Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2043(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0216/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0216/2012

Viták :

PV 02/07/2012 - 23
CRE 02/07/2012 - 23

Szavazatok :

PV 04/07/2012 - 7.13
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0290

Elfogadott szövegek
PDF 353kWORD 107k
2012. július 4., Szerda - Strasbourg
Az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó stratégia
P7_TA(2012)0290A7-0216/2012

Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) (2012/2043(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. január 19-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. és 13. cikkére,

–  tekintettel az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervről szóló, 2006. október 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013) szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az állatok leölésük során való védelméről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2009. május 6-i álláspontjára(3),

–  tekintettel a 2006–2010-es időszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékeléséről és elemzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az antibiotikum-rezisztenciáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EU mezőgazdaságáról és a nemzetközi kereskedelemről szóló, 2011. március 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a vágási célból az Európai Unióban szállított állatok utaztatására vonatkozó nyolcórás határérték meghatározásáról szóló, 2012. március 15-i nyilatkozatára(7),

–  tekintettel az uniós kutyapopuláció kezeléséről szóló, 2011. október 13-i nyilatkozatára(8),

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2010. november 29-i következtetéseire a kutyák és a macskák jólétéről,

–  tekintettel az antimikrobiális rezisztenciával szembeni cselekvési tervről szóló, 2011. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0748),

–  tekintettel az állatok szállítás közbeni védelméről szóló 1/2005/EK tanácsi rendelet hatásáról szóló, 2011. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2011)0700),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2010. december 2-i, az állatok szállítás alatti kíméletéről szóló tudományos véleményére(9),

–  tekintettel az EFSA 2011. december 13-i, az állatjóléti kockázatértékeléshez készült útmutatóról szóló tudományos véleményére(10),

–  tekintettel az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) meghatározására az állatjólétről(11),

–  tekintettel a megfelelő állatjólét tizenkét kiegészítő elvére és kritériumára, amelyeket a Welfare Quality projekt dolgozott ki(12),

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről szóló, 1978. június 19-i 78/923/EGK tanácsi határozatra(13),

–  tekintettel a kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló európai egyezményre(14),

–  tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(15),

–  tekintettel a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK tanácsi irányelvre(16),

–  tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EUeurópai parlamenti és tanácsi irányelvre(17),

–  tekintettel „A fenntartható fejlődés elvének általános érvényesítése az uniós szakpolitikában: Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának 2009. évi felülvizsgálata” című, 2009. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2009)0400),

–  tekintettel az állatjóléti címkézésre, valamint az állatok védelmével és az állatjóléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozására irányuló lehetőségekről szóló, 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0584),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A7–0216/2012),

A.  mivel a fenntartható fejlődés részét képező állatjólét magas szintje fontos az állatok egészségének védelme, valamint a termelékenység biztosítása érdekében, jóllehet a mezőgazdasági üzemekre további költségeket ró, amelyek nem oszlanak el arányosan az élelmiszerláncban;

B.  mivel a vadon élő állatok – amelyek populációja a legtöbb tagállamban növekszik – egészségi állapotának romlása megnyilvánulhat abban, hogy a fertőző betegségeket nagyobb arányban adják át a háziállatoknak, továbbá a közegészség veszélyeztetésében is;

C.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok összetettségük és eltérő értelmezéseik miatt jogi bizonytalansághoz vezetnek, és egyes tagállamokban súlyos versenyhátrányt okozhatnak a termelőknek; mivel az uniós jog végrehajtása tekintetében e szabályok betartásának elmaradása, valamint a nem harmonizált szabványok megléte és a jogi mérföldkövek hiánya torzítja a versenyt, és egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez;

D.  mivel a nemzeti állatjóléti szabályok nem lehetnek ellentétesek az uniós egységes piac elveivel;

E.  mivel az állatjóléttel szembeni megközelítésnek szilárd tudományos bizonyítékokon és a legjobb tudományos ismereteken kellene alapulnia, szem előtt tartva az egyszerűsítés, a költséghatékonyság és a normák alkalmazhatósága, valamint különösen a környezetvédelmi és a közegészségügyi politikákkal való összhang iránti igényt;

F.  mivel a modern fogyasztók ésszerű elvárása, hogy a mezőgazdasági üzemekben nevelt állatok ugyanazokra a dolgokra jogosultak, amelyekre mi – mint emberi lények – szükségletként tekintünk, azaz jó minőségű táplálékra, jó életkörülményekre és megfelelő orvosi ellátásra;

G.  mivel az állat-egészségügyi előírások létfontosságúak az európai állattenyésztés szempontjából, tekintettel arra, hogy egyre nagyobb hatást gyakorolnak az mezőgazdasági üzemek versenyképességére;

1.  üdvözli a 2012–2015-re szóló, az EU-ra vonatkozó átfogó állatjóléti stratégiát;

2.  emlékeztet rá, hogy a Szerződés 13. cikke általános hatályú, így a környezetvédelemi vagy fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel azonos jelentőségű és jogilag elsőbbséget élvez az összes belső piaci politikával szemben;

3.  hangsúlyozza, hogy az állatjólét olyan összetett és sokrétű kérdés, amely hatással van a nemzetközi és belföldi politikákra, és amelynek jelentős etikai, tudományos, gazdasági, kulturális és politikai vetületei vannak;

4.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy kiemelten kívánja kezelni az állatjóléti normák betartásának kérdését;

5.  üdvözli, hogy a stratégiai dokumentum olyan szakpolitikát vázol fel, amelynek alapján a szabad fogyasztói választás az állatjóléti szempontoknak eleget tevő termékek számára fogyasztói piacokat mozgósít, és a közös piaci erőket a mezőgazdasági haszonállatok jólétének szolgálatába állítja;

6.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2006–2010-es cselekvési terv néhány intézkedését nem lehetett befejezni, és felszólítja a Bizottságot, hogy az új intézkedésekre vonatkozó céldátumokat igazítsa hozzá a jogi határidőkhöz;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stratégia nem kapta meg a Parlament 2010. május 5-i állásfoglalásában kért pénzügyi hátteret; felhívja a Bizottságot, hogy növelje ezt a támogatást azzal, hogy felülvizsgálja az állatjólét prioritási rendjét, és biztosítja az állatjólét jobb integrálását a többi uniós szakpolitikai területbe, például a fogyasztóvédelembe, a kutatási programokba, és adott esetben a közös agrárpolitikába;

8.  üdvözli a Bizottság reformjavaslatait és az állatjólét iránti elkötelezettségét; hangsúlyozza az állattenyésztés szabályait és helyes gyakorlatait betartó, a jobb tenyésztő létesítményekbe beruházó mezőgazdasági termelők támogatásának fontosságát; hangsúlyozza a KAP jövőbeni megfelelő finanszírozásának fontosságát, mivel törekvéseink szintjéhez mérhető költségvetésre van szükség;

9.  hangsúlyozza, hogy ma a mezőgazdasági termelők sokféle kihívással szembesülnek, úgymint az éghajlatváltozás, és számos követelménynek kell megfelelniük, amelyek közül az állatjólét csak az egyik; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikkével összhangban biztosítsa a szakpolitikák megfelelő koherenciáját;

10.  felkéri a tagállamokat, hogy hatékonyabban használják ki az uniós vidékfejlesztési alapok, valamint a Kutatási Főigazgatóságnak az állatjólét területén az alkalmazott kutatásokat és a modern és innovatív megoldásokba történő beruházásokat szorgalmazó hetedik keretprogramja (2007-2013) által nyújtott támogatási lehetőségeket; felkéri ugyanakkor a tagállamokat és a Bizottságot, hogy növeljék az állatjólét terén új technikák és technológiák kifejlesztését célzó kutatásokba történő pénzügyi beruházásokat;

11.  sajnálja, hogy a stratégia nem mozdítja elő a magas szintű állatjóléti normákat azzal, hogy kihasználja a fenntartható fogyasztás és termelés, a zöld közbeszerzés és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának politikáiban rejlő lehetőségeket;

12.  szorgalmazza, hogy a Bizottság vegye fel az állatjólét ügyét kereskedelempolitikájába és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokba, továbbá részesítse előnyben a viszonossági alapon előírt állatjóléti normákat, a harmadik országokban pedig azzal mozdítsa elő az állatjólétet, hogy az importált állatokra és termékekre vonatkozóan ugyanolyan jóléti normákat követel meg;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások megkezdése előtt értékelje a harmadik országokban érvényes állatjóléti normákat, és számoljon be azokról; felkéri a Bizottságot, hogy ezt a feladatot haladéktalanul végezze el azokban az országokban, ahol a kereskedelmi tárgyalások már folyamatban vannak;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőben ne nyújtson be az Európai Parlamentnek olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely nem biztosítja, hogy az importtermékekre az európai termékekre vonatkozókkal egyenértékű állatjóléti előírások vonatkozzanak;

15.  üdvözli a Bizottság annak vizsgálatára irányuló szándékát is, hogy az állatjóléti kérdések miként integrálhatók hatékonyabban az európai szomszédságpolitika keretébe;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy a WTO-tól követelje meg, hogy a globális kereskedelmi stratégiába mihamarabb vegye fel a nem kereskedelmi szempontokat a világon a legszigorúbb állatjóléti normákat betartani köteles uniós országok és a harmadik országok közötti versenytorzulások elkerülése érdekében;

17.  szükségesnek tartja, hogy a fogyasztókat kötelezően tájékoztassák arról, ha egy importtermék, vagy egy importterméket tartalmazó termék az európai állatjóléti előírásoktól eltérő módon tartott állattól származik;

18.  sajnálja, hogy a stratégia nem tükrözi az állategészségügy és annak az állatok jólétében betöltött jelentős szerepe közötti összefüggést, valamint a közegészségüggyel való kapcsolatot; felhívja a Bizottságot, hogy e stratégiára alkalmazza a közös egészségügyi megközelítés elvét, és biztosítsa annak az állategészségügyi stratégiával való hatékony összehangolását, mivel a helyes állattenyésztés többek között segít megelőzni a betegségek és az antimikrobiális rezisztencia terjedését;

19.  emlékeztet arra, hogy a Parlament az antibiotikum-rezisztenciáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalásában hangsúlyozta annak szükségességét, hogy teljes képet kapjon arról, hogy mikor, hol, hogyan és mely állatokon alkalmaznak jelenleg antimikrobiális szereket, és úgy véli, az erre vonatkozó adatokat a Bizottságnak haladéktalanul össze kell gyűjtenie, elemeznie kell és közzé kell tennie;

20.  megállapítja, hogy az Unióban engedélyezett a vészvakcinázás és adott esetben a megelőző vakcinázás is, azonban a jogszabályok még mindig akadályozzák a vakcinázott állatokból készült termékek nemzetközi értékesítését; megállapítja, hogy ezek a korlátozások nem veszik megfelelő mértékben figyelembe a fejlődést a vakcinázási technológiát és diagnosztika területén; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ahol lehetséges, szüntesse meg azokat a kereskedelmi megszorító intézkedéseket, amelyek feleslegesen korlátozzák a vakcinázást;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megfelelő figyelmet a vadállatok okozta egészségügyi kockázatokra; úgy véli, hogy jelentős számú újonnan felbukkanó fertőző betegség zoonotikus jellegű (átterjedhet a vadon élő állatokról a háziállatokra és az emberre), és felismeri, hogy a vadon élő állatok és növények kereskedelme, valamint a földhasználat és –kezelés változásai nyomán új vagy módosult érintkezési felületek keletkezhetnek az ember, a háziállatok és a vadon élő növények és állatok között, ami kedvezhet a betegségek terjedésének; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az összhangot az állategészségügyi, állatjóléti és kereskedelempolitikák között;

22.  kéri, hogy a Bizottság 2015-ig készítsen jelentést a vadállatok egészségi állapotáról, és a fertőzés háziállatokra és emberre történő átvitelének kockázatáról;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan és folyamatosan javítsa az állatjóléti rendelkezéseket a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK (módosított) tanácsi rendelet(18) keretein belül;

24.  rámutat arra, hogy a becslések szerint az uniós kutya- és macskaállomány mintegy százmillió egyedre tehető, a kedvtelésből tartott állatok jólétére vonatkozóan ugyanakkor nem létezik uniós jogszabály;

25.  kéri, hogy az intézkedések felsorolásában szerepeljen egy jelentés az elkóborolt állatokról, konkrét, etikus és fenntartható megoldási javaslatokkal a tagállamok számára, a kedvtelésből tartott állatok nyilvántartására és elektronikus azonosítására szolgáló összehangolt rendszer értékelésével;

26.  hangsúlyozza, hogy a kutyák és macskák kötelező jelölése csak egy hatékony és megbízható nyilvántartási rendszerrel együtt biztosítja a nyomon követhetőséget, és elengedhetetlen az állat-egészségügyi és az állatjóléti kérdések eredményes kezeléséhez, mivel elősegíti a felelős állattartást és a közegészség védelmét;

27.  felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy ratifikálják a kedvtelésből tartott állatokról szóló európai egyezményt, és rendelkezéseit ültessék át a tagállami jogrendszerekbe;

28.  felszólítja a tagállamokat, hogy a 2011. október 13-i nyilatkozatában foglalt kérésének megfelelően fogadjanak el átfogó kutyapopuláció-kezelési stratégiákat, amelyek olyan intézkedéseket foglalnak magukban, mint a kutyák ellenőrzésére vonatkozó és a kegyetlen bánásmód elleni jogszabályok, az állatorvosi eljárások – köztük a veszettség elleni oltás és a nem kívánt kutyák számának visszaszorításához szükséges sterilizáció – támogatása, valamint a felelős állattartás előmozdítása;

29.  szorgalmazza, hogy a Bizottság a kereskedelmi céllal tartott kutyák és macskák jólétéről szóló 2014-es tanulmányában javasoljon konkrét megoldásokat a valószínűsíthetően jóléti problémákhoz vezető módon megvalósított kutya- és macskatenyésztés, illetve -kereskedelem megakadályozására;

Előbb a végrehajtás

30.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az állatjóléti szabályoknak való megfelelést illetően még mindig vannak hiányosságok, bár sok területen történt előrehaladás; emlékeztet arra, hogy az állatjóléti szabályozás máris jórészt elegendő, de a jogszabályok alkalmazása nem minden tagállamban éri el a kívánt szintet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy az állatjólétre vonatkozó jogszabályokat valamennyi tagállamban tartsák be;

31.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló 1999/22/EK tanácsi irányelvet a teljes körű végrehajtása óta eltelt hét év alatt még mindig nem sikerült maradéktalanul érvényre juttatni valamennyi tagállamban; emlékeztet arra, hogy az állatkertben tartott állatok körülményeit és jólétét ezen irányelv kifejezetten rögzítette, amit érvényesíteni kell;

32.  üdvözli a Bizottság „Magatartási szabályzat állatkertek számára” című dokumentumát és kéri, hogy a Bizottság ebbe a szabályzatba foglalja bele a fogságban tartott vadállatok megfelelő tartására vonatkozó bevált gyakorlatról szóló iránymutatást is;

33.  úgy véli, hogy jobb jogalkalmazásra van szükség például az állatok szállítása terén, amelyet – jóllehet az állatok életének csak igen korlátozott részét érinti – javítani kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a 2005/1/EK tanácsi rendelet(19) előírása alapján összegyűjtött tudományos adatok fényében;

34.  hangsúlyozza, hogy valamennyi meglévő állatjóléti jogszabályt minden uniós tagállamban teljes körűen végre kell hajtani és be kell tartani; úgy véli ugyanakkor, hogy az előírások be nem tartása nem akadályozhatja új szabályozás létrejöttét azokon a területeken, ahol az előírásokat az új tudományos adatok fényében, illetve hiányosságok esetén módosítani kell;

35.  emlékeztet arra, hogy az élelmiszerláncban egyensúlyhiány áll fenn, amely hátrányos helyzetbe hozza az elsődleges termelőket, és ez a helyzet a mezőgazdasági üzemek szintjén határt szab az állatjóléti beruházásoknak;

36.  kiemeli, hogy új állatjóléti normák elfogadása, illetve a meglévő normák megváltoztatása költségeket jelent a termelőknek és a versenyképesség elvesztésével járhat; megjegyzi, hogy ezek a költségek gyakran nem jelennek meg a mezőgazdasági termelők által kapott árban;

37.  üdvözli a fogyasztók meglévő uniós állatjóléti előírásokkal kapcsolatos jobb tájékoztatására irányuló javaslatot; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozottabban vonja be a mezőgazdasági termelőket a kutatási projektekbe és a kampányokba; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a fogyasztókban tudatosítsák, hogy a magasabb szintű állatjólét többletköltségekkel jár, és hogy ezeket a költségeket kiegyensúlyozottan osszák el az élelmiszerláncban;

38.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az állatjóléti és állatok szállításával kapcsolatos problémákat alátámasztó, egyértelmű tudományos bizonyítékok rendelkezésre állása esetén igazítsa ki a politikai eszközöket vagy vezessen be újakat e problémák megoldására, az állatjóléti költségek élelmiszerláncban való jobb elosztásának beszámításával, úgy véli, hogy ezek az eszközök magukban foglalhatnának fajspecifikus jogszabályokat és eredményalapú állatjóléti mutatókat, valamint az élelmiszerbiztonság területén alkalmazottakhoz hasonlóan kockázatértékelési rendszerhez kapcsolódó kritériumokat;

39.  hangsúlyozza, hogy a jövőbeni állatjóléti jogszabályokban – az összes érdekelt féllel együttműködve – kellően indokolt „jogi mérföldköveket” kell bevezetni az átmeneti időszakban;

40.  szorgalmazza az átfogó korai beavatkozás új rendszerének létrehozását a szabályok betartásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a határidő betartásával küzdő tagállamokat egy új eljárással már korán azonosítani kell, ami szoros együttműködést kíván a Bizottsággal; javasolja, hogy a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban hozzanak létre fórumokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottság, a tagállamok és az érintett érdekelt felek információkat cseréljenek a határidők betartásának legjobb módjáról, hogy a tagállamok dolgozzanak ki végrehajtási tervet, amely mérföldkövek és kitűzött célok segítségével lépésről lépésre segíti a határidő betartását, és hogy kezdeményezzék tanulmány készítését azon lehetőségek azonosítására, melyek révén az európai hatóságok elősegíthetik az állatjóléti jogszabályok maradéktalan betartásának biztosítását;

41.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetési ajánlásokkal és hatáskörökkel összhangban a Bizottságnak, és különösen az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatalnak nagyobb erőforrásokat kell adni a tagállamok által elvégzett állatjóléti ellenőrzések – amelyek egy részének be nem jelentett ellenőrzésnek kell lennie – megfelelő felügyeletéhez, valamint a jogsértések elleni fellépéshez; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a megfelelően képzett állatjóléti felügyelők kellő számáról és arról, hogy a tagállamokban a következetes ellenőrzések biztosítása céljából összehangolt teljesítménymérési intézkedések legyenek érvényben, és hogy vegyék fontolóra azt, hogy nagyobb hatáskörrel és jogkörrel ruházzák fel a termelői szervezeteket;

42.  felkéri a tagállamokat, hogy az uniós állatjóléti előírások megszegése esetén biztosítsák a hatékony és arányos szankciókat, az illetékes hatóságok részéről minden egyes szankciót követően a széleskörű tájékoztatást és felvilágosítást, valamint megfelelő korrekciós intézkedéseket;

43.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ellenzi a magánszerződéssel alkalmazott ellenőr-asszisztensek igénybevételét a vöröshúságazatban működő vágóhidakon; úgy véli, hogy ebben az ágazatban a higiéniai ellenőrzést független húsellenőröknek kell végezniük;

44.  megjegyzi, hogy az állatokon tesztelt új kozmetikumok értékesítésének tilalmára vonatkozó végső határidő 2013. március; támogatja ezt a határidőt, és felszólítja a Bizottságot, hogy ne hosszabbítsa meg;

45.  emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségére, hogy – amennyiben alapos aggályt keltő ok merül fel – a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelv betartása céljából ellenőrizze a nemzeti vizsgálatokat;

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a kevesebb kísérleti állatot igénylő tesztelési módszerekre irányuló kutatásokat, és lehetőség szerint támogassa alkalmazásukat; ezzel kapcsolatban arra kéri a Bizottságot, hogy a REACH rendeletben ismerje el és alkalmazza a kibővített egygenerációs vizsgálatot;

47.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a Horizont 2020 kutatási program megfelelő lehetőségeket irányozzon elő a biológiai sokféleség megőrzése, a vadon élő növényekkel és állatokkal folytatott kereskedelem, az állatkísérletek alternatíváinak kifejlesztése és jóváhagyása, valamint az új technológiák hatása terén folytatandó kutatásokhoz;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy az állatjólét célkitűzését foglalja bele a jövőbeli hetedik környezetvédelmi cselekvési programba, ezzel biztosítva különösen az állatok kutatásokban való alkalmazásának visszaszorítására irányuló stratégiák és fellépések felvételét;

49.  rámutat az európai polgárok körében felmerült és a Parlamenthez benyújtott petícióikban kifejezésre juttatott, az elkábítás nélküli állatvágás céljából az eltérésekkel való EU-beli visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmakra; különösen aggályosnak találja, hogy a kábítás nélküli levágásra vonatkozó jelenlegi eltérési lehetőséggel néhány tagállamban nagymértékben visszaélnek az állatjólét, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók rovására; sürgeti, hogy a Bizottság gyorsítsa fel a kábítás nélkül levágott állatokból származó hús címkézéséről szóló értékelését, és a jelentést – azon kötelezettségvállalása nyomán, miszerint 2011-ben elvégzi ezt az értékelést – 2013-ig nyújtsa be; hangsúlyozza, hogy az a kérdés, hogy a fogyasztók nem kapnak tájékoztatást arról, hogy az általuk vásárolt hús elkábítás nélkül levágott állatoktól származik-e, az átláthatóság és az állatok szenvedése szempontjából egyaránt kiemelten közérdekű; hangsúlyozza azonban, hogy a címkézés nem a megfelelő végrehajtás alternatívája, mert ez csak akkor szolgál útmutatással a fogyasztóknak, ha a megadott információ ellenőrzött és helytálló;

50.  hangsúlyozza, hogy az Unióból harmadik országokba exportált vágóállatok esetében hatékonyabb védelmi intézkedéseket kell megállapítani;

51.  úgy véli, hogy az uniós állatjóléti jogszabályt kivitelezhető és harmonizált iránymutatásoknak kellene kísérniük, például a szállíthatóságnak, valamint a szállítás előtt és alatt, a pihenőknél és a célállomáson történő itatásnak a kérdésével kapcsolatos problémákra kiterjedő jogszabály egységes alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása érdekében;

52.  megállapítja, hogy a végrehajtás esetleges hiányosságainak okaként gyakran olyan jogi előírásokat jelölnek meg, amelyek nem ültethetők át a gyakorlatba;

53.  hangsúlyozza, hogy az európai polgárok rendszeresen petíciókat intéznek a Parlamenthez azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok nem hajtják végre 882/2004/EK rendeletben foglalt rendelkezéseket;

54.  emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat a 882/2004/EK rendeletben megállapított kötelezettségeikre, miszerint összehasonlítható állatjóléti információt kell közölniük; felhívja a Bizottságot, hogy a szabályok be nem tartása esetén tegyen hatékony intézkedéseket;

55.  felhívja az összes nagyobb európai kereskedőt, hogy nyilvános közös nyilatkozat elfogadásával vállaljanak kötelezettséget arra, hogy kizárólag olyan termékeket értékesítenek, amelyek megfelelnek az uniós állatjóléti jogszabályok előírásainak vagy túlteljesítik azokat;

Tájékoztatás és oktatás

56.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az információ és az oktatás a regionális és helyi szinthez igazodjon, és például regionális munkaértekezletek és a modern technológia felhasználásán keresztül rendelkezésre álljon, valamint hogy az új jogszabályokról és tudományos előrelépésekről szóló információ mindenkihez eljusson, aki állatokkal foglalkozik; emlékeztet arra, hogy e tekintetben milyen fontos szerepet tölthetne be az állatjóléti központok uniós szinten koordinált hálózata;

57.  véleménye szerint az európai referenciaközpontok hálózatának érdemi, minőségi, szakszerű és következetes támogatást kell nyújtania a tagállamoknak és más érdekelt személyeknek a jobb állatjóléti gyakorlatok vonatkozásában;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy internetes portál kifejlesztésével népszerűsítse a meglévő állatjóléti iránymutatásokat és más önkéntes kezdeményezéseket, amelyen keresztül a vonatkozó dokumentumok – jóváhagyást követően – összegyűjthetők és terjeszthetők lehetnek;

59.  felhívja a tagállamokat, hogy az uniós támogatású regionális és vidékfejlesztési programokkal összefüggésben használják ki jobban az állatjóléttel, a tenyésztési rendszerekkel és a betegségek felügyeletével kapcsolatos, határokon átnyúló tudástranszferről szóló rendelkezéseket;

60.  úgy véli, hogy a jövőbeli vidékfejlesztési programokban kötelezővé kell tenni az állatjóléti követelményeket; úgy véli továbbá, hogy a magas szintű állatjólét európai hozzáadott értékének tükröződnie kellene a társfinanszírozás mértékében;

Keretjogszabály

61.  üdvözli egy európai állatjóléti keretjogszabály szerepeltetését a stratégiában, a Parlament javaslatának megfelelően, és felhívja a Bizottságot, hogy a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv(20) 2013-ra előirányzott felülvizsgálatával együtt nyújtsa be javaslatát; úgy véli, hogy egy ilyen keretjogszabálynak – az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően – világosan kellene fogalmaznia, a normákra és az eredményekre egyaránt hangsúlyt kellene helyeznie és jobb állatjólétet kellene eredményeznie;

62.  rámutat, hogy egy ilyen keretjogszabálynak a meglévő állatjóléti jogszabályok egyszerűsítését és ésszerűsítését kell szolgálnia; megjegyzi, hogy a keretjogszabály fő céljául a meglévő állatjóléti jogszabályok jobb és alaposabb betartását kell kitűzni;

63.  emlékeztet arra, hogy a termelőket túlterhelik adminisztratív kötelezettségekkel, és hogy az adminisztráció egyszerűsítésére való folyamatos törekvés érdekében nem szabad, hogy ez a keretjogszabály ezt a terhet tovább növelje;

64.  emlékeztet arra, hogy a Parlament szerint egy ilyen keretjogszabálynak hiteles tudományos tényeken és bizonyított tapasztalatokon kell alapulnia, és minden tartott és elhagyott állatra ki kell terjednie, a háziasított fajokba tartozó, elkóborolt állatokat is beleértve; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-termelés céljából nevelt állatfajok tekintetében a Parlament kérte az Animal Welfare Quality projekt továbbfejlesztését egyszerűsítése és gyakorlati alkalmazása tekintetében;

65.  úgy véli, hogy egy, az OIE meghatározásaival és ajánlásaival szorosan összefüggő keretjogszabály megerősítené az uniós állattartók, állattulajdonosok és állattenyésztők versenyképességét a nemzetközi piacon, egyben a belső piacon is hozzásegítene a tisztességes verseny biztosításához;

66.  úgy véli, hogy ezen európai állatjóléti keretjogszabálynak az egész Európai Unió területére vonatkozóan meg kellene teremtenie az alapszintű közös állatjóléti elvárásokat, amely a belső és harmadik országból származó termékek közötti szabad és tisztességes belső piaci versenynek lényeges feltétele; úgy véli, azonban, hogy mind a tagállamoknak, mind pedig a régióknak lehetőséget kell biztosítani, hogy engedélyezzék az egyéni termelők vagy termelői csoportok számára hatásosabb önkéntes rendszerek bevezetését, kerülve ugyanakkor a verseny torzítását és védve az EU versenyképességét a nemzetközi piacokon;

67.  emlékeztet arra, hogy a Parlament szerint egy ilyen keretjogszabálynak nem szabadna megakadályoznia a termelőket az uniós szabályokon túlmutató önkéntes rendszerek bevezetésében, és úgy véli, hogy az említett rendszereknek ezenkívül tudományos alapokon kellene állniuk, és tanúsított és egymással összefüggő címkékkel lehetne azokat népszerűsíteni; felhívja a Bizottságot, hogy a COM(2009)0584 közleményre építve készítsen tanulmányt, amelyhez adott esetben jogalkotási javaslatok is kapcsolódnak a hús- és tejtermékek uniós szintű címkézési rendszeréről, amelynek célja a fogyasztók leghatékonyabb és legkövetkezetesebb, átlátható módon történő tájékoztatása az alkalmazott tartási módokról és annak állatjóléti hatásáról;

68.  úgy véli, hogy az európai állatjóléti keretjogszabálynak a következőket kellene tartalmaznia:

o
o   o

   a) az állatjólét OIE-alapú közös meghatározása és értelmezése, és általános, tudományosan megalapozott célkitűzések;
   b) a kötelező gondosság elve az összes állattulajdonosra és -gondozóra nézve, bár az elkóborolt állatokért a vonatkozó közegészségügyi és biztonsági kockázatok miatt elsősorban a tulajdonosnak, végső soron pedig a tagállami hatóságoknak kell felelősséget vállalniuk;
   c) a tudatosság növelését célzó eszközök és az állami hatóságok személyzetének szóló iránymutatások arról, hogy feladataik ellátása során hogyan azonosítsák az állatjóléti kérdéseket;
   d) szükség esetén a kompetencia biztosításának követelménye a szakmai feladataik ellátása során állatokkal foglalkozó személyek számára a gyakorlati tapasztalatból vagy képzés során már megszerzett kompetenciák és tudás elismerése mellett, megfelelő képzési követelmények a konkrét állatjóléti feladatokkal kapcsolatban;
   e) a tagállamokra vonatkozó kötelezettség, hogy kétévente jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak az uniós állatjóléti jogszabályok végrehajtásáról, beleértve a következő két évre szóló ütemtervet is, valamint a Bizottságra vonatkozó követelmény, hogy ezeket a jelentéseket egy összefoglalóval együtt haladéktalanul közzétegye;
   f) hatékony és idejekorán tett intézkedések azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem nyújtanak be jelentést, vagy nem tesznek eleget az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettségeiknek;
   g) összehangolt európai állatjóléti hálózat létrehozása, amely az X/2012. kísérleti projekt tapasztalataira építve támogatja a tájékoztató és oktatási kampányokat, a szakma által elismert legfrissebb tudományos ismeretek alapján értékeli az állatjóléti követelményeket, és koordinálja az új technológiák előzetes tesztelésére szolgáló uniós rendszert, összhangban a Bizottság, ügynökségei és bizottságai által támogatott, meglévő programokkal;
   h) keret a tudományos alapokon álló ágazati jogszabályokhoz és nem jogszabályi intézkedésekhez;
   i) felülvizsgálati záradék, amely lehetővé teszi, hogy a keretjogszabályt rendszeresen hozzáigazítsák az új tudományos eredményekhez, tiszteletben tartva a jogbiztonság szükségességét, és figyelembe véve a beruházások gazdasági élettartamát;

69.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 308. E, 2006.12.16., 170. o.
(2) HL C 279. E., 2009.11.19., 89. o.
(3) HL C 212. E, 2010.8.5., 326. o.
(4) HL C 81. E, 2011.3.15., 25 o.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0238.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0083.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0096.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0444.
(9) EFSA Journal 2011; 9(1)1966.
(10) EFSA Journal 2012; 10(1)2513.
(11) OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 7.1.1. cikk (2011). http://www.oie.int/index.php?id=169&L=0&htmfile=chapitre_1.7.1.htm.
(12) www.welfarequality.net/everyone/43395/7/0/22.
(13) HL L 323., 1978.11.17., 12. o.
(14) ETS 125 – A kedvtelésből tartott állatok védelme, 1987.XI.13.
(15) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.
(16) HL L 94., 1999.4.9., 24. o.
(17) HL L 276., 2010.10.20, 33. o.
(18) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.
(19) HL L 3., 2005.1.5., 1. o.
(20) HL L 221., 1998.8.8, 23. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat