Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében a nemzetközi kereskedelempolitikáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a jövőbeni európai nemzetközi beruházási politikáról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az „Új európai kereskedelmi politika az Európa 2020 stratégia keretében” című, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2011. december 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című bizottsági közleményre (COM(2010)0612),

–  tekintettel a Bizottság „A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályok” című, 2012. február 21-én közzétett jelentésére (COM(2012)0070),

–  tekintettel az EU és Japán közötti, 2011-ben megkötött kölcsönös elismerési megállapodásra,

–  tekintettel az EU és Japán közötti, 2003-ban megkötött, versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Közösség és Japán közötti, együttműködésről és vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodásra,

–  tekintettel a Copenhagen Economics gazdasági tanácsadó központ „Az EU és Japán közötti kereskedelmi és beruházási akadályok értékelése” című, 2009. november 30-án közzétett jelentésére,

–  tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó nyilvános bizottsági konzultáció 2011. február 21-én közzétett eredményeire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2011. március 24–25-i következtetéseire,

–  tekintettel a 2011. május 28-án Brüsszelben megrendezett 20. EU–Japán csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2011. május 11-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződést 1997-ben módosító Amszterdami Szerződéshez csatolt állatvédelmi és állatjóléti jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Közösség és Japán kormánya közötti, 2012. július 2-án aláírt tudományos és technológiai együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi tárgyalásokról szóló, 2012. június 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU és Japán közösen a világ GDP-jének több mint egyharmadát termelik, és a világkereskedelem több mint 20%-át bonyolítják;

B.  mivel 20111-ben az EU és Japán közötti kétoldalú árukereskedelem összértéke csupán 116,4 milliárd eurót tett ki, míg az EU és az USA között ez 444,7 milliárd euró, az EU és Kína között 428,3 milliárd euró, az EU és Oroszország között pedig 306,6 milliárd euró volt;

C.  mivel 2011-ben az Európai Unióval szembeni japán kereskedelmi többlet 18,5 milliárd euró volt, amelyből 30%-ot egyedül a gépjárműipari termékek tettek ki;

D.  mivel Japán a „határokon átnyúló kereskedelem” értékelésénél a Világbank „üzleti környezet minősége” 2012-es listáján a 16. helyen szerepel, 18 uniós tagállamot megelőzve;

E.  mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság egyaránt megjegyezte, hogy az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének előfeltétele, hogy Japán képes-e felszámolni a nem vámjellegű akadályokat, és a közbeszerzési piachoz való hozzáférést gátló tényezőket;

F.  mivel a Copenhagen Economics tanácsadó központ 2009. novemberi tanulmányának becslései szerint a Japánba irányuló uniós kivitel 71%-kal, az EU-ba irányuló japán import pedig 61%-kal is megnőhetne, ha a lehető legnagyobb mértékben csökkentenék a tarifális és nem tarifális jellegű akadályokat;

G.  mivel az Európai Unió és Japán a 2011. május 28-i közös csúcstalálkozón megegyezett abban, hogy hatályfelmérést kezdeményeznek a szabadkereskedelmi megállapodás megvalósíthatóságát illetően, továbbá közös törekvéseket fogalmazott meg a megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdése kapcsán; mivel a hatályfelmérés lezárult;

H.  mivel a Bizottság, a Tanács és a Parlament támogatja a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó általános moratórium fenntartását és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalmat, valamint törekszik az úgynevezett tudományos célú bálnavadászat megszüntetésére és támogatja jelentős méretű óceáni és tengeri térségek olyan menedékhelyekké történő kijelölését, ahol mindennemű bálnavadászat határozatlan ideig tilos;

I.  mivel az ezzel párhuzamosan egy politikai keretegyezmény céljából folytatott hatályfelmérés is sikeresen lezárult;

A gazdasági és politikai összefüggések

1.  véleménye szerint figyelembe kell venni a globalizált világ új kihívásairól az Unióhoz hasonlóan gondolkodó Japán – mint politikai szövetséges – jelentőségét;

2.  véleménye szerint az EU 2020 stratégiában rejlő munkahely-teremtési és növekedési lehetőségek maximális kiaknázása érdekében az EU számára kulcsfontosságú, hogy átfogó jelleggel mélyítse el a világ többi jelentős gazdaságával, mint például Japánnal folytatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait; úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi gazdasági válság, a magas munkanélküli ráták és az Unión belüli gyenge növekedési előrejelzések figyelembe vételével ez különösen sürgős;

3.  e tekintetben aggodalommal tölti el, hogy az EU és Japán közötti kétoldalú kereskedelem volumene nagyságrendileg alacsonyabb a többi partnerrel – például az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal – folytatott kereskedelem volumenénél; arra a következtetésre jut, hogy az EU–Japán kereskedelmi kapcsolatokban rejlő óriási lehetőségeket egyelőre nem aknázták ki az uniós vállalkozások, a dolgozók és a fogyasztók érdekében, főleg az európai vállalkozások piacra jutási lehetőségeivel kapcsolatos japán nem vámjellegű akadályok hatása miatt;

4.  megállapítja, hogy Japán más jelentős szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére is törekszik, mint a Japán–Kína–Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás és a transz-csendes-óceáni partnerség, valamint számos egyéb kétoldalú megállapodásról is tárgyal; úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a Japánnal való tárgyalások során hasonló mértékű piacra jutás tudjon elérni, az EU-nak fel kellene használnia a Dél-Koreával való szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán szerzett tapasztalatait;

A hatályfelmérés

5.  megjegyzi, hogy az EU–Japán hatályfelmérés eredménye a Bizottság és a japán kormány kölcsönös megelégedésére szolgál;

6.  üdvözli, hogy a hatályfelmérés tárgyalása során a Parlament kérésének megfelelően hangsúlyosan szerepelt a nem vámjellegű akadályok és a közbeszerzési piachoz való hozzáférést gátló akadályok felszámolásának kérdése;

7.  figyelmeztet arra, hogy miközben az ütemtervek előrelépést jelentenek, néhány ponton nem kellően precízek, és többféle értelmezésnek is teret engednek (például a vasúti beszerzési rendelkezések kapcsán); úgy véli ezért, hogy az elkövetkező tárgyalások során Japánnak erősebben kell kifejezésre juttatnia törekvéseit; hangsúlyozza, hogy ezen elkötelezettségek megvalósítása döntő fontosságú, ezért amint lehetséges kézzelfogható eredményeket igényel, ideális esetben még a határidők megállapítása előtt;

8.  felhívja a japán kormányt, hogy az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásról való hivatalos tárgyalások elején újólag erősítse meg a hatályfelmérés során tett kötelezettségvállalásait, különösen a kereskedelem nem vámjellegű akadályainak megszüntetése tekintetében;

9.  ennek megfelelően, a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalási iránymutatások elfogadásának feltételeként kéri, hogy a Tanács ragaszkodjon egy egy éven belül aktiválandó kötelező érvényű felülvizsgálati záradékhoz annak értékelése céljából, hogy Japán egyértelmű eredményeket tud-e felmutatni a nem tarifális jellegű (különösen az EU autóiparára vonatkozó) akadályok, valamint a vasúti városi közlekedési közbeszerzés terén fennálló, a hatályfelmérés keretében megállapodás tárgyát képező akadályok felszámolása terén;

Tárgyalási felhatalmazás

10.  felkéri a Tanácsot, hogy a hatályfelmérés alapján adjon egyértelmű célokat tartalmazó felhatalmazást a Bizottság számára a Japánnal való kereskedelmi megállapodás tárgyalásainak megkezdésére;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás egyik kezdeti tárgyalási fordulóját szentelje a nem vámjellegű akadályok felszámolásának, és ezért biztosítsa, hogy a tárgyalások megkezdését követő egy év elteltével a felülvizsgálati záradék részeként el lehessen végezni egy független hatásvizsgálatot a Parlament számára kulcsfontosságú vonatkozással kapcsolatban elért előrehaladás tárgyilagos értékelése érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy egy ilyen szabadkereskedelmi megállapodásnak átfogónak, nagyszabásúnak és minden kereskedelmi rendelkezésében kötelező érvényűnek kell lennie; hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak tényleges, gyakorlati piaci nyitottsághoz és könnyebb kereskedelemhez kell vezetnie az elméleti, jogi nyitottság helyett; felhívja a Bizottságot, hogy hivatalosan és rendszeres időközönként tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot a tárgyalások állásáról és a nem vámjellegű akadályok felszámolásával kapcsolatos előrehaladásról; úgy ítéli meg, hogy amennyiben a tárgyalások folyamán Japán törekvései nem bizonyulnak elegendőnek az EU prioritást képező igényei vonatkozásában, a Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal való konzultációk után felfüggesztheti a tárgyalásokat;

13.  megjegyzi, hogy a nem vámjellegű akadályok megszüntetését sokkal nehezebben lehet ellenőrizni és végrehajtani, mint a behozatali vámok megszüntetését; sürgeti a Bizottságot, hogy maradéktalanul vegye figyelembe a Parlamentnek a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2011. december 13-i állásfoglalásában ismertetett ajánlásait, és a végrehajtási és ellenőrzési mechanizmusok legjobb gyakorlatának kialakítása érdekében vonjon le következtetéseket az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásban szereplő, a nem kereskedelmi jellegű korlátokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokból;

14.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás valós előnyöket biztosítson az Unió gazdasága számára, a Tanácsnak egyértelmű menetrendet kell kidolgoznia, illetve be kell vonnia a Bizottság tárgyalási irányelveibe a következő szempontokat:

15.  ismét kinyilvánítja meggyőződését, hogy amennyiben ezen feltételek teljesülnek, az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás mindenki számára kedvező helyzetet eredményezhet, amely mindkét gazdaság javát szolgálná, és hogy egy gazdasági integrációs megállapodás segítségével történő nagyobb fokú integráció jelentősen megsokszorozná az előnyöket mindkét gazdaság számára;

16.  megjegyzi, hogy az Unió és Japán között továbbra is komoly eltérések tapasztalhatók a halászat és bálnavadászat irányításával kapcsolatos kérdésekben, különösen ami a Japán által folytatott, tudományos célú bálnavadászatnak álcázott bálnavadászatot illeti, és átfogóbb tárgyalásokra szólít fel a bálnavadászat és a bálnából készült termékek kereskedelmének felszámolásával kapcsolatban;

A tárgyalásokon túl

17.  kéri, hogy sikeres tárgyalások esetén a Bizottság végezzen egy második hatásvizsgálatot annak érdekében, hogy értékelje a megállapodásnak az uniós munkahelyeket és a növekedést érintő várható előnyeit és hátrányait, ideértve az érzékeny ágazatokra, például az autóiparra és az elektronikai iparra gyakorolt hatások elemzését, és az EU offenzív érdekei terén jelentkező kedvező hatásokat;

18.  emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek egyetértését kell adnia az EU és Japán közötti esetleges szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amint azt a Lisszaboni Szerződés előírja;

o
o   o

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o. (2) HL C 99. E, 2012.4.3., 94. o. (3) HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o. (4) HL C 296. E, 2012.10.2., 34. o. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0412. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0565. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0225. (8) HL C 76. E, 2010.3.25., 46. o. (9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0246.