Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2153(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0355/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0355/2012

Viták :

PV 21/11/2012 - 15
CRE 21/11/2012 - 15

Szavazatok :

PV 22/11/2012 - 13.14
CRE 22/11/2012 - 13.14
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0459

Elfogadott szövegek
PDF 334kWORD 36k
2012. november 22., Csütörtök - Strasbourg
Az EU és Kazahsztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások
P7_TA(2012)0459A7-0355/2012

Az Európai Parlament 2012. november 22-i állásfoglalása az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásaival az EU és Kazahsztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz (2012/2153(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Kazahsztán között létrejött, 1999. július 1-jén életbe lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra(1),

–  tekintettel a Tanács által 2011. május 24-én engedélyezett és 2011 júniusában Brüsszelben megkezdett, az EU és Kazahsztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokra,

–  tekintettel Kazahsztánra vonatkozó állásfoglalásaira, különösen a 2012. március 15-i(2) és 2009. szeptember 17-i(3) állásfoglalásokra Jevgenyij Zsovtisz ügyéről, valamint a halálbüntetés elleni világnapról szóló 2010. október 7-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Tanács 2007. június 21–22-i ülésén elfogadott, a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségre vonatkozó stratégiára és a stratégia tekintetében elért haladásról szóló 2008. június 24-i és 2010. június 28-i közös jelentésekre,

–  tekintettel az EU által EBESZ állandó tanácsában 2011. november 3-án és december 22-én, valamint 2012. január 19-én, január 26-án és február 9-én tett nyilatkozatokra, valamint az EU főképviselője/alelnöke Catherine Ashton által a Zsanaozen kerületben bekövetkezett eseményekről szóló 2011. december 17-i és a 2012. január 15-i kazahsztáni parlamenti választásokról szóló 2012. január 17-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2012. január 15-i EBESZ/ODIHR parlamenti választásokat megfigyelő küldöttségének előzetes megállapításairól és következtetéseiről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel a kazahsztáni média helyzetéről az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselője által 2012. január 25-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az EUSZ 21. cikkében foglalt, az Unió külső fellépéseiről szóló általános rendelkezésekre, valamint a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó, az EUMSZ 218. cikkében foglalt eljárásra,

–  tekintettel a főképviselőnek az EU–Türkmenisztán partnerségi és együttműködési megállapodás, és különösen annak 2. cikke végrehajtásának nyomon követésére irányuló mechanizmusról szóló, 2011. november 24-i és 2012. május 11-i levelében tett kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 19. üléséről szóló 2012. február 16-i állásfoglalásának(6) 23. bekezdésére,

–  tekintettel az EU külügyminiszterei által elfogadott új uniós stratégiai keretre és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervre, valamint a Külügyek Tanácsa 2012. június 25-i, 3179. ülésén elfogadott következtetésekre,

–  tekintettel a Catherine Ashton főképviselő nevében Villy Søvndal, dán külügyminiszter által 2012. március 14-én tett, Kazahsztánról szóló európai parlamenti nyilatkozatra (A 122/12),

–  tekintettel eljárási szabályzata 90. cikkének (4) bekezdésére és 48. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A7-0355/2012),

A.  mivel az EU és Kazahsztán kapcsolataik elmélyítésére és kiterjesztésére törekszenek; mivel az Unió és Kazahsztán lakosságának kölcsönösen profitálniuk kell a szorosabb együttműködésből; mivel az új partnerségi és együttműködési megállapodás megkötésének átfogó keretként kell szolgálnia az emberi és demokratikus jogokra alapuló együttműködés számára és lehetőséget kell teremtenie a társadalmi-gazdasági fejlődés, illetve a szükséges politikai és gazdasági reformok számára; mivel a társadalmi és a gazdasági fejlődés szorosan összefügg egymással;

B.  mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás felfüggesztése – amihez ugyan a Tanács csak ritkán és részben folyamodik – az emberi jogok súlyos és dokumentált megsértése esetén továbbra is elképzelhető lehetőség;

C.  mivel Közép-Ázsiában a határos országokkal való jószomszédi viszony kialakításában, a regionális együttműködés újraindításában és a bilaterális kérdések békés rendezésében Kazahsztán kedvező szerepet játszott;

D.  mivel az Európai Parlamentnek – politikai ellenőrző feladatának teljesítése érdekében – minden olyan információt a rendelkezésére kell bocsátani, amely szükséges a kazahsztáni fejlemények és a partnerségi és együttműködési megállapodás európai parlamenti ajánlások és állásfoglalások szerinti végrehajtásának nyomon követéséhez;

E.  mivel Kazahsztánt az Európa Tanács velencei bizottságának tagjává választották; mivel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalás során az EU-nak és Kazahsztánnak közös nyelvet kell találnia az emberi jogok és a demokrácia tekintetében;

F.  mivel 2010-ben Kazahsztán töltötte be az EBESZ elnökségét; mivel a médiajogszabályok nemzetközi előírásoknak megfelelővé tétele, a politikai pártok bejegyzési követelményeinek 2008-ig történő liberalizálása, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által tett ajánlások választási jogszabályokba való beépítése tekintetében tett kötelezettségvállalások nem teljesültek;

G.  mivel – a kazah kormány által Kazahsztán demokratikus folyamatainak erősítése és a választások nemzetközi normák szerinti lebonyolítása tekintetében megfogalmazott törekvéseivel ellentétben – a 2012. január 15-i általános választások az EBESZ szerint nem feleltek meg teljesen az általa előírt normáknak, tekintettel arra, hogy széles körben fordultak elő választási szabálytalanságok, illetve, hogy Kazahsztán nem biztosította a ténylegesen plurális választás végrehajtásához szükséges feltételeket;

H.  mivel a Zsanaozen kerületben történt 2011. decemberi tragikus eseményeket követően néhány ellenzéki párt, a független média, a szakszervezetek, az aktivisták és az emberi jogi jogvédők egyre erősebb elnyomás célpontjaivá váltak, amely magában foglalt politikai indíttatásúnak tekinthető, a jogsértés bizonyítását mellőző őrizetbe vételeket is;

I.  mivel az Európai Parlament, Kazahsztán hivatalos képviselői, a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselői között nyitott és konstruktív párbeszéd folyik a kölcsönös érdekeket érintő kérdésekről;

J.  mivel az utóbbi időben a kazah hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek Nyugat-Kazahsztánban a nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködés terén a régióban élők – és kiváltképp a sztrájkoló munkások – helyzetének javítása érdekében;

K.  mivel harminchét személy ellen indítottak bírósági eljárást tömeges zavargás szervezése vagy abban való részvétel vádjával, és ezek közül harmincnégyet elítéltek, közülük tizenháromra– többek között az olajipari munkások sztrájkjának ismert vezéralakjaira és aktivistáira, például Talgat Szaktaganovra, Róza Tuletajevára és Makszat Doszmagambetovra – börtönbüntetést szabtak ki; mivel 2012 júliusában az ENSZ emberi jogi főbiztosa Navi Pillay Kazahsztánban tett kétnapos látogatását követően felkérte a hatóságokat, hogy engedélyezzék a zsanaozeni események, valamint azok okai és következményei független nemzetközi vizsgálatát;

L.  mivel az állampolgársági szolidaritásra irányuló nemzetközi megfigyelési misszió előzetes jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy a Zsanaozen kerületi tárgyalások nem felelnek meg az igazságos tárgyalási normáknak, a 2011. decemberi eseményekkel kapcsolatos nyomozást pedig a teljesség és a függetlenség hiánya jellemezte; mivel a gyanúsítottak és néhány tanú jogsértés áldozata volt a tárgyalás előtti szakaszban, ideértve a kínzás állítólagos alkalmazását, az ügyvédhez való hozzáférés megtagadását, a megfélemlítést, valamint hamis bizonyítékok előállítását; mivel a vádlottak pert megelőzően történt bántalmazására és kínzására vonatkozó vallomásokat nem vizsgálták ki teljes körűen, függetlenül és körültekintően az elkövetők felelősségre vonását lehetővé tevő módon; mivel 2012. október 7-én megölték Alekszandr Bozsenkót, a zsanaozeni tragikus események egyik szemtanúját;

M.  mivel Vlagyimir Kozlovot, az ALGA ellenzéki párt vezetőjét hét és fél év börtönbüntetésre ítélték „társadalmi ellentétek szítása”, „az alkotmány rend erőszakos megdöntésére való felbujtás”, valamint „bűnszervezet létrehozása és vezetése” miatt; mivel Akzsanat Aminov zsanaozeni olajipari munkást és Szerik Szapargali civil társadalmi aktivistát hasonló vádpontok alapján ötéves, illetve négyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték;

N.  mivel a kazah elnök 2012. február 17-én több olyan törvényt írt alá, amelyek célja javítani a munkaügyi kapcsolatok jogi kereteit, a munkavállalói jogokat és a szociális párbeszédet, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét; mivel e próbálkozások ellenére sem tartják maradéktalanul tiszteletben az egyének egyesülésre, független szakszervezet szervezésére és bejegyzésére irányuló jogát, a kollektív tárgyalásokhoz és a sztrájkhoz való jogot, és mivel a teljes mértékben független igazságszolgáltatás nincs biztosítva; mivel a munkaügyi törvénykönyv módosítása, különösen az 55., 74., 266., 287, 289., 303. és 305. cikkek módosítása visszalépést jelent a munkavállalói jogok és a társadalmi párbeszéd terén, továbbá ellentétes a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és más nemzetközi megállapodások által előírt követelményekkel;

O.  mivel az EU Kazahsztán kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, illetve az ország legnagyobb beruházója; mivel Kazahsztán egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy közelíteni próbál az EU normáihoz és társadalmi és gazdasági modelljeihez, ami a kazah állami és közigazgatás következetes reformját vonja magával;

P.  mivel Kazahsztán fontos szerepet tölt be a regionális stabilizáció biztosításában, illetve összekötő lehet az EU és a teljes közép-ázsiai térség között;

Q.  mivel Kazahsztán jelentős eredményeket ért el a szegénység csökkentése, a közegészségügy és az oktatás terén;

R.  mivel mezőgazdasága és műszaki termelése fenntartása érdekében az EU nagymértékben függ a bányászott nyersfoszfát-behozataltól; mivel Kazahsztán számos országot lát el fehér foszforral, és a Bizottság 2011. decemberében a dömpingellenes eljárást indított a kazahsztáni fehérfoszfor-behozatal ellen;

1.  üdvözli a Kazahsztán által az EU-val kialakított partnerség további elmélyítésére irányulóan kinyilvánított politikai szándékot és gyakorlati elköteleződést, valamint az EU és Kazahsztán közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megnyitását;

2.  A következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a főképviselőhöz/alelnökhöz:

A tárgyalások lefolytatásával kapcsolatosan

Politikai párbeszéd és együttműködés

Emberi jogok és alapvető szabadságok

Gazdasági együttműködés

Egyéb rendelkezések

o
o   o

   a) biztosítsák, hogy az új partnerségi és együttműködési megállapodás átfogó keretként szolgáljon, megcélozva ezáltal az összes elsőbbséget élvező területet, beleértve a következőket: emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás és demokratizálódás; ifjúság és oktatás; gazdasági fejlődés, kereskedelem és beruházás; energiaügy és közlekedés; a környezeti fenntarthatóság és a víz; a közös fenyegetések és kihívások elleni küzdelem;
   b) biztosítsák, hogy az EU által vállalt kötelezettségek összhangban legyenek más uniós politikákkal, továbbá, hogy alkalmazzák a „többet többért” elvet, különös tekintettel a politikai, jogi, gazdasági és társadalmi reformok támogatására;
   c) működjenek szorosan együtt Kazahsztánnal a regionális együttműködés, valamint a közép-ázsiai régióban lévő szomszédi kapcsolatok előmozdítása érdekében, illetve biztosítsák azt, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás tartalmazzon a közép-ázsiai térségen belüli együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, többek között – adott esetben – bizalomépítő intézkedések révén, különösen a víz- és erőforrás-gazdálkodás, a határigazgatás, a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem területén; javasolja, hogy az együttműködés mozdítsa elő a tapasztalatok cseréjét, valamint vegye figyelembe a civil társadalmi szervezetek ajánlásait;
   d) kérjenek támogatást Kazahsztántól egy rendszeres EU−Közép-Ázsia magas szintű biztonsági párbeszéd regionális formájának minél gyorsabb megvalósításának biztosításához, a közös kihívások és fenyegetések kezelése céljából;
   e) működjenek együtt Kazahsztánnal, más közép-ázsiai államokkal, valamint a helyi, regionális és nemzetközi szereplőkkel Afganisztán biztonságának és fejlődésének elősegítésére;
   f) erősítsék meg az EU tevékenységeit az oktatás, a jogállamiság, a környezetvédelem és a vízügy terén, többek között újonnan felállított támogatási platformok és célzott támogatás útján, valamint vonják be a helyi nem kormányzati és a civil társadalmi szervezeteket az EU kazah kormánnyal folytatott párbeszédébe azokon a területeken, ahol ez lehetséges és érdemes; tekintettel a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalmi szervezetek bejegyzése terén meglévő jelenlegi nehézségekre kérjék, hogy a párbeszéd ne korlátozódjon a hivatalosan bejegyzett nem kormányzati szervezetekre és civil társadalmi szervezetekre;
   g) ösztönözzék Kazahsztánt a szomszédaival való együttműködésre a Kaszpi-tenger státuszára vonatkozó közös megoldás létrejötte érdekében;
   h) támogassák a politikai reformokat és az intézményi kapacitásépítést célzott technikai segítségnyújtás (pl. szakértőcsere) révén;
   i) biztosítsák, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás magában foglalja a Kazahsztán alkotmánya által biztosított emberi jogok védelmére és támogatására vonatkozó záradékokat és kritériumokat, továbbá, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodjon az Európa Tanács (velencei bizottság), az EBESZ és az ENSZ által lefektetett normákra, amelyek betartása mellett Kazahsztán elkötelezte magát;
   j) sürgessék a kazah hatóságokat, hogy mindent tegyenek meg országuk emberi jogi helyzetének javítása érdekében;
   k) hangsúlyozzák, hogy az új partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalás előrehaladását össze kell hangolni a politikai reform előrehaladásával; ösztönözzék Kazahsztánt, hogy továbbra is tartsa fenn elkötelezettségét a további reformok mellett annak érdekében, hogy kiépülhessen a nyílt és demokratikus társadalom, amely magában fogalja a független civil társadalmat, az ellenzéket, valamint az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását; nyújtsanak megfelelő támogatást az EU részéről a reformok végrehajtására;
   l) fejezzék ki súlyos aggodalmukat a bizonyított törvénysértés nélküli fogva tartások miatt, amelyek politikai színezetű intézkedéseknek tekinthetők, és amelyek semmibe veszik a Parlament 2012. március 15-i állásfoglalását, amely kéri a politikai jellegű vádpontok alapján fogva tartott valamennyi személy szabadon bocsátását;
   m) szólítsák fel a kazah hatóságokat, hogy e tekintetben azonnal és független módon vizsgálják ki a zsanaozeni erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kínzásra és bántalmazásra vonatkozó valamennyi állítást és vonják felelősségre az elkövetőket, vonják vissza a „társadalmi ellentétek szításának” meghatározhatatlan büntetőjogi vádját és bocsássák szabadon az ilyen alapon előzetes letartóztatásban lévő politikai ellenzéki aktivistákat, továbbá vizsgálják felül a gyülekezés szabadságára vonatkozó jogszabályokat és hozzák azokat összhangba Kazahsztánnak a gyülekezés szabadsága tekintetében tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival;
   n) mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kazahsztán főügyésze 2012. november 20-án eljárást indított a be nem jegyzett Alga ellenzéki párt, a Halyk Maidany (Népfront) szövetség és számos ellenzéki médiaorgánum szélsőséges szervezetként való betiltása iránt; hangsúlyozza, hogy a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelem nem használható ürügyként az ellenzéki tevékenység betiltására és a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására;
   o) adjanak hangot súlyos aggodalmuknak Vlagyimir Kozlov, Akzsanat Aminov és Szerik Szapargali elítélése miatt, akiknek perét számos eljárási hiányosság jellemezte, és aminek következtében tovább korlátozódik a kazahsztáni ellenzék politikai szabadsága; szólítsák fel a kazah hatóságokat arra, hogy biztosítsanak tisztességes és átlátható fellebbezési eljárást Kozlov, Aminov és Szapargali számára;
   p) ragaszkodjanak az emberi jogi cselekvési terv Kazahsztán által történő további törvénybe foglalásához és annak folyamatos teljes mértékben való végrehajtásához, szem előtt tartva a velencei bizottság ajánlásait és kihasználva a jogállamisági kezdeményezés keretén belül nyújtott uniós technikai segítségnyújtást;
   q) szólítsák fel Kazahsztánt, hogy a velencei bizottság tagjaként mutassa ki az Európa Tanács normáinak betartása melletti elkötelezettségét azáltal, hogy együttműködik a velencei bizottsággal – többek között véleménykérés céljából meghatározott törvénytervezeteket és nemrégiben elfogadott törvényeket nyújtva be a velencei bizottsághoz –, valamint azáltal, hogy végrehajtja a bizottság ajánlásait;
   r) ragaszkodjanak ahhoz, hogy a kazah hatóságok szigorú kötelezettséget vállaljanak a jogrendszer nemzetközi normákkal való teljes mértékű összehangolására, továbbá biztosítsák, hogy a végrehajtás elősegítse a média tényleges szabadságát, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, a vallás és meggyőződés szabadságát, valamint a kazahsztáni igazságszolgáltatás függetlenségét;
   s) ragaszkodjanak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításához, az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek irányításának és igazgatásának az igazságügyi minisztérium hatáskörébe való visszautalásához;
   t) szólítsák fel Kazahsztánt, hogy késedelem nélkül engedje szabadon a politikai okok miatt elítélt foglyokat, és hagyjon fel a „társadalmi ellentétek szításának” meghatározhatatlan büntetőjogi vádja alapján politikai okokból végrehajtott letartóztatásokkal;
   u) szólítsák fel a kazah hatóságokat a kazah büntető törvénykönyv társadalmi ellentétek szításáról szóló 164. cikkének módosítására annak érdekében, hogy a nemzetközi emberi jogi törvényekkel összhangba hozzák;
   v) ragaszkodjanak hozzá, hogy Kazahsztán vegye újra fontolóra a közigazgatási törvénykönyv korlátozó módosításait és a vallásokról szóló legutóbbi törvényét, valamint vessen véget a kisebbségben lévő vallási csoportokat érintő önkényes rajtaütéseknek, kihallgatásoknak, fenyegetéseknek, bírságoknak;
   w) kezdjék meg az EU és Kazahsztán közötti vízumkönnyítési megállapodásról szóló tárgyalásokat, mivel ez a megállapodás kézzelfogható előnyökkel járna a gazdasági, kulturális és tudományos élet terén zajló kölcsönös cserék területén, valamint előmozdítaná az emberek közötti kapcsolatokat is;
   x) ragaszkodjanak ahhoz, hogy Kazahsztán megfeleljen az Egyesült Nemzetek Szervezetének Kínzás Elleni Bizottsága ajánlásainak, valamint az ENSZ kínzás elleni küzdelemmel foglalkozó különleges jelentéstevője 2009-es ajánlásainak; szólítsák fel Kazahsztánt, hogy biztosítsa a független nem kormányzati szervezetek részvételét a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásra vonatkozó törvénykönyv közelgő reformjával kapcsolatos konzultációkon;
   y) szólítsák fel Kazahsztánt, hogy írja alá és ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát;
   z) ragaszkodjanak független civil társadalmi platformok létrehozásához, amelyek számos szektorban hozzájárulhatnak a mindenki számára nyitott cserékhez annak érdekében, hogy hallhatóvá váljanak a civil társadalom törekvései és hangjai, és keressen lehetőségeket e célok pénzügyi támogatásához;
   aa) mélyítsék el és erősítsék meg az éves emberi jogi párbeszédet a kézzelfogható fejlődés elérése érdekében, többek között az előrehaladás mérésére konkrét viszonyítási pontok meghatározásával, és erről tájékoztassák az Európai Parlamentet;
   ab) élénkítsék és bővítsék ki az oktatási és kulturális csereprogramokat; ösztönözzék és támogassák a helyi és regionális tisztviselők, valamint rendvédelmi szervek tagjainak jogi képzését annak érdekében, hogy megfeleljenek az európai uniós normáknak; ösztönözzék és támogassák Kazahsztánt, hogy töltsön be vezető szerepet egy speciális – tudományos és szakképzési – oktatási program kialakításában az EU és a közép-ázsiai országok között;
   ac) hangsúlyozzák, hogy az új partnerségi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalások kimenetele kedvező hatást fog kifejteni az uniós és kazah vállalatok – többek között a kkv-k – közötti gazdasági együttműködés elmélyítésére;
   ad) biztosítsák a jogszabályi környezet WTO-szabályokkal való összhangját, többek között a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről szóló megállapodás (TRIMS-megállapodás) keretében a helyi tartalomra vonatkozó követelmények tekintetében is, utat nyitva a szerkezeti reformok, illetve a működő piacgazdaság létrehozása számára; nyújtsanak szakképzett technikai segítséget Kazahsztán számára a későbbi szerkezeti reformok, a fokozott versenyképesség, illetve a szociális piacgazdaság kialakításának előkészítése céljából;
   ae) szólítsanak fel a tarifális és nem tarifális akadályok felszámolására a kereskedelem – kiváltképp a szolgáltatások és külföldi beruházások kereskedelmének – kiterjesztése érdekében; támogassák az árukereskedelem normáinak a WTO által megállapított feltételeken túlmenően történő harmonizálására vonatkozó törekvéseket, amelyek ugyancsak a kereskedelmi lehetőségek kiszélesedéséhez vezethetnek;
   af) hangsúlyozzák az EU-Kazahsztán energiaügyi együttműködés jelentőségét, különösen a Kaszpi-térséget átszelő energiafolyosó kidolgozására irányuló erőfeszítések terén; biztosítsák, hogy az EU folyamatosan tartsa szem előtt az energiabiztonság fokozásának, a fenntartható energia fejlesztésének, a közös és regionális érdekeltségű energiaprojektekre irányuló beruházások előteremtésének támogatását;
   ag) biztosítsák, hogy Kazahsztán részvétele az Oroszország vezette vámunióban és az Eurázsiai Gazdasági Unióban nem akadályozza az EU és Kazahsztán közötti kereskedelmet és gazdasági vagy pénzügyi együttműködést, továbbá nem gátolja az ország WTO-tagságából eredő kötelezettségek teljesítését, sem az EU és Kazahsztán közötti szorosabb együttműködést; hangsúlyozza, hogy versenyhelyzet áll majd elő abban az esetben, ha a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás megkötése késedelmet szenved; álljanak készen arra, hogy segítséget nyújtsanak Kazahsztánnak abban az esetben, ha erőfeszítéseket tesz a modern gazdasági intézmények kialakítása érdekében;
   ah) ösztönözzék a kazah kormányt, hogy tegyen tanúbizonyságot a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) iránti megújított elkötelezettségéről azáltal, hogy megszünteti a kezdeményezés sikeres végrehajtása előtt álló összes jogi és szabályozási akadályt, valamint lehetővé teszi a független civil társadalmi szervezetek teljes részvételét a kezdeményezésben;
   ai) illesszenek be egy fejezetet Kazahsztán és az EU normáinak konvergenciájáról, különösen azokban az ágazatokban és kulcsfontosságú területeken, ahol az EU és a Kazahsztán közötti kereskedelemben számos lehetőség rejlik;
   aj) hangsúlyozzák, hogy a régióban a vízkészletekkel kapcsolatos problémák jelentik a feszültségek és lehetséges konfliktusok egyik fő forrását, és hangsúlyozza egy regionális megközelítés fontosságát a közös vízkészletek védelme és az ezekkel való megfelelő gazdálkodás érdekében; ebben az összefüggésben ismételten emeljék ki annak jelentőségét, hogy a régió országai további késedelem nélkül írják alá és ratifikálják az Espooi és Aarhusi Egyezményt, és segítsék elő a helyi szereplők részvételét a döntéshozatalban;
   ak) fokozzák a Kazahsztánnak nyújtott segítséget a vízvédelem és általában a vízgazdálkodás terén az EU közép-ázsiai vízügyi kezdeményezésének keretében abból a célból is, hogy javítsák a folyók felső és alsó szakaszain fekvő régiós országok közötti kapcsolatokat, illetve, hogy ezek az országok fenntartható vízmegosztási megállapodásokat kössenek;
   al) támogassák és segítsék Kazahsztánt az Aral-tó megmentését célzó nemzetközi alap keretében az Aral-tó megmentésére tett erőfeszítéseiben;
   am) nyújtsanak segítséget Kazahsztánnak a szemeji/szemipalatyinszki régióban lévő radioaktív hulladékokra és szennyeződésre vonatkozó hatékony enyhítő intézkedések elfogadásában;
   an) üdvözöljék a Kazahsztán által az atomfegyvermentes világért és a globális nukleáris leszerelési folyamatban betöltött vezető szerepért, valamint az atomkísérletek átfogó tilalmáért tett lépéseket;
   ao) hívják fel a figyelmet a demokrácia, a jogállamiság – ideértve a korrupció elleni küzdelmet – az emberi jogok és az alapvető szabadságok kapcsán kialakult kritikus helyzetre, különös tekintettel a munkavállalók jogaira, ami többek között tisztességtelen versenyelőnyök kialakulásához vezet; ezért hangsúlyozzák, hogy egy kötelező erejű, a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetet is foglaljanak bele az új megállapodás kereskedelemmel foglalkozó címe alá;
   ap) ragaszkodjanak egy hatékony vitarendező mechanizmus bevezetéséhez is annak biztosítására, hogy a megkötött megállapodást tiszteletben fogják tartani;
   aq) hangsúlyozzák, hogy a szolgáltatások és a letelepedés kérdésével kiemelten foglalkozó fejezet, valamint Kazahsztán konvergenciája az uniós normák irányába (ideértve az egységes támogatási rendszert, a kereskedelem technikai akadályait és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot) a kereskedelem és a beruházások forgalmának növekedéséhez vezetne, ami kedvezne Kazahsztán gazdasága korszerűsítésének és diverzifikációjának; emeljék ki az engedélyezési eljárások javításának fontosságát Kazahsztánban, mivel ezek elősegítik a szolgáltatásokat és a beruházásokat;
   ar) bátorítsák Kazahsztán azon erőfeszítéseit, hogy minden olyan, nem tarifális akadályt számoljon fel, amely mindezidáig hátráltatta a kereskedelem és az országban tett beruházások fejlődését;
   as) összpontosítsák a Kazahsztánnak nyújtandó gazdasági és kereskedelmi vonatkozású támogatást a kkv-k fejlesztésére és az üzleti közvetítő szervezet támogatására;
   at) a Kazahsztánban működő európai székhelyű társaságok ellen a közelmúltban felmerült állítólagos korrupciós vádak fényében határozottabb és kötelező érvényű előírásokat sürgessenek a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban;
   au) tekintsék kiemelt jelentőségűnek azt, hogy az európai székhelyű vállalatok tartsák tiszteletben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakszervezeti jogokra vonatkozó előírásait, valamint a környezeti, egészségügyi és biztonsági előírásokat, amikor Kazahsztánban – különösen a gazdaság nyersanyag-kitermelő ágazatában –, folytatnak tevékenységet;
   av) gondoskodjanak arról, hogy a foszfortermelés és -kivitel során a dömpingmódszereket határozottan zárják ki, mivel az európai termelők állítólag kárt szenvednek dömpingelt behozatal miatt, és mivel lehetetlenné válik a foszfor másodlagos foszforerekből való kivonása, illetve újrahasznosítása;
   aw) gondoskodjanak a gazdasági és kereskedelmi szakértők megfelelő képviseletéről az EU kazahsztáni küldöttségében;
   ax) konzultáljanak az Európai Parlamenttel a parlamenti együttműködésről szóló rendelkezéseket illetően; fokozzák a Parlament, a parlamenti együttműködési bizottságok és parlamentközi találkozók szerepét a partnerségi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások és azok végrehajtásának nyomon követése érdekében; ösztönözzék a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa a párbeszédet és a rendszeres kétoldalú és többoldalú parlamenti együttműködés kialakítását;
   ay) biztosítsák, hogy az új partnerségi és együttműködési megállapodás alapvető fontosságú elemként írja elő a demokratikus elvek, az alapvető és emberi jogok és a jogállamiság elvének tiszteletben tartását, oly módon, hogy azok bármelyik fél általi megszegése intézkedéseket vonna maga után, amelyek akár a megállapodás felfüggesztéséhez is vezethetnek;
   az) a kazah hatóságokkal együtt foglaljanak bele konkrét referenciaértékeket, valamint kötelező erejű határidőket az új partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásának folyamatába, továbbá olyan átfogó ellenőrző mechanizmusokról is rendelkezzenek, mint a rendszeres tájékoztatás küldése az EP-nek, többek között az Együttműködési Tanács üléseit megelőzően;
  ba) a megállapodás megkötését követően hozzanak létre egy, a Parlament és az EKSZ közötti átfogó nyomonkövetési mechanizmust annak érdekében, hogy átfogó és rendszeres információ álljon rendelkezésre a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról, és különösen annak célkitűzéseiről; e mechanizmusnak a következő elemeket kell tartalmaznia:
   i. információ nyújtása az Európai Parlament számára az uniós intézkedések és álláspontok által kitűzött célokról, illetve valamennyi Kazahsztánnal kapcsolatos kérdésről;
  ii. információ nyújtása az Európai Parlament számára az EU és Kazahsztán által tett lépések eredményeinek összehasonlító teljesítményértékelésével, amely kiemeli az emberi jog, a demokrácia, a jogállamiság terén az országban fennálló helyzet alakulását, különösen a következők révén:
   hozzáférés biztosítása az információk megfelelő, bizalmas kezelésére vonatkozó eljárások keretében az EKSZ releváns belső dokumentumaihoz;
   megfigyelői státusz biztosítása a Parlament számára az Együttműködési Tanács előtti tájékoztató üléseken, valamint hozzáférés a Tanácsnak és a Bizottságnak biztosított dokumentumokhoz;
   a civil társadalom bevonása az információ előkészítésébe és a helyzet értékelésébe;
   bb) ösztönözzék az uniós tárgyalócsoportot, hogy folytassa szoros együttműködését az Európai Parlamenttel, miközben az eljárás minden szakaszában, dokumentumokkal alátámasztva nyújtsanak tájékoztatást a tárgyalások alakulásáról, összhangban az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdésével, amely kimondja, hogy az Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell;
   bc) nyújtsanak elegendő uniós támogatást a közép-ázsiai országokkal folytatott átfogó és fenntartható együttműködéshez, ideértve a Kazahsztánnal kötött új partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az Európai Parlament javaslatait tartalmazó állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a főképviselőnek/alelnöknek és a Kazah Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 196., 1999.7.28., 1. o., HL L 248., 1999.9.21., 35. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0089.
(3) HL C 224. E, 2010.8.19., 30. o.
(4) HL C 371. E, 2011.12.20., 5. o.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0588.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0058.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat