Az Európai Parlament,

–  tekintettel az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: „irányelv”)(1),

–  tekintettel a követő jogról szóló irányelv végrehajtásáról és hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett bizottsági jelentésre (2001/84/EK) (COM(2011)0878),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0326/2012),

A.  mivel a követő jog olyan szerzői jog, amelyet az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény 14b. cikke is rögzít;

B.  mivel az irányelv szorgalmazta a követő jog alkalmazásához kapcsolódó alapvető feltételek harmonizálását annak érdekében, hogy fel lehessen számolni a belső piac kiteljesedése előtt álló potenciális akadályokat;

C.  mivel az irányelv elfogadása nemcsak alkotó emberként való elismerésüket és a velük szembeni tisztességes bánásmódot célzó kezdeményezéseik miatt volt jelentős a művészek számára, hanem a kulturális értékekhez való hozzájárulás terén játszott szerepük miatt is; mivel ugyanakkor továbbra is aggodalomra ad okot az irányelvnek az európai művészeti piacokra és különösen a számos kisebb és szakosodott uniós aukciós házra és kereskedőre gyakorolt hatása;

D.  mivel az irányelvet csupán 2012. január 1-je óta alkalmazzák teljes körűen valamennyi tagállamban;

E.  mivel az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent az Unió részesedése az élő művészek műalkotásainak világpiacán;

F.  mivel a művészeti alkotások hozzájárulnak az EU kulturális életének és örökségének folyamatos fejlődéséhez;

G.  mivel a műalkotások és régiségek piaca jelentősen hozzájárul a globális gazdasághoz, beleértve az általa támogatott üzleti tevékenységeket is, különösképpen azokat, amelyek a kreatív iparágakban működnek;

H.  mivel az irányelv adminisztratív terhet ró a kereskedőkre és kereskedelmileg hátrányos helyzetbe hozza az uniós kereskedőket a harmadik országok kereskedőivel szemben;

A művészeti piac európai és globális tendenciái

1.  megállapítja, hogy a 2011-es év rekordév volt a művészeti piac számára, hiszen az éves teljes jövedelem elérte a 11,57 milliárd dollárt, ami 2 milliárd dolláros növekedést jelent 2010-hez képest(2); hangsúlyozza, hogy a műalkotások és régiségek piaca jelentősen hozzájárul a globális gazdasághoz, beleértve az általa támogatott üzleti tevékenységeket is, különösképpen azokat, amelyek a kreatív iparágakban működnek;

2.  megállapítja, hogy a 2011-es évben jelentős mértékben növekedett az európai művészeti piac; az Egyesült Királyság világpiaci részesedése továbbra is 19,4%-os, az itteni eladások összértéke 24%-kal nőtt; Franciaország részesedése 4,5%-os, a növekedés 9%; Németország piaci részesedése 1,8%, az itteni növekedés mértéke 23% volt(3);

3.  megállapítja, hogy a kínai piac 2011-ben a világpiac 41,4%-át szerezte meg, megelőzve a forgalom tekintetében 3%-kal, a piaci részesedés tekintetében pedig 6%-kal (a 2010-es 29,5%-ról 2011-ben 23,5%-ra) visszaeső Egyesült Államokat(4);

4.  kiemeli Kína kiugró fejlődését; megállapítja azonban, hogy a kínai művészeti piacon jelenleg csak kínai művészek jelenhetnek meg;

5.  megjegyzi, hogy a művészeti piacok súlypontjának a feltörekvő országok felé történő eltolódása a globalizációnak és Ázsia dinamikus fejlődésének tudható be, valamint annak, hogy ezekben az országokban új gyűjtők jelentek meg;

6.  elégedetten jegyzi meg, hogy több harmadik ország is tervezi a követő jog bevezetését saját nemzeti jogrendjébe; külön megállapítja, hogy az Egyesült Államokban 2011. december 12-én olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amelynek értelmében a követő jog alapján 7%-os jogdíjat vetnének ki a kortárs művészeti alkotások eladására; megállapítja továbbá, hogy Kínában a szerzői jogról szóló törvénytervezet szintén bevezetné a követő jogot (11. cikk (13) bekezdés);

Az irányelv végrehajtása

7.  emlékeztet rá, hogy a képzőművészetek esetében nem jelentős a bemutatásból és a sokszorosításból származó jogdíjak összege, a bevételek elsősorban az alkotások eladásából vagy újraeladásából származnak;

8.  hangsúlyozza, hogy a követő jog biztosítja a folyamatos díjazást a művészek számára, akik pályafutásuk elején igen gyakran alacsony áron értékesítik alkotásaikat;

9.  emlékeztet rá, hogy az irányelv végrehajtásáról és hatásairól szóló bizottsági jelentés, valamint az ágazati statisztikák tükrében nem állapítható meg, hogy a követő jog negatív hatást gyakorolna az európai művészeti piacra;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen hatástanulmányt a művészeti alkotások piacának általános működéséről, beleértve azon adminisztratív nehézségeket, amelyek a kisebb és szakosodott aukciós házakat és kereskedőket terhelik;

11.  emlékeztet rá, hogy az irányelv több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek biztosítják a követő jog kiegyensúlyozott, valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe vevő alkalmazását, ilyen rendelkezés például a fokozatosan csökkenő díjmérték, a 12 500 eurós plafonérték, a kis értékű eladások kizárása, valamint az első tulajdonos általi újraeladás esetén biztosított kedvezmény; hangsúlyozza azonban, hogy az irányelv adminisztratív terhet helyez a kereskedőkre;

12.  megjegyzi, hogy egy eredeti mű élő alkotóját megillető követő jog hatékony eszköz lehet a művészekkel szembeni megkülönböztetés megelőzése terén;

Következtetések

13.  emlékeztet rá, hogy a művészeti piacot 2010-ben 10 milliárd dollárra, 2012-ben pedig csaknem 12 milliárd dollárra becsülték, amiből a követő jog csupán 0,03%-ot tesz ki; ezt tehát jelentős piacnak tartja, amelyből a művészeknek és örököseiknek méltányos díjazásban kell részesülniük;

14.  megjegyzi, hogy a piaccal kapcsolatos tanulmányok és statisztikák alapján nem állapítható meg, hogy a követő jog befolyásolná azt, hogy melyik piacon kerül sor az alkotások értékesítésére, és nem gyakorol negatív hatást a művészeti piac forgalmára sem;

15.  emlékeztet arra, hogy az irányelvet csupán 2012. január 1-je óta alkalmazzák teljes körűen valamennyi tagállamban, jóllehet a követő jogot számos tagállamban évtizedek óta elismerik;

16.  kiemeli a helyi művészek – köztük a legfiatalabb művészek – proaktív támogatásának jelentőségét;

17.  korainak tartja az irányelv 2014-es ismételt elemzését, ahogyan azt a Bizottság javasolja, helyette 2015-ben, vagyis a 2011. decemberi elemzés után 4 évvel elvégzendő elemezést javasol;

18.  ösztönzi a Bizottságot, hogy a következő értékelő jelentésében ismételten vizsgálja meg az alkalmazott díjmértékek megfelelőségét, a küszöbértékeket és a jogosultak irányelvben meghatározott kategóriáit;

19.  felkéri a Bizottságot, hogy folytasson szoros együttműködést az érintett felekkel az európai művészeti piac helyzetének megszilárdítása érdekében, valamint orvosolja a felmerült nehézségeket, például a „dominóhatást”, továbbá a kisebb és szakosodott árverési házak és kereskedők adminisztratív nehézségeit;

20.  üdvözli a harmadik országok által a követő jog bevezetése érdekében tett kezdeményezéseket, továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy a multilaterális fórumokon tegyen további erőfeszítéseket az európai művészeti piac világpiacon elfoglalt pozíciójának megszilárdítása érdekében;

o
o   o

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 272., 2001.10.13., 32. o. (2) Artprice, A művészeti piac tendenciái 2011-ben, http://imgpublic.artprice.com/pdf/trends2011_fr.pdf (3) Idem. (4) Idem.