Az Európai Parlament,

–  tekintettel elnöke 2010. november 11-i levelére,

–  tekintettel tematikus főosztályának „Írásbeli nyilatkozatok az Európai Parlamentben: a folyamat és a hatások áttekintése” című tanulmányára (PE 462.424),

–  tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0242/2012),

mivel:

A.  a Parlament az elmúlt évek során tekintélyes mértékben bővítette hatáskörét, és jelentős eszközöket biztosított a maga számára, amelyek révén a legtöbb uniós tevékenységben befolyásolni tudja az Európai Unió döntéshozatali folyamatát;

B.  azoknak az intézményeknek, amelyekhez írásbeli nyilatkozatot intéznek, biztosítaniuk kell azok megfelelő nyomon követését;

C.  az írásbeli nyilatkozatok fontos eszközként szolgálnak arra, hogy az uniós polgárokat különösen foglalkoztató kérdéseket felvessék;

D.  az írásbeli nyilatkozatokat rendszeresen, de nem nagyon nagy számban alkalmazzák; csak kis hányaduk nyeri el a parlamenti képviselők többségének támogatását;

E.  az írásbeli nyilatkozatok többsége az eljárási szabályzatban meghatározott idő elteltével tárgytalanná válik;

F.  az elfogadott írásbeli nyilatkozatok többségének címzettje a Bizottság, amely elismerten az az egyedüli intézmény, amely az azokban felvetett kérdésekre választ adott;

G.  e válaszok leggyakrabban a Bizottság folyamatban lévő tevékenységeinek ismételt felsorolására szorítkozik, és csak kivételes esetekben járnak az írásbeli nyilatkozat által kiváltott konkrét tevékenységgel;

H.  a Parlament előjogainak megnövekedésével, illetve az európai polgári kezdeményezés bevezetésével az írásbeli nyilatkozatok jelentősége megváltozott, de továbbra is olyan hasznos eszköz lehetnek, amellyel a képviselők felhívhatják a figyelmet a nyilvánosságot foglalkoztató kérdésekre;

I.  az írásbeli nyilatkozatok csupán igen korlátozott hatást váltanak ki, mind a menetrendtervezést, mind pedig az intézmények által hozott döntések befolyásolását tekintve, és hatásosságukkal kapcsolatban téves benyomást kelthetnek; megfelelő felhasználásuk esetén azonban kedvelt kampányeszközként továbbra is megőrizhetik értéküket; a jogalkotási fellépést szorgalmazó javaslatok esetén a 42. cikk (2) bekezdését kellene alkalmazni, amely valódi lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéni képviselők befolyást gyakorolhassanak az uniós jogalkotásra, illetve hogy a parlamenti bizottságok egy adott javaslattal foglalkozzanak;

J.  néhány írásbeli nyilatkozat minősége és jelentősége, különösen pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. része I. címében meghatározott uniós hatáskörökkel való összeegyeztethetősége csalódást kelthet; ezért a következő ciklusban a Parlament felmérheti az eljárási szabályzat írásbeli nyilatkozatokra vonatkozó új rendelkezéseinek hatását, valamint megvizsgálhatja azok hatékonyságát;

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  úgy véli, hogy azoknak az intézményeknek, amelyekhez írásbeli nyilatkozatot intéznek, az ilyen nyilatkozat kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatniuk kell a Parlamentet az annak nyomán tervezett intézkedésekről; ezenfelül az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatával kapcsolatos, soron következő tárgyalások alkalmával ezen elvről megállapodást kíván elérni a Bizottsággal;

3.  rámutat arra, hogy e módosítások a következő ülés első napján lépnek hatályba;

4.  üdvözli az Elnökség azon határozatát, hogy korlátozza az írásbeli nyilatkozatok széles körű hirdetését, és ezzel lehetővé teszi, hogy a képviselők zavartalanul bejussanak a Parlament üléstermébe;

5.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás Módosítás 6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 42 cikk – 2 és 3 bekezdés (2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot. (2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot. Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be közösen. A javaslat megjelöli a jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat. (3)  A javaslatot az elnök elé terjesztik, aki azt vizsgálatra az illetékes bizottsághoz utalja. A bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot lefordítják azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket e bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél. A bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül és a javaslat előadójának meghallgatását követően határoz. (3)  A javaslatot az elnök elé terjesztik, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzésért felelős illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti és az illetékes bizottsághoz utalja. Az illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot lefordítják azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél. A bizottság javasolhatja az elnöknek, hogy a 123. cikk (1a) bekezdésében, (2) bekezdésében és (5) bekezdésében meghatározott szabályok és határidők szerint valamennyi képviselőnek biztosítsanak lehetőséget a javaslat aláírására. Ha a bizottság úgy határoz, hogy a javaslatot a 48. cikkben foglalt eljárás szerint a Parlament elé terjeszti, a javaslat előadóját név szerint meg kell említeni a jelentés címében. Amennyiben az összes parlamenti képviselő többsége aláírja e javaslatot, akkor a javaslatról szóló jelentés az Elnökök Értekezlete által engedélyezettnek minősül. A bizottság a javaslat előadóinak meghallgatását követően a 48. cikkel összhangban jelentést készít. Amennyiben a javaslatot nem bocsátják rendelkezésre további aláírások céljából vagy azt nem írja alá az összes parlamenti képviselő többsége, akkor az illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül és a javaslat előadóinak meghallgatását követően határoz. A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előadóinak nevét. Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123 cikk – 1 bekezdés (1)  Az Európai Unió hatáskörébe tartozó olyan témában, amely nem képezi folyamatban lévő jogalkotási eljárás tárgyát, legfeljebb öt képviselő, 200 szót meg nem haladó terjedelmű írásbeli nyilatkozatot nyújthat be. Erre az elnök eseti jelleggel ad engedélyt. Az írásbeli nyilatkozatokat a hivatalos nyelveken kinyomtatják és kiosztják. A nyilatkozatokat az aláírók nevével együtt nyilvántartásba veszik. A nyilvántartás nyilvános, és az ülések idején az ülésterem bejárata előtt, az ülések között pedig egy megfelelő, a Quaestorok Kollégiuma által meghatározott helyen rendelkezésre áll. (1)  Legalább három képviselőcsoport legalább tíz képviselője 200 szót meg nem haladó terjedelemben írásbeli nyilatkozatot nyújthat be, amely kizárólag olyan kérdéssel foglalkozik, amely az Európai Unió hatáskörébe tartozik. Az ilyen nyilatkozat tartalma nem lépheti át egy nyilatkozat kereteit. A nyilatkozat különösen nem hívhat fel jogalkotói fellépésre, és nem foglalhat magában határozatot olyan ügyekben, amelyeknek elfogadására konkrét eljárásokat és hatásköröket állapít meg az eljárási szabályzat, vagy amely üggyel kapcsolatban a Parlamentben eljárás van folyamatban. (1a)  Az (1) bekezdésnek megfelelően a további eljárásra vonatkozó engedély minden esetben az elnök indokolással ellátott határozatától függ. Az írásbeli nyilatkozatokat a Parlament honlapján valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik, és valamennyi képviselőhöz elektronikus formában eljuttatják. A nyilatkozatokat az aláírók nevével együtt elektronikus nyilvántartásba veszik. E nyilvántartás nyilvános, és a Parlament honlapján elérhető. Az elnök őrzi az aláírásokkal ellátott írásbeli nyilatkozatok nyomtatott példányait is. Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123 cikk – 2 bekezdés (2)   A nyilvántartásban szereplő nyilatkozatot bármely képviselő aláírhatja. (2)   Az elektronikus nyilvántartásban szereplő nyilatkozatot bármely képviselő aláírhatja. Az aláírás a nyilatkozat nyilvántartásba vételétől számított három hónapos időtartam lejárta előtt bármikor visszavonható. Visszavonás esetén az érintett képviselő nem csatlakozhat még egyszer aláírásával a nyilatkozathoz. Módosítás 7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123 cikk – 3 bekezdés (3)  Ha a nyilatkozatot a parlamenti képviselők többsége aláírja, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, és az aláírók nevét a jegyzőkönyvben, a nyilatkozatot pedig elfogadott szöveg formájában közzéteszi. (3)  Ha a nyilatkozatot a nyilvántartásban való rögzítésétől számított három hónapos időszak végéig a parlamenti képviselők többsége aláírja, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet. Anélkül, hogy a Parlamentre nézve kötelező erejű lenne, a nyilatkozatot az aláírók nevével együtt közzé kell tenni a jegyzőkönyvben. Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  Amennyiben azok az intézmények, amelyekhez az elfogadott nyilatkozatot intézték, a kézhezvételtől számított három hónapon belül nem tájékoztatják a Parlamentet az annak nyomán tervezett intézkedésekről, az ügyet a nyilatkozat bármely előadójának kérésére fel kell venni az illetékes bizottság következő ülésének napirendjébe. Módosítás 5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123 cikk – 5 bekezdés (5)  Az a több mint három hónapja nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozat, amelyet az összes parlamenti képviselő legalább fele nem írt alá, tárgytalanná válik. (5)  Az a több mint három hónapja nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozat, amelyet az összes parlamenti képviselő legalább fele nem írt alá, tárgytalanná válik, és e három hónapos időtartam meghosszabbítására nincs lehetőség.