Az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság között létrejött, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás ***
198k
32k
Az Európai Parlament 2012. április 19-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás (FLEGT) megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről (14034/2011 – C7-0046/2012 – 2011/0127(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (14034/2011),
– tekintettel az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásra (FLEGT) (14036/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontja, továbbá 218. cikkének (7) bekezdése értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0046/2012),
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0082/2012),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen rendszeresen jelentést a Parlamentnek a hatályos önkéntes partnerségi megállapodások végrehajtása és az új önkéntes partnerségi megállapodások megtárgyalása és végrehajtása területén elért előrehaladásról;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Közép-afrikai Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Az Európai Unió és Libéria közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás ***
196k
32k
Az Európai Parlament 2012. április 19-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és Libéria közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről (11104/2011 – C7-0241/2011 – 2011/0160(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (11104/2011),
– tekintettel az Európai Unió és Libéria közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásra (11101/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontja, továbbá 218. cikkének (7) bekezdése értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0241/2011),
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0081/2012),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen rendszeresen jelentést a Parlamentnek a hatályos önkéntes partnerségi megállapodások végrehajtása és az új önkéntes partnerségi megállapodások megtárgyalása és végrehajtása területén elért előrehaladásról;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Libéria kormányának és parlamentjének.
A pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok kockázatmegosztó eszközei ***I
Az Európai Parlament 2012. április 19-i jogalkotási állásfoglalása az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett tagállamok kockázatmegosztási eszközeivel kapcsolatos rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0655 – C7-0350/2011 – 2011/0283(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0655),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0350/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. december 8-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2012. március 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0067/2012),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2012. április 19-én került elfogadásra az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitás vonatkozásában súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségekkel fenyegetett tagállamok esetében a kockázatmegosztó eszközökre vonatkozó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás ***
260k
39k
Az Európai Parlament 2012. április 19-i jogalkotási állásfoglalása az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (17433/2011 – C7-0511/2011 – 2011/0382(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (17433/2011),
– tekintettel az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány felhasználásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás tervezetére, amely a fenti tanácsi határozattervezet mellékletét képezi (17434/2011),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdésének a) pontjával, valamint 82. cikke (1) bekezdésének második albekezdésének d) pontjával és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0511/2011),
– tekintettel az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről szóló bizottsági közleményre (COM(2010)0492),
– tekintettel a SWIFT-ről, a légi utasok adatairól (PNR) szóló megállapodásról, és az ezekkel kapcsolatos transzatlanti párbeszédről szóló 2007. február 14-i(1), az Amerikai Egyesült Államokkal kötött utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak kezelésére vonatkozó megállapodásról szóló 2007. július 12-i(2), az utas-nyilvántartási adatokra (PNR) vonatkozó megállapodásokra irányuló tárgyalások Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Kanadával való megkezdéséről szóló 2010. május 5-i(3) és az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről és a Bizottságnak a Tanácshoz intézett, az Európai Unió és Ausztrália, Kanada, illetve az Amerikai Egyesült Államok közötti tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló ajánlásáról szóló 2010. november 11-i(4) állásfoglalásaira,
– tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2010. október 19-i véleményére(5), valamint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslattal kapcsolatos 2011. december 9-i véleményére(6),
– tekintettel az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatosan a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport által elfogadott 7/2010 sz. 2010. november 12-i véleményre, valamint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodásról szóló 2012. január 6-i levelére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0099/2012),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. úgy véli, hogy a 2009/0187(NLE) eljárás megszűnt, mivel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló 2007-es megállapodás helyébe az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló új megállapodás lép;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányának.
Az Európai Parlament 2012. április 19-i jogalkotási állásfoglalása a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM (2011)0121 – C7-0092/2011 – 2011/0058(CNS))
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0121),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0092/2011),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel a bolgár Országgyűlés, az ír Képviselőház, a máltai Parlament, a holland Alsóház, a lengyel Szejm, a román Képviselőház, a szlovák Nemzeti Tanács, a svéd Parlament és a brit Alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0080/2012),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;
2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
(1) Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010.március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal. Ellentétesek a magas versenyképességű szociális piacgazdaságra vonatkozó követelményekkel is.
(1) Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal, az Euró Plusz Paktummal, valamint a magas versenyképességű szociális piacgazdaság létrehozásához szükséges gazdasági, költségvetési és adóügyi integrációval.
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)Az adóhatóságok közötti fokozottabb együttműködés az Unión belül határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások költségeinek és adminisztratív terheinek jelentős csökkenéséhez vezethet.
(2) A határon átnyúló üzleti tevékenység útjában álló adózási akadályok különösen nagy terhet jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére.
(2) Az adózási akadályok különösen nagy terhet jelenthetnek a határon átnyúló tevékenységet folytató kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak), mivel ezeknek többnyire nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)Tagállami, és – a költségvetési és jogalkotási hatáskörökkel rendelkező régiók esetében – regionális szinten is ösztönözni kell az adókulcsokkal kapcsolatos tisztességes versenyt.
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)A belső piac javítása kulcsfontosságú tényező a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében. A közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) bevezetése javítja az Unión belüli növekedést és munkahelyteremtést azáltal, hogy csökkenti a vállalatok, különösen a határon átnyúló tevékenységet folytató kisvállalkozások igazgatási költségeit és a bürokráciát.
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)Mivel a belső piac az összes tagállamot felöleli, minden tagállamban be kell vezetni a KKTA-t. Amennyiben azonban a Tanács nem fogad el egyhangú határozatot a KKTA létrehozását illetően, késedelem nélkül meg kell kezdeni azt az eljárást, amelynek keretében a Tanács a KKTA-t illető megerősített együttműködést engedélyező határozatot fogad el. A megerősített együttműködést a pénznemként az eurót használó tagállamoknak kell kezdeményezniük, de ahhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében más tagállamok is bármikor csatlakozhatnak.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)Az adóverseny, az adóoptimalizáció és az adóarbitrázs bizonyos agresszív formái csökkenthetik egyes tagállamok bevételeit, és torzulásokhoz vezethetnek a mobilis tőke és a kevésbé mobilis munkaerő adóztatását illetően. A megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés szigorú fiskális fegyelmet, egyszersmind a kiadások ellenőrzését és elegendő mennyiségű adó beszedését írja elő elsősorban az eurót pénznemként használó tagállamok számára. Ezen okoknál fogva, és mivel a pénznemként az eurót használó tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott Euró Plusz Paktum úgy rendelkezik, hogy a közös társasági adóalap kidolgozása „lehet a nemzeti adózási stratégiák tiszteletben tartása mellett a nemzeti adórendszerek konzisztenciájának biztosítása, a költségvetési fenntarthatóság és az európai üzleti vállalkozások versenyképessége felé vezető, bevételsemleges út”, alapvetően fontos, hogy a pénznemként az eurót használó tagállamok az euróövezet egésze stabilitásának megóvása érdekében teljesítsék költségvetési kötelezettségeiket, és kívánatos, hogy a KKTA-t minél hamarabb minél több vállalat tekintetében alkalmazzák.
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új)
(4c)Mivel a kkv-k a belső piacon alapvetően fontos szerepet töltenek be, a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k részére a Bizottságnak olyan eszközt kellene kifejlesztenie és rendelkezésre bocsátania, amely csökkenti az adminisztratív terheket és kiadásokat, és ezáltal lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy önként belépjenek a KKTA-rendszerbe.
(5) Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a rendszer (a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA)) befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően.
(5) Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a KKTA befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően. Következésképpen a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elsősorban adóhitelek formájában bizonyos adóügyi ösztönzőket fogadjanak el a vállalkozások tekintetében.
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)Ez az irányelv nem irányul a tagállami társaságiadó-kulcsok harmonizálására. Ha azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a minimális adókulcsok bevezetése javítaná a társasági adózás gazdasági hatékonyságát, eredményességét és méltányosságát, az irányelv alkalmazásának értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a helyénvaló lenne-e egy ilyen jellegű harmonizáció. Ez azért is nagyon fontos, mert a társaságiadó-kulcsok tagállamokon belüli alakulása arról tanúskodik, hogy a belső piaci adóverseny hatást gyakorol erre. „Az egységes piacra vonatkozó új stratégia” című, 2010. május 9-i jelentés szellemében ezért helyénvaló megvizsgálni, hogy ez a verseny előnyős vagy hátrányos hatással jár-e a XXI. század belső piacának megfelelő adókultúrára nézve. Elsősorban annak kell figyelmet szentelni, hogy a piaci integráció és az adószuverenitás között a háttérben meghúzódó feszültség felszámolása az egyik helyes út-e a piac és a belső piac szociális dimenziójának összeegyeztetéséhez.
(6) A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az unióbeli vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből.
(6) A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az azonos csoportba tartozó, az Unión belül határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből.
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)A széles adóalap, a konszolidáció és a tagállamok nemzeti társaságiadó-kulcsokra vonatkozó mérlegelési jogköre adósemlegessé teszik a KKTA-t.
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)Amennyiben a KKTA befolyásolná a regionális vagy helyi hatóságok adóbevételeit, a tagállamok alkotmányos rendszerüknek megfelelő és ezen irányelvvel összeegyeztethető intézkedéseket hozhatnak e helyzet orvoslására.
(8) Mivel elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott szolgálni, amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, a meglévő nemzeti társaságiadó-rendszerek mellett.
(8) Mivel ez az irányelv – anélkül azonban, hogy más vállalatokat ez alól kizárna – elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott kielégíteni, amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, amelybe a kritériumoknak megfelelő valamennyi vállalat beléphet. Úgy kell tekinteni azonban, hogy a meghatározásukból adódóan transznacionális jellegű európai vállalatok és európai szövetkezetek azt választották, hogy az irányelv alkalmazásának időpontját követő két év elteltével alkalmazni kezdik az irányelvet. A 2003/361/EK bizottsági ajánlás1 szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások kivételével minden egyéb, az irányelv feltételeinek megfelelő vállalatnak legkésőbb az irányelv alkalmazásának időpontját követő öt éven belül szintén meg kell kezdenie ezen irányelv alkalmazását. A KKTA hatásának értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy azt az ilyen mikro-, kis- és középvállalkozások számára is kötelezővé kell-e tenni.
(20) A rendszernek tartalmaznia kell egy általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával.
(20) A rendszernek tartalmaznia kell egy hatékony, általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával. A tagállamokat nem szabad megakadályozni abban, hogy további intézkedéseket vezessenek be és hangoljanak össze egymás között azon Unión kívüli, alacsony adókulcsokkal rendelkező országok által okozott negatív hatások csökkentése érdekében, amelyek nem osztják meg a szükséges adózási információkat.
(21) A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.
(21) A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. Míg a munkaerő- és eszköztényezőknek egyenként 45%-os súlyt kell kapniuk, az árbevétel-tényezőt 10%-os súllyal kell számításba venni. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)A versenyképesség sérülésének elkerülése érdekében a KKTA kiszámítására vonatkozó közös szabályok nem járhatnak aránytalan igazgatási költségekkel a vállalatok számára.
(23) A vállalatcsoportoknak egyetlen adóhatóság („elsődleges adóhatóság”) illetékességébe kell tartozniuk, amely annak a tagállamnak az adóhatósága, ahol a csoport anyavállalata („elsődleges adóalany”) adózási szempontból illetőséggel rendelkezik. Az irányelvnek a rendszer adminisztrációjára vonatkozó eljárásrendet is rögzítenie kell. Az irányelvnek előzetes adómegállapítási mechanizmusról is rendelkeznie kell. Az ellenőrzések kezdeményezése és koordinálása az elsődleges adóhatóság feladata, de bármely tagállam hatóságai is, ahol a csoporttagnak adókötelezettsége van, kezdeményezhetnek ellenőrzést. Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag rezidens vagy székhellyel rendelkezik, megtámadhatja az elsődleges adóhatóságnak a választásközlő értesítésre vagy a módosított adómegállapításra vonatkozó döntését az elsődleges adóhatóság tagállamának bíróságai előtt. Az adóalany és az adóhatóságok között felmerülő vitás kérdésekkel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni illetékes közigazgatási szervnek kell foglalkoznia.
(23) A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)A Bizottságnak létre kell hoznia egy a közös transzferár-képzési fórumhoz hasonló új, a KKTA-val foglalkozó fórumot, amelyhez a vállalatok és a tagállamok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal fordulhatnak. E fórumnak iránymutatást kell nyújtania a vállalatok és tagállamok számára.
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)Ez az irányelv a társasági adózás egyik alapvető elemének radikálisan új megközelítését alkalmazza. A Bizottságnak ezért − amint erre érdemben lehetőség nyílik − alapos elemzést és független értékelést kell végeznie. A társasági adózás alkalmazásából és végrehajtásából adódó ciklikusság miatt elemzésre és értékelésre csak az irányelv hatálybalépését követő öt év eltelte után kerülhet sor. A Bizottság által végzett elemzésnek és értékelésnek a következők vizsgálatát kell magában foglalnia: a KKTA választható jellege, az adóalap harmonizációjának korlátozása, az arányos felosztási képlet, a rendszer hasznosságának megítélése a kkv-k számára, valamint a tagállamok adóbevételére gyakorolt hatás.
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
6a. cikk
Az európai vállalatok és az európai szövetkezetek
...-tól/től* kezdődően úgy kell tekinteni, hogy az 1. melléklet a) és b) pontjában említett, a feltételeknek megfelelő európai vállalatok és európai szövetkezetek olyan vállalatok, amelyek ezen irányelv alkalmazását választották.
*Ezen irányelv alkalmazásának időpontjától számított két évet követő hónap első napja.
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 6 b cikk (új)
6b. cikk
Az irányelv alkalmazása a feltételeknek megfelelő egyéb vállalatokra
A 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásoktól eltérő, a feltételeknek megfelelő vállalatok ...-tól/től* kezdődően alkalmazzák ezt az irányelvet.
*Ezen irányelv alkalmazásának időpontjától számított öt évet követő hónap első napja.
A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét.
A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét. A környezetvédelemmel és a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő rendszeres költségek szintén levonható kiadásoknak minősülnek.
(j) a III. mellékletben felsorolt adónemek, az energiára, az alkoholra, a szeszes italokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó kivételével.
j) a III. mellékletben felsorolt adónemek.
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – c pont
c) A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket.
c) A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. Annak a tagállamnak, amely a 91/674/EGK irányelv 62. cikke alapján káringadozási tartalék létrehozására vonatkozó kereskedelmi jogi követelményt vezetett be, ezt a tartalékot az adóból levonhatóvá is kell tennie. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket.
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 48 cikk
Ha az adóalanynál olyan veszteség merült fel az irányelv szerinti rendszer választása előtt, amelyet el lehetne határolni a következő időszakokra az alkalmazandó nemzeti jog értelmében, de amelyet még nem számoltak el az adóköteles nyereséggel szemben, az ilyen veszteségek levonhatók az adóalapból olyan mértékben, amilyet a nemzeti jog lehetővé tesz.
Ha az adóalanynál olyan veszteség merült fel az irányelv szerinti rendszer választása előtt, amelyet el lehetne határolni a következő időszakokra az alkalmazandó nemzeti jog értelmében, de amelyet még nem számoltak el az adóköteles nyereséggel szemben, az ilyen veszteségek levonhatók a korábban alkalmazandó nemzeti jog szerinti tagállamban adózás alá vont adóalap egy részéből olyan mértékben, amilyet a nemzeti jog lehetővé tesz.
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40%-ánál alacsonyabb;
a) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70%-ánál alacsonyabb;
Az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában.
Az elsősorban az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában.
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 82 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40%-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer;
b) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70%-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer;
1. A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az értékesítés árbevételének, a munkaerőnek és az eszközöknek, az alábbiak szerint alakul:
(1) A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely az értékesítés árbevételt, a munkaerőt és az eszközöket tartalmazza, az alábbiak szerint alakul:
(1) Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető illetékes hatóság kérésére is.
(1) Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető a csoporttag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére is.
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 123 a cikk (új)
123a. cikk
KKTA-fórum
A Bizottság létrehoz egy a KKTA-val foglalkozó fórumot, amelyhez a vállalatok és a tagállamok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal fordulhatnak. Ez a fórum iránymutatást nyújt a vállalatok és a tagállamok számára.
Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról.
Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról. Az eszköz bármely jövőbeli értékeléséről tájékoztatni kell az Európai Parlament illetékes bizottságának tagjait.
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 132 a cikk (új)
132a. cikk
Határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k
A Bizottság ...-ig* olyan eszközt bocsát rendelkezésre, amely lehetővé teszi a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára, hogy önkéntesen belépjenek a KKTA-rendszerbe.
*Ezen irányelv hatálybalépésének dátumától számított két évet követő hónap első napja.
Az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak az irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az irányelv XVI. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti megosztása szempontjából.
A Bizottság ...-ig* felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv működéséről. A jelentésnek többek között ki kell térnie az alábbiak független értékelésen alapuló vizsgálatára:
a) a XVI. fejezetben meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálata az adóalapok tagállamok közötti megosztása, valamint az adóbevételekre gyakorolt hatás szempontjából;
b) az irányelv kkv-k általi használata és az irányelv alkalmazhatósága a kkv-k számára;
c) a rendszernek a kkv-k számára való kötelezővé tételének előnyei és hátrányai;
d) ezen irányelv társadalmi-gazdasági következményei, ideértve a vállalatok nemzetközi tevékenységére, valamint a feltételeknek megfelelő és nem megfelelő vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásokat;
e) a tisztességes és igazságos adóbeszedésre gyakorolt hatás a tagállamokban;
f) a minimális adókulcsok bevezetésének előnyei és hátrányai.
Adott esetben a Bizottság legkésőbb 2020-ig az irányelv módosítására irányuló javaslatot nyújt be. A Bizottság ...-ig** jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv potenciális belső piaci következményeiről, különös tekintettel az ebben az irányelvben megállapított szabályok hatálya alá tartozó vállalatok és a konszolidációs kritériumokat nem teljesítő társaságok közötti esetleges versenytorzulásokra.
*Ezen irányelv hatálybalépésének dátumától számított öt évet követő hónap első napja.
**Ezen irányelv hatálybalépésének dátumától számított két évet követő hónap első napja.
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 3 melléklet – 5 cím – 4 pont
Versicherungsteuer
törölve
Az energiatermékek és a villamos energia adóztatása *
659k
276k
Az Európai Parlament 2012. április 19-i jogalkotási állásfoglalása az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0169 – C7-0105/2011 – 2011/0092(CNS))
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0169),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0105/2011),
– tekintettel a bolgár parlament, a spanyol képviselőház és a spanyol szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0052/2012),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;
2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
(1) A 2003/96/EK irányelvet annak biztosítása érdekében fogadták el, hogy a belső piac működése megfelelő legyen az energiatermékek és villamos energia adóztatása tekintetében. A Szerződés 6. cikkével összhangban – és különösen a Kiotói Jegyzőkönyv alapján – a környezetvédelmi követelmények bekerültek az irányelv előírásai közé.
(1) A 2003/96/EK irányelvet annak biztosítása érdekében fogadták el, hogy a belső piac működése megfelelő legyen az energiatermékek és villamos energia adóztatása tekintetében. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11.cikkével összhangban – és különösen a Kiotói Jegyzőkönyv alapján – a környezetvédelmi követelmények bekerültek az irányelv előírásai közé. Az EUMSZ 9. cikkében foglaltakkal összhangban fontos annak ellenőrzése, hogy megfelelően figyelembe veszik-e az emberi egészség védelmét, többek között a levegőszennyezés tekintetében.
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)Egy olyan szerteágazó és alapvető fontosságú ügy, mint az energia adóztatása az Unióban, nem szűkíthető le az éghajlati és környezetpolitikával kapcsolatos legégetőbb szükségletek számbavételére, legyenek azok bármilyen fontosak is. Az Unió számára az energiapolitikai és az iparpolitikai célok ugyancsak alapvető fontosságúak. Emellett annak érdekében, hogy a belső piac az energia területén megfelelően és hatékonyan működjön, az e területhez köthető összes uniós kezdeményezést és jogszabályt folyamatosan és körültekintően koordinálni kell. Nemcsak a 2003/96/EK irányelv módosításainak kell más, energiával kapcsolatos politikákkal összeegyeztethetőnek lenniük, hanem ezeket a politikákat is megfelelően hozzá kell igazítani az energia adóztatási keretéhez. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerinti uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli meglévő problémákat eltökélten kell kezelni a rendszer hatékony működése érdekében. A koherencia bárminemű hiánya kedvezőtlenül hatna az intelligens, fenntartható és mindenkire kiterjedő növekedésre vonatkozó hosszú távú uniós célok megvalósulására.
(2) Biztosítani kell, hogy a belső piac – az Európai Tanács 2007. március 8–9-i és 2008. december 11–12-i ülésének elnökségi következtetéseivel összhangban – az éghajlatváltozás korlátozásához, a megújuló energiaforrások igénybevételéhez és az energiamegtakarításhoz kapcsolódó új követelmények között továbbra is megfelelően működjön.
(2) Biztosítani kell, hogy a belső piac – az Európai Tanács 2007. március 8–9-i és 2008. december 11–12-i ülésének elnökségi következtetéseivel összhangban – az éghajlatváltozás korlátozásához, a megújuló energiaforrások igénybevételéhez és az energiamegtakarításhoz kapcsolódó új követelmények között a lehető legjobban működjön. Az energiafogyasztók közötti – a használt energiaforrástól független – ténylegesen egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a 2003/96/EK irányelv keretei között biztosítani kell az energiaforrások következetes kezelését.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)Az energiatermékek adóztatása vonatkozásában technológiai szempontból semleges megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy az új technológiák számára is biztosított legyen a fejlődés lehetősége.
(3) A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás költséghatékony eszköz lehet a tagállamok számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése elérésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően azon energiaforrások tekintetében, amelyek nem tartoznak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá. A CO2-kibocsátás adóztatásának a belső piac megfelelő működésére kifejtett potenciális hatásai miatt közös szabályokra van szükség ezen a téren.
(3) A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás általában költséghatékony eszköz a tagállamok számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése elérésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően azon energiaforrások tekintetében, amelyek nem tartoznak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá. A CO2-kibocsátás adóztatásának a belső piac megfelelő működésére kifejtett jelenlegi és potenciális hatásai miatt közös szabályokra van szükség ezen a téren.
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)Az energia adóztatása nem terjedhet ki a hulladék energetikai hasznosítására és különösen a hulladék alternatív tüzelőanyagként való felhasználására, mivel a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1célja az, hogy a hulladékok termelői és birtokosai a lehető leginkább energiahatékony és erőforrásbarát módon ártalmatlanítsák a hulladékot, és az energetikai hasznosítást előnyben részesíti az ártalmatlanítással szemben.
1 HL L 312., 2008.11.22., 3. o.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)A tagállamoknak továbbra is jogosultaknak kell lenniük arra is, hogy a mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkálatokra, illetve az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulla adómértéket is alkalmazzanak az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében.
(5) Ezért kell rendelkezni arról, hogy az energiaadóztatás két elemből, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásból és az energiafogyasztás általános adóztatásából áll. Annak érdekében, hogy az energiaadóztatás illeszkedjék a 2003/87/EK irányelv alapján működő uniós rendszerhez, a tagállamok számára elő kell írni, hogy világosan határolják el egymástól az adóztatás két elemét. Ez egyben lehetővé teszi a biomassza-üzemanyag vagy biomasszából készült üzemanyag egyedi megítélését is.
(5) Ezért kell rendelkezni arról, hogy az energiaadóztatás két elemből, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásból és az energiafogyasztás általános adóztatásából áll. Annak érdekében, hogy az energiaadóztatás illeszkedjék a 2003/87/EK irányelv alapján működő uniós rendszerhez, a tagállamok számára elő kell írni, hogy világosan határolják el egymástól az adóztatás két elemét. Ez egyben lehetővé tenné a biomassza-üzemanyagok vagy biomasszából készült üzemanyagok egyedi megítélését is, tekintettel azok olcsó és szinte üvegházhatásúgáz-semleges megújuló energiaforrásként kínált előnyeire, feltéve, hogy megfelelnek a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. A Bizottságnak be kell nyújtania egy jelentést az Európai Parlament és a Tanács számára, amely megvizsgálja, hogy a közegészség védelme érdekében a CO2-kibocsátáson kívül figyelembe kell-e venni más káros gázok kibocsátásait is.
(6) Az adóztatás egyes elemeit a különböző energiaforrások egyenlő adóügyi megítélését lehetővé tevő, objektív kritériumok alapján kell kiszámítani. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékek használatával járó CO2-kibocsátásra, amihez a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i bizottsági határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezőket kell felhasználni. Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékeknek és a villamos energiának az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti energiatartalmára. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a biomassza vagy a biomasszából előállított termékek környezeti előnyeit. Ezeket a termékeket a 2007/589/EK határozatban a biomasszára vagy biomasszából előállított termékekre meghatározott CO2-kibocsátási tényezők, illetve a 2009/28/EK irányelv III. mellékletében megállapított energiatartalmuk alapján kell adóztatni. E tekintetben messze a legfontosabb kategóriát a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók képezik. Mivel ezen termékeknek a környezeti előnye annak függvényében változik, hogy megfelelnek-e az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, a biomasszára és a biomasszából előállított termékekre vonatkozó referenciaértékek csak akkor alkalmazandók, ha a kritériumok teljesülnek.
(6) Az adóztatás egyes elemeit a különböző energiaforrások egyenlő adóügyi megítélését lehetővé tevő, objektív kritériumok alapján kell kiszámítani. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékek használatával járó CO2-kibocsátásra, amihez a 2003/87/EK irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezőket kell felhasználni. Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékeknek és a villamos energiának az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelv szerinti energiatartalmára. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a biomassza vagy a biomasszából előállított termékek környezeti előnyeit. Ezeket a termékeket a 2007/589/EK határozatban a biomasszára vagy biomasszából előállított termékekre meghatározott CO2-kibocsátási tényezők, illetve a 2009/28/EK irányelv III. mellékletében megállapított energiatartalmuk alapján kell adóztatni. E tekintetben messze a legfontosabb kategóriát a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók képezik. Mivel ezen termékeknek a környezeti előnye annak függvényében változik, hogy megfelelnek-e az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, a biomasszára és a biomasszából előállított termékekre vonatkozó referenciaértékek csak akkor alkalmazandók, ha a kritériumok teljesülnek. A bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak a 2009/28/EK irányelvben történő meghatározását követően ezeket az egyedi referenciaértékeket csak akkor szabad alkalmazni a folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre, ha azok megfelelnek az új fenntarthatósági kritériumoknak.
(7) A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást úgy kell hozzáigazítani a 2003/87/EK irányelv működéséhez, hogy hatékonyan kiegészítse azt. Az ilyen adóztatást az energiatermékeknek az említett irányelv szerinti létesítményekben CO2-kibocsátást okozó bármely célú felhasználására – ideértve a tüzelő-, fűtőanyagként való felhasználástól eltérő célokat – alkalmazni kell, feltéve, hogy az érintett létesítmény nem tartozik az irányelv alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. Tekintettel azonban arra, hogy a két eszköz együttes alkalmazásával nem lehet nagyobb kibocsátás-csökkentést elérni, mint önmagában a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, és hatása csupán e kibocsátás költségének megnövelésére korlátozódna, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást az EU ETS rendszer hatálya alá tartozó létesítményekre nem kell alkalmazni.
(7) A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást úgy kell hozzáigazítani a 2003/87/EK irányelv működéséhez, hogy hatékonyan kiegészítse azt. Az ilyen adóztatást az energiatermékeknek az említett irányelv szerinti létesítményekben CO2-kibocsátást okozó bármely célú felhasználására – ideértve a tüzelő-, fűtőanyagként való felhasználástól eltérő célokat – alkalmazni kell, feltéve, hogy az érintett létesítmény nem tartozik az irányelv alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. Tekintettel azonban arra, hogy a két eszköz együttes alkalmazásával nem lehet nagyobb kibocsátás-csökkentést elérni, mint önmagában a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, és annak hatása csupán e kibocsátás költségének megnövelésére korlátozódna, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás az EU ETS rendszer hatálya alá tartozó létesítmények közvetett és közvetlen fogyasztására nem alkalmazható. A kettős adóztatás és a kettős szabályozás formájában megvalósuló kettős teher a verseny torzulásaihoz vezet, ezért elvetendő.
(8)Az adósemlegesség biztosítása érdekében az energiaadóztatás egyes elemeire ugyanazon minimum adómértékeket kell alkalmazni az azonos felhasználási célú energiatermékek esetén. Ugyancsak az adósemlegesség érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben ilyen minimum adómértékek kerültek megállapításra, az összes érintett termék vonatkozásában egyenlő legyen a nemzeti adóztatás mértéke. Indokolt esetben az adómértékek kiegyenlítésére átmeneti időszakot kell előírni.
(11) Biztosítani kell, hogy az adóztatás minimummértékei megőrizzék a kívánt hatásukat. Mivel a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás kiegészíti a 2003/87/EK irányelv működését, a kibocsátási egységek piaci árának alakulását szoros figyelemmel kell kísérni az irányelvnek a Bizottság által elvégzendő, ötévente esedékes felülvizsgálatakor. Az energiafogyasztás általános adóztatására alkalmazott minimummértékeket rendszeres időközönként ki kell igazítani úgy, hogy az adómérték-harmonizáció jelenlegi szintjének megőrzése érdekében a minimummértékek tükrözzék a reálérték alakulását. Az energia- és élelmiszerárak ingadozásából eredő volatilitás csökkentése érdekében a kiigazítást az Eurostat által közzétett – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított – uniós szintű harmonizált fogyasztói árindex alakulása alapján kell elvégezni.
(11) Biztosítani kell, hogy az adóztatás minimummértékei megőrizzék a kívánt hatásukat. E célból az energiafogyasztás általános adóztatásának minimummértékét rendszeres időközönként meg kell vizsgálni.
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)Tekintettel azon követelmények összetettségére, amelyeket az új rendszer két alkotóelemének, nevezetesen az energia adóztatásának és a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásnak teljesítenie kell, a rendszer megfelelő irányításának garantálása érdekében minden szinten egyértelmű szabályokat kell meghatározni, amelyek az összes fogyasztó érdekében átláthatók és könnyen érthetők.
(12)Az üzemanyagok esetében – az eredendően jórészt üzleti felhasználására szánt és ezért hagyományosan alacsonyabb mértékkel adóztatott – gázolajra alkalmazandó kedvezőbb minimum adómérték torzító hatást okoz a gázolaj legfőbb versenytársára, a benzinre nézve. A 2003/96/EK irányelv 7. cikke ezért rendelkezik a gázolajra alkalmazott minimum adómérték benzinre alkalmazott adómértékhez való fokozatos hozzáigazításának első lépéseiről. Folytatni kell ezt a hozzáigazítást és fokozatosan el kell jutni egy olyan állapothoz, ahol az gázolaj és a benzin azonos mértékkel adózik.
törölve
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)Az új adóstruktúra végrehajtása együtt fog járni a gázolajra kivetett adó növelésével, hogy az összhangba kerüljön a benzin adójával. Ez megkérdőjelezheti mind az uniós gépjárműipar arra vonatkozó döntését, hogy a tiszta, energiahatékony hagyományos belső égésű motorokat helyezi előtérbe, mind a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos uniós célszámok teljesítését, mivel a meghatározott CO2-határértékek csak akkor érhetők el, ha elegendő a gázolajjal hajtott közúti gépjárművek száma. Megfelelő rugalmas intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a gépjárműágazat versenyképessége és a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos, az ágazatra vonatkozó uniós stratégia sikere ne kerüljön veszélybe. Össze kell hangolni az értékesítési, a regisztrációs és az éves úthasználati adókat, amelyeket elvi alapon kizárólag a gépjármű CO2-kibocsátása szerint kell megállapítani.
(14) Szükség van továbbá a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás esetleges költséghatásának korlátozására azon ágazatok vagy alágazatok esetében, amelyek vélhetően jelentős mértékben ki vannak téve a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (13) bekezdése szerinti kibocsátásáthelyezés kockázatának. Követkésképp helyénvaló olyan megfelelő átmeneti intézkedésekről rendelkezni, amelyek egyúttal megőrizik a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás környezetvédelmi hatékonyságát is.
(14) Szükség van továbbá az új adószerkezet esetleges költséghatásának korlátozására azon ágazatok vagy alágazatok esetében, amelyek vélhetően jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának Követkésképp helyénvaló olyan megfelelő intézkedésekről rendelkezni, amelyek egyúttal megőrizik a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás környezetvédelmi hatékonyságát is.
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)Az energiaadóztatás átszervezésének biztosítania kell, hogy a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályán kívül eső ágazatok ne szenvedjenek hátrányt a rendszer hatálya alá eső ágazatokkal szemben.
(15) A 2003/96/EK irányelv 5. cikke eltérő adómértékek alkalmazását teszi lehetővé bizonyos esetekben. A CO2-árjelzés következetességének biztosítása érdekében ugyanakkor a tagállamoknak a nemzeti adómértékek differenciálása tekintetében rendelkezésre álló lehetőségét az energiafogyasztás általános adóztatására kell korlátozni. A taxik által felhasznált gázolaj alacsonyabb mértékkel történő adóztatásának lehetősége már nem összeegyeztethető az alternatív üzemanyagokat és energiahordozókat, valamint a tisztább városi közlekedést előtérbe helyező szakpolitikai célokkal, ezért ezt a lehetőséget meg kell szüntetni.
(15) A 2003/96/EK irányelv 5. cikke eltérő adómértékek alkalmazását teszi lehetővé bizonyos esetekben. A CO2-árjelzés következetességének biztosítása érdekében ugyanakkor a tagállamoknak a nemzeti adómértékek differenciálása tekintetében rendelkezésre álló lehetőségét az energiafogyasztás általános adóztatására kell korlátozni. A taxik által felhasznált, olajból nyert üzemanyag alacsonyabb mértékkel történő adóztatásának lehetősége már nem összeegyeztethető az alternatív üzemanyagokat és energiahordozókat, valamint a tisztább városi közlekedést előtérbe helyező szakpolitikai célokkal, ezért ezt a lehetőséget meg kell szüntetni.
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)Mivel az elektromos és a hibridjárművek bevezetése alapvető fontosságú a szállítási ágazat nem megújuló üzemanyagoktól való függésének mérséklésében, a tagállamok számára korlátozott ideig biztosítani kell annak lehetőségét, hogy adómentességeket vagy adókedvezményeket alkalmazzanak az ilyen járművek feltöltésére használt villamos energia vonatkozásában.
(17) A háztartások és jótékonysági szervezetek javára biztosított adómentességek és adókedvezmények a tagállamok által meghatározandó szociális intézkedések részét képezhetik. Az energiaforrások egyforma adóügyi megítéléséből kifolyólag az ilyen adómentességeket és adókedvezményeket a tüzelő-, fűtőanyagként és villamos energiaként felhasznált valamennyi energiatermékre ki kell terjeszteni. Annak érdekében, hogy csak korlátozott hatást gyakoroljanak a belső piacra, az ilyen adómentességek és adókedvezmények alkalmazását a nem üzleti célú felhasználásokra kell szűkíteni.
(17) A háztartások és jótékonysági szervezetek javára biztosított adómentességek és adókedvezmények megakadályozzák a helyes árjelzés biztosítását, és ezáltal megszüntetik az energiaszámlák és az energiafelhasználás csökkentésének egyik fontos ösztönzőjét. Az ilyen adómentességek és adókedvezmények alkalmazásának a 2003/96/EK irányelv szerinti lehetőségét ezért egy hosszú, fokozatos kivonási időszakot követően meg kell szüntetni. Azokban a tagállamokban, ahol ez kihat az energiaárakra, az alacsony jövedelmű háztartásokat és a jótékonysági szervezeteket stabil és átfogó szociális intézkedésekkel kell kárpótolni.
(18) A motorhajtóanyagként használt cseppfolyósított gázra (LPG) és földgázra az energiafogyasztás általános adóztatására vonatkozóan alkalmazott adókedvezmények, vagy ezen energiatermékekre alkalmazott adómentességek már nem megalapozottak, különös tekintettel arra, hogy növelni kell a megújuló energiaforrások piaci részesedését, így középtávon meg kell szüntetni ezeket.
(18) A motorhajtóanyagként használt cseppfolyósított gázra (LPG) és földgázra az energiafogyasztás általános adóztatására vonatkozóan alkalmazott adókedvezmények, vagy ezen energiatermékekre alkalmazott adómentességek hosszú távon nem megalapozottak, így meg kell szüntetni ezeket, különös tekintettel arra, hogy lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrások piaci részesedésének növekedését. Mivel azonban a cseppfolyósított gáz és a földgáz kevésbé káros a környezetre, mint a többi fosszilis üzemanyag, és mivel forgalmazási infrastruktúrájuk jótékony hatással lehet a megújuló alternatívák bevezetésére, a kedvezményeket fokozatosan kell megszüntetni.
(20) A 2003/96/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamok a mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkálatokra és az erdőgazdálkodásra nemcsak az üzleti célú felhasználásokra általában alkalmazható rendelkezéseket, hanem nulláig csökkenthető adómértéket is alkalmazhatnak. Elemzések rámutattak, hogy az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében e lehetőség fenntartása az energiahatékonyság terén elérendő eredményekhez való kapcsolása nélkül ellentétes lenne az EU tágabb politikai célkitűzéseivel. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást illetően az érintett ágazatok adóügyi megítélését össze kell hangolni az ipari ágazatokra vonatkozó szabályokkal.
(20) A 2003/96/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamok a mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkálatokra és az erdőgazdálkodásra nemcsak az üzleti célú felhasználásokra általában alkalmazható rendelkezéseket, hanem nulláig csökkenthető adómértéket is alkalmazhatnak, azzal a céllal, hogy gazdasági életképességet biztosítsanak ezen ágazatoknak, amelyeket már így is hátráltatnak a szigorú szociális, növény-egészségügyi és környezetvédelmi előírások, amelyekért a piac nem nyújt megfelelő ellentételezést. Mindazonáltal elemzések rámutattak, hogy az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében e lehetőség fenntartása az energiahatékonyság terén elérendő eredményekhez való kapcsolása nélkül ellentétes lenne az EU tágabb politikai célkitűzéseivel. Az energiahatékonyság terén elérendő ilyen eredményeket elegendő hosszúságú ciklusba kell foglalni, és állami szervek általi tervezés és ellenőrzés alá kell vonni. A tagállamoknak technikai iránymutatással kell szolgálniuk az ezen ágazatokban tevékenykedő szereplők számára, amennyiben a csökkentett adózási szintekre vonatkozóan további energiahatékonysági követelményeket alkalmaznak. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást illetően az érintett ágazatok adóügyi megítélésének figyelembe kell vennie a minden egyes említett ágazatra és alágazatra jellemző szénmegkötő- és -megtartó képességet és kibocsátásáthelyezési kockázatot, akárcsak a termelékenységükre és életképességükre gyakorolt lehetséges hatást. A magas szénmegkötő potenciállal rendelkező biomasszát előállító ágazatokat mentességben kell részesíteni. Lényeges, hogy a megújuló forrásokból való energiatermelésre rendkívüli kapacitással rendelkező régiókban ösztönözzék a mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységek energiafüggetlenségét.
(21) Az irányelv által bevezetett általános szabályok figyelembe veszik a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő biomassza-üzemanyagok vagy biomasszából előállított üzemanyagok sajátosságait mind a CO2-mérleghez való hozzájárulásuk, mind a mennyiségi egységre jutó – néhány versenytárs fosszilis üzemanyaggal való összehasonlításban – alacsonyabb energiatartalmuk tekintetében. Következésképp a 2003/96/EK irányelvnek az ezen üzemanyagok számára adókedvezményeket és adómentességeket engedélyező rendelkezéseit középtávon meg kell szüntetni. Az átmeneti időszakra vonatkozóan biztosítani kell, hogy e rendelkezések alkalmazása az ezen irányelv által bevezetett általános szabályokkal összehangoltan történjen. Ennek megfelelően csak a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott és az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók részesülhetnek addicionális adókedvezményekben a tagállamok részéről.
(21) Az irányelv által bevezetett általános szabályok figyelembe veszik a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő biomassza-üzemanyagok vagy biomasszából előállított üzemanyagok sajátosságait mind a CO2-mérleghez való hozzájárulásuk, mind a mennyiségi egységre jutó – néhány versenytárs fosszilis üzemanyaggal való összehasonlításban – alacsonyabb energiatartalmuk tekintetében. Következésképp a 2003/96/EK irányelvnek az ezen üzemanyagok számára adókedvezményeket és adómentességeket engedélyező rendelkezéseit középtávon meg kell szüntetni. Az átmeneti időszakra vonatkozóan biztosítani kell, hogy e rendelkezések alkalmazása az ezen irányelv által bevezetett általános szabályokkal összehangoltan történjen. Ennek megfelelően csak a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott és az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók részesülhetnek addicionális adókedvezményekben a tagállamok részéről. Az említett cikkből következően a fenntarthatósági kritériumok 2017-ben és 2018-ban szigorodni fognak. A kritériumok teljesítéséhez 2017. január 1-jétől az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 50%-os csökkentése szükséges. 2018. január 1-jétől a megtakarításnak legalább 60%-osnak kell lennie az olyan létesítményekben előállított termékek esetében, amelyek 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdték meg a termelést. A bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak a 2009/28/EK szerinti meghatározását követően ezeket a termékeket csak akkor lehet további adókedvezményekben részesíteni, ha megfelelnek ezeknek az új kritériumoknak.
(28) Az irányelv végrehajtásáról a Bizottságnak ötévente, és első alkalommal 2015 végéig jelentést kell készítenie a Tanács számára, amelyben többek között meg kell vizsgálnia a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás minimummértékeit a kibocsátási egységek uniós piaci árának alakulása függvényében, a technológiai fejlődés és az innováció hatását, továbbá az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát. A kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében.
(28) Az irányelv végrehajtásáról a Bizottságnak háromévente, és első alkalommal 2015 végéig jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben többek között meg kell vizsgálnia az energiafogyasztás általános adóztatására alkalmazott minimummértékeket a kívánt hatás megőrzésének biztosítása érdekében, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás minimummértékeit a kibocsátási egységek uniós piaci árának alakulása függvényében, a technológiai fejlődés és az innováció hatását, a CO2-kibocsátástól eltérő káros, vagy esetlegesen káros kibocsátásokra gyakorolt hatást, továbbá az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát, valamint a biogáz, a földgáz és a cseppfolyósított gáz közúti közlekedésben történő felhasználásának alakulását. A jelentésnek tartalmaznia kell a jelenlegi kétoldalú légi közlekedési megállapodásokban szereplő adóügyi rendelkezések áttekintését. A jelentésnek emellett meg kell vizsgálnia az európai autóipar iparpolitikai prioritásainak meghatározására gyakorolt hatást is. A kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját össze kell állítani és rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében.
A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást a CO2-kibocsátás alapján EUR/t-ban kell megállapítani a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat I. mellékletének 11. pontjában meghatározott CO2-kibocsátási tényezők alapján. A biomasszára vagy biomasszából előállított termékre vonatkozóan e határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezők a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiaforrások esetében csak akkor alkalmazhatók, ha az érintett termék megfelel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. Amennyiben a bioüzemanyag vagy a folyékony bio-energiaforrás nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, a tagállamok az egyenértékű tüzelő-, fűtőanyag vagy üzemanyag referencia CO2-kibocsátási tényezőjét alkalmazzák, amelyre vonatkozóan a minimum adómértékeket ezen irányelv határozza meg.
A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást a CO2-kibocsátás alapján EUR/t-ban kell megállapítani a 2003/87/EK irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat I. mellékletének 11. pontjában meghatározott CO2-kibocsátási tényezők alapján. A biomasszára vagy biomasszából előállított termékre vonatkozóan e határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezők a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiaforrások esetében csak akkor alkalmazhatók, ha az érintett termék megfelel a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. Amennyiben a bioüzemanyag vagy a folyékony bio-energiaforrás nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, a tagállamok az egyenértékű tüzelő-, fűtőanyag vagy üzemanyag referencia CO2-kibocsátási tényezőjét alkalmazzák, amelyre vonatkozóan a minimum adómértékeket ezen irányelv határozza meg. A 2009/28/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban és e fenntarthatósági kritériumok teljesítése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2017. január 1-jétől legalább 50%-os csökkentése szükséges, 2018. január 1-jétől pedig a megtakarításnak legalább 60%-osnak kell lennie az olyan létesítményekben előállított termékek esetében, amelyek 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdték meg a termelést.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában ezen irányelv rendelkezései mind a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás, mind az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében alkalmazandók.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában ezen irányelv rendelkezései mind a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás, mind az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében alkalmazandók. Amint a 2009/28/EK irányelv szerint meghatározzák a bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat, a 2007/589/EK bizottsági határozat I. mellékletének 11. pontjában rögzített CO2-kibocsátási referenciatényezőket és a 2009/28/EK irányelv III. mellékletében a fűtőértékre meghatározott nettó referenciaértékeket csak akkor alkalmazhatják az ilyen biomasszából előállított termékekre, ha megfelelnek a fenti fenntarthatósági kritériumoknak. Amennyiben az ilyen, biomasszából készült termékek nem felelnek meg ezeknek a fenntarthatósági kritériumoknak, a tagállamok az egyenértékű tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyag CO2-kibocsátási referenciatényezőjét és a fűtőértékre meghatározott nettó referenciaértékét alkalmazzák, amelyre vonatkozóan a minimum adómértékeket ezen irányelv határozza meg.
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 2 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)A tagállamok biztosítják, hogy az energiatermékeknek a 2003/87/EK irányelvben meghatározott létesítményekben való közvetlen és közvetett felhasználása, illetve az energiatermékeknek a nemzeti CO2-csökkentési intézkedések révén adóztatott létesítményekben való közvetlen és közvetett felhasználása ne képezze kettős adóztatás vagy kettős szabályozás tárgyát.
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/96/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) az öntözés céljából víz szivattyúzására felhasznált villamos energia;
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/96/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – b pont – második francia bekezdés
– energiatermékek kettős felhasználása.
– nagy energiaintenzitású ipar és energiatermékek kettős felhasználása.
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/96/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 2 a francia bekezdés (új)
– alternatív üzemanyagként vagy fűtőanyagként hasznosított hulladék a 2008/98/EK irányelv 3. cikke (15) bekezdésének és II. melléklete R1 pontjának értelmében.
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 3 bekezdés
3.Az ezen irányelvben előírt mentességek, eltérő adómértékek és adókedvezmények sérelme nélkül a tagállamok biztosítják azt, hogy amennyiben az adott felhasználásra vonatkozóan az I. melléklet minimum adómértéket állapít meg, az ezen felhasználásra szánt termékre egyenlő adómértékek kerülnek megállapításra. A 15. cikk (1) bekezdése i. pontjának sérelme nélkül az I. melléklet A. táblázatában említett üzemanyagokra ez 2023. január 1-jétől alkalmazandó.
törölve
Az első albekezdés alkalmazásában, minden olyan felhasználást, amelyre vonatkozóan minimum adómérték került megállapításra az I. melléklet A., B. és C. táblázatában, egyazon felhasználásnak kell tekinteni.
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
Az üzemanyagként használt földgáz és biometán esetében az energiafogyasztás általános adóztatásának magasabb minimummértékei csak azt követően alkalmazandók, hogy a Bizottság 2023-ig elvégzi az ezen irányelvben a közúti szállításban használt földgázra alkalmazandó adómértékre vonatkozóan megállapított rendelkezések végrehajtásának értékelését. Ez az értékelés többek között megvizsgálja a földgáz és a biometán rendelkezésre állása terén elért előrelépést, az újratöltő állomások hálózatának növekedését az Unióban, a földgázüzemű járművek piaci részesedését az Unióban, a közlekedési üzemanyagként használt biometánnal kapcsolatos innovációt és technológiai fejlesztéseket, valamint az adóztatás minimummértékének reálértékét.
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4) Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében ezen irányelvben megállapított minimum adómértékeket 2016. július 1-jétől kezdődőenhárom éventeki kell igazítani az Eurostat által közzétett – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított – harmonizált fogyasztói árindex alakulásának megfelelően. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az így megállapított minimum adómértékeket.
(4) Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében ezen irányelvben megállapított minimum adómértékeket hároméventefelül kell vizsgálni a kívánt hatás megőrzésének biztosítása érdekében a 29. cikkben foglaltaknak megfelelően. Szükség esetén a Bizottságnak javaslatokat kell tennie a minimummértékek módosítására.
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A minimum adómértékek az euróban kifejezett bázisösszeg növelése vagy csökkentése formájában automatikusan kiigazításra kerülnek az indexnek az előző három naptári évben bekövetkezett százalékos változásának megfelelően. Ha a százalékos változás az utolsó kiigazítás óta kevesebb mint 0,5 %, nem kerül sor kiigazításra.
A CO2-kibocsátás adóztatásának ezen irányelvben meghatározott minimummértékeit 2016. július 1-jétől kezdődően háromévente hozzáigazítják a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerében a kiigazítást megelőző 18 hónapban érvényes átlagos piaci árhoz. A Bizottság a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az említett kiigazítás kiszámításának alapjául szolgáló képletet.
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 5 cikk – 3 francia bekezdés
– a következő felhasználások esetében: helyi tömegközlekedés (kivéve taxik), hulladékgyűjtés, fegyveres erők és közigazgatás, fogyatékkal élő személyek, betegszállító járművek;
– a következő felhasználások esetében: helyi tömegközlekedés (kivéve taxik), hulladékgyűjtés, fegyveres erők és közigazgatás, fogyatékkal élő személyek, betegszállító járművek, tűzoltóautók és rendőrségi járművek;
2013. január 1-jétől, 2015. január 1-jétől és 2018. január 1-jétől az üzemanyagokra az I. melléklet A. táblázatában meghatározott minimum adómértékek alkalmazandók.„
1. 2013. január 1-jétől, 2015. január 1-jétől és 2018. január 1-jétől az üzemanyagokra az I. melléklet A. táblázatában meghatározott minimum adómértékek alkalmazandók.
2.A tagállamok különbséget tehetnek a kereskedelmi és nem kereskedelmi felhasználású gázolaj között.
'Motorhajtóanyagként felhasznált kereskedelmi gázolaj' a következő célokra motorhajtóanyagként felhasznált gázolaj:
(a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szánt gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel végzett áruszállítás [...];
(b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban gépjárművekkel végzett személyszállítás [...].
3.A tagállamok a kereskedelmi szállítók számára biztosítják a lehetőséget arra, hogy eltérő adóelszámolási rendszert alkalmazzanak.
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont – a pont – i pont 2003/96/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv általános rendelkezésein felül, és egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok az alábbiakat olyan feltételekkel mentesítik az adózás alól, amely feltételeket az ilyen mentességek helyes és következetes alkalmazása és az adócsalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése céljából határoznak meg:
(1) „A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv általános rendelkezésein felül, és egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok az alábbiakat olyan feltételekkel mentesítik az adózás alól, amely feltételeket az ilyen mentességek helyes és következetes alkalmazása és az energiaszegénység, az adócsalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése céljából határoznak meg:
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont – a pont – iii pont 2003/96/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) 2020. december 31-ig a közvetlenül a kikötőben horgonyzó hajókat ellátó villamos energia.
e) 2025. december 31-ig a közvetlenül a tengeri és belvízi kikötőben horgonyzó hajókat ellátó villamos energia.
(1) A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásra vonatkozóan a tagállamok 2020. december 31-ig adójóváírást adnak az energiatermékek felhasználása tekintetében a kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatokhoz vagy alágazatokhoz tartozó létesítmények esetében.
(1) A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásra vonatkozóan a tagállamok 2025. december 31-ig adójóváírást adnak az energiatermékek felhasználása tekintetében a kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatokhoz vagy alágazatokhoz tartozó létesítmények esetében.
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – a pont – -i pont (új) 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
-i. a szöveg a következő ponttal egészül ki:
'ba) 2023. január 1-jéig a közúti közlekedésben használt elektromos és hibrid járművek töltésére használt villamos energia.„
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – a pont – i pont 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) háztartások és/vagy az érintett tagállam által jótékonysági szervezetként elismert szervezet által tüzelő-, fűtőanyagként és villamos energiaként felhasznált energiatermékek. Ilyen jótékonysági szervezetek esetén a tagállamok a mentességet vagy kedvezményt a nem üzleti célú tevékenységek céljaira történő felhasználásra korlátozzák. Ahol vegyes felhasználásra kerül sor, az adót az egyes felhasználási típusok arányában kell alkalmazni. Ha egy felhasználás jelentéktelen, akkor azt figyelmen kívül lehet hagyni;
h) 2025. január 1-jéig a háztartások és/vagy az érintett tagállam által jótékonysági szervezetként elismert szervezet által tüzelő-, fűtőanyagként és villamos energiaként felhasznált energiatermékek. Ilyen jótékonysági szervezetek esetén a tagállamok a mentességet vagy kedvezményt a nem üzleti célú tevékenységek céljaira történő felhasználásra korlátozzák. Ahol vegyes felhasználásra kerül sor, az adót az egyes felhasználási típusok arányában kell alkalmazni. Ha egy felhasználás jelentéktelen, akkor azt figyelmen kívül lehet hagyni;
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – a pont – i pont 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – i pont
i. 2023. január 1-jéig a motorhajtóanyagként felhasznált földgáz és cseppfolyósított gáz (LPG);
i. 2023. január 1-jéig a motorhajtóanyagként felhasznált földgáz, biogáz és cseppfolyósított gáz (LPG), valamint az üzemanyagként felhasznált LPG; A tagállamok 2023. január 1-jétől 2030. január 1-jéig a fenti üzemanyagok esetében legfeljebb 50%-kal csökkenthetik a minimum adómértékeket.
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 3 bekezdés
(3) A tagállamok mezőgazdasági, kertészeti vagy az akvakultúrával kapcsolatos munkálatokra, és az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulla adómértéket is alkalmazhatnak az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében. A kedvezményezettek számára olyan feltételeket kell szabni, amelyek nagyjából azzal egyenértékű energiahatékonyságot eredményeznek, mintha az európai uniós minimum adómértéket alkalmazták volna.
(3) A tagállamok mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkákra, és az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulla adómértéket is alkalmazhatnak az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében. A tagállamok és a kedvezményezettek olyan konkrét stratégiákat dolgoznak ki, amelyek nagyjából azzal egyenértékű energiahatékonyságot eredményeznek, mintha az európai uniós minimum adómértéket alkalmazták volna.
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – b pont (új) 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)A csökkentett adómértékekhez kapcsolódó energiahatékonysági követelmények alkalmazását illetően a tagállamok átfogó útmutatást nyújtanak a kedvezményezetteknek, többek között a kis és közepes méretű gazdaságoknak is.
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 a* pont – a pont – i a pont (új) 2003/96/EK irányelv 16 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
ia. a szöveg az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:
'Azt követően, hogy a 2009/28/EK irányelvben meghatározásra kerülnek a bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a fenti termékekre mentesség vagy csökkentett adómérték csak akkor alkalmazható, ha megfelelnek az említett fenntarthatósági kritériumoknak.„
*NB: a Bizottság javaslatában tévesen (1) bekezdésként számozva
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 14 pont 2003/96/EK irányelv 17 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 bekezdés
„Nagy energiaintenzitású vállalkozás” olyan, a 11. cikk szerinti üzleti vállalkozás, amelynél vagy az energiatermék és a villamos energia beszerzési értéke eléri a termelési érték legalább 3,0 %-át, vagy a fizetendő nemzeti energiaadó eléri a hozzáadott érték legalább 0,5 %-át. E meghatározás keretében a tagállamok szigorúbb, az eladási érték, a folyamat és az ágazat meghatározásaira is kiterjedő megközelítést is alkalmazhatnak.
„Nagy energiaintenzitású vállalkozás” olyan, a 11. cikk szerinti üzleti vállalkozás, amelynél vagy az energiatermék és a villamos energia beszerzési értéke eléri a termelési érték legalább 5,0%-át, vagy a fizetendő nemzeti energiaadó eléri a hozzáadott érték legalább 0,5%-át. E meghatározás keretében a tagállamok szigorúbb, az eladási érték, a folyamat és az ágazat meghatározásaira is kiterjedő megközelítést is alkalmazhatnak.
Ötévente és első alkalommal 2015 végéig a Bizottság az irányelv alkalmazásáról szóló jelentést terjeszt a Tanács elé, amelyet adott esetben kiegészít az irányelv módosításaira vonatkozó javaslatával.
Háromévente és első alkalommal 2015 végéig a Bizottság az irányelv alkalmazásáról szóló jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyet adott esetben kiegészít az irányelv módosításaira vonatkozó javaslatával.
Jelentésében a Bizottság többek között megvizsgálja a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás minimummértékeit, az innováció és a technológiai fejlődés hatását, különösen az energiahatékonyság és a villamos energiának a szállításban való felhasználása tekintetében, valamint az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát.
Jelentésében a Bizottság többek között megvizsgálja:
i. az energiafogyasztás általános adóztatására alkalmazott minimummértékeket a kívánt hatás megőrzésének biztosítása érdekében,
ii. a szén-dioxid árának alakulását a 2003/87/EK irányelv szerinti uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerében,
iii. az innováció és a technológiai fejlődés hatását, különösen az energiahatékonyság tekintetében,
iv. a villamos energiának a szállításban való felhasználását,
v. az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát,
vi. az ezen irányelv által az uniós autóipar többek között tiszta, energiahatékony hagyományos belső égésű motorokkal kapcsolatos iparpolitikai prioritásaira és az Unió autóiparral kapcsolatos CO2-csökkentési célkitűzéseire kifejtett hatásokat.
vii. a biogáz, a földgáz és a cseppfolyósított gáz közúti közlekedésben történő felhasználásának alakulását, valamint
viii. azt, hogy indokolt-e a káros vagy potenciálisan káros nem szén-dioxid-kibocsátások figyelembevétele.
A jelentésnek emellett tartalmaznia kell a jelenlegi kétoldalú légi közlekedési megállapodásokban szereplő adóügyi rendelkezések áttekintését. Jelentésében a Bizottság figyelembe veszi a belső piac megfelelő működését, a minimum adómértékek reálértékét és a Szerződés tágabb célkitűzéseit.
A 14a. cikk alkalmazásában a kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját mindenképpen rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében.
A kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját mindenképpen rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében. E tekintetben a nemzeti végrehajtási feltételeket alapos vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítása érdekében, hogy azok az összes fogyasztó számára világosak, egyértelműek és átláthatóak-e.
Felhívás konkrét lépésekre az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem terén
205k
43k
Az Európai Parlament 2012. április 19-i állásfoglalása az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem terén teendő konkrét lépésekre irányuló felhívásról (2012/2599(RSP))
– tekintettel az Európai Tanács 2012. március 1-jei és 2-i következtetéseire,
– tekintettel a Bizottsághoz intézett, 2011. október 4-i, „A Svájccal kötött német és brit adóügyi megállapodás összeegyeztethetősége a megtakarítások adójával foglalkozó uniós irányelvvel” című, B7-0635/2011. számú, szóbeli választ igénylő kérdésre,
– tekintettel az OECD 2012. márciusi, „Hibrid meg nem felelési megállapodások: adópolitika és megfelelőségi kérdések” című tanulmányára,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottsága által a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról 2012. március 21-én elfogadott jelentésre (A7-0080/2012),
– tekintettel az adózásról szóló éves jelentésről elfogadott, 2012. február 2-i állásfoglalására(1),
A. mivel becslések szerint az adócsalás és az adókikerülés az uniós tagállamok kormányainak jelentős költséget jelent a beszedetlen bevételek miatt;
B. mivel a bevételek elmaradása növeli a tagállamok államháztartási hiányát és adósságszintjét, valamint csökkenti az állami beruházások, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére rendelkezésre álló forrásokat;
C. mivel az adócsalás és adóelkerülés mértéke aláássa a polgároknak az adóbehajtás méltányosságába és törvényességébe vetett bizalmát;
D. mivel jelentősen javítani kell az egyes tagállamokban az adócsalásról és az adóelkerülésről nyilvánosan rendelkezésre álló információk minőségét;
E. mivel a tagállamoknak általában el kell kerülniük kétoldalú tárgyalások folytatását nem uniós országokkal, és amennyiben ennek ellenére szükségesnek tartják kétoldalú megállapodások megkötését, haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot az uniós jogszabályok megszegésének elkerülése érdekében;
F. mivel a támogatási programokban részt vevő országok azt tapasztalták, hogy miután a trojka ajánlásaival összhangban fokozták az adók behajtását és megszüntették a mentességeket, sok nagyobb vállalat elhagyta az országot, hogy más országok által kínált adókedvezményekben részesülhessen;
G. mivel egyértelmű uniós szabályokra van szükség az adóverseny ilyen formáinak megakadályozására, mivel ezek aláaknázzák az érintett országok gazdaságélénkítési stratégiáit;
1. üdvözli az Európai Tanács 2012. március 1-jei és 2-i ülésének következtetéseit, melyekben felkéri a tagállamokat, hogy szükség szerint vizsgálják felül adórendszerüket, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék azt, illetve hogy megszüntessék az indokolatlan mentességeket, kiszélesítsék az adóalapot, az adóterhek átcsoportosításával csökkentsék az élőmunka terheit, javítsák az adóbehajtás hatékonyságát, és visszaszorítsák az adócsalást, az adócsalás és az adókikerülés elleni fellépés gyors ütemű fokozása céljából, többek között a harmadik országok viszonylatában is, és 2012 júniusáig tegyenek jelentést;
2. felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv felülvizsgálata során felmerült kérdésekkel, és mielőbb kössön megállapodást Svájccal és az érintett tagállamokkal;
3. hangsúlyozza, hogy általánossá kell tenni az automatikus információcserét és ki kell terjeszteni a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv hatályát a banktitok intézményének tényleges megszüntetése érdekében;
4. megismétli, hogy arra kell összpontosítani, hogy a közös konszolidált társaságiadó-alap milyen fontos szerepet játszhat az adócsalás elleni fellépésben;
5. úgy ítéli meg, hogy a cégjegyzékek és trösztbejegyzések szabályozásának és átláthatóságának erősítése az adóelkerülés kezelésének előfeltétele;
6. üdvözli a Bizottság által a számviteli és átláthatósági irányelveken belül az országonkénti jelentéstételre vonatkozóan tett javaslatokat; emlékeztet arra, hogy a több országban működő vállalatokra vonatkozó országonkénti jelentéstételi követelmények lényegesek a vállalati adóelkerülés feltárása szempontjából;
7. kéri az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv és a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatát az EU-n belüli, hibrid pénzügyi eszközök révén történő adóelkerülés megszüntetésére;
8. felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa azokat a területeket, amelyeken az adócsalás visszaszorítása érdekében javítani lehet az uniós jogszabályokon és a tagállamok közötti adminisztratív együttműködésen;
9. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák adózási rendszereik zökkenőmentes együttműködését és összehangolását az adóztatás nem kívánt elmaradása, az adóelkerülés, és az adócsalás elkerülése érdekében;
10. felhívja a tagállamokat, hogy bocsássanak elegendő forrást az adócsalás elleni küzdelemre feljogosított nemzeti szerveik rendelkezésére;
11. felhívja a tagállamokat, hogy az EUMSZ 65. cikkével összhangban és a Bizottsággal szoros együttműködésben, valamint az EKB-val egyeztetve hozzanak intézkedéseket a nemzeti törvények és rendelkezések megszegésének megelőzésére, különösen az adózás területén; megállapítja, hogy ez különösen fontos a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezetbeli tagállamok számára;
12. hangsúlyozza, hogy új és innovatív stratégiákat kell alkalmazni a héa-csalás elleni uniós küzdelem során;
13. felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti, jelenleg hatályban lévő kétoldalú megállapodásokat, amennyiben ezek hozzájárulnak az adóelkerüléshez és bonyolítják a forrásadó hatékony kivetését egyes tagállamokban;
14. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést az uniós koordináció lehetőségéről a tagállamok közötti kétoldalú egyezményeknek az Európai Tanács által kitűzött célokkal való összhangba hozásuk, így az adóelkerülés nehezítése érdekében történő megváltoztatása terén;
15. emlékeztet arra, hogy kérte az átláthatóság növelését és az ellenőrzés szigorítását az adóparadicsomok igénybevételének megakadályozására, amelyek különösen az adók hiánya vagy névleges adók, a külföldi adóhatóságokkal való hatékony információcsere hiánya és a jogalkotási, jogi és igazgatási előírások átláthatóságának hiánya által jellemzett külföldi, nem együttműködő joghatóságok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport ekként határozza meg őket;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.