van szükség, míg ugyanilyen szintű jogérvényesítéshez számos különálló eljárásra lenne szükség a piacra került áruk megbontott és a kiskereskedőkhöz szállított tételeivel szembeni fellépés esetén. Kivételt kell tenni a végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott áruk tekintetében, mivel azok vámfelügyelet alatt maradnak még akkor is, ha szabad forgalomba bocsátották őket. Helyénvaló továbbá nem alkalmazni e rendeletet az utasok által a személyes poggyászukban szállított árukra sem, feltéve, hogy ezek az utasok személyes használatára szolgálnak, és nem merülnek fel a kereskedelmi forgalomra utaló jelek. [Mód. 3] (5)  Az 1383/2003/EK rendelet nem terjed ki bizonyos szellemitulajdon-jogokra és kizár bizonyos jogsértéseket. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a vámhatósági ellenőrzést ki kell terjeszteni más típusú jogsértésekre is, így a párhuzamos kereskedelemből eredő jogsértésekre, valamint a vámhatóságok által már érvényesített, deamelyek nem tartoznak az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá nem tartozó más jogsértésekre. . Ugyanebből az okbólE célból indokolt a rendelet hatálya alá vonni – a már eddig is az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó jogok mellett – a kereskedelmi neveket, amennyiben azok a nemzeti jog alapján kizárólagos tulajdonjogként védettek, a félvezető termékek topográfiáit, a használati mintákat, a műszaki megoldások megkerülését szolgáló eszközöket, valamint az uniós jogszabályok által létrehozott bármely kizárólagos szellemitulajdon-jogot. [Mód. 4] (5a)   A tagállamok elegendő forrást bocsátanak rendelkezésre ahhoz, hogy vámhatóságaik képesek legyenek a megnövekedett feladatok ellátására, valamint megfelelő képzést biztosítanak vámtisztviselőik számára. A Bizottság és a tagállamok irányvonalakat fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá eső jogsértések különböző típusai tekintetében végrehajtandó vámellenőrzésekre megfelelően és egységes módon kerüljön sor. [Mód. 5] (5b)   Ez a rendelet maradéktalan végrehajtását követően hozzájárul továbbá az egységes piachoz, amely biztosítja a jogosultak hatékonyabb védelmét, ösztönzi a kreativitást és az innovációt, valamint megbízható és jó minőségű termékeket nyújt a fogyasztók számára, ami cserébe megerősíti a fogyasztók, vállalkozások és kereskedők közötti határokon átnyúló tranzakciókat. [Mód. 6] (5c)   A szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie az új jogi keretek vámhatóságok általi harmonizált – és szükségtelen késlekedés nélküli – alkalmazásának biztosítása érdekében az egész Unióban, ami a kereskedelem hátráltatása nélkül védelmezi a jogosultakat. A Modernizált Vámkódex – különösen egy interoperábilis e-vám rendszer – jövőbeli végrehajtása előmozdíthatná a jogérvényesítést. [Mód. 7] (5d)   A tagállamok erőforrásai a vámigazgatás terén egyre korlátozottabbak. Az új rendeletek ezért nem róhatnak további pénzügyi terheket a nemzeti hatóságokra. Az új kockázatkezelő technológiák előmozdítása és a nemzeti hatóságok rendelkezésére álló erőforrások maximalizálására irányuló stratégiákat támogatni kell.[Mód. 8] (6)  Ez a rendelet a vámhatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően ez a rendelet nem vezet beír elő semmiféle új kritériumot a szellemi alkotásokra alkalmazandó jog megsértésének igazolása céljából. [Mód. 9] (7)  Ez a rendelet nem érinti a bíróságok hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletben(6) meghatározottakat. (8)  Bárkinek, aki saját nevében képes jogi eljárást indítani az adott jog esetleges megsértése miatt – függetlenül attól, hogy ő a szellemi alkotáshoz fűződő jog jogosultja vagy sem –, jogosultságot kell biztosítani arra is, hogy vámhatósági intézkedés iránti kérelmet nyújtson be. (9)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szellemitulajdon-jogokat az Európai Unió egészében érvényesítsék, helyénvaló arról rendelkezni, hogy amennyiben az intézkedés iránti kérelem benyújtására jogosult személy az Unió egész területét lefedő szellemitulajdon-jog érvényesítését kezdeményezi, az említett személy kérelmezheti valamely tagállam vámhatóságánál olyan határozat kiadását, amely az adott tagállam vámhatóságának intézkedésének előírásán felül bármely másik olyan tagállam vámhatóságának intézkedéséről is rendelkezik, ahol a szellemitulajdon-jog érvényesítését kezdeményezik. (10)  A szellemitulajdon-jogok gyors érvényesítésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a vámhatóságok megfelelő bizonyítékokelegendő jelek alapján azt gyanítják, hogy a felügyeletük alatt álló áruk szellemitulajdon-jogot sértenek, akkor akár saját kezdeményezésükre, akár kérelemre felfüggeszthessék az áruk kiadását, vagy lefoglalhassák azokat annak érdekében, hogy a vámhatóságok intézkedését kezdeményező kérelem előterjesztésére jogosult személy eljárást indíthasson annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. [Mód. 10] (10a)   Ha felmerül annak gyanúja, hogy valamely tranzitáru az Unióban szellemitulajdon-jog oltalma alatt álló termék utánzata vagy másolata, akkor a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa köteles eleget tenni az áruk végső rendeltetési helyére vonatkozó bizonyítási kötelezettségnek. A nyilatkozattevő, az áruk birtokosa vagy tulajdonosa által nyújtott világos és meggyőző bizonyíték hiányában az áruk vélelmezett végső rendeltetési helye az uniós piac. A Bizottság – figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát – iránymutatásokat fogad el, amelyek kritériumokat tartalmaznak a vámhatóságok számára az átirányítás és az uniós piacon történő forgalombahozatal veszélyének hatékony értékelése céljából. [Mód. 11] (11)  Ha nem hamisított vagy kalózáru válik jogsértés gyanújának tárgyává, a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. Ezért indokolt eljárás megindítását előíró intézkedésről rendelkezni, kivéve ha az érintett felek – nevezetesen az áruk birtokosa és a jogosult – beleegyeznek az áruk megsemmisítésébe. Az ilyen eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságok feladata, hogy eldöntsék, történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve hogy az adott árukra vonatkozó szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos megfelelő döntéseket meghozzák.[Mód. 12] (12)  Az 1383/2003/EK rendelet lehetővé tette, hogy a tagállamok olyan eljárásról rendelkezzenek, amely megengedi bizonyos áruk megsemmisítését anélkül, hogy kötelező lenne eljárást indítani a szellemitulajdonjog-sértés tényének megállapítására. Amint azt a hamisításnak a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló 2008. december 18-i európai parlamenti állásfoglalás(7) elismeri, ez az eljárás nagyon hasznosnak bizonyult azokban a tagállamokban, ahol élhettek vele. Ezért ezt az eljárást mindazon szemmel látható jogsértések esetére kötelezővé kell tenni, amikor a vámhatóságok puszta szemrevételezéssel könnyen megállapíthatják a jogsértést,minden jogsértés tekintetében, és az eljárást a jogosult kérelmére alkalmazni kell, amennyiben a jogosult megerősítette a szellemitulajdon-jog megsértését és hozzájárult a megsemmisítéshez, és amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áru birtokosa nem emel kifogást a megsemmisítés ellen. [Mód. 13] (13)  Az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása érdekében a hamisított és kalózáruk felhasználók azon jogának sérelme nélkül, hogy a vámhatóságok intézkedéseinek jogalapjáról ésszerű időn belül megfelelő tájékoztatást kapjanak – az áruk kis tételei vonatkozásában egyedi eljárást kell bevezetni, amely a jogosult beleegyezése nélkül is lehetővé tenné az áruk megsemmisítését, Az arra vonatkozó küszöbérték megállapítása érdekében, hogy milyen szállítmányok minősülnek kis tételnek, ebben a rendeletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni a Bizottság számára általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására. Fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytassonamennyiben a jogosult az általa benyújtott kérelemben kérte a különleges eljárás alkalmazását. [Mód. 14] (14)  Amikor a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat készít elő és szövegez, biztosítania kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, gyors és megfelelő továbbítását az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.[Mód. 15] (15)  A jogi egyértelműség érdekében – valamint a törvénytisztelő kereskedők érdekeinek védelmében a határokon történő jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezésekkel való esetleges visszaélésekkel szemben – indokolt megváltoztatni a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén lefoglalható árukra vonatkozó határidőket, azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámhatóságok kötelesek átadni a jogosultak számára a szállítmányokra vonatkozó információkat, illetve valamint azokat, amelyek mellett az áruk vámfelügyelet mellett történő megsemmisítését lehetővé tevő eljárás kérelmezhető a hamisítástól és kalózáru-forgalmazástól eltérő szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén.valamint Ha a vámhatóságok a kérelem jóváhagyását követően intézkednek, indokolt továbbá olyan rendelkezést bevezetni, amely lehetővé teszi az áruk tulajdonosa számára, hogy álláspontját a vámhatóságok előtt még azt megelőzően kifejthesse, hogy azok meghoznák – számára esetlegesen kedvezőtlen – határozatukata vámszerv a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk kiadását felfüggesztené vagy azokat lefoglalná, mivel a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.[Mód. 16] (16)  Figyelemmel az e területen a vámhatóságok által elfogadott intézkedések ideiglenes és megelőző jellegére, valamint az intézkedések által érintett felek érdekellentéteire, a rendelet gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében, az érintett felek jogainak tiszteletben tartása mellett, az eljárásokat bizonyos szempontok szerint módosítani kell. Ezért, figyelemmel az e rendeletben előírt különféle értesítésekre, a vámhatóságoknak a vámkezelésre vagy az áruk elhelyezésére vonatkozó dokumentumok alapján a legmegfelelőbb személyt kell értesíteniük. Annak érdekében, hogy az érintett felek részére küldött értesítések valamennyi határidejét összhangba hozzák, Az e rendeletben a szükséges értesítések tekintetében meghatározott határidőket attól az időponttóla kézhezvétel időpontjától kell számítani. , amikor a vámhatóságok kiküldték az értesítéseket. A hátrányos tartalmú határozat meghozatalahamisított vagy kalózáruktól eltérő áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása előtti meghallgatásra vonatkozó jog határidejét a kézhezvételtől számított három munkanapban kell meghatározni, feltéve hogyha az intézkedésre vonatkozó határozat iránti kérelmet előterjesztők önként kérték a vámhatóságoktól az intézkedést.és a nyilatkozattevőket vagy az áruk birtokosait áruik vámfelügyelet alá helyezésekor tájékoztatni kell azok különleges helyzetéről. A kis tételekre vonatkozó egyedi eljárás esetében, amikor is a fogyasztók várhatóan közvetlenül érintettek és nem várható el tőlük ugyanolyan fokú gondosság, mint a vámeljárások teljesítésében általában érintett egyéb gazdasági szereplőktől, a szóban forgómeghallgatáshoz való jogot minden fajta áru esetében biztosítani kell, a jog gyakorlására vonatkozó határidőt jelentősenpedig meg kell hosszabbítani. Tekintettel az e rendelet előírásai szerint a vámhatóságokra háruló lehetséges munkateherre, a vámhatóságnak előnyben kell részesíteniük a nagy tételek kezelését.[Mód. 17] (17)  A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást (TRIPS-megállapodást) úgy lehet, sőt, kell értelmezni és végrehajtani, hogy az támogassa a WTO tagjainak a közegészség védelméhez való jogát, és különösen segítse elő a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. Az olyan gyógyszerszállítmányoknakEzért különösen fontos, hogy a vámhatóság valamennyi intézkedése összhangban álljon az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikke szerinti fejlesztési együttműködési politikájával, és hogy ne foglaljon le generikus gyógyszereket, illetve ne függessze fel azok kiadását az Európai Unió területén keresztül – átrakással, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód vagy eszköz megváltoztatásával vagy ezek nélkül – történő továbbítása továbbításuk esetén, amikor az áthaladás az Unió területén kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, a szellemitulajdon-jogok megsértése kockázatának vizsgálatakor a vámhatóságoknak mérlegelniük kell, hogy fennáll-e annak a jelentős valószínűsége, hogy ezeket az árukat átirányítják és az uniós piacon hozzák forgalombaamennyiben nincs egyértelmű és meggyőző bizonyíték arra, hogy eladásukat az Unióban kívánják megvalósítani. [Mód. 109, 126 és 153] (17a)  A hamis védjeggyel vagy kereskedelmi megjelöléssel ellátott gyógyszerek eredete és minősége hamisan van feltüntetve, így azok az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) szerint hamisított gyógyszernek minősülnek. A jogszerű generikus gyógyszerek uniós vámterületen való áthaladásának akadályozása nélkül megfelelő intézkedéseket kell tenni annak megakadályozása érdekében, hogy az ilyen termékek eljussanak a betegekhez és a fogyasztókhoz. A Bizottságnak ...(9)-ig jelentést kell készítenie, amelyben elemzi a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemre irányuló hatályos vámintézkedések hatékonyságát, valamint az ezzel kapcsolatban a generikus gyógyszerekhez való hozzáférésre gyakorolt esetleges negatív hatását. [Mód. 110, 127 és 154] (17b)   A szellemi tulajdonjog megsértése elleni fellépés fokozása érdekében a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértésekkel foglalkozó európai megfigyelőközpontnak fontos szerepet kell játszania abban, hogy olyan hasznos információkat szolgáltat a vámhatóságoknak, amelyek lehetővé teszik hatékony és gyors fellépésüket. [Mód. 20] (17c)   A szellemitulajdon-jogok megsértése ellen az Unió külső határain folytatott küzdelmet a forrásnál történő célzott erőfeszítésekkel kell kiegészíteni. Ez együttműködést igényel mind harmadik országokkal, mind nemzetközi szinten, amelynek során a Bizottságnak és a tagállamoknak tiszteletet kell kialakítaniuk, és elő kell mozdítaniuk a szellemitulajdon-jogok védelmének magas színvonalát. Ennek magában kell foglalnia a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi megállapodásokba való felvételét és érvényesítését, a technikai együttműködést, a vita ösztönzését a különböző nemzetközi fórumokon, az információk közlését és cseréjét, valamint a harmadik országokkal és az érintett ágazatokkal folytatott operatív együttműködés területén történő további lépéseket. [Mód. 21] (17d)   A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk nemzetközi kereskedelmének megszüntetése céljából a TRIPS-egyezmény 69. cikke úgy rendelkezik, hogy a WTO-tagoknak elő kell mozdítaniuk a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmére vonatkozó, vámhatóságok közötti információcserét Ennek az információcserének a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk gyártásának és terjesztésének az ellátási lánc korábbi szakaszában történő leállítása érdekében lehetővé kell tennie a csempészhálózatok nyomon követését. Ezért meg kell határozni az Unió vámhatóságai és az érintett harmadik országbeli hatóságok közötti információcsere feltételeit, többek között az adatvédelem tekintetében is. [Mód. 22] (17e)  A hamisítás, a kalózkodás és a bejegyzett jogtulajdonosok jogait megsértő termékekkel való illegális párhuzamos kereskedelem elleni küzdelem terén való nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló uniós célkitűzéssel összhangban a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértésekkel foglalkozó európai megfigyelőközpontnak kulcsszerepet kell betöltenie azáltal, hogy releváns és megfelelően időzített tájékoztatást biztosít valamennyi tagállam vámhatósága számára, hogy azok megfelelően tudják ellenőrizni a szellemitulajdon-jogokat valószínűleg megsértő engedélyezett importőröket és forgalmazókat a belső piacon, valamint a külföldi piacokra szállító exportőröket. E szerep még nagyobb hangsúlyt kaphat azáltal, ha létrehozzák a regisztrált védjegyek, formatervezési minták és szabadalmak által védett uniós termékek és szolgáltatások adatbázisát, amely az Unióval a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme és érvényre juttatása terén együttműködő külföldi vámhatóságok számára is rendelkezésre bocsátható. [Mód. 23] (18)  A hatékonyság érdekében alkalmazni kell a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet(10) szabályait. (19)  A vámhatóságok felelősségére a tagállami jogszabályok vonatkoznak, azonban az intézkedés iránti kérelem vámhatóság általi teljesítése nem jogosíthatja fel kártérítésre a határozat jogosultját, amennyiben a vámhivatal nem fedi fel az ilyen árukat, és az árukat kiadják, vagy nem történik intézkedés lefoglalásuk érdekében. (20)  Amennyiben a vámhatóságok előzetes kérelemre járnak el, indokolt rendelkezni arról, hogy a vámhatóságok általi intézkedést elrendelő határozat jogosultja térítse meg a vámhatóságok részéről az ő szellemitulajdon-jogainak érvényesítése során felmerült valamennyi költséget. Ez azonban nem zárhatja kiA határozat jogosultjának azt a jogát,azonban joggal kell rendelkeznie arra, hogy kártérítést követeljen a jogsértőtől vagy bármely más, az érintett tagállam jogszabályai szerint felelősnek tekinthető személytől, úgymint egyes közvetítőktől, például a fuvarozóktól. Amennyiben a harmadik fél által a szellemi tulajdon alapján előterjesztett kérelem értelmében lefoglalt áruk esetében a vámintézkedés következtében a vámszervektől eltérő más személyek részéről költségek és károk merülnek fel, akkor ezekre az egyes esetekre vonatkozó egyedi jogszabályokat kell alkalmazni. [Mód. 24] (20a)   E rendelet lehetőséget vezet be a vámhatóság számára annak engedélyezésére, hogy a megsemmisítésre utalt árukat az Unió vámterületén belül fekvő különböző helyszínek között, vámfelügyelet mellett szállíthassa. A vámhatóságot bátorítani kell arra, hogy a szükséges biztonsági intézkedések mellett éljen ezzel a lehetőséggel annak érdekében, hogy megkönnyítse ezen áruk gazdasági és környezetvédelmi szempontból megfelelő megsemmisítését, illetve oktatási vagy kiállítási célokra történő felhasználását. [Mód. 25] (21)  A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatósági érvényesítése szükségessé teszi az intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó adatok cseréjét. Az adatok ilyen formán történő feldolgozása személyes adatokat is érint, az adatfeldolgozás során pedig meg kell felelni a uniós jogszabályoknak, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(11) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(12). (21a)   Az uniós jogszabályoknak az adatbázis következő elemeit kell meghatároznia: az adatbázist ellenőrző és kezelő jogalany, és az adatbázisban rögzített adatok feldolgozásának biztonságát biztosító jogalany. Bármilyen típusú lehetséges interoperabilitás vagy csere bevezetésének mindenekelőtt meg kell felelnie a célhoz kötöttség elvének, azaz az adatokat arra a célra lehet felhasználni, amelyre az adatbázist létrehozták, illetve e célon túlmenően további csere vagy összekapcsolása nem megengedett.[Mód. 26] (22)  Annak érdekében, hogy a vámhatóságok általi intézkedés és a vámhatóságok eljárására vonatkozó határidő meghosszabbítása iránti kérelmek formájára vonatkozó rendelkezések végrehajtására egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságra végrehajtó hatáskört, nevezetesen formanyomtatványok kidolgozásának jogát kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(13) megfelelően kell gyakorolni. (23)  Bár e rendelet rendelkezéseinek tárgya a közös kereskedelempolitika körébe tartozik, figyelemmel a végrehajtási aktusok természetére és hatásaira, az elfogadásukra a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. (24)  Az 1383/2003/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I.FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk Tárgy és hatály (1)  Ez a rendelet a vámhatóságok intézkedésének feltételeit és eljárásait határozza meg azokban az esetekben, amikor feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk vámfelügyelet alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk az Unió vámterületén. (2)  Ez a rendelet nem vonatkozik a 2913/92/EGK rendelet 82. cikke értelmében végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott árukra. (3)  Ez a rendelet semmilyen módon nem érinti a tagállamoknak vagy az Európai Uniónak a szellemi tulajdonra vonatkozó jogát. (4)  Ez a rendelet nem vonatkozik az utazók személyes poggyászában található nem kereskedelmi jellegű árukra. (4a)   Ezt a rendeletet alkalmazni kell az Unió vámterületén áthaladó, feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő tranzitárukra. [Mód. 27] 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában:    1. „szellemitulajdon-jogok”:    a) védjegy;    b) formatervezési minta;    c) valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott szerzői jog vagy bármely szomszédos jog;    d) földrajzi jelzés;    e) valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott szabadalom;    f) a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 2009. május 6-i 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) szerint meghatározott kiegészítő oltalmi tanúsítvány gyógyszerek számára;    g) a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1996. július 23-i 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) szerint meghatározott, növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítvány;    h) a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet(16) szerint meghatározott közösségi növényfajta-oltalmi jog;    i) valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott növényfajta-oltalmi jog;    j) valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott félvezető termék topográfiája;    k) valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározottkizárólagos szellemitulajdon-jogként oltalmazott használati minta; [Mód. 28]    l) valamely tagállam jogszabályai szerint kizárólagos szellemitulajdon-jogként oltalmazott kereskedelmi név;    m) az uniós jogszabályok szerint kizárólagos szellemitulajdon-jognak minősülő bármely más jog;    2. „védjegy”:    a) a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet(17) szerint meghatározott közösségi védjegy;    b) valamely tagállamban, illetve Belgium, Hollandia és Luxembourg esetében a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál bejegyzett védjegy;    c) nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal bejegyzett védjegy;    d) nemzetközi megállapodás alapján az Európai Unióra kiterjedő hatállyal bejegyzett védjegy;    3. „formatervezési minta”:    a) a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet(18) szerint meghatározott közösségi formatervezési minta;    b) valamely tagállamban bejegyzett formatervezési minta;    c) nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal bejegyzett formatervezési minta;    d) nemzetközi megállapodás alapján az Európai Unióra kiterjedő hatállyal bejegyzett formatervezési minta;    4. „földrajzi jelzés”:    a) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben(19) meghatározott oltalom alatt álló mezőgazdasági termék vagy élelmiszer földrajzi jelzése vagy eredetmegjelölése;    b) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendeletben („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)(20) meghatározott oltalom alatt álló bor földrajzi jelzése vagy eredetmegjelölése;    c) az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletben(21) meghatározott oltalom alatt álló ízesített bor földrajzi megnevezése;    d) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(22) szerint meghatározott szeszes italok földrajzi jelzése;    e) a boroktól, szeszes italoktól, mezőgazdasági termékektől és az élelmiszerektől eltérő termékek földrajzi jelzése, feltéve, hogy azt a tagállami vagy uniós jog kizárólagos szellemitulajdon-jogként állapítja meg;    f) az Európai Unió és harmadik országok közötti egyezményekben meghatározott és azokban felsorolt földrajzi jelzés;    5. „hamisított áruk”:    a) valamely védjegyhez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől, továbbá bármely márkajelzés, még ha elkülönítve tüntették is fel, és a hamisított áruk megjelölésével ellátott csomagolások; [Mód. 29]    b) valamely földrajzi jelzéshez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek a földrajzi jelzés tekintetében nyújtott oltalmat sértő nevet viselnek, vagy leírásukra ilyen nevet vagy kifejezést használnak;    6. „kalózáruk”: szerzői joghoz, szomszédos joghoz vagy formatervezési mintaoltalomhoz fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk vagy ily módon készült másolatokat tartalmazó áruk, amelyeket a szerzői jog vagy szomszédos jogok, vagy a formatervezési mintaoltalom jogosultjának – függetlenül attól, hogy azt bejegyezték-e –, vagy a gyártó országban a jogosult által felhatalmazott személy engedélye nélkül állítottak elő;    7. „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk”: olyan áruk, amelyek vonatkozásában a vámhatóságok számára elegendő bizonyítékjel áll rendelkezésre ahhoz, hogy első látásra úgy véljék, hogy a tagállamban fellelt áruk: [Mód. 30]    a) az uniós jog vagy az adottáruk fellelésének helye szerinti tagállam joga szerint szellemitulajdon-jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk; [Mód. 31]    b) olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek, amelyek bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész megkerülésére szolgálnak, amely rendes működése során megakadályozza vagy korlátozza a valamely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja által nem engedélyezett és az adott tagállam jogszabályai értelmében szellemitulajdon-jogot sértő cselekményt valamely mű vonatkozásában;    c) minden olyan öntőforma vagy minta, amelyet kifejezetten szellemitulajdon-jogot sértő áruk gyártásához terveztek, vagy ilyen célból alakítottak át, ha az öntőforma vagy minta az uniós jog vagy az adottáruk fellelésének helye szerinti tagállam jogszabályai szerint sérti a jogosult jogait; [Mód. 32]    8. „kérelem”: a vámhatóságokhoz intézett, intézkedés megtételére irányuló kérés olyan esetben, ha valamely áru feltehetően szellemitulajdon-jogot sért;    9. „nemzeti kérelem”: valamely tagállam nemzeti vámhatóságai részére benyújtott kérelem abból a célból, hogy az adott tagállamban tegyenek intézkedést;    10. „uniós kérelem”: valamely tagállamban benyújtott kérelem, amelyben az adott tagállam és egy vagy több másik tagállam vámhatóságaitól azt kérik, hogy saját tagállamukban tegyenek intézkedést;    11. „kérelmező”: a saját nevében kérelmet benyújtó személy;    12. „az áruk birtokosa”: az a személy, aki az áruk tulajdonjogával, illetve az áruk felett hasonló rendelkezési joggal vagy fizikai ellenőrzéssel bír;    13. „nyilatkozattevő”: a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (18) bekezdésében említett nyilatkozattevőaz a személy, aki a saját nevében – vagy azon személy nevében, akinek nevére a vámárunyilatkozatot kiállították – nyilatkozatot tesz; [Mód. 33]    14. „megsemmisítés”: az áruk fizikai megsemmisítése, újrafelhasználása vagy kereskedelmi csatornákon kívüli felhasználása oly módon, hogy az intézkedésnek helyt adó határozat jogosultjának ne okozzon sérelmet;    15. „vámfelügyelet”: a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (13) bekezdésében említett, vámhatóságok általi felügyeletaz általában a vámhatóság által végrehajtott intézkedés, amelynek célja a vámügyi jogszabályok – és adott esetben az ilyen intézkedések tárgyát képező árukra alkalmazandó egyéb rendelkezések – tiszteletben tartásának biztosítása; [Mód. 34]    16. „az Unió vámterülete”: a 2913/92/EGK rendelet 3. cikkében említett közösségi vámterület;    17. „áruk kiadása”: az az intézkedés, amelynek során a vámhatóságok az árukat az ezen árukra vonatkozó vámeljárás lefolytatásának céljából rendelkezésre bocsátják;    (17a) 'kis tétel„: egyetlen darabból álló, kereskedelmi jellegű csomag, amely:    a) háromnál kevesebb árutételt tartalmaz; vagy    b) olyan árutételeket tartalmaz, amelyek együttes súlya kevesebb, mint 2 kilogramm;[Mód. 35]
	(17b)	'romlandó áru„: olyan áru, amelynek értéke az idő múlásával jelentősen csökken, vagy – természetéből következően – a megsemmisülés veszélye fenyegeti. [Mód. 36]

3. cikk

Alkalmazandó jog

A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(23) 8. cikkének sérelme nélkül, annak megállapítására, hogy az áruk felhasználása felveti-e valamely szellemitulajdon-jog megsértését, vagy ténylegesen sértett-e szellemitulajdon-jogot, annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, ahol az árukat az 1. cikk (1) bekezdésében említett esetek valamelyikében fellelték.

II.FEJEZET

VÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉS IRÁNTI KÉRELMEK

1. szakasz

Az intézkedés iránti kérelem benyújtása

4. cikk

Kérelem benyújtására jogosult személyek

(1)  Nemzeti vagy uniós kérelem benyújtására a következő személyek bármelyike jogosult:

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl az alábbiak jogosultak nemzeti kérelem benyújtására:

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl az Unió vámterületére kiterjedő kizárólagos engedély jogosultja is benyújthat uniós kérelmet.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdések alapján kérelem benyújtására jogosult valamennyi személy számára lehetővé kell tenni, hogy szellemitulajdonjog-sértés miatt eljárást kezdeményezzen abban a tagállamban, ahol az árukat fellelték.

5. cikk

Az uniós kérelmek hatálya alá tartozó szellemitulajdonjog-sértések

Uniós kérelem az Európai Unió egész területén alkalmazandó bármely szellemitulajdon-jog tekintetében benyújtható.

6. cikk

A kérelmek benyújtása

(1)  A 4. cikkben említett személyek az illetékes vámszervhez történő kérelem benyújtásával kérhetik a vámhatóságok intézkedését, ha az áruk használata feltehetően szellemitulajdon-jogot sért. A kérelmet a (3) bekezdésben említett nyomtatványon kell előterjeszteni.

(1a)   A 4. cikkben említett személyeknek a valamely tagállamban vagy az Unióban védelem alatt álló minden egyes szellemitulajdon-jogra csupán egyetlen kérelmet kell benyújtaniuk. [Mód. 39]

(2)  Valamennyi tagállam kijelöli a kérelmek átvételére és feldolgozására illetékes vámszervet. A tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, a Bizottság pedig közzéteszi a tagállamok által kijelölt illetékes vámszervek listáját.

(3)  A Bizottság végrehajtási aktusok formájában dolgozza ki a kérelmezési nyomtatványt. E végrehajtási aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Végrehajtási hatáskörének gyakorlása során a Bizottság egyeztet az európai adatvédelmi biztossal. [Mód. 40]

A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyet a 45/2001/EK rendelet és a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok értelmében az adatalany számára meg kell adni. [Mód. 44]

(4)  Amennyiben rendelkezésre áll számítógépes rendszer a kérelmek átvételére és feldolgozására, akkor a kérelmeket elektronikus adatfeldolgozó technikát használva kell benyújtani. Az ilyen rendszereket a tagállamok legkésőbb 2014. január 1-ig bocsátják rendelkezésre.[Mód. 45]

(5)  A vámhatóságok által az áruk kiadásának felfüggesztése vagy lefoglalása tárgyában a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban küldött értesítést követően benyújtott kérelemnek a következő további követelményeknek is meg kell felelnie:

2. szakasz

az intézkedés iránti kérelemről hozott határozatok

7. cikk

A kérelmek feldolgozása

(1)  Amennyiben a kérelem átvételekor az illetékes vámszerv úgy véli, hogy az nem tartalmazza a 6. cikk (3) bekezdésében előírt összes információt, az illetékes vámszerv felkéri a kérelmezőt arra, hogy az értesítés küldésétől számított 10 munkanapon belül pótolja a hiányzó információkat.

Ilyen esetekben a 8. cikk első bekezdésében említett határidőt a szükséges információk beérkezéséig felfüggesztik.

(2)  Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem pótolja a hiányzó információkat, az illetékes vámszerv elutasítjaelutasíthatja a kérelmet. Ilyen esetben az illetékes vámszerv megindokolja a döntését és tájékoztatást nyújt a jogorvoslati eljárással kapcsolatban. [Mód. 46]

(3)  A kérelmezőnek nem kell díjat fizetnie a kérelem feldolgozása tárgyában felmerült közigazgatási költségek fedezésére.

8. cikk

Az intézkedés iránti kérelmet elfogadó vagy elutasító határozatról szóló értesítés

Az illetékes vámszerv a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül értesíti a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatáról.

Ha azonban a kérelmezőt korábban értesítették arról, hogy a vámhatóság felfüggesztette az áruk kiadását vagy azokat lefoglalta, az illetékes vámszerv a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül értesíti a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatáról.

9. cikk

Az intézkedés iránti kérelemről hozott határozatok

(1)  A nemzeti kérelemnek helyt adó határozatok, az ilyen határozatokat visszavonó vagy módosító határozatok, valamint a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozatok az elfogadásuk időpontjában válnak hatályossá abban a tagállamban, ahol a nemzeti kérelmet előterjesztették.

(2)  Az uniós kérelemnek helyt adó határozatok, az ilyen határozatokat visszavonó vagy módosító határozatok, valamint a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozatok az alábbiak szerint válnak hatályossá:

10. cikk

A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő

(1)  Az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén az illetékes vámszerv meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a vámhatóságoknak intézkedniük kell.

A határidő a kérelemnek helyt adó határozat elfogadásának időpontjában kezdődik és nem haladhatja meg az egy évet.

(2)  A vámhatóságok által az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása tárgyában a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban küldött értesítést követően benyújtott és a 6. cikk (3) bekezdésének g)–i) pontjaiban említett elemeket nem tartalmazó kérelemnek csak az adott áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása tekintetében lehet helyt adni.

(3)  Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A kérelemnek helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.

11. cikk

A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása

(1)  Amikor lejár a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő – és amennyiben a határozat jogosultja előzetesen megfizeti a vámhatóságokkal szemben e rendelet alapján fennálló minden tartozását –, az eredeti határozatot hozó vámhatóság a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

(2)  Amennyiben a vámhatóság általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet az adott határozat lejártát kevesebb mint 30 nappal megelőzően terjesztik elő, az illetékes vámszerv elutasíthatja a meghosszabbítást.

(3)  A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása iránti kérelemben fel kell tüntetni a 6. cikk (3) bekezdése alapján szolgáltatott információk bármely változását.

(4)  Az illetékes vámszerv a meghosszabbításról szóló határozatát a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül közli a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjával.

(5)  A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló meghosszabbított határidő a meghosszabbításról szóló határozat elfogadásának napján kezdődik és nem haladhatja meg az egy évet.

Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A határidő meghosszabbításának helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.

(6)  A kérelmezőnek nem kell díjat fizetnie a hosszabbítási kérelem feldolgozása tárgyában felmerült közigazgatási költségek fedezésére.

(7)  A Bizottság végrehajtási aktus formájában dolgozza ki a meghosszabbítás kérelmezésére szolgáló nyomtatványt. E végrehajtási aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

A határozat módosítása a szellemitulajdon-jogok tekintetében

A kérelemnek helyt adó határozatot elfogadó illetékes vámszerv a határozat jogosultjának kérésére módosíthatja a határozatban szereplő szellemitulajdon-jogok listáját.

Uniós kérelemnek helyt adó határozat esetében a szellemitulajdon-jogok listára történő felvételére vonatkozó bármely módosításnak az 5. cikkben szereplő szellemitulajdon-jogokra kell korlátozódnia.

13. cikk

Az illetékes vámszerv értesítési kötelezettségei

(1)  Az illetékes vámszerv, amelyhez a nemzeti kérelmet benyújtották, a következő határozatokat az elfogadásukat követően haladéktalanul továbbítja a tagállama szerinti vámhivatalok részére:

(2)  Az illetékes vámszerv, amelyhez az uniós kérelmet benyújtották, a következő határozatokat továbbítja azon tagállam vagy tagállamok illetékes vámszervei részére, amely(ek)et az uniós kérelemben megjelöltek:

Az uniós kérelemben megjelölt tagállam(ok) illetékes vámszerve ezeket a határozatokat ezt követően haladéktalanul továbbítja az érintett vámhivatalok részére.

(3)  Miután elkészült a Bizottságnak a 31. cikk (3) bekezdésében említett központi adatbázisa, az intézkedések iránti kérelmekre vonatkozó határozatokkal kapcsolatos minden adatcsere, a kísérő dokumentumok cseréje és a tagállamok vámhatóságai közötti értesítések ezen az adatbázison keresztül történnek.

14. cikk

A kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának értesítési kötelezettségei

15. cikk

A kérelemnek helyt adó határozat jogosultját terhelő kötelezettségek elmulasztása

(1)  Ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja a vámhatóság által szolgáltatott információt a 19. cikkben megjelölttől eltérő célokra használja fel, az illetékes vámszerv:

(2)  Az illetékes vámszerv a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő lejártáig felfüggesztheti a vámhatóságok intézkedéseit, amennyiben a határozat jogosultja:

Uniós kérelem esetében a vámhatósági intézkedések felfüggesztéséről szóló határozatnak csak abban a tagállamban van hatálya, ahol a határozatot meghozták.

III.FEJEZET

VÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Valamely szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk kiadásának felfüggesztése vagy ezen áruk lefoglalása

16. cikk

Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása a kérelem elfogadását követően

(1)  Amennyiben a tagállam vámhatóságai az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében lévő, az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozatban foglalt szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő árukat tárnak fel, akkor határozatot hoznak az áruk kiadásának felfüggesztésérőlkiadását felfüggesztik, vagy azok lefoglalásáról lefoglalják azokat. [Mód. 50]

(2)  Az áruk kiadásának felfüggesztésérőlfelfüggesztését vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadásátlefoglalását megelőzően a vámhatóságok bármely vonatkozó információ szolgáltatását kérhetik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától. A vámhatóságok továbbá tájékoztathatjáktájékoztatják a határozat jogosultját – annak kérésére –a szóban forgó tételek tényleges vagy vélt számáról, azok jellegéről, és adott esetben képeketfényképeket is közölhetnek róluk. [Mód. 51]

(3)  Ha a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk nem hamisított vagy kalóz áruk, a vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztésérőlfelfüggesztése vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságokaz áruk lefoglalása előtt közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatásttájékoztatás kézhezvételét követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját. [Mód. 52]

(3a)   A feltehetően az Unióban szellemitulajdon-jog oltalma alatt álló termék utánzatának vagy másolatának minősülő áruk felfüggesztő eljárás alá történő helyezése esetén a vámhatóságok felszólítják a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát, hogy a felszólítás kézhezvételét követő három munkanapon belül nyújtson megfelelő bizonyítékot arra, hogy az áruk végső rendeltetési helye az Unión kívül található. Megfelelő ellenkező értelmű bizonyíték nyújtása hiányában a vámhatóságok vélelmezik, hogy a végső rendeltetési hely az Unió területe.

(4)  A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatról az annak elfogadását követő egy munkanapon belül értesítik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát. Emellett a vámhatóságok felszólíthatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, hogy ennek megfelelően értesítse a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja biztosítja, hogy eleget tesz az e rendeletben meghatározott határidőknek és kötelezettségeknek. [Mód. 54]

A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell a hamisított és kalózáruknak nem minősülő áruk tekintetében a 20.  20. cikkben, a hamisított és kalózáruknak minősülő áruk tekintetében pedig a 23. cikkben foglalt jogi következményekre vonatkozó tájékoztatást. [Mód. 55]

(5)  A vámhatóságok tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát azon áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és tényleges vagy feltehető jellegéről – beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeketfényképeket –, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak. [Mód. 56]

(6)  Amennyiben több személy minősül az áruk birtokosának, a vámhatóságok nem kötelesek egynél több személyt tájékoztatni.

17. cikk

Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása a kérelem elfogadása nélkül

(1)  Amennyiben a vámhatóságok az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyike során a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő árukat tárnak fel, felfüggeszthetik ezen áruk kiadását vagy lefoglalhatják az árukat azt megelőzően, hogy az adott áruk tekintetében kérelemnek helyt adó határozatról kaptak volna értesítést.

(2)  Az áruk kiadásának felfüggesztésérefelfüggesztését vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat elfogadásátlefoglalását megelőzően a vámhatóságok – az áruk tényleges vagy becsült mennyiségére és tényleges vagy feltehető jellegére vonatkozó, beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeketfényképeket tartalmazó, információkon túlmenő további tájékoztatás nélkül – felkérhetnek a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt arra, hogy a hatóságok részére bármilyen érdemi tájékoztatással szolgáljon. [Mód. 57]

(3)  Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatást követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.[Mód. 58]

(3a)   A feltehetően az Unióban szellemitulajdon-jog oltalma alatt álló termék utánzatának vagy másolatának minősülő áruk felfüggesztő eljárás alá történő helyezése esetén a vámhatóságok felszólítják a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát, hogy a felszólítás feladását követő három munkanapon belül nyújtson megfelelő bizonyítékot arra, hogy az áruk végső rendeltetési helye az Unión kívül található. Megfelelő ellenkező értelmű bizonyíték nyújtása hiányában a vámhatóságok vélelmezik, hogy a végső rendeltetési hely az Unió területe.

(4)  A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról az intézkedés meghozatalát követő egy munkanapon belül értesítik a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt.

(4a)   Ha nem azonosítható a kérelem benyújtására jogosult személy, a vámhatóságok a kérelem benyújtására jogosult személy azonosítása érdekében együttműködnek az illetékes hatóságokkal.[Mód. 60]

(5)  A vámhatóságok a következő esetekben a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását:

A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatról az annak elfogadását követő egy munkanapon belül értesítik a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát. [Mód. 61]

(6)  Ez a cikk romlandó árukra nem vonatkozik.[Mód. 62]

18. cikk

Ellenőrzés és mintavétel azon áruk tekintetében, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak

(1)  A vámhatóságok lehetőséget biztosítanak a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának, valamint a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának azon áruk ellenőrzésére, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.

(2)  A vámhatóságok kizárólag elemzési célból és a hamisított vagy kalózárukkal kapcsolatos további eljárás elősegítése céljából az összes áru tekintetében reprezentatív mintákat vehetnek, illetve a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja kérésére mintákat adhatnak át vagy küldhetnek meg a részére. Ezeknek a mintáknak az elemzése a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kizárólagos felelőssége mellett történik. [Mód. 63]

Ha a körülmények engedik, a mintákat a technikai elemzést követően és az áruk kiadását vagy a lefoglalás megszüntetését megelőzően vissza kell szolgáltatni.

(3)  A vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját és – adott esetben – a bűnüldöző hatóságokat és ügynökségeket az áruk címzettjének, feladójának, bejelentőjének vagy birtokosának a nevéről és címéről, ha ezen adatok ismertek, valamint a vámeljárásról és a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk származásáról, eredetéről és rendeltetési helyéről. [Mód. 64]

(4)  Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk lefoglalásának időtartama alatti tárolás feltételeit, beleértve a költségviselésre vonatkozó rendelkezéseket, az egyes tagállamok határozzák meg.

19. cikk

Bizonyos információk megengedett használata a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja által

19a. cikk

Vámhatóságok közötti információ- és adatcsere

A Bizottság a megfelelő adatvédelmi biztosítékokra is figyelemmel dönthet úgy, hogy a 18. cikk (3) bekezdése alapján összegyűjtött információkat és adatokat meg kell osztani az uniós vámhatóságok és a harmadik országbeli illetékes hatóságok között, és megállapíthatja ennek feltételeit.[Mód. 71]

2. szakasz

Az áruk megsemmisítése, eljárás indítása és az áruk várható kiadása [Mód. 72]

20. cikk

EljárásAz áruk megsemmisítése és eljárásokindítása[Mód. 73]

(1)  Amennyiben a 23. és 24. cikkek hatálya alá nem tartozó áruk tekintetében merül fel a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja, a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja Azok az áruk, kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 10 munkanapon belül eljárást indítamelyek kiadását felfüggesztették, illetve amelyeket a 16. cikkel összhangban lefoglaltak, vámellenőrzés mellett megsemmisíthetők annak megállapítása érdekében,megállapításának szükségessége nélkül hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés azon tagállam joga szerint, ahol az árukat fellelték, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

Amennyiben a szellemitulajdonjog-sértés a gyanúja romlandó áruk tekintetében merül fel, az első albekezdésben említett eljárás megindításának határideje az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 3 munkanap.[Mód. 74]

(2)  Amennyiben a vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják nyilatkozattevő vagy az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától tulajdonosa az (1) bekezdésben említett bekezdés c) pontjában meghatározott határidőn belül nem kapnak tájékoztatást a következők valamelyikéről: erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhatóságnál, amely elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekinti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa hozzájárult a megsemmisítéshez.

(3)  Abban az esetben, ha a (2) bekezdés b) pontjában említett megállapodás születik az áruk megsemmisítéséről, A megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek. A megsemmisítés előtt mintavétel végezhető.[Mód. 76]

(4)  Ha nem születik megállapodás a megsemmisítésről, illetve ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa kifogást emel a megsemmisítéssel szemben, akkor a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére a vámhatóságok az (1) bekezdés első albekezdésében említett határidőt indokolt esetben legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatjákjogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – eljárást indít annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

Romlandó áruk esetében az (1) bekezdés második albekezdésében említett időtartamot nem hosszabbítják meg.[Mód. 77]

(4a)   A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően adott esetben haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja nem tájékoztatja őket a következők valamelyikéről:

21. cikk

Az áruk várható kiadása

(1)  Ha a vámhatóságokat értesítették arról, hogy eljárás indult annak megállapítására, hogy formatervezési mintaoltalom, szabadalom, használati minta vagy növényfajta-oltalmi jog sérült-e, és lejárt a 20. cikkben meghatározott határidő, a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa kérheti a vámhatóságoktól az áruk kiadását vagy lefoglalásuk megszüntetését.

(2)  A nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának az (1) bekezdés a) pontjában említett biztosítékot az (1) bekezdésben említett kérelem vámhatóságok általi kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kell szolgáltatnia.

(3)  A vámhatóságok a biztosítékot kellően magas összegben állapítják meg ahhoz, hogy az védje a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának érdekeit.

(4)  A biztosíték megfizetése nem befolyásolja a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának egyéb jogorvoslati lehetőségeit.

22. cikk

A megsemmisítésre szánt áruk vámjóváhagyással történő kezelésének és felhasználásának tilalma

(1)  A 20. cikk , 23.vagy a 24. cikk alapján megsemmisítésre szánt áruk: [Mód. 79]

(1a)   Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a vámhatóságok meghatalmazhatják a hamisítás ellen küzdő és e műveleteket megelőzően egyénileg engedélyezett állami és magánszervezeteket az (1) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt intézkedések alkalmazására. A meghatalmazott szervezetek a megsemmisítésre szánt árukat a megsemmisítés előtt elemzés és a hamisítás elleni küzdelem célját szolgáló információs adatbázis létrehozása céljából a meghatalmazásban meghatározott feltételek szerint tárolhatják. A meghatalmazott szervezeteket a Bizottság honlapján nyilvánosságra kell hozni. [Mód. 80]

(2)  A vámhatóságok engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett árukat az Unió vámterületén belül található különböző helyek között, vámfelügyelet alatt átszállítsák abból a célból, hogy vámellenőrzés alatt megsemmisítsék, őket vagy a megfelelő biztonsági intézkedések mellett oktatási vagy kiállítási célokra használják fel azokat. [Mód. 81]

3. szakasz

Hamisított és kalózáruk[Mód. 82]

23. cikk

Megsemmisítés és eljárás indítása

(1)  A feltehetően hamisított vagy kalózáruk vámellenőrzés alatt megsemmisíthetők annak megállapítása nélkül, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés azon tagállam joga szerint, ahol az árukat fellelték, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(2)  Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőkön belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhatóságnál, amelyik elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa beleegyezett a megsemmisítésbe.

A vámhatóságok értesítik erről a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját.

Ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa ellenzi az áruk megsemmisítését, akkor a vámhatóság értesíti erről a kifogásról a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját.

(3)  A megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek. A megsemmisítés előtt mintavétel végezhető.

(4)  Ha nem születik megállapodás a megsemmisítésről, a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 10 munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – eljárást indít annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

A vámhatóságok a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére, indokolt esetben legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatják az első albekezdésében említett határidőt.

Romlandó áruk esetén ezek a határidők nem hosszabbíthatók meg.

(5)  A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően adott esetben haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja nem tájékoztatja őket a következők valamelyikéről:

24. cikk

A kis tételekben található áruk egyszerűsített megsemmisítése

(1)  Ez a cikk az összes alábbi feltételnek megfelelő árukra vonatkozik:

(2)  A 16. cikk (3), (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni. [Mód. 86]

(3)  Az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat elfogadását követő egy munkanapon belül a vámhatóságok a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát a következőkről tájékoztatják:

(4)  A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy az álláspontját az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését kézhezvételét követő 20 munkanapon öt munkanapon belül kifejthesse. [Mód. 87]

(5)  Az érintett áruk megsemmisíthetők, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 20 munkanapon belül megerősítiírásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe. E megsemmisítésre a vámellenőrzés során és a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére kerül sor. [Mód. 88]

(6)  Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhivatalnál, amelyik elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa beleegyezett a megsemmisítésbe.

(7)  A megsemmisítésre a vámhatóságok költségére, vámellenőrzés alatt kerül sor.[Mód. 89]

(7a)   A vámhatóságok megadják az intézkedésnek helyt adó határozat jogosultja számára a megsemmisített képező tételek tényleges vagy vélelmezett számával, és adott esetben azok természetével kapcsolatos információkat.[Mód. 90]

(8)  Ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa ellenzi az áruk megsemmisítését, kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem erősítette meg hozzájárulását a megsemmisítéshez, illetve nem emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben, akkor a vámhatóság értesíti tájékoztatja a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját erről a kifogásról, a hozzájárulás, illetve a kifogás hiányáról, a tételek számáról, azok jellegéről és adott esetben képeket küld a szóban forgó tételekről vagy mintákról. [Mód. 91]

(9)  A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően adott esetben haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja a (8) bekezdésben említett tájékoztatás megküldésétől számított 10 munkanapon belül nem tájékoztatja őket arról, hogy eljárás indítására került sor annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

(10)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikk alkalmazásában a kis tételekre vonatkozó küszöbérték meghatározása céljából a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.[Mód. 92]

IV.FEJEZET

FELELŐSSÉG, KÖLTSÉGEK ÉS SZANKCIÓK

25. cikk

A vámhatóságok felelőssége

A tagállamok vonatkozó jogszabályainak sérelme nélkül, a kérelemnek helyt adó határozat nem jogosítja fel kártalanításra az adott határozat jogosultját, amennyiben a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő árukat a vámhivatal nem fedi fel, és azokat kiadja, vagy nem intézkedik azok lefoglalásáról.

26. cikk

A kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának felelőssége

Amennyiben az e rendelet szerint megfelelően elindított eljárás a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának cselekménye vagy mulasztása következtében megszakad, vagy ha a szóban forgó árukat a továbbiakban már nem találják szellemitulajdon-jogot sértőnek, akkor a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk fellelésének helye szerinti tagállam jogszabályaival összhangban felelőssé válik az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetben érintett személyekkel szemben.

27. cikk

Költségek

(1)  A vámhatóságok kérésére a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja megtéríti az áruknak a vámhatóság részéről a 16. és 17. cikkel összhangban végzett vámfelügyelet alatt tartása, valamint a 20. és23.24. cikkel összhangban történő megsemmisítése során felmerült költségeket. A határozat jogosultjának kérésére a vámhatóságok tájékoztatást nyújtanak számára arról, hogy hol és milyen módon tárolják a lefoglalt árukat és e tárolás milyen költségekkel jár, valamint lehetőséget kell adni a számára a tárolással kapcsolatos álláspontjának kifejtésére.[Mód. 93]

(2)  Ez a cikk nem érinti a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának jogait arra nézve, hogy a jogsértőtől vagy más személyektől az áruk fellelésének helye szerinti tagállam jogszabályai alapján kártérítést követeljen.

(2a)   Ha a jogsértő nem azonosítható, kártérítésre nem kötelezhető vagy azt nyújtani nem képes, úgy a határozat jogosultja kártérítést követelhet az áruk tulajdonosától vagy attól a személytől, aki az áruk felett hasonló rendelkezési joggal bír.[Mód. 94]

(2b)   A (2a) bekezdés a 24. cikkben említett eljárásra nem alkalmazandó.[Mód. 95]

(3)  Az uniós kérelemnek helyt adó határozat jogosultja gondoskodik a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő árukkal kapcsolatos intézkedést tenni készülő vámhatóságok által igényelt fordítások elkészítéséről és azok költségeinek viseléséről.

28. cikk

Közigazgatási szankciók

A tagállamok a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül alkalmazzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó közigazgatási szankciókat a tagállamok határozzák meg, és megteszik az azok végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott közigazgatási szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. [Mód. 96]

A tagállamok az e rendelet hatályba lépését követő hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és ezt követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az ezeket érintő bármely módosításokról.

V.FEJEZET

BIZOTTSÁG, FELHATALMAZÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK [Mód. 97]

29. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját a 2913/92/EGK rendelet 247a. és 248a. cikkeivel létrehozott Vámkódex Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)  Amennyiben erre a bekezdésre utalnak, a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

30. cikk

A felhatalmazás gyakorolása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)  A 24. cikk (10) bekezdésében említett felhatalmazás az e rendelet hatálybalépésnek időpontjától számított határozatlan időtartamra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikk (10) cikkében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 24. cikk (10) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról az Európai Parlament és a Tanács értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha a fenti határidő lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. A fenti határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.[Mód. 98]

31. cikk

Az intézkedés iránti kérelemre vonatkozó határozatokkal kapcsolatos adatok cseréje a tagállamok és a Bizottság között

(1)  Az illetékes vámszervek tájékoztatják a Bizottságot a következőkrőlmegadják a Bizottságnak a szükséges tájékoztatást az alábbiak vonatkozásában:

(2)  Az 515/97/EK rendelet 24. cikke g) pontjának sérelme nélkül, amennyiben az áruk kiadását felfüggesztették vagy az árukat lefoglalták, a vámhatóságok minden vonatkozó információt továbbítanak a Bizottság részére, beleértve az áruk, a szellemitulajdon-jog, az eljárások és a szállítás részletes adatait.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésekben említett valamennyi információt a Bizottság központi adatbázisában kell tárolni. Miután a Bizottság központi adatbázisa megkezdte működését, az (1) és (2) bekezdésben említett információkat ezen adatbázison keresztül kell továbbítani.[Mód. 100]

4.  A Bizottság az (1) és (2) bekezdésekben említett érdemi információkat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2015. január 1-ig elektronikus formában elérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára.

(4a)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információk feldolgozásának biztosítása érdekében a (3) bekezdésben említett központi adatbázist elektronikus formában kell létrehozni. A központi adatbázis a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, valamint a 13. cikkben és az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat tartalmazza, közöttük személyes adatokat is.

(4b)   A tagállamok vámhatóságai és a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a központi adatbázisban tárolt információkhoz.

(4c)   A vámhatóság feltölti a központi adatbázisba az illetékes vámszervhez benyújott kérelmekkel kapcsolatos információkat. Az a vámhatóság, amely az információkat feltöltötte a központi adatbázisba, szükség esetén módosítja, kiegészíti, helyesbíti vagy törli ezeket az információkat. Minden vámhatóság, amely információkat töltött fel a központi adatbázisba, felelősséget visel ezen információk pontosságáért, hitelességéért és mérvadó jellegéért.

(4d)   A Bizottság megfelelő technikai és szervezeti megállapodásokat hoz létre és tart fenn a központi adatbázis megbízható és biztonságos működése tekintetében. Minden tagállam vámhatósága megfelelő technikai és szervezeti megállapodásokat hoz létre és tart fenn az eljárás bizalmas jellegének és biztonságának garantálása érdekében, a vámhatóságaik által lefolytatott műveleti eljárások, valamint a központi adatbázisnak az adott tagállam területén található termináljai tekintetében.

(4e)   A személyes adatok központi adatbázisban történő feldolgozásának a 32. cikkel összhangban kell történnie. [Mód. 101]

32. cikk

Adatvédelmi rendelkezések

(1)  A személyes adatoknak a Bizottság központi adatbázisában történő feldolgozása a 45/2001/EK rendelettel összhangban és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt történik. Az elfogadandó végrehajtási intézkedéseknek mindenesetre részletesen meg kell határozniuk az adatbázis működési és műszaki jellemzőit.[Mód. 102]

(2)  A személyes adatoknak a tagállami illetékes hatóságok általi feldolgozása a 95/46/EK irányelvvel összhangban és az említett irányelv 28. cikkében említett tagállami független hatóság felügyelete alatt történik.

(2a)  A személyes adatok gyűjtése és felhasználása kizárólag e rendelet céljaira történhet. Az így gyűjtött személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat frissíteni kell.

(2b)   Minden vámhatóság, amely személyes adatokat tölt fel a központi adatbázisba, egyúttal az ellenőri feladatot is ellátja ezen adatok feldolgozása tekintetében.

(2c)   Az adatalanynak joga van a központi adatbázisban feldolgozott, rá vonatkozó adatokhoz hozzáférni, valamint adott esetben e személyes adatokat a 45/2001/EK rendelettel vagy a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokkal összhangban módosítani, törölni vagy zárolni.

(2d)  Az adatokhoz történő hozzáféréshez, illetve azok módosításához, törléséhez vagy zárolásához fűződő jog gyakorlására irányuló minden kérelmet az illetékes vámszervhez kell benyújtani, és a kérelmet az illetékes vámszerv bírálja el. Amennyiben az adatalany egy másik vámhatósághoz vagy a Bizottság egyik hivatalához kérelmet nyújtott be, amelyben az adatokhoz történő hozzáféréshez, illetve azok módosításához, törléséhez vagy zárolásához fűződő jogának gyakorlását igényelte, úgy a kérelmet kézhez vett hivatal azt továbbítja az illetékes vámszervhez.

(2e)   A személyes adatok legfeljebb a kérelemnek helyt adó határozat visszavonásától napjától számított hat hónapig tárolhatók, illetve addig, amíg a vámhatóság fellépésére előírt időszak hatálya le nem jár.

(2f)   Ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja a 20. cikk (1) bekezdésével vagy 24. cikk (9) bekezdésével összhangban eljárásokat kezdeményezett, és az illetékes vámszervet értesítette ezen eljárások kezdeményezéséről, akkor a személyes adatokat attól a naptól számított hat hónapig őrzik meg, amelyen végleges megállapításra került, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. [Mód. 103]

33. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozóan az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletben(26) meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

34. cikk

Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás

Az 515/97/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1383/2003/EK rendelet ...(27)-tól/től kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1383/2003/EK rendelettel összhangban elfogadott kérelmek a kérelemnek helyt adó határozatban a vámhatóságok intézkedésére meghatározott határidőig maradnak hatályban és nem kerülnek meghosszabbításra.

37. cikk

Hatálybalépés és alkalmazásjelentéstétel [Mód. 104]

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 24. cikk (1)–(9) bekezdése azonban 20XX XX XX-tól/től alkalmazandó.[Mód. 106]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 363., 2011.12.13., 1. o. (2) Az Európai Parlament 2012. július 3-i álláspontja. (3) HL C 253., 2008.10.4., 1. o. (4) HL L 196., 2003.8.2., 7. o. (5) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. (6) HL L 12., 2001.1.16., 1. o. (7) HL C 45. E., 2010.2.23., 47. o. (8) HL L 174., 2011.7.1., 74. o. (9) * HL: e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal. (10) HL L 82., 1997.3.22., 1. o. (11) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (12) HL L 8., 2001.1.12., 1. o. (13) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (14) HL L 152., 2009.6.16., 1. o. (15) HL L 198., 1996.8.8., 30. o. (16) HL L 227., 1994.9.1., 1. o. (17) HL L 78., 2009.3.24., 1. o. (18) HL L 3., 2002.1.5., 1. o. (19) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. (20) HL L 299., 2007.11.16., 1. o. (21) HL L 149., 1991.6.14., 1. o. (22) HL L 39., 2008.2.13., 16. o. (23) HL L 199., 2007.7.31., 40. o. (24) * HL: e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap. (25) * HL: e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap. (26) HL L 124., 1971.6.8., 1. o. (27) * HL: e rendelet hatálybalépésének időpontját. (28) * HL: 36 hónappal e rendelet hatálybalépése után.