Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2013. évi költségvetés tervezetére, melyet a Bizottság 2012. április 25-én fogadott el (COM(2012)0300),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2012. március 14-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a 2013. évi költségvetési iránymutatásokról szóló, 2012. február 21-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel a kifizetésekkel foglalkozó 2012. május 30-i intézményközi megbeszélés következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata II. címének 7. fejezetére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0215/2012),

2013. évi költségvetési tervezet – általános értékelés

1.  emlékeztet arra, hogy 2012. március 14-i állásfoglalásában a Parlament a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítását az Európa 2020 stratégiával összhangban központi prioritásként jelölte meg, különösen a forrásoknak olyan politikákra és programokra való összpontosítása mellett érvelve, amelyek bizonyítottan elősegítik e célok elérését, azaz támogatják a kkv-kat és a fiatalokat; üdvözli, hogy a Bizottság 2013. évi költségvetési tervezete ugyanebbe az irányba mutat a megerősítendő prioritások tekintetében;

2.  elismeri, hogy nemzeti szinten tartós gazdasági és költségvetési korlátozásokkal kell szembenézni, valamint költségvetési konszolidációra van szükség; megismétli azonban azt a meggyőződését, hogy az uniós költségvetés közös és hatékony beruházási és szolidaritási eszköz, amely különösen a jelenlegi helyzetben szükséges a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez a 27 tagállamban; hangsúlyozza, hogy korlátozott összege ellenére, amely nem haladja meg az Unió teljes közkiadásainak 2%-át, az uniós költségvetés valódi gazdasági hatással járt és eddig sikeresen kiegészítette a tagállamok gazdaságélénkítési politikáit;

3.  ezért határozottan meg kívánja védeni a forrásoknak a költségvetési tervezetben meghatározott megfelelő szintjét a következő évi költségvetésben, és ellen akar állni minden olyan kísérletnek, amely a források csökkentésére irányul, különösen a növekedést és a foglalkoztatást ösztönző politikák területén; úgy véli, hogy az uniós költségvetés, amely nem mutathat hiányt, nem lehet a nemzeti szintű gazdaságpolitikák sikertelenségének áldozata; megállapítja, hogy 2012-ben több tagállam is növeli nemzeti költségvetése összegét;

4.  meggyőződése, hogy különösen válság idején a pénzügyi felelősség kiemelkedő jelentőségű; ezért úgy véli, hogy a forrásokat azokra a területekre kell összpontosítani, amelyeken az uniós költségvetés többletértéket teremthet, miközben csökkenteni lehetne őket azokban az ágazatokban, amelyek indokolatlan késedelmeket, valamint alacsony felhasználási arányt mutatnak, azzal a céllal, hogy megtakarításokat lehessen elérni azokon a sorokon, amelyek esetében a végrehajtás során problémák merültek fel; úgy véli, hogy tényleges megtakarítások érhetők el a költségvetési sorok közötti átfedések és az alacsony hatékonyságú területek feltárásával; ennek alapján szakbizottságaival együttműködésben pozitív és negatív prioritásokat kíván meghatározni 2013-ra; ebből a célból kéri a Bizottságot, hogy a költségvetési hatóság két ága számára nyújtson – teljesítménymutatókon alapuló – gyors, rendszeres és teljes körű tájékoztatást a különböző programok és kezdeményezések végrehajtásáról, és azokat mérje az EU politikai kötelezettségvállalásaihoz;

5.  úgy véli, hogy az EU-nak – nem utolsósorban a tagállamokban jelenleg végrehajtott megszorítási politikák összefüggésében – felelős magatartást kell tanúsítania és azonnali, konkrét intézkedéseket kell tennie a Parlament egységes székhelyének létrehozása érdekében;

6.  megjegyzi, hogy a 2013. évi uniós költségvetés Bizottság által javasolt tervezete 150 931,7 millió euró a kötelezettségvállalási előirányzatoknál (azaz +2% a 2012. évi költségvetéshez képest) és 137 924,4 millió a kifizetési előirányzatoknál (azaz +6,8% a 2012. évi költségvetéshez képest; megjegyzi, hogy ezek az összegek az EU 2013-ra tervezett GNI-jének 1,13%-át, illetve 1,03%-át teszik ki; emlékeztet rá, hogy a többéves pénzügyi keret a jelenlegi árakon a kötelezettségvállalási előirányzatokra 152 502 millió eurós, a kifizetési előirányzatokra pedig 143 911 millió eurós felső határt állapít meg; tudomásul veszi a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok szintje közötti folyamatos eltérést, amely a fennálló kötelezettségvállalások további növekedését fogja eredményezni;

7.  megérti, hogy a Bizottság a programozási időszak végén a kifizetések oldalára helyezi a hangsúlyt, mivel megoldást kíván találni a fennálló kötelezettségvállalások egyre növekvő szintjének problémájára is; miközben osztja ezt a megközelítést, különösen aggódik a kötelezettségvállalási előirányzatoknak a jövő évre becsült inflációs ráta szintjén való javasolt befagyasztása miatt; hangsúlyozza a kötelezettségvállalások fontosságát az elsődleges politikai célok meghatározása, ezáltal annak biztosítása szempontjából, hogy végül sor kerüljön a szükséges beruházásra a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése céljából; gondosan elemezni kívánja, hogy a kötelezettségvállalások ezen szintje lehetővé teszi-e a fő uniós politikák megfelelő végrehajtását; véleménye szerint a Bizottság és a tagállamok a kötelezettségvállalási előirányzatok befagyasztását ugyan előterjeszthetik a fennálló kötelezettségvállalások növekedésével kapcsolatos probléma részbeni megoldásaként, de ez nem tekinthető elfogadható stratégiának a fennálló kötelezettségvállalások ellenőrzés alatt tartására;

8.  a kifizetési előirányzatok 2012-hez képest 6,8%-kal való növelését az első válasznak tekinti a Parlament felelős és valószerű költségvetési tervezésre irányuló kérésére; tudomásul veszi, hogy a kifizetési előirányzatok növelése a versenyképesség és a kohézió területeire összpontosít, mert az e területeken futó projektekből magasabb szintű követelések várhatóak; teljes mértékben támogatja ezt a növelést, amely nemcsak a teljesítendő múltbeli kötelezettségvállalásokból származik, hanem a programok tényleges végrehajtásából is, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évére várhatóan rohamosan felgyorsul; felhívja a Bizottságot, hogy ellenőrizze a tagállamokkal, hogy a kifizetések emelésére irányuló becsült igényeik pontosak és valószerűek-e;

9.  továbbra is kételkedik azonban abban, hogy a kifizetési előirányzatok 2013-ra javasolt szintje megfelelő lesz-e a tényleges jövő évi igények fedezésére, különösen az 1b. alfejezetben és a 2. fejezetben; 2012 folyamán gondosan figyelemmel fogja kísérni a kifizetések helyzetét, külön figyelmet fordítva az összes javasolt átcsoportosításra és újrafelosztásra; figyelmeztet arra is, hogy a kifizetések 2012-es elégtelen szintje a Bizottság által 2013-ra javasolt szinttel együtt esetlegesen elégtelennek bizonyulhat a Bizottsággal szembeni követelések teljesítésére, és csupán a kohéziós politika területén kötelezettségvállalások milliárdos nagyságrendű visszavonását eredményezheti; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi javaslat következtében a kifizetések teljes összege a 2007 és 2013 közötti időszakra 859,4 milliárd euróra emelkedne, amely mintegy 66 milliárd euróval kevesebb, mint a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határ; felkéri a Bizottságot, hogy tekintettel a közelmúltbeli átcsoportosításra irányuló kérelemre (DEC 9/2012), a 2012-re szóló költségvetés-módosítás keretében nyújtson pontos tájékoztatást az európai gazdaságélénkítési terv keretében zajló programok jelenlegi végrehajtásának eredményeiről;

10.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság már 2011-ben sem tudott kifizetni jelentős számú jogos követelést, különösen a kohéziós politika területén; megjegyzi, hogy a Tanácsnak az elmúlt évi költségvetési eljárás egésze során követett álláspontja miatt korlátozott mértékben növekvő kifizetési előirányzatok következtében egyébként is forráshiánnyal küzdő 2012. évi költségvetésnek ezeket a követeléseket is fedeznie kell; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb készítsen elő egy költségvetés-módosítási tervezetet e helyzet orvoslása és a 2012. évi kifizetések következő évre való áttolódásának megakadályozása érdekében, hiszen ezek 2013-ban a kifizetések szintjének fenntarthatatlanságához vezetnének; felhívja továbbá a Bizottságot és a Tanácsot, hogy építő módon működjenek együtt a Parlamenttel, hogy az előrejelzés pontosságának javítása és a valószerű költségvetési becslésekben való megállapodás révén elkerüljék ennek a helyzetnek a megismétlődését a jövőbeni költségvetési ciklusok során;

11.  sajnálja, hogy a Tanács elnöksége vonakodik részt venni a Parlament által az elmúlt évi költségvetési egyeztetés folytatásaként a kifizetésekkel kapcsolatban javasolt intézményközi politikai megbeszélésen; ezt a magatartást felelőtlen kísérletnek tartja, amely a kifizetések hiányával kapcsolatos probléma és a fennálló kötelezettségvállalások kérdésének figyelmen kívül hagyására irányul; úgy ítéli meg, hogy egy ilyen megbeszélés ideális fórumot jelentene a költségvetési hatóság két ága számára arra, hogy a költségvetési tervezetről kialakítandó saját álláspontjukat megelőzően közös megegyezést érjenek el a végrehajtásról és a felhasználás szintjéről rendelkezésre álló adatok tekintetében, és helyesen mérjék fel a 2012-es és 2013-as kifizetési igényeket; emlékeztet arra, hogy a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt kifizetési előirányzatok a maguk a tagállamok által készített becsléseken alapulnak; határozottan úgy véli ezért, hogy a Bizottság számadataival és számításaival kapcsolatban – egyes tanácsi küldöttségek által kifejezett – minden kételyt és meggondolást a lehető leghamarabb közzé kell tenni, meg kell vizsgálni és tisztázni kell, hogy a megállapodás elérése szempontjából ne jelentsenek akadályt az idei egyeztetés során;

12.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság által a kifizetésekkel foglalkozó, 2012. május 30-i intézményközi megbeszélésen ismertetett új adatok szerint a kifizetési előirányzatoknak a Bizottság javaslatában szereplő szint alá történő bármely csökkentése a fennálló kötelezettségvállalások további növekedését eredményezné, pedig azok 2011 végén már elérték a korábban soha nem tapasztalt 207 milliárd eurós szintet; ezért megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy cselekedjen felelősségteljesen és tartózkodjon a mesterséges csökkentésektől, amelyekre azért kerülne sor, mert már eleve dönt a kifizetések teljes összegéről anélkül, hogy figyelembe venné a meghatározott uniós célok és kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges tényleges igények felmérését; kéri, hogy – amennyiben ez megtörténik – a Tanács egyértelműen és nyilvánosan határozza meg és indokolja, hogy mely uniós programokat vagy projekteket kell felfüggeszteni vagy teljesen abbahagyni;

13.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság becslése szerint a 2013. évi költségvetési tervezet összesen 43,7%-a (azaz 64,5 milliárd euró) kerül elkülönítésre az Európa 2020 stratégia céljaira, ami 0,2%-os növekedést jelent az elfogadott 2012. évi költségvetéshez képest; nagyra értékeli, hogy az e célokhoz hozzájáruló költségvetési sorok és programok most első alkalommal egyértelműen meghatározásra kerültek a költségvetési tervezetben;

14.  tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok 2,4 milliárd eurós teljes tartalékkeretét a 2013. évi költségvetési tervezetben, és eltökélt szándéka, hogy teljes mértékben kihasználja azt, valamint az intézményközi megállapodásban foglalt egyéb rugalmassági mechanizmusokat is, amikor ez a megosztott politikai kötelezettségvállalásokból és a –különösen az Európa 2020 stratégiáról szóló – határozatokból eredő célok és elsődleges szempontok finanszírozásához szükségesnek bizonyul;

15.  tudomásul veszi, hogy az igazgatási kiadásoktól eltekintve a költségvetési tervezet nem tartalmaz előirányzatokat Horvátország 2013. júliusi csatlakozására; a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 29. pontjában foglalt felülvizsgálat mielőbbi elfogadását várja, és kéri a Bizottságot, hogy költségvetés-módosítás formájában terjessze elő a megfelelő kiegészítő előirányzatokra vonatkozó javaslatát, mihelyt a csatlakozási szerződést valamennyi tagállam megerősítette; emlékeztet arra, hogy minden új finanszírozási igényt új forrásokból kell teljesíteni, semmint a 2013-as év második felét érintő átcsoportosításokból;

16.  emlékeztet arra, hogy a 2013. évi költségvetés a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó költségvetése lesz, de megismétli, hogy abban az esetben, ha nem kerül sor megállapodásra, továbbra is a többéves pénzügyi keret 2006. május 17-i intézményközi megállapodás szerinti 2013-as felső határai fogják a referenciaértéket képezni legalább a pénzügyi keret 2014-es felső határai számára, az intézményközi megállapodás 30. pontjában foglaltaknak megfelelően;

1a. alfejezet

17.  tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy az ezen alfejezeten belüli kötelezettségvállalások a 2012. évi költségvetéshez képest 4,1%-kal (16 032 millió euróra) emelkedjenek; tudomásul veszi, hogy a pénzügyi programozásban foglalt lehetőségeket (TEN-T, EIT, Progress) ki nem merítő kötelezettségvállalási előirányzatokra irányuló javaslat a pénzügyi programozásban tervezett 47,7 millió eurós tartalékkerethez képest magasabb, 90,9 millió eurós tartalékkeretet hagy meg; örömmel látja, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok terén a legnagyobb növekedés az 1a. alfejezetben következett be, ahol a növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést ösztönző politikák és programok legtöbbje található, és hogy ez a növekedés tükrözi a Parlament által 2013-ra meghatározott elsődleges szempontokat;

18.  különösen üdvözli a 7. EK-keretprogram (FP7-EC) (+6,1%), a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) (+7,3%) és a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) (+6,4%) programok növekedését, melyek az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérésének fő eszközei; sajnálja azonban, hogy a Bizottság által javasolt összegekkel két olyan kiemelt program, mint a hetedik keretprogram és a TEN-T ténylegesen a jogalapjaikban tervezettnél kevesebb kötelezettségvállalási előirányzatot fog felhasználni (FP: –258,8 millió euró és TEN-T: –122,5 millió euró) a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében; azt is sajnálja, hogy a Bizottság javaslata nem rendelkezik az „Intelligens energia –Európa” elnevezésű program teljes körű végrehajtásáról;

19.  a kifizetéseknél a 2012. évi költségvetéshez képest bekövetkező 17,8%-os lényeges növekedést (13 552 millió euróra) valószerű becslésnek tartja az ezen alfejezetben szükséges kifizetések fényében, különösen a kutatási projektekből eredő jövő évi igények fedezésére, amelyek az Unió szerződéses kötelezettségeiből származnak; a kifizetéseknek a Bizottság által javasolt szintjét az 1a. alfejezetben szükséges minimális szintnek tartja;

20.  tudomásul veszi a Bizottság által a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest javasolt csökkentések mögött rejlő ésszerű magyarázatot, amely a Bizottság álláspontja szerint – többek között – a hetedik keretprogram, a TEN-T, a Marco Polo, a Progress, a statisztikai program, a Customs és a Fiscalis nem megfelelő végrehajtási arányt mutató sorain lehetséges megtakarítások feltárásához vezetett; eltökélt szándéka, hogy részletesen elemezze e programok mindegyikének teljesítményét a javasolt csökkentések megalapozottságának ellenőrzése és az érintett programokra kifejtett negatív hatásaik kizárása érdekében;

21.  emlékeztet az ITER program 2012–2013. évi többletköltségeinek finanszírozásáról szóló 2011. december 1-jei közös nyilatkozatra, amelyben a Parlament, a Tanács és a Bizottság abban is megállapodott, hogy a 2013-as költségvetési eljárás során 360 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot bocsátanak rendelkezésre „teljes mértékben kihasználva a költségvetési rendelet és a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás rendelkezéseit és kizárva a többéves pénzügyi keretnek az ITER-rel kapcsolatos újabb felülvizsgálatát”; aggódik amiatt, hogy a Bizottság e többletösszeg finanszírozását kizárólag a hetedik keretprogram sorairól történő átcsoportosítás révén javasolja, ami ellentétes a Parlament ez ügyben régóta képviselt álláspontjával; teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság azon állítását, hogy ez az összeg a hetedik keretprogram teljesítményével kapcsolatos megtakarításokból származik, és hogy az igazgatási sorokon végrehajtott csökkentések nem érintik hátrányosan a program működését; tovább kívánja vizsgálni ezt az állítást, valamint fel akarja tárni az intézményközi megállapodás és a költségvetési rendelet szerint e célból rendelkezésre álló egyéb eszközöket;

22.  hangsúlyozza, hogy az ITER projektben való európai közreműködés gondos irányításának és megbízható végrehajtásának biztosítása érdekében megfelelő számú személyzet szükséges a Fusion for Energy (F4E) és az ITER Európai Közös Vállalkozás számára; aggódik a Bizottság által javasolt jelenlegi személyzeti létszám miatt;

23.  elismeri a kis- és középvállalkozásoknak az uniós gazdaság hajtóerőiként és az elmúlt tíz évben a munkahelyek 85%-ának megteremtőiként betöltött alapvető szerepét; emlékeztet arra, hogy a kkv-k hagyományosan nehézségeket tapasztalnak a tőkepiacokhoz kutatási és innovációs projektek finanszírozása céljából való hozzáférés terén, és ezt tovább súlyosbította a jelenlegi pénzügyi válság; határozott meggyőződése, hogy az uniós költségvetésnek hozzá kell járulnia e piaci hiányosság leküzdéséhez azáltal, hogy megkönnyíti a hitelekhez és az eszközfinanszírozáshoz való hozzáférést az innovatív kkv-k számára, és üdvözli a Bizottság új javaslatát, amely arra irányul, hogy a meglévő kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF) keretében külön keretet hozzanak létre a kkv-k számára; támogatja a pénzügyi eszközök számára javasolt növelést is a CIP-EIP (vállalkozási és innovációs program) program keretében (14,7 millió euró), eddigi pozitív teljesítményükkel és a kkv-k részéről velük szemben felmerülő megnövekedett igénnyel összhangban;

24.  mélységesen sajnálja, hogy a gazdasági válság és különösen a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség időszakában a Progress program előirányzatai 5,3 millió euróval csökkentek a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest, így gyakorlatilag visszatértek a 2012-es szintre a program eddigi jó teljesítménye ellenére, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos és a megkülönböztetésellenes fejezeteket is beleértve; megismétli azon meggyőződését, hogy az uniós szociális programok hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia szociális és foglalkoztatáspolitikai céljainak megvalósításához; sajnálja, hogy a Bizottság még a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében sem ragadta meg a lehetőséget arra, hogy helyreállítsa ebben a programban a Progress mikrofinanszírozási eszköz számára átcsoportosított 60 millió eurót, amelyre 2010-ben kötelezettséget vállalt;

25.  üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy immár harmadik éve kifizetési előirányzatokat szerepeltet a költségvetési tervezetben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára (50 millió euró); hangsúlyozza, hogy ez nemcsak nagyobb láthatóságot biztosít az alap számára, hanem ennek révén elkerülhetők a más, különböző célokra szolgáló és különböző szükségleteket fedező költségvetési sorokról történő átcsoportosítások is; továbbá hangsúlyozza, hogy tovább kell egyszerűsíteni az alap igénybevételére irányuló eljárás gyakorlati módozatait, különösen az EGAA-ról szóló új rendelettel kapcsolatban folyamatban lévő tárgyalásokra való tekintettel;

26.  sajnálja, hogy a Mozgásban az ifjúság kiemelt kezdeményezéshez való hozzájárulás az elmúlt évhez képest kismértékben csökkent; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás, az Erasmus és az Erasmus Mundus programok többletértékét, amelyek szerény pénzügyi lehetőségeik ellenére nagy megtérülést biztosítanak a hatékony végrehajtás és az Unióról kialakított pozitív kép polgárok felé való közvetítése révén; emlékeztet rá, hogy sok tagállamban jelentősen sújtja a fiatalokat a gazdasági és pénzügyi válság, és ezzel összefüggésben az oktatási és mobilitási rendszerek megfelelő finanszírozása és célcsoportjuk megfelelő meghatározása, valamint az egész életen át tartó tanulási programok jelentős szerepet játszanak az oktatási és képzési rendszer korszerűsítésében, a készségek szintjének emelésében, a fiatalok mobilitásában és alkalmazkodóképességében, és ezáltal összességében hozzájárulnak az innovatív, tudáson alapuló, intelligens és befogadó Európához; e célból határozottan támogatja az esélyegyenlőség előmozdítását, hogy a fiataloknak iskolázottsági háttértől függetlenül lehetőségük legyen arra, hogy kihasználják az EU különféle ifjúsági programjait és politikáit; ezért ellenzi az egész életen át tartó tanulás terén a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt 10,2 millió eurós csökkentést, és az elmúlt költségvetési eljárások során képviselt álláspontjával, valamint e programok kitűnő végrehajtási arányával összhangban meg kívánja erősíteni a kötelezettségvállalási előirányzatokat a megfelelő költségvetési soron;

27.  hangsúlyozza, hogy a TEN-T program a magas európai hozzáadott értéket képviselő infrastruktúrákba való beruházás révén központi szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában szereplő célkitűzések elérésében; ezt a programot alapvetőnek tartja az egész EU versenyképességének növelése szempontjából azáltal, hogy megteremti a hiányzó infrastruktúrát, és megszünteti a belső piacon belül a szűk keresztmetszeteket; hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális projektek közvetlenül hozzájárulnak a növekedéshez is azáltal, hogy az építési szakaszban serkentik a foglalkoztatást; hangsúlyozza a TEN-T program szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célok elérésében annak révén, hogy biztosítja az uniós közlekedési hálózat jövőbeli fenntarthatóságát; üdvözli a Bizottság által a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt mintegy 85 millió eurós növelést, de további felvilágosítást kér a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest javasolt 118 millió eurós csökkentésről; emlékeztet arra, hogy a fő TEN-T programot 2011-ben teljes mértékben végrehajtották, és rámutat arra, hogy csak 2017-ben kerülhet sor annak végleges megítélésére, hogy a 2007–2013-as pénzügyi keretbe tartozó projektek tekintetében a kötelezettségvállalások hogyan kerültek végrehajtásra és és kifizetésre;

28.  úgy véli, hogy az integrált tengerpolitika további fejlesztését támogató program megfelelő finanszírozást igényel 2013-ra; hangsúlyozza csalódottságát az idegenforgalomra vonatkozó költségvetési sor hiánya miatt, és sajnálja a közlekedésbiztonságra szánt költségvetési előirányzatok folyamatos csökkenését;

29.  hangsúlyozza, hogy a magán- és állami források nagyobb fokú mozgósítása és az infrastrukturális projektek számára rendelkezésre álló pénzügyi eszközök választékának növelése érdekében sürgősen innovatív megoldásokra van szükség; teljes mértékben támogatja a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát, amely lehetőség arra, hogy növeljük a beruházási kapacitást az uniós közlekedési, energia- és ikt-hálózatok területén; üdvözli, hogy a költségvetési tervezet előirányzatokat tartalmaz a kísérleti szakaszra, még akkor is, ha ezeket az előirányzatokat valójában a jogalkotó hatóság által elfogadottak szerint, a vonatkozó költségvetési sorokon belül (CIP – TEN-T – TEN-E) csoportosították át;

30.  mélyen sajnálja, hogy a Bizottság az eredetileg a pénzügyi programozásban tervezettekhez képest csökkentést javasol az európai felügyeleti hatóságok számára, ami ellentétes a Parlament e hatóságok megfelelő finanszírozására vonatkozó ismételt felhívásával; úgy ítéli meg, hogy az előirányzatok jelenlegi szintje nem elegendő ahhoz, hogy ezek az ügynökségek hatékonyan birkózhassanak meg feladataikkal, vagyis magasan képzett szakértőket vehessenek fel; úgy véli, hogy az európai felügyeleti hatóságokra ruházott további feladatokat követően fel kell mérni a költségeket; ezért erőteljesen kinyilvánítja azon szándékát, hogy az előirányzatokat legalább a 2012-es szinten helyreállítsa az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH) számára, valamint tovább erősítse az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (EÉPH) a rábízott új feladatok fényében;

1b. alfejezet

31.  tudomásul veszi, hogy a 2013. évi költségvetési tervezet a 2012. évi költségvetéssel összevetve a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,3%-os emeléséről rendelkezik (54 498 millió euróra), és ebből 42 144 millió euró a strukturális alapok (az ERFA és az ESZA), míg 12 354 millió euró a Kohéziós Alap számára kerül elkülönítésre; hangsúlyozza, hogy a technikai segítségnyújtásra elkülönített kötelezettségvállalások szintjének a pénzügyi programozásban eredetileg tervezettekhez képest a költségvetési tervezetben való csökkentése a tartalékkeret 25 millió euróra történő növeléséhez vezetett a 0,4 millió eurós kezdeti előrejelzéshez képest;

32.  sajnálja a makroregionális stratégiákkal kapcsolatos műszaki segítségnyújtás tekintetében javasolt csökkentéseket; megismétli, hogy a stratégiák végrehajtásához folyamatos technikai és igazgatási támogatásra, az új projektekhez pedig induló tőkére van szükség, ahogyan a 2011-es magas végrehajtási arány is jelezte;

33.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika már régen bizonyította hozzáadott értékét mint szükséges beruházási eszköz a növekedés és a munkahelyteremtés hatékony serkentése érdekében a régiók beruházási szükségleteinek pontos kielégítésével, ezáltal hozzájárulva nemcsak a különböző térségek közötti különbségek csökkentéséhez, hanem a gazdasági fellendüléshez és az Unió egészének fejlődéséhez is; a strukturális alapokat is kulcsfontosságú eszköznek tekinti – mind pénzügyi nagyságrendjük, mind a kitűzött célok miatt – az EU gazdasági fellendülésének felgyorsítása és az Európa 2020 stratégiában foglalt fenntartható növekedési és foglalkoztatási célok elérése érdekében; ezért üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy – amennyiben lehetséges – a strukturális alapokból 82 milliárd euró kiosztatlan összeget egyes tagállamokban újraprogramozzon kkv-k és a fiatalok foglalkoztatása javára, a Parlament 2013-as elsődleges céljaival összhangban; megállapítja, hogy a Bizottság szerint ezzel összefüggésben 7,3 milliárd euró összegű uniós finanszírozást gyorsított teljesítésre vagy újrafelosztásra különítettek el; továbbra is megfelelő tájékoztatást kér e kezdeményezés nemzeti szintű végrehajtásáról, a növekedésre és foglalkoztatásra kifejtendő várható hatásáról és a 2013. évi költségvetésre esetlegesen gyakorolt hatásáról;

34.  rendkívüli módon aggódik az ezen alfejezetben szereplő kohéziós projekteknél tapasztalható kifizetési helyzet miatt, és megjegyzi, hogy a fennálló kötelezettségvállalások 2011. év végi teljes összegének kétharmada (azaz 135,8 milliárd euró) a kohéziós politika keretében kifizetetlen projektekhez kapcsolódik; emlékeztet arra, hogy 2011 végén a Bizottság nem tudott teljesíteni a projektek kedvezményezettjei által benyújtott mintegy 11 milliárd euró összegű jogos kifizetési igényt annak következtében, hogy nem szerepelt elegendő kifizetési előirányzat a költségvetésben; megjegyzi, hogy ez jelentős kifizetési hátralékhoz vezetett, amelyet 2012-ben elegendő kifizetési előirányzat rendelkezésre bocsátásával kell megoldani; határozottan rámutat arra, hogy nem fogja elfogadni, hogy ez a helyzet 2013-ban visszatérjen;

35.  ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy 2013 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, amelynek során a társfinanszírozásban részesülő projektek végrehajtása teljes sebességgel zajlik, és várhatóan tovább fog gyorsulni, és a második félévben várhatóan tömegesen fognak beérkezni kifizetési kérelmek a Bizottsághoz; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamenttel együtt haladéktalanul elemezze és értékelje a számadatokat és a követelményeket a 2013. évi végrehajtás veszélyeztetésének elkerülése érdekében; rámutat arra, hogy a kifizetési előirányzatok hiánya veszélybe sodorhat jelenleg jól működő programokat; továbbá hangsúlyozza, hogy 2013 olyan év lesz, amelynek során – az N+3 szabály megszűnése miatt – 12 tagállam által benyújtott kifizetési igényeket két különböző, éves kötelezettségvállalási csomagban kell szerepeltetni (a 2010-es és a 2011-es csomagban, az N+3, illetve az N+2 szabálynak megfelelően); ezért a szükséges minimumnak tekinti a kifizetési előirányzatoknak az elmúlt évhez képest javasolt, 11,7%-os növelését (48.975 millió euróra), hiszen, ahogy azt a Bizottság is említi, az kizárólag 2013-ra vonatkozik, és feltételezi, hogy ez előző évekből eredő kifizetési igények már fedezésre kerültek;

36.  a kifizetések e növekedését csak első lépésnek tekinti a futó projektek tényleges igényeinek fedezéséhez, és megismétli azon aggályát, hogy a kohéziós politika terén a pénzeszközök hiánya merülhet fel; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gondosan értékeljék a tényleges szükségleteket az 1b. alfejezet alapján történő 2013-as kifizetések szempontjából, ne végezzenek irreális csökkentéseket, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek ellentétesek a maguk a tagállamok által biztosított és a Bizottság költségvetési tervezetének alapjául felhasznált előrejelzésekkel; ezért ellenzi a kifizetések szintjének a 2013-as költségvetési tervezetben foglalt javaslathoz képest történő esetleges csökkentését;

37.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot is, hogy amennyiben a kifizetések idén nem elegendőek a valós igények fedezésére, megfelelő időben terjesszenek elő és fogadjanak el költségvetés-módosítást, így teljesítve a 2011. decemberi intézményközi nyilatkozatban vállalt közös kötelezettségüket;

2. fejezet

38.  tudomásul veszi, hogy a 2013. évi költségvetési tervezet a 2012. évi költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok 0,6%-os növelését (60 307 millió euróra) és a kifizetési előirányzatok 1,6%-os emelését (57 964 millió euróra) javasolja; hangsúlyozza, hogy e szintek nem érik el a költségvetés egésze tekintetében a Bizottság által javasolt növekményt; rámutat arra, hogy e növekmények részben az új tagállamok számára történő közvetlen kifizetések folyamatos bevezetésének, valamint a vidékfejlesztés pótlólagos szükségleteinek következményei; hangsúlyozza, hogy a piaci beavatkozásra javasolt pénzösszegek 2013-ban 419 millió euróval alacsonyabbak, mint a 2012. évi költségvetésben;

39.  megállapítja, hogy a piaccal kapcsolatos kiadások és a közvetlen segélyek 2. fejezet alatti alkategóriája számára tervezett 809 millió eurós tartalékkeret jelentős növekedést jelent 2012-höz képest, ami a Bizottság szerint főleg a cukoripar szerkezetátalakítási alapjának megszűnését követő egyszeri hatás eredménye; elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy ez a tartalékkeret azt jelenti, hogy a pénzügyi fegyelmi mechanizmus 2013-ban nem kerül alkalmazásra; hangsúlyozza, hogy e fejezetben elegendő tartalékkeretre van szükség a mezőgazdasági szektorban fellépő esetleges válság enyhítésére, ahogy azt a korábbi években az EHEC-válság idején láthattuk;

40.  hangsúlyozza, hogy 2013 a jelenlegi programozási időszak utolsó éve, így megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell biztosítani a 2. fejezetben, különösen a jelenlegi vidékfejlesztési és LIFE+ projektek igényeinek fedezésére;

41.  rámutat arra, hogy a 2. fejezet hozzájárul az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos stratégiai céljainak megvalósításához, különösen vidékfejlesztési programjai révén; kiemeli, hogy a vidéki területen támogatni kell a kkv-kat mint a munkahelyek elsődleges létrehozóit, amelyek elsősorban a fiatalokat célozzák meg; e tekintetben üdvözli a vidékfejlesztés számára elkülönítendő kötelezettségvállalási előirányzatok javasolt 1,3%-os növelését (14 808 euróra);

42.  megjegyzi, hogy a 2. fejezetre elkülönített előirányzatok alacsonyabbak, mint a becsült igények, mert az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) címzett bevételei becslések szerint 2013-ban magasabbak lesznek (1332,8 millió euró), mint 2012-ben (1010 millió euró); megállapítja, hogy a különbség a cukoripar ideiglenes szerkezetátalakítási alapjának fennmaradó egyenlegéből (647,8 millió euró) származik, míg a számlarevíziós határozatokból származó címzett bevételek várhatóan alacsonyabbak lesznek, mint 2012-ben (a 2013. évi költségvetési tervezetben 400 millió euró a 2012. évi költségvetésben szereplő 600 millió euróhoz képest); emlékeztet arra, hogy a jelenlegi becsléseknek a tényleges igények alapján való kiigazítására ősszel kerül majd sor a mezőgazdasággal kapcsolatos módosító indítványban;

43.  emlékeztet arra, hogy az e szektorban tapasztalható áringadozás jelentős probléma, és támogatja a mezőgazdasági termékekkel folytatott spekuláció elleni intézkedéseket; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gondosan kísérjék figyelemmel a mezőgazdasági piacokon zajló fejleményeket; ebben az összefüggésben emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon kérésére – amellyel kapcsolatban ez idáig még nem történt intézkedés –, hogy hozzon létre az árakat és az árréseket megfigyelő központot, ami lehetővé tenné az árak összehasonlíthatóságának javítását és az élelmiszerárak megállapításának átláthatóbbá tételét, amellyel kapcsolatban még nem történt előrelépés;

44.  megjegyzi, hogy a közvetlen támogatások javasolt növekedése elsősorban a legutóbb csatlakozó 12 tagállamban a közvetlen kifizetések folyamatban lévő bevezetésének tudható be, amelynek további költségvetési igénye 2013-ban 860 millió euró, miközben a címzett bevételek magasabb szintje és a legtöbb ágazat számára kedvező piaci helyzet miatt a piaci intervenciókra fordított kiadások várhatóan csökkenni fognak;

45.  megjegyzi, hogy az egyes költségvetési sorokhoz rendelt összegek jelentősen csökkentek, beleértve az iskolatejprogramot is, és kéri a Bizottságot, hogy terjessze a Parlament elé ennek indokolását;

46.  hangsúlyozza, hogy az uniós politikák és költségvetés kulcsfontosságú elemek az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében; e tekintetben úgy véli, hogy az éghajlati fellépés és a környezetvédelmi célkitűzések horizontális jellegűek, és ezeket konkrét intézkedésekre kell váltani, amelyeket a különféle uniós programok és politikák keretében kell végrehajtani, nagymértékben hozzájárulva a fenntartható növekedéshez, és hatékonyan kezelve az olyan jelentős kihívásokat, mint az erőforrások szűkössége és az éghajlatváltozás;

47.  tudomásul veszi a LIFE+ számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok javasolt csekély mértékű, 3,3%-os növelését, de sajnálja, hogy az előirányzat 10,55 millió euróval elmarad a 2012. januári pénzügyi programozásban foglalt szinttől; ezzel összefüggésben meg fogja vizsgálni a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (IIA) 37. pontjában foglalt összes rendelkezést;

48.  üdvözli a Bizottság által a leginkább rászoruló személyek számára indított élelmiszersegély-program céljaira javasolt összegeket; felhívja a Tanácsot, hogy tartsa tiszteletben a 2011 végén e program 2012. és 2013. évi finanszírozásának fenntartására hozott közös döntést;

49.  sajnálja a dohánytermesztés folytatódó támogatását az EU-ban, amely ellentétes az EU egészségügyi politikájának céljaival;

50.  fontosnak tartja a közös halászati politika pénzügyi támogatásának fenntartását e politika közelgő reformjára való tekintettel; különösen a halászati ágazatban működő kkv-k támogatásának és – a közös halászati politika fenntartható jellegének biztosítása mellett – a fiatalok e területen való munkához jutásának, valamint az ágazat társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi életképességét biztosító összes intézkedésnek a szükségességét hangsúlyozza; e tekintetben üdvözli az Európai Halászati Alap kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak a 2012. évi költségvetéshez képest 2,2%-os (687,2 millió euróra való), illetve 7,3%-os (523,5 millió euróra történő) javasolt emelését; sajnálja azonban a közös halászati politika irányítása, a halászati erőforrások megőrzése, kezelése és felhasználása és a közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása területén javasolt csökkentést;

3a. alfejezet

51.  megállapítja, hogy az e fejezetben foglalt intézkedések finanszírozásának a 2013. évi költségvetési tervezetben a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt átfogó emelése – 1392,2, illetve 928,3 millió euró a kötelezettségvállalásoknál, valamint a kifizetéseknél – 1,8% (24,42 millió euró) a kötelezettségvállalási előirányzatoknál és 11,1% a kifizetési előirányzatoknál; úgy ítéli meg, hogy ez összhangban van a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos növekvő uniós törekvésekkel;

52.  hangsúlyozza, hogy az informatikai ágazatban meg kell erősíteni a kiberbiztonságra elkülönített előirányzatokat, mert az ezen a területen elkövetett növekvő számú bűncselekmény hatalmas károkat okoz a tagállamok gazdaságai számára; kitart amellett, hogy a számítástechnikai bűnözés elleni fokozott uniós szintű küzdelem az új kiberbűnözéssel foglalkozó európai központ révén megfelelő forrásokat igényel, és ezért helyteleníti a Bizottság által az Europol tekintetében javasolt csökkentéseket, mivel a központ Bizottság által meghatározott feladatait nem lehet az Europol jelenlegi emberi erőforrásaival és pénzügyi forrásaival végrehajtani; tudomásul veszi, hogy a pénzügyi programozással ellentétben a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program esetében a 2012. évi költségvetéshez képest 64,4 millió eurós csökkenés szerepel a javaslatban, bár e program hivatott fedezni a számítógépes bűnözéssel és az internet illegális célú használatával kapcsolatos intézkedéseket is;

53.  a Frontex, valamint az e fejezet alá tartozó, nemrégiben létrehozott különböző ügynökségek (különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökség) támogatásának folytatását kéri; tudomásul veszi az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) által kapott hozzájárulásnak a 2012. évi költségvetéshez képest 8,9%-kal (7,3 millió euróval) történő csökkenését, és elvárja, hogy a Bizottság nyújtson tájékoztatást további részletekről e javasolt csökkentéssel kapcsolatban;

54.  megjegyzi, hogy a VIS programra szánt összegek 30 millió eurós csökkenését és az Eurodac megszűnését (-0,5 millió euró) ellensúlyozni fogja e feladatoknak és a megfelelő költségvetési előirányzatoknak a nagyméretű informatikai rendszerek operatív irányítását végző új ügynökséghez való átcsoportosítása;

55.  tudomásul veszi a SIS II esetében a kötelezettségvállalások jelentős mértékű növelését és a kifizetések viszonylag alacsony szintjét; rámutat arra, hogy a SIS II átfogó ütemterve alapján 2013-ban be kell fejezni annak fejlesztését és az arra való áttérést, az informatikai ügynökségnek pedig át kell vennie a rendszer irányítását; ezért megkérdőjelezi az eredeti pénzügyi tervet messze meghaladó, jelentős költségvetési emelést ebben a késői szakaszban, a SIS II működésbe lépése előtt; a SIS II számára elkülönített költségvetés jelentős részének tartalékba helyezését javasolja, amíg nincs igazolva a működés előrehaladása és a pénzügyi tervnek való megfelelés;

56.  nagyra értékeli a Bizottság által az Európai Menekültügyi Alap számára a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt 9,8 millió eurós emelést, amely összhangban van az elmúlt években képviselt álláspontjával és a közös európai menekültügyi rendszer folyamatos végrehajtásával; tudomásul veszi a Külső Határok Alap költségvetési juttatásainak 19%-os, 415,5 millió euróra való emelését, amely a pénzügyi programozásban foglaltak felére korlátozódik; emlékeztet arra, hogy határozottan kérte a kihívások megfelelő és kiegyensúlyozott megválaszolását a legális migráció kezelése és az illegális migráció lelassítása érdekében;

57.  hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre irányuló intézkedésekre; hangsúlyozza, hogy az erőszak valamennyi formájának megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányuló program (Daphne-program) fontos szerepet játszik a nők és lányok elleni erőszak felszámolásában az EU-n belül, és hangsúlyozza a program számára előirányzott források 2013-ban történő növelésének fontosságát;

3b. alfejezet

58.  emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet – noha pénzösszegek tekintetében a többéves pénzügyi keret legkisebb alfejezete – olyan, az európai polgárok számára alapvető fontosságú kérdéseket tartalmaz, mint az ifjúsági, oktatási és kulturális programok, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a polgári védelmi eszköz és a kommunikációs politika; ezért sajnálja, hogy 2013-ra e fejezet előirányzatainak teljes összege a tervek szerint a 2012. évi költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási előirányzatoknál 1,2%-kal (26,08 millió euró), míg a kifizetési előirányzatoknál 0,4%-kal csökken, a Szolidaritási Alap figyelembevétele nélkül;

59.  az elmúlt években tapasztalható stabil végrehajtási arányra tekintettel üdvözli a Fiatalok lendületben program finanszírozásának 2013-ban 140,45 millió euróra való növelését, ami a 2012. évi költségvetéshez képest 0,8 millió eurós, míg a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest 16,5 millió eurós emelést jelent;

60.  nagyra becsüli a kötelezettségvállalások növelését a 2012. évi költségvetéshez képest a Kultúra program (+1,4%), a Média 2007 program (+1,1%) és az egészségügy terén tett uniós fellépés (+3,1%) esetében, de sajnálja a 2012. évi költségvetéshez képest az Európa a polgárokért program, a fogyasztóvédelmi politika terén folytatott uniós fellépés és a Media Mundus előirányzatainek csökkentését;

61.  sajnálja, hogy a kommunikációs fellépésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások összege a 2012. évi költségvetéshez képest csökkent egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió és annak polgárai közötti szakadék minden eddiginél nyilvánvalóbb, ahogy azt az európai választásokon folyamatosan csökkenő részvételi arány mutatja; meggyőződése, hogy erősíteni kell a kommunikációra fordított erőfeszítéseket, és megfelelő finanszírozásra van szükség az uniós intézmények láthatóságának és a gazdasági és pénzügyi válság leküzdéséhez való hozzájárulásuk bemutatásának biztosítására;

62.  hangsúlyozza, hogy ebben az évben is nagyon korlátozott tartalékkeret (25,6 millió euró) áll rendelkezésre e fejezet alatt, ami korlátozott mozgásteret hagy arra az esetre, ha új fellépésekre vagy határozatokra lenne szükség a polgárok számára közvetlenül lényeges elsődleges célok finanszírozásához;

4. fejezet

63.  megjegyzi, hogy a 2013. évi költségvetési tervezetben a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok a 2012. évi költségvetéshez képest 0,7%-kal, illetve 5,1%-kal 9467,2, illetve 7311,6 millió euróra emelkedtek; rámutat arra, hogy e növekmények nem érik el a költségvetés egésze tekintetében a Bizottság által javasolt növekedést;

64.  emlékeztet arra, hogy az átfedéseknek és a szűkös erőforrások felesleges megkettőződésének elkerülése céljából szorosabban össze kell hangolni és egyeztetni kell a külső fellépések terén tett uniós és tagállami erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy az alapok optimális felhasználása és szinergiák létrehozása érdekében elő kell segíteni az együttműködést és a fellépések egyéb nemzetközi, helyi és regionális adományozókkal való összehangolását; úgy véli, hogy gazdasági nehézségek idején az eszközök programozása és végrehajtása terén tapasztalható rugalmasság növelése és a szűkös erőforrásoknak tőkebevonó hatással járó eszközökkel való kiegészítése is fontos, ami lehetővé tenné a befektetett és kitermelt pénzösszegek felhasználását és újbóli felhasználását;

65.  tudomásul veszi a 4. fejezet tartalékkeretének jelentős, 272,3 millió eurós növelését a 2013-ra vonatkozó pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest (119,6 millió euróról 391,9 millió euróra), ami az ENPI-re (amely 51,7 millió euróval nőtt), az ICI-re és az ICI+-ra (amelyek 0,3 millió euróval meghaladják a pénzügyi programozásban szereplő összeget) elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok növelésének és a Garanciaalapra (–104,5 millió euró), az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (–99,3 millió euró), a makroszintű pénzügyi támogatásra (–37,4 millió euró), a Fejlesztési Együttműködési Eszközre (–28,6 millió euró) és a Stabilitási Eszközre (–41,4 millió euró) elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentésének nettó hatása; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson kielégítő magyarázatot arra, hogy egyes programokat miért kell ilyen jelentősen csökkenteni a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest; hangsúlyozza, hogy miközben üdvözlendő lehet az az elv, hogy az alacsony végrehajtási arányt mutató programokat vissza kell fogni, ha ez a hatékonyságból származó megtakarításokhoz vezet, az előirányzatok csökkentése nem lehet általános; figyelmeztet arra, hogy a mesterségesen magas tartalékkeretnek a költségvetési eljárás során tárgyalási eszközként való felhasználása nem tekinthető megalapozott költségvetési gyakorlatnak;

66.  különösen sajnálja a fejlesztési együttműködés előirányzatainak folyamatos csökkentését; kíváncsi arra, hogy ez hogyan egyeztethető össze azzal az EU által tett nemzetközi kötelezettségvállalással, miszerint 2015-ig a GNP 0,7%-át a millenniumi fejlesztési célokra fordítja; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében tett kötelezettségvállalások teljes szintjének növelése − a 2013-as költségvetési tervezetben javasoltaknak megfelelően − a becsült infláció alatti növekedést jelent, valamint hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszköz kifizetéseinek javasolt teljes szintje a 2012-es szintnél alacsonyabb; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a Fejlesztési Együttműködési Eszköz következetesebb, a valóságnak jobban megfelelő és jobban megtervezett finanszírozását;

67.  tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy növeljék az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközre elkülönített előirányzatokat a nagyszabású politikai és gazdasági változásokon áteső országok szükségleteinek kielégítése érdekében; üdvözli a keleti partnerségre fordított kiemelt figyelmet, és ismételten kifejezi támogatását a keleti partnerségben részt vevő déli országok számára, mivel az arab tavasz nyomán ezeknek történelmi léptékű kihívásokkal kell szembenézniük; úgy véli, hogy a Bizottság nem kielégítő módon tesz jelentést a „többért többet” elv alkalmazásáról, és sürgeti, hogy dolgozzon ki egyértelmű kritériumokat ennek megvalósítási módjára;

68.  úgy ítéli meg, hogy a Palesztin Hatóságot és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalát (UNRWA) továbbra is megfelelő szintű uniós pénzügyi támogatásban kell részesíteni annak érdekében, hogy kielégítő és átfogó választ tudjanak adni a Közel-Keleten és a békefolyamat során tapasztalható politikai és humanitárius helyzetre; hangsúlyozza, hogy az UNRWA jelenleg különösen nehéz helyzettel áll szemben, mégpedig a szíriai eseményeket követően; megállapítja, hogy az ENPI számára elkülönített kötelezettségvállalások növekedésének nettó hatása főként a megszállt palesztin területek számára nyújtott, a 2012. évi költségvetési tervezet szintjével megegyező támogatás fenntartásának tudható be;

69.  hangsúlyozza, hogy a Parlament szilárd elkötelezettségének köszönhetően a Palesztin Hatóság, az UNRWA és a közel-keleti békefolyamat számára az elmúlt évek során nyújtott uniós támogatás 300 millió euró volt, és emlékeztet rá, hogy a költségvetési egyeztetés során a költségvetési hatóság beleegyezett 200 millió euró elkülönítésébe 2012-re, aminek elengedhetetlen előfeltétele volt egy 100 millió eurós kiegészítő növelés a 2011-es pénzügyi évre a fel nem használt előirányzatokból adódóan; finanszírozási kötelezettségvállalást sürget, amely a költségvetési év kezdetétől tükrözi a tényleges szükségleteket annak biztosítása érdekében, hogy az Unió hatékonyan tudja támogatni a fenntartható béketeremtést; szigorú pénzügyi ellenőrzések bevezetését szorgalmazza, és azt, hogy a Parlament megkapja a kiadások részletes lebontását és értékelését;

70.  elismeri, hogy Horvátország uniós csatlakozásával az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA) elkülönített előirányzatok 67,6 millió euróval csökkennek; mindazonáltal aggódik amiatt, hogy a Bizottság a vártnál nagyobb csökkentést javasol a tagjelölt országokban az intézményi kapacitás bővítésének támogatása terén, a Horvátországnak elkülönített IPA-előirányzatok csökkentése révén (összesen 29,14 millió euróval kevesebb 2012-höz képest), miközben a lehetséges tagjelöltek számára fenntartott ugyanezen tétel növekszik (2012-höz képest +10,5 millió euróval); emlékeztet arra, hogy az intézményi kapacitás kiemelt jelentőségű az uniós finanszírozás megfelelő felhasználása tekintetében, és ugyanolyan fontos mind a tagjelölt, mind a lehetséges tagjelölt országok számára; üdvözli az IPA vidékfejlesztésre szánt kötelezettségvállalási előirányzatainak a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt 10,2%-os növelését;

71.  megismétli, hogy különösen megszorítások idején a kötelezettségvállalási előirányzatokat gondosan meg kell tervezni a KKBP-vel kapcsolatos minden költségvetési soron annak érdekében, hogy az uniós pénzek olyan intézkedésekre kerüljenek elköltésre, amelyekre a leginkább szükség van, lehetőség szerint figyelembe véve a KKBP műveleteinek rugalmasságát és kiszámíthatatlanságát; ezzel összefüggésben üdvözli a nagyobb szinergiákra való felhívásokat, többek között a kapacitások összevonása, megosztása és integrálása és a missziók és műveletek jobb teljesítése, tervezése és lebonyolítása révén; üdvözli az összes KKBP-misszió átlátható és teljes körű áttekintésére irányuló erőfeszítéseket; gondosan elemezni fogja a KKBP 2013-as kötelezettségvállalási előirányzatainak 9,2%-os növelését;

72.  elismeri, hogy válaszolni kell a szervezett bűnözés és csempészet által jelentett, régiókon átnyúló fenyegetésre, védeni kell a létfontosságú infrastruktúrákat, reagálni kell a közegészségügyet érintő fenyegetésekre és küzdeni kell a terrorizmus ellen; felhívja azonban a Bizottságot, hogy mutasson be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy 2013-ban miért van szükség 50%-os emelésre ezen intézkedések terén;

5. fejezet

73.  tudomásul veszi, hogy a becslések szerint a minden intézményt magukban foglaló teljes igazgatási kiadások becsült összege 8544,4 millió euró, ami 3,2%-os növelést jelent 2012-höz képest, és 636,6 millió eurós tartalékkeretet hagy, beleértve a Horvátország csatlakozásához kapcsolódó további kiadásokat is;

74.  elismeri, hogy a legtöbb intézmény, köztük az Európai Parlament is, erőfeszítést tett annak érdekében, hogy igazgatási költségvetésének emelését a várható inflációs ráta alatti szintre korlátozza, a Horvátországgal történő bővítés költségének kivételével; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az igazgatási erőforrások hosszú távú racionalizálásának szükségességét, és kitart amellett, hogy erősíteni kell az intézményközi együttműködést olyan területeken, mint például a humán erőforrások, a fordítás és tolmácsolás, az épületek és az információs technológia;

75.  hangsúlyozza, hogy a 2012-hez képest mutatott 3,2%-os növekedés főként jogszabályokban foglalt és szerződéses kötelezettségek, mint például nyugdíjak és bérkiigazítások következménye; mindazonáltal megállapítja, hogy – amint azt a költségvetésért és a pénzügyi programozásért felelős biztos 2012. január 23-i levelében kifejti – a Bizottság betartotta, sőt, túl is lépte azon vállalását, hogy az 5. fejezet szerinti igazgatási előirányzatainak nominális növekedését a 2012-höz képest előre jelzett 1,9%-os infláció alatt tartja;

76.  tudomásul veszi, hogy ezt úgy sikerült elérnie, hogy a létszámtervében szereplő álláshelyek számát már 2013-ra 1%-kal csökkentette, nevezetesen az adminisztratív támogatás, a költségvetési irányítás és a csalás elleni küzdelem terén, valamint további csökkentéseket hajtott végre az igazgatási kiadások egyéb tételeinél; további magyarázatot kér arra vonatkozóan, hogy valóban szükség volt-e ezekre a létszámcsökkentésekre, és ezáltal az igazgatási kiadások reálértéken való befagyasztására, ha a Bizottság 2012-ben nominális értéken be tudta fagyasztani igazgatási kiadásait anélkül, hogy létszámleépítéshez folyamodott volna;

77.  üdvözli a költségvetés megszilárdítására irányuló ezen intézkedést a nemzeti szintű gazdasági és költségvetési megszorítások idején; elismeri, hogy az összes uniós intézménynek osztoznia kell e konszolidációs erőfeszítésekben; aggódik azonban amiatt, hogy ezek az intézkedések káros hatással járhatnak az uniós fellépések és programok modern igazgatás általi gyors, rendszeres és hatékony végrehajtására, különös tekintettel arra, hogy a teljesítményt és a közszolgálat minőségét – a földrajzi egyensúly figyelembevételével – jutalmazni kell, főként akkor, amikor az uniós hatáskörök folyamatosan bővülnek, és új tagállamok csatlakoznak az Unióhoz; üdvözli a létszámukban megerősített területekről, így az európai gazdaságirányításról, az egységes piacról, valamint a biztonság és az jogérvényesülés területéről szolgáltatott információkat, de hasonló tájékoztatást kér azokra a politikaterületekre és álláshelytípusokra vonatkozóan is, amelyeknél 2012-höz képest létszámcsökkentésre került sor;

78.  ezzel kapcsolatban megismétli, hogy a személyzet létszámának ilyen csökkentésekor minden esetben előzetes hatásvizsgálatra kell építeni, és figyelemmel kell lenni többek között az Unió jogi kötelezettségeire, az elsődleges uniós célokra, valamint az intézmények alapszerződésekből eredő új hatásköreire és megnövekedett feladataira; hangsúlyozza, hogy ennek a vizsgálatnak gondosan figyelembe kell vennie a különböző főigazgatóságokra és szolgálatokra kifejtett hatásokat, különös tekintettel azok méretére és munkaterhelésére, valamint az érintett, különböző típusú álláshelyeket, amelyeket a Bizottság emberi erőforrásokra vonatkozó éves átvilágítása mutat be (szakpolitikák kidolgozása, programirányítás, adminisztratív támogatás, költségvetési irányítás és csalás elleni küzdelem, nyelvi szolgáltatások stb.);

79.  hangsúlyozza, hogy az uniós fellépés sok területén a programok végrehajtásának állására, az új elsődleges szempontokra és egyéb fejleményekre való tekintettel elegendő személyzetet kell biztosítani; ezért alaposan meg fogja vizsgálni a létszám alakulását a különböző főigazgatóságoknál és szervezeti egységeknél az e jelentésben bemutatott elsődleges szempontok fényében is; felkéri a Bizottságot, hogy – amellett, hogy e tekintetben részletesebb tájékoztatást nyújt – készítse el a javasolt átfogó létszámcsökkentések hatásának hasonlóan részletes értékelését, figyelembe véve a Bizottság létszámában hosszú távon bekövetkező további csökkentéseket is, és erről tegyen jelentést a Parlamentnek; ragaszkodik ahhoz, hogy ez előfeltétele legyen annak, hogy a költségvetési hatóság az eredménytől függően megfontolja az 1%-os létszámcsökkentés elfogadását 2013-ra vonatkozóan;

80.  úgy véli, hogy továbbra is kérdéseket vet fel a magas besorolási fokozatú, költséges vezetői beosztások nagy száma az Európai Külügyi Szolgálat személyzetének körében; ezért arra kéri az EKSZ-t, hogy adjon további tájékoztatást különösen a költségvetési tervezetben javasolt AD 14 besorolási fokozatú álláshelyek jelentős növekedése (+9,2%) tekintetében; hasonlóképpen további tájékoztatást kér az épületek biztonsága és őrzése tekintetében javasolt előirányzatok nagymértékű növekedésével kapcsolatban (+57,2%);

81.  meggyőződése, hogy a megelőzés és a közvetítés a konfliktusok kezelésére szolgáló, leginkább költséghatékony lehetőségek közé tartoznak, és megakadályozzák, hogy a konfliktusok erőszakba torkolljanak; ezért üdvözli azt a javaslatot, hogy az EKSZ költségvetésébe vezessenek be egy 500 000 euró összegű, konfliktusmegelőző és közvetítéstámogató szolgáltatás elnevezésű költségvetési sort, a Parlament által javasolt előkészítő intézkedés ez év végi sikeres befejezését követően;

82.  véleménye szerint megfelelő finanszírozást kell biztosítani az Európai Iskolák számára annak érdekében, hogy az uniós intézményekben dolgozók gyermekeinek sajátos helyzete figyelembevételre kerüljön; tudomásul veszi a javasolt 180,7 millió eurós teljes összeget, ami 2012-höz képest 6,8%-os növekedést jelent, és meghaladja a pénzügyi programozásban szereplő összegeket; mindazonáltal gondosan át fogja világítani az egyes Európai Iskolákkal kapcsolatos összes költségvetési sort, és a parlamenti olvasat során végre fog hajtani minden, e tekintetben megfelelőnek tartott módosítást;

Kísérleti projektek – előkészítő intézkedések

83.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságát, amelyek alapvető jelentőségű eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új, hosszú távú, regionális és uniós szintű kezdeményezések előkészítésében, amelyek az EU polgárainak életét javító uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; meg akarja határozni a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kiegyensúlyozott csomagját a Bizottság értékelése és ajánlásai alapján, gondosan figyelembe véve a várt eredmények fenntarthatóságát és tartósságát;

84.  a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás II. mellékletének D. része értelmében át fogja adni a Bizottság részére a 2013. évi költségvetésben tervezett, lehetséges kísérleti projektek és előkészítő intézkedések első ideiglenes listáját; elvárja, hogy a Bizottság elemezze a Parlament tájékoztató jellegű javaslatait, és megállapításaihoz fűzzön megfelelő indoklást; hangsúlyozza, hogy ez az ideiglenes lista nem zárja ki a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó módosítások hivatalos benyújtását és elfogadását a költségvetés parlamenti olvasata során;

85.  emlékeztet arra, hogy a 2012. évi költségvetésben összesen 70 kísérleti projekt és előkészítő intézkedés került elfogadásra, amelyek kötelezettségvállalási előirányzatainak teljes összege 105,45 millió euró az összes fejezetben; hangsúlyozza, hogy amennyiben a költségvetési hatóság 2013-ra hasonló szintű kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket fogadna el, a fejezetek közötti hasonló lebontásban, az 1a. alfejezet alatti tartalékkeret 54%-a, a 3a. alfejezet alatti tartalékkeret 27%-a és a 3b. alfejezet alatti tartalékkeret 37%-a már felhasználásra kerülne;

86.  tudomásul veszi a Bizottság négy előkészítő intézkedésre és két kísérleti projektre vonatkozó, összesen 15,5 millió euró kötelezettségvállalási előirányzat elkülönítésére irányuló javaslatát; gondosan elemezni kívánja e javaslatok céljait és tartalmát, és ellenőrizni akarja a kért összegeket;

Ügynökségek

87.  tudomásul veszi a decentralizált ügynökségekre a 2013. évi költségvetési tervezetben szánt előirányzatok 748 millió eurós (azaz a teljes uniós költségvetés 0,5%-át kitevő) átfogó összegét, ami a teljes uniós hozzájárulás (beleértve a címzett bevételeket is) 24 millió eurós, vagy 3,2%-os növelését eredményezi a 2012. évi költségvetéshez képest; tisztában van azzal, hogy ez a növekedés főleg a létrehozás alatt álló nyolc ügynökségre vezethető vissza, hiszen azokat megfelelő forrásokkal kell ellátni, továbbá arra a hét ügynökségre, amelyek feladatköre kibővítésre került a teljesítményük romlásának megakadályozása érdekében; tudomásul veszi, hogy a gyorsan növekvő ügynökségek számára nyújtott uniós hozzájárulás névértéken csökken, létszámuk azonban 1,2%-kal nő; megállapítja, hogy az ügynökségek létszámtervében jelenleg összesen 5115 álláshely van, ami 257-tel több álláshelyet jelent, melyek főleg új feladatokat kapó vagy újonnan létrehozott ügynökségeket érintenek;

88.  megállapítja, hogy most első ízben a Bizottság korlátozásokkal fogadta el majdnem minden ügynökség költségvetési kéréseit, amelyek összhangban voltak a pénzügyi programozásban szereplő átfogó összegekkel; ez az összesen mintegy 44 millió eurós csökkentés érinti azokat az ügynökségeket is, amelyek feladatai egybeesnek a Parlament prioritásaival; emlékeztet arra, hogy szükség van e csökkentések módszertanának, a mögöttük meghúzódó érveknek és lehetséges hatásuknak a gondos elemzésére, tekintettel több állásfoglalásra, amelyek közül a legfrissebb a 2010-es évre vonatkozó mentesítés, és amelyek hangsúlyozzák, hogy az ügynökségek intézményközi munkacsoport általi felülvizsgálatának strukturális javulásokhoz kell vezetnie mind az ügynökségek hatását, mind pedig költséghatékonyságát illetően, többek között a párhuzamosságok és a meglévő ügynökségek közötti átfedések azonosítása révén; még egyszer hangsúlyozza, hogy az uniós ügynökségek költségvetési előirányzatai távolról sem csupán igazgatási kiadásokból állnak, hanem hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok és általában az uniós célok eléréséhez is, miközben célul tűzik ki megtakarítások elérését nemzeti szinten, a jogalkotási hatóság által meghatározottak szerint;

o
o   o

89.  úgy véli, hogy a 2012. július 9-én sorra kerülő háromoldalú egyeztetésen különleges jelentőséggel bír a következő kérdések megtárgyalása:

90.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0077.