Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2308(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0283/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0283/2012

Viták :

PV 20/11/2012 - 11
CRE 20/11/2012 - 11

Szavazatok :

PV 21/11/2012 - 5.12
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0443

Elfogadott szövegek
PDF 253kWORD 126k
2012. november 21., Szerda - Strasbourg
A palagáz- és palaolaj-kitermelés környezetre gyakorolt hatása
P7_TA(2012)0443A7-0283/2012

Az Európai Parlament 2012. november 21-i állásfoglalása a palagáz- és palaolaj-kitermelésnek a környezetre gyakorolt hatásairól (2011/2308(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre (élőhely-irányelv)(6),

–  tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanács irányelvre (környezeti felelősségről szóló irányelv)(8),

–  tekintettel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (vízügyi keretirányelv)(9),

–  tekintettel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvre (ivóvízirányelv)(10),

–  tekintettel a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a felszín alatti vizekről szóló irányelv)(11),

–  tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i (módosított) 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(12) és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(13),

–  tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (REACH rendelet)(14),

–  tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(15), amely a hatályos uniós jogszabályokat az ENSZ globálisan harmonizált rendszeréhez (GHS) igazítja,

–  tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (biocid termékekről szóló irányelv)(16),

–  tekintettel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK irányelvre (Seveso II. irányelv)(17),

–  tekintettel a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonsági kihívásainak kezeléséről szóló, 2011. szeptember 13-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága által megrendelt, az Európában található nem hagyományos gázról szóló, 2011. november 8-i jelentésre(19),

–  tekintettel az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága részéről az Európai Parlament képviselőinek küldött, a palagáz-kitermelési projektek uniós környezetvédelmi jogi keretéről szóló, 2012. január 26-i jegyzékre,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „2050-ig szóló energia-ütemterv” című közleményére (COM(2011)0885),

–  tekintettel a 886/2011. számú (a bulgáriai palagázkutatás és -kitermelés kockázatairól szóló) és az 1378/2011. számú (a palagáz lengyelországi kitermeléséről szóló) petícióra,

–  tekintettel az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának A. Tematikus Osztálya (Gazdaság- és tudománypolitika) által 2011 júniusában közzétett, a palagáz- és palaolaj-kitermelésnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásáról szóló tanulmányra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4., 11., 191., 192., 193. és 194. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0283/2012),

A.  mivel a közelmúlt technológiai fejlődése a világ egyes részein rövid idő alatt kereskedelmi méretűvé növelte a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelését; mivel az EU-ban még nem folyik kereskedelmi léptékű kitermelés, és mivel a készletek mennyiségét, valamint a környezetre és a közegészségre gyakorolt lehetséges hatásokat tovább kell vizsgálni;

B.  mivel a palagáz kitermelése nem mentes az ellentmondásoktól az EU-ban, de világszerte sem, ezért a technológia továbbfejlesztése előtt valamennyi (környezetvédelmi, közegészségügyi és éghajlat-változási) hatást alaposan meg kell vizsgálni;

C.  mivel a 2050-ig szóló energia-ütemterv kimondja, hogy a palagáz és az egyéb nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok igen jelentős potenciális új energiaforrássá váltak Európában; mivel a szén és az olaj gázzal történő felváltása az életciklusuktól függően rövid és hosszú távon segíthet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében;

D.  mivel a gáz felhasználható az alapterhelésnek megfelelő villamosenergia-termelésre, továbbá megbízható tartaléka lehet a változó mértékben rendelkezésre álló energiaforrásoknak, például a szél- és a napenergiának, és mivel e megbízhatóság mérsékli azokat a technikai kihívásokat, amelyeket a hálózat kiegyensúlyozása jelent; mivel a gáz a fűtés/hűtés és az EU versenyképességét javító számos más ipari felhasználás számára hatékony tüzelőanyag;

E.  mivel a palagáz és a szénhez kötött metán nem hagyományos fosszilis tüzelőanyag-készletének kitermeléséhez alkalmazott két fő technológiát, a vízszintes fúrást és a hidraulikus rétegrepesztést csak egy évtizede használják kombinálva, és e két technológia kombinálása és a velük járó beavatkozás léptéke miatt ezt nem szabad összetéveszteni a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésénél használt kúttalpkezelési technológiákkal;

F.  mivel az EU elkötelezett az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésére és a megújuló energiaforrások arányának növelésére irányuló, jogilag kötelező érvényű célok mellett; mivel a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére vonatkozó valamennyi döntést a kibocsátáscsökkentés szükségességének fényében kell vizsgálni;

G.  mivel eddig nem létezett uniós (keret)irányelv a bányászati tevékenységek szabályozására;

H.  mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat a rétegrepesztésre használt vegyi anyagokra és hidraulikus rétegrepesztéssel járó környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokra vonatkozóan; mivel még fontos vizsgálatok vannak folyamatban és a további, folyamatos kutatások iránti igény egyre növekszik; mivel az adatok rendelkezésre állása és átláthatósága, a mintavétel és a tesztek elsődleges fontosságúak a közegészségügyet és a környezetet védő szabályozást elősegítő magas szintű kutatásokhoz;

I.  mivel a fosszilis tüzelőanyagok minden típusának és az ásványi nyersanyagoknak a kitermelése potenciális kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre; mivel alapvetően fontos, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos jövőbeni európai erőforrás-fejlesztési döntések során az elővigyázatosság és a „szennyező fizet” elvének megfelelően járjanak el, illetve a feltárás és a kinyerés folyamatának minden szakaszában figyelembe vegyék az esetlegesen jelentkező hatásokat;

J.  mivel a környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok miatt egyes uniós tagállamok, például Franciaország és Bulgária, már moratóriumot vezettek be a palagáz-kitermelésre;

K.  mivel a környezetvédelmi hatásvizsgálatot e projektek környezetvédelmi kockázatai ellenére általában nem szabják a palagáz-kitermelési projektek feltételéül;

L.  mivel az EU feladata, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység esetében magas szinten biztosítsa az emberi egészség védelmét;

M.  mivel jelenleg számos európai kormány, például a francia, a bolgár, a németországi Észak–Rajna–Vesztfália kormánya, a svájci Fribourg és Vaud kormánya, valamint az Egyesült Államok számos állama (Észak-Karolina, New York, New Jersey, és Vermont, továbbá több mint 100 helyi kormányzat), és emellett a világ számos más országának kormánya (Dél-Afrika, a kanadai Quebec, az ausztráliai Új-Dél-Wales) tart érvényben tilalmat vagy moratóriumot a hidraulikus rétegrepesztésnek a kőolaj vagy a földgáz palából vagy más kötött kőzetből való kitermelésekor történő használatára;

N.  mivel jelenleg számos tagállam – például a Cseh Köztársaság, Románia és Németország – vizsgálja a kőolaj vagy a földgáz palából vagy más kötött kőzetből való feltárására vagy kitermelésére vonatkozó moratórium bevezetését;

O.  mivel a környezeti felelősségről szóló irányelv nem kötelezi az üzemeltetőket, hogy megfelelő biztosítást kössenek, tekintettel a nyersanyag-kitermelő iparban bekövetkező balesetekhez kapcsolódó magas költségekre;

Általános keret – szabályozás, végrehajtás, nyomon követés és együttműködés

1.  értelmezése szerint a palagázfeltárás és -kitermelés alatt értendő a szénhidrogének minden olyan nem szokványos feltárása és kitermelése, amely a fosszilis tüzelőanyagok iparágaiban világszerte használt vízszintes fúrási technikát és nagy mennyiségű vizet igénylő hidraulikus rétegrepesztést alkalmaz;

2.  hangsúlyozza, hogy jóllehet a tagállamok kizárólagos előjoggal rendelkeznek saját energiaforrásaik kinyerésére, a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos minden fejlesztés során – a vonatkozó uniós biztonsági és környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően – tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az egész Unióban;

3.  úgy véli, hogy alaposan elemezni kell a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatos európai uniós szabályozási keretrendszert; üdvözli ezért a kockázatok azonosításáról, az üvegházgáz-kibocsátások életciklusra vetített alakulásáról, a vegyi anyagokról, a vízről, a földhasználatról és a palagáz uniós energiapiacokra gyakorolt hatásáról szóló bizottsági tanulmányok közeljövőbeli lezárását; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a jelenleg folyó szabályozói vizsgálatok lezárásáig legyenek elővigyázatosak a palagáz további hasznosításával kapcsolatban, és hogy ténylegesen hajtsanak végre valamennyi hatályos jogszabályt a kockázatok csökkentése érdekében valamennyi gázkitermelési művelet esetében;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy a tanulmányok lezárultát követően végezzen átfogó értékelést az egészség- és környezetvédelemre vonatkozó európai jogszabályi keret alapján, és adott esetben – összhangban a Szerződés alapelveivel – a lehető leghamarabb tegyen javaslatot a megfelelő intézkedésekre, beleértve jogalkotási intézkedéseket is;

5.  hangsúlyozza, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének – a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermeléséhez hasonlóan – kockázatai vannak; úgy véli, hogy e kockázatokat határozott szabályozási kereteken belül megelőző intézkedésekkel kell kezelni, azaz megfelelő tervezéssel, teszteléssel, új és a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazásával, a bevált iparági gyakorlatokkal, továbbá folyamatos adatgyűjtéssel, nyomon követéssel és jelentéstétellel; rendkívül fontosnak tartja, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyag feltárásának vagy kitermelésének megkezdése előtt a potenciális fúrási területeken el kell végezni a víztartó rétegekben lévő talajvizekben természetesen előforduló metán és vegyi anyagok alapszintjeinek, valamint a levegőminőség aktuális szintjeinek mérését; úgy véli továbbá, hogy az eredeti gyártók (OEM) vagy az egyenértékű berendezéseket gyártók rendszeres bevonása révén biztosítani lehet, hogy a kritikus fontosságú biztonsági és környezetvédelmi berendezések továbbra is a leghatékonyabb módon működjenek és teljesítsék a biztonsági előírásokat;

6.  felhívja a figyelmet a Bizottságnak a hidraulikus rétegrepesztésre alkalmazandó uniós környezetvédelmi jogi keretről szóló előzetes értékelésére; sürgeti a Bizottságot, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a tagállamok megfelelően átültessék és alkalmazzák a legfőbb uniós környezetvédelmi jogi aktusokat, és haladéktalanul adjon iránymutatást a palagázfeltárás és -kitermelés esetén végzendő környezeti hatásvizsgálathoz szükséges kiindulási vízmegfigyelési adatok megállapításához és a hidraulikus rétegrepesztés különböző földtani közegek felszín alatti vízkészleteire gyakorolt hatásainak – beleértve az esetleges szivárgást és az összesített hatásokat is – felméréséhez alkalmazott kritériumok megállapításához egyaránt;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozóan vezessen be az EU egészére kiterjedő kockázatkezelési keretrendszert, figyelemmel annak biztosítására, hogy az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó harmonizált rendelkezések valamennyi tagállamra kiterjedően alkalmazandók legyenek;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az illetékes szabályozó hatóságokkal együttműködve gondoskodjon az e területen zajló fejlesztések folyamatos nyomon követéséről, és az uniós környezetvédelmi jogszabályok kiegészítése és kiterjesztése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket;

9.  megjegyzi, hogy a metán erőteljes üvegházhatást kiváltó gáz, amelynek kibocsátásával a 2003/87/EK (kibocsátáskereskedelmi) irányelv vagy a 406/2009/EK (kötelezettségvállalás-megosztási) határozat alapján teljes mértékben el kell számolni;

10.  hangsúlyozza, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok feltárására és kitermelésére vonatkozó – a hatályos uniós jognak teljes mértékben megfelelő – szabályozás hatékonysága végső soron az illetékes nemzeti hatóságok szándékától és forrásaitól függ; felkéri ezért a tagállamokat, hogy biztosítsák az engedélyezett tevékenységek figyelemmel kíséréshez, ellenőrzéséhez és végrehajtásához elegendő humán és technikai kapacitásokat, például az illetékes nemzeti hatóságok munkatársai számára a megfelelő képzést;

11.  felhívja a figyelmet a neves intézmények, nevezetesen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által megkezdett jelentős munkára, amely a nem hagyományos gázra és a hidraulikus rétegrepesztésre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatra irányuló útmutató elkészítésére irányul;

12.  kéri, hogy a megbízható tudományos és mérnöki gyakorlat alapján dolgozzanak ki egy átfogó európai referenciadokumentumot (BREF) a rétegrepesztés legjobb rendelkezésre álló technológiáiról;

13.  felhívja azokat a nemzeti hatóságokat, amelyek engedélyezték a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, hogy vizsgálják felül a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésénél alkalmazott kutak fúrására vonatkozó meglévő tagállami jogszabályokat, és módosítsák e rendelkezéseket, hogy azok a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok sajátosságaira is kiterjedjenek;

14.  elismeri, hogy a balesetek megelőzése és a balesetekre való hatékony reagálás felelősségét mindenekelőtt az ipar viseli; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a hidraulikus rétegrepesztéssel kapcsolatos tevékenységek felvételét a környezeti felelősségről szóló irányelv III. mellékletébe, és az illetékes hatóságokat, hogy az üzemeltetőktől követeljenek meg a környezetvédelmi és polgári jogi felelősségre vonatkozó megfelelő pénzügyi biztosítékokat, amelyek kiterjednek a saját vagy másoknak kiszervezett tevékenységeik által okozott minden balesetre és nem szándékos negatív hatásra; úgy véli, hogy minden környezetszennyezés esetén a szennyező fizet elvet kell alkalmazni; üdvözli, hogy a magas szintű környezetvédelmi és biztonsági normák megalkotásával az ipar előrelépéseket tett e téren; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ipar megfelelőségét képzett és független szakemberek által végrehajtott rendszeres vizsgálatok útján ellenőrizzék;

15.  felhívja a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének területén tevékenykedő energiavállalatokat, hogy fektessenek be a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos technológiák környezetvédelmi teljesítményének javítására irányuló kutatásba; sürgeti az uniós vállalkozásokat és a tudományos intézeteket, hogy dolgozzanak ki ide kapcsolódó, együttműködésen alapuló K+F programokat, amelyek a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos feltárási és termelési tevékenységek biztonságának és kockázatainak jobb megértéséhez vezetnek;

16.  megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló, 2012. március 15-i állásfoglalásában megfogalmazott felhívását, hogy szorgalmazzák a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatások megszüntetéséről szóló G-20-megállapodás gyorsabb végrehajtását; úgy véli, hogy a fosszilis tüzelőanyagok lelőhelyeinek, köztük a nem hagyományos források lelőhelyeinek feltárását és kitermelését nem szabad állami forrásokból támogatni;

17.  véleménye szerint a környezet, az emberek és az állatok egészségének károsításával kapcsolatos kölcsönös titoktartási megállapodások, amelyek a palagáz-lelőhelyek szomszédságában élő földtulajdonosok és a palagáz-kitermelők között jöttek létre az Egyesült Államokban, nem volnának összeegyeztethetők az Unió és a tagállamok Aarhusi Egyezmény szerinti kötelezettségeivel, a környezeti információkhoz való hozzáférésről szóló 2003/4/EK irányelvvel és a környezeti felelősségről szóló irányelvvel;

A hidraulikus rétegrepesztés környezetvédelmi aspektusai

18.  elismeri, hogy a palagázfeltárás és -kitermelés valószínűleg összetett és több területet átfogó kölcsönhatásokat eredményezhet a közvetlen környezettel, különösen a hidraulikus rétegrepesztés technológiájának alkalmazása, a repesztéshez alkalmazott folyadék összetétele, a kutak mélysége és építése, valamint az esetleg érintett földfelszíni terület kiterjedése miatt;

19.  elismeri, hogy a különböző régiók sajátos kőzettípusai határozzák meg a kitermelés megtervezését és módszerét; sürgeti, hogy a mélyebb és a sekélyebb rétegekben található ígéretes palalelőhelyek esetében az engedélyezés előtt legyen kötelező a talajvíz kiinduló elemzése és a geológiai elemzés, amely magában foglalja a régióban zajlott vagy jelenleg folyó bányászati tevékenységekről szóló jelentéseket is;

20.  hangsúlyozza, hogy tudományos vizsgálatokra van szükség a rétegrepesztéssel kapcsolatos légszennyezés és vízszennyezés emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatásával kapcsolatban;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a kitermelési tevékenység által a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatára vonatkozó előírások tényleges végrehajtását a nemzeti jogban; ugyanakkor kiemeli, hogy minden hatásvizsgálatot nyílt és átlátható eljárás keretében kell lefolytatni;

22.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának „Útmutató a 85/337/EGK irányelv alkalmazásához a nem hagyományos szénhidrogén-feltárással és -kitermeléssel kapcsolatos projektek során” című, 2011. december 12-i útmutatója (hiv.: Ares(2011)1339393) megerősíti, hogy az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, a 2011/92/EU irányelvvel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 85/337/EGK irányelv (amely a környezeti hatásvizsgálatról szóló vagy khv-irányelvként ismert) hatálya kiterjed a nem szokványos szénhidrogén-feltárásra és -kiaknázásra; továbbá emlékeztet arra, hogy minden alkalmazott hidraulikus rétegrepesztési technológia részét képezi a hagyományos és nem hagyományos, átfogó szénhidrogén-feltárási és kitermelési tevékenységeknek, amelyek az Unió fent említett környezetvédelmi jogszabályai és a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat annak biztosítására, hogy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv rendelkezései megfelelően figyelembe vegyék a palagáz, a palaolaj és a szénhez kötött metán feltárásának és kitermelésének sajátosságait; ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes környezeti hatásvizsgálat a teljes életciklus vonatkozásában terjedjen ki a levegőminőségre, a talajminőségre, a vízminőségre, a geológiai stabilitásra gyakorolt és a zajszennyezéssel kapcsolatos hatásokra;

24.  felszólít a hidraulikus rétegrepesztést alkalmazó projekteknek a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv I. mellékletébe történő felvételére;

25.  megjegyzi, hogy ahogyan azt a palagáznak az Északnyugat-Angliában végzett feltárása is szemléltette, fennáll a szeizmikus rengések kockázata; támogatja az Egyesült Királyság kormányának megrendelésére készített jelentésben szereplő ajánlást, hogy az üzemeltetőkkel szemben követeljék meg a meghatározott szeizmikus és mikroszeizmikus hatásokkal kapcsolatos normák betartását;

26.  emlékeztet arra, hogy a palagáz fenntarthatósága még nem bizonyított; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a környezetvédelmi integritás alátámasztása érdekében végezzék el a kitermelés és a feldolgozás teljes folyamata során jelentkező üvegházgázhatásúgáz-kibocsátások alapos értékelését;

27.  a felelősséggel összefüggésben indokoltnak tartja annak előírását, hogy a palagázpiaci szereplők esetében megforduljon a bizonyítási teher, ha – a zavaró hatások természetére és káros hatásaira, más lehetséges okokra és bármely más körülményre tekintettel – a környezet károsodását a valószínűségek mérlegelése alapján a palagáz-kitermelés okozta;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a rétegrepesztő folyadékoknak a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv III. mellékletébe való kifejezett felvételére;

29.  elismeri, hogy a hidraulikus rétegrepesztéshez viszonylag sok vízre van szükség, mivel a víz rendkívül érzékeny erőforrás az EU-ban; kiemeli, hogy tovább kell fejleszteni a helyi hidrológiai viszonyokon alapuló vízellátási terveket, amelyek figyelembe veszik a helyi vízkészleteket, a többi helyi vízfelhasználó szükségleteit és a szennyvízkezelési kapacitásokat;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a hatályos európai környezetvédelmi normákat maradéktalanul betartsák, különös tekintettel a hidraulikus rétegrepesztés során használt vízre, megsértésüket pedig megfelelően szankcionálják;

31.  emlékeztet arra, hogy a vízügyi keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy hajtsák végre a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák az összes felszíni víztest állapotának romlását, beleértve a pontforrásokból, például a szénhidrogének feltárásának és kitermelésének helyszínéről kiinduló hatásokat is;

32.  felszólítja az ipart, hogy átlátható együttműködésben a nemzeti szabályozó szervekkel, valamint a környezetvédő csoportokkal és közösségekkel tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzze az érintett felszín alatti víztestek állapotának romlását, és ezáltal fenntartsa a felszín alatti vizek vízügyi keretirányelvben és a felszín alatti vizekről szóló irányelvben meghatározott jó állapotát;

33.  elismeri, hogy a hidraulikus rétegrepesztés nagy mélységben, jóval a talajvíz víztartó rétegei alatt történik; úgy véli ezért, hogy mivel a fúrási tevékenység keresztezi az ivóvízforrásokat, a felszín alatti vizek szennyezésével kapcsolatban a legfőbb kérdés gyakran a kutak sértetlensége, illetve a kútbélés és a cementezés minősége, és a kutak ellenálló képessége a befecskendezett folyadék nagy nyomásával és a kis magnitúdójú földrengésekkel szemben;

34.  sürgeti, hogy bizonyos sérülékeny és különösen fenyegetett területeken, mint például ivóvízvédelmi területeken vagy ivóvízvédelmi területek alatt, valamint szénbányászati területeken alapvetően tiltsák meg a hidraulikus rétegrepesztést;

35.  hangsúlyozza, hogy a hatékony megelőzéshez a kútfúrásra és a kutak karbantartására vonatkozó legmagasabb szintű előírások és gyakorlatok szigorú betartásának következetes ellenőrzésére van szükség; úgy véli, hogy az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk a kútlezárási jelentéseket az illetékes hatóságok részére; hangsúlyozza, hogy az iparágnak és az illetékes hatóságoknak minden szakaszban rendszeres minőség-ellenőrzéssel kell biztosítaniuk a kútbélés és a cementezés sértetlenségét, valamint – szoros együttműködésben a vízművállalatokkal – talajvízből vett mintákkal kell ellenőrizniük az ivóvíz minőségét; rámutat arra, hogy ehhez jelentős emberi erőforrások és minden szintre kiterjedő műszaki szakismeretek kellenek;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul adjon iránymutatást a palagázfeltárás és -kitermelés esetén végzendő környezeti hatásvizsgálathoz szükséges kiindulási vízmegfigyelési adatok megállapításához és a hidraulikus rétegrepesztés különböző földtani közegek felszín alatti vízkészleteire gyakorolt hatásainak – beleértve az esetleges szivárgást és az összesített hatásokat is – felméréséhez alkalmazott kritériumok megállapításához egyaránt;

37.  javasolja, hogy az üzemeltetők, a szabályalkotók és a vészhelyzeti szolgálatok dolgozzanak ki közösen szükséghelyzeti intézkedési terveket, továbbá állítsanak fel speciális vészhelyzeti akciócsoportokat;

38.  úgy véli, hogy a helyszíni, acél tárolótartály segítségével megvalósított zárt körös vízvisszaforgatás a leginkább környezetbarát módja a visszafolyó víz kezelésének, mivel minimalizálja a vízmennyiséget, a kiömlés esélyét és a vízkezeléshez kapcsolódó szállítási költségeket és károkat; úgy véli, hogy amennyiben lehetséges, ezt a fajta újrahasznosítást kell alkalmazni; a vízügyi keretirányelv rendelkezéseivel összhangban elutasítja a visszaáramló szennyvíz tárolás céljából történő visszasajtolását a földtani közegbe;

39.  felhívja az üzemeltetőket, hogy az ivóvíz-szolgáltató vállalatokkal és az illetékes hatóságokkal együttműködve szigorúan kövessék a meglévő szennyvízkezelési szabályokat és a kötelező vízgazdálkodási terveket; hangsúlyozza azonban, hogy a meglévő szennyvízkezelő létesítmények elégtelenül vannak felszerelve a hidraulikus rétegrepesztésből származó szennyvíz kezeléséhez, és előfordulhat, hogy szennyező anyagokat bocsátanak ki a folyókba és folyóvizekbe; úgy véli emiatt, hogy az illetékes hatóságoknak az érintett tagállamokban el kell végezniük valamennyi érintett vízkezelő létesítmény teljes körű vizsgálatát;

40.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani egy minimális biztonsági távolságot a kútalapok és a vízkivételi kutak között;

41.  úgy véli, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos jelenlegi ellentmondások közül sok részben abból eredt, hogy az iparág kezdetben elutasította a hidraulikus repesztéshez használt folyadékok vegyianyag-tartalmának közzétételét; úgy véli, hogy teljes átláthatóságra van szükség, és minden üzemeltető számára kötelezően elő kell írni a rétegrepesztő folyadékok vegyianyag-tartalma összetételének és koncentrációjának teljes közzétételét és a REACH-rendeletben szereplő jelenlegi uniós szabályozásnak való teljes körű megfelelést;

42.  véleménye szerint a környezet, az emberek és az állatok egészségének károsításával kapcsolatos kölcsönös titoktartási megállapodások – például a palagáz-lelőhelyek szomszédságában élő földtulajdonosok és a palagáz-kitermelők között az Egyesült Államokban hatályos megállapodások – nem egyeztethetők össze az Unió és a tagállamok Aarhusi Egyezmény szerinti kötelezettségeivel, az információhoz való hozzáférésről szóló irányelvvel (2003/4/EK) és a környezeti felelősségről szóló irányelvvel;

43.  megjegyzi, hogy az egyetlen alapról fúrt többszintes kutak minimálisra csökkentik a földhasználatot és alig zavarják meg a tájképet;

44.  megjegyzi, hogy az egyesült államokbeli palagázkutak hozama határozottan csökkent az első két évet követően, aminek következtében most folyamatosan új kutakat fúrnak; megjegyzi, hogy a tárolótartály-, kompresszorállomás- és csőhálózati infrastruktúra szintén hozzájárul a palagáz-kitermelési tevékenységeknek a földhasználat területén megmutatkozó hatásához;

45.  felkéri azokat a tagállamokat, amelyek a palagáz- vagy a más nem hagyományos fosszilistüzelőanyag-források feltárása mellett döntenek, hogy küldjék el a Bizottság részére az azt részletező nemzeti terveiket, hogy miként illeszkedik az ilyen készletek kiaknázása az EU kötelezettségvállalás-megosztási határozata szerinti nemzeti kibocsátáscsökkentési célkitűzéseikhez;

46.  elismeri, hogy a hidraulikus rétegrepesztés és a vízszintes fúrás területén megmutatkozó folyamatos technológiai fejlesztések javíthatják a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok biztonságosságát, és mérsékelhetik a potenciális környezeti hatásokat; ösztönzi az iparágat a technológia továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítések fokozására és a legjobb technológiai megoldások alkalmazására a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok készleteinek kiaknázása terén;

47.  felhívja az illetékes nemzeti földtani hatóságokat, hogy azokon a szeizmikai szempontból sérülékeny területeken, amelyekkel kapcsolatban palagáz-kitermelési engedélyeket adtak ki, a háttérszeizmicitás megállapítása érdekében végezzenek kiindulási szeizmikus megfigyelést, ami lehetővé teszi a kitermelés által keltett esetleges földrengések lehetőségének és potenciális hatásának értékelését;

48.  rámutat, hogy a palagáz életciklusra vetített üvegházgázhatásúgáz-mérlegének a szénével való, kedvező eredményt mutató összehasonlítása egy százéves légköri életciklussal kapcsolatos becslés függvénye; úgy véli, hogy az, hogy a globális kibocsátásoknak 2020-ig el kell érniük a csúcspontjukat, egy rövidebb időszak, például 20 év vizsgálatát indokolná, amely megfelelőbb lehetne e célra; további tudományos kutatást szorgalmaz a szivárgásból eredő metánkibocsátásokkal kapcsolatban, hogy javítsák e kibocsátások elszámolását a tagállamok éves kimutatásaiban és az uniós kötelezettségvállalás-megosztási határozat szerinti célkitűzések viszonylatában;

49.  sürgeti a bizottságot, hogy terjesszen elő arra irányuló jogalkotási javaslatokat, hogy valamennyi európai uniós palagázkútra vonatkozóan tegyék kötelezővé a tökéletes (azaz „környezetbarát”) égés elérését lehetővé tévő eszközök alkalmazását, hogy a fáklyázás alkalmazását a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak felmerülésének esetére korlátozzák, továbbá hogy valamennyi palagázkútra vonatkozóan teljes mértékben tiltsák be a szellőztetést, erőfeszítést téve ilyen módon a metán szivárgásból eredő kibocsátásának és a palagázhoz kapcsolódó illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére;

Nyilvános részvétel és helyi körülmények

50.  elismeri, hogy a fúrások ronthatják az életkörülményeket; ezért felszólít arra, hogy ezt a szempontot vegyék figyelembe a szénhidrogén-források feltárásához és kitermeléséhez szükséges engedélyek megadásakor, és felkéri elsősorban az ipari szereplőket arra, hogy az elérhető legjobb technológiák alkalmazása révén, a hatóságokat pedig arra, hogy a szigorú szabályok alkalmazása révén hozzanak meg minden szükséges intézkedést tevékenységük kedvezőtlen következményeinek minimalizálására;

51.  felkéri az iparágat, hogy vegye fel a kapcsolatot a helyi közösségekkel, és vitassák meg a palagáz-kitermelés közlekedésre, útminőségre és zajszintre gyakorolt hatása minimalizálásának közös megoldásait ott, ahol ilyen kitermelési tevékenységekre kerül sor;

52.  kéri a tagállamokat, hogy a helyi önkormányzatokat teljes körűen tájékoztassák és vonják be, különösen a feltárási és kitermelési engedélyek iránti kérelmek kivizsgálása során; különösen azt kéri, hogy teljes körű hozzáférést biztosítsanak a környezetre, a lakosság egészségére és a helyi gazdaságra gyakorolt hatásokról szóló hatásvizsgálatokhoz;

53.  úgy véli, hogy a nyilvános részvételt a megfelelő tájékoztatással és a kinyerés és a feltárás minden egyes fázisát megelőző nyilvános konzultációk révén kell biztosítani; nagyobb átláthatóságot sürget a hatásokat, a vegyi anyagokat és az alkalmazott technológiai megoldásokat, továbbá valamennyi vizsgálatot és ellenőrző intézkedést illetően, hogy a nyilvánosság megértse az e tevékenységekre vonatkozó szabályokat, és bízzon azokban;

54.  elismeri, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos valamennyi kérdés rendezése érdekében arra van szükség, hogy sokkal hatékonyabb legyen az iparág, a szabályozók és a nyilvánosság közötti információcsere;

55.  üdvözli ezzel kapcsolatban az EU 2012-es költségvetésében a nyilvános párbeszédre előirányzott összegeket, és arra buzdítja a tagállamokat, hogy használják fel ezeket a támogatásokat, biztosítva ezzel, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére potenciálisan alkalmas területeken élő polgárok tájékozottabbak legyenek, és ténylegesen részt tudjanak venni a helyi és nemzeti kormányzati struktúráikban folyó döntéshozatalban;

Nemzetközi vonatkozások

56.  úgy véli, hogy a palagáz és más fosszilis tüzelőanyagok használatának összhangban kell lennie az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 2. cikkével, amely felszólít arra, hogy „olyan szinten stabilizálják az üvegházhatást okozó gázok koncentrációját a légkörben, amely meggátolja az éghajlati rendszerre gyakorolt káros, emberi eredetű hatást”, és hangsúlyozza, hogy a fosszilis tüzelőanyagok – például a palagáz – infrastruktúrájához való túlzott ragaszkodás elérhetetlenné tenné e nemzetközi célkitűzés elérését;

57.  úgy véli, hogy a szivárgásból eredő metánkibocsátás a fokozódó palagázfeltárással és -kitermeléssel világszerte jelentősen nőni fog, és hogy a palagáz üvegházhatást fokozó képességét (GWP) átfogóan még nem értékelték; ezért hangsúlyozza, hogy a nem hagyományos olaj- és gázforrások kitermelése gátolhatja a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó 7. millenniumi fejlesztési cél elérését, és alááshatja a koppenhágai megállapodásban rögzített, legújabb nemzetközi éghajlat-változási kötelezettségvállalásokat; megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás már most is a szegény országokra van leginkább hatással; hangsúlyozza továbbá, hogy a közvetlen egészségügyi és környezeti hatásokon túl a nem hagyományos gáz- és olajkitermelés megélhetésre gyakorolt hatása különös fenyegetést jelent, kivált az afrikai országokban, ahol a helyi közösségek mezőgazdasága és halászata nagyban a természeti erőforrásoktól függ;

58.  kitart amellett, hogy le kell vonni az USA palagáz-kitermelésének tanulságait; aggodalommal jegyzi meg, hogy a palagáz-kitermelés igen nagy mennyiségű vizet igényel, ami veszélyezteti a tiszta vízhez való hozzáférésre és az élelmezésbiztonságra vonatkozó 7. millenniumi fejlesztési célkitűzést, különösen a szegény országokban, amelyek már most is súlyos vízhiánnyal szembesülnek;

59.  nyomatékosan rámutat arra, hogy az olaj- és gázkitermelés céljából történő földszerzés a földharácsolás egyik fő indítéka a fejlődő országokban, és komoly veszélyt jelent a világ őslakos közösségei, mezőgazdasági termelői és szegényei számára a víz, a termékeny talaj és az élelmiszer hozzáférhetősége szempontjából; megjegyzi, hogy a pénzpiacok 2008-as összeomlását követően láthatóan világszerte felgyorsultak a fedezeti és nyugdíjalapok befektetőinek a nyersanyag-kitermelő iparágakba való beruházásai, ami tovább ösztönözte a kitermelést; ezért kiemeli, hogy minden európai gazdasági szereplőnek mindig az összes megfelelő kormányzati szervvel és a helyi közösséggel szorosan egyeztetve és átlátható módon kell eljárnia a földbérlettel és földszerzéssel kapcsolatos kérdésekben;

60.  megállapítja, hogy mivel nem egyértelmű, hogy az Unió jelenlegi szabályozási kerete megfelelő garanciát biztosít-e a palagázzal kapcsolatos tevékenységekből származó, a környezetet és az emberi egészséget érintő kockázatokkal szemben, a Bizottság az év hátralevő részében várhatóan több tanulmányt készít; úgy véli, hogy a fejlődő országokban palagázt kitermelő európai társaságoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az e tanulmányokból levont tanulságokat; aggodalmát fejezi ki az olajtársaságok tevékenységének a környezetre, az egészségre és a fejlődésre gyakorolt hatása miatt, különösen a szubszaharai Afrikában, mivel némely ottani országban korlátozottak a környezet- és egészségvédelmi törvények végrehajtására és betartatására szolgáló kapacitások; megállapítja továbbá, hogy az európai társaságoknak felelős iparági normákat kell alkalmazniuk mindenhol, ahol működnek;

61.  aggodalmát fejezi ki az európai társaságoknak a fejlődő országokban a nem hagyományos olaj-, illetve gázforrásokra irányuló potenciális befektetései miatt;

62.  hangsúlyozza, hogy be kell tartani az EU-nak az EUMSZ 208. cikkében rögzített, a politikák fejlesztési célú koherenciájának biztosításával kapcsolatos kötelezettségét is; úgy véli, hogy a kitermelő tevékenységekbe befektető társaságoknak székhelyt adó Unió feladata, hogy befolyásolja e társaságok magatartását a fenntarthatóbb gyakorlatok ösztönzése céljából, például a vállalatirányítási normák, valamint a bankokra és a finanszírozásukat ellátó alapokra érvényes szabályozások szigorítása révén, beleértve az egyenlítői alapelvek, a felelős befektetésre vonatkozó elv, valamint az Európai Beruházási Bank és Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott szabályok érvényesítését;

63.  emlékeztet arra, hogy a működésük helye szerinti ország szabályain túl a nemzetközi olajtársaságokra a tőzsdei jegyzésük szerinti ország bíróságainak joghatósága is kiterjed; úgy véli, hogy a székhely szerinti ország szabályozásának hatásos eszközt kell kínálnia az emberi jogok védelmére olyan helyzetekben, amikor az elszámoltathatóság nem érvényesül, az egyesült államokbeli „Alien Tort Claims Act” mintájára;

64.  megjegyzi, hogy számos olyan eszköz áll rendelkezésre – így például a globális jelentési kezdeményezés (GRI), az ENSZ Globális Megállapodás és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai –, amelyek foglalkozhatnának a kitermelő iparágak tevékenységeinek kedvezőtlen társadalmi és környezeti hatásaival; rámutat azonban, hogy a fakultatív iránymutatások nem elegendőek a kitermelés kedvezőtlen hatásának csökkentéséhez;

65.  megjegyzi, hogy jelenleg vizsgálják felül az EU elszámoltathatósági és átláthatósági irányelveit, ami lehetőséget kínál a nyersanyagtermelő iparágak által folytatott adókikerülés és korrupciós gyakorlatok megakadályozására;

66.  sürgeti a Bizottságot, hogy jelöljön meg új lehetőségeket a transznacionális vállalatok társadalmi és környezetvédelmi jogokkal kapcsolatos felelősségére vonatkozó normák megerősítésére, és tárja fel a végrehajtás lehetséges módozatait is;

67.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy néhány, a nem hagyományos olaj- és gázkitermelésben érdekelt vállalat a világ különböző részein eltérő biztonsági normák szerint működik; felkéri a tagállamokat, hogy az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatoktól követelje meg, hogy tevékenységeik során az egész világon az uniós normákat alkalmazzák;

o
o   o

68.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(2) HL L 348., 1992.11.28., 9. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(3) HL L 102., 2006.4.11., 15. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(4) HL L 312., 2008.11.22., 3. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(5) HL L 26., 2012.1.28., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(6) HL L 206., 1992.7.22., 7. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(7) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.
(8) HL L 143., 2004.4.30., 56. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(9) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(10) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.
(11) HL L 372., 2006.12.27., 12. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(12) HL L 275., 2003.10.25., 32. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(13) HL L 140., 2009.6.5., 136. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(14) HL L 396., 2006.12.30., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(15) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
(16) HL L 123., 1998.4.24., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás, 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
(17) HL L 10., 1997.1.14., 13. o.
(18) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0366
(19) TREN/R1/350-2008, 1. rész, http://ec.europa.eu/energy/studies/doc/2012_unconventional_gas_in_europe.pdf.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat