Elfogadott szövegek - 2012. június 13., Szerda

Choisissez la langue de votre document :

Elfogadott szövegek

2012. június 13., Szerda - Strasbourg

		A Számvevőszék egy tagjának kinevezése (Iliana Ivanova - Bulgária)
		A Tanácshoz címzett ajánlás az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésszakáról
		Az általános tarifális preferenciák rendszere ***I
		A pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítése ***I
		Az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezések ***I
		Az EBRD megbízatásának a dél- és kelet-mediterrán térségre való kiterjesztése ***I
		Többéves pénzügyi keret és saját források
		Az EU kereskedelmi tárgyalásai Japánnal
		Bissau-Guinea
		Szudán és Dél-Szudán
		Az EU, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás
		Az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselője
		A fegyverkereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások
		A választások nyomon követése a Kongói Demokratikus Köztársaságban

A Számvevőszék egy tagjának kinevezése (Iliana Ivanova - Bulgária)

192k

31k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i határozata Iliana Ivanova a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról (C7-0111/2012 – 2012/0803(NLE))

P7_TA(2012)0239

A7-0188/2012

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0111/2012),

– tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0188/2012),

A. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B. mivel ugyanezen bizottság 2012. június 4-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának jelölt személyt;

1. kedvezően véleményezi a Tanács Iliana Ivanova számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

A Tanácshoz címzett ajánlás az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésszakáról

336k

107k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Parlament Tanácshoz intézett, az ENSZ Közgyűlése 67. ülésszakáról szóló ajánlására irányuló javaslattal (2012/2036(INI))

P7_TA(2012)0240

A7-0186/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 21. és 34. cikkére,

– tekintettel az Alexander Graf Lambsdorff által az ALDE képviselőcsoportja nevében előterjesztett, a Tanácsnak szóló ajánlásra irányuló javaslatra az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 67. ülésszakáról (B7-0132/2012),

– tekintettel a Tanácshoz intézett, az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakáról szóló 2011. június 8-i ajánlására(1), valamint „Az EU mint globális szereplő: a multilaterális szervezetekben betöltött szerepe” című, 2011. május 11-i állásfoglalására(2),

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakára vonatkozó, a Tanács által 2011. június 10-én elfogadott uniós prioritásokra(3),

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakára, és különösen a következő témákban elfogadott határozataira: „Az Egyesült Nemzetek a globális kormányzásban”(4), „A közigazgatás megfelelő működésének, elszámoltathatóságának, hatékonyságának és átláthatóságának előmozdítása a legfelső ellenőrzési intézmények megerősítése által”(5), „A Szíriai Arab Köztársaságban fennálló helyzet”(6), „Az emberek társadalmi részvétele és a fejlődés”(7), „A globális partnerségek felé”(8), „A Dél–Dél együttműködés”(9), „Az Egyesült Nemzetek szerepe a fejlődés előmozdításában, a globalizáció és a kölcsönös függőség közegében”(10), „Az Egyesült Nemzetek szerepének megerősítése a rendszeres és tiszta választások erősítésében és a demokratizálódás előmozdításában”(11), „A leszerelési konferencia jelentése”(12), „A demokratikus és igazságos nemzetközi rend előmozdítása”(13) és „Az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes, oszthatatlan, egymáshoz kölcsönösen kapcsolódó, egymástól kölcsönösen függő és egymást kölcsönösen erősítő jellege”(14),

– tekintettel az ENSZ Közgyűlése által az intolerancia, a negatív sztereotípiák, a megbélyegzés, a megkülönböztetés, az erőszakra való buzdítás és a valláson vagy meggyőződésen alapuló személy elleni erőszak elleni küzdelemről szóló, 2011. december 19-én elfogadott határozatra(15),

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2011. május 3-i határozatára az Európai Parlamentnek az ENSZ munkájában történő részvételéről(16),

– tekintettel az ENSZ Közgyűlése által az Agenda 21 végrehajtásáról, az Agenda 21 további végrehajtását szolgáló programról és a fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozó eredményeiről elfogadott, 2010. március 31-i határozatra(17),

– tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 8-i millenniumi nyilatkozatára, amely a millenniumi fejlesztési célokat határozza meg a nemzetközi közösség által közösen megállapított célkitűzésként a szegénység felszámolása érdekében,

– tekintettel „Az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek: A multilateralizmus választása” című, 2003. szeptember 10-i bizottsági közleményre (COM(2003)0526),

– tekintettel az Európai Tanács elnökének az ENSZ főtitkárával tartott, 2012. április 16-i találkozóját követő megjegyzéseire,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) 19. ülésszakára vonatkozó európai parlamenti álláspontról szóló, 2012. február 16-i állásfoglalására(18),

– tekintettel „A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott uniós támogatás: a kihívásokkal való szembenézés és a nehézségek leküzdése” című, 2011. november 17-i állásfoglalására(19),

– tekintettel a demokratizálódást támogató uniós külpolitikákról szóló, 2011. július 7-i állásfoglalására(20),

– tekintettel a 3. EU–Afrika csúcstalálkozót követően az Afrika és az EU közötti stratégiai partnerség jövőjéről szóló, 2010. december 15-i állásfoglalására(21),

– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 2000. évi 1325. számú határozata tizedik évfordulójáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(22),

– tekintettel a polgári katonai együttműködésről és a polgári-katonai képességek fejlesztéséről szóló, 2010. november 23-i állásfoglalására(23),

– tekintettel az ENSZ reformjáról szóló, 2005. június 9-i állásfoglalására(24),

– tekintettel a Külügyi Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság közös küldöttsége által az ENSZ Közgyűlésének 2011. november 28–29-i, 66. ülésszakáról készített jelentésre,

– tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkének (3) bekezdésére és 97. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0186/2012),

A. mivel a közös nemzetközi értékek és normák a béke, az emberi jogok védelme, a biztonság és a jólét biztosítását szolgálják a világon, és azt, hogy a globalizációból származó előnyökből az emberek egyenlőbb mértékben részesüljenek;

B. mivel az ENSZ a globális kormányzás központi eleme, miközben reformokat akar végrehajtani saját átláthatóságának, eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében;

C. mivel egyre nagyobb szükség van közös szabályokra és döntéshozási mechanizmusokra, amelyek lehetővé teszik a kialakuló globális kihívások és a gazdasági világválság kedvezőtlen hatásainak közös kezelését;

D. mivel az EU-nak meg kell erősítenie a kohézióját, hogy továbbra is kulcsfontosságú szereplő maradjon az egyre inkább többpólusú világban, ahol globálisan összehangolt cselekvésre van szükség; mivel az uniós tagállamokat a szerződések arra kötelezik, hogy hangolják össze intézkedéseiket a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi konferenciákon;

E. mivel az EU elkötelezett a hatékony multilateralizmus mellett, amelynek középpontjában az erős szerepet betöltő ENSZ áll, ami alapvető fontosságú a globális kihívások kezeléséhez;

F. mivel az EU és tagállamai az ENSZ-rendszer legjelentősebb pénzügyi támogatói; mivel az EU 27 az ENSZ rendes költségvetésének 39%-át finanszírozza, az ENSZ békefenntartó műveleteinek pedig több mint 40%-át;

G. mivel az EU és az ENSZ közötti szilárd és stabil partnerség alapvető fontosságú az ENSZ munkájához mindhárom pillér – béke és biztonság, emberi jogok és fejlesztés – keretében, és az EU mint globális szereplő számára is nélkülözhetetlen;

H. mivel az EU és az ENSZ természetes partnerek a béke- és államépítésben, és együtt biztosítják a közös béke- és államépítési erőfeszítések keretét;

I. mivel az emberi jogok és a demokrácia az EU alapjául szolgáló értékek, és egyben az európai külső tevékenységek – köztük a nemzetközi kereskedelem – alapelvei és célkitűzései; mivel az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának tiszteletben tartása, előmozdítása és védelmezése az európai egység és integritás alapja;

J. mivel az igazságszolgáltatás és a jogállamiság a fenntartható béke alappillérei, amelyek szavatolják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma döntő mértékben hozzájárul az emberi jogok érvényesüléséhez, a nemzetközi joghoz és a büntetlenség elleni küzdelemhez;

K. mivel minden ország és minden polgár, valamint maga a nemzetközi közösség számára is kedvezőek a demokratikus folyamatok folyamatos támogatásának előnyei; mivel a demokrácia építése, helyreállítása és megőrzése kapcsán kihívásokkal szembesülnek;

1. a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanácsnak:

	Az EU ENSZ-en belüli képviselete
	a)	a lehető legnagyobb mértékben hangolja össze az álláspontokat, érvényesítsen egységes álláspontokat, továbbá erősítse meg az EU mint globális szereplő koherenciáját és érzékelhető jelenlétét az ENSZ-ben; feleljen meg az ENSZ-tagok elvárásainak abban a tekintetben, hogy az EU képes időben cselekedni és eredményeket felmutatni; a közös kül- és biztonságpolitikai álláspontok tekintetében az ENSZ szintjén fogadjon el széles körű és rugalmas megközelítést annak érdekében, hogy az EU gyorsan és átfogóan tudjon eljárni a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggő kérdésekben;
	b)	fokozza az ENSZ munkájához nyújtott hozzájárulását azáltal, hogy egységes értelmezést alakít ki az ENSZ Közgyűlése által az EU-nak az ENSZ Közgyűlése munkájában történő részvételéről elfogadott határozatról és partnereivel ennek maradéktalan végrehajtására törekszik; ennek gyakorlati megvalósításáról jelentést nyújt be a Parlamentnek;
	c)	dolgozzon együtt az uniós tagállamokkal és az Európai Unió ENSZ-be delegált küldöttségével annak érdekében, hogy javítsa az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsán (ENSZ BT) belüli koordinációt, átláthatóságot és információcserét és az EU álláspontjainak és érdekeinek az ebben a testületben tagként jelen levő tagállamok, illetve az elnök által felkért uniós képviselő általi védelmét; erősítse meg az EU-nak az ENSZ BT döntéseire való befolyását és növelje az EU tekintélyét az ENSZ-ben az ENSZ BT döntő fontosságú ügyeiben;
	d)	biztosítsa az EU hatékony képviseletét az összes ENSZ-intézményben és szakosított intézményekben;
	e)	dolgozzon ki hosszú távú stratégiát az ENSZ-tagságra vonatkozóan, és folytasson határozottabb nyilvános diplomáciát az ENSZ tevékenységeivel kapcsolatban;
	Az EU és a globális kormányzás
	f)	az ENSZ reprezentativitásának, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, hatékonyságának és eredményességének fokozásával mozdítsa elő a hatékony multilateralizmust, amely az EU egyik legfontosabb stratégiai szempontja, a célok gyakorlati megvalósításának javítása érdekében; emlékeztessen arra, hogy új intézményi egyensúlyt kell teremteni a G-20-ak, az ENSZ és ügynökségei, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek kialakulóban lévő szerepe között; ezzel kapcsolatban fokozza a globális kormányzást és dolgozzon ki új megoldásokat a G-csoportok és az ENSZ-rendszer közötti koordináció további javítására, amelynek révén e csoportok hasznosan foglalkozhatnának a gazdasági dimenzióval, feltéve hogy az ENSZ továbbra is központi szerepet tölt be, és a globális fellépés tekintetében legitim szerve marad;
	g)	folytasson aktívabb együttműködést stratégiai és egyéb kétoldalú és többoldalú partnerekkel, különösen az Amerikai Egyesült Államokkal az olyan problémákra nyújtandó hatékony megoldások előmozdítása érdekében, amelyek az EU polgárait és a világ egészét egyaránt érintik, ideértve a legszegényebbeket és a leginkább kiszolgáltatottakat;
	h)	támogassa aktívan az ENSZ BT átfogó és konszenzusra épülő reformját annak érdekében, hogy erősödjön a BT legitimitása, regionális képviselete, elszámoltathatósága és hatékonysága; emlékeztessen arra, hogy az Európai Unió központi, hosszú távú célja továbbra is egy EU-hely a kibővített ENSZ BT-ben; kérje fel a főképviselőt/alelnököt, hogy alakítson ki közös tagállami álláspontot ebből a célból; e cél jövőbeli elérése érdekében törekedjen az Európai Unió Tanácsán belül az új tagok ENSZ BT-be való felvételével, valamint az ENSZ BT döntéshozatali reformjával kapcsolatos álláspontok előzetes összehangolására;
	i)	vegyen részt az ENSZ Közgyűlésében az ENSZ globális kormányzásban betöltött szerepéről elkezdett konzultációban, amelynek célja az átláthatóság és az együttműködés javítása; támogassa az EU és az ENSZ Közgyűlése közötti fokozottabb együttműködést;
	j)	segítsen megújítani az ENSZ Közgyűlését és fokozni annak hatékonyságát, többek között az ad hoc munkacsoport munkájának támogatásával, elősegítve az elmélyültebb és fokozottabban eredményorientált tematikus vitákat az aktuális, fontos kérdésekről, és szorosabb kapcsolatot teremtve az ENSZ Közgyűlése és egyéb érdekeltek – például a civil társadalom és más nemzetközi és regionális szervezetek és fórumok – között; hangsúlyozza, hogy tovább kell egyszerűsíteni az ENSZ Közgyűlése és legfontosabb bizottságainak napirendjét; hangsúlyozza, hogy a megújítás csak akkor biztosítható, ha az ENSZ Közgyűlése jelentős és megfelelő intézkedéseket tesz a nemzetközi közösség közös érdekű ügyeivel kapcsolatban;
	k)	erősítse meg elkötelezettségét annak biztosítása iránt, hogy az ENSZ pénzügyi forrásai megfelelőek legyenek, és e forrásokat hatékonyan és eredményesen – a költségvetési fegyelem és a következetesség elvét követve, illetve a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban – kezeljék;
	Béke és biztonság
	Békefenntartás és békeépítés
	l)	erősítse az operatív partnerséget és mozdítsa elő a béke megszilárdítására irányuló kollektív törekvések összhangját és hatékonyságát, többek között a Békefenntartó Műveletekkel Foglalkozó Különbizottság munkáján keresztül;
	m)	fokozza az együttműködést és hozzon létre partnerségeket az ENSZ-szel, az EBESZ-szel, az Afrikai Unióval (AU), az Arab Ligával és más nemzetközi és regionális szervezetekkel, továbbá a civil társadalommal a konfliktusmegelőzés, a polgári és katonai válságkezelés, valamint a konfliktusrendezés terén; fejlessze a regionális szervezetek békeépítő kapacitását, többek között az EU, az ENSZ és az AU, illetve az EU, az ENSZ és az ECOWAS közötti, javasolt hármas partnerségek révén;
	n)	támogassa a békeépítő szervezetben tevékenykedő különböző szereplők együttműködését, különösen az ENSZ Főtitkársága, az ENSZ BT, az ENSZ Közgyűlése és a békeépítő missziókban részt vevő ENSZ-tagállamok között; tegyen erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy az uniós tagállamok speciális kapacitások – például szállítási, logisztikai és képzési kapacitás – biztosításával hozzájáruljanak az ENSZ békemisszióihoz; mérlegeljék katonai műveletek megindításának lehetőségét a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében, ideértve egy harccsoport esetleges bevetését az ENSZ békemisszió megérkezése előtt, ha ezt az ENSZ kéri, különleges figyelmet fordítva ugyanakkor a békefenntartó missziók valamennyi tagjának és a harccsoportok védelmére; támogassa a konfliktusmegelőzési és -kezelési, valamint közvetítési, békefenntartási és békeépítési kapacitás fejlesztését nemzeti és regionális szinten egyaránt; segítse elő a know-how és a bevált gyakorlatok partnerek közötti cseréjét;
	o)	nyújtson támogatást a civil kapacitások ENSZ általi felülvizsgálatához oly módon, hogy meghatározza a kereslet és a kínálat összeegyeztetésének gyakorlati módjait a polgári kritikus kapacitások legfontosabb területein; gyorsítsa meg a toborzást, küszöbölje ki az operatív összeegyeztethetetlenséget, és kerülje el az átfedéseket az ENSZ-intézkedések támogatása érdekében igénybe vett a polgári EBVP-képességek alkalmazásakor; tárja fel a válságkezelési csoportok közös bevetésének lehetőségeit az ENSZ műveleteiben, azokban az esetekben, amikor gyorsan bevethető kapacitásokra van szükség;
	p)	biztosítsa a nők részvételét a békefolyamatok valamennyi szakaszában, és rendszeresen vonják be őket a preventív diplomáciába, a korai előrejelzésbe és biztonsági ellenőrzésbe; az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325(2000) sz. határozatával összhangban összpontosítson a nemekkel kapcsolatos megfontolások érvényesítésére a konfliktusmegelőzés, a békefenntartó műveletek, a humanitárius segítségnyújtás, a konfliktust követő újjáépítés és a DDR-kezdeményezések(25) tekintetében; tevőlegesen törekedjen annak biztosítására, hogy az ENSZ összes tagállama hajtsa végre az ENSZ-BT 1325. sz. határozatát;
	q)	működjön együtt az ENSZ-szel az aktuális globális veszélyek kezelésében, mint pl. az éghajlatváltozás, a nukleáris fegyverek elterjedése, a szervezett bűnözés és a terrorizmus, valamint a járványok;
	r)	járuljon hozzá a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2012. évi ENSZ-konferencia, valamint a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek cselekvési programjáról szóló 2012. évi felülvizsgálati konferencia sikeres kimeneteléhez és követéséhez;
	Védelmi felelősség
	s)	támogassa az államokat a lakosságuk védelmére vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében; hangsúlyozza, hogy időben végrehajtott, megfelelő nemzetközi intézkedésekre van szükség a népirtás, az etnikai tisztogatás, a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények megelőzése és felszámolása érdekében;
	t)	érjen el további politikai és intézményi haladást a védelmi felelősség megvalósítása terén az ENSZ szerveiben, különösen az ENSZ BT-ben, az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC), levonva a következtetéseket és a tanulságokat a líbiai beavatkozásból és a gyors fellépésre való képtelenségből Szíriában; segítse az azzal kapcsolatos vitát, hogy az ENSZ szervei – különösen az ENSZ BT – miként hasznosíthatná ezt az elképzelést válság idején, az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében; erősítse meg a regionális szervezetek által a védelmi felelősségre irányuló műveleti megközelítés fejlesztésében és alkalmazásában betöltött pozitív szerepet;
	u)	folytasson együttműködést partnereivel annak biztosítása érdekében, hogy ez az elképzelés – a védelmi felelősség hármas tartalmával, azaz a megelőzés, a védelem és az újjáépítés iránti felelősséggel összhangban – a megelőzésre, a védelemre és a konfliktust követő újjáépítésre összpontosítson; e célból segítse az államokat a kapacitásépítés terén, többek között a korai figyelmeztető mechanizmusok és az ENSZ közvetítési kapacitásainak megerősítésével; az ENSZ tagállamaival együttműködésben ösztönözze a kialakulóban lévő konfliktushelyzetek nyomon követésével foglalkozó fókuszpontok létrehozását, és építse ki a vonatkozó kapacitásokat az EU küldöttségeiben;
	v)	határozottan erősítse meg az EU védelmi felelősség iránti kötelezettségvállalását és kezdeményezze az Európai Parlament, az EKSZ és az uniós tagállamok közötti, a védelmi felelősséggel kapcsolatos intézményközi konszenzus kialakítását, amely egységesebb uniós fellépést biztosítana az ilyen kérdésekkel kapcsolatban az ENSZ fórumain;
	Közvetítés
	w)	támogassa a közvetítést mint a viták békés megelőzésének és megoldásának költséghatékony eszközét, amely a konfliktus utáni helyzetben lévő országokban a konfliktus kiújulásának megelőzésére is szolgál; dolgozzon ki hatékonyabb iránymutatásokat a közvetítésre vonatkozóan a jogállamiság és a demokratikus elszámoltathatóság terén;
	x)	helyezze előtérbe és fejlessze ezen eszköz végrehajtását, és fejlessze tovább a közvetítési kapacitásokat az EKSZ-en belül, az uniós közvetítés és a párbeszéd-kapacitások megerősítésével kapcsolatos stratégiával összhangban;
	y)	folytasson szoros együttműködést az ENSZ-szel és más szereplőkkel a közvetítés terén; törekedjen szinergiák kialakítására az ENSZ Politikai Ügyek Főosztályával (DPA) a közvetítéshez kapcsolódóan; mélyítse el a nemzetközi, regionális és kistérségi szervezetek ENSZ-szel, egymással és a civil társadalommal meglévő partnerségeit és együttműködését, például a közvetítési kapacitások terén létrehozott EU–ENSZ közös partnerség formájában; javítsa az információk megosztását, az együttműködést és a koordinációt annak érdekében, hogy biztosítsák a konkrét közvetítésben részt vevő szereplők erőfeszítéseinek összhangját és kiegészítő jellegét;
	Nemzetközi igazságszolgáltatás
	z)	erősítse a nemzetközi büntetőbírósági rendszert; emelje ki a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepét a büntetlenség elleni küzdelemben támogassa azt mint az egyetlen olyan állandó bírói szerv, amely háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás egyéni elkövetőivel szemben eljárást folytathat, ha a nemzeti bíróságok nem képesek vagy nem szándékoznak ezt megtenni;
	aa)	politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatással erősítse a Nemzetközi Büntetőbíróságot; ösztönözzön minden ENSZ-tagállamot arra, hogy a Római Statútum ratifikálásával csatlakozzon a Bírósághoz; segítsen elő szoros együttműködést a Bíróság és az ENSZ és annak szervei és ügynökségei között;
	Emberi jogok
	ab)	fokozza az annak biztosítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, hogy az ENSZ egyezmények szerinti minden emberi jogot egyetemesnek, oszthatatlannak, valamint egymástól függőnek és egymással összefüggőnek tekintsenek; segítse a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek teljesítésére irányuló nemzeti kapacitások megerősítését; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a vallás- és lelkiismereti szabadság mindenki számára történő biztosításának szükségességét;
	ac)	aktívan támogassa az afrikai vezetésű kezdeményezést és a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság ajánlását azáltal, hogy törekszik arra, hogy az ENSZ BT 2012-ben fogadjon el határozatot a női nemi szervek megcsonkításának tilalmáról világszerte; hívja fel az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy kezeljék kiemelt jelentőségű kérdésként e folyamat sikerének biztosítását;
	ad)	a továbbiakban is segítse elő az emberi jogok kérdésének az ENSZ tevékenységének valamennyi vonatkozásában való érvényesítését, egyúttal ismételten hangsúlyozza, hogy az emberi jogok elválaszthatatlanul kapcsolódnak az ENSZ egyéb, békével, biztonsággal és fejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseihez;
	ae)	vállaljon kezdeményező szerepet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa munkájában, a határozatok társtámogatása, nyilatkozatok kiadása, valamint az interaktív párbeszédekben és vitákban való részvétel révén, ezáltal nagyobb mértékű egyensúlyt biztosítva az UNHRC munkájában;
	af)	növelje a különleges eljárások korai figyelmeztető képességét egy olyan mechanizmus előírásával, amely lehetővé teszi egy adott helyzetnek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa részéről történő automatikus vizsgálatát; erősítse meg a különleges eljárásokra vonatkozó ajánlások végrehajtására irányuló követési eljárást;
	ag)	törekedjen az egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) folyamatának megerősítésére azáltal, hogy ajánlásokat épít be az ENSZ-tagállamokkal folytatott két- és többoldalú párbeszédekbe, és hogy e párbeszédeket a nemzetközi normákra és szabályokra, illetve ezek köré építi;
	ah)	az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ bizottságaiban továbbra is szorgalmazza a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumot – amely egyre növekvő számú országból egyre nagyobb támogatást kap –, a gyermekek jogainak érvényesítését, a szabad médiát és a vallási türelmet; támogasson a kínzás felszámolására irányuló minden erőfeszítést; különösen ösztönözze az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének elfogadását;
	A demokrácia támogatása
	ai)	segítse biztosítani a demokratikus folyamatok iránti helyi felelősségvállalást és a demokrácia és a jogállamiság kultúrájának fejlesztését; a demokrácia támogatását terjessze ki a választási folyamatokon túlra is, annak hosszú távú fenntartása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy kézzelfogható eredményekkel szolgálhasson a polgárok számára; biztosítsa a parlamentek és a politikai pártok nagyobb mértékű bevonását a demokráciát támogató programokba; hangsúlyozza a független nem kormányzati szervek fontosságát, amelyek szabadon képesek működni az erős polgári kultúra kialakulása érdekében;
	aj)	koncentráljon a társadalmi és a gazdasági befogadásra, a gazdasági átmenetre és a politikai, illetve a választási folyamatokra, a kapacitásépítésre, a civil társadalom megerősítésére, a fiatalok parlamenti demokráciában való részvételére, valamint a szólásszabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a nők jogainak védelmére, beleértve a politikai és közéleti részvételüket, a társadalmi gyakorlat és a jogszabályok szintjén egyaránt;
	ak)	a demokrácia támogatását építse be hatékonyabban az európai külső tevékenységekbe; különböző pénzügyi eszközeivel és az uniós kirendeltségek erőforrásainak lehetőség szerinti igénybevételével támogassa a demokratikus kormányzást; folytasson együttműködést az ENSZ-szel és egyéb partnerekkel világszerte és helyi szinten a jogállamiság erősítése, a független média támogatása, valamint konkrét eredményeket felmutatni képes demokratikus intézmények létrehozása és megerősítése érdekében;
	al)	biztosítsa, hogy a békefenntartó missziók megbízatásából kiderüljön a választási megfigyelő missziók támogatásának szükségessége, és biztosítsa számukra az ezen az alapon jelen lévő megfigyelők biztonságának garantálásához szükséges eszközöket;
	Fejlesztés
	am)	minden szinten általánosan érvényesítse a fejlesztéshez kapcsolódó uniós politikákat annak érdekében, hogy elkerülje egyrészről a fejlesztést támogató politikák közötti ellentmondásokat, másrészről a két- és többoldalú megállapodásokban és fórumokon a partnerországok fejlődését gátló akadályokat; fordítson különleges figyelmet a szabadkereskedelmi megállapodásokban és a WTO-szintű tárgyalások során az emberi jogok kérdésére és a fejlődésre gyakorolt hatásokra;
	an)	folytassa az arra irányuló munkáját, hogy az embert állítsák a fejlesztési folyamat középpontjába; kövesse nyomon a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozatot, a nyilatkozat végrehajtására irányuló gyakorlati lépésekre összpontosítva;
	ao)	biztosítsa, hogy az uniós költségvetésen keresztül biztosított összes európai támogatás aránya ne csökkenjen és továbbra is elsősorban a szegénység és az éhezés felszámolására irányuljon; vegye fontolóra, hogy az összes uniós támogatás 20%-át az ENSZ meghatározása szerinti alapvető szociális szolgáltatásokra különítsék el, külön figyelmet fordítva az egészségügyi alapellátáshoz és az alapfokú oktatáshoz való ingyenes és egyetemes hozzáférésre, figyelembe véve az EU „Oktatást mindenkinek” elnevezésű kezdeményezéshez nyújtott támogatását és a globális egészségügyben vállalt szerepével kapcsolatos kötelezettségvállalását;
	ap)	segítse a fejlesztési politikák közötti összhang fokozását és a fejlesztési támogatás hatékonyságának javítását, mivel ezek továbbra is döntő fontosságú tényezők a millenniumi fejlesztési célok elérésében;
	aq)	álljon az ENSZ millenniumi fejlesztési célok megvalósítására irányuló erőfeszítéséi élére és gyorsítsa fel a folyamatot azáltal, hogy elsősorban azokra a célkitűzésekre összpontosít, amelyek esetében eddig a legkevesebb eredményt sikerült elérni;
	ar)	maradjon elkötelezett a szegénység nemzetközi közösséggel együttműködésben történő felszámolása iránt, ugyanakkor dolgozza ki a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos ambiciózus, 2015 utáni program meghatározását, figyelembe véve nemcsak az eddig elért eredményeket, hanem a fennmaradó kihívásokat is;
	as)	kövesse nyomon és dolgozzon a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20 ENSZ-konferencia eredményeinek teljes körű végrehajtásán, többek között a hosszú távú globális fejlődés vezérelveként a fenntartható fejlődés előmozdításával;
	at)	hozza létre a kiemelkedő szakembereket tömörítő ENSZ-csoportot;
	au)	aktívan kövesse nyomon a Busanban elfogadott következtetéseket;
	av)	járuljon hozzá jelentős mértékben az élelmiszer-spekuláció elleni küzdelemhez, valamint a szegénység és az éhezés sürgető problémájának megoldásához;
	aw)	az isztambuli cselekvési programmal és a 2012. április 26-án Dohában tartott 13. ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia során elfogadott következtetésekkel összhangban a legkevésbé fejlett országokban helyezze előtérbe az élelmezésbiztonságot, a mezőgazdaság termelékenységi kapacitását, az infrastruktúrát, a kapacitásépítést, az inkluzív gazdasági növekedést, a kedvező piacokat és az új üzletágakat, a technológiához való hozzáférést, továbbá az emberi és társadalmi fejlődést;
	ax)	erősítse meg az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos római elvek iránti kötelezettségvállalását; helytelenítse az élelmiszercikkekkel kapcsolatos spekuláció következményeit;
	ay)	ösztönözze arra a fejlődő országokat, hogy a nemzetközi adományozók támogatásával tegyenek hosszú távú intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szárazság ne feltétlenül eredményezzen éhínséget; alkalmazza a katasztrófák kockázatának csökkentésére irányuló stratégiákat és korai figyelmeztető rendszereket;
	az)	teljes mértékben támogassa az ENSZ, és különösen az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának (UNOCHA) központi szerepét;
	ba)	erősítse meg az Unió hosszú távú elkötelezettségét az Afrika szarván élő emberek jólétének támogatása, valamint a strukturális élelmiszer-bizonytalanság és -konfliktus mögött húzódó okok kezelése mellett.
	Éghajlatváltozás, globális környezetvédelem és fenntarthatóság
	bb)	játsszon vezető szerepet a globális éghajlatváltozás kezelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködés terén; járuljon hozzá egy átfogó, átlátható, méltányos és az illetékes irányítótestületeken belül a fejlett és a fejlődő országok kiegyensúlyozott képviseletét biztosító intézményi struktúra kialakításához; alakítson ki továbbá párbeszédet az olyan kulcsfontosságú szereplőkkel, mint az ún. BRICS-országokkal (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és fejlődő országokkal, tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás a nemzetközi kapcsolatok fontos elemévé vált; ezenkívül fejlessze tovább az EKSZ-nek az éghajlattal kapcsolatos diplomáciai tevékenységekre vonatkozó politika kiépítésére irányuló kapacitásait;
	bc)	a riói 10. alapelv hatékony globális végrehajtásán keresztül továbbra is törekedjen a tudatos polgári magatartás kialakítására a környezetvédelmi irányítás területén; ezzel összefüggésben terjessze ki az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseit az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán (ENSZ-EGB) túlra globális egyezménnyel vagy az Aarhusi Egyezménynek az ENSZ-EGB-n kívüli felek számára történő megnyitásával; segítse elő a megfelelőbb irányítást a fenntartható fejlődés területén, többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) megerősítésével; aktívan működjön együtt a partnerekkel a környezetvédelmi jogszabályok világszerte történő jobb érvényesítése érdekében;
	bd)	szorgalmazza az AU és az EU közös álláspontjának támogatását, amely szerint az UNEP-et alakítsák át szakosított ENSZ-ügynökséggé nairobi (Kenya) székhellyel; ezen új intézményi keretben foglalkozzon a finanszírozás, a technológiaátadás és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kapacitásépítés kérdésével;
	be)	támogassa a biológiai sokféleséget és az éghajlatvédelmet a fejlődő országokban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Biológiai Sokféleség Egyezmény értelmében meghatározott célkitűzéseknek megfelelően; az éghajlat és a biológiai sokszínűség védelme mellett tegye a tengereket és az óceánokat a riói keret egyik fő pillévé;
	bf)	támogassa a Bizottság aktív részvételét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2010-es „Párbeszéd a védelmi kihívásokról” című programja keretében indított, a védelmi hiányosságokkal és válaszokkal kapcsolatos, folyamatban lévő vitában, amelynek célja a lakóhelyük elhagyására kényszerült, hontalan személyekre vonatkozó meglévő nemzetközi védelmi keret javítása; vegyen részt aktívan a „klímamenekült” (azok a személyek, akik az éghajlatváltozás következményeként kénytelenek elmenekülni otthonukból és menekültstátuszért folyamodni külföldön) fogalmáról és ezen belül ennek lehetséges jogi meghatározásáról folyó vitában, amely fogalmat a nemzetközi jogban vagy a jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásokban még nem ismerték el;
	Egyéb
	bg)	támogassa a kormányok és a parlamentek közötti kölcsönös kapcsolatokat a globális kérdésekben, és segítse elő a parlamentek globális szerepéről folytatott vitát; erősítse meg a globális kormányzás demokratikus jellegét, elszámoltathatóságát és átláthatóságát, és tegyen lehetővé nagyobb fokú nyilvános és parlamenti részvételt az ENSZ tevékenységeiben;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a főképviselőnek/alelnöknek, a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

(1)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0255.
(2)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0229.
(3)	Az Európai Unió Tanácsa 11298/2011.
(4)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/256.
(5)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/209.
(6)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/253.
(7)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/224.
(8)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/223.
(9)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/219.
(10)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/210.
(11)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/163.
(12)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/59.
(13)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/159.
(14)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/151.
(15)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/66/167.
(16)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/276.
(17)	ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/64/236.
(18)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0058.
(19)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0507.
(20)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0334.
(21)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0482.
(22)	HL C 99. E, 2012.4.3., 56. o.
(23)	HL C 99. E., 2012.4.3., 7. o.
(24)	HL C 124. E, 2006.5.25, 549. o.
(25)	Lefegyverzés, leszerelés, visszailleszkedés és újrabeilleszkedés.

Az általános tarifális preferenciák rendszere ***I

197k

49k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2012. június 13-i jogalkotási állásfoglalása az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0241 – C7-0116/2011 – 2011/0117(COD))

P7_TA(2012)0241

A7-0054/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0241),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0116/2011),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a Tanács képviselőjének 2012. június 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0054/2012),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2012. június 13-án került elfogadásra az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0117

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 978/2012/EU rendelet.)

A pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítése ***I

479k

324k

Az Európai Parlament 2012. június 13-án elfogadott módosításai a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2011)0819 – C7-0449/2011 – 2011/0385(COD))(1)

P7_TA(2012)0242

A7-0172/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg		Módosítás
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
(1) A világot három éve sújtó, példa nélküli átfogó válság súlyos károkat okozott a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás terén, továbbá erősen rontotta a tagállamok pozícióját az államháztartási hiány és az államadósság tekintetében, aminek következtében a tagállamok egy része kénytelen volt az uniós kereteken kívüli pénzügyi segítség után nézni.		(1) A világot 2007 óta sújtó, példa nélküli átfogó válság súlyos károkat okozott a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás terén, továbbá erősen rontotta a tagállamok pozícióját az államháztartási hiány és az államadósság tekintetében, aminek következtében a tagállamok egy része kénytelen volt az uniós kereteken kívüli és belüli pénzügyi segítség után nézni.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
		(1a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkének megfelelően az Unió szakpolitikái és fellépései meghatározása és végrehajtása során figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
(2) Az Uniónak a Szerződés szerinti többoldalú felügyeleti kerete és az említett pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó lehetséges szakpolitikai feltételek közötti teljes összhangot rögzíteni kell az uniós jogban. A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok gazdasági és pénzügyi integrációja miatt megerősített felügyeletre van szükség a pénzügyi stabilitásuk tekintetében nehézségekkel küzdő tagállamokból az euróövezet többi tagállamára átterjedő esetleges fertőzés megelőzése érdekében.		(2) Az Uniónak a Szerződés szerinti többoldalú felügyeleti kerete és az említett pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó lehetséges szakpolitikai feltételek közötti teljes összhangot rögzíteni kell az uniós jogban. Az összes tagállam, de különösen a hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok gazdasági és pénzügyi integrációja miatt megnövelt felügyeletre van szükség a pénzügyi stabilitásuk tekintetében nehézségekkel küzdő tagállamokból az euróövezet többi tagállamára és szélesebb értelemben az Unió egészére átterjedő esetleges fertőzés megelőzése érdekében.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
(3) A gazdasági és költségvetési felügyeletnek arányosnak kell lennie a tapasztalt pénzügyi nehézségek súlyosságával, és megfelelőképpen figyelembe kell vennie a kapott pénzügyi támogatás jellegét, amely a támogathatósági feltételek alapján nyújtott egyszerű elővigyázatossági támogatástól egészen egy teljes körű, szigorú szakpolitikai feltételekhez kötött, makrogazdasági kiigazítási programig terjedhet.		(3) A gazdasági és költségvetési felügyeletnek arányosnak kell lennie a tapasztalt pénzügyi nehézségek súlyosságával, és megfelelőképpen figyelembe kell vennie a kapott pénzügyi támogatás jellegét, amely a támogathatósági feltételek alapján nyújtott egyszerű elővigyázatossági támogatástól egészen egy teljes körű, szigorú szakpolitikai feltételekhez kötött, makrogazdasági kiigazítási programig terjedhet. Bármely makrogazdasági kiigazítási programnak figyelembe kell vennie a növekedést és foglalkoztatást célzó uniós stratégiában érintett tagállam nemzeti reformprogramját.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
(4) A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamot súlyos pénzügyi zavarok jelentkezésekor – vagy ilyeneknek való kitettség esetén – megerősített felügyeletnek kell alávetni a normális helyzethez való gyors visszatérés biztosítása, és a többi euróövezeti tagállamnak az esetleges negatív tovagyűrűző hatásoktól való megóvása érdekében. A megerősített felügyeletnek részét kell képezze a gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzet szigorú monitoringjához szükséges információkhoz való szélesebb körű hozzáférés, továbbá a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) vagy az általa e célra kijelölt albizottsága felé történő rendszeres jelentéstétel. Ugyanazon felügyeleti szabályokat kell alkalmazni az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az európai stabilitási mechanizmus (ESM), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény elővigyázatossági támogatását igénylő tagállamokra.		(4) A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamot súlyos pénzügyi zavarok jelentkezésekor – vagy ilyeneknek való kitettség esetén – megerősített felügyeletnek kell alávetni a normális helyzethez való gyors visszatérés biztosítása, és a többi euróövezeti tagállamnak az esetleges negatív tovagyűrűző hatásoktól való megóvása érdekében. A megerősített felügyeletnek arányban kell állnia a problémák súlyával és azt megfelelően fokozatossá kell tenni. Annak részét kell képezze a gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzet szigorú monitoringjához szükséges információkhoz való szélesebb körű hozzáférés, továbbá az Európai Parlament illetékes bizottsága, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) vagy az általa e célra kijelölt albizottsága felé történő rendszeres jelentéstétel. Ugyanazon felügyeleti szabályokat kell alkalmazni az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az európai stabilitási mechanizmus (ESM), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény elővigyázatossági támogatását igénylő tagállamokra.
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
		(4a) A megerősített felügyelet alá vont tagállamnak egyben intézkedéseket kell elfogadnia nehézségei tényleges vagy potenciális forrásainak kezelése céljából. Ebből a célból a túlzott hiány esetén követendő eljárás során vagy a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás során hozzá intézett valamennyi ajánlást figyelembe kell venni.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
(5) A makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok gazdasági és költségvetési helyzetének felügyeletét lényegesen meg kell erősíteni. A makrogazdasági kiigazítási programok átfogó jellegéből adódóan ezek időtartamára – a jelentéstételi kötelezettségek párhuzamosságának elkerülése érdekében – a gazdasági és költségvetési felügyelet egyéb folyamatait fel kell függeszteni.		(5) A makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok gazdasági és költségvetési helyzetének felügyeletét lényegesen meg kell erősíteni. A makrogazdasági kiigazítási programok átfogó jellegéből adódóan ezek időtartamára – a gazdaságpolitikai felügyelet következetességének biztosítása és a jelentéstételi kötelezettségek párhuzamosságának elkerülése érdekében – a gazdasági és költségvetési felügyelet egyéb folyamatait fel kell függeszteni vagy adott esetben egyszerűsíteni kell. A makrogazdasági kiigazítási program elkészítésekor azonban a túlzott hiány esetén követendő eljárás során vagy a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás során a tagállamhoz intézett valamennyi ajánlást figyelembe kell venni.
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
		(5a) Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint1 a tőke szabad mozgása mint az EUMSZ alapelve nemzeti rendelkezéssel akkor korlátozható, ha azt közbiztonsági okok indokolják. Ezen okok körébe tartozhat az adókikerülés elleni harc, különösen az euróövezeten belül pénzügyi stabilitásuk terén súlyos nehézségeket tapasztaló vagy ilyenekkel fenyegetett tagállamok esetében

		1 Lásd a C-463/00. és a C-174/04.sz. ügyet.
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
		(5b) Az adókikerülés olyan bevételkiesést jelent, amely az egy vagy több tagállamtól, az IMF-től, az EFSF-től vagy az EFSM-től származó pénzügyi segítségnyújtás összegét elérheti vagy meg is haladhatja, és mindenekelőtt a nemzeti adópolitika hibás végrehajtásából ered.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új)
		(5c) A Bizottság javaslatára és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően a Tanács engedélyezhet a gazdasági és monetáris unió működése szempontjából komoly nehézségeket előidéző tőkemozgásokért felelős harmadik országokat érintő korlátozásokat, az EUMSZ 66. cikkével összhangban.
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 6a preambulumbekezdés (új)
		(6a) A tagállamok a hatályos nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően bevonják a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket a technikai segítségnyújtási programok végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
(7) Egy tagállamra vonatkozóan kiigazítási programjának be nem tartása esetén hozott határozat a közös stratégiai keret hatálya alá tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, továbbá az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló XXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkének (6) bekezdése alapján maga után vonná az uniós alapok kifizetéseinek vagy kötelezettségvállalásainak felfüggesztését is,		törölve
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
		(7a) Előfordulhatnak olyan körülmények, amikor a tagállam piaci ingadozásoktól való védelme jobb hosszú távú megoldást kínál ezen tagállam gazdasági helyzetének stabilizálásával és adósságtörlesztő képességének megőrzésével kapcsolatban. Ilyen esetekben egyes tagállamokat ideiglenesen jogvédelem alá lehetne helyezni a Bizottság határozata alapján. A Tanácsnak képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő többséggel hatályon kívül helyezzen egy ilyen bizottsági határozatot.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
		(7b) Ellentétes rendelkezés hiányában a pénzügyi támogatás fogalma e rendeletben magában foglalja az elővigyázatossági alapon nyújtott pénzügyi támogatásokat is.
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 7 c preambulumbekezdés (új)
		(7c) A Bizottságnak az EFC-vel, az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és a megfelelő európai felügyeleti hatóságokkal (EFH-k) szoros együttműködésben kell meghoznia az arról szóló határozatát, hogy valamely tagállamot e rendelet alapján megerősített felügyelet alá von. A Bizottságnak akkor is együtt kell működnie az EFC-vel, amikor arról határoz, hogy meghosszabbítja-e a megerősített felügyeletet.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
1. E rendelet a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett és/vagy egy vagy több másik állam, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), az európai stabilitási mechanizmus (ESM), vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és ahhoz hasonló más nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott pénzügyi támogatásban részesülő, illetve adott esetben részesülő tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítésére irányuló rendelkezéseket állapít meg.		1. E rendelet azon tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítésére irányuló rendelkezéseket állapít meg, amelyek pénzneme az euró, és amelyek:
		- a pénzügyi stabilitásuk vagy államháztartásuk fenntarthatósága tekintetében súlyos, az euróövezet más tagállamaira potenciálisan negatív tovagyűrűző hatást kifejtő nehézségekkel küzdenek vagy súlyos nehézségek fenyegetik; és/vagy
		- egy vagy több másik állam, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), az európai stabilitási mechanizmus (ESM), vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és ahhoz hasonló más nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott pénzügyi támogatásban részesülnek, vagy ilyen támogatást kérnek.
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a bekezdés (új)
		(1a) E rendelet intézkedéseket határoz meg a megerősített nemzeti költségvetési szabályok és a gazdaságpolitikai koordináció vonatkozásában.
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
		(2a) A rendelet alkalmazása során a Bizottság, a Tanács és a tagállamok maradéktalanul tiszteletben tartják az EUMSZ. 152. cikkét, és az e rendelet alapján kibocsátott ajánlások tiszteletben tartják a bérképzésre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és intézményeket. A rendelet és az e rendelet alapján elfogadott ajánlások alkalmazásakor a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamoknak figyelembe kell venni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkét, és ennélfogva annak alkalmazása nem befolyásolhatja a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a szervezett fellépéshez való jogot.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 1 a cikk (új)
		1a. cikk
		Megerősített költségvetési szabályozás és gazdasági koordináció
		1. A nemzeti állampapírok kibocsátása tervezésének jobb összehangolása érdekében a tagállamok előre bejelentik állampapír-kibocsátási terveiket a Bizottságnak és a Tanácsnak.
		2. A bevált módszerek azonosítása és a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy minden általuk bevezetni kívánt fontos gazdaságpolitikai reformot előzetesen megvitatnak, és adott esetben összehangolják azokat más tagállamokkal.
		3. Az 1466/97/EK rendelettel összhangban a tagállamok biztosítják, hogy központi költségvetésük egyenlege egyensúlyban legyen vagy többletet mutasson középtávon.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés
1. A Bizottság határozhat a pénzügyi stabilitása tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő tagállam megerősített felügyelet alá vonásáról. Ezt megelőzően az érintett tagállam lehetőséget kap álláspontjának kifejtésére. A Bizottság hathavonta határozatot hoz arról, hogy meghosszabbítja-e a megerősített felügyeletet.		1. A 1176/2011/EU rendelet 5. cikkével összhangban készült legutóbbi részletes vizsgálat alapján, és figyelemmel az objektív kritériumokra – beleértve az ERKT figyelmeztetéseit, illetőleg [az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről] szóló, ....-i XXX/2012/EU rendeletben említett jelentéseket – a Bizottság határozhat a pénzügyi stabilitása tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő tagállam megerősített felügyelet alá vonásáról. A Tanács a határozatot követő 10 napon belül minősített többséggel hatályon kívül helyezheti azt. A határozat meghozatalát megelőzően az érintett tagállam lehetőséget kap álláspontjának kifejtésére. A Bizottság hathavonta határozatot hoz arról, hogy meghosszabbítja-e a megerősített felügyeletet.
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a bekezdés (új)
		1a. Amennyiben a Bizottság a tagállam az (1) bekezdés szerinti megerősített felügyelet alá vonásáról határoz, erről megfelelően értesíti az ERKT-t, és adott esetben tájékoztatja a tagállamot a megerősített felügyelet eredményéről.

Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés
2. Az egy vagy több másik állam, az EFSF, az ESM, vagy az IMF és ahhoz hasonló más nemzetközi pénzügyi intézmény által elővigyázatossági alapon nyújtott pénzügyi támogatásban részesülő tagállam megerősített felügyelet alá vonásáról a Bizottság hoz határozatot. A Bizottság listát állít össze az elővigyázatossági pénzügyi támogatás érintett eszközeiről, és az EFSF, az ESM vagy bármely másik releváns nemzetközi pénzügyi intézmény támogatási politikájának esetleges változásait figyelembe véve naprakészen tartja azt.		2. Az egy vagy több másik állam, az EFSF, az EFSM, az ESM, vagy az IMF és ahhoz hasonló más nemzetközi pénzügyi intézmény által elővigyázatossági alapon nyújtott pénzügyi támogatásban részesülő vagy azt kérő tagállam megerősített felügyelet alá vonásáról a Bizottság hoz határozatot.
		A Bizottság az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott minden határozatot nyilvánosságra hoz.
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés
3. A (2) bekezdés nem alkalmazandó azon tagállamok esetében, amelyeknél az elővigyázatossági alapon kapott pénzügyi támogatás olyan hitelkeret formáját ölti, amelyhez a hitelkeret lehívásáig nem kapcsolódik az adott tagállam által meghozott szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó feltétel.		3. A Bizottság határozhat úgy, hogy a (2) bekezdés nem alkalmazandó azon tagállamok esetében, amelyeknél az elővigyázatossági alapon kapott pénzügyi támogatás olyan hitelkeret formáját ölti, amelyhez a hitelkeret lehívásáig nem kapcsolódik az adott tagállam által meghozott szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó feltétel.
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3a bekezdés (új)
		(3a) A Bizottság listát állít össze a pénzügyi támogatás érintett eszközeiről, amelyek megerősített felügyeletet idézhetnek elő, és naprakészen tartja azt.
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
1. A megerősített felügyelet alatt álló tagállam az Európai Központi Bank (EKB) közreműködésével eljáró Bizottsággal konzultálva és együttműködve hoz intézkedéseket a nehézségek okainak vagy lehetséges okainak kezelése érdekében.		1. A megerősített felügyelet alatt álló tagállam az Európai Központi Bank (EKB), az 1093/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az 1094/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel2 létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság) és az 1095/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel3 létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír és Piaci Hatóság) (együtt a továbbiakban: „EFH-k”), az ERKT és adott esetben az IMF közreműködésével eljáró Bizottsággal konzultálva és együttműködve hoz intézkedéseket a nehézségek okainak vagy lehetséges okainak kezelése érdekében, figyelembe véve a hozzá az 1466/97/EK, az 1467/97/EK és az 1176/2011/EU rendelet, valamint nemzeti reformprogramja és stabilitási és konvergenciaprogramja alapján intézett ajánlásokat. Az elfogadott intézkedésekről jelentést kell tenni az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoportnak, az EFC-nek és az Európai Parlament illetékes bizottságának, valamint az érintett nemzeti parlamentnek.

		1 HL L 331., 2010.12.15., 12. o.
		2 HL L 331., 2010.12.15., 48. o.
		3 HL L 331., 2010.12.15., 84. o.
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 a bekezdés (új)
		(1a) A Bizottság vizsgálja a más tagállamok által keltett, potenciális kedvezőtlen tovagyűrűző hatásokat köztük az adózás területén. Ahol a Bizottság észlelt ilyen kedvezetőlen tovagyűrűző hatásokat, a Tanács a Bizottság javaslatára eljárva az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban megteszi a szükséges ajánlásokat azon tagállamok számára, amelyeket a kedvezőtlen tovagyűrűző hatások eredeteként azonosítottak.
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
3. A megerősített felügyelet alatt álló tagállam a Bizottság kérésére:		3. A 2. cikk (1) bekezdése szerinti határozat alapján megerősített felügyelet alatt álló tagállam a Bizottság kérésére:
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – a pont
a) a Bizottság, az EKB és az Európai Bankhatóság (EBH) felé az előírt rendszerességgel nem összevont adatokat közöl a nemzeti hatóságai felügyelete alatt álló pénzügyi intézmények pénzügyi helyzetéről;		a) eljuttatja az érintett európai felügyeleti hatóságoknak a 1093/2010/EU rendelet, a 1094/2010/EU rendelet és a 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban – az általuk kért gyakorisággal – a pénzügyi rendszerét érintő fejleményekkel kapcsolatos tételes adatokat, beleértve a b) pont alapján elvégzett stresszteszt gyakorlatok és érzékenységi vizsgálatok eredményeinek elemézését. A makrogazdasági egyensúlyhiányok eredménytábláján szereplő alapvető mutatókból nyert következtetések alapján az érintett európai felügyeleti hatóságok – az ERKT közreműködésével – értékelést készítenek a pénzügyi rendszer lehetséges sebezhető pontjairól, és továbbítják ezt az értékelést a Bizottságnak és az EKB-nak, a Bizottság által megjelölt gyakorisággal.
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – b pont
b) az Európai Bankhatóság felügyelete alatt szükség szerint stresszteszteket vagy érzékenységi vizsgálatokat végez a Bizottság és az EKB előírásai szerint a bankszektornak a különböző makrogazdasági és pénzügyi sokkokkal szembeni ellenállóképességének felmérése céljából, és a részletes eredményeket megosztja az említett intézményekkel;		b) az érintett európai felügyeleti hatóságok felügyelete alatt szükség szerint stresszteszteket vagy érzékenységi vizsgálatokat végez az érintett európai felügyeleti hatóságok és az ERKT közreműködésével a Bizottság és az EKB előírásai szerint a pénzügyi szektornak a különböző makrogazdasági és pénzügyi sokkokkal szembeni ellenállóképességének felmérése céljából, és a részletes eredményeket megosztja az említett intézményekkel;
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) vállalja, hogy az EBH külön szakértői értékelés keretében rendszeresen értékeljék a bankszektor feletti felügyeleti kapacitását;		c) vállalja, hogy az érintett EBH-k külön szakértői értékelés keretében rendszeresen értékeljék a pénzügyi szektor feletti felügyeleti kapacitását;
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – d pont
d) rendelkezésre bocsátja a makrogazdasági egyensúlytalanságoknak a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséről és kiigazításáról szóló XXX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti monitoringjához szükséges információkat.		d) rendelkezésre bocsátja a makrogazdasági egyensúlytalanságok 1176/2011/EU rendelet szerinti monitoringjához szükséges információkat.
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 a bekezdés (új)
		3a. A 2. cikk (2) bekezdése szerinti határozat alapján megerősített felügyelet alatt álló tagállam a Bizottság kérésére:
		a) eljuttatja a Bizottságnak, az EKB-nak és az érintett európai felügyeleti hatóságoknak a 1093/2010/EU rendelet, a 1094/2010/EU rendelet és a 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban – az általuk kért gyakorisággal – a pénzügyi rendszerét érintő fejleményekkel kapcsolatos tételes adatokat, beleértve a b) pont alapján elvégzett stresszteszt gyakorlatok és érzékenységi vizsgálatok eredményeinek elemézését. A Bizottság, az EKB és az érintett európai felügyeleti hatóságok bizalmasan kezelik a kapott tételes adatokat;
		b) az érintett európai felügyeleti hatóságok felügyelete alatt szükség szerint stresszteszteket vagy érzékenységi vizsgálatokat végez az érintett európai felügyeleti hatóságok és az ERKT közreműködésével a Bizottság és az EKB előírásai szerint a pénzügyi szektornak a különböző makrogazdasági és pénzügyi sokkokkal szembeni ellenállóképességének felmérése céljából, és a részletes eredményeket megosztja az említett intézményekkel;
		c) vállalja, hogy az érintett európai felügyeleti hatóságok külön szakértői értékelés keretében rendszeresen értékeljék a pénzügyi szektor feletti felügyeleti kapacitását;
		d) rendelkezésre bocsátja a makrogazdasági egyensúlytalanságok 1176/2011/EU rendelet szerinti monitoringjához szükséges információkat.
		A pénzügyi intézményeik feltőkésítéséhez pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok ezen túlmenően beszámolnak az e pénzügyi intézményekre előírt feltételekről, beleértve a vezetők javadalmazását és a reálgazdasági hitelfeltételeket.
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés
4. A Bizottság az EKB közreműködésével rendszeresen ellenőrző látogatásokat végez a felügyelet alatt álló tagállamban az (1)–(3) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás ellenőrzése céljából. Tapasztalatairól a Bizottság negyedévente beszámol a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC) vagy az utóbbi által e célra kijelölt albizottságnak, és megvizsgálja többek között a további intézkedések szükségességét. Az említett ellenőrző látogatások felváltják az 1467/97/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzéseket.		4. A Bizottság az EKB és az érintett európai felügyeleti hatóságok, valamint adott esetben az IMF közreműködésével rendszeresen ellenőrző látogatásokat végez a megerősített felügyelet alatt álló tagállamban az (1), (2), (3) és (3a) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás ellenőrzése céljából. Tapasztalatairól a Bizottság negyedévente beszámol az EFC-nek, valamint az Európai Parlament illetékes bizottságának, és megvizsgálja különösen a további intézkedések szükségességét. Az említett ellenőrző látogatások felváltják az 1467/97/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzéseket.
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés
5. Amennyiben – a (4) bekezdésben előírt vizsgálat alapján – arra a következtetésre jutnak, hogy további intézkedésekre van szükség, és az érintett tagállam pénzügyi helyzete jelentős kedvezőtlen hatásokkal jár az euróövezet pénzügyi stabilitására nézve, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel pénzügyi támogatás igénybevételét és makrogazdasági kiigazítási program készítését ajánlhatja az érintett tagállam részére. A Tanács úgy határozhat, hogy az ajánlását nyilvánosságra hozza.		5. Amennyiben – a (4) bekezdésben előírt ellenőrző látogatások alapján – úgy ítélik meg, hogy további intézkedésekre van szükség, és az érintett tagállam pénzügyi és gazdasági helyzete veszélyezteti az euróövezet pénzügyi stabilitását vagy zökkenőmentes működését, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, egyidejűleg:
		a) pénzügyi támogatás igénybevételét és makrogazdasági kiigazítási program készítését ajánlhatja az érintett tagállam részére;
		b) ajánlhatja az EFSF-nek vagy az ESM-nek, hogy kínáljon fel az e rendeletben meghatározott feltételekhez kötött pénzügyi támogatást.
		A Tanács úgy határozhat, hogy ajánlásait nyilvánosságra hozza.
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
		Amennyiben egy tagállam a (3a) bekezdés szerint pénzügyi segítséget kér az ESM-től, a többi tagállam mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy az ESM segítséget nyújtson a szóban forgó tagállamnak, mégpedig kellő időben.
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 6 bekezdés – a pont
a) az Európai Parlament illetékes bizottsága eszmecserére hívhatja meg az érintett tagállam képviselőit;		a) az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az érintett tagállamnak és a Bizottságnak azt a lehetőséget, hogy véleménycserén vegyen részt;
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 6 bekezdés – b a pont (új)
		ba) a Bizottság megfelelő időben tájékoztatja az Európai Parlament illetékes bizottságát az ajánlás tartalmáról.
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 6 a bekezdés (új)
		6a. Az Európai Parlament illetékes bizottsága és az érintett tagállam parlamentje a teljes folyamat alatt felkérheti az IMF, az EKB és a Bizottság képviselőit a gazdaság megfelelő működésével kapcsolatban fontos kérdésekről folyó gazdasági párbeszédben való részvételre.
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk
Az egy vagy több másik állam, az EFSF, az ESM, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az uniós kereteken kívüli másik intézmény által nyújtott pénzügyi támogatást igénybe venni szándékozó tagállam a szándékáról haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot, a Bizottságot és az EKB-t. Az EFC vagy az általa e célra kijelölt albizottság a Bizottság értékelésének megismerését követően megvitatja a tervezett kérelmet.		Az egy vagy több másik tagállam, az EFSF, az ESM, az IMF vagy az uniós kereteken kívüli más intézmény által nyújtott pénzügyi támogatást kérelmezni szándékozó tagállam a szándékáról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az EKB-t. Az EFC – miután kézhez kapta a Bizottság által elkészített értékelést – megbeszélést folytat e tervezett igényről, amelynek során – többek között – megvizsgálja, hogy az uniós vagy az euróövezethez kapcsolódó, már meglévő pénzügyi eszközök milyen lehetőségeket kínálnak, mielőtt az érintett tagállam a potenciális hitelezőkhöz fordulna.
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk
Amennyiben az EFSF-ből vagy az ESM-ből nyújtott pénzügyi támogatást kívánják igénybe venni, a Bizottság – az EKB, és amikor csak lehetséges, az IMF közreműködésével – elemzést készít az érintett tagállam államadósságának fenntarthatóságáról, amelyben kitér a tagállamnak a kilátásba helyezett pénzügyi támogatás visszafizetésére vonatkozó képességére is, és eljuttatja az elemzést az EFC-hez vagy az utóbbi által e célra kijelölt albizottsághoz.		Amennyiben az EFSF-ből, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusból vagy az ESM-ből nyújtott pénzügyi támogatást kívánják igénybe venni, a Bizottság – az EKB, és amikor csak lehetséges és szükséges, az IMF közreműködésével – elemzést készít az érintett tagállam államadósságának fenntarthatóságáról és tényleges, illetve potenciális finanszírozási szükségletéről, amelyben kitér bármely makroprudenciális kiigazítási programnak a tagállamnak a kilátásba helyezett pénzügyi támogatás visszafizetésére vonatkozó képességére gyakorolt hatására is, és elküldi az elemzést az EFC-hez.
		Az államadósság fenntarthatósága értékelésének prudens makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken kell alapulnia, a legfrissebb információk felhasználásával és megfelelően figyelembe véve a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett jelentés, valamint a 3. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint gyakorolt felügyeleti feladatok eredményét. Az előrejelzéseknek értékelniük kell a makrogazdasági és pénzügyi sokkok és az államadósság fenntarthatósága kedvezőtlen fejleményeinek hatásait.
		A Bizottság közzéteszi a módszertant, a mögöttes gazdasági és ökonometriai modelleket és feltételezéseket, beleértve a potenciális teljesítményt és a makrogazdasági multiplikátorhatást is, valamint az államadósság fenntarthatóságának értékelését alátámasztó minden más lényeges paramétert.
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
1. Az egy vagy több másik állam, az IMF, az EFSF vagy az ESM által nyújtott pénzügyi támogatásban részesülő tagállam – az EKB közreműködésével eljáró – Bizottsággal egyetértésben elkészíti a stabil és fenntartható gazdasági és pénzügyi helyzet visszaállítására és a tagállamnak teljeskörűen a pénzügyi piacokról való finanszírozhatóságának helyreállítására irányuló kiigazítási program tervezetét. A kiigazítási program tervezete a Szerződés 121., 126. és/vagy 148. cikke alapján az érintett tagállamnak címzett, hatályos ajánlásokat – és a tagállam által az ajánlásnak való megfelelés érdekében tett intézkedéseket – kellő mértékben figyelembe veszi, és egyúttal az előírt szakpolitikai intézkedések szélesítésének, erősítésének és mélyítésének célkitűzésével dolgozzák ki.		1. Az egy vagy több másik állam, az IMF, az EFSF, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vagy az ESM által nyújtott pénzügyi támogatást igénylő vagy abban részesülő tagállam – az EKB és adott esetben az IMF közreműködésével eljáró – Bizottsággal egyetértésben makrogazdasági kiigazítási programtervezetet készít, amely az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló.../2012/EU rendelet szerinti gazdasági partnerségi programokra épít vagy azok helyébe lép, és éves költségvetési célokat is tartalmaz. A makrogazdasági kiigazítási programtervezet foglalkozik az adott tagállamban az euróövezet pénzügyi stabilitása tekintetében felmerülő kockázatokkal, és a stabil és fenntartható gazdasági és pénzügyi helyzet mielőbbi visszaállítását és a tagállamnak teljeskörűen a pénzügyi piacokról való finanszírozhatóságának helyreállítását célozza. A makrogazdasági kiigazítási program tervezete az államadósság fenntarthatóságának értékelésén alapul és az EUMSZ 121., 126., 136. és/vagy 148. cikke alapján az érintett tagállamnak címzett ajánlásokat – és a tagállam által az ajánlásnak való megfelelés érdekében tett intézkedéseket – kellő mértékben figyelembe veszi, és egyúttal az előírt szakpolitikai intézkedések szélesítésének, erősítésének és mélyítésének célkitűzésével dolgozzák ki. A makrogazdasági kiigazítási programtervezet tiszteletben tartja a bérképzésre vonatkozó uniós gyakorlatokat és intézményeket, valamint az ipari kapcsolati rendszert, és lehetőség szerint figyelembe veszi az érintett tagállamnak az uniós növekedési és munkahely-teremtési stratégiával összefüggő nemzeti reformprogramját. A makrogazdasági kiigazítási program tervezetének teljes mértékben tiszteletben kell tartania az EUMSZ 151. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkét.
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1a bekezdés (új)
		1a. Az (1) bekezdés szerinti makrogazdasági kiigazítási programtervezetet készítő tagállam a Bizottsággal egyetértésben meghatároz egy frissített partnerségi programot, melynek célja a fenntartható államháztartás megteremtéséhez szükséges feltételek kialakítása.
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
2. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva határoz a kiigazítási programról.		2. A Bizottság a program benyújtásától számított egy héten belül értékeli a makrogazdasági kiigazítási program tervezetét.
		Ha a Bizottság úgy véli, hogy a makrogazdasági kiigazítási program tervezete megfelelő, jóváhagyja azt. A Tanács a határozatot követő 10 napon belül minősített többséggel hatályon kívül helyezheti azt.
		Ha a Bizottság véleménye szerint a makrogazdasági kiigazítási programtervezetben szereplő fellépések vagy időrend nem megfelelő, a Bizottság az adott tagállamhoz címzett ajánlást fogad el, amelyben felkéri, hogy egy héten belül nyújtson be új makrogazdasági kiigazítási programtervezetet, és ismerteti, hogy az eredeti programtervezet miért nem megfelelő. Sürgős esetek kivételével a makrogazdasági kiigazítási program tervezete lesz a pénzügyi támogatást nyújtó felekkel kötendő egyetértési megállapodás, program vagy technikai megállapodás alapja. A pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó különféle dokumentumok és a makrogazdasági kiigazítási programtervezet frissített változatai közötti következetességet, illetve az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal és a foglalkoztatási iránymutatásokkal való összhangot kellően indokolni kell. A Tanács a Bizottság határozatát követően 10 napon belül minősített többséggel hatályon kívül helyezheti azt.
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új)
		2a. A Bizottság és a Tanács nyomon követi a kiigazítási program és az azzal összhangban álló éves költségvetési tervek végrehajtását.
		A makrogazdasági kiigazítási program hatálya alatt álló euróövezeti tagállam gazdaságpolitikai és költségvetési felügyeleti folyamatának következetesnek kell lennie, megelőzendő a párhuzamos jelentéstételi kötelezettségeket.
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés
3. A Bizottság az EKB közreműködésével nyomon követi a kiigazítási program végrehajtása terén elért előrehaladást, és erről három havonta tájékoztatja az EFC-t vagy az utóbbi által e célra kijelölt albizottságot. Az érintett tagállam teljeskörűen együttműködik a Bizottsággal. Az érintett tagállam minden olyan információt közöl a Bizottsággal, amelyet ez utóbbi a program monitoringjához szükségesnek talál. A 3. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.		3. A Bizottság az EKB közreműködésével nyomon követi a kiigazítási program végrehajtása terén elért előrehaladást, és erről három havonta tájékoztatja az EFC-t. Az érintett tagállam teljes körűen együttműködik a Bizottsággal és az EKB-val. Az érintett tagállam közöl különösen minden olyan információt a Bizottsággal és az EKB-val, amelyet ez utóbbi a program figyelemmel kíséréséhez szükségesnek tart. A 3. cikk (3) bekezdése alkalmazandó. Nem megfelelő együttműködés esetében a Tanács a Bizottság javaslatára nyilvános ajánlást intézhet az érintett tagállamhoz, megállapítva az adott tagállam által meghozandó intézkedéseket.
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 bekezdés
4. A Bizottság – az EKB közreműködésével – az érintett tagállammal közösen megvizsgálja a kiigazítási program esetleg szükséges módosításait. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva határoz a kiigazítási program esetleges módosításairól.		4. A Bizottság – az EKB és adott esetben az IMF közreműködésével – az érintett tagállammal közösen megvizsgálja a kiigazítási program esetleg szükséges módosításait és frissítéseit annak érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegye többek között a makrogazdasági előrejelzések és a tényadatok jelentős eltérését, ideértve a kiigazítási program esetleges következményeit, a negatív tovagyűrűző hatásokat, illetve a makrogazdasági és pénzügyi sokkokat. A Bizottság határoz a makrogazdasági kiigazítási program esetleges módosításairól. A Tanács a határozatot követő 10 napon belül minősített többséggel hatályon kívül helyezheti azt.
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 a bekezdés (új)
		4a. Az érintett tagállam a Bizottsággal szorosan együttműködve minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy szorgalmazza a magánbefektetők átfogó kitettségének önkéntes alapon történő fenntartását.
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 5 bekezdés
5. Amennyiben a (3) bekezdésben említett monitoring a makrogazdasági kiigazítási programtól való jelentős eltéréseket jelez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva határozhat arról, hogy az érintett tagállam nem tesz eleget a kiigazítási programban rögzített szakpolitikai követelményeknek.		5. Amennyiben a (3) bekezdésben említett monitoring a makrogazdasági kiigazítási programtól való jelentős eltéréseket jelez, a Bizottság úgy határozhat, hogy az érintett tagállam nem tesz eleget a kiigazítási programban rögzített szakpolitikai követelményeknek. Határozatában a Bizottság kifejezetten megvizsgálja, hogy a jelentős eltérés az tagállamon kívül álló okok miatt következett-e be. A Tanács az ilyen határozat elfogadását követően 10 napon belül minősített többséggel hatályon kívül helyezheti azt. A Bizottság határozata a meg nem felelést, valamint a (4) bekezdésben említett makrogazdasági kiigazítási program módosítása szükségességét és arányosságát megindokolja.
		A makrogazdasági kiigazítási programnak fel kell tüntetnie különösen az előre nem látható fejlemények – úgymint külső sokkok – esetén követendő elővigyázatossági intézkedéseket és vészhelyzeti terveket.
		A makrogazdasági kiigazítási program költségvetési konszolidációs erőfeszítései figyelembe veszik az olyan alapvető szakpolitikák, mint az oktatás és az egészségügy biztosításához szükséges eszközök biztosítását.
		Amennyiben a Bizottság az első albekezdés alapján hoz határozatot, az érintett tagállam a Bizottsággal szoros együttműködésben és az EKB-val egyeztetve hoz intézkedéseket abból a célból, hogy megelőzze a piaci zavarokat és megőrizze a pénzügyi szektor megfelelő működését.
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 6 bekezdés
6. Amennyiben egy kiigazítási programot végrehajtó tagállam úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik megfelelő igazgatási kapacitásokkal vagy súlyos problémákat tapasztal a kiigazítási programjának végrehajtásával kapcsolatban, a Bizottságtól technikai segítséget kérhet.		6. Amennyiben egy makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállam úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik megfelelő igazgatási kapacitásokkal vagy súlyos problémákat tapasztal kiigazítási programjának végrehajtásával kapcsolatban, a Bizottságtól technikai segítséget kérhet, amely állhat a tagállamok, más uniós és/vagy illetékes nemzetközi szervezetek e célra létrehozott szakértői csoportjaiból. A technikai segítségnyújtás célkitűzéseit és eszközeit a makrogazdasági kiigazítási program frissített változatának kifejezetten tartalmaznia kell. Ezen túlmenően biztosítani kell a technikai segítségnyújtási folyamat végrehajtásának az adott tagállam általi irányítását. A technikai segítségnyújtás a következő területekre összpontosul: a közbeszerzés javítása, a verseny előmozdítása, a korrupció leküzdése és az adóbevételek beszedése hatékonyságának javítása a pénzügyi fenntarthatóság előmozdítására.
		A makrogazdasági kiigazítási programot és a társadalmi következmények értékelését nyilvánosságra kell hozni.
		Az államadósság fenntarthatóságának értékelését mellékelni kell a makrogazdasági kiigazítási programhoz.

Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 6 a bekezdés (új)
		6a. A makrogazdasági kiigazítási program hatálya alatt álló tagállam átfogó ellenőrzést végez a fennálló adósságállomány tekintetében annak érdekében, hogy egyebek között elvégezhesse a túlzott adósságszint kialakulásához vezető okok, illetve az állampapír-kibocsátási folyamat szabálytalanságainak értékelését.
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 7 bekezdés
7. Az Európai Parlament illetékes bizottsága a kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatott eszmecserére hívhatja meg az érintett tagállam képviselőit.		7. Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az érintett tagállamnak és a Bizottságnak azt a lehetőséget, hogy a kiigazítási program végrehajtásában elért eredményekről folytatandó véleménycserén részt vegyen.
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 8 a bekezdés (új)
		8a. E cikk nem alkalmazandó az elővigyázatossági alapon nyújtott pénzügyi támogatásokra és a pénzügyi intézmények feltőkésítéséhez nyújtott kölcsönökre.
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
		6a. cikk
		A szociális partnerek és a civil társadalom részvétele
		A szociális partnereket képviselő szervezetek, illetve a civil társadalmi szervezetek lehetőséget kapnak a Bizottság e rendeletben említett nyilvános ajánlásai és véleményei, továbbá a tagállamok e rendelet 2–7. cikke szerinti jelentései és jelentéstervezetei tekintetében a véleménynyilvánításra. Ezeket a véleményeket közzé kell tenni.
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 6 b cikk (új)
		6b. cikk
		Az adóbevételek védelmét szolgáló intézkedések
		1. Az érintett tagállamok az EUMSZ 65. cikkével összhangban és a Bizottsággal szoros együttműködésben, valamint az EKB-val egyeztetve intézkedéseket hoznak a nemzeti törvények és rendelkezések megszegésének megelőzésére, különösen az adózás területén.
		2. Az érintett tagállam felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Tanácsnak az EUMSZ 66. cikkének megfelelően védintézkedések megtételére a harmadik országokból vagy oda történő olyan tőkemozgások tekintetében, amelyek a gazdasági és monetáris unió működésében súlyos nehézségeket okoznak, vagy azzal fenyegetnek. A Bizottság ilyen javaslat megtétele előtt konzultál az EKB-val.
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – cím
A túlzott hiány esetén követendő eljárással való összhang		A Stabilitási és Növekedési Paktummal való összhang
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
1. Az e rendelet 6. cikkében meghatározott kiigazítási programot és annak módosításait az 1466/97/EK rendelet 4. cikkében meghatározott stabilitási program benyújtását felváltó rendelkezésnek kell tekinteni.		1. Az e rendelet 6. cikkében meghatározott makrogazdasági kiigazítási program és annak módosításai az 1466/97/EK rendelet 4. cikkében meghatározott stabilitási program benyújtása helyébe lépnek.
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – a pont
a) Az e rendelet 6. cikkében meghatározott kiigazítási programot az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésében és az 5. cikkének (1a) bekezdésében meghatározott jelentéseket értelemszerűen felváltó rendelkezésnek kell tekinteni.		a) Az e rendelet 6. cikkében meghatározott makrogazdasági kiigazítási program értelemszerűen az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésében és az 5. cikkének (1a) bekezdésében meghatározott jelentések helyébe lép.
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) Az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kiigazítási programban szereplő költségvetési célokat az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése és az 5. cikkének (1) bekezdése szerinti éves költségvetési célokat az említett ajánlásban és felszólításban értelemszerűen felváltó rendelkezésnek kell tekinteni. Amennyiben az érintett tagállamra vonatkozóan a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítás van hatályban, az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerinti kiigazítási programot az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólításban megállapított célok eléréséhez vezető intézkedéseket is felváltó rendelkezésnek kell tekintetni.		b) Az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kiigazítási programban szereplő költségvetési célok az említett ajánlásban és felszólításban értelemszerűen az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése és az 5. cikkének (1) bekezdése szerinti éves költségvetési célok helyébe lépnek. Amennyiben az érintett tagállamra vonatkozóan a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítás van hatályban, az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerinti kiigazítási program is az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólításban megállapított célok eléréséhez vezető intézkedések helyébe lép.
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) Az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott monitoringot az 1467/97/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és 10a. cikkében meghatározott ellenőrzést, és az 1467/97/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és a 6. cikkének (2) bekezdésében előírt határozatok alapjául szolgáló monitoringot felváltó rendelkezésnek kell tekinteni.		c) Az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott monitoring az 1467/97/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és 10a. cikkében meghatározott ellenőrzés, és az 1467/97/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és a 6. cikkének (2) bekezdésében előírt határozatok alapjául szolgáló monitoring helyébe lép.
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk
A Tanács által e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok esetében a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséről és kiigazításáról szóló XXX/XXXX/EU rendelet végrehajtását fel kell függeszteni. A felfüggesztés a makrogazdasági kiigazítási program időtartama alatt alkalmazandó.		A Tanács által e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok esetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet végrehajtását fel kell függeszteni, a 1176/2011/EU rendelet 3., 4. és 5. cikke makrogazdasági és makropénzügyi mutatókra, a riasztási mechanizmusra és a részletes vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseinek kivételével. A felfüggesztés a makrogazdasági kiigazítási program időtartama alatt alkalmazandó.
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
Az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott monitoringot a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterére vonatkozóan meghatározott monitoringot és értékelést felváltó rendelkezésnek kell tekintetni.		Az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott monitoring a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterére vonatkozóan meghatározott monitoring és értékelés helyébe lép. A felfüggesztés a makrogazdasági kiigazítási program időtartama alatt alkalmazandó.
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk
A Tanács által e rendelet 6. cikke (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok esetében az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló XXX/XXXX/EU rendelet végrehajtását fel kell függeszteni. A felfüggesztés a makrogazdasági kiigazítási program időtartama alatt alkalmazandó.		A Tanács által az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok esetében fel kell függeszteni az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló XXX/…/EU rendelet végrehajtását, a(z) .../2012/EU rendelet 1–4. cikkében foglaltak kivételével. A felfüggesztés a makrogazdasági kiigazítási program időtartama alatt alkalmazandó.
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új)
		10a. cikk
		Egy tagállam jogvédelem alá helyezése
		1. Amennyiben a 3. cikk (5) bekezdésében foglalt intézkedések nem állítják helyre egy tagállam pénzügyi helyzetét, és a tagállam esetében fennáll a tartós fizetésképtelenség, illetve kifizetései felfüggesztésének kockázata, a Bizottság a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a tagállamot jogvédelem alá helyező határozatot fogadhat el. A Tanács az ilyen határozat elfogadását követően 10 napon belül egyszerű többséggel hatályon kívül helyezheti azt.
		2. E cikk célja, hogy lehetővé tegye az érintett tagállam számára gazdasági helyzete stabilizálását és adósságtörlesztő képességének megőrzését.
		Egy tagállam jogvédelem alá helyezése az alábbi hatásokkal jár:
		a) a „pozíciólezáró nettósítási rendelkezéseket” és a „hiteleseményeket” felfüggesztik;
		b) a kölcsönökre alkalmazott kamatszinteket fenntartják, és az 1. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi támogatás kivételével a tagállamnak nyújtott új kölcsönök visszafizetése élvez elsőbbséget;
		c) az érintett tagállam hitelezői az érintett tagállamot jogvédelem alá helyező határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított két hónapon belül felfedik kilétüket a Bizottság előtt; amennyiben ezt elmulasztják, a velük szemben fennálló adósság megszűnik;
		d) az érintett tagállam hatóságai végrehajtják a 6. cikk (6) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás keretében tett ajánlásokat, és helyreállítási és adósságrendezési tervet nyújtanak be a Bizottsághoz jóváhagyásra.
		3. Ezt a cikket 2017-től kell alkalmazni.
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés
1. Az egy vagy több másik tagállam, az EFSM, az EFSF vagy az ESM által nyújtott támogatás legalább 75%-ának visszafizetéséig a tagállam a programot követő utólagos felügyelet alatt van. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghosszabbíthatja a programot követő utólagos felügyelet időtartamát.		1. Az egy vagy több másik tagállam, az EFSM, az EFSF vagy az ESM által nyújtott támogatás legalább 75%-ának visszafizetéséig a tagállam a programot követő utólagos felügyelet alatt van. A Bizottság úgy határozhat, hogy meghosszabbítja a programot követő utólagos felügyelet időtartamát. A Tanács a határozatot követő 10 napon belül minősített többséggel hatályon kívül helyezheti azt.
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés
3. A Bizottság az EKB közreműködésével rendszeresen ellenőrző látogatásokat végez a programot követő utólagos felügyelet alatt lévő tagállamban annak gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetének értékelése céljából. Tapasztalatairól a Bizottság szemeszterenként beszámol az EFC-nek vagy az utóbbi által e célra kijelölt albizottságnak, és megvizsgálja többek között az esetleges kiigazító intézkedések szükségességét.		3. A Bizottság az EKB közreműködésével rendszeresen ellenőrző látogatásokat végez a programot követő utólagos felügyelet alatt lévő tagállamban annak gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetének értékelése céljából. Tapasztalatairól a Bizottság szemeszterenként beszámol az Európai Parlament illetékes bizottságának, az EFC-nek vagy az utóbbi által e célra kijelölt bármely albizottságnak, valamint az érintett tagállam parlamentjének, és megvizsgálja különösen azt, hogy szükség van-e kiigazító intézkedésekre.
		Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az érintett tagállamnak azt a lehetőséget, hogy a programot követő utólagos felügyelet alatt elért eredményekről folytatandó véleménycserén vegyen részt.
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés
4. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel kiigazító intézkedések meghozatalát ajánlhatja a programot követő utólagos felügyelet alatt álló tagállam részére.		4. A Bizottság kiigazító intézkedések elfogadását ajánlhatja a programot követő utólagos felügyelet alatt álló tagállam részére. A Tanács az ajánlást követő 10 napon belül minősített többséggel hatályon kívül helyezheti azt.
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 a bekezdés (új)
		4a. Az érintett tagállam parlamentje felkérheti a Bizottságot, hogy a programot követő utólagos felügyeletről folytatandó véleménycserén vegyen részt.
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A 2. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikkben, a 6. cikk (2) és (4) bekezdésében és a 11. cikk (4) bekezdésében említett intézkedések esetében a Tanács csak azon tagállamokat képviselő tagjai szavaznak, amelyek pénzneme az euró, és a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatának figyelembevétele nélkül jár el.		Az e rendeletben említett intézkedések esetében a Tanács csak azon tagállamokat képviselő tagjai szavaznak, amelyek pénzneme az euró, és a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatának figyelembevétele nélkül jár el.
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk
13. cikk		törölve
Az 5. és 6. cikk alkalmazásából kizárt támogatások és kölcsönök típusai
Az 5. és 6. cikk rendelkezései nem alkalmazandók az elővigyázatossági alapon nyújtott pénzügyi támogatásokra és a pénzügyi intézmények feltőkésítéséhez nyújtott kölcsönökre.
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 13 a cikk (új)
		13a. cikk
		Az Európai Parlament tájékoztatása
		A Bizottság és a Tanács rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet e rendelet alkalmazásáról.
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 13 b cikk (új)
		13b. cikk
		Átmeneti rendelkezések
		A rendelet azon tagállamokra alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan [a rendelet hatálybalépésének időpontjában] programtámogatás folyik.
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 13 c cikk (új)
		13c. cikk
		Jelentés
		A Bizottság 2014. január 1-jéig, azután pedig ötévente jelentést tesz közzé e rendelet alkalmazásáról.
		A jelentés többek között a következőket értékeli:
		a) a rendelet hatékonysága;
		b) az EUMSZ-szel összhangban a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépések;
		c) e rendeletnek a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló uniós stratégia végrehajtásában betöltött szerepe;
		d) rendelkezéseknek a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett nem euróövezeti tagállamokra való kiterjesztésének időszerűsége.
		2. Adott esetben az (1) bekezdésben említett jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.
		3. Az (1) bekezdésben említett jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell elküldeni.

(1)	Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra.(A7-0172/2012).

Az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezések ***I

653k

367k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i elfogadott módosításai az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2011)0821 – C7-0448/2011– 2011/0386(COD))(1)

P7_TA(2012)0243

A7-0173/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg		Módosítás
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
		(1a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkének megfelelően az Unió szakpolitikái és fellépései meghatározása és végrehajtása során figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
(2) A Stabilitási és Növekedési Paktum, különösen a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK rendelet, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet, amelyek célja a költségvetési fegyelem megóvása az Unióban, megállapítja a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. Ezt tovább erősítette a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendeletet módosító …/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendeletet módosító …/2011/EU rendelet. A költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló …/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet pénzügyi szankciórendszer formájában hatékony, megelőző és fokozatos érvényesítési mechanizmusokkal egészítette ki a keretet azon tagállamok vonatkozásában, amelyek pénzneme az euró.		(2) A Stabilitási és Növekedési Paktum, különösen a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK rendelet, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet, amelyek célja a költségvetési fegyelem megóvása az Unióban, megállapítja a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. Az 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1, valamint az 1177/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 módosította az 1466/97/EK és az 1467/97/EK rendeleteket, és tovább erősítette a Stabilitási és Növekedési Paktumot . A költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet3 pénzügyi szankciórendszer formájában hatékony, megelőző és fokozatos érvényesítési mechanizmusokkal egészítette ki a keretet azon tagállamok vonatkozásában, amelyek pénzneme az euró. Mindemellett az 1466/97/EU rendelet 2-a. cikke megállapítja a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét alkotó elemeket.

		1 HL L 306., 2011.11.23., 12.o.
		2 HL L 306., 2011.11.23., 33.o.
		3 HL L 306., 2011.11.23., 1.o.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
		(2a) Az európai szemeszter az 1466/97/EU rendelet 2-a. cikkének megfelelően kiterjed a tagállamok és az Unió átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásainak (átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások) kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban; az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok által érvényesítendő foglalkoztatási iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére; a tagállamok stabilitási és a konvergenciaprogramjainak a nevezett rendelettel összhangban történő benyújtására és értékelésére; az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiáját támogató, és az átfogó gazdasági iránymutatásokkal, a foglalkoztatási iránymutatásokkal, valamint az éves felügyeleti ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatással összhangban kidolgozott nemzeti reformprogramok benyújtására és értékelésére; a makrogazdasági egyensúlyhiány – a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU rendelet1 szerinti –megelőzésének és kiigazításnak felügyeletére.

		1 HL L 306., 2011.11.23., 25.o.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
(3) A Stabilitási és Növekedési Paktum módosításai – a túlzott költségvetési hiány elkerülése mellett – erősítik a prudens költségvetési politika kialakítására és végrehajtására irányuló iránymutatást és – azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró – az erre irányuló ösztönzőket is. Ezek a rendelkezések megteremtik a tagállami gazdaságpolitikák felügyeletének szilárdabb uniós szintű keretét.		(3) A Stabilitási és Növekedési Paktum módosításai – a túlzott költségvetési hiány elkerülése mellett – a prudens költségvetési politikának való meg nem felelés esetén alkalmazandó megerősített és automatikus szankciókra vonatkozó iránymutatást és – azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró – az erre irányuló ösztönzőket is. Ezek a rendelkezések megteremtik a tagállami gazdaságpolitikák felügyeletének szilárdabb uniós szintű keretét, de szükség van a gazdaságpolitika mélyebb koordinációjára és a megfelelés ösztönzésére is.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
		(3a) A felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, ez ugyanis az árstabilitás és az erőteljes fenntartható növekedés feltételeinek erősítésének eszköze, amelyet a pénzügyi stabilitás alátámaszt, ennélfogva támogatja a fenntartható növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó uniós célkitűzéseinek elérését.
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
		(3b) Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén új uniós növekedési és foglalkoztatási stratégiát fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az Unió megerősödve kerüljön ki a válságból, és gazdaságát elindítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útján, amelynek velejárója a minőségi foglalkoztatottság, a termelékenység és társadalmi kohézió magas szintje. Az Unió stratégiája a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az innováció és a környezetvédelem terén elérendő célokat is kitűzött.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új)
		(3c) Kellő figyelmet kell fordítani az növekedést és foglalkoztatást célzó uniós stratégiára, valamint arra, hogy a tagállamok miként ültették azt át nemzeti reformprogramjaikon keresztül.
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
(4) A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása céljából a Szerződés lehetővé teszi az euróövezetre vonatkozóan olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a minden tagállamra alkalmazandó rendelkezéseken.		(4) Az EUMSZ a gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása, valamint az ezt veszélyeztető tagállami politikák elkerülése érdekében lehetővé teszi az euróövezetre vonatkozóan olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a minden tagállamra alkalmazandó rendelkezéseken. Adott esetben és szükség szerint aktívabban kell felhasználni az EUMSZ 136. cikkében előírt külön intézkedéseket a mélyebb és rugalmasabb integrációhoz szükséges feltételek megteremtése érdekében, amelyeknek együtt kellene járniuk a gazdasági és monetáris unió megerősített demokratikus legitimációjával.
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
		(4a) A gazdasági és pénzügyi stabilitás előfeltétele a rendezett államháztartás és a kiegyensúlyozott költségvetés, amint azt az erőteljes és szilárd fiskális keretek szükségességére rávilágító államadósság-válság egyértelművé tette. Ezen túlmenően a gazdaságok stagnálásával összefüggő jelenlegi hiányok a kiadások fokozása helyett a reformok szükségességét emelik ki.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új)
		(4b) A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek veszélyeztethetik az Unió által a gazdasági és monetáris unió keretei között kitűzött célkitűzéseinek elérését, tartózkodniuk kell különösen az állami költségvetésen felüli adósságok felhalmozásának gyakorlatától.
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
(5) Az erős államháztartást leginkább a tervezési szakaszban lehet megalapozni és a lehető leghamarabb azonosítani kell a jelentős hibákat. A tagállamoknak nemcsak az irányadó elvek és költségvetési célok megállapításából, hanem a költségvetési politikáik összehangolt monitoringjából is előnyük származik.		(5) Az erős államháztartást és a gazdaságpolitikák összehangolását leginkább a tervezési szakaszban lehet megalapozni és a lehető leghamarabb azonosítani kell a jelentős hibákat. A tagállamoknak nemcsak az irányadó elvek és költségvetési célok megállapításából, hanem a költségvetési és makrogazdasági politikáik és államadósság-kibocsátásuk összehangolt monitoringjából is előnyük származik. Nemzeti államadósság-kibocsátásuk tervezésének jobb összehangolása céljából a tagállamoknak előzetesen be kell számolniuk tervezett államadósság-kibocsátásukról.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
		(5a) E rendelet célja, hogy további uniós mechanizmusokat hozzon létre a tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikáinak összehangolása és felügyelete tekintetében. Ugyanakkor minden szakaszban óvatosan kell eljárni, ezért nem lehet nyilvánossá tenni a tagállamok államadósság-kibocsátási terveivel, az esedékes adósság megújításával és más releváns művelettel kapcsolatos kérdéseket, és ezeket csak a belső összehangolás érdekében lehet felhasználni. Ez a szükséglet abból a lehetséges kockázatból következik, amelynek a tagállam ki lehet téve azáltal, hogy a pénzügyi piacokon előre ismertté válik pénzügyi szükséglete.
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
(6) A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok számára kidolgozott közös költségvetési ütemterv célja, hogy jobban összehangolja a fő lépéseket a tagállami költségvetések elkészítése során, így hozzájárulva az európai szemeszter hatékonyságához a költségvetési politikák koordinációja terén. Közös költségvetési ütemterv elfogadása erősebb szinergiához vezet azáltal, hogy megkönnyíti a szakpolitikai koordinációt azon tagállamok között, amelyek pénzneme az euró, és biztosítja, hogy a Tanács és a Bizottság ajánlásai megfelelően beépüljenek a tagállami költségvetések elfogadásának folyamatába.		(6) A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok számára kidolgozott közös költségvetési ütemterv célja, hogy jobban összehangolja a fő lépéseket a tagállami költségvetések elkészítése során, így hozzájárulva az európai szemeszter hatékonyságához a gazdaságpolitikák és a költségvetési politikák koordinációja terén. Közös költségvetési ütemterv elfogadása erősebb szinergiához vezet azáltal, hogy megkönnyíti a szakpolitikai koordinációt azon tagállamok között, amelyek pénzneme az euró, és biztosítja, hogy az országspecifikus politikai ajánlások és a nemzeti reformprogramok, valamint a konvergenciaprogramok, továbbá a makrogazdasági egyensúlyhiányok elemzésén alapuló ajánlások megfelelően beépüljenek a tagállami költségvetések elfogadásának folyamatába.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
		(6a) Fontos, hogy a közös költségvetési terv ütemezése összhangban álljon a tagállamok költségvetési időkereteivel. Ennek hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az adott tagállam előzetes költségvetési tervével kapcsolatos bizottsági vélemény az adott tagállam parlamentjében nem rendelkezik demokratikus legitimációval.
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
		(6b) Amennyiben a költségvetést nem fogadják el az e rendeletben előírtaknak megfelelően december 31-ig, úgy átmeneti költségvetés-gazdálkodási eljárásoknak kell életbe lépniük annak biztosítása érdekében, hogy a kormány továbbra is képes legyen ellátni alapvető feladatait.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
(7) Meggyőző bizonyítékok támasztják alá a szabályokon alapuló költségvetési keretek hatékonyságát a stabil és fenntartható költségvetési politikák támogatása terén. Az uniós szinten meghatározott költségvetési célkitűzésekkel összhangban levő tagállami költségvetési szabályok bevezetése alapvető fontosságú a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései betartásának biztosításában. Mindenekelőtt a tagállamoknak strukturálisan kiegyensúlyozott – az uniós költségvetési keret fő elveit a tagállami jogba átültető – költségvetési szabályokkal kell rendelkezniük. Az átültetést kötelező, lehetőleg alkotmányos jellegű szabályok révén kell végrehajtani, hogy kifejezze a tagállami hatóságok szilárd elkötelezettségét a Stabilitási és Növekedési Paktum iránt.		(7) A ténylegesen szabályokon alapuló költségvetési keretek fontosak lehetnek a stabil és fenntartható költségvetési politikák támogatása terén. Az uniós szinten meghatározott gazdasági és költségvetési célkitűzésekkel összhangban levő, és a rendkívüli körülmények vagy súlyos gazdasági hanyatlások meghatározását is magukba foglaló tagállami költségvetési szabályok bevezetése alapvető fontosságú Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései fenntartható betartásának biztosításában. Mindenekelőtt a tagállamoknak a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy a konszolidációs ütemtervtől jelentősen eltérés esetére olyan mechanizmust kell kialakítaniuk, amelynek célja a középtávú célkitűzéshez való, időben megvalósított visszatérés biztosítása. Fontos, hogy e szabályok az államháztartás egészére kiterjedjenek és kötelező jogi erővel bírjanak, illetve az ezeknek való maradéktalan megfelelés a nemzeti költségvetési folyamatban egyéb módon mindvégig garantált legyen.
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
		(7a) Az Unióban az államadósság mértéke kiemelkedő kihívás, amellyel foglalkozni kell, hogy a gazdaság visszatérjen a stabil és önfenntartó növekedési tendenciához rövid és hosszú távon egyaránt. Jelentős időtartam telik majd el, mielőtt a tagállamok eladósodottságának átlagos szintje visszatér a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt 60%-os szintre. A középtávú költségvetési célkitűzések teljesítése e tekintetben alapvető előfeltétel, míg az azoktól való eltérés rendkívül magas kamatlábakat eredményezhet, ekként pedig fenyegetheti a növekedést és a helyreállást.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
(8) Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. A független testületektől származó előrejelzések ellenben elfogulatlan és realisztikus makrogazdasági előrejelzéseket jelenthetnek.		(8) Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. A független és szakmailag kompetens, a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szervtől származó előrejelzések, melyek megfelelnek az I. mellékletben lefektetett minimumkövetelményeknek, elfogulatlan és realisztikus makrogazdasági előrejelzéseket jelenthetnek, amennyiben összehasonlíthatóságuk és koherenciájuk megállapítást nyert.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
(9) A fokozatosan megerősített felügyelet további kiegészítője a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos rendelkezéseinek és javítja azon tagállamok költségvetési fegyelmének felügyeletét, amelyek pénzneme az euró. A fokozatosan megerősített monitoringnak hozzá kell járulnia a jobb költségvetési eredményekhez, ami valamennyi, hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállam előnyére válik. A fokozatosan megerősített eljárás részét jelentő fokozott monitoring különösen fontos a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok esetében.		(9) A fokozatosan megerősített felügyelet és koordináció a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének további kiteljesítése, kiegészítője a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos rendelkezéseinek és javítja azon tagállamok költségvetési és makrogazdasági megbízhatóságának és gazdasági konvergenciájának felügyeletét, amelyek pénzneme az euró. A fokozatosan megerősített monitoringnak a bürokrácia szükségtelen gyarapítása nélkül hozzá kell járulnia a jobb költségvetési és gazdasági eredményekhez, ami valamennyi, hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállam előnyére válik. A fokozatosan megerősített eljárás részét jelentő fokozott monitoring különösen fontos a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok esetében.
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
(10) Ahogy az államadósság-válság és különösen a közös pénzügyi védőhálók létrehozásának igénye bizonyította, a hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok költségvetési politikái jelentős tovagyűrűző hatást fejtenek ki egymásra. Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euró, alapvető – adott esetben tovagyűrűző hatással is rendelkező – költségvetés-politikai reformterveik elfogadása előtt konzultálniuk kell a Bizottsággal és azon más tagállamokkal, amelyek pénzneme az euró, hogy lehetővé váljon az euróövezet egészére gyakorolt esetleges hatás vizsgálata. Költségvetési terveiket közös érdekű ügynek kell tekinteniük és a tervek kötelezővé válása előtt monitoring céljából be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. A Bizottság számára szükség esetén lehetővé kell tenni, hogy véleményt fogadjon el az előzetes költségvetési tervről, a tagállamot és mindenekelőtt a költségvetési hatóságokat pedig fel kell kérni arra, hogy vegyék figyelembe ezt a véleményt a költségvetési törvény elfogadásának folyamatában. Ez a vélemény biztosítaná, hogy az uniós szakpolitikai iránymutatás megfelelően beépüljön a tagállami költségvetések megalkotásának folyamatába. Ennek a véleménynek ki kell terjednie mindenekelőtt annak vizsgálatára, hogy a költségvetési tervek megfelelően kezelik-e az európai szemeszter összefüggésében a költségvetés területén kibocsátott ajánlásokat. A Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy kérésre bemutassa ezt a véleményt az érintett tagállam parlamentjének. E vélemény figyelembevételének mértéke azon értékelés részét képezi, amely – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az érintett tagállamra vonatkozó túlzotthiány-eljárás megkezdéséről szóló határozathoz vezet, amelynek során a Bizottság által kiadott korai iránymutatás figyelembevételének elmulasztását súlyosbító tényezőnek kell tekinteni. Emellett a tervek Bizottság általi általános értékelésére alapozva az eurócsoportnak meg kell vitatnia az euróövezet költségvetési helyzetét és kilátásait.		(10) A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok költségvetési és makrogazdasági politikái jelentős tovagyűrűző hatást fejtenek ki, illetve azokat ilyen hatások érik. A tovagyűrűző hatásokat ezért az országspecifikus felügyeleti eljárások keretében, valamint az euróövezet egésze költségvetési helyzetének és kilátásainak általános vizsgálata során azonosítani és kezelni kell. A vizsgálatnak országonként meg kell határoznia azokat a lehetséges kedvezőtlen tovagyűrűző hatásokat, amelyeket az adott tagállamok saját magánszektora vagy más tagállamok váltanak ki a tagállamok államháztartásának fenntarthatóságára. Az államadósság-válság emellett bizonyította, hogy összefüggés van az államadósság, a pénzügyi stabilitás és a bankok fizetőképessége között. Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euró, alapvető – adott esetben tovagyűrűző hatással is rendelkező – gazdasági és költségvetés-politikai reformterveik elfogadása előtt konzultálniuk kell a Bizottsággal és azon más tagállamokkal, amelyek pénzneme az euró, hogy lehetővé váljon az euróövezet egészére gyakorolt esetleges hatás vizsgálata. Költségvetési és gazdasági terveiket közös érdekű ügynek kell tekinteniük és a tervek kötelezővé válása előtt monitoring céljából be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb november 15-ig véleményt fogadjon el az előzetes költségvetési tervről, a tagállamot pedig fel kell kérni arra, hogy vegyék figyelembe ezt a véleményt a költségvetési törvény elfogadásának folyamatában. Ez a vélemény biztosítaná, hogy az uniós gazdaság- és szakpolitikai iránymutatás megfelelően beépüljön a tagállami költségvetések megalkotásának folyamatába. Ennek a véleménynek ki kell terjednie mindenekelőtt annak vizsgálatára, hogy a költségvetési tervek megfelelően kezelik-e az európai szemeszter összefüggésében a gazdaság és költségvetés területén kibocsátott ajánlásokat (országspecifikus politikai ajánlásokat). Ugyanebben az összefüggésben biztosítania kell, hogy a tagállamok nemzeti reformprogramjaik keretében tett kötelezettségvállalásai, valamint a gazdasági partnerségi programok keretében vállalt bármely egyéb kötelezettségei és a költségvetési egyensúlyhiányt kezelő eljárások keretében tett tanácsi ajánlások megfelelően tükröződjenek a nemzeti költségvetés-tervezetben. A Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy kérésre bemutassa ezt a véleményt az érintett tagállam parlamentjének. E vélemény figyelembevételének mértéke azon értékelés részét képezi, amely – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az érintett tagállamra vonatkozó túlzotthiány-eljárás megkezdéséről szóló határozathoz vezet, amelynek során a Bizottság által kiadott korai iránymutatás figyelembevételének elmulasztását súlyosbító tényezőnek kell tekinteni. Emellett a tervek Bizottság általi általános értékelésére alapozva az eurócsoportnak és az Európai Parlamentnek meg kell vitatnia az euróövezet költségvetési helyzetét és kilátásait.
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
		(10a) Amennyiben az előzetes költségvetési terv különösen súlyosan megsérti a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető konszolidációs ütemtervet, úgy a Bizottság az előzetes költségvetési tervről készített véleményében az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően felülvizsgált előzetes költségvetési terv benyújtására szólít fel e rendelet rendelkezéseivel összhangban. Erre többek között akkor kerül sor, ha az eredeti költségvetési terv veszélyeztetné az érintett tagállam pénzügyi stabilitását, vagy fennállna a gazdasági és monetáris unió megfelelő működése veszélyeztetésének kockázata, illetve ha az eredeti költségvetési terv végrehajtása a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján a Tanács által megfogalmazott ajánlások egyértelmű és jelentős megsértésére vezetne.
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 10 b preambulumbekezdés (új)
		(10b) A potenciális tovagyűrűző hatással rendelkező jelentős gazdasági vagy költségvetési politikai reformterveknek a tagállamok közötti jobb összehangolásával és előzetes megtárgyalásával összefüggésben a Bizottság jelentést, és szükség esetén részletes tervvel ellátott javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben előírja, hogyan kell e koordinációnak és előzetes tárgyalásnak működnie, milyen formában kell az egyeztetést és a vitákat lefolytatni, milyen politikák kerültek előirányozásra, valamint milyen politikai következmények várhatók – a tagállamokra, és különösen a nemzeti parlamentekre nézve – az ezen összehangolás és előzetes tárgyalás eredményeként hozott döntésektől. A Bizottság véleményének legalább azt kell biztosítania, hogy az összehangolás beépüljön az európai szemeszter keretei közé.
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 10 c preambulumbekezdés (új)
		(10c) A gazdasági irányítás megerősítésének továbbá magában kell foglalnia az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és időszerűbb bevonását. Annak elismerése mellett, hogy az Európai Parlamenttel tárgyaló felek e párbeszéd keretében az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja az e rendelet alapján hozott, kamatozó letét elhelyezését vagy éves pénzbírságot kiszabó tanácsi határozatok által érintett tagállamoknak, hogy eszmecserén vegyenek részt. A tagállamok ilyen eszmecserén való részvétele önkéntes.
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
(11) Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró és amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás folyik, fokozott monitoringra van szükség a túlzott hiány teljes és időben történő megszüntetésének biztosítása érdekében. A fokozott monitoringnak biztosítania kell a túlzott hiány megszüntetésére irányuló tanácsi ajánlásoktól való eltérések időben történő korrekcióját. Ennek a monitoringnak ki kell egészítenie az 1467/97/EK rendeletben meghatározott előírásokat. Az említett fokozott monitoring szabályainak a tagállammal szemben folyó, a Szerződés 126. cikke szerinti eljárás szakaszaihoz kell igazodniuk.		(11) Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró és amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás folyik, fokozott monitoringra van szükség a túlzott hiány következetes, fenntartható és időben történő megszüntetésének biztosítása érdekében. A fokozott monitoringnak biztosítania kell a túlzott hiány megszüntetésére irányuló tanácsi ajánlásoktól vagy az országspecifikus ajánlásoktól való eltérések időben történő megelőzését és korrekcióját. Ennek a monitoringnak ki kell egészítenie az 1467/97/EK rendeletben meghatározott előírásokat. Az említett fokozott monitoring szabályainak a tagállammal szemben folyó, az EUMSZ 126. cikke szerinti eljárás szakaszaihoz kell igazodniuk. A túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt álló tagállamoknak gazdasági partnerségi programot kell benyújtaniuk, amely tartalmazza a végrehajtandó strukturális reformok részletes leírását. A túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításának biztosítása érdekében fontos, hogy ilyen strukturális reform kerüljön bevezetésre és végrehajtásra. Adott esetben a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban a szociális partnereket be kell vonni.
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
(12) A túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok fokozott monitoringjának lehetővé kell tennie a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan kitűzött határidő betartásával összefüggő kockázatok felismerését. Amennyiben ilyen kockázatok fennállnak, a Bizottságnak ajánlást kell kibocsátania a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy adott határidőn belül tegyen intézkedéseket, amelyet – annak kérésére – az érintett tagállam parlamentje számára is be kell mutatni. Az értékelésnek lehetővé kell tennie azon fejlemények gyors kiigazítását, amelyek veszélyeztetik a túlzott hiány megállapított határidőn belül történő megszüntetését. Az említett bizottsági ajánlásnak való megfelelés értékelése részét képezi a Bizottság által a túlzott hiány megszüntetését célzó intézkedések eredményességével összefüggésben végzett folyamatos értékelésnek. Amikor a Tanács arról határoz, hogy sor került-e eredményes intézkedésre a túlzott hiány megszüntetése céljából, határozatát arra is alapozza, hogy a tagállam megfelel-e a bizottsági ajánlásnak.		(12) Fontos, hogy a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok fokozott monitoringját a gazdasági partnerségi megállapodással összefüggésben kell végezni. Ennek keretében a Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamot a költségvetés államháztartás és alszektorai általi végrehajtásának átfogó év közbeni értékelésére, valamint a Bizottságnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak való rendszeres beszámolásra az államháztartás és alszektorai, az év közbeni költségvetési végrehajtás, a kiadási és bevételi oldalon tett diszkrecionális intézkedések költségvetési hatása, az államháztartási kiadásokra és bevételekre vonatkozó célok tekintetében, valamint tájékoztatás nyújtására a célok elérése érdekében hozott intézkedésekről és az e célból tervezett intézkedések jellegéről.
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
		(12a) A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása és a költségvetési fegyelem tiszteletben tartása érdekében elengedhetetlen az euróövezet egészében a stabilitás védelme, és ebből következően az euróövezet pénzügyi rendszere hatékonyságának és ártalmas sokkokkal szembeni ellenálló-képességének erősítése, a likviditási korlátok, valamint az államkötvény-piacok széttöredezettségéből eredő negatív externáliák kezelése, továbbá a finanszírozási nyomás alatt álló tagállamok tekintetében a marginális finanszírozási költségek csökkenése. E hosszú távú cél érdekében egy, az euróövezetben a szuverén adósságot megtestesítő instrumentumok közös kibocsátására – köztük a fokozott gazdaságpolitikai koordinációs keret létrehozására – irányuló ütemtervet kell elfogadni. Az euroövezeti szuverén adósságot megtestesítő instrumentumok közös kibocsátásához vezető első, fontos lépésként adósság-visszavásárlási alapot kell létrehozni mintegy 25 éves időszakra, az euróövezethez tartozó tagállamok államadósság-kibocsátásának egyeztetése mellett. Ez az első lépés nem sérti a nevezett időszak végét megelőzően az ütemterv szerint megteendő további lépések bevezetését.
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új)
		E rendelet alkalmazása során a Tanácsnak és a Bizottságnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szociális partnerek szerepét, valamint a nemzeti rendszerek közötti, például a bérképzési rendszerekkel kapcsolatos eltéréseket.
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
(13) Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd fokozása, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az ajánlás által érintett tagállamnak, hogy eszmecserén vegyen részt,		(13) Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd megerősítése, valamint a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja a bizottsági ajánlás által érintett tagállamnak azt a lehetőséget, hogy véleménycserén vegyen részt, Szabályokat kell előírni a költségvetési és – tágabb értelemben – az euróövezeti gazdaságpolitika felügyelete és összehangolása elszámoltathatóságának, átláthatóságának és felügyeletének megerősítésére is, a demokratikus elvekkel összhangban. Ennek érdekében külön rendelkezéseket kell előírni a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek nemzeti gyakorlatokkal összhangban történő részvételére.
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
		(13a) A költségvetési terveknek és a strukturális reformoknak a szociális jogok védelmével összhangban kell lenniük, és el kell kerülniük az egyenlőtlenségek fokozódását. Ezért a költségvetési fegyelmet nem lehet végrehajtani a gazdaságnak az uniós foglalkoztatási és növekedési stratégiával és a 2050-es éghajlat-változási célkitűzésekkel összhangban álló fenntartható és környezetbarát átalakulásához szükséges, közép- és hosszú távú szükségletek terhére.
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új)
		(13b) Az adópolitika kulcsszerepet játszik a költségvetési tervek hatékonyságának és tisztességességének fokozásában, ugyanakkor hozzájárul a fenntartható növekedéséhez. Az európai pénzügyi tranzakciós adóhoz és az összehangolt közös társasági adóalaphoz hasonló intézkedések és jogalkotási kezdeményezések átfogó csomagját mihamarabb el kell fogadni uniós és nemzeti szinten az indokolatlan kivételek felszámolása, az adóalap kiszélesítése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, az adókikerülés hatásai elleni fellépés és a „szennyező fizet'” elv átfogó alkalmazása érdekében.
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
1. A rendelet megállapítja az euróövezetbeli költségvetési politikák megerősített monitoringjára vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak révén:		1. A rendelet megállapítja az euróövezetbeli költségvetési és gazdaságpolitikák megerősített monitoringjára és a megerősített gazdaságpolitikai koordinációs keret létrehozására vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak révén:
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
		(aa) a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló, az 1174/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás kiegészítése;
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
		(ca) a költségvetési politikáknak a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és korrekciójára szolgáló, az 1174/2011/EU rendelettel létrehozott eljárással való összeegyeztethetőségének garantálása a tagállami reformprogramok és bármely gazdasági partnerségi program szorosabb figyelemmel kísérése révén, az euróövezeten belüli fenntartható megfelelés és konvergencia biztosítására.
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a bekezdés (új)
		1a. Ezt a rendeletet az EUMSZ 152. cikkével teljes összhangban kell alkalmazni, és a jelen rendelet értelmében elfogadott ajánlások alkalmazása során teljes körűen tiszteletben kell tartani a bérképzésre vonatkozó gyakorlatokat és intézményeket. A rendelet alkalmazása és az említett ajánlások figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkét, ennek megfelelően pedig nem érintik a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban a kollektív szerződések megtárgyalásához, azok megkötéséhez vagy érvényesítéséhez való jogot, valamint a kollektív fellépéshez való jogot.
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(1) „független költségvetési tanács”: a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szerv, amelynek feladata a nemzeti költségvetési szabályok végrehajtásának monitoringja;		(1) „költségvetési tanács”: a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező, független és szakmailag kompetens szerv, amelynek feladata a nemzeti költségvetési szabályok végrehajtásának monitoringja;
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(2) „független makrogazdasági előrejelzések”: független szerv vagy a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szerv által készített makrogazdasági és/vagy költségvetési előrejelzések;		(2) „független makrogazdasági előrejelzések”: független és szakmailag kompetens, a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szerv által készített vagy jóváhagyott makrogazdasági előrejelzések, melyek megfelelnek az I. mellékletben lefektetett minimumkövetelményeknek; a Bizottság biztosítja a független előrejelzések tagállamok közötti összehasonlíthatóságát és következetességét;
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
(5) a „költségvetési” és „hiány” fogalmaknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv 2. cikkében rögzített meghatározása alkalmazandó.		(5) a „költségvetési”, 'hiány' és „adósság” fogalmaknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv 2. cikkében rögzített meghatározása alkalmazandó;
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – -5 a pont (új)
		(5a) „Stabilitási és Növekedési Paktum”: az 1466/97/EK rendeletben lefektetett többoldalú felügyeleti rendszer és az azt célzó eljárás, hogy a tagállamok az EUMSZ 126. cikke és az 1467/97/EK rendelet által szabályozott módon elkerüljék a túlzott hiányt;
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
		(5b) „a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető konszolidációs ütemterv különösen súlyos megsértése”: olyan, egy adott évben a GDP 1%-ának, vagy legalább két egymást követő évben éves átlagban a GDP 0,5%-ának megfelelő eltérés a költségvetési tervezetben szereplő számokhoz képest, amelyet nem igazolnak rendkívüli körülmények vagy súlyos gazdasági hanyatlás, az 1467/97/EK rendeletben és az 1176/2011/EU rendeletben meghatározott enyhítő körülmények és tovagyűrűző hatás figyelembevételét követően.
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 a bekezdés (új)
		2a. E rendelet alkalmazása nem érinti az EUMSZ 9. cikkét.
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat I a fejezet (új)
		Ia. fejezet
		Gazdaságpolitikai koordináció
		2a. cikk
		Az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében említett, a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter menetrendje
		1. A tagállamok költségvetési eljárásainak összhangban kell állniuk az európai szemeszter keretével, az éves ciklusnak megfelelően, amely az alábbiakból áll:
		a) az Európai Tanács tavaszi ülésének az éves növekedési felmérésen – köztük a Bizottság közös foglalkoztatási jelentéstervezetén –, valamint az 1176/2011/EU rendelet 3. cikke értelmében készült éves jelentéseken alapuló, az egyes tagállamokhoz intézett politikai irányvonalai; ezek a politikai irányvonalak útmutatást nyújtanak a tagállamok számára nemzeti reformprogramjaik, valamint a tagállamok által áprilisban, az 1466/97/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtandó stabilitási vagy konvergenciaprogramjaik kidolgozásához;
		b) az Európai Tanács nyári ülése által az országspecifikus politikai ajánlások jóváhagyása, a Bizottságnak a tagállamok nemzeti reformprogramjai, illetve stabilitási vagy konvergenciaprogramjai megfelelőségéről az EUMSZ 121. és 148. cikkének megfelelően előterjesztett véleménye szerint.
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 2 fejezet – cím
Közös költségvetési előírások		Közös költségvetési előírások és a nemzeti államadósság-kibocsátásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok középtávú költségvetési keretükkel összhangban minden évben legkésőbb április 15-ig közzéteszik független makrogazdasági előrejelzésen alapuló középtávú költségvetési tervüket és stabilitási programjukat.		1. A tagállamok középtávú költségvetési keretükkel összhangban lehetőleg minden évben április 15-ig, de legkésőbb április 30-ig az európai szemeszter keretében közzéteszik hiteles és független makrogazdasági előrejelzéseken alapuló középtávú nemzeti költségvetési tervüket. Ezeket a terveket a nemzeti reformprogramokkal, illetve stabilitási vagy konvergenciaprogramokkal együtt kell benyújtani, és teljes mértékben meg kell felelniük az éves növekedési felmérésen, valamint az 1176/2011/EU rendelet 3. cikke értelmében készült éves jelentéseken alapuló politikai irányvonalaknak.
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
3. Az államháztartásra vonatkozó költségvetési törvényt minden évben legkésőbb december 31-ig el kell fogadni és ki kell hirdetni.		3. Az államháztartásra vonatkozó költségvetési törvényt minden évben legkésőbb december 31-ig el kell fogadni és ki kell hirdetni. A tagállamoknak átmeneti költségvetés-gazdálkodási eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyeket olyan, objektíven igazolható esetekben kell alkalmazni, ha a tagállam kormányának befolyásán kívül álló objektív okok miatt a költségvetést nem fogadják el, vagy arról nem állapodnak meg, és nem hirdetik ki december 31-ig.
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok a költségvetési egyenlegre vonatkozóan számszerű költségvetési szabályokkal rendelkeznek, amelyek az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében meghatározott középtávú költségvetési célkitűzés végrehajtását szolgálják a tagállami költségvetési folyamatokban. Ezek a kötelező, lehetőleg alkotmányos jellegű szabályok az államháztartás egészére kiterjednek.		1. A tagállamok számszerű költségvetési szabályokkal rendelkeznek, amelyek az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében meghatározott középtávú költségvetési célkitűzés végrehajtását szolgálják a tagállami költségvetési folyamatokban. E szabályok tartalmazzák azon rendkívüli körülmények és súlyos gazdasági hanyatlások meghatározását is, amelyek a középtávú költségvetési célkitűzéstől, vagy az ahhoz vezető pályától ideiglenes eltérést tesznek lehetővé, feltéve, hogy ez az eltérés nem veszélyezteti az 1466/97/EK rendelet 5. és 6. cikkében meghatározott középtávú költségvetési fenntarthatóságot. E szabályoknak tartalmazniuk kell egy olyan, a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy a konszolidációs ütemtervtől jelentős mértékű eltérés esetében beindítandó mechanizmust, melynek célja a középtávú célkitűzéshez való, időben megvalósított visszatérés biztosítása. Ezek a szabályok az államháztartás egészére kiterjednek, és kötelező erejűek, vagy más módon garantált, hogy a nemzeti költségvetési folyamat során maradéktalanul betartják őket.
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
2. A tagállamok független költségvetési tanácsot állítanak fel az (1) bekezdésben említett nemzeti költségvetési szabályok végrehajtásának monitoringja céljából.		2. A tagállamok olyan költségvetési tanácsot állítanak fel az (1) bekezdésben említett nemzeti költségvetési szabályok végrehajtásának előzetes és utólagos monitoringja céljából, amely megfelel az I. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek.
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok minden évben legkésőbb október 15-ig benyújtják a következő évre vonatkozó előzetes költségvetési tervüket a Bizottságnak és az eurócsoportnak.		1. A tagállamok minden évben legkésőbb október 1-ig benyújtják a következő évre vonatkozó előzetes költségvetési tervüket a Bizottságnak és az eurócsoportnak, figyelembe véve az Európai Tanács nyári ülésének országspecifikus ajánlásait, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében vagy a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő, az 1174/2011/EU és az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás keretében a tagállamhoz intézett összes ajánlást.
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
2. Ezzel egy időben az előzetes költségvetési tervet közzé kell tenni.		2. Az e cikkben megállapított előzetes költségvetési tervet a Bizottságnak történő benyújtással egyidejűleg közzé kell tenni.
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – b pont
(b) a GDP-arányos államháztartási kiadásokra és bevételekre, valamint azok fő összetevőire vonatkozó, változatlan politikát feltételező előrejelzések;		(b) a GDP-arányos államháztartási kiadásokra és bevételekre, valamint azok fő összetevőire vonatkozó, változatlan politikát feltételező előrejelzések; ezeknek az előrejelzéseknek mind a folyó kiadásokra, mind a beruházási kiadásokra ki kell terjedniük, és e célból egyértelmű költségvetési célokat kell meghatározni mind a folyó, mind a beruházási kiadások tekintetében, a beruházási kiadások tekintetében pedig közzé kell tenni azok gazdasági hasznának értékelését;
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
		(ca) az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiájának megvalósításával közvetlen összefüggésben álló kiadások – köztük az állami beruházások – részletes ismertetése, a költségvetési célok hosszú távú megvalósításával való összefüggés, valamint a költségvetési tervben előirányzott intézkedések társadalmi hatásvizsgálatának egyidejű bemutatásával;
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – d pont
(d) a következő év költségvetésébe belefoglalandó intézkedések részletes leírása és megfelelően dokumentált számszerűsítése, a c) pontban említett célok és a b) pont szerinti, változatlan politikát feltételező előrejelzések közötti eltérés áthidalása céljából. Azon intézkedések esetében, amelyek költségvetési hatása várhatóan kisebb a GDP 0,1 %-ánál, a leírás lehet kevésbé részletezett. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a jelentős költségvetés-politikai reformtervekre, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet más olyan tagállamokra, amelyek pénzneme az euró.		(d) a következő év költségvetésébe belefoglalandó intézkedések részletes leírása és megfelelően dokumentált számszerűsítése, a c) és ca) pontokban említett célok és a b) pont szerinti, változatlan politikát feltételező előrejelzések közötti eltérés áthidalása céljából. Azon intézkedések esetében, amelyek költségvetési hatása várhatóan kisebb a GDP 0,1 %-ánál, a leírás lehet kevésbé részletezett. Kiemelt és kifejezett figyelmet kell fordítani azokra a jelentős költségvetés-politikai reformtervekre, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet más olyan tagállamokra, amelyek pénzneme az euró;
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – e pont
(e) a várható gazdasági fejleményekre és a költségvetési célok elérése szempontjából fontos gazdasági változókra vonatkozó fő feltételezések. Ezeknek a feltételezéseknek független makrogazdasági növekedési előrejelzésen kell alapulniuk;		(e) a várható gazdasági fejleményekre és a 2011/85/EU irányelv 4. cikkével összhangban meghatározott költségvetési célok elérése szempontjából fontos gazdasági változókra vonatkozó fő feltételezések. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseknek tartalmazniuk kell egy becslést a lehetséges kimentekre gyakorolt feltételezett hatásokról és a makrogazdasági multiplikációs hatásokról. A módszertant, az alapul szolgáló gazdasági és ökonometriai modelleket és feltevéseket, továbbá a független makrogazdasági előrejelzést alátámasztó egyéb releváns paramétereket csatolni kell az éves középtávú költségvetési tervekhez;
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – f pont
(f) adott esetben arra vonatkozó további utalások, hogyan teljesülnek az érintett tagállam számára adott, a Szerződés 121. cikke szerinti, hatályos ajánlások a költségvetés területén.		(f) adott esetben arra vonatkozó további utalások, hogyan teljesülnek az érintett tagállam számára adott, az EUMSZ 121. és 148. cikke szerinti, hatályos ajánlások, összhangban az a)–ca) pontokkal;
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
		(fa) az állami beruházási szükségletek, valamint adott esetben költségvetési hatások számszerűsítése, továbbá a nemzeti reformprogramokban előirányzott intézkedések gazdasági hasznának értékelése;
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – f b pont (új)
		(fb) a nemzeti reformprogramokban szereplő reformok és beruházások hozzájárulásának elemzése a stabilitási programok célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve a reformok költségvetési szempontú költség-haszon elemzését;
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés
4. Amennyiben az előzetes költségvetési tervben szereplő, a (3) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő költségvetési célok vagy a változatlan politikát feltételező előrejelzések eltérnek a legújabb stabilitási program adataitól, az eltéréseket megfelelően indokolni kell.		4. Amennyiben az előzetes költségvetési tervben szereplő, a (3) bekezdés a) és ca) pontjának megfelelő költségvetési célok vagy a változatlan politikát feltételező előrejelzések eltérnek a legújabb stabilitási program adataitól, az eltéréseket megfelelően indokolni kell.
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 a bekezdés (új)
		4a. A középtávú költségvetési tervek tartalmazzák az államháztartás naprakész többéves kiadási előrejelzését a GDP százalékában kifejezve, valamint főbb összetevőiket, továbbá a növekedést és foglalkoztatást célzó uniós stratégiában szereplő célkitűzések elérésére előirányzott kiadásokat és többéves célokat.
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés
5. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott költségvetés-politikai kötelezettségek különösen súlyos megsértésére került sor, a Bizottság az előzetes költségvetési terv benyújtását követő két héten belül módosított előzetes költségvetési terv benyújtására szólítja fel az érintett tagállamot. Ezt a felszólítást közzé kell tenni.		5. A -11. cikkel összhangban a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az (1) bekezdésben említett előzetes költségvetési terv, valamint a (2)–(4) bekezdésben említett rendelkezések tartalmának meghatározására.
A (2)–(4) bekezdés az előzetes költségvetési terv módosítása esetén alkalmazandó.
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – -1 bekezdés (új)
		-1. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az előzetes költségvetési terv jelentős mértékben nem felel meg a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető megfelelő korrekciós pályának, a tagállammal való konzultáció és a tagállam által adott megfelelő magyarázat után bekérhet módosított előzetes költségvetési tervet. Ezt a kérést az előzetes költségvetési terv benyújtása után egy hónapon belül lehet megtenni.
		Az 5. cikk (2) és (4) bekezdése a módosított előzetes költségvetési terv esetén alkalmazandó.
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
1. A Bizottság szükség esetén november 30-ig véleményt fogad el az előzetes költségvetési tervről.		1. A Bizottság legkésőbb november 15-ig véleményt fogad el minden egyes tagállam előzetes költségvetési tervéről.
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
2. A bizottsági véleményt közzé kell tenni és az érintett tagállam parlamentjének kérésére a Bizottság bemutatja azt a szóban forgó parlamentnek.		2. Az (1) bekezdésben említett bizottsági véleményt közzé kell tenni és be kell mutatni az eurócsoportnak. Az érintett tagállam parlamentje vagy az Európai Parlament kérésére a Bizottság bemutatja a véleményt a szóban forgó parlamentnek.
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés
3. A Bizottság általános értékelést ad az euróövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól. Az értékelést közzé kell tenni.		3. A Bizottság általános értékelést ad az euróövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól. Az általános értékelés stresszteszteket tartalmaz, amelyek jelzik az államháztartás fenntarthatóságához kapcsolódó kockázatokat hátrányos pénzügyi vagy költségvetési fejlemények esetén. Az értékelésben országonként meg kell állapítani a tagállam államháztartásának fenntartását érintő lehetséges negatív tovagyűrűző hatásokat, amelyeket a tagállam magánszektora vagy más tagállamok okoztak.
		Az értékelést közzé kell tenni, és be kell építeni a következő éves növekedési jelentésbe. A Bizottság az értékeléshez csatolja az euróövezet egészére vonatkozó tavaszi és őszi előrejelzések részletes összefoglalását. Az értékeléshez választott alapforgatókönyvet indokolással ellátva ismertetni kell, és annak a kedvező és kedvezőtlen kockázatok kiegyensúlyozott összefoglalásán kell alapulnia annak érdekében, hogy értékelni lehessen a lehetséges kimenetek teljes körét. Az értékelésnek tartalmaznia kell a makrogazdasági előrejelzését alátámasztó módszertant, feltevéseket és releváns paramétereket, a stresszteszteket, valamint az előző év alapforgatókönyvének utólagos értékelését.
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 bekezdés
4. Az eurócsoport a Bizottság által a (3) bekezdésnek megfelelően adott általános értékelés alapján megvitatja a nemzeti költségvetési tervekről, valamint az euróövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól alkotott bizottsági véleményeket. Az értékelést közzé kell tenni.		4. Az eurócsoport és az Európai Parlament illetékes bizottsága a Bizottság által a (3) bekezdésnek megfelelően adott általános értékelés alapján megvitatja a nemzeti költségvetési tervekről, valamint az euróövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól alkotott bizottsági véleményeket. E megbeszélés eredményét közzé kell tenni, és figyelembe kell venni a következő európai szemeszterben, különösen az éves növekedési felmérésben.
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 a bekezdés (új)
		4a. Az eurócsoport és az Európai Parlament illetékes bizottsága között lezajlott megbeszélését követően adott esetben a Bizottság az éves növekedési jelentés keretében aktualizálja az euróövezet közös makrogazdasági keretének megerősítését célzó, valamint a kedvezőtlen pénzügyi, gazdasági vagy költségvetési fejlemények esetén alkalmazandó támogató intézkedéseket körvonalazó specifikus ajánlásait.
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
		6a. cikk
		Államadósság-kibocsátásra vonatkozó jelentéstétel
		1. A tagállamok időben jelentést készítenek az Európai Bizottság és az eurócsoport számára az államadósság-kibocsátási terveikről.
		2. Az (1) bekezdésben említett jelentés formáját és tartalmát a Bizottság a tagállamokkal együttműködve harmonizálja és meghatározza.
		3. A tagállamok államadósság-kibocsátási tervével kapcsolatos kérdéseket – mint például a pénzügyi szükségleteket, a fennálló adósságok megújítását – nem teszik közzé.
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat III a fejezet (új)
		IIIa. fejezet
		Megerősített gazdaságpolitikai koordinációra, növekedési eszközre vonatkozó ütemterv és megerősített államadósság-kibocsátási keret létrehozása
		6b. cikk
		A megerősített gazdaságpolitikai koordinációs keretre és növekedési eszközre vonatkozó ütemterv
		1. ...*- ig a Bizottság benyújtja az euróövezeti stabilitási kötvényekre vonatkozó ütemtervet létrehozó jelentést Benyújt továbbá egy javaslatot az euróövezet fenntartható növekedési eszközére vonatkozóan, melynek célja a GDP évente mintegy 1%-ának a mozgósítása tíz éves időszakon belül, beleértve az EBB és a projektkötvények tőkéjének növelését, melyeket az európai infrastruktúrába, többek között a tudományba és a technológiába fektetnek. Az eszköz célja a fenntartható növekedéshez szükséges feltételek megteremtése annak érdekében, hogy biztosítsák a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, megőrizzék az euró stabilitását és ezáltal a tagállamok költségvetési fegyelmének fenntartható összehangolását.
		2. A 6c. és 6d. cikkben meghatározott intézkedések nem érintik az ezen időszak vége előtt megteendő további intézkedéseket.
		6c. cikk
		Az euróövezethez tartozó tagállamok adósság-kibocsátásának összehangolása
		1. Az államadósság-kibocsátás tervezésének és kihelyezésének jobb összehangolása érdekében a tagállamok előzetesen bejelentik államadósság-kibocsátási terveiket a Bizottságnak és a Tanácsnak.
		2. A Bizottság javaslatát követően az euró pénznemmel rendelkező tagállamok törekedhetnek az államadósság finanszírozási feltételeinek javítására egy éves államadósság-kibocsátásra vonatkozó összehangolt keret elfogadásával.
		3. A (2) bekezdés értelmében együttműködő tagállamok tovább javíthatják és stabilizálhatják finanszírozási feltételeiket a gazdasági alapelemek és a piaci körülmények szerint, illetve egy európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározandó módszert követve.
		6d. cikk
		Európai adósság-visszavásárlási alap
		1. A 6a. cikkben említett ütemterv első lépésének részeként létrehozzák a közös felelősségen és szigorú fiskális fegyelmen alapuló európai adósság-visszavásárlási alapot (ERF), melynek célja a túlzott eladósodottság legfeljebb 25 éves időszak alatt történő csökkentése, a tényleges növekedés üteméhez igazítva. Ezen időszak után az ERF-et felszámolják.
		2. A támogatási vagy kiigazítási programban részt nem vevő, az euróövezetbe tartozó tagállamok:
		a) egymást követő öt évig a GDP 60%-án felüli tartozási összeget az ERF számára utalják;
		b) számszerű költségvetési szabályokkal rendelkeznek, amelyek az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében meghatározott középtávú költségvetési célkitűzés végrehajtását szolgálják a tagállami költségvetési folyamatokban;
		c) végrehajtanak egy fiskális konszolidációs stratégiát és egy szerkezeti reformtervet;
		d) garanciákat biztosítanak az ERF által nyújtott hitelek megfelelő fedezete érdekében;
		e) a b) pontban szereplő költségvetési szabály teljesítése érdekében csökkentik strukturális hiányukat a bevezetési időszak alatt.
		3. A Bizottság biztosítja az ERF létrehozását és napi irányítását, melynek részleteit egy európai parlamenti és tanácsi rendeletben kell meghatározni.
		4. Az euró bevezetésére vonatkozó visszakozás megszüntetése céljából az ERF-ban való részvétel az Európai Unió Bizottságának az EUMSZ 140. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghozott határozatának hatálybalépésétől kezdődően más tagállamok számára is lehetséges.
		5. A tagállamok olyan rendelkezéseket hajtanak végre nemzeti jogukban, amelyek biztosítják, hogy az ERF a tényleges növekedés üteme szerint igazítva, de legfeljebb 25 éven belül felszámolásra és megszüntetésre kerül.

		*HL... kérjük a dátumot beilleszteni: egy hónappal e rendelet hatályba lépését követően.
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat -7 cikk (új)
		-7. cikk
		Gazdasági partnerségi programok
		1. Amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése értelmében úgy határoz, hogy valamely tagállam túlzott hiánnyal rendelkezik, az érintett tagállam benyújt a Bizottságnak és a Tanácsnak egy, a túlzott hiány hatékonyan tartós kiigazításának biztosításához szükséges szakpolitikai intézkedések és szerkezeti reformok leírását tartalmazó gazdasági partnerségi programot, amely megfelel a stabilitási programja és a nemzeti reformprogramja részletes kialakításának, teljes mértékben figyelembe véve a Tanácsnak az érintett tagállam gazdasági és munkaügyi szakpolitikáira vonatkozó integrált iránymutatások végrehajtásáról szóló ajánlásait.
		2. A gazdasági partnerségi programnak teljes mértékben összhangban kell lennie az 1. cikkben említett szakpolitikákkal.
		A gazdasági partnerségi program számos olyan konkrét költségvetési prioritást nevez meg és választ ki, amely rövidtávon a gazdaság stabilizálását, a hosszú távú fenntartható fejlődést fokozását, és az érintett tagállamokban lévő szerkezeti gyengeségekkel való foglalkozást célozza. Ezek a prioritások a versenyképesség helyreállítását célozzák az európai hozzáadott érték megteremtésével összhangban, és összhangban kell lenniük a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégiával. A tagállam a Bizottsággal szoros együttműködésben kidolgoz egy, a kiválasztott programokat és projekteket leíró jelentést egy olyan pénzügyi források megnevezéséről, előre feltöltéséről és mozgósításáról szóló cselekvési tervvel együtt, beleértve az Európai Beruházási Bank hitelkeretét és a vonatkozó uniós pénzügyi eszközöket. Ezt a jelentést évente frissíteni kell.
		3. Az 1467/97/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti komoly gazdasági hanyatlás vagy az előrejelzések negatív kiigazítása esetén az érintett tagállam elfogad egy, a Bizottsággal egyeztetendő, a középtávú költségvetési célkitűzések elérésére vonatkozó módosított kiigazító tervet, amely megfelelően figyelembe veszi a konszolidációs intézkedések prociklikus hatását. Az adósságszabály alkalmazását ezzel összhangban kell módosítani.
		4. A gazdasági partnerségi programot az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésében, illetve 5. cikkének (1a) bekezdésében előírt jelentésekkel együtt nyújtják be.
		5. A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva elfogadja a gazdasági partnerségi programra vonatkozó véleményt.
		6. Amennyiben az 1176/2011/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően van korrekciós cselekvési terv, az (1) bekezdésben említett intézkedéseket be kell foglalni a tervbe.
		7. A program és az annak megfelelő éves költségvetési tervek végrehajtását a Bizottság és a Tanács követi nyomon.
		8. Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az érintett tagállamnak és a Bizottságnak egy eszmecserén való részvétel lehetőségét. Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti az Európai Parlament egyéb bizottságait is, hogy csatlakozzanak az eszmecseréhez.
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
1. Amennyiben a Tanács a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn, az érintett tagállamra a túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetéséig e cikk (2)–(5) bekezdése alkalmazandó.		1. A -7. cikk (7) bekezdésében említett partnerségi program nyomon követése tekintetében az érintett tagállamot fel lehet kérni a túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetéséig e cikk (2)–(6) bekezdésében ismertetett követelmények teljesítésére.
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
2. A fokozott monitoring alá vont tagállam haladéktalanul elvégzi a költségvetés év közbeni végrehajtásának átfogó értékelését az államháztartásra és alszektoraira vonatkozóan. Értékelni kell továbbá az állami tulajdonú jogalanyokhoz és az állami beszerzésekhez kapcsolódó pénzügyi kockázatokat, amennyiben hozzájárulhatnak a túlzott hiány fennállásához. Ennek az értékelésnek az eredményeit bele kell foglalni az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4a) bekezdésének vagy 5. cikke (1a) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány megszüntetése céljából tett intézkedésekről benyújtott jelentésbe.		2. A Bizottság kérésére a tagállam elvégzi a költségvetés év közbeni végrehajtásának átfogó értékelését az államháztartásra és alszektoraira vonatkozóan. Értékelni kell továbbá az állami tulajdonú jogalanyokhoz és az állami költségvetésekre potenciálisan jelentős hatást gyakorló függő kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi kockázatokat, a 2011/85/EU tanácsi irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakkal összhangban, amennyiben hozzájárulhatnak a túlzott hiány fennállásához. Ennek az értékelésnek az eredményeit bele kell foglalni az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4a) bekezdésének vagy 5. cikke (1a) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány megszüntetése céljából tett intézkedésekről benyújtott jelentésbe.
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
3. A tagállam rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak vagy az általa e célból kijelölt albizottságnak az államháztartásról és annak alszektorairól, a költségvetés év közbeni végrehajtásáról, a kiadási és bevételi oldalon tett diszkrecionális intézkedések költségvetési hatásáról, az államháztartási kiadásokra és bevételekre vonatkozó célokról, valamint tájékoztatást ad a célok elérése érdekében hozott intézkedésekről és az e célból tervezett intézkedések jellegéről. A jelentést közzé kell tenni.		3. A Bizottság kérésére a tagállam az államháztartás és annak alszektorai tekintetében rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a költségvetés év közbeni végrehajtásáról, a kiadási és bevételi oldalon hozott diszkrecionális intézkedések költségvetési hatásáról, az államháztartási kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos célokról, valamint tájékoztatást ad az elfogadott intézkedésekről és a célok megvalósítására tervezett intézkedések jellegéről. A jelentést közzé kell tenni.
A Bizottság részletesen meghatározza az e bekezdésben említett jelentés tartalmát.		A Bizottság részletesen meghatározza az e bekezdésben említett jelentés tartalmát.
		Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja a lehetőséget az érintett tagállam számára, hogy vegyen részt véleménycserében.
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 6 bekezdés – a pont
a) a legfelsőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel együttműködve végrehajtja az államháztartás számláinak átfogó, független auditját azok megbízhatóságának, teljességének és pontosságának a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazásában történő értékelése céljából, és jelentést tesz arról. Ebben az összefüggésben a Bizottság (Eurostat) a 679/2010/EK rendeletnek megfelelően értékeli az érintett tagállam által benyújtott adatok minőségét;		a) a legfelsőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel együttműködve végrehajtja az államháztartás számláinak átfogó, független auditját azok megbízhatóságának, teljességének és pontosságának a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazásában történő értékelése céljából, és jelentést tesz arról. Ebben az összefüggésben a Bizottság (Eurostat) a 479/2009/EK rendeletnek megfelelően értékeli az érintett tagállam által benyújtott adatok minőségét, a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében;
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
2. Abban az esetben, ha a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan megállapított határidő betartása kockázatoknak van kitéve, a Bizottság ajánlást ad az érintett tagállamnak arra vonatkozóan, hogy a túlzott hiány megszüntetésére megállapított, az (1) bekezdésben említett határidőnek megfelelő időtartamon belül további intézkedéseket fogadjon el. A Bizottság ajánlását közzé kell tenni és az érintett tagállam parlamentjének kérésére a Bizottság bemutatja azt az érintett parlamentnek.		2. Abban az esetben, ha a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan megállapított határidő betartása kockázatoknak van kitéve, és ezeket a kockázatokat nem az érintett tagállam által nem befolyásolható események okozzák, a Bizottság ajánlást ad az érintett tagállamnak arra vonatkozóan, hogy a túlzott hiány megszüntetésére megállapított, az (1) bekezdésben említett határidőnek megfelelő időtartamon belül körültekintően hajtsa végre az eredeti ajánlásokban meghatározott intézkedéseket. A Bizottság ajánlását közzé kell tenni és az érintett tagállam parlamentjének kérésére a Bizottság bemutatja azt az érintett parlamentnek.
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés
3. A (2) bekezdés szerinti bizottsági ajánlásban meghatározott időtartamon belül az érintett tagállam jelentést tesz a Bizottságnak az ajánlásra válaszul elfogadott intézkedésekről, a 7. cikk (3) bekezdésében előírt jelentéssel együtt. A jelentés magában foglalja valamennyi megtett diszkrecionális intézkedés költségvetési hatását, az államháztartási kiadásokra és bevételekre vonatkozó célokat, a meghozott intézkedésekre és a célok elérése érdekében előirányzott intézkedések jellegére, valamint a bizottsági ajánlásra válaszul tett egyéb intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást. A jelentést közzé kell tenni.		3. A (2) bekezdés szerinti bizottsági ajánlásban meghatározott időtartamon belül az érintett tagállam kiegészítő jelentést tesz a Bizottságnak az ajánlásra válaszul végrehajtott intézkedésekről. A jelentést közzé kell tenni.
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat -11 cikk (új)
		-11. cikk
		Felhatalmazás gyakorlása
		1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
		2. A Bizottság 5. cikk (5) bekezdésben említett felhatalmazása hároméves időtartamra szól a rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács – legkésőbb az adott időszak vége előtt három hónappal – kifogást emel a meghosszabbítás ellen.
		3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 5. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az e határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. Ez a döntés nem befolyásolja a felhatalmazáson alapuló hatályos jogi aktusok érvényességét.
		4. Amint a Bizottság elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, arról azzal egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
		5. A 5. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az aktusról szóló értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat -11 a cikk (új)
		11a. cikk
		Gazdasági párbeszéd
		Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd ösztönzése, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága meghívhatja a Tanács elnökét, a Bizottság elnökét, és adott esetben az Európai Tanács, vagy az eurócsoport elnökét a bizottság ülésére, hogy megvitassák az 5. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (5) bekezdése, a 8. cikk (4) bekezdése, valamint a 9. cikk (3) bekezdése értelmében hozott döntéseket.
		Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az e határozatok által érintett tagállamnak egy eszmecserén való részvétel lehetőségét.
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
		ba) e rendeletnek a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégia megvalósításához való hozzájárulása.
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 a bekezdés (új)
		3a. A lehető leghamarabb, de legkésőbb 2012. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja a lehetőségek megvalósíthatóságát, és egy állampapír-eszközök közös kibocsátásáról szóló esetleges ütemtervre irányuló javaslatot tesz, figyelembe véve a pénzügyi és jogi feltételeket. A Bizottság különös figyelmet fordít egy adósság-visszavásárlási alap bevezetésének megvalósíthatóságára, amely egyesíti az állampapírok ideiglenes közös kibocsátását és a pénzügyi kiigazítás szigorú szabályait.
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új)
		11a. cikk
		Bizottsági jelentés
		A potenciális tovagyűrűző hatással rendelkező bármely jelentős gazdasági vagy költségvetési politikai reformtervek tagállamok közötti jobb összehangolásával és előzetes megtárgyalásával összefüggésben a Bizottság jelentést, és szükség esetén részletes tervvel ellátott javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben előírja, hogyan kell e koordinációnak és előzetes tárgyalásnak működnie, milyen formában kell az egyeztetést és a vitákat lefolytatni, milyen politikák kerültek előirányozásra, valamint milyen politikai következmények várhatók –a tagállamokra, és különösen a nemzeti parlamentekre nézve – az ezen összehangolás és előzetes tárgyalás eredményeként hozott döntésektől.

		*HL... kérjük a dátumot beilleszteni: e rendelet hatálybalépése után három hónappal.
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 11 b cikk (új)
		11b. cikk
		Európai Adóssághivatal
		Ezen túlmenően ...*-ig a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács számára jelentést – és szükség esetén javaslatot – kell benyújtania, amelyben értékeli egy olyan európai adóssághatóság létrehozásának lehetőségét, amely a tagállamok éves államadósság-kibocsátási tervének, a lejárt adósságok megújításának és valamennyi tagállam költségvetési adóssága fenntarthatósági megállapodásának kezeléséért és összehangolásáért felelős. A Bizottság jelentésének értékelnie kell a tagállamok államadósságára, hiányára és egyéb makrogazdasági mutatóira vonatkozó adatok évenkénti közzétételének lehetőségét is.

		*HL... kérjük a dátumot beilleszteni: e rendelet hatálybalépése után három hónappal.
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet (új)
		A független költségvetési intézményekre vonatkozó közös elvek
		– Tulajdonjog: az alábbi elvek sérelme nélkül, a független költségvetési intézmények jellemzőinek összhangban kell lenniük a tagállam jogi keretével, valamint politikai és közigazgatási rendszerével. A tervezési döntések meghozatala során a kisebb tagállamokban adott esetben figyelembe kell venni a kapacitás korlátait.
		– Megbízatás: a független költségvetési intézmények megbízatását jogszabályban kell egyértelműen meghatározni, hogy megakadályozzák az adóhatóságok illetéktelen beavatkozását vagy a megbízatás az adóhatóságok hatáskörének vagy a nemzeti parlamentek előjogainak kárára való indokolatlan kiterjesztését.
		– Erőforrások: a független költségvetési intézményeknek előirányzott erőforrásoknak a megbízatás hiteles teljesítése érdekében arányosnak kell lenniük.
		– Elszámoltathatóság: jogszabályi mechanizmusokat kell bevezetni, hogy ösztönözzék a megfelelő elszámoltathatóságot a jogalkotó felé. A független költségvetési intézmények jelentéseit és elemzéseit közzé kell tenni és díjmentesen elérhetővé kell tenni.
		– Vezetés: a vezetői kinevezéseket érdem, tapasztalat és szakértelem alapján kell végezni, különösen a költségvetési eljárás tekintetében. A kinevezési eljárásban több intézmény is részt vehet, például parlamenti jóváhagyási eljárás keretében, vagy ha több intézmény kijelöl egy vagy több tagot. A független költségvetési intézmények vezetőinek szolgálati idejét jogszabályban kell egyértelműen meghatározni, az nem lehet meghosszabbítható és lehetőleg túl kell nyúlnia a parlamenti cikluson. A munkaszerződés megszüntetését szigorúan azokra az esetekre kell korlátozni, ha a tagok súlyos kötelességszegést követtek el.
		– Személyzet: a független költségvetési intézmények személyzetét érdemen és szakértelmen alapuló nyílt verseny alapján kell kiválasztani. A foglalkoztatási feltételeknek a közszolgálatra vonatkozó feltételekkel kell összhangban lenniük.
		– Az információhoz való hozzáférés, az átláthatóság és a kommunikációs politika: általános szabályként a független költségvetési intézményeknek jogszabályban kell biztosítani a teljes körű hozzáférést valamennyi ahhoz szükséges információhoz, hogy megbízatásukat hatékonyan és időben teljesítsék. A szabály esetleges korlátozását is egyértelműen meg kell határozni. E jogszabály sérelme nélkül, nem szabad akadályozni a független költségvetési intézmények arra irányuló képességét, hogy a rendelkezésre álló médiacsatornákon keresztül időben kommunikáljanak. Ha egy másik szervezetben helyezkednek el, akkor egyértelművé kell tenni, hogy a vélemények csupán a független költségvetési intézményeket kötelezik és nem a fogadó intézményt.

(1)	Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0173/2012).

Az EBRD megbízatásának a dél- és kelet-mediterrán térségre való kiterjesztése ***I

198k

34k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2012. június 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról szóló megállapodásnak az EBRD-műveletek földrajzi hatókörének a dél- és kelet-mediterrán térségre való kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)0905 – C7-0523/2011 – 2011/0442(COD))

P7_TA(2012)0244

A7-0142/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0905),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0523/2011),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a Tanács képviselőjének 2012. május 3-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0142/2012),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2012. június 13-án került elfogadásra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról szóló megállapodásnak az EBRD műveletek földrajzi hatókörének a dél- és kelet-mediterrán térségre való kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló …/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0442

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 602/2012/EU határozat.)

Többéves pénzügyi keret és saját források

208k

45k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról (2012/2678(RSP))

P7_TA(2012)0245

B7-0303/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 311. és 312. cikkére,

– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására(2),

– tekintettel az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló, 2011. június 29-i bizottsági javaslatokra,

– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 312. cikke (2) bekezdése értelmében a Tanácsnak a Parlament egyetértésének megszerzése után egyhangú szavazással el kell fogadnia a többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletet;

B. mivel az EUMSZ 311. cikke értelmében az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről, és azt teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni;

C. mivel a soros dán elnökség célja, hogy a júniusi Európai Tanács elé terjesszen egy tárgyalási keretdokumentumot, amely választási lehetőségeket ajánl a tárgyalás minden szempontja tekintetében, beleértve a bevételi oldalt, kizárva azonban e szakaszban mindenfajta számadatot;

D. mivel a fent említett, 2011. június 8-i állásfoglalásában meghatározta a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó politikai prioritásait mind jogalkotási, mind pedig költségvetési szempontból, szilárd alapot biztosítva az arról szóló tárgyalásokhoz;

E. mivel a következő többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó többéves programokat az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el;

F. mivel több alkalommal felszólított az új és valódi saját források kialakítására;

1. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés erős tőkeáttételi hatással bíró beruházási költségvetés, mivel az előirányzatok 94%-át a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére, valamint az Unió globális szerepének erősítésére fordítják; kiemeli, hogy korlátozott összege ellenére – az Unió közkiadásának csupán 2 %-a – az uniós költségvetés összegyűjti a forrásokat, katalizátorként működik, valamint méretgazdaságosságot és határokon átnyúló hatásokat biztosít az Unió közösen elfogadott politikai céljainak elérése érdekében; határozott meggyőződése, hogy az uniós költségvetés az európai hozzáadott értékkel bíró stratégiai beruházások növelésének és az európai gazdaság helyrebillentésének nagyon erős eszköze, amely növekedést és munkahelyeket generál, míg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését célozza Unió-szerte; hangsúlyozza ezért, hogy az uniós költségvetésnek stratégiai szerepet kell betöltenie, a jelenleg a nemzeti költségvetések konszolidálására tett intézkedésekkel együtt;

2. emlékeztet arra, hogy 2011. június 8-i állásfoglalásában elsöprő többséggel elfogadta a fenntartható Európai Unió 2013 utáni politikai kihívásaival és költségvetési eszközeivel foglalkozó különbizottság (SURE) jelentését, amelynek tartalma továbbra is érvényben van, s amelyre úgy kell tekinteni, mint a következő, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalásokban képviselendő álláspontjára; megerősíti, hogy nem lehet teljesíteni az Unió szakpolitikai céljait egy szilárd EU költségvetés révén történő megfelelő finanszírozás nélkül; hangsúlyozza, hogy a 27 tagállam által jóváhagyott Európa 2020 stratégia minden bizonnyal segíteni fog abban, hogy az Unió kilábaljon a válságból, illetve a munkahelyteremtés, illetve intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés révén megerősödve kerüljön ki belőle; megerősíti álláspontját, miszerint ellenez minden olyan javaslatot, amely nem engedné, hogy az Unió betöltse szerepét, illetve megfeleljen a már meglévő vagy az új feladatokra adott válaszként felmerülő politikai kötelezettségvállalásainak;

3. kitart amellett, hogy az uniós költségvetésnek a Szerződés előírásai szerint megfelelően kiegyensúlyozottnak kell lennie a valódi saját forrásokból származó bevételek és a kiadások tekintetében; kijelenti, hogy nem kész jóváhagyni a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendeletet, ha nem születik olyan politikai megállapodás a saját források rendszerének reformjáról, amely megszünteti az engedményeket és más kiigazítási mechanizmusokat, és nagyobb átláthatósághoz, tisztességességhez és fenntarthatósághoz vezet; üdvözli a Bizottság 2011. június 29-én tett, a saját források rendszerére vonatkozó jogalkotási javaslatait, többek között a pénzügyi tranzakciós adóra (FTT) és az új európai uniós héára mint saját forrásokra tett javaslatokat, amelyek célja, hogy 2020-ra 40 %-ra csökkentsék a tagállamok GNI-alapú hozzájárulását az uniós költségvetéshez, ily módon járulva hozzá a tagállamok konszolidációs törekvéseihez;

4. a makrogazdasági környezetre és a változó világban jelentkező kihívásokra tekintettel, valamint az uniós alapok hatékonyabb felhasználása érdekében, hangsúlyozza hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret nagyobb költségvetési rugalmasságot kell lehetővé tegyen mind az egyes fejezeteken belül, illetve azok között, mind pedig a pénzügyi évek között annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési forrásokat a változó körülményeknek és prioritásoknak megfelelően lehessen alakítani; ragaszkodik az európai uniós költségvetés egységességének elvéhez, és hangsúlyozza, hogy az európai uniós politikákat és programokat a megfelelő finanszírozással együtt bele kell foglalni a többéves pénzügyi keretbe, hozzájárulva ezáltal az átláthatósághoz, a kiszámíthatósághoz és az elszámoltathatósághoz;

5. követeli, hogy az Európai Tanács által elfogadott politikai álláspontokat tárgyalja meg a Parlament és az Általános Ügyek Tanácsa (a Tanács képviseletében), mielőtt a Tanács az EUMSZ 312. cikkének megfelelően hivatalosan benyújtaná javaslatait a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre vonatkozó parlamenti jóváhagyás elnyerése céljából; hangsúlyozza, hogy a többéves programokhoz kapcsolódó jogalkotási javaslatokról szóló tárgyalásokat rendes jogalkotási eljárás keretében fogják lefolytatni, és azok akkor fognak lezárulni, ha megállapodás születik a pénzügyi keretösszegekről; eltökélt szándéka, hogy a Szerződésben foglaltaknak megfelelően adott esetben teljes mértékben kihasználja az egyetértési és a rendes jogalkotási eljáráshoz kapcsolódó hatásköreit;

6. hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret céljairól és stratégiáiról még az előtt kell megállapodni, hogy azokhoz számadatokat rendelnének, és hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak teljes körű tárgyalásokat kell folytatnia a többéves pénzügyi keret minden egyes kapcsolódó aspektusáról a számadatok hozzárendelését és a többéves pénzügyi keret teljes csomagjának végső kiigazítását megelőzően; azt az elvet találja a megfelelő munkamódszer alapjának, hogy „mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás”;

7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok nemzeti parlamentjének és kormányának, valamint az érintett egyéb intézményeknek és szerveknek.

(1)	HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(2)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266.

Az EU kereskedelmi tárgyalásai Japánnal

107k

34k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása az EU és Japán közötti kereskedelmi tárgyalásokról (2012/2651(RSP))

P7_TA(2012)0246

B7-0297/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjára,

– tekintettel az EUMSZ 218. cikkének (2) és (10) bekezdésére,

– tekintettel a Copenhagen Economics gazdasági tanácsadó központ „Az EU és Japán közötti kereskedelmi és beruházási akadályok értékelése” című, 2009. november 30-án közzétett jelentésére,

– tekintettel a 2010. április 28-án Tokióban megrendezett 19. EU–Japán csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

– tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó nyilvános bizottsági konzultáció 2011. február 21-én közzétett eredményeire,

– tekintettel az Európai Tanács 2011. március 24-i és 25-i következtetéseire,

– tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2011. május 11-i állásfoglalására(1),

– tekintettel a 2011. május 28-án Brüsszelben megrendezett 20. EU–Japán csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Tanács és a Bizottság egyaránt megjegyezte, hogy az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének, így a két stratégiai kereskedelmi partner közötti szorosabb gazdasági integráció előmozdításának előfeltétele, hogy Japán képes-e eltávolítani a kereskedelem előtti szabályozási akadályokat,

B. mivel a 2011. május 28-án Brüsszelben megrendezett 20. EU–Japán csúcstalálkozón a csúcstalálkozó vezetői úgy határoztak, hogy e tárgyalások hatályának és a célkitűzések szintjének meghatározása céljából a két fél eszmecserét kezd,

C. mivel a Japán és az EU közötti lehetséges kereskedelmi tárgyalások hatályára és a célkitűzések szintjére vonatkozó közös egyetértés megítélése céljából létrehoztak egy, a témakörök meghatározásával foglalkozó csoportot,

1. felkéri a Tanácsot, hogy ne adjon felhatalmazást a kereskedelmi tárgyalások megkezdésére mindaddig, amíg a Parlament ki nem fejtette az illetékes bizottság jelentésén alapuló álláspontját a javasolt tárgyalási megbízást illetően,

2. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0225.

Bissau-Guinea

135k

61k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása a bissau-guineai katonai puccsról (2012/2660(RSP))

P7_TA(2012)0247

RC-B7-0277/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel a bissau-guineai elnökválasztások 2012. március 18-i első fordulójára és a 2012. április 29-ére tervezett második fordulóra,

– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012. március 31-i, április 13-i és 21-i és május 8-i nyilatkozatára, valamint 2012. május 18-i 2048. számú határozatára,

– tekintettel a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) bizottságának elnöke 2012. április 6-i, 12-i és 19-i nyilatkozatára,

– tekintettel az alelnök/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2012. április 12-i és 14-i nyilatkozatára,

– tekintettel az ENSZ főtitkárának 2012. április 13-i és 16-i nyilatkozatára,

– tekintettel az Európai Bizottság elnökének 2012. április 13-i nyilatkozatára,

– tekintettel a Portugál Nyelvű Országok Közössége (CPLP) elnökségének 2012. április 13-i nyilatkozatára,

– tekintettel a CPLP Miniszterek Tanácsa 2012. április 14-i és május 5-i nyolcadik és kilencedik rendkívüli ülésén elfogadott állásfoglalásokra,

– tekintettel a Frankofónia Nemzetközi Szervezete főtitkárának 2012. április 16-i nyilatkozatára,

– tekintettel az Afrikai Unió (AU) Béke és Biztonsági Tanácsának 2012. április 17-i és 24-i határozatára,

– tekintettel a Frankofónia Nemzetközi Szervezete Állandó Tanácsának 2012. április 18-i határozatára,

– tekintettel az Afrikai Fejlesztési Bank Csoport és a Világbank-csoport 2012. április 19-i együttes nyilatkozatára,

– tekintettel az Európai Unió Tanácsa 2012. április 23-i és május 3-jei következtetéseire,

– tekintettel az ECOWAS állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcsértekezletén 2012. április 26-án és május 3-án kiadott záróközleményre,

– tekintettel az ECOWAS által 2012. április 29-én és május 31-én Bissau-Guineára kirótt diplomáciai, gazdasági és pénzügyi szankciókra,

– tekintettel az ENSZ főtitkárának 2012. április 30-i különjelentésére,

– tekintettel a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2012. május 3-i 377/2012/EU tanácsi rendeletre és a 377/2012/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2012. május 31-i 458/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletre,

– tekintettel az Elnökség által az Európai Unió nevében 2012. május 18-án kiadott nyilatkozatra,

– tekintettel Bissau-Guineáról szóló 2009. március 12-i(1), az európai biztonsági stratégia és a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló 2010. március 10-i(2), valamint a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló, az Európai Parlamenthez intézett 2009-es éves tanácsi jelentésről szóló 2011. május 11-i állásfoglalására(3),

– tekintettel a Cotonoui Megállapodásra és különösen annak 1., 8., 9., 10., 11., 20. és 33. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel 2012. április 12-én a fegyveres erők tagjai erőszakkal magukhoz ragadták a hatalmat Bissau-Guineában, és foglyul ejtették Raimundo Pereira ideiglenes elnököt és Carlos Gomes Júnior miniszterelnököt;

B. mivel ez a törvénytelen cselekedet egy nappal a bissau-guineai elnökválasztások második fordulója előtti választási kampány kezdete előtt történt;

C. mivel a bissau-guineai választási folyamat átláthatóságát – amely választások első fordulójában Gomes Júnior miniszterelnök 48,7%-os eredményét ért el – országosan és nemzetközileg is elismerték;

D. mivel a katonai puccsot a nemzetközi közösség széles körben elítélte;

E. mivel a katonai vezetők és bizonyos ellenzéki pártok az ECOWAS égisze alatt, az ország legitim politikai intézményeinek szabad akaratból tett hozzájárulása nélkül megállapodtak egy Nemzeti Átmeneti Tanács és egy átmeneti kormány létrehozásában;

F. mivel Bissau-Guinea több évtizede tartó politikai instabilitása mély politikai, kormányzati és humanitárius válságba vezette az országot;

G. mivel a bissau-guineai katonai vezetés ismétlődően és megengedhetetlen módon beleavatkozott az ország politikai életébe, és ezek a beavatkozások rendkívül negatívan hatottak a demokrácia intézményesítésének és a jogállamiság megteremtésének folyamatára, valamint a lakosság biztonságára és a gazdaság fejlődésére;

H. mivel a bissau-guineai instabilitás amellett, hogy megakadályozza a kábítószer-csempészettel szembeni hatékony fellépést, veszélyezteti az ország békéjének megszilárdítását és a nyugat-afrikai régió stabilitását is;

I. mivel az Európai Unió által a tizedik Európai Fejlesztési Alap (2008–2013) keretében Bissau-Guinea számára előirányzott teljes összeg 102,8 millió euró;

J. mivel a bissau-guineai gazdaság az egész nyugat-afrikai régió egyik legszegényebb és leginkább függésben lévő gazdasága, és az állami költségvetés mintegy 80%-át a nemzetközi segélyek teszik ki;

K. mivel az ország jelenlegi politikai helyzete eltereli a figyelmet a lakosság szükségleteiről és a humanitárius válság súlyosbodásáról;

L. mivel a Bissau-guineai Köztársaság biztonsági ágazatának reformját támogató, 2008 júniusában indított és a közös kül- és biztonságpolitika keretében végrehajtott uniós misszió (SSR) 2010. szeptember 30-án befejezettnek tekintette mandátumát, és elhagyta az országot;

1. a leghatározottabban elítéli a bissau-guineai fegyveres erők általi, 2012. április 12-i alkotmányellenes hatalomátvételt;

2. tudomásul veszi az ideiglenes elnök és a miniszterelnök 2012. április 27-i szabadon bocsátását és az ország elhagyására való kényszerítését, és követeli, hogy mindkettőjük számára tegyék lehetővé, hogy ismét szabadon éljenek valamennyi állampolgári és politikai jogukkal;

3. követeli a katonai lázadók fogságában lévő összes köztisztviselő és más polgár testi épségének teljes körű tiszteletben tartását, és felszólít ezen személyek feltétel nélküli szabadon bocsátására és az erőszak, a fosztogatás és a megfélemlítés beszüntetésére;

4. elítéli a jogállamiság visszaállítását követelő békés tüntetések, különösen a 2012. május 25-i bissaui tüntetés erőszakos leverését;

5. sürgeti az összes érintettet, hogy azonnal hagyjanak fel erőszakos és törvénytelen cselekedeteikkel, és emlékeztet a hadsereg azon ígéretére, hogy aláveti magát Bissau-Guinea alkotmányának;

6. felhívja a nemzetközi közösséget, hogy legyen kellő befolyással, és adjon meg minden szükséges támogatást annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a törvénytelen cselekedeteket alaposan kivizsgálják és a felelősöket bíróság elé állítsák;

7. elutasítja az önjelölt „katonai parancsnokság”, a „Nemzeti Átmeneti Tanács” és az „átmeneti kormány” létrehozását; hangsúlyozza, hogy nem ismer el önjelölt katonai és átmeneti intézményeket, és sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy járjon el hasonlóképpen;

8. emlékeztet az ECOWAS azon támogatandó elvére, amely szerint zéró toleranciát kell alkalmazni az alkotmányellenes és antidemokratikus eszközökkel megszerzett, illetve fenntartott hatalommal szemben, és úgy véli, hogy a bissau-guineai átmenetről szóló megállapodás nyilvánvalóan ellentmond ennek az elvnek, sérti az ország alkotmányát és legitimizálja a puccsot;

9. követeli az alkotmányos rend és a jogállamiság azonnali helyreállítását és a választási folyamat – és azon belül a parlamenti választások – lezárását annak lehetővé tétele érdekében, hogy a bissau-guineai lakosság szabad és tisztességes választásokon dönthessen a jövőjéről;

10. elutasítja a jelenlegi helyzet kihasználására irányuló külső kísérleteket, amelyek megkérdőjeleznék Bissau-Guinea népének szuverenitását és az ország területi integritását és függetlenségét;

11. követeli, hogy állítsák vissza teljes körűen és garantálják az alapvető szabadságokat, ideértve a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, valamint a szabad mozgást;

12. felszólít a viták Bissau-Guinea legitim intézményeinek keretei közötti, politikai úton és békés eszközökkel való rendezésére;

13. felszólítja a politikai pártokat, hogy a politikai stabilitás irányába tett első lépésként jussanak konszenzusra egy, a hadsereget, a rendőrséget, a biztonsági ágazatot és az igazságügyi rendszert érintő átfogó reformfolyamattal kapcsolatban;

14. támogatja a politikai szereplők, a katonai és biztonsági erők, valamint a civil társadalom közötti bizalom helyreállítását célzó, az ország alkotmányos rendhez való visszatérésére irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket;

15. ismételten hangot ad azzal kapcsolatos határozott meggyőződésének, hogy fennáll annak veszélye, hogy Bissau-Guinea továbbra is katonailag instabil marad, és mindaddig, amíg intézményei strukturálisan gyengék, képtelen lesz megküzdeni a burjánzó korrupcióval, illetve változtatni azon a helyzeten, hogy a kábítószer-csempészet egyik legfontosabb tranzitországaként tartják számon;

16. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Afrikai Unió, az ECOWAS és a CPLP képviselőivel és az ENSZ koordinációja mellett létrejöjjön egy „válsággal foglalkozó kapcsolattartó csoport” Bissau-Guineára vonatkozóan, amint azt az ENSZ főtitkárának a bissau-guineai helyzetről szóló 2012. április 30-i különjelentése is megemlítette, és kéri az Európai Uniónak a csoportba való bevonását;

17. támogatja az EU nyugat-afrikai államokkal és regionális, illetve nemzetközi partnereivel – köztük az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval, a CPLP-vel és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével – való szoros együttműködés iránti készségét egy olyan eredményes partnerség kialakítása érdekében, amely hozzájárulhat a béketeremtéshez és Bissau-Guinea hosszú távú stabilizálásához;

18. üdvözli az ECOWAS által Bissau-Guineával szemben kirótt sajnálatos, de szükséges diplomáciai, gazdasági és pénzügyi szankciókat, a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben az Európai Unió Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedéseket, valamint a bizonyos személyekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kirótt utazási tilalmat;

19. felszólít arra, hogy az összes nemzetközi partner kövesse nyomon folyamatosan és szorosan a bissau-guineai helyzetet, és legyenek készek az elfogadott intézkedések megfelelőségének felülvizsgálatára, ideértve azok szigorítását is, ugyanakkor tegyenek meg minden tőlük telhetőt a lakosságot érintő negatív hatások megelőzése érdekében;

20. tudomásul veszi az ECOWAS határozatát, amely szerint az angolai katonai technikai támogató misszió (MISSANG) kivonásának biztosítására beveti tartalékhaderejét, és nyugtázza az első kontingens Bissau-Guineába érkezését;

21. üdvözli a CPLP arra irányuló javaslatát, hogy az ENSZ keretén belül és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által – a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével, az Afrikai Unióval és az Európai Unióval együttműködve, a MISSANG tapasztalatainak figyelembevételével – meghatározott mandátummal létrejöjjön egy Bissau-Guineára irányuló stabilizációs erő;

22. felhívja a Tanácsot, hogy biztosítson tanácsadást és segítséget a bissau-guineai védelmi és biztonsági ágazat sürgető reformjának támogatása érdekében, és mérlegelje egy nemzetközi stabilizációs művelet elindításának a KKBP keretén belüli tényleges támogatását;

23. kéri az Európai Uniót, az ENSZ-t, az Afrikai Uniót, az ECOWAS-t és a CPLP-t, hogy koordinálják közösen a szomszédos országok – nevezetesen Angola, Nigéria, Szenegál és Burkina Faso – már jelen lévő különféle katonai erőit;

24. felhívja az Uniót, hogy kérje fel ezen katonai és biztonsági erőket küldő országok hatóságait – amelyek mindegyike AKCS-partner – annak biztosítására, hogy az említett erőket használják fel a puccsisták és az önjelölt átmeneti hatóságok által szorgalmazott illegitim rend támogatására, illetve a bissau-guineai lakossággal szembeni emberi jogi jogsértések elkövetésére;

25. sajnálja, hogy 2010-ben befejeződött a bissau-guineai biztonsági ágazat reformját támogató (SSR) misszió;

26. felkéri az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy mérlegelje annak lehetőségét, hogy egy új, megerősített mandátummal rendelkező SSR-misszió induljon Bissau-Guineába a biztonsági és a védelmi ágazat reformjának segítése, a kapacitásépítés előmozdítása, a közigazgatás megreformálása és a jogállamiság támogatása érdekében, amint a legitim hatóságok teljes körűen visszavették a közhatalom gyakorlását Bissau-Guineában, és kérték egy ilyen misszió indítását;

27. ismételten sürgeti a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy vegye fontolóra, milyen újabb módszerekkel lehetne segíteni a legitim bissau-guineai kormányt a kábítószer-csempészettel és a szervezett bűnözéssel szembeni harcban, megakadályozva, hogy az ország újabb összeomlott „kábítószerállammá” váljon;

28. emlékeztet rá, hogy a bissau-guineai kábítószercsempészek az európai piac irányában működnek, és kapcsolatban állnak a régióban működő más bűnözői hálózatokkal, így például a Száhel-övezetben és különösen Nigériában működő terroristákkal;

29. felhív a demokratikus és stabil Bissau-Guinea megteremtésére irányuló uniós és nemzetközi kötelezettségvállalás megerősítésére;

30. felhívja a figyelmet a bissau-guineai humanitárius helyzetre, különösen az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és a menekültek helyzetére, a járványveszélyre, valamint az élelmezésbiztonságot és az egészségügyi ellátást fenyegető veszélyre, és kéri az Európai Uniót és a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul hozzanak konkrét és megfelelő támogatási intézkedéseket;

31. kéri a Bizottságot, hogy folytassa a humanitárius segély és a lakosságnak nyújtott közvetlen támogatás folyósítását;

32. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, az ENSZ és az ECOWAS főtitkárának, az Afrikai Unió intézményeinek, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésének, a CPLP titkárságának, valamint Bissau-Guinea kormányának és parlamentjének.

(1)	HL C 87 E ., 2010.4.1., 178. o.
(2)	HL C 349 E., 2010.12.22., 63. o.
(3)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0227.

Szudán és Dél-Szudán

217k

57k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása a szudáni és dél-szudáni helyzetről (2012/2659(RSP))

P7_TA(2012)0248

RC-B7-0281/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Szudánról szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012. május 2-i, Szudánról és Dél-Szudánról szóló 2046 (2012) számú határozatára,

– tekintettel Catherine Ashtonnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének nyilatkozatára, amelyben üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012. május 2-i 2046 (2012) számú határozatát,

– tekintettel a Szudánról szóló, 2011. január 31-i tanácsi következtetésekre és a 2011. május 23-i tanácsi határozatra(1),

– tekintettel a Szudán és Dél-Szudán között 2012. február 10-én aláírt, az agresszió elvetéséről és az együttműködésről szóló egyetértési megállapodásra,

– tekintettel Cathrine Ashton, az EU főképviselője szóvivőjének 2012. március 28-i és 2012. április 11-i nyilatkozataira a Szudán és Dél-Szudán közötti határ menti fegyveres összecsapásokról,

– tekintettel az Afrikai Unió 2012. április 17-i nyilatkozatára, melyben felszólítja Szudánt és Dél-Szudánt, hogy cselekedjenek felelősségteljesen és vegyék figyelembe az AU-nak és a nemzetközi közösségnek a két ország közötti jelenlegi konfliktus azonnali befejezésre vonatkozó felhívásait,

– tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének a szudáni és dél-szudáni helyzetről szóló 2012. április 16-i nyilatkozatára, melyben mély aggodalmát fejezi ki a két ország közötti folyamatos ellenségeskedések, és azok ártatlan civilekre gyakorolt hatásai miatt,

– tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2012. április 19-i nyilatkozatára, amelyben sürgette Szudánt és Dél-Szudánt, hogy vessenek véget az ellenségeskedésnek, megelőzendő a két évtized alatt már több millió életet követelő konfliktus kiújulását,

– tekintettel a Tanács Szudánról és Dél-Szudánról szóló, 2012. április 23-i következtetéseire (a Külügyek Tanácsa 3159. ülése), amelyekben az Unió mélységes aggodalmának ad hangot a Szudán és Dél-Szudán közötti konfliktus súlyosbodása miatt,

– tekintettel az AU Béke és Biztonsági Tanácsa által 2012. április 24-én kiadott közleményben felvázolt, Szudánra és Dél-Szudánra vonatkozó ütemtervre, amelyet az Unió teljes mértékben támogat,

– tekintettel a 2005. évi átfogó szudáni békemegállapodásra,

– tekintettel az ENSZ dél-szudáni missziójára (UNMISS) és az Abjei Ideiglenes Biztonsági Haderejére (UNISFA),

– tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek Szudánról és Dél-Szudánról szóló, a Közös Parlamenti Közgyűlés által 2012. május 30-án elfogadott nyilatkozatára,

– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel a Szudán és Dél-Szudán közötti ismételt erőszakos határvillongások nyomán – beleértve a csapatmozgásokat, Heglig város elfoglalását és megszállását, megbízott erők támogatását, egymás lázadóinak támogatását, valamint a szudáni fegyveres erők (SAF) és a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (SPLA) közötti harcokat – a konfliktus totális összeütközéssé fajult;

B. mivel a Szudán és Dél-Szudán közötti harcok, valamint a Dél-Kordofán és Kék-Nílus államokbeli folyamatos összecsapások súlyos humanitárius helyzetet idéztek elő Szudánban;

C. mivel a két ország közötti átmeneti gazdasági intézkedésekről – többek között az olaj felhasználásáról – szóló megállapodás hiánya következtében Szudán elfoglalta a déli olajmezőket, Dél-Szudán pedig úgy döntött, hogy beszünteti az olajtermelést, ami jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához;

D. mivel 2011. június 29-én megállapodás született a szudáni kormány és a dél-szudáni kormány között a határvédelemről és a közös politikai és biztonsági mechanizmusról, beleértve egy biztonságos demilitarizált határövezet létrehozására irányuló kötelezettségvállalást, 2011. július 30-án pedig megállapodás jött létre a szudáni kormány és a dél-szudáni kormány között a határellenőrzési támogatási misszióról;

E. mivel Dél-Szudán bejelentette, hogy a Szudán és Dél-Szudán közötti 2011. június 20-i megállapodásnak megfelelően haladéktalanul kivonul Abjei térségéből;

F. mivel az Afrikai Unió magas szintű végrehajtó bizottsága által a feleknek 2012. április 4-én javasolt közös politikai és biztonsági mechanizmus szilárd alapot biztosít a kölcsönös biztonság kialakítására a Szudán és Dél-Szudán közötti közös határszakaszon;

G. mivel az ENSZ Biztonsági Tanács által 2012. május 2-án egyhangúlag elfogadott határozat támogatta a Szudánra és Dél-Szudánra vonatkozó, az ellenségeskedések lezárását és az elszakadás után fennálló kérdések három hónapon belüli megoldását célzó ütemtervet;

H. mivel mind Szudán, mind Dél-Szudán üdvözölte az ütemtervet, és megerősítették az ellenségeskedések azonnali beszüntetése iránti elkötelezettségüket; mivel azonban a fesztültség továbbra is jelentős;

I. mivel 2012. június 4-én Szudán és Dél-Szudán is megkezdte a határbiztonságról szóló első magas szintű megbeszélését, mivel egy sor határ menti összecsapás azzal fenyegetett, hogy a befejeződött polgárháború ismét teljes körű konfliktusba csap át;

J. mivel az Unió különösen fontosnak tartja a közös határőrizeti és -ellenőrzési mechanizmus azonnali életbeléptetését nemzetközi megfigyelők és egyéb személyzet helyszínre vezénylésével az események felügyelete és betartásának szavatolása érdekében;

K. mivel Szudánt és Dél-Szudánt igen súlyos aszály sújtja, és a lakosság élelmiszer reményében elkezdett vándorolni, és mivel az ENSZ tisztviselői szerint körülbelül 1 millió embert fenyegethet éhezés, ha az elkövetkező hónapokban az élelmiszersegélyek nem jutnak el hozzájuk;

1. üdvözli, hogy mind Szudán, mind Dél-Szudán elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012. május 2-i 2046 (2012) számú határozatában jóváhagyott ütemtervet és megerősítette elkötelezettségét az erőszakos cselekmények azonnali beszüntetése iránt; üdvözli a közvetlen tárgyalások addisz-abebai újraindulását, valamint az Afrikai Unió szerepét és Thabo Mbeki közvetítését a folyamatban;

2. sürgeti Szudánt és Dél-Szudánt, hogy tanúsítsanak politikai és gyakorlati hajlandóságot arra, hogy a béke útját járják azáltal, hogy a közös politikai és biztonsági mechanizmus keretében folytatott érdemi tárgyalások révén rendezik a mindkét fél esetében megoldandó biztonsági kérdéseket, aminek első lépését egy biztonságos, demilitarizált határövezet létrehozása és a felek valamennyi fegyveres erőinek határaikon belülre történő feltétel nélküli visszavonása jelenti a korábban elfogadott megállapodásoknak megfelelően, beleértve a határellenőrzési támogatási misszióról szóló 2011. július 30-i megállapodást;

3. sürgeti a közös határőrizeti és -ellenőrzési mechanizmus azonnali életbeléptetését nemzetközi megfigyelők és egyéb személyzet helyszínre vezénylésével a mechanizmus felügyelete és betartásának szavatolása érdekében;

4. sürgeti Szudánt és Dél-Szudánt, hogy hajtsák végre az Abjei térségére vonatkozó, az ideiglenes biztonsági és igazgatási intézkedésekről szóló, 2011. június 20-i megállapodás még nem teljesített rendelkezéseit, különös tekintettel valamennyi szudáni és dél-szudáni erő Abjei térségéből történő kivonására; üdvözli a dél-szudáni hadsereg Hegligből történt kivonását, és sürgeti a szudáni kormányt, hogy járjon el hasonlóképpen; sürgeti a szudáni fegyveres erők által Dél-Szudán ellen folytatott légi bombázások azonnali beszüntetését;

5. sürgeti Szudánt és Dél-Szudánt, hogy szüntessék be a másik ország ellen lázadó csoportok befogadását és támogatását;

6. sürgeti mindkét felet, hogy tartsák magukat az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsa 2012. április 24-i határozatához, és különösen a (7) és (16) bekezdésekhez, melyek megismétlik, hogy az államok területi határait nem lehet erővel megváltoztatni, a területi vitákat kizárólag kölcsönösen megállapított, békés és politikai eszközökkel lehet megoldani, és hogy nem lehetséges katonai megoldás a Dél-Kordofán és a Kék Nílus államokbeli konfliktusra;

7. sürgeti az EU-t, hogy továbbra is működjön szorosan együtt nemzetközi partnereivel, különösen az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel annak biztosítása érdekében, hogy Szudán és Dél-Szudán végrehajtsa az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szudánra és Dél-Szudánra vonatkozó ütemtervről szóló, 2012. május 2-i határozatát;

8. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Szudán és Dél-Szudán közötti harcok, valamint a Dél-Kordofán és Kék-Nílus államokbeli folyamatos összecsapások súlyos humanitárius helyzetet eredményeztek Szudánban; határozottan elítél a polgári lakossággal szemben elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat sértő valamennyi erőszakos cselekedetet;

9. felszólítja valamennyi felet, hogy mozdítsák elő és védjék az emberi jogokat – beleértve a nők és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozók jogait –, tegyenek eleget a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeiknek, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokra vonatkozó jogot, valamint felszólít az e jogi előírások megsértőinek, köztük a szexuális alapú erőszakos cselekmények elkövetőinek felelősségre vonására;

10. határozottan sürgeti Szudánt és Dél-Szudánt, hogy engedélyezzék a konfliktus által sújtott övezetekben, különösen a Dél-Kordofán és Kék-Nílus államokban élő lakossághoz történő humanitárius hozzáférést, a nemzetközi jognak és a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően akadálytalan és azonnali hozzáférést biztosítva az ENSZ és egyéb humanitárius személyzet számára, valamint szállítmányok és felszerelések helyszínre juttatását annak érdekében, hogy a személyzet hatékonyan legyen képes ellátni a konfliktus sújtotta polgári lakosságnak történő segítségnyújtással kapcsolatos feladatait;

11. sürgeti mindkét felet, hogy hagyjon fel a szóbeli lázítással és az ellenséges propagandával, amelyek kölcsönös démonizálást, idegengyűlöletet és az erőszak veszélyét eredményezik; sürgeti mindkét kormányt, hogy vállaljon teljes körű felelősséget egymás állampolgárainak védelméért a nemzetközi elveknek megfelelően és a másik állam állampolgárainak jogállásáról és egyéb kérdésekről szóló, 2012 márciusában parafált keretmegállapodással összhangban;

12. üdvözli az ENSZ-főtitkár döntését az UNMIS megbízatásának meghosszabbításáról és további békefenntartó erők Szudánba küldéséről; úgy véli, hogy a folyamatos ENSZ-jelenlét rendkívül hasznos a két életképes állam békés fejlődéséhez; felkéri Szudánt és Dél-Szudánt, hogy üdvözöljék az ENSZ-jelenlétet és gondoskodjanak az ENSZ személyzetének biztonságáról;

13. határozottan sürgeti Szudánt és Dél-Szudánt, hogy állapodjanak meg a két ország közötti rendezetlen átmeneti politikai és gazdasági intézkedésekről, beleértve az olaj felhasználását; megismétli, hogy a régió békéjének és stabilitásának előfeltétele a határdemarkációval kapcsolatos kérdések rendezése;

14. felhívja Szudánt és Dél-Szudánt, hogy vegyék igénybe az Afrikai Unió határokkal kapcsolatos programja szolgáltatásait, melyek – az afrikai bevált gyakorlatok és nemzetközi elvek alapján – segítséget nyújthatnak a feleknek a vitatott területek kijelölésében, azok határainak megállapításában és rendezésben;

15. meggyőződése, hogy a térség hosszú távú stabilitása olyan új, egységes, átfogó nemzetközi stratégiát tesz szükségessé, amelyben az Unió a többi globális és regionális szereplővel együtt szerepet vállalna, és amely nemcsak az észak–dél kérdésekre és a Dél-Kordofán és Kék-Nílus államokban fennálló helyzetre, hanem a régóta esedékes szudáni reformfolyamatra és a demokratikus reformok dél-szudáni elmélyítésére is összpontosítana; sürgeti a főképviselőt/alelnököt és a Bizottságot, hogy álljanak készen a szükséges segítségnyújtás megadására, ha a kormányzó Szudáni Nemzeti Kongresszus Párt (NPC) egyrészt elfogadja a szabad és akadálymentes nemzeti párbeszédet, amelynek célja a mindenki által elfogadott, befogadó alkotmányos keretek megteremtése, másrészt valódi lépéseket tesz a Dárfúrban és a Dél-Kordofán és Kék-Nílus államokban fennálló büntetlenség megszüntetésére;

16. felhívja a Bizottságot, az EU tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy tartsák tiszteletben a régió támogatására tett kötelezettségvállalásaikat, és különösen arra, hogy foglalkozzanak az élelmiszersegélyek, a vészhelyzeti szálláshelyek és a védelem tekintetében felmerülő súlyos hiányokkal; felszólít az élelmezésbiztonsági helyzet szoros nyomon követésére, valamint arra, hogy hozzanak intézkedéseket, amennyiben a helyzet rosszabbodik;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és főtitkárának, az EU dél-szudáni különmegbízottjának, Szudán kormányának, Dél-Szudán kormányának, az Afrikai Unió intézményeinek, az Afrikai Unió Szudánnal foglalkozó magas szintű végrehajtó bizottsága elnökének, valamint az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)	HL L 142., 2011.5.28., 61. o.

Az EU, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás

158k

80k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásról (2012/2628(RSP))

P7_TA(2012)0249

B7-0301/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások 2010. március 1-jei befejeződésére és a kereskedelmi tárgyalások befejezésének 2010. május 19-i bejelentésére,

– tekintettel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás 2011. március 23-i parafálására,

– tekintettel a kereskedelmi megállapodás 2011. április 13-i, mindhárom fél általi hivatalos megerősítésére,

– tekintettel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0570),

– tekintettel a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2010. május 5-i(1) , és az Európai Unió Latin-Amerikával való kereskedelmi kapcsolatairól szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására(2),

– tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés állásfoglalásaira, és különösen az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló, 2011. május 19-i állásfoglalásra,

– tekintettel az egyrészről az Európai Unió, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásról szóló, 2012. április 26-án a Bizottsághoz intézett kérdésre (O–000107/2012 – B7–0114/2012),

– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, valamint 110.cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás célja – tekintettel a történelmi és kulturális kapcsolatok fontosságára – a piacok megnyitása többek között termékek, szolgáltatások, kormányzati közbeszerzés és beruházások számára, továbbá a felek közötti gazdasági integráció és az átfogó gazdasági fejlődés előmozdítása a szegénység csökkentése, új foglalkoztatási lehetőségek teremtése, a munkakörülmények javítása, valamint az életszínvonalnak a területek közötti kereskedelem és beruházások liberalizációja és kiterjesztése által történő növelése céljából, továbbá a kereskedelmi megállapodásnak a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban történő végrehajtása iránti elkötelezettség ösztönzése, beleértve a gazdasági fejlődés előmozdítását, a munkajogok tiszteletben tartását és a környezet védelmét, a felek által elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően;

B. mivel az Európai Unió Kolumbia és Peru második legnagyobb kereskedelmi partnere, és mivel a tervezett kereskedelmi megállapodás az ipari és halászati termékek kereskedelmének teljes körű liberalizálását írja elő, mely egy független fenntarthatósági hatásvizsgálat szerint hosszú távon a kolumbiai GDP-t akár 1,3%-kal, a perui GDP-t pedig 0,7%-kal növelheti, környezeti és társadalmi szinten azonban jelentős kedvezőtlen hatásokkal is járna;

C. mivel a kereskedelmi megállapodás hatálybalépésével Kolumbia és Peru elhagyja az általános preferenciarendszer különleges ösztönző előírásainak rendszerét (GSP+), mely jelenleg felülvizsgálat alatt áll;

D. mivel jelenleg a GSP+ rendszer keretében mind Kolumbia, mind Peru kereskedelmi kedvezményeket kap cserébe a 27 alapvető emberi jogi és környezetvédelmi egyezmény hatékony érvényesítéséért, beleértve az ILO négy alapvető munkaügyi normáját;

E. mivel az Európai Unióról szóló szerződés szerint az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; mivel az Unió arra törekszik, hogy kapcsolatokat alakítson ki és partnerségre lépjen azokkal a harmadik országokkal, valamint nemzetközi, regionális vagy univerzális szervezetekkel, amelyek osztoznak vele a korábban említett elvekben;

F. mivel a kereskedelmi megállapodás első cikke átfogó és kötelező rendelkezéseket foglal magában az emberi jogok védelmének biztosítására, kijelentve, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyetemes Emberi Jogi Nyilatkozatában megállapított demokratikus elvek és alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek belső és nemzetközi politikáinak alapjául szolgál, és ennek a megállapodásnak lényeges elemét alkotja”; mivel az emberi jogok és demokratikus elvek megsértése a kereskedelmi megállapodás „súlyos megsértését” jelentené, ami a nemzetközi közjog alapján megfelelő intézkedések foganatosításához vezetne, beleértve a megállapodás megszüntetésének, vagy részleges, illetve teljes felfüggesztésének lehetőségét; mivel biztosítani kell, hogy valamennyi aláíró fél megfelelően ellenőrizze az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint azt, hogy az emberi jogi záradék a gyakorlatban végrehajtható legyen;

G. mivel a kereskedelmi megállapodás garanciákat nyújt, hogy az Európai Unió kereskedelmének és befektetési kapcsolatainak új szerkezete a széles körű szociális védelem és környezetvédelem, illetve a fenntartható fejlődés érdekében működjön azáltal, hogy minden oldalon elősegíti és megőrzi a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normákat, mivel tartalmaz egy kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetet;

H. mivel mind Kolumbia, mind Peru az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy javítson az állampolgárok általános életkörülményein, beleértve az emberi és munkajogokat;

I. mivel az egyes állampolgárok, a civil társadalmi szervezetek, az ellenzéki pártok és a kormány által felállított és megkövetelt magas szintű előírásoknak való megfelelésért tett hatalmas erőfeszítések ellenére még mindig jelentős munka vár Kolumbiára és Perura, különösen az új jogi keret végrehajtása tekintetében, amely olyan, nem teljesen megoldott, régi keletű problémákat hivatott kezelni, amelyek a szegénységgel, az erőszakkal, a korrupcióval, a belső fegyveres konfliktusokkal (melyek Kolumbia esetében több mint 50 évre nyúlnak vissza) , az illegális fegyveres csoportokkal, a kábítószer-kereskedelemmel, a büntetlenséggel, valamint a földterületek kisajátításával kapcsolatosak;

J. mivel e hatalmas erőfeszítések ellenére még mindig Kolumbiában a világon a legmagasabb a szakszervezeti tagok ellen elkövetett gyilkosságok aránya, és mivel a bűnüldözést alapjaiban megváltoztató legújabb fejlesztések ellenére a bűncselekmények elkövetőinek több mint 90%-a továbbra is büntetlenül marad; mivel közel 4 millió személy vált belső menekültté; mivel az őslakosok jogaival foglalkozó ENSZ különmegbízott, tudomásul véve az őslakosok jogainak a kolumbiai állam általi elismerését, sürgette az országot, hogy kérje fel az Egyesült Nemzetek népirtás megelőzésével foglalkozó különmegbízottját arra, hogy kísérje figyelemmel azon őslakos közösségek helyzetét, amelyeket az országban régóta fennálló belső fegyveres konfliktus miatt kulturális, illetve fizikai megsemmisülés veszélye fenyeget;

1. sajnálja, hogy bár a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezet tartalmaz kötelező rendelkezéseket, a kereskedelmi megállapodásban e fejezetre vonatkozóan nincs kötelező erejű vitarendezési mechanizmus, és hogy a kereskedelmi megállapodás kötelező erejű általános vitarendezési mechanizmusában szereplő intézkedések és szankciók használata ki van zárva a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetben meghatározott előírások megsértése esetén, ami ezáltal tovább gyengíti az uniós általános preferenciarendszer szerinti, jelenlegi kötelező feltételeket;

2. határozottan üdvözli, hogy mindegyik fél hangot adott az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság előmozdítása iránti elkötelezettségének, amit azáltal is megerősítettek, hogy a kereskedelmi megállapodás első cikkébe ezen alapvető jogokról szóló, kiterjedt és kötelező erejű rendelkezéseket foglaltak bele;

3. fontosnak tartja, hogy partnerországainkkal konstruktív párbeszédet tartsunk fent az emberi jogi normák magasabb színvonalának hatékony biztosításáról; határozottan üdvözli az emberi jogokról szóló kölcsönös párbeszéd mechanizmusát (EU-Kolumbia emberi jogi párbeszéd), amely önkéntes alapon jött létre Kolumbia és az Európai Unió között 2009-ben, és amelyre azóta évente kétszer kerül sor, és amely világos bizonyítéka annak, hogy a kolumbiai kormány kész emberi jogokról szóló párbeszédet folytatni az EU-val, valamint egyéb nemzetközi partnerekkel; sajnálatosnak tartja azonban, hogy az Európai Parlamentet nem tájékoztatják, illetve nem számoltatják be rendszeresen és átfogóan annak menetrendjéről és kimeneteléről;

4. határozottan támogatja egy kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetnek a kereskedelmi megállapodásba történő beillesztését, valamint hazai mechanizmusok létrehozását és a civil társadalommal folytatott párbeszéd elindítását, amely – akár egyéni, akár szervezett, kollektív formában – bevonja az állampolgárokat;

5. felhívja a civil társadalmi szervezeteket az andoki országokban és az Európai Unióban, hogy vegyenek részt a kereskedelmi megállapodásban a kereskedelem és fenntartható fejlődés néven létrehozott megfigyelési mechanizmusokban; kéri az érintett kormányokat, hogy ha még nem léteznek, minél hamarabb hozzanak létre egy jogi keretet a hazai mechanizmusok és a civil társadalommal folytatott párbeszéd számára, beleértve az intenzív tájékoztató és reklámkampányokat az érdekelt csoportok vagy személyek a Civil Társadalmi Mechanizmus ellenőrzési keretében való lehető legnagyobb mértékű részvétele érdekében; azt javasolja, hogy ezeket az eljárásokat a kereskedelmi megállapodásban meghatározott egy év helyett a megállapodás hatályba lépését követő hat hónapon belül hozzák létre(3);

6. emlékeztet a belföldi képviseleti tanácsadói mechanizmusok kialakításának fontosságára, ahogy azt a kereskedelmi megállapodás 281. cikke rögzíti, a szakszervezetek, a munkaadók képviselőinek, valamint egyéb érdekelt felek – mint a nem kormányzati szervezetek – részvételével, melyeknek feltétlenül szerepet kell játszaniuk a kereskedelmi megállapodás végrehajtásának megfigyelésében, különösen a munkaügy és a fenntartható fejlődés területén, és rendszeres konzultációs joggal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy egy kötelező és intézményesített panasztételi mechanizmus keretében terjeszthessék elő a panaszokat, valamint az ajánlásokat és a javaslatokat, beleértve azt a javaslatot is, hogy a megfelelő uniós intézményekkel független eszmecserét folytathassanak;

7. a kereskedelmi megállapodás által előterjesztett emberi jogok magas szintű előírásainak való teljes megfelelés érdekében, mely iránt mind az andoki országok kormányai, mind az Európai Unió elkötelezett, azt javasolja, hogy az érintett felek sürgősen állítsanak fel egy emberi jogokkal és demokratikus alapelvekkel foglalkozó belföldi tanácsadó csoportot, amelynek az a feladata, hogy segítse és nyomon kövesse a jelen megállapodás, vagy más egyéb kereskedelmi megállapodások végrehajtását, valamint az, hogy hatékony belső konzultációs testületként működjön azon nemzeti hivatalok számára, amelyek részt vesznek a kereskedelmi megállapodás kereskedelmi bizottságában, és működéséhez modellként a kereskedelmi megállapodásban előirányzott, a civil társadalom kereskedelemmel és fenntartható fejlesztéssel foglalkozó albizottságban való részvételét szolgáló jogi keretet használja; felszólítja a kereskedelmi megállapodásban részes feleket annak garantálására, hogy a belföldi tanácsadó csoportok számára ugyanolyan szinten biztosítsák a civil társadalom kötelező bevonását, mint a Dél-Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás esetében, beleértve egy formális és intézményesített panasztételi mechanizmust; felszólítja továbbá a feleket, hogy biztosítsák a belföldi tanácsadó csoportok teljes függetlenségét, tagjaik önálló megválasztásának tekintetében is;

8. támogatja mindkét andoki ország minden jogi és nem jogi intézkedését, mely a szegénység, az erőszak, a büntetlenség, a korrupció, a kábítószer-kereskedelem minden formájának felszámolására, a gyermekek és a nők jogainak biztosítására – különös tekintettel a gyermekmunkára –, és a fenntartható fejlődés, mint bolygónk egyetlen, élhető jövőt biztosító útjának követésére, az őslakosság jogainak és a szélesebb körű párbeszéd, valamint az állampolgárok jogalkotási eljárásban való részvételének elősegítésére és az igazságügy helyreállítására irányul;

9. határozottan elítéli a szakszervezeti aktivisták, emberi jogvédők, polgári személyek, őslakosok, a belső fegyveres konfliktus áldozatai, rendőrök és katonák meggyilkolását, ami különösen Kolumbiában jellemző; ugyanakkor megjegyzi, hogy a jelentések szerint az elmúlt két évben csökkent a szakszervezeti aktivisták ellen elkövetett gyilkosságok száma;

10. támogatja a kolumbiai kormány erőfeszítéseit a szakszervezeti aktivisták és emberi jogvédők elleni gyilkosságok és a büntetlenség elleni harcban, ami például a főügyészi hivatal nyomozói számának kimondottan a szakszervezeti aktivisták ellen elkövetett bűncselekmények tárgyában folytatott nyomozások érdekében való növelését (a 2010-es 100 főről 2011-ben 243 főre) jelenti; továbbá az ILO adatai szerint 2010 és 2011 júniusa között 355 letartóztatásra került sor, 88 ítélet született, és 483 embert ítéltek el szakszervezeti aktivisták ellen elkövetett bűncselekmények miatt; e tekintetben kiemeli a Speciális Védelmi Program (SPP) jelentőségét, amely jelenleg több mint 8500 állampolgárnak nyújt állami védelmet, beleértve a szakszervezeti aktivistákat (13%), önkormányzati képviselőket (30%) és emberi jogi jogvédőket (15%); megjegyzi, hogy a programra szánt költségvetés a 2002-re előirányzott 10,5 millió euróról 2011-ben 120 millió euróra nőtt;

11. üdvözli a „kereskedelem a fenntartható fejlődésért” és a „tisztességes és méltányos kereskedelem előmozdítása” fogalmak jelentőségére tett utalásokat a kereskedelmi megállapodás 271. és 324. cikkében; arra kéri a feleket, hogy olyan áruk kereskedelmét mozdítsák elő, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, beleértve azokat az árukat, amelyek a tisztességes és etikus kereskedelembe illeszkednek, és azokat, amelyek tekintetében szerepet játszik a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság, mint a „tisztességes kereskedelem”, az „Esőerdő Szövetség”, az „UTZ Certified”, a „BSCI” és egyéb hasonló szabályozások;

12. felszólítja a feleket, hogy gondoskodjanak a megfelelő technikai és pénzügyi kapacitásról a kereskedelemi megállapodásban meghatározott fenntarthatósági előírások tiszteletben tartásának teljes körű biztosítása érdekében, valamint gondoskodjanak a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásának a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb három évvel történő teljes felülvizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékeléséről;

13. különösen kiemeli a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) elősegítésének fontosságát, valamint üdvözli annak a kereskedelmi megállapodásba történő belefoglalását; felkéri az összes felet, hogy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekkel, az OECD vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó iránymutatásaival és „a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című, 2011. október 25-i közelmúltbeli bizottsági közleménnyel (COM(2011)0681) összhangban támogassák a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó bevált üzleti gyakorlatokat; szilárd meggyőződése, hogy a magasabb életszínvonal csak a vállalkozók, az alkalmazottak, a nem kormányzati szervezetek és az állami szervek közötti, akár központi, akár regionális vagy közösségi szinten megvalósuló aktív partnerség révén érhető el; ennélfogva újfent megerősíti az összes érdekelt fél bevonásának fontosságát, különös tekintettel a kormányokra, amelyeknek saját országukban alapvető szerepet kell játszaniuk a vállalati társadalmi felelősségvállalás végrehajtásában; felhívja az Európai Uniót és az andoki országokat, hogy működjenek együtt a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, kötelező érvényű irányadó ENSZ-alapelvek világszerte való végrehajtásában;

14. üdvözli a kolumbiai hatóságok által a törvénykönyvbe foglalt hathatós kereskedelmi jogszabályokat, hangsúlyozza azonban, hogy e jogszabályokat maradéktalanul és pontosan végre is kell hajtani; rávilágít azon potenciális környezeti problémákra, beleértve a fokozott erdőirtást, valamint az ipar, a mezőgazdaság és a bányászat által okozott szennyezést, amelyek negatív hatásokat idézhetnek elő a biztonságos vízellátás és a biológiai sokféleség védelme tekintetében;

15. felhívja az andoki országot, hogy biztosítsák egy átlátható és kötelező érvényű emberi-, környezeti és munkajogi ütemterv létrehozását, amelynek elsősorban az emberi jogok védelmezésére, a szakszervezeti aktivisták jogainak megerősítésére és bővítésére, valamint a környezet védelmére kell irányulnia; javasolja, hogy vegyék figyelembe a Kolumbia és az Egyesült Államok közötti, munkajogokkal kapcsolatos cselekvési tervet, különös tekintettel az alábbiakra:

	–	olyan jogszabályok és politikai intézkedések hatályba léptetése és végrehajtása, amelyek joghézag nélkül biztosítják az egyesülés szabadságát, a kollektív tárgyalási jogot, különösen az informális szektorban dolgozók számára azáltal, hogy eltörlik olyan szövetkezetek, kollektív szerződések és egyéb intézkedések alkalmazását, melyek célja vagy hatása, hogy megtagadják a dolgozók szakszervezeti jogait vagy a közvetlen munkaviszonyból adódó juttatásait;
	–	szigorú munkaügyi ellenőrzések végrehajtása, mely a dolgozókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, indokolatlan elbocsátás, megfélemlítés és fenyegetés esetén szankciót von maga után;
	–	a regionális és helyi szintű, valamint vállalati oldalról kiinduló társadalmi párbeszéd megerősítése érdekében tett világos és igazolható lépések;
	–	a környezet és a biológiai sokféleség – különösen az erdőirtás és a nyersanyag-kitermelés negatív hatásaival szembeni – védelmére vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtásának garantálására irányuló intézkedések bevezetése;
	–	a büntetlenség felszámolásához szükséges lépések megtétele, és a kolumbiai bűncselekmények megtervezéséért és tényleges végrehajtásáért leginkább felelős személyekkel kapcsolatos nyomozás, polgári bírósági eljárás indítása és büntetés kiszabása;
	–	a fenti területek mindegyikén világos, időhöz kötött és eredményalapú célkitűzések megvalósítása;
	–	felhívja az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg Kolumbia és Peru segítését a fenti folyamat létrehozásában és végrehajtásában, és sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen rendszeres jelentést, és nyújtsa be azt az Európai Parlamentnek értékelésre;
	–	kiemeli, hogy az ütemterv bizonyos célkitűzéseinek a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőzően érvénybe kell lépniük;

16. felhívja a Bizottságot, hogy oktatási, képzési és szabályozási együttműködési programokkal segítse elő ezen intézkedéseket, különösen az andoki hatóságok környezetvédelmi jogszabályok hatékony előterjesztésére, végrehajtására és értékelésére irányuló kapacitásának fokozása révén; e tekintetben arra ösztönzi a Bizottságot, hogy teljes mértékben hasznosítsa a fejlesztési együttműködési eszközt, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét;

17. határozottan üdvözli az áldozatok kárpótlásáról és a földterületek visszaszolgáltatásáról szóló új törvényt (más néven 1448-as törvény), mely 2012. január 1-jén lépett hatályba Kolumbiában, és az elmúlt ötven évben zajló fegyveres konfliktus és erőszak majdnem 4 millió áldozatának biztosítja a pénzügyi kártérítést, valamint a földterületek visszaszolgáltatását; hangsúlyozza a kolumbiai kormány jelentős pénzügyi erőfeszítését, melyet a következő tíz évre több mint 25 milliárd USA dollárra becsülnek, ami havonta csaknem 160 millió eurót jelent; kiemeli annak szükségességét, hogy e törvény végrehajtásának alapos nyomon követése és értékelése során szoros konzultációt folytassanak a polgári társadalommal, különösen a visszatelepülők védelmének tekintetében;

18. üdvözli a rendkívül ellentmondásos hírszerző ügynökség (DAS) feloszlatását, valamint azt, hogy volt igazgatóját 25 év börtönbüntetésre ítélték, ami fontos jelzés a kolumbiai közigazgatás szemléletében beállt változás, illetve annak nyitottsága és a bíróság függetlensége tekintetében;

19. hangsúlyozza, hogy a tulajdonhoz való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik, amelyet a kereskedelmi megállapodás valamennyi részes felének biztosítania kell; ezért óva inti a kereskedelmi megállapodás valamennyi részes felét az olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek veszélyeztetnék a befektetések védelmét; ezzel kapcsolatban kiemeli a megfelelő vitarendezés hatékony érvényesítésének szükségességét;

20. üdvözli, hogy Kolumbia és Peru ratifikálta mind a nyolc alapvető ILO-egyezményt, továbbá hármat a négy, kormányzásról szóló egyezményből, ahogy azt az ILO képviselője a 2012. február 29-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben az INTA a kereskedelmi megállapodásról szóló nyilvános meghallgatásán elmondta; hangsúlyozza valamennyi, e tárgyban létrejött ILO-egyezmény gyors ratifikálásának és hatékony végrehajtásának fontosságát, különös tekintettel Kolumbia esetében a 122-es számú, illetve Peru esetében a 129-es számú egyezményre; mindegyik fél számára hangsúlyozza a munkavállalók képviselőiről szóló 135. számú ILO-egyezmény ratifikálásának fontosságát; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 24 uniós tagállam még mindig nem ratifikálta az őslakos és törzsi népekről szóló 169. számú ILO-egyezményt;

21. hangsúlyozza a tisztességes, igazságos és átlátható közigazgatási és jogi eljárások alapelveinek fontosságát a nemzeti munkajogi törvények végrehajtása érdekében, beleértve a szigorú munkaügyi ellenőrzéseket, valamint a nemzetközi emberi jogi normákat, a nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban; úgy gondolja, hogy tisztességes, igazságos és átlátható közigazgatási és jogi eljárásokra is szükség van annak biztosításához, hogy indokolatlanul ne korlátozzák a kommunikációt, illetve véleménynyilvánítás szabadságát, amelyek rendkívül fontosak a polgárok önszerveződésének lehetővé tétele szempontjából;

22. úgy véli, hogy az Európai Parlament nemzetközi megállapodásokra vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített új hatáskörei további feladatokkal bővülnek; ezért azt javasolja, hogy 2013 utolsó negyedévében rendezzenek nyilvános meghallgatást az Európai Parlamentben, továbbá valamelyik Andok térségbeli fővárosban; kéri, hogy a meghallgatásokat követően nyújtsanak be írásbeli jelentést a kereskedelmi megállapodás alkalmazásának eddigi eredményeiről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak, valamint az Emberi Jogi Albizottságnak;

23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a kolumbiai és perui kormánynak.

(1)	HL C 81. E, 2011.3.15., 54. o.
(2)	HL C 70. E, 2012.3.8., 79. o.
(3)	282. cikk (1) bekezdés.

Az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselője

218k

55k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i ajánlása a Tanácshoz az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjéről (2012/2088(INI))

P7_TA(2012)0250

A7-0174/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6, 21., 31., 33. és 36. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

– tekintettel „Az emberi jogok helyzete a világban” című, 2009. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2010. december 16-i állásfoglalására,(1)

– tekintettel „Az emberi jogok helyzete a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája, ideértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos stratégiai politikájára gyakorolt hatásait is” című, 2012. április 18-i állásfoglalására,(2)

– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az „Emberi jogok és demokrácia az Európai Unió külső tevékenységének középpontjában – egy hatékonyabb megközelítés felé” című, 2011. december 12-i közös közleményére (COM(2011)0886),

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv” című közleményére (COM(2010)0171),

– tekintettel az Európai Unió emberi jogokról és nemzetközi humanitárius jogról szóló iránymutatásaira(3),

– tekintettel az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására,

– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének politikai elszámoltathatóságról tett nyilatkozatára,(4)

– tekintettel eljárási szabályzata 97. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0174/2012),

A. mivel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke megerősíti az Unió elkötelezettségét amellett, hogy valamennyi külső tevékenysége során előmozdítja az emberi jogokat és a demokráciát, valamint biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban álljanak és következetesek legyenek;

B. mivel az EUSZ 33. cikke biztosítja a jogalapot az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének (EUKK) kinevezéséhez, a következők szerint: „A Tanács, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata alapján meghatározott politikai kérdésekben felhatalmazással rendelkező különleges képviselőt nevezhet ki. A különleges képviselő megbízatását a főképviselő irányítása alapján látja el.”

C. mivel az Európai Parlament többször felszólított az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének kinevezésére, amint a 2010. december 16-i és a 2012. április 18-i fent említett állásfoglalásában is megjelenik;

D. mivel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének fokoznia kell az Unió emberi jogi politikájának mint a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) alapvető alkotóelemének láthatóságát és koherenciáját, és hozzá kell járulnia az Unió emberi jogokkal kapcsolatos fellépéseinek megerősítéséhez a világban;

1. a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

	a)	jóllehet az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének kinevezése és megbízatásának létrehozása hivatalosan a Tanácsnak az Unió főképviselőjének javaslata alapján meghozott határozatával történik, az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének az Unió nevében kell fellépnie és felszólalnia, tükrözve valamennyi uniós intézmény és tagállam közös és oszthatatlan felelősségét az emberi jogok védelméért és előmozdításáért a világban; az első tematikus EUKK kinevezésének fokoznia kell az Unió emberi jogi politikájának láthatóságát, hatékonyságát, koherenciáját és elszámoltathatóságát; az Európai Parlamentnek megfelelő szerepet kell betöltenie a kinevezési eljárásban és a megbízatás ellenőrzésében annak teljes időtartama alatt;
	b)	az EUKK megbízatásának fokozott átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében a főképviselő által az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselői posztjára jelölt személlyel eszmecserét/meghallgatást kell tartani az Európai Parlament illetékes bizottságában;
	c)	a megbízatás végrehajtását, illetve a megbízatásnak az Unió e területen folytatott tevékenységeivel való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni; az EUKK-nak éves eredményjelentést, illetve a megbízatás lejártakor átfogó végrehajtási jelentést kell készítenie a Tanács, a főképviselő, a Parlament és a Bizottság számára;
	d)	az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének politikai célkitűzései között szerepelnie kell annak, hogy fokozza az emberi jogok és a demokrácia védelmére és előmozdítására irányuló uniós fellépés koherenciáját, hatékonyságát és láthatóságát; az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének szorosan együtt kell működnie a Tanács emberi jogi munkacsoportjával (COHOM); az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének a harmadik országbeli partnereivel, illetve a nemzetközi szervezeteken belül folytatott párbeszédben magas szintű résztvevőként kell eljárnia, aki képes bekapcsolódni az ENSZ (az ENSZ-közgyűlés, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa stb.), valamint a vonatkozó regionális szervezetek munkájába; az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének magas szintű emberi jogi párbeszédeken kell elnökölnie, és vezetnie kell a harmadik országokkal az emberi jogi kérdésekben folytatott konzultációkat;
	e)	e célkitűzések elérése érdekében az EUKK megbízatásának – jóllehet a főképviselő irányítása alatt jár el – erősnek, függetlennek és rugalmasnak kell lennie, amelyet nem annyira a szűken megszabott különleges felelősségi körök, mint inkább az határoz meg, hogy az EUKK számára biztosítva legyen a gyors és hatékony fellépés lehetősége; a cselekvési tervben foglalt fellépésekkel és prioritásokkal összhangban az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének azokkal a különböző horizontális kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyek hozzájárulnak az Unió hatékonyabb és koherensebb külpolitikai fellépéséhez; az EUKK megbízatása hatókörének teljes mértékben összhangban kell állnia az emberi jogok és az alapvető szabadságok egyetemességének és oszthatatlanságának elvével, valamint az EUSZ 21. cikkében foglalt szakpolitikai célkitűzésekkel, és ki kell terjednie a demokrácia, a jogállamiság és az intézményfejlesztés, a nemzetközi igazságszolgáltatás és a nemzetközi humanitárius jog erősítésére; a megbízatásnak többek között magában kell foglalnia az alábbiakat: a halálbüntetés eltörlése, emberi jogi jogvédők, a büntetlenség elleni küzdelem, a kínzás elleni küzdelem, a véleménynyilvánítás szabadsága (beleértve az interneten), az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, vallásszabadság, a meggyőződés szabadsága, kisebbségi jogok, gyermekvédelem, a nők jogai, béke és biztonság, a nemek közötti egyenlőség kérdése, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem, legyen az fogyatékosságon, faji vagy etnikai származáson, nemen, szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés;
	f)	a megbízatásnak az Unió emberi jogi politikáját irányító elveken és különösen az Uniónak a halálbüntetésről (2008); a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésről (2008); a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekről (2009); a gyermekekről és a fegyveres konfliktusról (2008); az emberi jogi jogvédőkről (2008); a gyermekek jogainak előmozdításáról és védelméről (2008); a nőkkel és kislányokkal szembeni erőszakról és a velük szembeni megkülönböztetés elleni küzdelemről (2008) a nemzetközi humanitárius jogról (2009) és az LMBT-eszköztárról (2010) szóló iránymutatásain, valamint az Uniónak az emberi jogok világbeli helyzetéről szóló éves jelentésein kell alapulnia, a megbízatásnak ezen kívül magában kell foglalnia a főképviselő és az uniós intézmények támogatását az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek előmozdítása terén;
	g)	az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének a szükséges szakmai képesítésekkel, széles körű tapasztalattal és az emberi jogokkal kapcsolatos igazolt szakértelemmel, valamint személyi és szakmai feddhetetlenséggel és nemzetközi hírnévvel kell rendelkeznie;
	h)	az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjét 2,5 éves időtartamra kell kinevezni; a folytonosság, a koherencia és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében a megbízatásnak megújíthatónak kell lennie, és a Parlamenttel kellő időben megfelelő konzultációt kell folytatni a megújítási eljárás során;
	i)	az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének szorosan együtt kell működnie az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével és az Európai Parlament elnökével annak érdekében, hogy az uniós intézmények munkája során valamennyi politikai területen biztosítsa az emberi jogok koherenciáját és általános érvényesítését; az EUKK-nak szorosan együtt kell működnie az EKSZ emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó igazgatóságával, továbbá valamennyi multilaterális uniós küldöttséggel (New York, Genf, Bécs, Strasbourg), valamint a világon működő összes uniós küldöttséggel, annak érdekében, hogy megerősítse a harmadik országokban működő uniós szolgálatokkal és küldöttségekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel az emberi jogi kérdésekben folytatott kommunikációt; az EKSZ emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó igazgatóságának minden szükséges szolgáltatást biztosítania kell, és segítenie kell az EU különleges képviselője megbízatásának teljesítését;
	j)	a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságával ápolt szoros kapcsolatok fenntartása mellett az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének rendszeresen be kell számolnia az Európai Parlament illetékes bizottságának az emberi jogok világbeli helyzetéről és a megbízatás végrehajtásáról, beleértve az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és az ENSZ-közgyűlés üléseinek, a harmadik országokkal az emberi jogokról folytatott párbeszédeknek, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos országstratégiák végrehajtásának az eredményeit is;
	k)	az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének megbízatásának végrehajtása során együtt kell működnie a helyi, regionális és nemzeti civil társadalom képviselőivel, az emberi jogok és a demokrácia védelme területén működő nem kormányzati szervezetekkel, szakértőkkel, valamint regionális és nemzetközi szervezetekkel;
	l)	a különleges képviselő és csoportja hatékony munkájának biztosítása érdekében az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselője számára biztosítani kell az elegendő pénzügyi és humán erőforrásokat; az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének költségvetését évente felül kell vizsgálni;
	m)	az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének létre kell hoznia egy csoportot, amely biztosítja a megbízatásával összhangban álló szükséges politikai szakértelmet, és a megbízatás teljesítését szolgálja; figyelembe véve a megbízatás körét és ágazatokon átnyúló jellegét, fontos, hogy elegendő munkatársat jelöljenek ki, akik az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének közvetlen felügyelete alatt végzik a munkájukat; a csoport a tagállamok és az uniós intézmények kirendelt személyzetét is magában foglalhatja, ezzel tükrözve a koherencia biztosítása és az emberi jogok általános érvényesítése iránti igényt valamennyi uniós intézmény, illetve tagállam tevékenységében;
	n)	az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselője megbízatásában hivatkozni kell erre az ajánlásra;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

(1)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0489.
(2)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0126.
(3)	http://www.eeas.europa.eu/human_rights/docs/guidelines_en.pdf.
(4)	.HL C 351. E., 2011.12.2., 470.

A fegyverkereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások

314k

86k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződéséről (ATT) folyó tárgyalásokról (2012/2636(RSP))

P7_TA(2012)0251

B7-0276/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel a fegyverkereskedelmi szerződéssel (ATT) foglalkozó, 2012. július 2. és 27. között New Yorkban tartandó ENSZ-konferenciára,

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az „Egy fegyverkereskedelmi szerződés felé: a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normák megállapítása” című, 2006. december 6-i 61/89 sz. határozatára(1), melyet az ENSZ 153 tagállama támogatott, és amely a fegyverkereskedelmi szerződés felé vezető folyamat hivatalos kezdetét jelenti, valamint a szintén 153 ENSZ-tagállam által támogatott, a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2009. december 2-i 64/48 sz. határozatára(2), melynek értelmében úgy határoztak, hogy 2012-ben négy egymást követő héten összehívják a fegyverkereskedelmi szerződéssel foglalkozó ENSZ-konferenciát annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy, a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi standardokon nyugvó, jogilag kötelező eszközt a hagyományos fegyverek továbbadására,

– tekintettel a Tanács 2010. június 14-i 2010/336/KKBP határozatára(3), illetve a fegyverkereskedelmi szerződés támogatásának céljából végzett uniós tevékenységekről szóló korábbi tanácsi határozatokra,

– tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös tanácsi álláspontra(4),

– tekintettel az Európai Unió Tanácsának következtetéseire, különösen a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2007. december 10-i és 2010. július 12-i következtetéseire,

– tekintettel a fegyverkereskedelmi szerződésről és a hagyományos fegyverek exportjára, importjára és értékesítésére vonatkozó közös nemzetközi szabályok létrehozásáról szóló 2007. június 21-i(5), valamint a fegyverexportra vonatkozó uniós magatartási kódexről szóló 2008. március 13-i(6) és 2008. december 4-i(7) állásfoglalásaira, melyek hangsúlyozzák a fegyverkereskedelmi szerződés sürgős szükségességét,

– tekintettel az ENSZ főtitkárának a fegyverkereskedelmi szerződés elemeiről szóló álláspont kifejtésére irányuló kérelmére adott uniós válaszokra,

– tekintettel a világ számos civil társadalma által az erős és szilárd fegyverkereskedelmi szerződés érdekében folytatott kampányra – többek között a fegyverzetellenőrzési kampányra – és a Nobel-békedíjasok felhívására,

– tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009. május 6-i, 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel nem létezik a hagyományos fegyverek átadásának szabályozására vonatkozó, jogilag kötelező érvényű globális szerződés;

B. mivel több mint 40 ENSZ-tagállam nem rendelkezik fegyverkereskedelmet ellenőrző nemzeti szabályozási kerettel, illetve nem tesz eleget semmilyen regionális vagy nemzetközi normának;

C. mivel az Egyesült Államok kongresszusi kutatószolgálata szerint 2010-ben a fejlődő országokba irányuló fegyverkereskedelemre vonatkozó szerződések globális becsült értéke 40 355 millió amerikai dollár, a szállítások értéke pedig 34 989 millió amerikai dollár volt(9);

D. mivel az ENSZ Közgyűlésének 64/48 sz. határozata sürgeti a tagállamokat, hogy a hagyományos fegyverek átadására a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi standardokon nyugvó, hatékony és kiegyensúlyozott, jogilag kötelező eszközt hozzanak létre, valamint erős és szilárd szerződést valósítsanak meg;

E. mivel az ENSZ Közgyűlésének meghatározása szerint a fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) célja, hogy az „a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös normákat megállapító, jogilag kötelező szerződés”(10) legyen, és az államoknak „biztosítaniuk kell, hogy nemzeti rendszereik és belső ellenőrzésük a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek annak megelőzése érdekében, hogy a hagyományos fegyverek a legálisról az illegális piacra kerüljenek, ahol terrorista cselekményekre, szervezett bűnözésre és egyéb bűncselekményekre használhatók fel”(11);

F. mivel az ellenőrizetlen és szabályozatlan fegyverkereskedelem súlyos veszélyt jelent a helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi békére, biztonságra és stabilitásra, valamint a demokráciára, a jogállamiságra és a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésre is; mivel a szabályozatlan fegyverkereskedelem hozzájárul a fegyveres konfliktusokhoz, az emberek kitelepítéséhez, a szervezett bűnözéshez és a terrorizmushoz;

G. mivel a 2012-ben tárgyalandó fegyverkereskedelmi szerződésnek egyértelmű és kötelező érvényű, a legmagasabb szintű nemzetközi standardoknak megfelelő, a nemzetközi emberi jogi törvényekkel és a nemzetközi humanitárius joggal teljes mértékben összhangban álló rendelkezéseket kell tartalmaznia;

H. mivel az egységes, koherens és következetes uniós megközelítés kulcsfontosságú egy ilyen szerződés elfogadásához és tényleges, globális szintű végrehajtásához;

I. mivel a fegyverkereskedelem terén nem léteznek kötelező kötelezettségvállalások a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogok egyértelmű védelmezésére;

J. mivel a Tanács hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak biztosítására, hogy az előkészítő bizottság ülései a lehető legtöbb szereplőt bevonják; mivel e célból a Tanács 2010. június 14-én elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződés támogatásának céljából végzett uniós tevékenységekről szóló 2010/336/KKBP határozatot, hogy előmozdítsa a fegyverkereskedelmi szerződést az ENSZ-tagállamokban, a civil társadalomban és az iparban;

K. mivel elfogadása óta a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló uniós közös álláspont hozzájárult az uniós tagállamok nemzeti fegyverkivitel-ellenőrzési politikáinak harmonizálásához, és annak elveit és kritériumait számos harmadik ország hivatalosan elfogadta;

L. mivel a fegyverkereskedelmi szerződésnek meg kell erősítenie az elszámoltathatóságot, végrehajtásának pedig nyitottnak és átláthatónak kell lennie;

M. mivel az ENSZ Alapokmánya jogokat és felelősségeket ruház az ENSZ-tagállamokra, például többek között az 51. cikk értelmében valamennyi államnak természetes joga az egyéni vagy kollektív önvédelem;

Átláthatóság és elszámoltathatóság – a szilárd fegyverkereskedelmi szerződés kulcsa

1. megjegyzi, hogy a gazdasági és pénzügyi válság ellenére a globális export értéke tovább nőtt, és hogy az uniós tagállamok változatlanul az összes export hozzávetőleg 30%-át képviselik, és a világ vezető fegyvergyártói és -exportőrei között vannak(12); ezért hangsúlyozza, hogy az EU-nak felelőssége és érdeke a szabályozott és átláthatóbb, globális szintű fegyverkereskedelem kialakítása és az ahhoz való hozzájárulás;

2. megjegyzi, hogy a rosszul szabályozott, ellenőrizetlen és átláthatatlan fegyverkereskedelem a fegyverekkel való felelőtlen kereskedelemhez vezet, szükségtelen emberi szenvedést okozott, táplálta a fegyveres konfliktusokat, az instabilitást, a terrortámadásokat és a korrupciót, aláásta a béketeremtő folyamatokat, a jó kormányzást és a társadalmi-gazdasági fejlődést, demokratikusan választott kormányok megdöntéséhez vezetett, továbbá a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a nemzetközi humanitárius jog megsértését eredményezte;

3. ezért szorgalmazza, hogy a jogilag kötelező érvényű nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2012. júliusi tárgyalások – a nagyobb átláthatóságon és elszámoltathatóságon keresztül – jelentsenek történelmi előrelépést, mégpedig a hagyományos fegyverek átadásáról, importjáról és exportjáról szóló határozatokra vonatkozó értékelésekhez a legmagasabb nemzetközi normák és kritériumok kialakítása révén;

4. felhívja a nemzetközi közösséget, hogy demonstrálja a nemzetközi fegyverkereskedelem szabályozása iránti elkötelezettségét oly módon, hogy a 2012. júliusi konferencián az eljárási szabályzat teljes körű alkalmazásával egy olyan átfogó szövegről állapodik meg, amely egy szilárd szerződés elfogadásához szükséges valamennyi főbb kérdésre kiterjed;

5. felszólít az ENSZ globális és átfogó fegyverkereskedelmi szerződésének gyors megtárgyalására, sürgős elfogadására és hatálybaléptetésére;

Hatály

6. hangsúlyozza, hogy egy hatékony szerződésnek a hagyományos fegyverek kereskedelme terén folyó tevékenységek lehető legszélesebb skálájára ki kell terjednie, többek között az importra, az exportra, az átadásra (beleértve az árutovábbítást és átrakodást, valamint az ideiglenes importot és exportot és az újrakivitelt), a külföldi licenc alapján történő gyártásra, a készletgazdálkodásra és valamennyi kapcsolódó szolgáltatásra, beleértve a közvetítést, a szállítást és a finanszírozást is;

7. úgy véli, hogy egy hatékony szerződésnek a hagyományos fegyverek kereskedelmének valamennyi aspektusára ki kell terjednie, például az államok közötti átadásra, az államok és a magánfelhasználók közötti átadásra, a kereskedelmi értékesítésekre és bérbeadásokra, valamint a kölcsönökre, az ajándékozásokra, a segélyekre vagy az átadás bármilyen más formájára;

8. úgy véli, hogy egy hatékony szerződésnek ki kell terjednie továbbá a hagyományos fegyverek lehető legszélesebb skálájára, például a kézi lőfegyverekre, a könnyű fegyverekre és ezek lőszereire, az immateriális átadásokra, a kettős felhasználású termékekre, az ezek használatával kapcsolatos összetevőkre és technológiákra, valamint az előállításra vagy a karbantartásra, akár katonai, akár egyéb biztonsági és bűnüldözési célokra való felhasználásról van szó;

9. úgy véli, hogy az elszámoltathatóság megerősítése és a fegyverek tiltott felhasználókhoz történő kerülésének megelőzése érdekében megfelelő figyelmet kell fordítani a hagyományos fegyverek és lőszerek jelölésére és nyomon követhetőségére;

Kritériumok és nemzetközi normák

10. úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés hosszú távú sikere a lehető legmagasabb szintű, legerőteljesebb és legegyértelműbb normák elfogadásától függ;

11. szorgalmazza, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés emlékeztesse a részes államokat arra, hogy a fegyverek átadására vonatkozó valamennyi határozatnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalásaikat – különösen a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tekintetében –, valamint meg kell felelnie az ENSZ Alapokmányának, ideértve a regionális szervezetek és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kivetett szankciókat és fegyverembargókat; úgy véli, hogy a részes államoknak nem lenne szabad fegyvereket átadniuk olyan országok számára, amelyekben fennáll a jelentős kockázata annak, hogy e fegyvereket a nemzetközi emberi jogok, valamint a nemzetközi humanitárius jogok súlyos megsértésére – például népirtásra, emberiség elleni bűncselekményekre és háborús bűnökre – használják fel;

12. sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy a döntéshozóknak a fegyverexportra vonatkozóan nyújtott útmutatás érdekében fogadjanak el (nemzetközi standardokként kidolgozandó) további, kötelező erejű kritériumokat; úgy véli, hogy e kritériumoknak ki kell térniük különösen a célországnak a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a nonproliferáció és a korrupció elleni harc terén tett előrelépéseire, az eltérítés kockázatára, az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásra, valamint a regionális béke és biztonság megőrzésére; úgy véli, hogy a szerződésben külön korrupcióellenes kritériumot kell kidolgozni;

13. felszólítja az alelnököt/főképviselőt és az uniós tagállamokat annak előmozdítására, hogy a jövőbeli szerződésben erős korrupció elleni mechanizmusok is szerepeljenek, ahogyan az az EU 2011. július 12-i nyilatkozatának (3) bekezdésében is szerepel; emlékeztet arra, hogy be kell illeszteni egy olyan, a korrupcióra történő utalást, amely összhangban van az erre vonatkozó nemzetközi eszközökkel, és megfelelő intézkedéseket kell hozni az ilyen bűncselekmények megelőzésére;

14. felszólít e kritériumoknak a – fegyverek kereskedelméről szóló határozatok alapját képező – kockázatértékelések végrehajtását szolgáló, közös operatív iránymutatások formájában történő kidolgozására;

15. felszólítja az Európai Uniót, hogy az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződéséről folyó tárgyalások eredményétől függetlenül a fegyverkivitelről szóló 2008/944/KKBP közös európai uniós álláspont, valamint annak nyolc követelménye tekintetében továbbra is a legmagasabb szintű értelmezést kövesse, különös tekintettel a nemzetközi emberi jogokra és a nemzetközi humanitárius jogokra;

Végrehajtás és jelentéstételi intézkedések

16. hangsúlyozza a fegyverkereskedelmi szerződés hatékony és hiteles végrehajtásának fontosságát, kiemelve az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a részes államok felelősségét, valamint az illetékes hatóságok közötti fokozott koordinációt;

17. hegsúlyozza, hogy egy szilárd fegyverkereskedelmi szerződésnek olyan rendelkezéseket és referenciaértékeket kell tartalmaznia, amelyek arra kötelezik a részes államokat, hogy fogadjanak el nemzeti jogszabályokat, és állítsanak fel egy nemzeti hatóságot a szerződés hatálya alá tartozó valamennyi tétel átadásának ellenőrzésére és a jelentéstételi és végrehajtási követelmények teljesítésére; úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának ki kell terjednie a végfelhasználók ellenőrzésére és a közvetítési tevékenységekre – ideértve az üzemeltetők nyilvántartásba vételét és tevékenységeik engedélyeztetését –, a kiviteli engedély kérelmezői részéről a szükséges információknak és az alátámasztó dokumentumoknak még az engedély megadását megelőző rendelkezésre bocsátására, valamint a hagyományos fegyverek és lőszerek valamennyi, a nemzeti hatóság által vagy a szerződésnek megfelelően nem engedélyezett átadásának bűncselekménnyé minősítésére irányuló jogszabályi intézkedésekre;

18. úgy véli, hogy a szerződés hatékony végrehajtása egyrészt az átláthatóság, másrészt a fegyverek exportjáról, importjáról és értékesítéséről szóló határozatokkal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok részes államok közötti cseréjének előmozdításától függ;

19. úgy véli, hogy az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló, kialakulóban lévő nyilvántartása megkönnyíti majd ezen átláthatóság és információcsere létrejöttét, és felszólít a nyilvántartás további fegyverkategóriákra – mint a kézi lőfegyverekre, könnyű fegyverekre és lőszereikre – történő kiterjesztésére;

20. ezért szorgalmazza, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés foglaljon magába szigorú és egyértelmű rendelkezéseket a részes államok rendszeres, éves szintű jelentéstételét illetően a fegyverátadásokról szóló határozatokról – többek között az átadásra engedélyezett felszerelések típusáról, összegéről és átvevőiről szóló információkról –, valamint a szerződés teljes és valamennyi rendelkezésére kiterjedő végrehajtásáról; szorgalmazza, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés ezen kívül kötelezze a részes államokat egy részletes nyilvántartásra szolgáló rendszer létrehozására, amely legalább 20 éven keresztül megőriz minden, a nemzeti ellenőrzési rendszereik által feldolgozott nemzetközi kereskedelmi és tranzakciós ügyletet;

21. szorgalmazza egy külön erre a célra létrehozott, a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásáért és támogatásáért felelős egység létrehozását, melynek feladatköre magában foglalná a részes államok jelentéseinek összegyűjtését és elemzését, illetve felszólítja az ENSZ főtitkárát, hogy tegyen közzé éves jelentést a szerződés operatív rendelkezéseinek megerősítésére vonatkozó további javaslatokkal; szorgalmazza, hogy adják meg azt a jogot is a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásáért és támogatásáért felelős egység számára, hogy fegyverkereskedelemre vonatkozó adatokat elemezhessen, azonosíthassa az eltéréseket és a szerződés potenciális megsértését, valamint jelentést tegyen a részes államok közgyűlésének;

22. felszólít valamennyi ilyen jelentés nyilvánosságra hozatalára;

23. szorgalmazza, hogy a részes államok évente közgyűlést szervezzenek, ötévente pedig felülvizsgálati konferenciát, amelyen ösztönöznék a civil társadalmi szervezetek részvételét;

24. úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés hosszú távú sikere az exportáló és importáló országokban a teljes átláthatóságtól és az illetékes nemzeti hatóságok (beleértve a parlamenti ellenőrző testületeket) felé történő elszámoltathatóságtól függ; ezért felszólít szilárd átláthatósági mechanizmusok felállítására, amelyek magukban foglalják az éves jelentéstételt a parlamentek szerepének erősítése érdekében, hogy elszámoltathassák kormányaikat a fegyverek exportjáról, importjáról és átadásáról hozott határozataikért;

25. úgy véli, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés szerinti kötelezettségvállalásaik végrehajtásához támogatást kérő részes államok részére biztosítani kell a szükséges támogatást és technikai segítségnyújtást; felhívja az Európai Uniót, hogy folytassa tevékenységeit a segítségnyújtás terén, és fokozza támogatását többek között a jogalkotási segítségnyújtás, az intézményfejlesztés, az adminisztratív támogatás terén, valamint a szállítás-ellenőrzési rendszerben részt vevő valamennyi testületben – például a civil társadalmi szervezetekben és a parlamentekben – a nemzeti szakértelem megerősítésének támogatása terén;

Az Unió és az Európai Parlament szerepe

26. elismeri az Unió és tagállamai koherens és következetes szerepét a fegyverkereskedelmi szerződés kialakítását célzó nemzetközi folyamat támogatásában; felszólít az elkötelezettség és a támogatás folytatására a konferenciát megelőzően, többek között a júliusi konferenciához vezető legmagasabb politikai szinten tett lépésekkel és csúcstalálkozókkal, valamint a ratifikálás és a végrehajtási folyamat során;

27. úgy véli, hogy az ENSZ főtitkárának a fegyverkereskedelmi szerződés elemeiről szóló álláspont kifejtésére irányuló kérelmére adott uniós válasz megfelelő alapot képvisel az uniós tagállamok összehangolt fellépésére a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló nemzetközi konferencián;

28. sürgeti az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/alelnököt az összes uniós tagállammal folytatandó intenzív konzultációra és koordinálásra annak biztosítása érdekében, hogy az Unió egységesen szólaljon fel, és határozott álláspontot támogasson;

29. felszólítja a tagállamokat, hogy a Lisszaboni Szerződésben vállalt kötelezettségvállalásukkal összhangban a konferencián tartsák fenn az ENSZ főtitkárának szóló válaszban ismertetett uniós álláspontot egy ambiciózus eredmény és egy szilárd fegyverkereskedelmi szerződés biztosítása érdekében; ezért felhívja az uniós tagállamokat, hogy nyíltan és egyértelműen vállalják a tárgyalásokban részt vevő uniós delegáció teljes támogatását;

30. sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a jövőbeni szerződés tartalmát és tagságát illetően törekedjenek a határozottságra; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy mondjon le arról az álláspontjáról, mely szerint a fegyverkereskedelmi szerződést konszenzus alapján szükséges tárgyalni;

31. üdvözli a főképviselő/alelnök az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke (1) bekezdésének megfelelően tett nyilatkozatát, mely szerint a Parlamenttel a konferencia előtt ismerteti az uniós álláspontot;

o
o o

32. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek.

(1)	http://daccess-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N06/499/77/PDF/N0649977.pdf?OpenElement
(2)	http://daccess-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N09/464/71/PDF/N0946471.pdf?OpenElement
(3)	HL L 152., 2010.6.18., 14. o.
(4)	HL L 335., 2008.12.13., 99. o.
(5)	HL C 146. E, 2008.6.12., 342. o.
(6)	HL C 66. E, 2009.3.20., 48. o.
(7)	HL C 21. E, 2010.1.28., 2. o.
(8)	HL L 146., 2009.6.10., 1. o.
(9)	http://www.sipri.org:9090/research/armaments/transfers/transparency/national_reports/united_states/CRS_Report_DN_03-10.pdf/view
(10)	Az ENSZ Közgyűlésének 61/89. sz. határozata.
(11)	Az ENSZ Közgyűlésének 63/240. sz. határozata.
(12)	A SIPRI (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet) trendjelző értékeiből származó adatok (US dollárban és 1990-es árakon kifejezve), amelyek az alábbi címen hozzáférhetőek: http://www.sipri.org/databases/armstransfers/background/explanations2_default

A választások nyomon követése a Kongói Demokratikus Köztársaságban

222k

63k

Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságban rendezett választások megfigyeléséről (2012/2673(RSP))

P7_TA(2012)0252

RC-B7-0280/2012

Az Európai Parlament,

– tekintettel a választási megfigyelő missziókra vonatkozó, az ENSZ-ben 2005 októberében ünnepélyesen kinyilvánított nemzetközi alapelvekről szóló nyilatkozatra,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Chartájára,

– tekintettel az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Chartájára, amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) 1982-ben ratifikált,

– tekintettel a választások uniós támogatásáról és megfigyeléséről szóló bizottsági közleményre,

– tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel a 2000 júniusában Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra,

– tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2007. november 22-i, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, különösen az ország keleti részén kialakult helyzetről, és a régióra gyakorolt hatásairól szóló állásfoglalására,

– tekintettel a Tanács 2009. október 19-i 2009/769/KKBP együttes fellépésére az Európai Uniónak a Kongói Demokratikus Köztársaság biztonsági ágazatának reformja keretében folytatott rendfenntartó missziójáról (EUPOL RD Kongó) és annak a kongói igazságszolgáltatással való viszonyáról szóló 2007/405/KKBP együttes fellépés módosításáról,

– tekintettel a biztonsági ágazat reformja céljából 2005 júniusában felállított EUSEC RD Kongó misszióra (a Tanács 2005. május 2-i 2005/355/KKBP együttes fellépése a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) biztonsági ágazatának reformja keretében az Európai Unió tanácsadói és segítségnyújtási missziójáról),

– tekintettel a 2011. november 28-i elnök- és parlamenti választásokat megfigyelő európai uniós küldöttség (EU EOM) megbízatására, mely szerint a küldöttség részletes, pártatlan és független értékelést készít a választási folyamatról, a nemzeti és regionális jogi kereteken belül, ugyanakkor összhangban a nemzetközi normákkal és a Kongói Demokratikus Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekkel,

– tekintettel a választásokat megfigyelő európai uniós küldöttséghez csatlakozó és annak megállapításaival egyetértő európai parlamenti küldöttség megbízatására,

– tekintettel Ashton bárónő, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke által a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló választási folyamatról 2011. december 9-én tett nyilatkozatra,

– tekintettel az Ashton bárónő, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke és Piebalgs biztos által a választásokról tett 2011. december 2-i közös nyilatkozatra és a 2012. június 7-i nyilatkozatra,

– tekintettel az Ashton bárónő, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke által a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló választási folyamatról 2011. december 20-án tett nyilatkozatra,

– tekintettel a KDK-beli választásokat megfigyelő európai uniós küldöttség végleges jelentésére és ajánlásaira,

– tekintettel a Független Nemzeti Választási Bizottság (INEC) 2012. áprilisban közzétett ajánlásaira,

– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkére,

A. mivel az Európai Unió Kongói Demokratikus Köztársaságba küldött választási megfigyelő küldöttsége végleges jelentését azzal összegezte, hogy a választási folyamatot a számos szabálytalanság és a megállapított csalások következtében az átláthatóság és a hitelesség hiánya jellemezte;

B. mivel a KDK-beli választásokat megfigyelő európai uniós küldöttség 22 olyan ajánlást fogalmazott meg a kongói hatóságok számára, amelyek a választások átláthatóságának és hitelességének javítását szolgálják, és amelyek technikailag megoldhatók még a soron következő tartományi és helyi választások előtt;

C. mivel Catherine Ashton, az Unió alelnöke/főképviselője az Unió nevében ismételten hangot adott azon aggodalmának, hogy súlyos hiányosságok tapasztalhatók a választási eredmények összeszámolása és közzététele terén, amiről többek között az EU választási megfigyelő missziója is beszámolt;

D. mivel a kongói hatóságok és a KDK Független Nemzeti Választási Bizottsága (INEC) által is észlelt hiányosságok ellenére a KDK Legfelsőbb Bírósága mindkét választás végeredményét megerősítette, és 2011. december 16-án Joseph Kabilát hirdette ki újraválasztott elnöknek;

E. mivel a tartományi és helyi választások megtartására kitűzött dátumot – 2012. március 25. – nem tartották tiszteletben, és mivel 2012. június 6-án az INEC elnöke közzétette a tartományi, városi, települési és helyhatósági választások felülvizsgált ütemtervét, melynek értelmében a választási folyamat 2014-ig tart;

F. mivel az Audiovizuális és Kommunikációs Főtanács (CSAC) képtelen volt biztosítani annak az elvnek a betartását, hogy a jelöltek a médiában egyenlő megjelenési lehetőséghez jussanak;

G. mivel az emberi jogok súlyos megsértései büntetlenül maradnak és ez a biztonságérzet hiányát okozza, és mivel a KDK demokratikus folyamatai tekintetében a helyzet továbbra is aggodalomra ad okot, lévén hogy az elnökválasztás közeledtével egyre több esetben került sor az emberi jogok politikai indokból elkövetett megsértésére;

H. mivel Kongóban súlyosbodott az emberi jogi aktivisták és az újságírók elleni erőszak, akik ki vannak téve az önkényes letartóztatásoknak és a megfélemlítésnek;

I. mivel Floribert Chebeya Bahizire vezető emberi jogi aktivista meggyilkolása és az üggyel kapcsolatban tanúsított hatósági magatartás nem csak súlyos bűncselekményt jelentenek már önmagukban is, hanem a lehető legrosszabb jelzést is az emberi jogok kongói védelmezői számára;

J. mivel a választásokat megelőző időszakban számos probléma gyülemlett fel: áttérés az egyfordulós elnökválasztási szisztémára, bizonytalan választói névjegyzék, az INEC legitimitásának hiánya, nem megfelelő és rosszul alkalmazott jogi szabályozás és a Legfelső Bíróság bíráinak kinevezése;

K. mivel az EU a 10. EFA A-keretéből támogatja a jó kormányzással kapcsolatos projekteket, így a demokratikus és tisztességes választások végrehajtását;

L. tudomásul véve, hogy az Unió e választásokhoz mintegy 47,5 millió euróval járult hozzá, illetve további 2 millió eurót költött a biztonságra; nagyra értékeli a 147 megfigyelő személyes részvételét a választások felügyeletében, akik a 2011-es kongói választásokra delegált uniós választási megfigyelő küldöttség munkájában vettek részt;

M. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1991. számú, 2011. június 28-án elfogadott határozatában 2012. június 30-ig kiterjesztette az ENSZ KDK-beli Stabilizációs Missziójának (Monusco) megbízatását;

N. mivel a megnövekedett munkanélküliség, a szociális állapotok romlása és a lakosság elszegényedése szintén meghatározó mértékben hozzájárulnak a politikai stabilitás megbomlásához a Kongói Demokratikus Köztársaságban;

O. mivel az országban 1,7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására, illetve 426 000 kongói a környező országokba menekült;

1. úgy véli, hogy egy demokratikus társadalom létrehozásához elsősorban erős politikai akaratra és a politikai vezetők, a kormányok és az ellenzék ambiciózus elképzeléseire van szükség, amelyek céljai között a lakosság emberi, társadalmi, gazdasági és környezeti jogait szavatoló politikai intézmények kiépítése szerepel;

2. úgy véli, hogy a KDK-beli politikai vezetőknek, civil társadalmi szervezeteknek, vallási vezetőknek és női egyesületeknek nemzeti konszenzust kellene kialakítaniuk azon megfelelő és alkalmas intézményekről, illetve meghatározott és jóváhagyott eljárásokról, amelyek révén kialakíthatóvá válik a demokratikus gyakorlat;

3. úgy véli, hogy a független igazságszolgáltatás és média elengedhetetlen a demokratikus folyamat kialakításában és szabályozásában, amelynek célja a jogállamiság megerősítése, a demokratikus intézmények létrehozása – ideértve egy működő, és a politikai pluralizmust képviselő parlamentet – és a civil társadalom megerősítése;

4. úgy véli, hogy a választások szükségesek, de nem elégségesek ahhoz, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a demokratizálódási folyamathoz, amely nem merül ki a választások megszervezésében; véleménye szerint a sikeres demokratizálódás folyamathoz elengedhetetlen az ország gazdasági-társadalmi fejlődése iránti elkötelezettség a lakosság alapvető jogai – többek között a munkahelyhez, az egészséghez és az oktatáshoz való jog – melletti kiállás;

5. üdvözli, hogy a kongói nép nagy számban vett részt a 2011. novemberi parlamenti és elnökválasztáson, ezzel is kimutatva, hogy erőteljesen ragaszkodik az igazi demokrácia kialakításához a KDK-ban;

6. ösztönzi a kormányt, hogy kezdjen politikai párbeszédet valamennyi érdekelttel, beleértve az ellenzéki erőket és a civil társadalmat is, ezzel kövezve ki az igazi demokráciához és a politikai reformokhoz vezető utat az országban;

7. hangsúlyozza az alkotmánybíróság felállításának jelentőségét, amely a választási folyamat nagyobb átláthatóságát fogja biztosítani, különösen a választás körüli viták kezelése tekintetében;

8. újra hangsúlyozza megállapítását a Független Nemzeti Választási Bizottság (INEC) sikertelenségével kapcsolatban, és annak érdekében, hogy valódi paritás jöjjön létre és a bizottság – összetételének felülvizsgálata után – jobban képviselje a kongói civil társadalmat, továbbá számos területen alapvető reformokat javasol;

9. üdvözli az INEC készségét arra, hogy visszaállítsa a különböző szereplők közötti bizalmat és végrehajtsa az EU választásokat megfigyelő küldöttségének javaslatait, és felszólítja az INEC-et, hogy ezzel összefüggésben tegyen konkrét javaslatokat a megfelelő eljárásra vonatkozóan;

10. hangsúlyozza, hogy a kongói civil társadalom kulcsfontosságú szerepet játszik a választási folyamatban az állampolgári nevelés és a nemzeti megfigyelők tevékenységének előmozdítása szempontjából; ezért felhívja az Európai Uniót és a nemzetközi közösséget, hogy támogassák a KDK-t a demokrácia és a béke előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseiben, segítsék a kongói NGO-kat a választói tudatosság növelésében és a választások hazai nyomon követésében, továbbá támogassák a kongói népet az előtte álló – a demokrácia és a társadalmi igazságosság kiépítésére irányuló – kihívás leküzdésében;

11. sürgeti, hogy az Audiovizuális és Kommunikációs Főtanács (CSAC) számára tegyék lehetővé a hatékony és tényleges cselekvést annak érdekében, hogy az egyenlő médiajelenlét elvének tiszteletben tartása valamennyi jelölt esetében biztosítható legyen;

12. erőteljesen elítéli, hogy a 2011. november 28-i választások idején sajnálatos módon erőszakra került sor és megsértették az alapvető jogokat, és felszólítja a kongói hatóságokat, hogy mindent tegyenek meg a szükséges vizsgálatok eredményessége, azaz az elkövetők kézre kerítése érdekében; üdvözli és ösztönzi a biztonsági erők és a rendfenntartó szervek által az emberi jogok bármiféle megsértésének megakadályozása érdekében tett erőfeszítéseket;

13. hangsúlyozza, hogy eddig nem történt jelentős előrelépés az emberi jogok megsértéseit – különösen a tömeges erőszaktételeket – vizsgáló bűnügyi nyomozások tekintetében; megállapítja, hogy az igazságügyi rendszer általában továbbra is képtelennek bizonyul az igazságszolgáltatásra és az áldozatok kárpótlására;

14. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Floribert Chebeya emberi jogi aktivista gyilkosai a bírósági ítélet ellenére sem kerültek még kézre; sürgeti a kongói igazságügyi szervezetet, hogy az említett ítéletre tekintettel vegye figyelembe Floribert Chebeya özvegyének fellebbezését és tűzze ki a fellebbezés tárgyalásának időpontját;

15. felhívja a kongói hatóságokat, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nevében sem közvetlenül, sem közvetetten ne akadályozzák a filmes Thierry Michel – az esettel foglalkozó – filmjének terjesztését a KDK-ban;

16. felhívja a kongói kormányt, hogy határozottan kötelezze el magát az olyan politikai gyakorlat mellett, amely valóban tiszteletben tartja az emberi jogok összességét, beleértve a véleménynyilvánításhoz és véleményszabadsághoz való jogot, a tüntetési és a vallásszabadságot, és vessen véget a nemen vagy nemi irányultságon alapuló megkülönböztetésnek; hangsúlyozza a jogállam, a jó kormányzás, a korrupció elleni küzdelem és a biztonsági szolgálatok fölötti ellenőrzés megerősítésének fontosságát;

17. kéri a KDK jelenlegi kormányát, hogy a KDK egész területén lépjen fel a jogállamiság és a kongói nép biztonságának szavatolása érdekében; felkéri a miniszterelnököt – mint a kormány államháztartásért felelős tisztviselőjét – annak biztosítására, hogy a kongói kormány politikájának kialakítása során a legszigorúbb pénzgazdálkodási szabályok és rendezett költségvetési eljárások váljanak normává;

18. megállapítja, hogy továbbra is él a nők számára hátrányos megkülönböztetés gyakorlata, amely megakadályozza, hogy a nők teljes körűen részt vegyenek a politikai életben, annak ellenére is, hogy az alkotmányban szerepel a férfiak és nők közti egyenlőség, a különböző döntéshozatali szervek tekintetében pedig a nemi paritás elve; javasolja, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a nők kivehessék részüket a politikai tevékenységekből, a választójogi törvényt pedig módosítsák a nemek közti egyenlőség elvének érvényesítése érdekében;

19. üdvözli, hogy az INEC irodája – 2012. június 6-án kiadott sajtóközleményében – közzétette 019/CEN/BUR/12 számú határozatát, amelyben ismerteti a tartományi, városi, települési és helyhatósági választások felülvizsgált ütemtervét, mely szerint a választási folyamat 2014-ig fog tartani;

20. felszólítja az INEC-et, hogy terjesszen elő szervezési és költségvetési tervet, amelyek világosan szabályozzák az elkövetkező választások megszervezésének módját; felszólít rá, hogy e terveket jóváhagyás céljából ismertessék meg valamennyi politikai párttal és a civil társadalommal;

21. felhívja az elnöki többség tagjait, az ellenzéket, a közigazgatás szerveit, a civil társadalmat és általában a kongói népet az elkövetkező – a felülvizsgált választási ütemterv alapján a 2012–2014-es időszakban sorra kerülő – választások átláthatóságának, hitelességének és megbízhatóságának, valamint annak biztosítására, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat tiszteletben tartják;

22. ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a KDK-beli választási folyamathoz való pénzügyi hozzájárulásukat tegyék függővé attól, hogy ténylegesen végrehajtják-e a választásokat megfigyelő uniós küldöttség ajánlásait;

23. hangsúlyozza, hogy az ország biztonsági és humanitárius helyzete továbbra is fenyegetést jelent a régió stabilitására, továbbá hangsúlyozza, hogy a béke, a biztonság, a demokrácia és a jó kormányzás előfeltételei a KDK hosszú távú fejlődésének;

24. felhívja a kongói parlamentet, hogy vegyen részt a bányaipari ágazat működésének felügyeletében, továbbá fontolja meg független vizsgálat indítását annak biztosítására, hogy az ágazat átlátható módon működjék;

25. támogatja az Emberi Jogi Tanácsban különmegbízott kinevezését a KDK emberi jogi helyzetének megfigyelésére, valamint a Monusco megbízatásának megújítását a polgári lakosság védelme érdekében;

26. felszólítja a kongói hatóságokat a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta mielőbbi ratifikálására;

27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/ az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Unió intézményeinek, a Nagy-tavak környéki országok parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsának és a Kongói Demokratikus Köztársaság hatóságainak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat