Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai polgároknak és vállalkozásoknak az egységes piac működésével kapcsolatos 20 legfőbb aggályáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)1003),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – ”Együtt egy újfajta növekedésért„” című bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közleményre (COM(2007)0724) és a közleményt kísérő, „Az egységes piac: az elért eredmények áttekintése” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2007)1521),

–  tekintettel az egységes piac felülvizsgálatáról szóló 2007. szeptember 4-i állásfoglalására(1) és „Az egységes piac felülvizsgálata egy év elteltével” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3064),

–  tekintettel a Bizottság „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című közleményére (COM(2010)0543),

–  tekintettel a Bizottságnak az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 27. éves jelentésére (2009) (COM(2010)0538), valamint az ezt kísérő, „Az egyes ágazatok helyzete” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)1143),

–  tekintettel „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” című bizottsági közleményre (COM(2007)0502),

–  tekintettel a Bizottság 2009. június 29-i, az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről szóló ajánlására(2),

–  tekintettel az egységes piaci intézkedéscsomagra vonatkozó, 2010. december 10-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel Mario Montinak a Bizottsághoz benyújtott, az egységes piac újjáélesztéséről szóló jelentésére,

–  tekintettel „Az egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a 21. belső piaci eredménytáblára (2010) és a belső piaci eredménytábláról szóló 2010. március 9-i(4) és 2008. szeptember 23-i(5) állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258–260. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7., 10. és 15. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Jogi Bizottság, és a Petíciós Bizottság véleményére (A7-0310/2012),

A.  mivel az európai polgároknak és vállalkozásoknak az egységes piac működésével kapcsolatos 20 legfőbb aggályáról szóló dokumentum megerősíti, hogy az egységes piaccal kapcsolatos elvárások és a tényleges helyzet között még vannak eltérések;

B.  mivel még mindig túl sok olyan akadály van, amelyek miatt az uniós polgárok nem tudják teljes mértékben kiaknázni az egységes piac előnyeit, ami akadályozza az egyazon közösséghez tartozás érzésének kialakulását; mivel sürgősen orvosolni kell e nehézségeket, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élvezhessék a szabad mozgáshoz való jogot, valamint az európai uniós tagságból származó előnyöket;

C.  mivel az akadályok felszámolása és az egységes piac fellendítése alapvető fontosságú az Európát jelenleg sújtó gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság idején, hozzájárulva az innovációhoz, a növekedéshez, a versenyképesség fokozásához, a munkahelyteremtéshez, valamint az európaiak egységes piacba vetett bizalmának erősítéséhez; mivel az egységes piac megerősítése előnyös valamennyi európai polgár számára, és ezáltal hozzájárul az Unió területi, gazdasági és társadalmi kohéziójához;

D.  mivel az egységes piac alapvetően járul hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósulásához, valamint a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés hármas célkitűzésének eléréséhez; mivel az egységes piac fellendítésével kapcsolatos politikai gondolkodás új paradigmájának a polgárokat, a fogyasztókat és elsősorban a kkv-kat kell a középpontba állítania;

E.  mivel az európai polgárok a bankok által támasztott különböző nehézségekkel, illetve bonyolult és diszkriminatív követelményekkel találják szemben magukat a számlanyitás során, így 30 millió európai polgár nem rendelkezik bankszámlával, ami gátolja a mobilitást; mivel az Eurobarométer adatai szerint a megkérdezett fogyasztók 29%-ának nehézséget okoz a folyószámlákkal kapcsolatos különböző ajánlatok összevetése, és nem képesek kiválasztani az igényeiknek legjobban megfelelő számlatípust;

F.  mivel az európai polgárok körülbelül 30%-a nem tudja, hogy külföldön jogosult egészségügyi ellátásra, valamint az ellátás költségeinek megtérítésére; mivel csak minden harmadik európai polgár tudja, hogy külföldi útjaira magával kell vinnie európai egészségbiztosítási kártyáját, valamint hogy ez a kártya a rövid időtartamú tartózkodások, például nyaralás, üzleti út vagy külföldi tanulmányút esetén elengedhetetlenül fontos;

G.  mivel az áruk szabad mozgása az Európai Unió sarokköve, és az Unió egységes típus-jóváhagyási rendszert vezetett be, és harmonizálta a gépjárművek forgalmi engedélyeit; mivel ezáltal sokkal könnyebbé vált valamely másik tagállamban gépkocsit vásárolni vagy egy gépkocsit valamely másik tagállamban bejegyeztetni; mivel azok az európai polgárok, akik másik tagállamban telepednek le, és magukkal kívánják vinni személygépkocsijukat is, nehézkes és bonyolult eljárásokkal szembesülnek, a saját tagállamukban nem is létező dokumentumok bemutatását kérik tőlük, továbbá kiegészítő adók megfizetésére kényszerülnek; mivel hasonló akadályokkal szembesülnek azok az európai polgárok is, akik egy másik uniós tagállamban szándékoznak személygépkocsit vásárolni; mivel a Parlament számtalan panaszt kap olyan állampolgároktól, akiknek nehézkes formalitásokkal kell szembenézniük, gyakran járművük másik tagállamban történő újraregisztrálása és az ehhez kapcsolódó további költségek kapcsán; mivel ugyanakkor az Uniónak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a lopott járművek hamisított forgalmi engedéllyel történő újraregisztrálása ne történhessen meg;

H.  mivel az utasok jogaira vonatkozó európai uniós szabályok biztosítják a polgárok minimális védelmét, és ezzel elősegítik a mobilitást és a társadalmi integrációt; mivel ezek segítenek a fuvarozók egyenlő versenyfeltételeinek megteremtésében az egyes közlekedési módokon belül és azokon átnyúlóan is; mivel az utasok jogainak védelmére szolgáló uniós jogi keretnek a fogyasztók olyan minimális védelmét kell garantálnia, amely állja a változó kereskedelmi gyakorlatok, mint például a kiegészítő díjak által teremtett kihívást, valamint kiterjed a légitársaságok csődje vagy fizetésképtelensége esetére; mivel az Uniónak reagálnia kellene az új multimodális mobilitási mintákra;

I.  mivel az egységes európai vasúti térség kialakítása előtt álló szabályozási és fizikai akadályok felszámolása – különösen a teherszállítás vonatkozásában – elősegítené az egységes piacon belüli növekedés beindítását;

J.  mivel az európai fogyasztók 62%-a szeretne energiaszolgáltatót váltani és olcsóbb díjszabásra váltani, ám érthető és összehasonlítható tájékoztatás híján, valamint az energiaszolgáltatóval kötött meglévő szerződések felmondása előtt álló akadályok miatt választási szabadságuk korlátozott; mivel a szolgáltatóváltás fogyasztónként 100 euró, azaz összeurópai szinten 13 milliárd euró megtakarítást eredményezne;

K.  mivel az egységes piacnak a mobil távközlés területén történő elmélyítését – különösen a barangolást illetően – az európai polgárok kifejezetten üdvözölnék;

L.  mivel egy felmérés szerint a vizsgált európai fogyasztók 26%-a tapasztalt problémákat az internetszolgáltatásban; mivel az egyik internetszolgáltatóról egy másikra való átállás folyamata bonyolult és költséges, a fogyasztók pedig gyakran tapasztalnak gyenge szolgáltatásminőséget és a nemzeti szabályok egyenlőtlen érvényesítését;

M.  mivel a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatás hiánya, a jogszabályok helytelen alkalmazása és a határokon átnyúló vásárlások során felmerülő viták rendezésének nehézségei bizalmatlanná teszik a fogyasztókat az online vásárlással szemben, így az EU nem rendelkezik a polgárok és a vállalkozások igényeit kielégítő valódi digitális piaccal; mivel az európai fogyasztói központok (ECC) adatai szerint a fogyasztói panaszok oroszlánrészét – mintegy 59%-át – az online vásárlások teszik ki;

N.  mivel elsősorban a közbeszerzés terén alkalmazott eltérő nemzeti gyakorlatok, az egyes tagállamokban támasztott bonyolult adminisztratív követelmények, valamint a nyelvi akadályok miatt a vállalkozások továbbra is nehezen jutnak be más tagállamok közbeszerzési piacára;

O.  mivel a jelenlegi gazdasági körülmények között nagy súllyal esik a latba a kkv-k finanszírozásokhoz való hozzáférésének előmozdítása, úgy maguknak a vállalkozásoknak a fennmaradása és fejlesztése, mint összességében Európában a vállalkozói kedv és a növekedés erősítése szempontjából;

P.  mivel különös figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élők szükségleteire, hogy a legteljesebb mértékben részesülhessenek az egységes piac előnyeiben, aktívan törekedve annak biztosítására, hogy a hozzáférési kötelezettséget előíró(6), a webtartalmak hozzáférhetőségére vonatkozó nemzetközi iránymutatásoknak(7) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek megfelelően az új elektronikus tartalmak a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetőek legyenek;

I.Bevezetés

1.  üdvözli, hogy „Az egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i európai parlamenti állásfoglalás nyomán a Bizottság előterjesztette „Az európai polgároknak és vállalkozásoknak az egységes piac működésével kapcsolatos 20 legfőbb aggályáról” szóló munkadokumentumot;

2.  gratulál a Bizottságnak e jelentős kezdeményezéshez, amely a polgároknak és a vállalkozásoknak az Unió által részükre biztosított jogok gyakorlásával kapcsolatos nehézségeivel és aggályaival foglalkozik; úgy véli ugyanakkor, hogy a munkadokumentum mélyebben szántó is lehetett volna;

3.  meggyőződése, hogy az uniós polgárok gazdasági és társadalmi jólétéhez szükséges a belső piac kiteljesítése; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét fellépéseket és megvalósítható javaslatokat a polgárok 20 legfőbb aggályát képező problémák megoldására;

4.  meggyőződése, hogy a jelenleg zajló súlyos gazdasági válság közepette az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy felszámolja az egységes piac zavartalan működésének akadályait, különösen azokon a területeken, amelyek a fenntartható növekedés motorjaivá válhatnak, például a határokon átnyúló üzleti és vállalkozási tevékenység, a szolgáltatásnyújtás, a mobilitás, a finanszírozáshoz való hozzájutás és a pénzügyi műveltség terén;

5.  elismeri, hogy a képzett munkaerő nagyobb mobilitása hozzájárulhat Európa versenyképességének növekedéséhez; úgy véli, hogy ehhez a belső piaci információs rendszer riasztási mechanizmusának felhasználásával a szakképesítések elismerését szolgáló korszerű keretrendszer elfogadására van szükség;

6.  üdvözli a belső piaci információs rendszer által támogatott európai szakmai kártya bevezetését, melynek kritériumait az Unión belüli adminisztratív eljárások és az önkéntes, határokon átnyúló mobilitás megkönnyítése érdekében jelenleg értékelik; továbbá úgy véli, hogy a belső piaci információs rendszerrel elérhető a származási tagállam és a fogadó ország közötti gyorsabb együttműködés, ami segít kezelni az uniós munkaerőpiacon tartósan fennálló különbözőségeket;

7.  hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokban a munkavállalói mobilitásnak önkéntes lépésnek kell lennie, és mindenkor a munkavállalói jogok maradéktalan tiszteletben tartásával kell együtt járnia;

8.  aggályainak ad hangot azon csalárd munkaerő-közvetítők miatt, amelyek Unió-szerte részt vesznek a munkaerő kizsákmányolásában, ezzel aláásva a munkavállalók szabad mozgásának megfelelő működését, és felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet e kérdéskörnek például a nemzeti munkaügyi felügyelőségek szorosabb együttműködése révén történő megoldására;

9.  hangsúlyozza, hogy a polgárok mobilitásának elősegítése és a határokon átnyúló üzleti kezdeményezések előmozdítása érdekében sürgős szükség van a polgárok Unión belüli adózással kapcsolatos ismereteinek bővítésére, valamint a határ menti munkavállalókat és munkáltatókat érintő adózási akadályok mérséklésére, harcolva mindeközben az adóelkerülés és az adócsalás lehetősége ellen;

10.  hangsúlyozza ennek megfelelően egy olyan, társadalmilag igazságos költségvetési politika szükségességét, amely újraelosztó szereppel bír, fokozza a növekedést, illetve amely kezelni tudja az adóverseny súlyos problémáját, a hatékony ellenőrzést, az offshore cégek megadóztatását, valamint az Unióban virágzó adóparadicsomok felszámolását;

11.  felkéri az Európai Bizottságot azoknak a programoknak az előmozdítására, amelyek az európai gazdaság gerincét képező európai kkv-k vállalkozói kedvének, nemzetközivé válásának és versenyképességének javulásához járulnak hozzá;

12.  felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a kkv-kat a fiatalok foglalkoztatására, valamint erősítse meg a fiatalok mobilitását célzó programokat készségeik javítása érdekében, hogy ezzel növelje foglalkoztathatóságukat és elősegítse munkaerőpiacra való belépésüket;

13.  üdvözli a tökéletesen integrált egységes piac létrehozását célzó újabb jogalkotási javaslatokat, hogy növekedhessen a verseny és a hatékonyság, és az európai fogyasztóknak szélesebb körű választási lehetőségük legyen;

14.  kiemeli az internet által a vállalkozások hatékonyságában, valamint az e-kereskedelem által a vállalkozások számára új piacok, növekedés és lehetőségek teremtésében betöltött, gyorsan erősödő szerepét; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben működőképes alternatív vitarendezési rendszereket és online vitarendezési rendszereket kell biztosítani, ezek ugyanis megerősítik a fogyasztók és a vállalkozások digitális piacba vetett bizalmát; felszólít az engedélyezési rendszerek egyszerűsítésére, a szerzői jog hatékony keretének kialakítására, valamint a termékek és a márkák hamisításának megelőzését célzó fellépésre;

15.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 194. cikke megállapítja, hogy az Unió energiapolitikáját a tagállamok közötti szolidaritás szellemének kell vezérelnie; rámutat arra, hogy a belső energiapiac megvalósításának tekintetbe kell vennie az európai régiók strukturális társadalmi-gazdasági különbségeit, és nem róhat terheket a tagállamokra;

16.  megjegyzi, hogy az autóbusszal közlekedő utasok jogaira vonatkozó jogszabályok 2011-es elfogadásával az Unióban immár átfogó és integrált, minden közlekedési módra kiterjedő szabályrendszer létezik az utasok alapvető jogaira vonatkozóan;

17.  úgy véli, hogy az uniós banki ágazat fő céljának a reálgazdaság tőkével való ellátásának kell lennie, ami a növekedést, a versenyt és a munkahelyteremtést előmozdító, tudásalapú egységes piac kialakulásának egyik előfeltétele;

18.  üdvözli a Bizottság által javasolt közbeszerzési reformot, és úgy gondolja, hogy az uniós szintű közös elvek, valamint rugalmas, egyértelmű és egyszerű közbeszerzési szabályok meghatározása lehetővé tenné a vállalkozások, mindenekelőtt a kkv-k számára, hogy jobban kihasználhassák a határokon átnyúló közbeszerzés kínálta lehetőségeket; kiemeli, hogy elengedhetetlen egy uniós szintű e-közbeszerzési rendszer létrehozása, ami nagyobb átláthatóságot és versenyképességet biztosítana, valamint lehetővé tenné a közpénzek hatékonyabb felhasználását;

19.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az állami szektor honlapjaihoz 2015-ig megvalósítandó teljes körű hozzáférésre vonatkozó jogalkotási javaslatot elhalasztották; üdvözli a digitális társadalmi befogadás ütemtervét, és az elektronikus kormányzati portálok kapcsán felszólít a web-hozzáférhetőségi kezdeményezés (WAI) és a webtartalmak hozzáférhetőségére vonatkozó iránymutatások (WCAG) alkalmazására;

20.  felhívja a figyelmet az európai szabványok kidolgozásának fontosságára, amelyek nélkülözhetetlenek mind az egységes piac megvalósulása, mind pedig az Unió nemzetközi versenyképességének növelése szempontjából; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a könnyebb hozzáférést az európai szabványokhoz a kkv-k és a mikrovállalkozások számára;

21.  rámutat arra, hogy az elektronikus aláírások szabályozásának tekintetében a tagállamokban tapasztalható különbségek továbbra is jelentősen akadályozzák az Unió egységes piacának megfelelő működését, különösen a szolgáltatásnyújtást; úgy gondolja, hogy feltétlenül létre kell hozni az elektronikus aláírások Unió-szerte történő elismerésére vonatkozó egységes rendszert;

22.  hangsúlyozza a jogbiztonság, az átlátható műszaki környezet, valamint a jogi követelményeken, a kereskedelmi szabályokon és a közös műszaki szabványokon alapuló nyitott és átjárható megoldások fontosságát az elektronikus számlázás tekintetében, hogy elősegítsék annak széleskörű bevezetését;

23.  hangsúlyozza, hogy minden uniós polgárnak, aki még nem rendelkezik bankszámlával abban a tagállamban, ahol bankszámlanyitási kérelmet nyújtott be, hozzá kell férnie az alapvető banki szolgáltatásokhoz; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az alapvető banki szolgáltatások lehetővé teszik, hogy az alacsony jövedelmű fogyasztók is hozzáférjenek az egységes piacon a készpénz elhelyezéséhez, átutalásához és kivételéhez használt alapvető fizetési eszközökhöz, különösen a határon átnyúló ingázásra való tekintettel; ezért felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen be jogalkotási javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban mindenütt ügyfélbarát bankszámlanyitási eljárások létezzenek;

24.  aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy azok az uniós polgárok, akik más országban örökölnek, vonulnak nyugdíjba vagy utalnak át tőkét, gyakran kettős adóztatással szembesülnek; fokozottabb erőfeszítéseket szorgalmaz e helyzet megoldására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak az örökség adóztatása területén tett ajánlásra irányuló javaslatot;

25.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy végezze el a nyugdíjalapokra vonatkozó különböző szabályok értékelését, és emlékeztet arra, hogy javítani kell a nyugdíjaknak – különösen a foglalkoztatói nyugdíjaknak – a munkáltatóváltás és egyik tagállamból másikba történő átköltözés esetén való hordozhatóságát; szorgalmazza a nyugdíjalapokról szóló irányelv sürgős felülvizsgálatát;

26.  hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak fokozniuk kell az igazságosabb, működőképesebb, versenyképesebb és hatékonyabb közös piac biztosítását célzó erőfeszítéseiket;

II.Irányítás

27.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac tekintetében a polgárokat, a fogyasztókat és a kkv-kat szolgáló, gyakorlatias és hasznos megoldások megtalálását középpontba állító holisztikus megközelítés kialakítására van szükség, hogy az említett résztvevők teljes mértékben élvezhessék az egységes piac előnyeit, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozás kialakulását;

28.  kijelenti, hogy meg kell erősíteni a Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést és párbeszédet annak érdekében, hogy a polgárok úgy érezhessék, részt vesznek a legfontosabb projektekben és az Unió mindennapi életében, és hogy az uniós fellépés – amennyiben azt szükségesnek tartják – célzott és hasznos legyen; hangsúlyozza, hogy az egységes piacba vetett bizalom visszaállításához elengedhetetlen a civil társadalommal folytatott párbeszéd,

29.  elismeri, hogy a zökkenőmentesen működő belső piac számára fontos a szociális jogok védelme is, és emlékeztet Monti professzor által a Bizottságnak készített jelentésben szereplő ajánlásra, miszerint a „belső piac szociális dimenziójának nagyobb szerepet kell kapnia azáltal, hogy megvalósul a valós, kifinomultabb módszerek kidolgozásán és javított statisztikai információkon alapuló ”társadalmi hatásvizsgálat„”;

30.  sürgeti a tagállamokat, hogy a jogszabályi keret egyszerűsítésével korszerűsítsék közigazgatásaikat, és ösztönözzék az e-kormányzáshoz hasonló elektronikus rendszerek alkalmazását;

31.  a bevált gyakorlatok cseréjére ösztönzi a tagállamokat, hogy ily módon el lehessen érni az európai jogszabályok egységes alkalmazását;

32.  üdvözli a Bizottság határozatát, amelynek értelmében tökéletesíteni kívánja az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos esetek kezelését szolgáló adatbázist(8);

33.  kéri az Európai Bizottságot, hogy fejlessze tovább az „Európa Önökért” portált, és alakítsa valódi „egyablakos” digitális kiszolgálóhellyé, amely tájékoztatja a polgárokat és a vállalkozásokat az egységes piacról; felszólítja a tagállamokat, hogy mihamarabb egészítsék ki az Európa Önökért portálról hiányzó nemzeti adatokat, hogy adjanak meg több, a nemzeti kormányzati portáljaikra mutató, a honlap különböző témaköreivel kapcsolatos linket, valamint hogy alakítsanak ki hivatkozásokat a megfelelő nemzeti és helyi hatóságok portáljairól az Európa Önökért felé, hogy a polgárok könnyebben hozzáférhessenek ahhoz;

34.  hangsúlyozza az „Ön Európája Tanácsadó Szolgálat” hasznosságát, amelynek segítségével a polgárok ingyenesen juthatnak hozzá személyre szabott információkhoz; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a polgárok körében jelentősen növeljék a „Europe Direct” telefonos szolgáltatás ismertségét;

35.  üdvözli a SOLVIT, az Ön Európája Tanácsadó Szolgálat, az Enterprise Europe Network, az európai fogyasztói központok, a Europe Direct Információs Központ és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat pozitív szerepét abban, hogy információt és segítséget nyújtsanak a belső piacon a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozók számára; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként javítható az e szolgáltatások közötti koordináció, és kerülhető el az erőfeszítések párhuzamossága és az erőforrások megkettőzése;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy az egyes tagállamokban működő irodáin keresztül biztosítson egyablakos élő ügyintézési pontot a polgárok és a fogyasztók számára; úgy véli, hogy ezeknek az ügyintézési pontoknak az Európai Parlament tájékoztatási irodáival szorosan együttműködve kell működniük annak érdekében, hogy minden polgár számára teljes körű, egyablakos ügyintézési pontot biztosítsanak ; véleménye szerint az egyes tagállamokban működő ilyen egyablakos ügyintézési pontok létrehozása nagymértékben segítene abban, hogy a belső piac hozzáférhetőbbé váljon, valamint abban, hogy hatékonyabb és felhasználóbarátabb szolgáltatást lehessen nyújtani, amely nemcsak pusztán információval szolgál, hanem könnyen érthetően tájékoztatja az embereket a belső piac által kínált konkrét lehetőségek természetéről; úgy véli, hogy ezzel elkerülhető lenne a zavar az átlagpolgárok, a fogyasztók és a vállalkozások körében;

37.  kéri az Európai Bizottságot, hogy a belső piaci információs rendszer bővítésével kapcsolatos stratégia keretén belül vegye fontolóra a helyi és regionális önkormányzatok bevonásának lehetőségét; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a belső piaci információs rendszerhasználatával kapcsolatban a különböző hatóságok jobban ismerjék kötelezettségeiket, és hogy alkalmazottaik megfelelő képzésben részesüljenek;

38.  hangsúlyozza, hogy a polgároknak az egységes piac működésével kapcsolatos aggályai mögött három probléma húzódik meg: az információhiány, az alkalmazás területén tapasztalható hiányosság és a jogi vákuum; úgy véli, hogy az egységes piac működésének optimalizálása érdekében e három hiányosságot egyszerre kell felszámolni;

39.  hangsúlyozza a kkv-knak az európai gazdaságban betöltött jelentős szerepét, és felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködésben tökéletesítse a kkv-tesztet, hogy biztosítsa egyrészt annak következetes és egységes alkalmazását valamennyi idevágó szakpolitikai területen, másrészt a javaslatok átfogó értékelésébe történő beépítését, csökkentve ezzel a kkv-k fejlődésének útjában álló alapvető akadályokat, bürokráciát és adminisztratív terheket, hozzájárulva a vállalkozói szellemet, az innovációt, a beruházásokat, a növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző, kedvezőbb üzleti környezet kialakításához; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kkv-kat kedvezőtlenül érintő összes irányelvet és rendeletet, és 2013 júniusáig nyújtson be ajánlásokkal kísért jelentést;

40.  emlékeztet a Parlament azon határozatára, amelyben felhívta összes bizottságát a kkv-teszt jogalkotási jelentésekre történő alkalmazására, amikor azokról az adott bizottságban szavaznak és benyújtják a plenáris ülésre jóváhagyásra, valamint hangsúlyozza e határozat gyors végrehajtásának szükségességét;

41.  úgy véli, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elv szigorú betartása biztosítaná, hogy a jövőbeli jogszabályok ne vezessenek be további nehézségeket és ne okozzanak további csalódottságot az egységes piacon működő polgárok és vállalkozások számára;

42.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a szabályozás javítására irányuló célok érdekében a rendeletek és irányelvek iparra, kkv-kra és mikrovállalkozásokra gyakorolt hatására összpontosítson; hangsúlyozza konkrétabban, hogy szükség van a tehercsökkentési program 2012 utáni, nagyra törőbb és tágabb hatókörrel történő folytatására, valamint a szabályozási teher kiegyenlítésének bevezetésére;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse azon kötelezettségvállalását, hogy még a javaslattervezeteken való munka megkezdése előtt értékeli, hogy egy intézkedésnek uniós szinten valós hozzáadott értéke van-e;

44.  üdvözli a Bizottság részéről a kkv-k költségterheinek megszüntetését célzó program bejelentését, vélelmezve, hogy a mikrovállalkozások – amennyiben kifejezetten nem szerepelnek a hatályban – mentesítést kapnak a terhet jelentő szabályok alól;

III.Tájékoztatás és kommunikáció

45.  ismételten rámutat, hogy az egységes piaccal kapcsolatos tájékoztatás terén hiányosságok vannak, aminek eredményeképpen a polgárok, illetve a vállalkozások gyakran nem ismerik vagy nem értik jogaikat és kötelességeiket, és nem tudják, hogyan juthatnak hozzá a szükséges válaszokhoz vagy segítséghez; hangsúlyozza az olyan tájékoztatás kialakításának szükségességét, amely figyelembe veszi a kiszolgáltatott fogyasztók sajátos jellemzőit;

46.  hangsúlyozza, hogy ugyanilyen fontos, hogy a polgárok tudathassák a belső piaccal kapcsolatos aggályaikat, és javaslataikat olyan módon továbbíthassák, hogy hangjuk jobban elérjen a Bizottsághoz és a Parlamenthez;

47.  felszólítja a Bizottságot, hogy a rendelkezésre álló összes technológiai eszközt felhasználva az elsősorban a 20 legfőbb aggályra irányuló interaktív tájékoztató kampányok révén indítson párbeszédet a polgárokkal az egységes piacról, megismertetve a polgárokkal és a vállalkozásokkal az egységes piac előnyeit, a mindennapi problémáikra adott gyakorlati és konkrét megoldásokat, valamint jogaikat, továbbá arra ösztönözve őket, hogy vegyenek részt a versenyképes, igazságos és kiegyensúlyozott piac megvalósításában, különleges figyelmet fordítva egyben az egyablakos ügyintézési pontok megerősítésére;

48.  üdvözli az egyablakos ügyintézési pontok tevékenységét, amelyek feladata, hogy a tagállamokban egyszerűsítsék az üzleti tevékenységek végzésével kapcsolatos tájékozódást, és egyetlen nemzeti ügyintézési pontban központosítsák a vállalkozásalapításhoz és -bővítéshez szükséges formaságokat és adminisztratív követelményeket;

49.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a polgárok szociális jogainak és előnyeinek Unió-szerte történő kihasználása tekintetében tegyenek meg minden erőfeszítést az értékes kommunikációs stratégiák és tájékoztatási mechanizmusok kidolgozására;

50.  hangsúlyozza, hogy a tájékoztató kampányokba fontos bevonni a helyi és regionális önkormányzatokat és szervezeteket, valamint a civil társadalmat, és kiemeli, hogy elsősorban az iskolákban és az egyetemeken van szükség tájékoztató kampányokra az új generációk bevonása, valamint az aktívabb európai polgárságra való felkészítése érdekében;

51.  meggyőződése, hogy a pénzügyi szolgáltatások jól működő piacába vetett fogyasztói bizalom hosszú távon előmozdítja a pénzügyi stabilitást, a növekedést, a hatékonyságot és az innovációt; hangsúlyozza ezért, hogy biztosítani kell, hogy a fogyasztóknak e szektorban több lehetőségük legyen a tájékozódásra és a független tanácsadás igénybevételére, illetve hogy az összeférhetetlenségi eseteket kerüljék el;

52.  hangsúlyozza, hogy szolgáltatótól függően jelentős eltérések vannak az energiaszámlák között az európai energiafogyasztók számára szolgáltatott információk mennyisége és minősége tekintetében; hangsúlyozza a fogyasztók számára a fogyasztásra és az árakra vonatkozó, kellő időben nyújtott megfelelő tájékoztatás fontosságát, hogy a fogyasztók kiválaszthassák a számukra megfelelő energiaszolgáltatót;

53.  az energiafogyasztási számlák tekintetében ösztönzi egy közös módszertan, valamint egy olyan átfogó és könnyen használható közös formátum bevezetését, amelyben a szolgáltatók számára előírják a számlázás során feltüntetendő információ minimumszintjét, ezáltal biztosítva a fogyasztók számára bárhol az EU területén az energiaszámla tartalmának értelmezését és így a gazdaságosabb és hatékonyabb energiafelhasználást;

54.  sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti szabályozó hatóságoknak a feladataik – például a nyomon követés és a fogyasztói panaszok megfelelő kezelése – ellátásához szükséges hatásköröket és forrásokat; arra kéri a Bizottságot és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét, hogy terjesszenek elő arra vonatkozó ajánlásokat, hogy miként bővíthetők a nemzeti szabályozó hatóságok felügyeleti hatáskörei; felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a nemzeti és európai illetékes hatóságok közötti jobb koordinációt, valamint a bevált gyakorlatok és információk cseréjének javítását;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt teremtse meg az európai fogyasztók és a vállalkozások – különösen a kkv-k – szolgálatában álló, a nevéhez méltó és versenyképes egységes digitális piacot; emlékeztet arra, hogy a valódi egységes digitális piac létrehozása társadalmi-gazdasági előnyökkel jár általában véve az európai fogyasztók, és különösen a nehezen megközelíthető, elszigetelt régiók lakói, a fogyatékossággal élők, valamint az európai uniós vállalkozások, elsősorban kkv-k szempontjából, amelyek előtt így új piacok nyílnak meg;

56.  hangsúlyozza, hogy a valódi egységes digitális piac megteremtése érdekében a személyes adatok védelmének és a digitális aláírás biztonságosságának szavatolásával, a vitarendezési mechanizmusok megerősítésével, valamint az alkalmazott fizetési módok iránti bizalom növelésével és biztonságosságuk fokozásával meg kell erősíteni a fogyasztók bizalmát és biztonságát,

57.  emlékeztet arra, hogy fel kell számolni az európai szerződési jog fennmaradó hiányosságait, valamint arra, hogy hatékony eszközöket kell létrehozni a szerződésekre irányadó szabályok közötti eltérésekből eredő akadályok megszüntetésére, mivel azok gátolják a kereskedelmet, további tranzakciós költségeket és jogbizonytalanságot okoznak a vállalkozások számára, és ily módon csökkentik a belső piacba vetett fogyasztói bizalmat;

58.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy valamennyi polgárt teljes körűen tájékoztassák arról, hogy az európai egészségbiztosítási kártya révén milyen jogok illetik meg őket, valamint arról, hogy a különböző tagállamokban az egészségügyi szolgáltatások és ellátás igénybevételekor milyen pénzügyi kötelezettségek terhelik őket; hangsúlyozza, hogy ezen információknak – többek között elektronikus úton – könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, és a fogyatékossággal élő polgárok számára is elérhetőnek kell lenniük;

59.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai egészségbiztosítási kártyát kérésre minden arra jogosult polgár megkapja, és a szabályok helytelen alkalmazását késedelem nélkül orvosolják; felszólítja a tagállamokat, hogy adjanak tájékoztatást az esetleges további biztosításról vagy egyéb intézkedésről, amelyre a polgároknak szükségük lehet ahhoz, hogy külföldön ugyanolyan egészségügyi ellátásra legyenek jogosultak, mint amelyet hazájukban igénybe vehetnek;

60.  sürgeti a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék és gyorsítsák meg a külföldön nyújtott ellátás megtérítésével kapcsolatos igazgatási eljárásokat, és gondoskodjanak arról, hogy társadalom- és betegbiztosítási rendszereik megfelelő védelmet biztosítsanak a szabad mozgáshoz való jogot gyakorló munkavállalók számára;

61.  hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi közigazgatásban dolgozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak nem kapnak kellő tájékoztatást az európai és nemzetközi mobilitás lehetőségeiről; hangsúlyozza továbbá, hogy e tisztviselők és alkalmazottak európai és nemzetközi mobilitása hozzájárulhatna a korszerűbb és hatékonyabb közigazgatás kialakításához a tagállamokban, amely elengedhetetlen az uniós vívmányok bevezetéséhez, továbbá lehetővé teszi a bevált gyakorlatok cseréjét;

IV.Jogalkotás/Átültetés

62.  hangsúlyozza, hogy az uniós jog sikere mindig függ annak alkalmazásától és a tagállamok nemzeti jogszabályaiba ésszerű időn belül történő átültetésétől is; úgy véli, hogy ezen a területen lényeges a rendszeres, gondos és hatékony ellenőrzés, és felszólítja a Bizottságot, hogy nem megfelelő végrehajtás esetén lépjen közbe, és ezen a téren folytassa a szoros együttműködést a Parlamenttel;

63.  elismeri, hogy az Európai Bizottság által indított jogsértési eljárások számának csökkenése ellenére 2010 végén még közel 2100 jogsértési eljárás volt folyamatban;

64.  megjegyzi, hogy sok, a Parlament Petíciós Bizottságához benyújtott petíció foglalkozik a polgárok által a belső piacon – különösen az uniós jog helytelen átültetése vagy végrehajtása miatt – tapasztalt problémákkal; felszólítja a Bizottságot, hogy foglalja bele a jelentésébe a Petíciós Bizottsághoz benyújtott petíciókkal kapcsolatos megállapításokat és eredményeket; hangsúlyozza, hogy a petíciós eljárást jobban fel kellene használni az uniós jogalkotási folyamat javítására, különösen a határokon átnyúló kereskedelem akadályainak orvoslását szolgáló jogalkotási eszközök és a fogyasztói jogok érvényesítése tekintetében;

65.  felhívja a tagállamokat, hogy tekintsék prioritásnak az egységes piacra vonatkozó jogszabályok pontos és időben történő átültetését és fokozzák a szabályok betartását; felkéri a tagállamokat, hogy saját nemzeti jogalkotásuk keretében végezzék el az egységes piac szabályainak a polgárokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásait elemző vizsgálatot;

66.  hangsúlyozza, hogy a héa határokon átnyúló visszaigénylésére irányuló eljárásoknak a vállalkozások számára kevésbé bürokratikussá és terhessé kell válnia; hangsúlyozza továbbá, hogy a határokon átnyúló kockázatitőke-finanszírozáshoz való hozzáférést is javítani kell; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mivel az egységes piacra vonatkozó jogszabályokban jogalkotási és végrehajtási hézagokra derült fény, erősítsék meg a vonatkozó jogszabályok tényleges végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket, különösen a szociális védelemmel összefüggő kérdéseket illetően;

67.  felkéri a Bizottságot, hogy az uniós jogszabályok átültetésének elmulasztása vagy helytelen átültetésével kapcsolatos jogsértési eljárások elindításakor utaljon az érintett tevékenységi körökre, valamint a közös piacra gyakorolt hatásokra;

68.  sürgeti a Bizottságot, hogy a jogsértési eljárásokkal összefüggésben maradéktalanul alkalmazza az EUMSZ 260. cikkében bevezetett módosításokat;

69.  támogatja a Bizottságnak a gépkocsik külföldi regisztrációjának leegyszerűsítését célzó erőfeszítéseit, és felkéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben alkalmazzák a gépkocsik más tagállamokban történő regisztrációjára az uniós jogban foglalt elveket; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a vonatkozó uniós típusjóváhagyásnak megfelelő gépkocsiknak (a jobbkormányos járműveket is beleértve) regisztráltathatónak kellene lenniük a tagállamokban, és egyúttal felszólítja a Bizottságot, hogy növelje a harmonizált forgalmi engedélyek biztonsági szintjét annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a lopott járművek hamisított forgalmi engedéllyel történő újraregisztrálásának kockázatát;

70.  felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamok által a foglalkoztatás terén alkalmazott, az uniós jogba ütköző, hátrányosan megkülönböztető szabályokkal és gyakorlatokkal szemben alkalmazzon zéró toleranciát, és ennek megsértése esetén haladéktalanul kezdeményezzen megfelelő eljárásokat; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy ne toleráljon semmilyen megkülönböztető vagy indokolatlan gyakorlatot, ellenőrzést vagy előírást, amely akadályozza az európai munkavállalókat és munkáltatókat uniós jogaik gyakorlásában;

71.  emlékeztet rá, hogy a szabad mozgás az egyik olyan alapvető jog, amelyet a munkavállalóknak a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében alkalmazott, állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés nélkül kell tudniuk gyakorolni; meggyőződése, hogy e szabadság biztosítása érdekében a munkavállalókat megfelelően tájékoztatni kell, megfelelő jogorvoslati mechanizmusokat kell létrehozni, és minden tagállamnak szigorúan végre kell hajtania a vonatkozó uniós szabályokat;

72.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan kövesse figyelemmel a 2000/78/EK irányelv tagállamokban történő átültetését és tényleges alkalmazását, és amennyiben hiányosságokat észlel, avatkozzon be; felszólítja a tagállamokat és a Tanácsot, hogy tekintsék prioritásnak a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvre irányuló javaslat sürgős elfogadását;

73.  hangsúlyozza, hogy az EU-ban javítani kell a kiküldött munkavállalók munkafeltételeit és mindenfajta megkülönböztetéstől mentesen szavatolni kell megfelelő védelmüket; kéri a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv átültetésének és alkalmazásának a szociális partnerekkel szoros együttműködésben történő javítását; üdvözli az egységes piaci fórum ezzel kapcsolatos következtetéseit;

74.  emlékeztet arra, hogy a hatályos uniós jogszabályok védik a fogyasztók jogait és egy versenyképes európai energiapiac szilárd alapjául szolgálnak, több tagállamban azonban még nem került sor a nemzeti jogba történő megfelelő átültetésükre;

75.  arra ösztönzi az összes tagállamot, hogy az elfogadott határidők betartása mellett maradéktalanul hajtsák végre a harmadik energiacsomagot és az egyéb kapcsolódó uniós jogszabályokat; arra kéri a Bizottságot, hogy vállalja e szabályok átültetésének szigorú nyomon követését;

76.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az egységes piaccal kapcsolatos jogszabályok átültetése terén alkalmazott legjobb gyakorlatokat;

77.  hangsúlyozza, hogy az utasok védelmének az Unión belüli egységes és harmonizált végrehajtása és érvényesítése kulcsfontosságú az utazó polgárok számára – a csökkent mozgásképességű személyeket is ideértve –, valamint a fuvarozók egyenlő versenyfeltételeinek megteremtéséhez; megállapítja, hogy a fogyatékossággal élő emberek utazásuk során igen gyakran szembesülnek olyan akadályokkal és korlátokkal, amelyek elzárják előlük az egységes piac számos lehetőségét, és felkéri a Bizottságot, hogy az utasok jogaival kapcsolatban fokozottan vegye figyelembe ezt a szempontot;

78.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az utasok jogaira vonatkozó jogszabályok megfelelő végrehajtásáról, az utasokat az EU-n belül megillető jogoknak az európai polgárokkal való megismertetéséről és különösen e jogok tiszteletben tartásáról;

79.  hangsúlyozza, hogy a polgárok és a vállalkozások által tapasztalt problémákat kezelni kell; megállapítja, hogy – a munkadokumentumban szereplő minimális bizonyíték ellenére – számos azonosított problématerülettel kapcsolatban végeztek hatásvizsgálatot nemrégiben, és számos ilyen problématerület képezte bizottsági javaslatok tárgyát; határozottan úgy véli, hogy amennyiben intézkedést javasolnak, a Bizottságnak a jogszabálytervezetben megválasztott szakpolitikai lehetőséget alátámasztó szilárd és meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia; felszólítja a Parlamentet, hogy a javaslattervezetek vizsgálata során mérlegelje teljes körűen a Bizottság által elkészített hatásvizsgálatok pontosságát és meggyőző erejét annak érdekében, hogy az elfogadott jogszabály megfeleljen a polgárok és vállalkozások szükségleteinek egyaránt;

80.  fontosnak tartja a nemzeti rendszerek közötti információcserét és az együttműködés előmozdítását, és ezzel összefüggésben üdvözli a cégjegyzékeknek a közelmúltban megvalósított összekapcsolását(9); sürgeti továbbra a határokon átnyúló igazgatási együttműködést és a központi platformokon keresztüli jobb hálózatba szervezést; üdvözli a Bizottság erre irányuló kezdeményezéseit, mint például a társadalombiztosítási adatok nemzeti társadalombiztosítási rendszerek közötti elektronikus továbbítására vonatkozó rendszer kifejlesztésére irányuló kezdeményezéseket;

81.  hangsúlyozza, hogy a határozatok, valamint az igazoló dokumentumok joghatásainak határokon átnyúló végrehajtása és elismerése a mobilitás szempontjából központi jelentőségű a belső piacon; reményét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az öröklésről szóló rendeletet hamarosan az EU valamennyi tagállamában alkalmazzák; a 2010. évi zöld könyvhöz(10) és a 2011. évi konzultációhoz kapcsolódóan emlékeztet a Bizottság anyakönyvi okmányok joghatásainak elismerésével kapcsolatos munkálatainak folytatására, és érdeklődéssel várja a 2013. évre előirányzott jogalkotási javaslatokat;

82.  emlékeztet a szabályozás javítására vonatkozó célkitűzésre, és úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak fokozniuk kellene az intelligens szabályozást célzó stratégia javítására irányuló erőfeszítéseiket;

83.  támogatja a szabályozási terhek kérdésének kezelése iránt tanúsított elkötelezettséget; e tekintetben emlékeztet a Parlament azon korábbi kötelezettségvállalására, hogy megköveteli a Bizottságtól az egyenértékű költségkompenzációk meghatározását, amikor új jogszabályokra tesz javaslatot; emlékeztet továbbá a Parlament azon kérésére, hogy terjesszék és bővítsék ki az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló programot, ennélfogva pedig várakozással tekint az adminisztratív terhek és a szabályozási nehézségek enyhítésére irányuló javaslatok elé, amelyek a polgárok és vállalkozások egységes piaccal kapcsolatos fő aggályait kezelnék;

84.  hangsúlyozza, hogy a jogalkotás egyszerűsítése és a belső piaci szabadságok vállalkozások általi gyakorlására vonatkozó adminisztratív terhek csökkentése ellenére általában szükség van a fogyasztókat és a munkavállalókat védő biztonsági és egészségügyi előírások biztosítására is;

85.  felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi új európai rendeletet vizsgáljon meg az e-kereskedelemre gyakorolt hatások szempontjából;

V.Ajánlások

86.  kéri a Bizottságot, hogy két év elteltével vizsgálja felül és aktualizálja az európai polgároknak és vállalkozásoknak az egységes piac működésével kapcsolatos 20 legfőbb aggályát; felszólítja továbbá, hogy az egyes kiemelt aggályokról készítsen táblázatokat, amelyekben megjelöli azokat a szereplőket, akiknek feladata az egyes megjelölt kiváltó okokra vonatkozó megoldás megtalálása;

87.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeli jelentésekben hívja fel a figyelmet azokra a vonatkozó fellépésekre – amilyen például az uniós jogszabályok tagállamok általi helytelen átültetése esetén kellő időben és megfelelő módon tett fellépés –, amelyek megtétele egyértelműen az ő feladata, és amelyek révén biztosítható az uniós jog megfelelő végrehajtása és a nem megfelelő jogszabályok felülvizsgálata;

88.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2012 második félévében terjessze elő a „Tizenkét új mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – ”Együtt egy újfajta növekedésért„” című dokumentumot;

89.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a polgárok európai éve (2013) során tájékoztató kampányaikat azokra a problémás területekre összpontosítsák, amelyek az uniós polgárságon alapuló jogokhoz kapcsolódnak, mivel ezek – a jelentés kiválasztási módszertana alapján – valóban tükrözik, hogy a belső piacon mi a leginkább fontos az uniós polgárok számára mindennapi életük során;

90.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőben találjon módot az uniós polgárságról szóló jelentés és az „Egységes piac az emberek szemével” című jelentés összeolvasztására, hiszen így elkerülhető a dupla munka és az összekeveredés, valamint megelőzhető, hogy a problémákat a megoldásoktól szétválasztva kezeljék.

91.  felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal, a regionális és helyi önkormányzatokkal és a civil társadalom képviselőivel együtt rendszeresen szervezzen európai tájékoztató kampányokat a regionális és a helyi médiában, valamint a polgárokkal folytatott párbeszédet erősítő interaktív kampányokat azzal a céllal, hogy a polgárokat tájékoztassa az egységes piac előnyeiről, jogaikról és feladataikról, valamint arról, hogy problémáik megoldásával kapcsolatban hol juthatnak információkhoz és segítséghez; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel és ellenőrizze a tájékoztató kampányok eredményességét és sikerét;

92.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a meglévő eszközök – mint a SOLVIT, a belső piaci eredménytábla, a belső piaci információs rendszer, az „Ön Európája Tanácsadó Szolgálat” és az „Európa Önökért” portál – közötti valódi kapcsolatot, ami lehetővé teszi az uniós irányelvek megfelelő és időben történő átültetésének ellenőrzését;

93.  hangsúlyozza az EURES rendszer – mint az Unión belüli munkanélküliség leküzdésére és a megfelelő képesítéssel rendelkező jelentkezők hiánya miatt betöltetlenül maradó munkahelyek jelenségének megoldására szolgáló eszköz – támogatását erősítésének és a nemzeti munkakereső rendszerekkel való tényleges összekapcsolásának szükségességét;

94.  kéri a Bizottságot, hogy mérje fel azokat a területeket, amelyeken a közösségi szabályozás egyidejűleg biztosítja az egyszerűsítésre és a tagállamok általi közvetlen alkalmazásra irányuló célkitűzést, illetve az egységes piac célkitűzéseit;

95.  felkéri a Bizottságot olyan sürgős intézkedések előmozdítására, amelyek a belső energiapiac megvalósítását és az Európa 2020 stratégia céljainak elérését akadályozó, Unión belüli energetikai infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolására irányulnak;

96.  felkéri a tagállamokat az IKT-eszközök használatára az átláthatóság és felelősségvállalás javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, az adminisztrációs folyamatok javítása, a széndioxid-kibocsátás csökkentése, az állami források megtakarítása és a részvételi demokrácia elősegítése érdekében, megszilárdítva ugyanakkor a bizalom szintjét;

97.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a 883/2004/EK rendeletnek és az EUMSZ 153. cikkének való megfelelés biztosítása mellett – végezzenek vizsgálatokat a mozgás szabadságát az EU-ban gyakorló polgárok folyamatos társadalombiztosítási védelmének és az őket illető, az adott ország polgáraival egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, valamint vegyék fontolóra egy európai szintű, választható, az általános rendszert kiegészítő, önkéntes és átvihető társadalombiztosítási rendszer kialakítását a szorosabb szociálpolitikai együttműködés megvalósítása érdekében; az esetleges 28. társadalombiztosítási rendszerre vonatkozó korábbi elképzeléseket naprakésszé kell tenni, és a tanulmányokban ezekkel is foglalkozni kell;

98.  sürgeti a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bonyolult nemzeti igazgatási eljárások egyszerűsítése érdekében, és biztosítsák, hogy a munkavállalók, munkaadók és a határon átnyúló foglalkoztatási helyzetben érintett más felek számára rendelkezésre álljon a foglalkoztatással összefüggő jogaikkal és kötelezettségeikkel, például a szociális biztonsági jogaikkal – köztük a munkanélküli védelemmel, az egészségügyi ellátással és az adózási szabályokkal – kapcsolatos szükséges tájékoztatás; úgy véli, hogy ennek a tájékoztatásnak lehetőleg elektronikus formában a szabad mozgáshoz való jog gyakorlása előtt, alatt és után is rendelkezésre kell állnia;

99.  sürgeti a Bizottságot, hogy uniós szinten hozzon létre központi koordinációs pontot, amelynek célja a szabad mozgáshoz való jogot gyakorló munkavállalók, munkaadók és más érdekelt felek problémáinak rögzítése, a megoldások tagállamok közötti kidolgozása és a mobil foglalkoztatási jogviszonyokból – többek között a munkavállalók kiküldéséből – eredő problémák megelőzése érdekében;

100.  kéri a tagállamokat, hogy az uniós állampolgárok nem uniós családtagjait kezeljék jóhiszemű ügyfélként mindazon közigazgatási eljárások során, amelyeken keresztül kell menniük;

101.  sürgeti a tagállamokat, hogy az Unióban mozgó valamennyi személy számára alakítsanak ki egyablakos ügyintézési rendszert, amelynek segítségével e személyek a fogadó tagállam egyetlen ügyintézési pontján rendezhetik a munkavállalással és a lakhatással kapcsolatos hivatalos ügyeiket, továbbá tájékozódhatnak jogaikról és kötelességeikről, beleértve az online ügyintézéssel kapcsolatos lehetőségeket annak érdekében, hogy javítsák az Unión belül mozgó polgárok jogainak tényleges gyakorlását;

102.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mobilitás fokozása érdekében valamennyi uniós polgárnak lehetősége legyen ésszerű áron alapszintű fizetési számla megnyitására;

103.  üdvözli a Bizottságnak a határokon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének megkönnyítésére irányuló javaslatait; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv gyors és eredményes végrehajtását, kellő módon figyelembe véve az egyetemesség, a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés, a méltányosság és a szolidaritás elveit; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák munkájukat a távorvoslási és e-egészségügyi szolgáltatások széles körű kiépítésének 2020-ra kitűzött célja érdekében; ezenkívül támogatja az uniós polgárok saját betegadataikhoz való biztonságos internetes hozzáférésének és a betegnyilvántartások átjárhatóságának biztosítására irányuló kísérleti projekteket, ezáltal biztosítva a betegek részére az ellátás folyamatosságát;

104.  felkéri a Bizottságot, hogy a polgárokra és az iparra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében, illetve a vizsgálati módszerek és tartalmak dinamikus továbbfejlesztését, valamint a közúti közlekedés lehető legmagasabb szintű biztonságát biztosítva tegyen a gépjárművek műszaki vizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot;

105.  felhív a gépkocsik határokon átnyúló regisztrációja során a műszaki ellenőrzés tagállamok közötti kölcsönös elismerésére, amelynek alapját a közös definíciók és az összehasonlítható vizsgakövetelmények képezik; javasolja egy európai adatbank létrehozását, amely az európai szintű összehasonlíthatóság lehetővé tétele, valamint a határokon átnyúló nyilvántartás megkönnyítése érdekében központilag nyilvántartja valamennyi gépjármű műszaki adatait; felkéri a tagállamokat, hogy a szükségtelen költségek közösségi megközelítés segítségével történő megszüntetése révén tartsák a lehető legalacsonyabb szinten a gépkocsik határokon átnyúló nyilvántartása során a polgárokat érintő pénzügyi terheket;

106.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti közlekedési és mobilitási szolgáltatások, termékek és rendszerek közötti átjárhatóság szigorúbb megvalósítását, mégpedig az útdíjszedési rendszerek, az ERTMS, valamint a lakossági és intermodális mobilitás területén az európai integrált tájékoztatási, árképzési és jegyértékesítési rendszerek mintájára, amelyeket uniós szinten szabályoznak;

107.  sürgeti, hogy a Bizottság könnyítse meg a mikrofinanszírozási eszközökhöz való hozzáférést kisvállalkozások alapításához és fejlesztéséhez, különösen azon vállalkozások számára, amelyek határokon átnyúló műveleteket kívánnak folytatni;

108.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az uniós kockázatitőke-piac kialakulását gátló akadályok felszámolásával mozdítsák elő a befektetési lehetőségeket az innovatív induló vállalkozások számára;

109.  felkéri a tagállamokat, hogy a már meglévő struktúrák alkalmazásával és egyablakos ügyfélszolgálati rendszerek létrehozásával egyszerűsítsék és könnyítsék meg az olyan információkhoz való hozzáférést, amelyek segítségével a kkv-k európai, nemzeti és helyi pénzeszközökért folyamodhatnak, szem előtt tartva azt, hogy az egyablakos ügyfélszolgálati rendszerek hozzáadott értéke nagyobb, ha meglévő igazgatási apparátus terhére jönnek létre, és ennélfogva nem növelik az adófizetőkre háruló terheket; hangsúlyozza az egyablakos ügyfélszolgálati rendszerek fontosságát, amelyek alapvető kiindulópontul szolgálnak ahhoz, hogy magánbefektetéseket vonzzanak és tegyenek lehetővé a kutatás és az energetika terén, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg az európai, nemzeti és helyi finanszírozási keretek további egyszerűsítésére és átláthatóságára vonatkozó intézkedéseket; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok egyszerűsítésével segítsék elő a kkv-k pénzeszközökhöz jutását, továbbá hogy hozzanak létre online adattárakat a tanúsítványok és más igazoló okmányok számára;

110.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsanak olyan megállapodásokat, amelyek a jobb piacra jutás garantálása és a bürokrácia csökkentése révén lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy Európa-szerte működjenek, és megvalósítsák ötleteik piaci értékesítését;

111.  felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jogalkotási javaslatot a légitársaságok fizetésképtelenségének esetén az utasok jobb védelme érdekében, például egy légitársaságokra vonatkozó kötelező biztosítás vagy egy garanciaalap létrehozása révén;

112.  hangsúlyozza, hogy az utasok számára még mindig nehézségeket okoz az EU-n belüli multimodális utazásokhoz történő jegyfoglalás és jegyvásárlás, és felkéri a Bizottságot, a tagállamokat és a közlekedési vállalatokat, hogy tegyenek lépéseket az integrált multimodális jegyértékesítési rendszer bevezetése érdekében;

113.  felkéri a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy lépést tartson a fejlődő multimodális mobilitási mintákkal, terjesszen elő javaslatot az utasok több közlekedési mód igénybevétele során fennálló jogairól.

114.  felhívja a Bizottságot, hogy alakítsa át a belső piaci információs rendszert (IMI), bővítse ki a közigazgatási együttműködés területét és javítsa működését, továbbá gondolja át a SOLVIT programot, és különösen a humán erőforrásokat illetően biztosítson számára új kereteket és megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy az összes központ tapasztalt és kellő számú személyzettel rendelkezzen ahhoz, hogy képesek legyenek teljesen kielégítő módon kezelni a hozzájuk intézett kéréseket;

115.  megismétli a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy az összehasonlítható képesítésekkel rendelkező jövőbeli munkaerő megteremtése érdekében javítsák a gyermekkori nyelvtanulást, hozzanak létre a formális és informális oktatás, többek között az egész életen át tartó tanulás, valamint valamely más tagállamban szerzet képességek elismerését szolgáló rendszert, és mindezt fokozottan hangolják össze a munkaerő-piaci szükségletekkel, ami előnyére válhat a közös európai munkaerőpiacnak és növelheti a termelékenység szintjét; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Képesítési Keretrendszer segítségével további erőfeszítésekre van szükség a nemzeti képesítési rendszerek közötti átjárhatóság biztosítására;

116.  úgy véli, hogy az oktatási intézményeknek a kiadott diploma mellékletében fel kell tüntetniük, hogy a nemzeti diploma miként vethető össze és értékelhető egy másik tagállamban – különösen a szomszédos országokban – szerzett diplomához képest;

117.  rámutat a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvben foglalt automatikus elismerés sikerére, és kéri, hogy vegyék fontolóra más szakmákra való kiterjesztésének lehetőségét;

118.  sürgeti a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a strukturális és kohéziós alapokhoz való hozzáférés érdekében, és a megszerzett összegeket használják fel a szakképzéssel kapcsolatos programokra a kkv-k további támogatásának biztosítása érdekében;

119.  rámutat azon tagállamok pozitív tapasztalataira, amelyekben az energiavállalatokra vonatkozó energiatakarékossági kritériumok számos pozitív eredményt hoztak, mint például az intelligens fogyasztásmérők elterjedtebb használatát, ami a fogyasztók javát szolgálja;

120.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a regionális és helyi közigazgatásban dolgozó tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak szóló európai csereprogram lehetőségét;

o
o   o

121.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 187. E, 2008.7.27., 80. o. (2) HL L 176., 2009.7.7., 17. o. (3) HL C 161. E, 2011.5.31., 84. o. (4) HL C 349. E, 2010.12.22., 25. o. (5) HL C 8. E, 2010.1.14., 7. o. (6) Lásd http://www.un.org/disabilities/convention/conventionfull.shtml (7) Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) (a webtartalmak hozzáférhetőségére vonatkozó iránymutatások) 2.0. - http://www.w3.org/TR/WCAG20/ (8) CHAP – a panaszok kezelését és a nyilvánosság általi megkeresések nyilvántartását szolgáló rendszer; EU PILOT – a tagállamokkal közösen történő problémamegoldás; NIF – a tájékoztatás elmulasztásával kapcsolatos eseteket nyilvántartó adatbázis. (9) Az Európai Parlament 2012. február 14-i álláspontja. (Elfogadott szövegek: P7_TA(2012)0033.) (10) COM(2010)0747.