Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, ’Az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia kidolgozása’ című közleményére (COM(2011)0782),

–  tekintettel a Tanácsnak az atlanti térségre vonatkozó európai uniós stratégiáról 2010. június 14-én elfogadott következtetéseire,

–  tekintettel a balti-tengeri régióra és a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégiákra,

–  tekintettel az atlanti régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló, 2011. március 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ’Az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia kidolgozása’ című bizottsági közleményről szóló véleményére (ECO/306),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának ’Az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia kidolgozása’ című bizottsági közleményről szóló véleményére,

–  tekintettel a ’3. célkitűzés: A területi együttműködés előtt álló kihívás: a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés jövőbeli menetrendje’ című, 2011. június 23-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0222/2012),

A.   mivel az Atlanti-óceán térsége több olyan meghatározó tulajdonsággal is rendelkezik, amelyek európai szintű politikai válaszokra várnak:

B.  mivel az európai válság következtében rosszabbodott a helyzet, és mivel az atlanti térséghez tartozó területek nagy részén a fejlődés visszaesett;

C.  mivel az atlanti térség eléggé heterogén területekből tevődik össze, és mivel a térséget alkotó régiók java része még nem érte el az átlagos uniós jövedelemszintet, következésképpen az európai kohéziós politika keretében továbbra is a konvergencia-célkitűzés alá tartoznak;

D.  mivel egy makroregionális stratégia alapvető szerepet játszhat az atlanti térség dinamizálásában, azzal, hogy közös megközelítést nyújt az alábbi célok eléréséhez:

E.  mivel a stratégiának az EU valamennyi atlanti régiójára, így a La Manche csatorna és az Ír-tenger part menti régióira, a legkülső régiókra, valamint a tengerentúli országokra és területekre is vonatkoznia kell, és figyelembe kell vennie az atlanti régió és az északi-tengeri régiók kölcsönös egymásra hatását;

F.  mivel az említett területeken környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is biztosítanunk kell a fenntartható fejlődést;

Az Atlanti-óceán térségére vonatkozó területrendezési politika

1.  reméli, hogy a stratégia átfogó megközelítést alkalmaz majd, amelynek jegyében az atlanti térség jövőbeli fejlődését szolgáló, összehangolt stratégiai elképzelést alakít ki, figyelembe veszi a területi dimenziót, kapcsolatokat teremt a tenger és a szárazföld között, valamint létrehoz egy keretet az atlanti régiók tengeri és szárazföldi térségeire vonatkozó területrendezési politika jobb irányítása érdekében;

2.  kéri, hogy a meglévő makroregionális és egyéb transznacionális stratégiák kidolgozása során szerzett értékes tapasztalatokat teljes mértékben használják fel az atlanti stratégia megvalósításának folyamatában, különösen az olyan területeken, mint a kormányzás, a politikák kialakítása, a kommunikáció és a felelősségvállalás, a célok és az értékelés;

3.  úgy véli, hogy a kohéziós politika alapvető eszköz, amellyel választ lehet adni az uniós területi politika előtt álló kihívásokra és ösztönözni lehet a makrorégión belüli régiók endogén fejlődését;

4.  szorgalmazza, hogy a stratégia és az ahhoz tartozó cselekvési terv fektessen külön hangsúlyt az e régiókra irányuló foglalkoztatásra, növekedésre és beruházásra a szárazföldön és tengeren egyaránt;

5.  felszólít arra, hogy a meghatározott stratégia összehangolása és a cselekvési terv végrehajtásának ágazatközi és transznacionális nézőpontból megvalósított ellenőrzése céljából alakítsanak ki állandó tengeri területfejlesztési struktúrát az atlanti térség szintjén, amelyben az érintett régiók és tagállamok, valamint az Európai Bizottság képviseltetik magukat;

6.  úgy véli, hogy a tengeri és tengerészeti adatok uniós szintű integrált kezelése elengedhetetlen a tengerhez kapcsolódó lehetőségek kiaknázásához; kéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa az adatok kezelésének és hozzáférhetőségének javítását szolgáló erőfeszítéseit;

7.  véleménye szerint határozott fellépésre van szükség az Atlanti-óceán térségében az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megőrzése, továbbá a szénlábnyom csökkentése érdekében;

8.  véleménye szerint a tengeri halászatnak – különösen a kisüzemi és part menti halászatnak –, illetve az akvakultúra-tevékenységeknek központi szerepet kell betölteniük a tengeri térségekre vonatkozó területrendezési politikákban, és döntően hozzá kell járulniuk a gazdaság fokozottabb növekedéséhez, a vagyonteremtéshez és a munkahelyek létrehozásához; véleménye szerint a közös halászati politika regionalizációjának lehetővé kell tennie az atlanti térség igényeire szabott ökoszisztéma-alapú gazdálkodást, és ennek kapcsán kéri a Bizottságot, hogy a közös halászati politika és a gazdálkodási tervek végrehajtása során előzetesen konzultáljon a regionális tanácsadó testületekkel;

9.  felszólít arra, hogy alakítsanak ki helyi, regionális és határokon átnyúló partnerségeket azzal a céllal, hogy javítsák az Atlanti-óceán térségében rendelkezésre álló kockázatmegelőző és kockázatkezelési kapacitásokat a tengeri és szárazföldi balesetek, a természeti katasztrófák és a bűncselekmények (kalózkodás, jogellenes halászat és kereskedelem) tekintetében, valamint megfelelő és rugalmas kár-helyreállítási és kártérítési mechanizmusokat alakítsanak ki; kéri, hogy kerüljön sor egy európai parti őrség felállítására;

10.  felszólít a létező hajómegfigyelési rendszerek fejlesztésére, az EMSA megerősített hatásköreinek haladéktalan alkalmazására, valamint adatmegosztási megállapodások megkötésére az illetékes hatóságok között, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a hajók azonosítása és nyomon követése, valamint bizonyos veszélyek, így például a határokon átnyúló bűncselekmények, a csempészet, illetve a jogellenes halászat és kereskedelem elleni küzdelem; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) alkalmazását és végrehajtását annak érdekében, hogy azok az egyének atlanti-óceáni felkutatását és mentését támogató rendszerekre is kiterjedjenek; emlékeztet annak szükségességére, hogy az Európai Unió biztosítsa a tengeri kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési program (GMES) hosszú távú finanszírozását;

11.  véleménye szerint alapvető fontosságú a stratégia területi dimenziója az atlanti régiók elérhetővé tétele szempontjából, amelynek középpontjában az atlanti régiónak az európai szárazfölddel való összekapcsolásának kell állnia, a közlekedési, energia- és információs hálózatok összekapcsolásán, a hátországok vidéki és városi térségeinek fejlesztésén, valamint a szárazföld és a tenger közötti – a legkülső és a szigeti régiókra is kiterjedő –kapcsolatok élénkítésén keresztül;

12.  véleménye szerint a tengeri gyorsforgalmi utak segítségével megszüntethető az atlanti régiók elszigeteltsége, fokozható a kereskedelem, serkenthető a kikötők gazdasági tevékenysége, élénkíthető az idegenforgalom, valamint csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás; úgy véli, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó intézkedések során fontos figyelembe venni az Atlanti-óceánon bonyolódó kereskedelmet és a legkülső régiók sajátosságait, mivel e régiókban a tengeri áru- és személyszállítás alapvető tényezője a tényleges területi, társadalmi és gazdasági kohéziónak; felszólít arra, hogy e gyorsforgalmi utak is részesülhessenek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásában;

13.  a tengeri gyorsforgalmi utak fenntarthatósága érdekében, és az Európa 2020 stratégiával összhangban szorgalmazza hajókra vonatkozó egyedi ajánlások kidolgozását az alacsony szén-dioxid-kibocsátású meghajtó rendszerek integrálásának, továbbá a hatékonysággal, kényelemmel, befogadóképességgel, biztonsággal, működési környezettel és távközléssel kapcsolatos magas szintű kivitelezési követelmények alkalmazásának ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezen ajánlásoknak e közlekedési mód hatékonyságának növelésére, a környezetvédelem biztosítására és a további közlekedési hálózatokkal és módokkal való összeköttetés megkönnyítésére kell összpontosítania;

14.  elengedhetetlennek tartja az atlanti régiók Európa többi részével való összekapcsolásának javítását a multimodális logika szerinti közlekedésiinfrastruktúra-beruházások révén;

15.  hangsúlyozza a hatékony, határokon átnyúló koordináció és együttműködés szükségességét a közúti és vasúti infrastruktúrák – ideértve a nagysebességű vasútvonalakat –, a repülőterek, a tengeri kikötők, a belvízi kikötők, a szárazföldi terminálok és logisztikai központok építése és használata terén, egy fenntarthatóbb és multimodális közlekedési rendszer kialakítása érdekében;

16.  hangsúlyozza a kikötők gazdasági és területi jelentőségét, és úgy véli, hogy a hátországokkal meglévő vasúti és folyami összeköttetések versenyképességük alapvető feltételét képezik;

17.   sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság a transzeurópai közlekedési hálózatok törzshálózatára vonatkozó javaslataiban nem szerepel az egész atlanti térségen végighaladó folyosó, és hogy csak nagyon kevés atlanti kikötő felvételét javasolta e törzshálózatba; szükségesnek tartja, hogy tengeri közlekedési csomópontként további atlanti kikötők kerüljenek be a törzshálózatba, és ilyen értelmű javaslatokat fog tenni;

18.  emlékeztet az egységes európai égbolt létrehozásának a területi kohézió megerősítése kapcsán jelentkező előnyeire, amelyek az Unión belüli regionális repülőterek közötti szorosabb együttműködés terén mutatkoznak meg, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy e célkitűzés megvalósítása érdekében biztosítsa a funkcionális légtérblokkok határidőre történő használatba vételét;

Az Atlanti-óceán térségére vonatkozó iparpolitika

19.  reméli, hogy a stratégia megfelelő iparpolitikákon keresztül támogatni fogja az atlanti régiókban a dinamikus gazdasági ágazatok versenyképességét; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a hatóságoknak támogatniuk kell a magánszektor befektetéseit a kutatás és fejlesztés, az innováció, a klaszterek fejlesztése és a kkv-k támogatása területén;

20.  kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet azokra a régiókra, amelyeket a vállalkozások és ágazatok átalakítása, valamint a vállalkozások bezárása és elvándorlása jellemez, hogy a kikötői tevékenység, a logisztika és a nagyobb hozzáadott értéket teremtő kiegészítő iparágak közötti szinergiák létrehozásával elő lehessen mozdítani e régiók iparának újbóli fellendülését; kéri továbbá, hogy hozzanak létre egy mechanizmust, amely biztosítja az atlanti övezet régiói között a sikeres ipari gyakorlatok cseréjét;

21.  véleménye szerint a tengeri környezettel kapcsolatos tudományos ismeretek javítása, a tengeri iparágak területén zajló innováció serkentése, valamint a tengeri erőforrások fenntartható kiaknázása érdekében a stratégiának ösztönöznie kell a tengeri és tengerészeti kutatást, és elő kell segítenie, hogy a vállalkozások hozzáférhessenek a kapott adatokhoz;

22.  véleménye szerint a stratégiának egy ambiciózus szociális dimenziót is magában kell foglalnia a fiatalok képzésének és tengerészeti szakmákhoz való hozzáférésének támogatása érdekében, a jelenleg a tengerhez kapcsolódó foglalkoztatási formák, illetve ezeknek a part menti területeken élő lakosság megtartásában betöltött szerepének megerősítése, valamint olyan új szakterületek kialakítása révén, amelyek hozzá tudnak járulni a halászati régiók fenntartható fejlődéséhez és ezekben az övezetekben az életminőség javításához;

23.  hangsúlyozza, hogy a megújuló tengeri energiák a jövő iparágát képezik, amelyek segítségével enyhíthető az éghajlatváltozás és az Unió energiafüggősége, megvalósítható az atlanti régiók fenntarthatóbb energia-ellátása és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése; emlékeztet arra, hogy az atlanti térség különösen kedvező helyszínt képez ezen energiaforrások támogatására, és véleménye szerint az ilyen technológiákba – különösen a tengeri szélenergia, a hullámenergia és az árapály-energia kiaknázásába – történő magánbefektetéseket közfinanszírozásnak kell kísérnie;

24.  hangsúlyozza, hogy a tengeri szállítás stratégiai jelentőséggel bír az atlanti partvidéken, illetve a legkülső régiók és a kontinentális területek közötti kapcsolatokban; arra kéri a Bizottságot, hogy javasoljon a kikötői adminisztratív eljárások egyszerűsítését célzó intézkedéseket, megőrizve ugyanakkor a műveletek és a rakományok megfelelőségének ellenőrzésére való képességet;

25.  emlékeztet arra, hogy a tengeri iparágak, és különösen a hajógyártás gazdasági súlya jelentős az atlanti régiókban – ezen ágazatok egyes atlanti régiókban igen nehéz időszakot élnek át, és az Európai Bizottságnak megoldásokat kell nyújtania számukra; a nemzetközi konkurenciára tekintettel arra kéri a Bizottságot, hogy az ágazat versenyképességének megerősítése érdekében indítsa újra a LeaderSHIP 2015 elnevezésű kezdeményezést;

26.  hangsúlyozza, hogy a tengeri-halászati tevékenységek és az akvakultúra jelentős szerepet töltenek be az atlanti régiókban, és támogatja a halászhajók felújításának és korszerűsítésének közpénzekből való támogatását, valamint a part menti kisüzemi halászat és a kagylóhalászat jellemzőinek és lehetőségeinek kifejezett megkülönböztetését;

27.   kiemeli a társadalmilag, gazdaságilag és környezeti szempontból fenntartható turizmus előmozdításának fontosságát, amely nagy hozzáadott értéket képes teremteni az atlanti régiók számára, az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megőrzése mellett; rámutat, hogy a hajózási turizmus támogatása lehetőséget nyújt sporttevékenységek kialakítására és a tengeri körutazások fellendítésére;

28.  hangsúlyozza az Atlanti-óceán mélyének gazdagságát, és véleménye szerint a stratégiának könnyítenie kell annak fenntartható módon történő feltárását és kiaknázását;

Cselekvési terv a 2014–2020 közötti időszakra

29.  felszólít a stratégia külső dimenziójának kialakítására azzal a céllal, hogy egyes célkitűzések előmozdítása és a nemzetközi befektetők térségbe vonzása érdekében ki lehessen aknázni a meglévő lehetőségeket, továbbá javasolja, hogy a cselekvési terv egyik központi elemét az atlanti térség marketingje képezze, amely a térséget olyan helyként jeleníti meg, amelyet érdemes meglátogatni, és ahol érdemes befektetni és üzleti tevékenységet folytatni;

30.  arra kéri a Bizottságot, hogy hozza létre az atlanti makrorégiót és javasoljon cselekvési tervet a stratégia 2014–2020 közötti időszakban történő végrehajtására;

31.  kéri, hogy a cselekvési terv kidolgozása, végrehajtása, értékelése és felülvizsgálata során alkalmazzák a többszintű kormányzás elvét, amely feladatokba a regionális és helyi önkormányzatokat, az atlanti tagállamokat, a magánszektor szereplőit és a civil szervezeteket szorosan bevonják;

32.  hangsúlyozza, hogy a cselekvési terv újabb költségvetési eszközök létrehozása nélkül a meglévő uniós finanszírozási forrásokat használná fel;

33.  felszólít arra, hogy a cselekvési tervet kapcsolják össze az Unió regionális politikájával és integrált tengerpolitikájával, a kutatási és innovációs szakpolitikával (Horizont 2020), valamint az európai összekapcsolódási eszközzel; véleménye szerint emellett mindenképpen szinergiákat kell teremteni az egyéb – így a kutatás és az innováció, a közlekedés, a környezetvédelem, az energia, a technológia, az idegenforgalom, a halászat, az akvakultúra és a nemzetközi együttműködés területén folytatott – uniós politikákkal;

34.  kiemeli, hogy az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, a projektek finanszírozására hivatott projektkötvények és az állami-magán partnerségek jelentős szerepet játszhatnak a stratégia keretében megvalósuló beruházások finanszírozásában;

35.  hangsúlyozza, hogy a jövőbeli atlanti stratégiának az Európa 2020 stratégia tematikus pillérein kell nyugodnia, hiszen ez lehetővé teszi a tematikus tartalmak és az ágazati politikák integrált összekapcsolását; ennek értelmében úgy véli, hogy az európai kohéziós politika közös stratégiai keretébe tartozó öt alap tekintetében a következő programozási időszakra javasolt célkitűzéseknek és tematikus koncentrációnak kell képezniük a cselekvési terv vázát; kitart a következő célkitűzések megvalósítása mellett: ’a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció erősítése’, ’a kkv-k versenyképességének fokozása’, ’az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás támogatása’, valamint ’a fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban’;

36.  felszólít arra, hogy az operatív programok keretében hozott intézkedések és a makroregionális stratégiák prioritásai közötti szoros összhang biztosítása érdekében kötelező érvénnyel igazítsák a társulási szerződéseket és az operatív programokat a kapcsolódó makroregionális stratégiák prioritásaihoz, ami a felhasznált strukturális alapok hatékonyabb alkalmazásához, regionális szinten pedig hozzáadott érték megteremtéséhez fog vezetni; rámutat, hogy e kötelező hozzáigazításnak nemcsak a kohéziós politika területi együttműködési célkitűzéseihez kapcsolódó operatív programokra (INTERREG), hanem az atlanti térség minden egyes régiójának saját operatív programjaira is vonatkoznia kell;

37.  támogatja a régiók között már meglévő mindazon együttműködési stratégiák, projektek és tapasztalatok kifejezett elismerését és beépítését, amelyek kijelölhetik a cselekvési terv fellépési területeit, illetve politikai és operatív prioritásait; kéri, hogy a jövőbeli területi együttműködési programok kidolgozásakor és végrehajtásakor vegyék kellőképpen figyelembe a cselekvési tervet; úgy véli továbbá, hogy az európai területi együttműködési célkitűzés transznacionális ágának technikai segítséget kell jelentenie a cselekvési terv végrehajtásához, nevezetesen azáltal, hogy elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét és a hálózatépítést;

38.  úgy véli, hogy a multiregionális és több alapot igénybe vevő operatív programok, valamint az integrált területi beruházások különösen alkalmasak arra, hogy elősegítsék a cselekvési terv végrehajtását;

39.  javasolja, hogy az adott programokról szóló éves végrehajtási jelentések tartalmazzanak egy értékelést arról, hogy a programok miként járulnak hozzá az atlanti stratégia célkitűzéseinek megvalósulásához és a cselekvési terv végrehajtásához;

40.  kiemeli, hogy a legkülső régiók a megújuló energiák és a tengeri gazdaság terén folytatott kutatási és fejlesztési tevékenységek ’természetes laboratóriumaiként’ kiváló lehetőségek előtt állnak; hangsúlyozza az idegenforgalmi ágazatnak a régióban betöltött jelentős szerepét, és kiemeli, hogy lehetőség van olyan logisztikai platformok létrehozására, amelyek elősegíthetik az Európa és a világ többi gazdasága közötti áruszállítást;

41.  felkéri a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy keressenek szinergiákat a politikáik és a cselekvési tervben foglalt prioritások között;

42.   emlékeztet arra, hogy mivel a közvetlen és megosztott irányítás alatt álló európai alapok stratégiában való részvétele miatt egy megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszer felállítására lesz szükség, ezért felszólít a cselekvési tervvel kapcsolatos irányítási platform létrehozására, amely információs és kommunikációs modult nyújtana a kedvezményezettek számára és támogatná a források kezelésével megbízott különböző hatóságok közötti koordinációt;

43.  javasolja, hogy az atlanti stratégián belül először is az atlanti térségre vonatkozó stratégiai elképzelésben állapodjanak meg, amely hivatkozási alapul szolgál majd a 2014–2020 közötti cselekvési tervhez; javasolja továbbá, hogy a cselekvési terv:

44.  emlékeztet arra, hogy a cselekvési terv kidolgozásában érintett valamennyi szereplő bevonása érdekében a 2012-es és 2013-as évre – az Európai Parlament által javasolt előkészítő intézkedés formájában – létrehozták az Atlanti Fórumot; hangsúlyozza, hogy a Parlament kezdeményezőként vezető szerepet játszik a fórum működtetésében;

45.  javasolja, hogy az Atlanti Fórum a cselekvési tervet fogadja el, és felkéri a közeljövőben hivatalba lépő ír elnökséget, hogy hivatali ideje alatt biztosítson prioritást a cselekvési terv Európai Tanács általi jóváhagyásának, középpontba helyezve a megvalósítást, a hiteles ellenőrzést és a folyamatos értékelést, továbbá ütemezzen be időközi felülvizsgálatot;

46.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg hasonló makroregionális stratégiák más olyan régiókban való alkalmazását, amelyekben ez hozzájárulhat a hosszú távú és fenntartható gazdasági növekedéshez;

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a Régiók Bizottságának és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(1) HL C 199. E, 2012.7.7., 95. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0285.