Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2004(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0305/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0305/2012

Viták :

PV 19/11/2012 - 26
CRE 19/11/2012 - 26

Szavazatok :

PV 20/11/2012 - 6.18
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0429

Elfogadott szövegek
PDF 313kWORD 84k
2012. november 20., Kedd - Strasbourg
Kezdeményezés a szociális vállalkozásért
P7_TA(2012)0429A7-0305/2012

Az Európai Parlament 2012. november 20-i állásfoglalása Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakításáról (2012/2004(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményére (COM(2012)0173),

–  tekintettel az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció által a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című közleményéről készített munkadokumentumra (INT/606, 2012. február 22.),

–  tekintettel az európai alapítvány (FE) statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2012. február 8-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0035),

–  tekintettel a közbeszerzésről szóló irányelvre irányuló, 2011. december 20-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0896),

–  tekintettel az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletre irányuló 2011. december 7-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0862),

–  tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című, 2011. október 25-i bizottsági közleményre (COM(2011)0682),

–  tekintettel „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című, 2011. október 25-i bizottsági közleményre (COM(2011)0681),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – ”Együtt egy újfajta növekedésért„” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért” című, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról szóló, 2011. október 6-i rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0609),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 6-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0607),

–  tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2010)0758),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának és az EMES európai kutatási hálózatnak a „Szociális vállalkozás: a szegénységcsökkentés és a munkahelyteremtés új modellje” című, 2008. évi kiadványára(1),

–  tekintettel az EGSZB „Szociális vállalkozó szellem és szociális vállalkozás” című, 2011. október 26-i, INT/589 számú feltáró véleményére,

–  tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a 2011. március 10-én elfogadott, írásbeli nyilatkozatára(3),

–  tekintettel a munkavállalói részvétel tekintetében az európai szövetkezet statútumáról szóló, 2012. március 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0305/2012),

A.  mivel a szociális vállalkozások, amelyek legalább 11 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban és az Unió teljes munkaerejének 6%-át és az európai vállalkozások több mint 10%-át képviselik, azaz 2 millió vállalkozást tesznek ki, jelentős mértékben hozzájárulnak az európai szociális modellhez, és az Európa 2020-stratégiához;

B.  mivel az eltérő történelmi fejlődés mindenfajta vállalkozás – ezen belül a szociális gazdaság vállalkozásai és a szociális vállalkozások – olyan jogi keretét hozta létre, amely jelentős eltéréseket mutat a tagállamok között;

C.  mivel a szociális gazdaságban a legtöbb fajta vállalkozást nem ismerik el egy európai szintű jogi keretben, és csak tagállami szinten ismerik el őket egyes tagállamokban;

D.  mivel a jelenlegi szociális, gazdasági és pénzügyi válság hatásai és a demográfiai változások, különösen az elöregedő népesség kihívást jelent a szociális jóléti rendszerek számára, beleértve a törvényileg szabályozott és önkéntes társadalombiztosítási rendszereket is, ezért a megfelelő és tisztességes szociális biztonság garantálása érdekében támogatni kell az innovatív szociális támogató rendszereket;

E.  mivel az egységes piaci intézkedéscsomag és az Európa 2020 stratégia – mindkettőnek a célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megteremtése, és ezáltal a munkahelyek számának növelése és minőségének javítása, valamint a szegénység elleni küzdelem – szorosan összefonódik egymással, és mivel a szociális vállalkozások innovációs potenciáljuk és a szociális szükségletekre adott megfelelő válaszaik révén jelentős mértékben hozzájárulhatnak ezekhez a célokhoz;

F.  mivel a Bizottság a gazdasági növekedés és a szociális innováció fontos mozgatórugóiként ismeri el a szociális gazdaság szereplőit és a szociális vállalkozásokat, amelyek sok munkahelyet teremthetnek és ösztönzik a kiszolgáltatott csoportok munkaerő-piaci beilleszkedését;

G.  mivel üdvözölni kell az európai szociális vállalkozási alapokról és a társadalmi változás és innováció programjáról szóló rendeletekre irányuló bizottsági javaslatokat;

H.  mivel a szociális vállalkozások segíthetnek a szociális szolgáltatások nyújtásában, amelyek a jóléti állam kulcselemei, és ezáltal hozzájárulnak az Európai Unió közös célkitűzéseinek teljesüléséhez;

I.  mivel sok szociális vállalkozás nehézségekkel szembesül a tevékenységük bővítéséhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és ezért kifejezetten a saját igényeikhez igazított támogatásra van szükségük, például szociális bankokra, kockázatmegosztási eszközökre, jótékonysági alapokra és (mikro)hitelekre, különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében; mivel ebben a vonatkozásban az Unió strukturális alapjai és programjai jelentős szerepet játszanak abban, hogy a szociális vállalkozások számára megkönnyítsék a finanszírozáshoz való hozzáférést, abban az esetben is, ha beruházásintenzív vállalkozásokról van szó;

J.  mivel a legtöbb szociális vállalkozás a felelősségteljes kormányzás támogatása révén ösztönzi a politikai reformot, elsősorban a munkavállalók, a fogyasztók és az érdekeltek bevonása révén, és támogatja a kölcsönös tanulást és a szociális innovációt, ezzel is kielégítve a polgárok arra irányuló egyre erőteljesebb igényét, hogy a vállalkozások etikus, szociális és környezetbarát módon viselkedjenek;

K.  mivel a szociális vállalkozások – jellegük és működési módjuk révén – elősegítik egy összetartóbb, demokratikus és aktív társadalom létrehozását, és gyakran kedvező munkafeltételeket, és azonos munkáért azonos bért kínálnak – vagy legalábbis kellene kínálniuk –, és támogatják a nemek közötti esélyegyenlőséget, lehetővé téve a magánélet és a munkavégzés összehangolását;

L.  mivel tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy a fogyatékossággal élő személyek új kategóriájával egészítse ki a fenntartott szerződéseket;

Bevezetés

1.  üdvözli a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” és az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című bizottsági közleményeket, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg a nemzeti kormányok számára a szociális vállalkozások keretfeltételeinek javítására, aminek révén új lehetőségek és új munkahelyek jöhetnek létre, többek között a gyorsan bővülő egészségügyi és szociális ellátási területen (az úgynevezett fehér szektorban) és a környezetvédelem területén (az úgynevezett zöld szektorban), amelyek új lehetőséget kínálnak a szociális vállalkozások és a tágabb gazdaság számára;

2.  megállapítja, hogy a szociális gazdaság része az ökoszociális piacgazdaságnak és az európai egységes piacnak, és rámutat, hogy a szociális vállalkozások ellenállóak a válságokkal szemben és szilárd üzleti modellt jelentenek; hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások gyakran olyan szociális és emberi igényeket próbálnak kielégíteni, amelyeket az üzleti vállalkozások vagy az állam nem, vagy nem megfelelően tudnak kezelni; hangsúlyozza, hogy a szociális gazdaság munkahelyei valószínűleg helyben maradnak;

3.  megállapítja, hogy a szociális vállalkozás társasági formájától függetlenül olyan vállalkozás, amely:

  a) létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült okirata szerint elsődleges célként mérhető, pozitív társadalmi hatásokat kíván elérni, amennyiben a vállalkozás:
   szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott, marginalizálódott, hátrányos helyzetű vagy kirekesztett embereknek és/vagy
   olyan módon kínál árukat vagy szolgáltatásokat, amely megfelel szociális célkitűzésének;
   b) nyereségét nem osztja fel, hanem mindenekelőtt elsődleges célkitűzéseinek elérésére fordítja, és előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal rendelkezik minden olyan az esetre, amikor a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására kerül sor, amely eljárások és szabályok biztosítják, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse elsődleges célkitűzéseit; továbbá
   c) elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és/vagy az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;

Ajánlott fellépések a vállalkozások különböző típusai számára

4.  hangsúlyozza, hogy a szociális gazdaság különböző ágazataiban az önkéntesek – többek között a pályakezdő, lelkes és új készségekkel rendelkező fiatalok, valamint a hatalmas tapasztalatokkal és fejlett készségekkel rendelkező idősek – tevékenysége fontos hozzájárulást jelent a gazdasági növekedéshez, a szolidaritáshoz és a társadalmi kohézióhoz, és sok ember életének ad értelmet; ezért elismerést, valamint pénzügyi és szabályozási támogatást kér helyi, nemzeti és európai szinten;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a szociális vállalkozások ne szenvedjenek hátrányt a többi vállalkozási típussal szemben, amelyek kimazsolázzák a szociális gazdaság jövedelmező területeit; rámutat, hogy e területek főként a városi területek, így a többi, kevésbé nyereséges, főként vidéki vagy periférikus terület – ahol a logisztikai akadályok magasabb költségekkel járnak – kevesebb és alacsonyabb minőségű szolgáltatást kap; hangsúlyozza, hogy a felhasználóknak szabadon kell tudniuk választani több szolgáltató között;

6.  hangsúlyozza a stratégia és azon intézkedések fontosságát, amelyek előmozdítják a szociális vállalkozói tevékenységet és az innovatív szociális vállalkozásokat, különös tekintettel a fiatal és hátrányos helyzetű vállalkozókra, annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók – nők és férfiak egyaránt – jobban és könnyebben férjenek hozzá az uniós és tagállami programokhoz és finanszírozáshoz; kéri, hogy biztosítsák az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program jövőjét, és azt tegyék vonzóbbá és láthatóbbá a szociális gazdaságban is; emlékeztet azonban arra, hogy az önfoglalkoztatáshoz megfelelő iránymutatást kell biztosítani;

7.  megállapítja, hogy a szociális vállalkozási ágazaton belül sokszínűség jellemző, hangsúlyozza, hogy minden új, uniós szintű jogi keret kidolgozásának önkéntesnek kell lennie a vállalkozások számára, és hatástanulmánynak kell megelőznie annak figyelembe vétele érdekében, hogy a tagállamokban sokféle szociális vállalkozási modell létezik; hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek uniós hozzáadott értéket kell teremtenie;

8.  támogatja az uniós szinten azzal a céllal indított kezdeményezéseket, hogy bővítsék és erősítsék különböző tagállamok már fejlett egyesületi szektorát; egy európai egyesületi társasági forma létrehozására szólít fel, amely kiegészíti a jelenlegi tagállami szintű társasági formákat;

9.  üdvözli a Bizottság szándékát, hogy javaslatot kíván benyújtani az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet egyszerűsítésére;

10.  üdvözli a Bizottság által az ágazat bevonásával készített tanulmányt a biztosító egyesületek helyzetéről Európában; hangsúlyozza, hogy a biztosító egyesületeket egy európai statútum keretében az európai gazdaság és társadalom különálló és fontos szereplőiként kell elismerni; hangsúlyozza az európai statútum hasznát a biztosító egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítése terén; arra ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek eddig még nem tették meg, hogy hozzanak létre nemzeti társasági formát a biztosító egyesületek számára;

11.  üdvözli az európai alapítvány (FE) statútumáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot;

12.  emlékeztet arra, hogy a COM(2004)0018 dokumentumban a Bizottság kötelezettséget vállalt tizenkét konkrét lépésre a szövetkezetek fejlődésének támogatása érdekében, és sajnálja, hogy eddig nem sok előrelépés történt az ügyben; felhívja a Bizottságot, hogy a 2004-es kezdeményezéssel összhangban nagyratörően javasoljon további intézkedéseket a szövetkezetek, a biztosító egyesületek, az egyesületek és az alapítványok működési feltételeinek javítására, ezáltal általában támogatva a szociális gazdaság fejlődését;

13.  üdvözli a szociális és helyi szolgáltatásokat érintően felülvizsgált uniós állami támogatási szabálycsomag elfogadását, ugyanakkor e szabályok további pontosítására ösztönzi a Bizottságot, hogy a helyi és regionális hatóságok könnyebben megérthessék és alkalmazhassák azokat, különösen a szociális vállalkozások tekintetében;

Szociális célkitűzéseket szolgáló vagy szociális hatást elérő vállalkozások

14.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások fontosak az általános érdekű szociális szolgáltatások nyújtása szempontjából; rámutat, hogy az ilyen vállalkozások gyakran olyan civil társadalmi szervezetekből, önkéntes szervezetekből és/vagy jóléti szövetségekből jönnek létre vagy szorosan kapcsolódnak ilyenekhez, amelyek személyközpontú szolgáltatásokat nyújtanak, és amelyek az alapvető emberi szükségletek – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók szükségleteinek – kielégítésére szolgálnak; rámutat, hogy a szociális vállalkozások gyakran a közszolgáltatásokat végző hagyományos magánszektor és a közszféra között helyezkednek el, azaz a közbeszerzések keretrendszere vonatkozik rájuk;

15.  úgy véli, hogy a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fogalmát meg kell különböztetni a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások fogalmától, habár néhány, jelentős társadalmi felelősségvállalási tevékenységet folytató kereskedelmi vállalat szoros kapcsolatban állhat szociális vállalkozásokkal;

Pénzügyi kilátások – a jogi és fiskális környezet javítása

16.  úgy véli, hogy az Európai Unió társadalmi változás és innováció programja (2014–2020) és annak mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás tengelye hozzájárul a szociális gazdaságban működő mikrovállalkozások mikrohitelekhez való jobb hozzáférésének biztosítását célzó erőfeszítésekhez, és ugyanakkor figyelembe veszik a szociális vállalkozások sokféle finanszírozási igényét;

17.  meggyőződése, hogy különböző pénzügyi eszközökre – az európai szociális vállalkozásokat segítő alapok, az európai kockázatitőke-alapok, és az európai angyal-alapok – van szükség a szociális vállalkozások pénzügyi piacokhoz való hozzáférésének javítása érdekében;

18.  hangsúlyozza, hogy megfelelő helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű finanszírozási eszközök révén támogatni kell a szociális vállalkozásokat, és rámutat a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben e célra rendelkezésre álló alapokra (például az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, a társadalmi változás és innováció európai programja, a kutatási és innovációs keretprogram és a Horizont 2000); kifejezetten kéri az innovatív szociális vállalkozások támogatását, különösen azokét, amelyek előmozdítják a minőségi munkavállalást, a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen küzdelmet, valamint befektetnek az oktatásba, a képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba;

19.  hangsúlyozza, hogy tagállami szinten megfelelő rugalmasságot biztosítva egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, hogy a finanszírozási lehetőségeket elérhetővé kell tenni és világosan meg kell hirdetni, és hogy egyszerűsíteni kell a szervezeti, adminisztratív és elszámolási követelményeket is;

20.  rámutat, hogy a pénzügyi támogatások új formáinak bevezetése előtt elemzés alá kell vetni a már meglévő eszközöket azok hatékonyságának igazolása érdekében, és ehhez – egy átláthatóbb befektetési piac kialakulásának elősegítését célozva – szükségesnek tartja a beruházások társadalmi eredményének mérésére és összehasonlítására alkalmas eszközök létrehozását;

21.  véleménye szerint olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a szociális vállalkozások pénzügyileg függetlenek legyenek és kereskedelmi vállalkozói tevékenységekben is részt vegyenek;

22.  úgy véli, hogy a szociális vállalkozási tevékenység és a szociális vállalkozások előtérbe helyezése érdekében megfelelő nyomon követés és átláthatóság által jellemzett elszámoltatható gazdálkodási folyamatokra van szükség;

Mérések, támogatás és promóció

23.  kéri, hogy a Bizottság kezdeményezésére a szociális vállalkozásokkal együttműködve készítsenek összehasonlító tanulmányt az Unióban létező különféle nemzeti és regionális jogi keretekről, valamint a szociális vállalkozások működési feltételeiről és jellemzőiről, beleértve méretüket, számukat és tevékenységi területüket, továbbá a nemzeti tanúsítási és címkézési rendszereket is;

24.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások formájukat, méretüket, tevékenységüket, gazdálkodásukat és együttműködésüket illetően nagy különbségeket mutatnak; megjegyzi, hogy léteznek olyan szociális vállalkozások, amelyek kiválóan lépést tudnak tartani a területükön végbemenő fejlődéssel, és elegendő kapacitással rendelkeznek saját fejlesztéseikhez, de vannak olyanok is, amelyeknél hiányoznak az ilyen jellegű vállalkozások elindítására, fejlesztésére és irányítására vonatkozó megfelelő ismeretek;

25.  úgy véli, hogy az uniós szociális vállalkozások versenyképességének növelése érdekében ösztönözni kell a szociális innovációs klaszterek létrehozását, amelyek nem csupán helyi szinten rendelkeznek hozzáadott értékkel; úgy véli továbbá, hogy a szociális vállalkozások – megfelelő ösztönzőkön keresztül – fontos szerepet játszhatnak a munkaerőpiacról kilépett, 50 évnél idősebb szakképzett munkavállalók foglalkoztatásában;

26.  támogatja a Bizottság javaslatát, hogy hozzanak létre egy többnyelvű, elérhető és felhasználóbarát online platformot a szociális vállalkozások számára, amely többek között lehetővé teszi az egymástól való tanulást és a bevált modellek cseréjét, elősegíti a partnerségek létrejöttét és a finanszírozáshoz való hozzáféréssel és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információmegosztást, és a határokon átnyúló együttműködés hálózataként is szolgál; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyílt koordinációs módszer révén fordítsanak figyelmet a szociális vállalkozásokra;

27.  támogatja a Bizottság javaslatát, hogy a COM(2011)0682 közleményében előirányzott intézkedések terén tett haladás megfigyelése és értékelése céljából hozzanak létre egy szociális vállalkozással foglalkozó szakértői csoportot (GECES);

28.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy olyan „szociális címke” hasznosságát és megvalósíthatóságát, amelyet a szociális vállalkozásoknak ítélnek oda a közbeszerzéshez és a szociálisan innovatív beszerzésekhez való jobb hozzáférésük biztosítása érdekében, a versenyszabályok sérelme nélkül; javasolja, hogy az ilyen címkével rendelkező vállalkozásokat rendszeresen ellenőrizzék a címke kapcsán meghatározott rendelkezések tiszteletben tartása tekintetében,

29.  felhív arra, hogy az uniós közbeszerzési szabályok a „legalacsonyabb költség” helyett a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” elvét alkalmazzák, amikor a szolgáltatásnyújtásra szerződéses megbízást adnak;

30.  kéri a Bizottságot, hogy a szociális vállalkozásokkal és a szociális gazdasággal kapcsolatban alakítson ki jobb megértést és ismereteket, és javítsa mindkettő láthatóságát a tudományos kutatás támogatásán keresztül, többek között a 8. keretprogram (Horizont) révén, és hogy készítsen éves tevékenységi jelentéseket a szociális vállalkozásokról és szociális teljesítményükről; kéri a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a Bizottság javaslattételi felhívásának, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok készítsenek megbízható statisztikákat a szociális vállalkozásokról;

31.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be a szociális vállalkozásokat a foglalkoztatási és a társadalmi befogadást célzó cselekvési tervekbe, és támogassák egy európai szociális vállalkozói díj létrehozását a szociális hatások elismerése érdekében;

32.  rámutat, hogy a szociális vállalkozások maximális támogatást és elfogadottságot igényelnek az ismertségük fokozása – többek között a tisztán gazdasági jellegű hasznokon túlmutató hasznuk hangsúlyozása révén, és átfogó – az Európai Bizottság, a tagállamok és a szociális partnerek által támogatott – tájékoztató kampány elindítását kéri egy elérhető, többnyelvű online platform bevezetésén keresztül, amely gyors és könnyen elérhető tájékoztatást nyújt a szociális termékekről és a polgároknak nyújtott szolgáltatásokról;

33.  kéri a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a szociális vállalkozások, a szociális vállalkozói szellem és a társadalmi felelősségvállalás elveinek beépítését az iskolai, egyetemi és más oktatási tantervekbe és az egész életen át tartó tanulási programokba a szociális és polgári készségek fejlesztése és a szociális vállalkozásokban való elhelyezkedés támogatása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a szociális vállalkozók hagyományos és internetes alapú oktatását, és ösztönözzék a szociális vállalkozások, az üzleti vállalkozások és a tudományos körök szorosabb együttműködését a szociális vállalkozásokra vonatkozó ismeretek terjesztése, jobb megértésük, valamint az esetleges sztereotípiák elleni küzdelem érdekében;

34.  úgy véli, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalának közös európai kerete világosabb és hatékonyabb információt biztosít majd a szociális vállalkozásokba történő befektetésekre vonatkozóan;

35.  üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy vizsgálni és mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy a szociális vállalkozások az alvó szabadalmakat a fejlődésük előmozdítása érdekében felhasználják, és reméli, hogy a közeljövőben konkrét intézkedésekre kerül sor;

o
o   o

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://www.emes.net/fileadmin/emes/PDF_files/News/2008/11.08_EMES_UNDP_publication.pdf.
(2) HL C 76. E, 2010.3.25., 16. o.
(3) HL C 199. E, 2012.7.7., 187. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0071.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat