Index 
Elfogadott szövegek
2012. július 4., Szerda - Strasbourg
A mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályai ***I
 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás ***I
 A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozása, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezések ***I
 A közös agrárpolitika finanszírozása ***I
 Az ökológiai termelés és az ökológiai termékek címkézése ***I
 Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszere ***I
 Az EU és Oroszország közötti megállapodás a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban vállalt kötelezettségek fenntartásáról ***
 A gépjárműrészek és -alkatrészek kereskedelméről szóló, az EU és Oroszország közötti megállapodás ***
 A nyersanyagokra vonatkozó kiviteli vámok Oroszország általi bevezetéséről vagy növeléséről szóló, az EU és Oroszország közötti megállapodás ***
 Az EU és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, Korea, Marokkó, Mexikó, Svájc, Szingapúr és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás ***
 A mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések (2013) ***I
 A 2013. évi költségvetés – A háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás
 Az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó stratégia
 A kedvtelésből tartott állatok és a kóbor állatok védelmét szolgáló uniós keret létrehozása
 Az Európai Tanács 2012. június 28-i és 29-i ülésének következtetései
 Az alapvető banki szolgáltatásokhoz történő hozzáférés

A mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályai ***I
PDF 666kWORD 314k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0539 – C7-0294/2010 – 2010/0267(COD))
P7_TA(2012)0278A7-0158/2011

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0539)

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0294/2010),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a Litván Parlament, a Luxemburgi Képviselőház, valamint a lengyel Szejm és Szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2011. február 16-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0158/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2012. július 4-én került elfogadásra a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2010)0267


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első albekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A 73/2009/EK tanácsi rendelet(4) hatásköröket ruház a Bizottságra az említett rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtása érdekében.

(2)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében a 73/2009/EK rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 290. és 291. cikkével.

(3)  A Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy aAz e rendelet által létrehozott rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra az 73/2009/EK rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek a kiegészítése vagy módosítása tekintetében.céljából a Szerződés 290. cikkével összhangbanKülönösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelően, többek között szakértői szinten is konzultációkat folytasson.A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon elaktusok előkészítése és kidolgozása során az érdemleges dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon továbbítania kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Célszerű meghatározni, hogy mely rendelkezésekre vonatkozóan gyakorolható az említett hatáskör, valamint melyek a felhatalmazás gyakorlásának feltételei. [Mód. 1]

(4)  A 73/2009/EK rendeletnek az összes tagállamban történő egységes végrehajtása érdekében a Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy a Szerződés 291. cikkével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában helyénvaló, hogy a Bizottság az említett végrehajtási aktusokat a …szóló, […]-i XX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban fogadja el.A 73/2009/EK rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. E hatásköröket – kivéve, ha kifejezetten másképp rendelkeznek – a Bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(5) megfelelően gyakorolja. [Mód 2]

(4a)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján hagyja jóvá egyes különleges támogatások nyújtását, eldönti, hogy mely tagállamok tesznek eleget az anyatehénre vonatkozó támogatással kapcsolatos egyes feltételeknek, és engedélyezi az új tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett bármely közvetlen kifizetést kiegészítsenek. Ezen aktusok különleges természeténél fogva a Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy a közvetlen kifizetések bizottsága által nyújtott segítség nélkül is elfogadhassa azokat. [Mód.3 ]

(5)  A közvetlen támogatási rendszerekre vonatkozó egyes olyan rendelkezéseket, amelyeket a Bizottság a 73/2009/EK rendelettel rá ruházott hatáskör alapján eddig elfogadott, fontosságuknál fogva indokolt belefoglalni az említett rendeletbe. E rendelkezések az 1120/2009/EU(6), az 1121/2009/EU(7) és az 1122/2009/EU bizottsági rendeletben(8) megállapított egyes részletes szabályokra vonatkoznak.

(6)  A 73/2009/EK rendelet alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalatok indokolttá teszik az említett rendelet egyes, különösen a kölcsönös megfeleltetési követelményekre vonatkozó rendelkezéseinek az egyszerűsítését.

(7)  A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében célszerű meghatározni a „szántóterület”, az „állandó kultúrák”, az „állandó legelő” és a „gyepterület” fogalmát.

(8)  Az állandó legelők kedvező hatással vannak a környezetre, intézkedéseket kell tehát elfogadni a jelenlegi állandó legelők fenntartásának ösztönzésére, nagyarányú szántóföldi művelésbe vonásuk megelőzése érdekében. Annak érdekében, hogy a tagállamok egységes módszerrel határozzák meg az állandó legelők és a mezőgazdasági földterületek elvárt arányát, a Bizottságnak célszerű végrehajtási jogi aktusokat elfogadnia az említett arány megállapításához szükséges adatok meghatározásáról.

(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a 73/2009/EK rendelet 12. cikke szerinti mezőgazdasági tanácsadó rendszer hatékony alkalmazásának biztosítása céljából, hogy az teljes mértékben működőképessé váljon.

(10)  Annak érdekében, hogy a kölcsönös megfeleltetési követelmények betartása ellenőrizhető legyen, a mezőgazdasági termelőknek mezőgazdasági üzemük teljes mezőgazdasági földterületétbe kell jelenteniük. Ez az előírás azokra a mezőgazdasági termelőkre is vonatkozik, akik nem nyújtanak be területalapú közvetlen támogatás iránti kérelmet és csak kis földterülettel rendelkeznek. Ezekben az esetekben az egyszerűsítés érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok ne tegyék kötelezővé a szóban forgó területek bejelentését akkor, ha az érintett mezőgazdasági üzem teljes területe nem haladja meg az egy hektárt, és a támogatási kérelem hivatkozást tartalmaz e területekre.

(11)  A kölcsönös megfeleltetés rendszerének hatékony alkalmazásához szükség van arra, hogy a kötelezettségek betartását a mezőgazdasági termelők szintjén ellenőrizni lehessen. A Bizottságnak ezért indokolt végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat elfogadnia a tagállamok által elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozóan annak biztosítására, hogy az említett ellenőrzések elvégzése egységes módon és megfelelően magas színvonalon történjen, különösen a mezőgazdasági üzemek kiválasztása, az ellenőrzések elvégzése és a jelentéstétel tekintetében. Ha a tagállam azon lehetőség alkalmazása mellett dönt, hogy egy adott előírás megsértését kisebb jelentőségűnek tekinti vagy a 100 EUR-nál kisebb érintett összegek esetében nem alkalmaz csökkentést vagy kizárást, indokolt előírni, hogy az illetékes ellenőrző hatóságnak a következő évben ellenőriznie kell, hogy a mezőgazdasági termelő orvosolta-e az előírások szóban forgó megsértését. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azonban célszerű mérlegelni a nyomonkövetési ellenőrzési rendszer egyszerűsítését.

(12)  A tagállamoknak a 73/2009/EK rendelet 14. cikke szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert kell létrehozniuk. Annak érdekében, hogy az említett rendszer egyes elemei technikai szempontból egységes és megfelelően magas szintű teljesítményt nyújtsanak, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia a rendszerre és annak elemeire vonatkozó alapvető jellemzők, a kapcsolódó fogalommeghatározások és a minőségi követelmények tekintetében.

(13)  A támogatási kérelmek következetes és hatékony igazgatása érdekében a Bizottságnak indokolt végrehajtási jogi aktusokat elfogadnia a támogatási kérelmek és a támogatási jogosultságok iránti kérelmek vonatkozásában. E jogi aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogosultsági feltételek teljesülésének ellenőrzéséhez elegendő idő és valamennyi szükséges információ rendelkezésre álljon. Kellően indokolt esetben célszerű bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítani a mezőgazdasági termelők számára. Helyénvaló továbbá előírni, hogy a jogosultsági szabályok, például az állatokra vonatkozó birtokon tartási időszakokkal kapcsolatos előírás, ne akadályozzák a mezőgazdasági termelőt abban, hogy egész gazdaságát a kérelem benyújtását követően, de még az érintett időszak alatt átruházza. Célszerű ezért meghatározni az említett átruházásra vonatkozó feltételeket.

(14)  A jogosultsági feltételek teljesülését az uniós pénzeszközök védelmét szem előtt tartva kell ellenőrizni. A kifizetésekhez kapcsolódó kötelezettségek mezőgazdasági termelők általi teljesítésének ellenőrzése és a forrásoknak a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők közötti megfelelő elosztása érdekében a Bizottságnak indokolt végrehajtási jogi aktusokat elfogadnia a tagállamok által elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozóan. Az említett jogi aktusokban adott esetben helyénvaló szabályokat meghatározni arra az esetre is, ha a kifizetések kezelésében az illetékes hatóságtól eltérő más szolgálat, szerv vagy szervezet is részt vesz.

(15)  A 73/2009/EK rendelet 28. cikke meghatározza a teljesítendő minimumkövetelményeket, de a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontját nem megfelelő alkalmazni azoknak a mezőgazdasági termelőknek az esetében, akik egyes termeléshez kötött támogatási rendszerek keretében még részesülnek közvetlen kifizetésben, de nincs egy hektár földterületük sem. E mezőgazdasági termelők helyzete ugyanis azonos a különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőkével, és ezért őket a termeléshez kötött támogatási rendszerek teljes hatékonyságának biztosítása érdekében az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából helyénvaló ugyanolyan elbánásban részesíteni, mint a különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőket. Továbbá ha a tagállamok a 28. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően hektárban kifejezett küszöbértéket határoznak meg, a tagállamok által megszabott küszöbérték alatti hektárszámmal rendelkező, a III. cím 5. fejezetében említett különleges támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők esetében indokolt a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a tagállamok által megszabott, EUR-ban kifejezett küszöbértéket alkalmazni.

(16)  Célszerű meghatározni a mezőgazdasági üzemenkénti azon minimális méretre vonatkozó szabályokat, amelyre támogatási jogosultság megállapítása kérhető.

(17)  Annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések rendszerének folyamatossága rendkívüli körülmények esetén is biztosítva legyen, a Bizottság számára indokolt lehetővé tenni, hogy a helyzet orvoslása érdekében meghozza a szükséges és indokolt intézkedéseket.

(18)  A 73/2009/EK rendelet III. címében említett egységes támogatási rendszer hatékony kezelése érdekében célszerű rendelkezni a mezőgazdasági földterületek nem mezőgazdasági célú hasznosításáról.

(19)  A tagállamok belső szervezeti felépítésének figyelembevétele érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok nemzeti tartalékukat regionális szinten igazgassák. Meg kell határozni a vonatkozó igazgatási szabályokat.

(20)  Indokolt meghatározni a fel nem használt támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba való visszahelyezésére vonatkozó szabályokat.

(21)  A támogatási jogosultságok átruházásának korlátozására vonatkozó szabályokat az átruházás egyedi eseteinek figyelembevétele végett célszerű kiigazítani.

(22)  Annak érdekében, hogy a különleges jogosultságokkal kapcsolatos feltételek továbbra is teljesüljenek, célszerű kiigazítani a számosállat-egységek kiszámítására vonatkozó szabályokat.

(23)  A piaci szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Bizottságnak indokolt végrehajtási jogi aktusokat elfogadnia a támogatási jogosultságoknak az egységes támogatási rendszer új tagállamokbeli, a 73/2009/EK rendelet 55. cikke szerinti bevezetése keretében történő első kiosztására vonatkozóan.

(24)  A piaci szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében kívánatos, hogy a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a számosállat-egységek kiszámítására vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében említett különleges jogosultságok tekintetében.

(25)  A piaci szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Bizottságnak indokolt végrehajtási jogi aktusokat elfogadnia a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében említett, a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekkel, a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt álló területekkel, valamint a termény-, állat- és növénybiztosítással kapcsolatos különleges támogatási intézkedések vonatkozásában. Az állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok vonatkozásában kívánatos, hogy e szabályok tartalmazzák a pénzügyi hozzájárulásra jogosult piaci kölcsönök legrövidebb és leghosszabb futamidejét, valamint a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének végrehajtásáról évente jelentést küldjenek a Bizottságnak.

(26)  A 73/2009/EK rendelet IV. címében említett támogatási rendszerek hatékony kezelése érdekében meg kell határozni az említett rendszerek pontos működésére vonatkozó szabályokat.

(27)  Kívánatos meghatározni a támogatási jogosultságok átruházásának korlátozására vonatkozó szabályokat a juh- és kecskehús-ágazatra vonatkozó támogatások tekintetében.

(28)  Kívánatos meghatározni a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás esetében bejelentendő minimális állatszámra vonatkozó szabályokat.

(29)  Kívánatos meghatározni az anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultságok átruházásának korlátozására vonatkozó szabályokat.

(30)  A tagállamok által a termeléstől függő kifizetéseket illetően hozandó döntések megfelelő végrehajtása céljából kívánatos, hogy a Bizottság meghatározza az egységes támogatási rendszerre, a különleges támogatás keretébe tartozó, termeléstől függő intézkedésekre, az elkülönített cukortámogatásra, az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásra, a bogyós gyümölcsökre vonatkozó elkülönített támogatásra, valamint a tagállamok által a 69. cikk (6) bekezdésének a) pontja szerint bejelentendő pénzeszközökre vonatkozó felső határokat.

(31)  A 73/2009/EK rendelet 132. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy az új tagállamok a Bizottság engedélyével kiegészítsék a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatást. Azokat a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket, amelyeket nem a bizottsági engedélynek megfelelően teljesítenek, jogellenes állami támogatásnak kell minősíteni.

(32)  A pénzeszközök megfelelő kezelése szempontjából elengedhetetlen a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere. A Bizottságnak indokolt végrehajtási jogi aktusok útján egységes szabályokat elfogadnia az információcsere vonatkozásában. A szabályoknak célszerű kiterjedniük különösen a tagállami döntések belejelentésére, valamint a tagállamok által eljuttatandó statisztikákra és jelentésekre.

(33)  Ezért a 73/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 73/2009/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1.  A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:"

   i) »szántóterület«: növénytermesztés céljából megművelt vagy a 6. cikkel összhangban jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartott földterület, amely lehet üvegház, illetve más rögzített vagy mobil fedél alatti földterület is;

* HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

** HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

   j) »állandó kultúrák«: az állandó legelő kivételével minden olyan, nem vetésforgóban termesztett növénykultúra, amely legalább öt évig foglalja el a talajt, és több mint éven keresztül terem, ideértve a faiskolákat és a rövid rotációs idejű sarjerdőt is;
   k) »állandó legelő« gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, kivéve a 2078/92/EGK tanácsi rendelet* szerinti pihentetés alatt álló területeket, az 1257/1999/EK tanácsi rendelet** 22., 23. és 24. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket és az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket; ebben az összefüggésben »gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény alatt« a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található lágyszárú növények, illetve a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható lágyszárú növények értendők (akár használják állatok legeltetésére, akár nem). A tagállamok a Bizottság fogalommeghatározása szerinti szántóföldi növényeket is idevehetik;
   l) »gyepterület«: (ültetett vagy természetes) fű termesztésére használt szántóterület; a gyepterület magában foglalja az állandó legelőt is.
"

2.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

2a. cikk

Az I. melléklet módosítása

Az esetlegesen szükségessé váló új jogszabályok figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusaktusok útján módosítja az I. mellékletet az új jogszabályokra utaló megfelelő hivatkozások beépítése érdekében.

"

[Mód. 4]

2a.  A 6. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontját törölni kell. [Mód. 5]

3.  A 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(3)  Annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők szintjén végrehajtásra kerüljenek azok az intézkedések, amelyek célja, hogy az állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, ezen belül a mezőgazdasági termelők szintjén betartandó egyedi kötelezettségeket ír elő azokra az esetekre, amikor megállapítást nyer, hogy az állandó legelőként használt földterület aránya csökken. [Mód. 6]

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az állandó legelők és a mezőgazdasági földterületek elvárt arányának meghatározására szolgáló módszereket.

"

4.  A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  A Bizottság végrehajtásifelhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján felülvizsgálja a IV. mellékletben meghatározott felső határokat a következők figyelembevétele érdekében: [Mód. 7]

   a) az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő változások,
   b) a 378/2007/EK rendeletben meghatározott önkéntes modulációs rendszert érintő változások,
   c) a gazdaságokat érintő strukturális változások,
   d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) javára az e rendelet 136. cikkének megfelelően történő átcsoportosítások.
"

5.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

[Mód. 8]

   a) A (2) bekezdés első albekezdése bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:"
Egy százalékpontnak megfelelő összegeket azon tagállamoknak kell juttatni, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. A 4 százalékpontos csökkentésnek megfelelő összegeket az érintett tagállamok között a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján osztja fel a következő kritériumok alapján:"
   b) A (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
Az esetlegesen szükségessé váló új jogszabályok figyelembevétele céljábólA Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítja az V. mellékletet."
   c) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(4)  A 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásából eredő fennmaradó összeget és a 7. cikk (2) bekezdésének alkalmazásából eredő összegeket a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján annak a tagállamnak juttatja, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. Ezeket az összegeket az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (5a) bekezdésével összhangban kell felhasználni."

6.  A 10. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(3)  A 7. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásából eredő összegeket a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján annak az új tagállamnak juttatja, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. Ezeket az összegeket az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (5a) bekezdésével összhangban kell felhasználni.

"

6a.  A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság legkésőbb azon naptári év március 31-ig előterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazításokat alkalmazni kell, meghatározza ezeket a kiigazításokat, legkésőbb ugyanazon naptári év június 30-ig.».

[Mód. 9]

7.  A II. cím 2. fejezete a következő cikkel egészül ki:

»11a. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

(1)  A moduláció és a pénzügyi fegyelem összehangolt végrehajtása céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján részletes szabályokat fogadhat el a 9., 10., és 11. cikk szerinti moduláció és pénzügyi fegyelem következtében a tagállamok által a termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjáról.

(2)  A 9. cikk (2) bekezdésében említett összegek felosztása céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján rögzíti a moduláció alkalmazásából eredően felszabaduló összegek felosztására vonatkozó kritériumokat.

"

8.  A 12. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(5)  A mezőgazdasági tanácsadó rendszer megfelelő működtetésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján rendelkezéseket fogadhat el, amelyek célja, hogy a rendszer teljes mértékben működőképessé váljon. E rendelkezések vonatkozhatnak többek között a mezőgazdasági tanácsadó rendszer hatályára és a mezőgazdasági termelők rendszerhez való hozzáférésének kritériumaira. [Mód. 10]

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján technikai szabályokat fogadhat el a mezőgazdasági tanácsadó rendszer egységes végrehajtása céljából.

"

[Mód. 11]

9.  A 19. cikk (1) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:"

Minden egyes tagállam meghatározza a mezőgazdasági parcelláknak azt a minimális méretét, amelyre támogatási kérelem nyújtható be. Ez a minimális méret azonban nem haladhatja meg a 0,3 hektárt.

Az első albekezdés a) pontjától eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az a mezőgazdasági termelő, aki nem nyújt be területalapú közvetlen támogatás iránti kérelmet, nem köteles nyilatkozni valamennyi parcellájáról, amennyiben a parcellák összterülete nem haladja meg az egy hektárt. A mezőgazdasági termelőnek azonban kérelmében jeleznie kell, hogy rendelkezik mezőgazdasági parcellákkal, és az illetékes hatóságok kérésére meg kell adnia az érintett parcellák elhelyezkedését.

"

10.  A 21. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(1)  A 23. cikkben előírt támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás lehetőségének sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy egy mezőgazdasági termelő nem felel meg a támogatási jogosultságra vonatkozóan e rendeletben előírt feltételeknek, a számára odaítélt vagy odaítélendő azon támogatás egy részének vagy egészének kifizetését, amelyre vonatkozóan a jogosultsági feltételek teljesültek, csökkenteni kell, vagy ki kell zárni a támogatás köréből.

"

11.  A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el az 1. fejezetben említett kötelezettségek betartásának felülvizsgálatára szolgáló ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtására vonatkozóan.

"

12.  A 23. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  Az (1) bekezdés ellenére és a 27a. cikk (5) bekezdésében említett szabályokban megállapított feltételekkel összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést vagy kizárást, amennyiben annak összege kedvezményezett termelőnként és naptári évenként legfeljebb 100 EUR-t tenne ki.

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy igénybe veszi az első albekezdésben foglalt lehetőséget, akkor a következő évben az illetékes hatóság megteszi az annak ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket, hogy a mezőgazdasági termelő orvosolta-e az előírásokkal kapcsolatban megállapított jogsértést. A ténymegállapításról és az előírások megsértésének orvosolására vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a mezőgazdasági termelőt.

"

[Mód. 12]

13.  A 24. cikk a következőképpen módosul:

[Mód. 13]

   a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(1)  A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított szempontokat."
   b) A (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lépalbekezdését el kell hagyni."
»Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem tette meg azonnal az előírások megállapított megsértését orvosló intézkedést, az illetékes hatóság meghozza az annak ellenőrzéséhez szükséges intézkedést – amely adott esetben igazgatási ellenőrzésre korlátozódhat –, hogy a termelő orvosolta-e az előírások megsértését. Az előírások kisebb jelentőségű megsértésével kapcsolatos ténymegállapításokról és az előírások megsértésének orvosolására vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a mezőgazdasági termelőt.« "

14.  A II. cím 4. fejezete a következő cikkekkel egészül ki:"

27a. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

(1)  A kifizetéseknek a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők közötti megfelelő elosztása érdekében, továbbá annak biztosítása céljából, hogy az e fejezetben előírt integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtása hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes legyen, valamint lehetővé tegye az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

   a) az integrált rendszer összehangolt végrehajtásának biztosításához szükséges külön fogalommeghatározások;
   b) a támogatás kiszámítási alapjának egységes meghatározásához szükséges rendelkezések, ezen belül az olyan esetekre vonatkozó szabályok, amikor a támogatható területen jellegzetes tájelemek vagy fák találhatók;
   c) a mezőgazdasági termelők jogainak a 31. cikkben említett vis maior és rendkívüli körülmények fennállása esetén történő védelmét célzó szabályok;
   d) a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése esetén alkalmazott támogatáscsökkentés összehangolt módon történő kiszámítását biztosító szabályok, figyelembe véve a moduláció és a pénzügyi fegyelem következtében alkalmazott csökkentéseket is;
   e) az e fejezet megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamok által megvalósítandószámára egyéb intézkedésekre vonatkozóintézkedések meghozatalát lehetővé tévő szabályok, valamint a tagállamok közötti esetleges kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések. [Mód. 14]

(2)  A 19. cikk szerinti támogatási kérelmek tekintetében a kifizetéseknek a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők közötti megfelelő elosztása, továbbá a kérelmekhez kapcsolódó kötelezettségek mezőgazdasági termelők általi teljesítésének ellenőrzése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rögzíti a következőket:

   a) a termelőkre és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését célzó azon szabályok, amelyek rögzítik azt a legkisebb mezőgazdasági parcellaméretet, amelyet be kell jelenteni;
   b) az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelettől* való azon eltérés, amelynek célja annak biztosítása, hogy a termelők akkor is hozzájussanak az őket megillető kifizetésekhez, amikor a kérelmek vagy módosítások benyújtására vonatkozó határidő munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap;
   c) kifizetés iránti vagy jogosultság kiosztása iránti kérelem késedelmes benyújtása esetén a késedelem maximális időtartama és az ilyenkor alkalmazandó csökkentések.

(3)  Annak érdekében, hogy a 20. cikkben rögzített jogosultsági feltételek teljesülésének ellenőrzése hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes legyen, valamint lehetővé tegye az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el különösen azon eset kezelésére, amikor a mezőgazdasági termelő akadályozza az ellenőrzés végrehajtását.

(4)  Annak érdekében, hogy a támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás kiszámítása és alkalmazása a 21. cikkben meghatározott elvekkel összhangban, valamint hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes módon történjen, lehetővé téve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket:

   a) a támogatási kérelmekben szereplő információk helytállóságának és teljességének hiánya (többek között a ténylegesnél nagyobb terület vagy állatszám bejelentése, illetve bizonyos területek be nem jelentése) miatt alkalmazott támogatáscsökkentésekkel, illetve a támogatás köréből való kizárásokkal kapcsolatos rendelkezések, továbbá a szándékos magatartás következtében előálló szabálytalanságok, a kisebb hibák, a támogatáscsökkentések halmozódása és a különböző támogatáscsökkentések egyidejű alkalmazásának egységes és arányos kezelésére szolgáló rendelkezések, valamint a 68. cikk alapján végrehajtott intézkedések céljából elfogadott különös rendelkezések;
   b) azon szabályok, amelyek bizonyos esetekben – a támogatáscsökkentéssel összefüggő arányosság biztosítása érdekében –lehetővé teszik, hogy ne kerüljön sor a támogatáscsökkentés alkalmazására.

(5)  Annak érdekében, hogy a kölcsönös megfeleltetési rendszer végrehajtása hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes legyen, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a 23. és 24. cikkben meghatározott elvekkel összhangban lévő támogatáscsökkentés kiszámítására és alkalmazására vonatkozóan, és ezen belül azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nem alkalmazandó csökkentés.

27b. cikk

Végrehajtási szabályok

* HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

E fejezet egységes végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a következőket:

   a) a 15. cikk szerinti, a támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló integrált rendszer alapvető jellemzői, a kapcsolódó fogalommeghatározások és minőségi követelmények;
   b) a 16. cikk szerinti számítógépes adatbázis alapvető jellemzői, a kapcsolódó fogalommeghatározások és minőségi követelmények;
   c) a 17. cikk szerinti, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer alapvető jellemzői, a kapcsolódó fogalommeghatározások és minőségi követelmények;
   d) a 18. cikk szerinti, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer alapvető jellemzői, a kapcsolódó fogalommeghatározások és minőségi követelmények;
   e) a 19. cikk szerinti támogatási kérelmekre és támogatási jogosultságok iránti kérelmekre vonatkozó szabályok, és ezen belül a kérelmek benyújtásának határidejére és a kérelemben feltüntetendő minimális adatmennyiségre vonatkozó szabályok, a kérelmek módosítására vagy visszavonására, és a kérelem benyújtásának követelménye alóli felmentésre vonatkozó rendelkezések, valamint olyan rendelkezések, amelyek a tagállamok számára lehetővé teszik egyszerűsített eljárások alkalmazását vagy nyilvánvaló hibák kiigazítását;
   f) a kötelezettségek betartásának, illetve a támogatási kérelmekben szereplő információk helytállóságának és teljességének felülvizsgálatára szolgáló ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szabályok. A kendert illetően ezen belül a különleges ellenőrzési intézkedésekkel és a tetrahidrocannabinol szintek meghatározásának módszereivel kapcsolatos részletes szabályok, a gyapot tekintetében pedig az elismert szakmaközi szervezetek ellenőrzési rendszerére vonatkozó részletes szabályok;
   g) a kendert illetően a különleges ellenőrzési intézkedésekkel és a tetrahidrocannabinol szintek meghatározásának módszereivel kapcsolatos szabályok;
   h) a gyapot tekintetében az elismert szakmaközi szervezetek ellenőrzési rendszere;
   i) a jogosulatlanul kifizetett támogatási összegek és a tévesen kiosztott támogatási jogosultságok visszatérítésével kapcsolatos szabályok;
   j) az e fejezet egységes végrehajtásához szükséges technikai fogalommeghatározások;
   k) az olyan esetekre vonatkozó szabályok, amikor gazdaság átruházásakor a támogatási jogosultsághoz kapcsolódóan olyan kötelezettség átruházására is sor kerül, amely még nem teljesült;

"

15.  A 28. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a tagállamok által megszabott küszöbérték alatti hektárszámmal rendelkező, a 44. cikk (1) bekezdésében említett különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelők, a IV. cím 1. fejezetének 10. szakaszában említett, a juh- és kecskehús-ágazatra vonatkozó támogatásban, illetve a IV. cím 1. fejezetének 11. szakaszában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők, valamint a III. cím 5. fejezetében említett különleges támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők esetében az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett feltételt kell alkalmazni.

"

16.  A 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

4.  E cikk (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

   a) előlegfizetést írhat elő;
  b) felhatalmazhatja a tagállamokat, hogy – a költségvetési helyzetre is figyelemmel – december 1-jét megelőzően előleget fizessenek az olyan régiókban, ahol rendkívüli körülmények következtében a mezőgazdasági termelők súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek:

vagy
   i. a kifizetések 50%-ának erejéig;
   ii. a kifizetések 80%-ának erejéig, ha korábban már rendelkeztek előlegfizetésről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a szóban forgó előlegek kifizetésére vonatkozóan.

"

17.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

31a. cikk

Végrehajtási szabályokA Bizottságra ruházott hatáskörök

A Bizottság végrehajtásifelhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek szükséghelyzet esetén egyrészt szükségesek, másrészt kellően indokoltak egyes gyakorlati és egyedi problémák megoldásához; ezen intézkedések eltérhetnek e rendelet egyes részeitől, de csak olyan mértékben és annyi ideig, amely elengedhetetlenül szükséges. Amennyiben rendkívüli sürgősségi okok azt szükségessé teszik, a 141ba. cikkben említett eljárás alkalmazandó az e cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.».

"

[Mód. 15]

18.  A 33. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

  »(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megállapítják azt a mezőgazdasági üzemenkénti, mezőgazdasági területben kifejezett minimális méretet, amelyre támogatási jogosultság megállapítása kérhető. Ez a minimális méret azonban nem lehet nagyobb, mint – a 28. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben – a 28. cikk első albekezdésének b) pontjában meghatározott mérethatár. A 60. és 65. cikkben említett különleges támogatási jogosultságok megállapítását illetően semmilyen minimális méret nem kerül meghatározásra.

(5)  Az esetlegesen szükségessé váló új jogszabályok figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusaktusok útján módosítja aaz IX. mellékletet. [Mód. 16]

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok kiosztásának évében benyújtott azon támogatási kérelmekre vonatkozóan, amelyek esetében még nem állapították meg véglegesen a támogatási jogosultságokat, illetve amelyek esetében a jogosultságok kiosztását sajátos körülmények befolyásolják, továbbá az e címben említett egységes támogatási rendszer felső korlátjára vonatkozóan.

"

19.  A 34. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

Ha egy mezőgazdasági üzem mezőgazdasági földterületét az első albekezdés a) pontja szerinti nem mezőgazdasági tevékenység céljára is használják, az adott terület elsősorban mezőgazdasági célra használt területnek minősül, feltéve, hogy a mezőgazdasági célú használatot a nem mezőgazdasági tevékenység intenzitása, jellege, időtartama és ütemezése nem akadályozza jelentős mértékben. Az ezen albekezdésben foglaltaknak az egyes tagállamok területén történő alkalmazására vonatkozó kritériumokat a tagállamok állapítják meg.

"

20.  A 36. cikk második bekezdését el kell hagyni.

21.  A 38. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Késleltetett integráció esetén a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatható hektárszámon lehetővé teszik másodvetésű növénykultúrák termesztését egy minden év augusztus 15-én kezdődő, legfeljebb három hónapos időszakban. Az egyes tagállamok kérésére azonban ez az időpont végrehajtási jogi aktusok útján módosítható azon régiók esetében, amelyekben a gabonaféléket rendes körülmények között éghajlati okokból korábban takarítják be.

"

22.  A 39. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

23.  A 40. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

A bortermelők számára kiosztott támogatási jogosultságok esetében a Bizottság – figyelembe véve a tagállamok által az 1234/2007/EK rendelet 103o. cikkével és 188a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban a rendelkezésére bocsátott legfrissebb adatokat –, végrehajtásifelhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazítja az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felső határokat. A nemzeti felső határok kiigazítását megelőző év december 1-jéig a tagállamok közlik a Bizottsággal az e rendelet IX. mellékletének B. pontjában említett jogosultságok értékének regionális átlagát.

"

[Mód. 17]

24.  A 41. cikk a következőképpen módosul:

   a) Az (1) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:"
A tagállamok regionális szinten is igazgathatják a nemzeti tartalékot. Ez esetben a tagállamok – objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, továbbá a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – a nemzeti szinten rendelkezésre álló összegeket teljesen vagy részben regionális szintre utalhatják.
Az egyes regionális szintekre kiosztott összegek csak az érintett régión belül tekinthetők kiosztásra hozzáférhetőnek, kivéve a (4) bekezdés, vagy – a tagállam választásától függően – a (2) bekezdés alkalmazása esetén."
   b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(4)  A tagállamok arra használják fel a nemzeti tartalékot, hogy a különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságot ítéljenek oda."
   c) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
(7)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok kiosztására vonatkozóan azokban az esetekben, amikor a mezőgazdasági termelő jogerős bírósági döntés vagy egy tagállam illetékes hatóságának jogerős közigazgatási jogi aktusa értelmében kifizetési jogosultságokra jogosult."

25.  A 42. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

A mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságaikról a nemzeti tartalék javára önkéntesen lemondhatnak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a fel nem használt támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba való visszautalásáról visszautalásával kapcsolatban alkalmazandó gyakorlati feltételekről.

"

[Mód. 18]

26.  A 43. cikk a következőképpen módosul:

   a) Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A támogatási jogosultságok átruházásának a harmadik albekezdésben említett korlátozása nem alkalmazandó olyan támogatási jogosultságok tényleges, illetve várható öröklésére, amelyekhez nem kapcsolódik egyenértékű támogatható hektárszám."
   b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(3)  Támogatási jogosultság földterülettel együtt vagy anélkül történő eladása esetén a tagállamok – az uniós jog általános elveivel összhangban – dönthetnek úgy, hogy az eladott támogatási jogosultságok egy része visszakerül a nemzeti tartalékba, vagy egységértékük – a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó kritériumoknak megfelelően – csökkentésre kerül a nemzeti tartalék javára.
Támogatási jogosultságok földterülettel vagy anélkül olyan mezőgazdasági termelő részére történő eladása esetén, aki mezőgazdasági tevékenységbe kezd, valamint támogatási jogosultságok tényleges, illetve várható öröklése esetén a visszatartás nem alkalmazandó."
   c) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok átruházására vonatkozó különös feltételekkel és a tagállamok által ilyen esetekben követendő eljárással kapcsolatban, valamint – a 62. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában – a mezőgazdasági termelő által felhasznált támogatási jogosultságok százalékos arányának kiszámításával és a jogosultságok felhasználásával kapcsolatban. Ezek a szabályok vonatkozhatnak a jogosultságok átvitelének azon eseteire is, amikor a tagállamok igénybe veszik az (1) bekezdés harmadik albekezdésében szereplő lehetőséget, továbbá a támogatási jogosultságok értékének a támogatási jogosultságok eladása esetén való – a (3) bekezdés második albekezdése szerinti – visszatartására."

27.  A 44. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

4.  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a SZÁE-nek a támogatási jogosultságok céljából való kiszámítására és a támogatási jogosultságok aktiválására vonatkozóan.

"

28.  A III. cím 1. fejezete a következő cikkel egészül ki:"

45a. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

(1)  A kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rögzíti a következőket:

   a) a mezőgazdasági termelőknek az egységes támogatási rendszerben való részvételi jogosultságával és a rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos szabályok, ezen belül az öröklés vagy várható öröklés, a szerződéses bérletben történő jogutódlás, a jogállásában vagy elnevezésben bekövetkezett változás, valamint a mezőgazdasági üzem egyesülése vagy szétválása esetén irányadó szabályok;
   b) a támogatási jogosultságok egységértékének kiszámításával és a támogatási jogosultságok módosításával kapcsolatos szabályok, különösen a támogatási jogosultságok törtrészeit illetően;
   c) a 41. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőkre vonatkozó fogalommeghatározások;
   d) a támogatási jogosultságok értékének és számának megállapítására és kiszámítására, illetve a nemzeti tartalékból származó jogosultságok értékének növelésére vonatkozó szabályok;
   e) a támogatási jogosultságoknak az 1782/2003/EK rendelet 43. és 59. cikkének megfelelően kiosztott támogatási jogosultságokhoz kapcsolódó hektárszámnál kisebb hektárszámot bejelentő mezőgazdasági termelők részére való kiosztásával kapcsolatos szabályok, abban az esetben, ha a tagállam él a 41. cikk (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel;
   f) a 41. cikk (4) bekezdésében említett különleges helyzetek meghatározására szolgáló szabályok, és a különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságokhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályok.

(2)  A támogatási jogosultságok megfelelő kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok bejelentésével és felhasználásával kapcsolatban.

(3)  Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során esetlegesen felmerülő sajátos helyzetek egyértelművé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket:az alábbiakra vonatkozó szabályokat fogad el:

   a) az »öröklés« és a »várható öröklés« fogalma tekintetében a nemzeti jogszabályokban szereplő meghatározására vonatkozó szabályok;adott meghatározás alkalmazása az ezen rendelet céljaira; [Mód. 19]
   b) az e cím bármely rendelkezése alapján kiosztott támogatási jogosultságok értékének és számának, illetve növelésének kiszámítására vonatkozó szabályok, ezen belül a mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok tekintetében ideiglenes érték és szám, illetve ideiglenes növelés meghatározásának lehetősége, a támogatási jogosultságok ideiglenes és végleges értékének és számának meghatározásához szükséges feltételek, valamint az olyan esetekre vonatkozó rendelkezések, amikor adásvételi vagy bérbeadási szerződés érintheti a jogosultságok kiosztását.

(4)  A gyümölcs- és zöldségágazatnak az egységes támogatási rendszerbe való késleltetett bevonását elősegítendő a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el, amelyek az 51. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében szereplő lehetőségek valamelyikével élő tagállamok számára a támogatható hektárszámon lehetővé teszik másodvetésű növénykultúrák művelését;

(5)  A közvetlen kifizetésre jogosult kenderfajták jegyzékének összeállítása céljából, valamint a közegészség védelmének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el, amelyek a támogatások odaítélésének feltételéül szabják bizonyos fajták minősített vetőmagjainak használatát, és rendelkeznek a 39. cikkben említett kenderfajták meghatározására szolgáló eljárásról.

"

29.  Az 51. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Az egyes tagállamok választásától függően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján felső határt határoz meg az 52., 53. és 54. cikkben említett valamennyi közvetlen kifizetést illetően.

"

30.  A III. cím 2. fejezete a következő cikkel egészül ki:"

54a. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

Az érintett ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok meghatározásával és kiszámításával, valamint az e fejezetben szereplő lehetőségekkel kapcsolatban.

"

31.  Az 57. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  Az új tagállamok arra használják fel a nemzeti tartalékot, hogy a különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat ítéljenek oda.

"

32.  Az 59. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők kijelölésének feltételeire, a hektárszámok ideiglenes megállapítására, valamint a támogatási kérelem feltételeinek előzetes vizsgálatára vonatkozó szükséges intézkedéseket.

"

33.  A 60. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a 44. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenység kiszámításával és a 44. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti minimális mezőgazdasági tevékenység új tagállamok esetében történő ellenőrzésével kapcsolatban.

"

34.  A 62. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a mezőgazdasági termelő által felhasznált támogatási jogosultságok százalékos arányának kiszámítására vonatkozó szükséges intézkedéseket.

"

35.  A III. cím 3. fejezete a következő cikkel egészül ki:"

62a. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

(1)  A jogosultságok tagállamok általi hatékony igazgatása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok első kiosztására vonatkozóan az egységes támogatási rendszernek az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban történő bevezetése keretében.

(2)  A mezőgazdasági ágazatban zajló változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a reprezentatív időszakra vonatkozóan az 57. cikk (3) bekezdése és az 59. cikk (3) bekezdése alkalmazásában.

(3)  A támogatási jogosultságok hatékony igazgatása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok értékének és számának megállapítására és kiszámítására, illetve a nemzeti tartalékból e fejezettel és a benne foglalt lehetőségekkel összhangban odaítélt jogosultságok értékének növelésére vonatkozóan.

(4)  A kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket:

   a) a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságoknak az 1782/2003/EK rendelet 43. és 59. cikkének megfelelően kiosztott támogatási jogosultságokhoz kapcsolódó hektárszámnál kisebb hektárszámot bejelentő mezőgazdasági termelők részére való kiosztására vonatkozó szabályok, abban az esetben, ha az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállam él az e rendelet 57. cikkének (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel;
   b) az 57. cikk (2) bekezdésében említett különleges helyzetek meghatározására szolgáló szabályok, és a különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságokhoz e fejezet szerinti hozzáférésére vonatkozó szabályok.

"

36.  A 67. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(1)  A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig határozhatnak úgy, hogy a IV. cím 5. szakaszában említett vetőmag-támogatást és a XI. melléklet 1. pontjában említett rendszereket a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás kivételével 2010-ben vagy 2011-ben integrálják az egységes támogatási rendszerbe. Ebben az esetben a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a XII. mellékletben az érintett támogatási rendszerre vonatkozóan meghatározott összegek hozzáadásával kiigazítja az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határokat.

"

37.  A III. cím 4. fejezete a következő cikkel egészül ki:"

67a. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

A XI. mellékletben említett, termeléshez kötött támogatásoknak az egységes támogatási rendszerbe való integrálása, valamint a IX. mellékletben említett, a borászati ágazatban nyújtott támogatásoknak az egységes támogatási rendszerbe való átcsoportosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a támogatáshoz való hozzáférésre, az odaítélendő támogatási jogosultságok összegének megállapítására, valamint számának és értékének növelésére vonatkozóan.

"

38.  A 68. cikk a következőképpen módosul:

"
   a) A (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"
   ii. azt a Bizottság a 141c. cikkben említett bizottság segítsége nélkül, végrehajtási jogi aktus útján jóváhagyta;
   b) A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(7)  Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása, valamint az egyéb hasonló támogatási eszközök keretében való kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett jóváhagyásra és az e fejezetben említett támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket, továbbá az egyéb uniós intézkedésekkel való összhanggal, a támogatáshalmozással és az (1) bekezdésben említett egyes támogatási intézkedések meghatározásával kapcsolatos szabályokat."
   c) A (8) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.
   d) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a következőket:
   a) A támogatási jogosultsággal nem rendelkező, és az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők részére kiosztott valamennyi támogatási jogosultság értékének kiszámítására vonatkozó szabályok, ezen belül a 131. cikk (2) bekezdésében említett, egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott hektáronkénti összegek növekményének kiszámítására vonatkozó szabályok;
   b) a 70. cikk (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésén belül az elpusztult hányad kiszámítására alkalmazandó szabályok az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett támogatás céljából, ezen belül azon előírással kapcsolatos szabályok, amely szerint a mezőgazdasági termelő köteles az érintett tagállamot tájékoztatnia biztosítási kötvényének adatairól;
   c) az (1) bekezdés a) pontja v. alpontjának megfelelően végrehajtott intézkedések értékelésére és jóváhagyására szolgáló eljárás.

(10)  Az egyes tagállamok által a (8) bekezdés első albekezdése alapján hozott döntésnek megfelelően a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az adott támogatásnak megfelelő felső határt."

39.  A 69. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Az egyes tagállamok által a nemzeti felső határ felhasználandó összegét illetően az (1) bekezdés alapján hozott döntésnek megfelelően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az adott támogatásnak megfelelő felső határt."
   b) A (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
Az egyes tagállamok választásától függően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e bekezdésben említett támogatás felső határát."
  c) A (6) bekezdés a következőképpen módosul:
   i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"
   a) a 68. cikk (1) bekezdésében említett támogatások esetében a Bizottság által az e cikk (7) bekezdésével összhangban kiszámítandó és végrehajtási jogi aktus útján rögzítendő összeg alkalmazásával, és/vagy
"
   ii. a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
Az egyes tagállamok választásától függően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az első albekezdés a) pontjában említett támogatás felső határát."
   d) A (7) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Valamely tagállam kérésére a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján és az ugyanazon típusú jogi aktussal meghatározandó szabályok alapján felülvizsgálja a megállapított összegeket."

39a.  A 70. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

A tagállamok szabályokat fogadnak el a mezőgazdasági termelő átlagos éves termése kiszámításának meghatározására.».

"

[Mód. 20]

40.  A 71. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (6) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
»A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a pénzügyi hozzájárulás szempontjából támogatható piaci kölcsönök legrövidebb és leghosszabb futamidejét, valamint forrását. A szóban forgó jogi aktusok tartalmazhatnak olyan előírásokat is, amelyek a mezőgazdasági termelői közösségek tájékoztatására vonatkoznak."
   b) A (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(10)  E cikk végrehajtásáról a tagállamok évente jelentést küldenek a Bizottságnak. A jelentés formájára, tartalmára, illetve benyújtásának időzítésére és határidejére vonatkozó követelményeket a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg."

41.  A 76. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a csökkentési együtthatókkal, és ezen belül az együtthatók kiszámításának módjával és rögzítésük időpontjával kapcsolatban.

"

42.  A IV. cím 1. fejezetének 1. szakasza a következő cikkel egészül ki:"

76a. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása, valamint a terményspecifikus támogatások hatékony igazgatása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a minimális területnagyságokat illető szabályokat, valamint az e szakaszban említett növénykultúrák vetését és művelését illető egyedi szabályokat fogadhat el.

"

43.  A 77. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

A terményspecifikus támogatási rendszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelőket célzó támogatás odaítélésének feltételeire vonatkozóan, ideértve a támogathatóságra, a minimális árszintre és a kifizetésre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a támogatás kifizetésére vonatkozó szükséges intézkedéseket.

"

44.  A 80. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az édes csillagfürt keserűmag-tartalmának kiszámítására vonatkozó szükséges intézkedéseket.

"

45.  A 81. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  Amennyiben az az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők fehérjenövényekre vonatkozó támogatást igényelnek, meghaladja a garantált legnagyobb területet, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenti azt a területet, amelyre fehérjenövényekre vonatkozó támogatást igényeltek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket a csökkentési együtthatókkal, és ezen belül az együtthatók kiszámításának módjával és rögzítésük időpontjával kapcsolatban.

(3)  Amennyiben a 67. cikknek megfelelően egy tagállam úgy dönt, hogy az e szakaszban említett fehérjenövény-támogatást integrálja az egységes támogatási rendszerbe, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az e cikk (1) bekezdésében említett legnagyobb garantált területet a XII. mellékletben az adott tagállam tekintetében a fehérjenövényekre megállapított összeggel arányosan csökkenti.

Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása, valamint a terményspecifikus támogatások hatékony igazgatása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket:

   a) a minimális területnagyságokat illető szabályok, valamint az e szakaszban említett növénykultúrák vetését és művelését illető egyedi szabályok;
   b) a fehérjenövények után járó támogatás nyújtásának feltételeivel kapcsolatos szabályok, ideértve az édes csillagfürt definíciójával, valamint a gabonafélék és fehérjenövények keverékének támogathatóságával kapcsolatos szabályokat.

"

46.  A 84. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a csökkentési együtthatókkal, és ezen belül az együtthatók kiszámításának módjával és rögzítésük időpontjával kapcsolatban szükséges intézkedéseket.

"

47.  A 85. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(4)  Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása, valamint a terményspecifikus támogatások hatékony igazgatása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a minimális területnagyságokat illető szabályokat, valamint az e szakaszban említett növénykultúrák vetését és művelését illető egyedi szabályokat.

(5)  A terményspecifikus támogatások hatékony kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el, amelyek támogathatósági feltételeket rögzítenek a héjas gyümölcsű fákkal beültetett mezőgazdasági parcellák tekintetében, meghatározzák a minimális parcellaméretet és faállomány-sűrűséget, valamint rögzítik a 86. és 120. cikk szerinti, a héjasgyümölcsűekre vonatkozó nemzeti támogatásra való jogosultság szabályait.

"

48.  A 87. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
A vetőmagra vonatkozóan igényelt támogatás összege nem haladhatja meg a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott felső határt, amely az e rendelet 40. cikkében említett, az 1782/2003/EK rendelet 64. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott nemzeti felső határban az érintett növényfaj vetőmagjára vonatkozó támogatásnak (»vetőmagtámogatási felső határ«) megfelelő összetevőnek felel meg. Az új tagállamok esetében azonban a vetőmagtámogatási felső határ az e rendelet XIV. mellékletében szereplő összegeknek felel meg."
   b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(4)  A közegészség védelmének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza a kender (Cannabis sativa L.) azon fajtáit, amelyek az e cikkben előírt vetőmagra vonatkozó támogatásra jogosultak."
   c) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(5)  A terményspecifikus támogatási rendszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rögzíti az elit vetőmag, illetve a minősített vetőmag definícióját.
(6)  A vetőmagra vonatkozó támogatásra szánt uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rögzíti a vetőmagok előállításával, területi jogosultságával és forgalmazásával kapcsolatos feltételeket.
(7)  Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása, valamint a terményspecifikus támogatások hatékony igazgatása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján egyedi szabályokat fogadhat el a minimális területnagyságokat, valamint az e szakaszban említett növénykultúrák vetését és művelését illetően.
(8)  A közvetlen kifizetésre jogosult kenderfajták jegyzékének összeállítása céljából, valamint a közegészség védelmének biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el, amelyek a támogatások odaítélésének feltételéül szabják bizonyos fajták minősített vetőmagjainak használatát, és rendelkeznek a 87. cikk (4) bekezdésében említett kenderfajták meghatározására szolgáló eljárásról.
(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a vetőmagüzemek és -nemesítők által a támogatási jogosultságok ellenőrzése céljából benyújtandó információkra vonatkozó szükséges intézkedéseket."

49.  A 89. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett földterületet és fajtákat a (3) bekezdésében említett szabályoknak és feltételeknek megfelelően engedélyezik."
   b) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(3)  A terményspecifikus támogatások hatékony kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás tekintetében szabályokat és feltételeket fogad el a földterület és a fajták engedélyezésével kapcsolatban.
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a jóváhagyási eljárást és a termelőknek a jóváhagyással kapcsolatban történő tájékoztatását illetően."

50.  A 90. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(5)  A terményspecifikus támogatási rendszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a gyapotra vonatkozó támogatás odaítélésének feltételeire, a jogosultsági követelményekre és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a (4) bekezdésében említett csökkentés kiszámítására vonatkozóan.

"

51.  A 91. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(2)  A gyapottisztító letelepedése szerinti tagállam elismeri az adott ágazati szervezetet, ha az megfelel a (3) bekezdésében említett kritériumoknak."
   b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
(3)  A terményspecifikus támogatási rendszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rögzíti az ágazati szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumokat és a termelők kötelezettségeit. A Bizottság továbbá szabályokat állapít meg arra az esetre, ha az ágazati szervezetek nem teljesítik a szóban forgó kritériumokat."

52.  A 97. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(5)  A mezőgazdasági termelők jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján e szakasz alkalmazásában egyedi fogalommeghatározásokat fogadhat el.

(6)  Az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatásra szánt uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

   a) a (3) bekezdésben említett, feldolgozásra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos követelmények;
   b) az olyan esetekben alkalmazandó szankciók, amikor megállapítást nyer, hogy egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teljesíti az e fejezetben megállapított kötelezettségeket vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket, vagy ha egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teszi lehetővé vagy akadályozza, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzést végezzenek.

(7)  A terményspecifikus támogatások hatékony kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a minimális területnagyságokat illető szabályokat, valamint az e szakaszban említett növénykultúrák vetését és művelését illető egyedi szabályokat fogadhat el.

(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az elsődleges feldolgozók és felvásárlók tagállamok általi engedélyezésével és ellenőrzésével, a tagállamok által nyilvánosságra hozandó, az engedélyezett felvásárlókat és elsődleges feldolgozókat tartalmazó listákkal, a tagállamok által rögzítendő, tájékoztató jellegű támogatási összegekkel és a támogatási összeg alapjával kapcsolatos intézkedéseket.

"

53.  A 98. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(7)  A mezőgazdasági termelők jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján e szakasz alkalmazásában egyedi fogalommeghatározásokat fogadhat el.

(8)  A bogyós gyümölcsök átmeneti támogatására szánt uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

   a) a (2) bekezdésben említett, feldolgozásra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos követelmények;
   b) az olyan esetekben alkalmazandó szankciók, amikor megállapítást nyer, hogy egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teljesíti az e fejezetben megállapított kötelezettségeket vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket, vagy ha egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teszi lehetővé vagy akadályozza, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzést végezzenek;
   c) a minimális területnagyságokat illető szabályok, valamint az e szakaszban említett növénykultúrák vetését és művelését illető egyedi szabályok.

(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az elsődleges feldolgozók és felvásárlók tagállamok általi engedélyezésével és ellenőrzésével, a tagállamok által nyilvánosságra hozandó, az engedélyezett felvásárlókat és elsődleges feldolgozókat tartalmazó listákkal, a tagállamok által rögzítendő, tájékoztató jellegű támogatási összegekkel és a támogatási összeg alapjával kapcsolatos intézkedéseket.

"

54.  A 101. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

Ezen területek jegyzékét a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el az első albekezdésben említett kritériumokat teljesítő területek ellenőrzésével és bejelentésével kapcsolatban.

"

55.  A 103. cikk a következőképpen módosul:

   a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(1)  A jövedelemtámogatást az arra jogosult mezőgazdasági termelőnek azon anyajuhok és/vagy anyakecskék száma alapján fizetik ki, amelyeket a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó minimális ideig a gazdaságában tartott.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a tagállamok által eljuttatandó kérelmekkel, bejelentésekkel és egyéb dokumentumokkal, továbbá a kifizetésekhez való hozzájutás érdekében az állatok esetében teljesítendő feltételekkel, valamint a juhtejet vagy juhtejből készült termékeket értékesítő termelők jegyzékének összeállítására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban."
   b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
(3)  A nemzeti tartalék megfelelő kezelése és a kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket:
   a) az 52. cikk szerinti juh- és a kecskehúságazatban nyújtott támogatási jogosultság használatára, átruházására és átmeneti bérbeadására vonatkozó szabályok;
   b) az 52. cikkben említett, a juh- és a kecskehús-ágazatra vonatkozó támogatásokhoz való hozzáférés szabályai a nem saját tulajdonukban lévő földterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők esetében.
"

56.  A 104. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az egyéni határértékek kiszámítására és a támogatási jogosultságok értékének kerekítésére vonatkozó szükséges intézkedéseket.

"

57.  A 105. cikk a következőképpen módosul:

[Mód. 21]

   a) A (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
Amennyiben egy mezőgazdasági termelő térítésmentesen támogatási jogokat szerzett a nemzeti tartalékból, e jogait azok megszerzésének időpontjától számítva három évig – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem ruházhatja át, illetve nem adhatja átmenetileg bérbe."
   b) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a mezőgazdasági termelő által a támogatási jogok átruházásáról és/vagy bérbeadásáról a tagállam illetékes hatóságainak küldendő értesítéssel, az egyéni felső határ rögzítésével, a mezőgazdasági termelő részére a jövedelemtámogatási jogok átruházásáról vagy átmeneti bérbeadásáról adandó értesítéssel, és egyes jogoknak a nemzeti tartalékon keresztül történő átruházásával és átmeneti bérbeadásával kapcsolatos intézkedéseket.
(6)  A Bizottság végrehajtásifelhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja az e szakasz alapján megállapított, fel nem használt támogatási jogok visszavonására és újraelosztására vonatkozó szükséges intézkedéseket."

58.  A 110. cikk a következőképpen módosul:

[Mód. 22]

   a) Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A tagállamok adminisztratív okokból meghatározhatják azt a minimális állatszámot, amelyre vonatkozóan a különleges támogatás esetében a 19. cikkben említett közvetlen kifizetés iránti kérelmek benyújthatók, ám ez a szám nem lehet nagyobb mint három."
   b) A (3) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"
   a) a mezőgazdasági termelőnek minden olyan állatot, amelyre támogatási igényt nyújtott be, a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó ideig kell hizlalás céljából tartania;
"
   c) A (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A Bizottság végrehajtásifelhatalmazáson alapulójogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket az abban az esetben folyósítandó támogatási összegre vonatkozóan, amikor az első albekezdésben említett arányos csökkentés elvének alkalmazása a támogatásra jogosult állatok esetében egész számnál kisebb számot eredményez."
   d) Az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a tagállamok által az első albekezdésben említett intézkedésekkel kapcsolatosan a Bizottsághoz eljuttatandó értesítésekre vonatkozóan."
   e) A (6) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a vágáskor folyósított különleges támogatás nyújtásával kapcsolatos szükséges intézkedéseket, ezen belül a korcsoportokkal, a támogatási kérelmekkel és a hozzájuk csatolt dokumentumokkal, az ilyen esetekben elvárt birtokon tartási időszakkal és a hasított test tömegének meghatározásával kapcsolatos rendelkezéseket."
   f) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
(9)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket a kérelmekkel, a (4) bekezdésben előírt arányos csökkentés alkalmazása alapján különleges támogatásban nem részesülő állatok tekintetében nyújtandó jövedelemtámogatással, az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében említett marhalevéllel, és az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti adminisztratív okmányokkal, továbbá a Bizottság abban az esetben történő értesítésével kapcsolatban, ha egy tagállam úgy dönt, hogy különböző, az e rendelet 109. cikkének a) pontja értelmében vett régiókat határoz meg, vagy módosítani akarja a területén lévő régiókat."

59.  A 111. cikk a következőképpen módosul:

   a) Az (1) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:"
A tagállamok adminisztratív okokból meghatározhatják azt a minimális állatszámot, amelyre vonatkozóan az anyatehénre vonatkozó támogatás esetében a 19. cikkben említett, közvetlen kifizetés iránti kérelmek benyújthatók, ám ez a szám nem lehet nagyobb mint három.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a támogatási kérelmekre vonatkozó szükséges intézkedéseket."
  b) A (2) bekezdés a következőképpen módosul:
   i. A bekezdés a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:"
   a) a második albekezdésben említett hat hónapos birtokon tartási időszakkal, valamint a mennyiségi korlát megváltoztatásáról vagy megszüntetéséről a Bizottságnak kötelezően küldendő tagállami értesítéssel kapcsolatos szükséges intézkedések;
   b) azon időpontra vonatkozó szabályok, amelyet az anyatehénre vonatkozó támogatással támogatható tej rendelkezésre álló egyéni kvótájának meghatározása céljából figyelembe kell venni.
"
   ii. A bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az átlagos tejhozam kiszámítására vonatkozó szükséges intézkedéseket."
  c) Az (5) bekezdés a következőképpen módosul:
   i. A bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:"
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a támogatás odaítélésének további feltételeiről a Bizottságnak küldendő értesítésre vonatkozó szükséges intézkedéseket."
   ii. A bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
   a) az anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatás odaítélésének további feltételeiről küldendő tagállami értesítés, és
   b) a 141c. cikkben említett bizottság segítsége nélkül, végrehajtási jogi aktus útján elfogadott bizottsági határozat a negyedik albekezdésben szereplő feltételeket teljesítő tagállamokról.
"
   d) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(7)  A rendszer eredményes igazgatása és a kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket:
   a) az 53. cikk (1) bekezdésében említett, anyatehénre vonatkozó támogatásra való jogosultsággal kapcsolatos szabályok a húshasznú fajtákhoz tartozó tehenek esetében;
   b) az 53. cikk (1) bekezdésében említett, anyatehénre vonatkozó támogatási jogok használatára, átruházására és átmeneti bérbeadására vonatkozó szabályok;
   c) az 53. cikk (1) bekezdésében említett, anyatehénre vonatkozó támogatáshoz való hozzáférés szabályai a nem saját tulajdonukban lévő földön gazdálkodó mezőgazdasági termelők esetében;
   d) az e cikk 5. bekezdésében említett, anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatásra való jogosultság szabályai.

(8)  A kötelezettségek kedvezményezettek általi teljesítésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el az 53. cikk (1) bekezdésében említett, anyatehénre vonatkozó azon támogatási jogokhoz való hozzáférés tekintetében, amelyre a részjogosultságok jogosítanak."

60.  A 112. cikk a következőképpen módosul:

   a) Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az egyes termelők esetében érvényes egyéni felső határok megállapítására vonatkozó szükséges intézkedéseket."
   b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a részjogosultságok értékének kerekítésére vonatkozó szükséges intézkedéseket."

61.  A 113. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
Amennyiben egy mezőgazdasági termelő térítésmentesen támogatási jogokat szerzett a nemzeti tartalékból, e jogait a következő három naptári évben – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem ruházhatja át és/vagy nem adhatja átmenetileg bérbe."

b)  A cikk a következő bekezdésselbekezdésekkel egészül ki: [Mód. 23]

  „(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a következőkkel kapcsolatban:

   a) a támogatási jogokat átruházó és/vagy átmenetileg bérbeadó mezőgazdasági termelő, illetve az ezen jogokat megkapó mezőgazdasági termelő által a támogatási jogok átruházásáról és/vagy átmeneti bérbeadásáról a tagállam illetékes hatóságainak küldendő értesítés,
   b) a támogatási jogok átruházása vagy átmeneti bérbeadása esetén a tagállam által rögzített új egyéni felső határ, és a mezőgazdasági termelő arról való értesítése,
   c) egyes jogoknak a nemzeti tartalékon keresztül történő átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása.” [Mód. 24]

(5a)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el egyes jogoknak a nemzeti tartalékon keresztül történő átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása vonatkozásában.„.[Mód. 25]

62.  A 115. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(3)  A kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el az (1) bekezdés szerinti speciális üszőtámogatási rendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatban azon mezőgazdasági termelők esetében, akiknek az üszőállománya a tehénállomány pótlását szolgálja.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a következőkkel kapcsolatban:

   a) a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó értesítés az (1) bekezdésben említett lehetőség igénybevételéről, a szóban forgó bekezdésben rögzített feltételek teljesülésének megállapítását lehetővé tévő adatokról, a tagállam által meghatározott külön felső határról, e felső határ módosításáról, valamint azon kritériumokról, amelyek révén biztosítható, hogy a támogatást azok a mezőgazdasági termelők kapják, akiknek az üszőállománya a tehénállomány pótlását szolgálja;
   b) a Bizottság azon tagállamokra vonatkozó határozata, amelyek teljesítik az (1) bekezdésben rögzített feltételeket;
   c) az abban az esetben folyósítandó támogatási összeg, ha az (1) bekezdésben említett arányos csökkentés elvének alkalmazása a támogatásra jogosult állatok esetében egész számnál kisebb számot eredményez;
   d) a termelő által tartandó állatok minimális száma;
   e) az állatok számának kerekítése azon esetekben, amikor az üszők maximális számának a 111. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti százalékos értéke egész számnál kisebb számot eredményez;» [Mód. 26]

(4a)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el az állatok számának kerekítése vonatkozásában, amennyiben az üszők maximális számának a 111. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti százalékos értéke olyan mennyiséget eredményez, amely nem egész számban fejeződik ki.».

"

[Mód. 27]

63.  A 116. cikk a következőképpen módosul:

  a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:
   i. Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
»A gazdaságában szarvasmarhákat tartó mezőgazdasági termelő – kérelem alapján – vágási támogatásban részesülhet. A támogatás a támogatásra jogosult állatok levágásakor vagy harmadik országba való exportálásakor, a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó nemzeti felső határokon belül jár."
   ii. A harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
A második albekezdés a) és b) pontjában felsorolt állatok jogosultak vágási támogatásra, feltéve hogy azokat a mezőgazdasági termelő a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó időtartamig tartotta."

b)  A (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

Az (1) bekezdésben említett nemzeti felső határokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg. Ezek a felső határok tagállamonként, a szóban forgó bekezdés második albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott mindkét állatcsoportra külön-külön kerülnek megállapításra. Az egyes felső határok megegyeznek az adott tagállamban az egyes állatcsoportokban 1995-ben levágott állatok számával. Az egyes felső határokhoz hozzáadják a harmadik országokba exportált állatok számát, az arra az évre vonatkozó Eurostat-adatok vagy a Bizottság által elfogadott egyéb közzétett hivatalos statisztikai adatoknak megfelelően.

"

   c) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(5)  Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el az e cikk szerinti vágási támogatáshoz való hozzáférés feltételét képező kötelező részvételi nyilatkozatra vonatkozóan.
(6)  Az e cikk szerinti vágási támogatás folyósításának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a hasított testek támogatásra való jogosultságával kapcsolatban.
(7)  A kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el az e cikk szerinti vágási támogatás összegével kapcsolatban azon esetek vonatkozásában, amikor a támogatható állatok száma egész számnál kisebb szám."

64.  A 117. cikk a következőképpen módosul:

   a) A második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
Mindemellett az állatot a kifizetésre jogosultnak kell tekinteni akkor is, ha az 1760/2000/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott információkat az állatra vonatkozó – a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott – birtokon tartási időszak első napján jelentették az illetékes hatóságnak."
   b) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
   a jövedelemtámogatási kérelmek, a mezőgazdasági termelők által benyújtandó dokumentumok, a birtokon tartási időszakok meghatározása, és az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló eljárások,
   azon ügyleti tény, amelynek időpontja az adott jövedelemtámogatás összegének megállapítása, a támogatási arány alkalmazása és az arányos csökkentés kiszámítása céljából az állatok tekintetében meghatározza a támogatásnyújtás évét,
   az e szakasz alapján megállapított, fel nem használt jövedelemtámogatási jogok visszavonása és újraelosztása.
"

65.  A 119. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a kizárás időtartamára vonatkozóan.

"

66.  A 124. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(9)  Az e címben említett egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdés szerinti, az egységes területalapú támogatási rendszer szempontjából mezőgazdasági területnek minősülő területeket, valamint a (2) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően – legalább 0,3 hektárban – rögzíti a gazdaságonkénti azon minimális területméretet, amelyre vonatkozóan kifizetés igényelhető.

(10)  A közvetlen kifizetésre jogosult kenderfajták jegyzékének összeállítása céljából, valamint a közegészség védelmének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el, amelyek a kifizetések odaítélésének feltételéül szabják bizonyos fajták minősített vetőmagjainak használatát, és rendelkeznek a 39. cikkben említett kenderfajták meghatározására szolgáló eljárásról.

"

67.  A 126. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(4)  A Bizottság – az egyes tagállamok választásától függően – végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e cikkben említett támogatás felső határát.

"

68.  A 127. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3)  A Bizottság – az egyes tagállamok választásától függően – végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e cikkben említett támogatás felső határát.

"

69.  A 128. cikk a következőképpen módosul:

   a) Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Ebben az esetben az érintett tagállam – a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek."
   b) A (2) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Ebben az esetben az érintett tagállam – a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek."

70.  A 129. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(4)  A Bizottság – az egyes tagállamok választásától függően – végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e cikkben említett támogatás felső határát.

"

71.  A 131. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Az (1) bekezdésben említett összegeket a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg.

"

72.  A 132. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (2) bekezdés bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:"
Az új tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy – a 141c. cikkben említett bizottság segítsége nélkül, végrehajtási jogi aktus útján adott bizottsági engedéllyel – bármely közvetlen kifizetést kiegészítsenek:"
   b) A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(9)  A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések folyósításának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el a (7) bekezdés b) pontja alkalmazásában a támogatás nyújtásához kapcsolódó feltételekre vonatkozóan.
(10)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket:
   azon esetekre vonatkozóan, amikor a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések összege meghaladja a Bizottság által engedélyezett maximális szintet,
   az ellenőrzésekre vonatkozóan.
"

73.  A 139. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

Azonban azok a 132. cikk szerinti kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések, amelyeket nem a bizottsági engedélynek megfelelően teljesítenek, a 659/1999/EK tanácsi rendelet* értelmében jogellenes állami támogatásnak minősülnek.

* HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

"

74.  A 140. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó információkkal, dokumentumokkal, statisztikákkal és jelentésekkel, valamint ezen értesítések határidejével és módjával kapcsolatban.

"

75.  A 141. és 142. cikket el kell hagyni.

76.  A VII. cím 1. fejezete a következő cikkekkel egészül ki:"

141a. cikk

Bizottsági hatáskörök

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló hatáskörrel történő felruházása esetén a Bizottság a 141b. cikkben említett eljárással összhangban, végrehajtási jogi aktusok elfogadására szóló hatáskörrel történő felruházása esetén a 141c. cikkben említett eljárással összhangban jár el, amennyiben e rendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik.

141b. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokA felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett felhatalmazást visszavonhatja.A 2a. cikkben, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében, a 11a. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 27a. cikk (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, a 31a. cikkben, a 33. cikk (5) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, a 45a. cikk (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, az 54a. cikkben, a 62a. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdésében, a 67a. cikkben, a 68. cikk (7) bekezdésében, a 76a. cikkben, a 77. cikkben, a 81. cikk (3) bekezdésében, a 85. cikk (4) vagy (5) bekezdésében, a 87. cikk (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdésében, a 89. cikk (3) bekezdésében, a 90. cikk (5) bekezdésében, a 91. cikk (3) bekezdésében, a 97. cikk (5), (6), (7) bekezdésében, a 98. cikk (7) és (8) bekezdésében, a 103. cikk (3) bekezdésében, a 105. cikk (6) bekezdésében, a 110. cikk (4) bekezdésében, a 111. cikk (7) és (8) bekezdésében, a 113. cikk (6) új bekezdésében, a 115. cikk (3) (5)új bekezdésében, a 116. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, a 124. cikk (9) és (10) és a 132. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást ...+(9)-ától számított öt évre a Bizottságra ruházzák. A Bizottság legkésőbb az ezen ötéves időszak vége előtt kilenc hónappal jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan azonos időtartamra meghosszabbodik, amennyiben az egyes időtartamok vége előtt legkésőbb három hónappal sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást e meghosszabbítás ellen.

A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztatja a másik jogalkotót és a Bizottságot arról, hogy mely felhatalmazások visszavonásáról és milyen indokok alapján kíván határozni.

A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A visszavonás nem érinti a felhatalmazáson alapuló, már hatályban lévő jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés időpontjától számított két hónapos határidőn belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő egy hónappal meghosszabbodik.

Ha az említett határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az aktus a rendelkezéseiben megállapított napon hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a határidő letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a határidő letelte előtt hatályba léphet.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  Az e rendeletnek megfelelően elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. A határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható. [Mód. 28]

141ba. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben közölni kell a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 141b. cikk (5) bekezdésében említett eljárás szerint kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Ilyen esetben a kifogásról szóló döntésről az Európai Parlament vagy a Tanács által küldött értesítést követően a Bizottság haladéktalanul visszavonja a jogi aktust. [Mód. 29]

141c. cikk

Végrehajtási jogi aktusok - A bizottság eljárása

[Kiegészítendő az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdése céljából

(1)  A Bizottság munkáját a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság segíti. E bizottság felállítását a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozóa tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, jelenleg az EP és a Tanács által tárgyalt rendelet elfogadása után.] 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* írja elő.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

* HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

"

[Mód. 30]

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet ....-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 107., 2011.4.6., 30. o.
(2) HL C 107., 2011.4.6., 30. o.
(3) Az Európai Parlament 2012. július 4-i álláspontja.
(4) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
(5) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(6) HL L 316., 2009.12.2., 1. o.
(7) HL L 316., 2009.12.2., 27. o.
(8) HL L 316., 2009.12.2., 65. o.
(9)+ E rendelet hatálybalépésének dátuma.


Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás ***I
PDF 472kWORD 188k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (EMVA) (COM(2010)0537 – C7-0295/2010 – 2010/0266(COD))
P7_TA(2012)0279A7-0161/2011

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0537),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0295/2010),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a litván és a luxemburgi parlament, valamint a lengyel parlament két kamarája által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. február 16-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0161/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2012. július 4-én került elfogadásra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2010)0266


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első bekezdésére, valamint 43. cikke (2) albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet(4) hatásköröket ruház a Bizottságra a szóban forgó rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásának érdekében.

(2)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következményeként az 1698/2005/EK rendelet szerint a Bizottságra ruházott hatásköröket indokolt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Szerződés) 290. és 291. cikkéhez igazítani.

(3)  A Bizottságnak a Szerződés 290. cikkének megfelelően hatáskörrel kell rendelkeznie felhatalmazáson alapuló jogi aktusokelfogadásáraAz 1698/2005/EK rendelet által létrehozott rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkének megfelelő elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra az említett rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása tekintetében. A hatásköröket, amelyekre vonatkozóan az említett hatáskör gyakorolható, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeit meg kell határozni.Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációt folytasson szakértők bevonásával is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. [Mód. 1]

(4)  Az 1698/2005/EK rendelet egységes tagállami alkalmazásának végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 291. cikkének megfelelően végrehajtási aktusokat fogadjon el hatáskörökkel kell felruházni.. Amennyiben az előírások kifejezetten másként nem rendelkeznek, szükséges, hogy a Bizottság a szóban forgó végrehajtási aktusokat a(z) …-ról/-ről szóló XX/XXXX/EUA Bizottság – kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában – e hatásköröket a Bizottság végrehajtó hatásköre gyakorlásának tagállami ellenőrzési mechanizmusa szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(5) megfelelően elfogadjagyakorolja. [Mód. 2]

(5)  Tekintettel a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelettel ráruházott hatáskörében eljárva elfogadott, vidékfejlesztésről szóló egyes rendelkezések jelentőségére, azokat indokolt belefoglalni a szóban forgó rendeletbe.

(6)  Annak érdekében, hogy a tagállamok egységesen mutassák be a nemzeti stratégiai tervek aktualizálását, módot kell adni a Bizottságnak arra, hogy végrehajtási aktusok révén egységes szabályokat határozzon meg.

(7)  A tagállamoknak és a Bizottságnak jelentéstételi kötelezettségük van a nemzeti és közösségi stratégia nyomon követését illetően. Az adminisztratív terhek enyhítése és az egymást átfedő munkák elkerülése érdekében indokolt a tagállamok által benyújtott stratégiai összefoglaló jelentések számát kettőre csökkenteni, azok tartalmát pedig egyszerűsíteni.

(8)  Annak biztosítása érdekében, hogy az 1698/2005/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott vidékfejlesztési programok értékelése egységes és összehasonlítható módon történhessen, a Bizottságnak végrehajtási aktusok révén egységes szabályokat kell elfogadnia a vidékfejlesztési programok bemutatására.

(9)  A jogbiztonság érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén jóváhagyja a vidékfejlesztési programokat.

(10)  A vidékfejlesztési programok elfogadása során az átláthatóság és a hatékonyság biztosítása érdekében módot kell adni a Bizottságnak arra, hogy végrehajtási aktusok révén határozza meg a vonatkozó eljárásokat.

(11)  A Bizottságnak továbbá végrehajtási aktusok révén határozatot kell elfogadnia a vidékfejlesztési programok felülvizsgálatára vonatkozó kérelmekről az ilyen kérelmek tagállami benyújtását követően.

(12)  A vidékfejlesztési programok felülvizsgálata során az átláthatóság és a hatékonyság biztosítása érdekében a Bizottságnak végrehajtási aktusok révén kell meghatározni a vonatkozó eljárásokat.

(13)  A tanácsadási szolgáltatások segítséget nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy értékelni tudják mezőgazdasági üzemük teljesítményét és beazonosítsák, mely területeken szükséges javításokat eszközölniük, tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben(6) meghatározott gazdálkodási követelményekre és a jó mezőgazdasági és környezeti állapottal kapcsolatos feltételekre, valamint a munkahelyi biztonságot érintő közösségi szabályokra. Figyelembe véve, hogy a tanácsadási szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó támogatás már több éve rendelkezésre áll, elő kell mozdítani kell annak testre szabottabb felhasználását a kedvezményezett egyéni szükségleteinek jobb kielégítése érdekében.

(14)  A „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc Európában” című bizottsági közleményhez(7) és a tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásaihoz kapcsolódó intézkedésként valamennyi tagállamra ki kell terjeszteni a termelői csoportok létrehozásának és adminisztratív működésének támogatását célzó jelenlegi finanszírozási lehetőségeket. Az olyan esetek elkerülése érdekében azonban, amikor egyidejűleg több forrásból nyújtanak támogatást, célszerű kizárni a gyümölcs- és zöldségágazati termelői csoportok felállítására irányuló támogatást.

(15)  Bizonyos intézkedések alapján a többéves kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben szükséges és indokolt, a Bizottságnak jóvá kell hagynia azokat a vidékfejlesztési programokat, amelyek bizonyos típusú kötelezettségvállalásokra hosszabb időtartamokat tartalmaznak annak érdekében, hogy bizonyos területeken különleges körülményeket vegyen figyelembe.

(16)  A tagállamoknak meg kell erősíteniük, hogy melyek a hegyvidéki területek és a sajátos hátrányok által érintett térségek határai, valamint meg kell állapítaniuk a jelentős természeti hátrányok által érintett területek határait. A Bizottságnak végrehajtási aktusok révén meg kell határoznia azokat a konkrét rendelkezéseket, amelyek alapján e területek határait megerősíti, illetve megállapítja annak biztosítása érdekében, hogy e tekintetben valamennyi tagállamra egységes kritériumok vonatkozzanak.

(17)  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv(8) 10. cikke előírja a tagállamok számára, hogy – különösen a Natura 2000 hálózat ökológiai egységességének javítása céljából – tegyenek meg mindent az egyes tájakra jellemző azon tényezők megfelelő gondozása érdekében, amelyek lineáris és folytonos szerkezetükből adódóan vagy tranzithelyként szolgálva fontos szerepet töltenek be a vadon élő fajok vándorlásában, elterjedésében és genetikai állományának cseréjében. Ezeket a területeket jogosulttá kell tenni a Natura 2000 támogatásra. Annak biztosítása érdekében, hogy a kifizetések továbbra is mindenekelőtt a Natura 2000 hálózat számára kijelölt területek tekintetében kerüljenek felhasználásra, helyénvaló korlátozni arányukat a Natura 2000 hálózat számára kijelölt területekhez viszonyítva.

(18)  Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy igénybe veszi azt a lehetőséget, hogy az előírások adott megsértését kisebb jelentőségűnek minősíti, vagy nem alkalmaz csökkentést vagy kizárást, amennyiben annak összege legfeljebb 100 eurót tenne ki, akkor az illetékes ellenőrző hatóságnak igazolnia kell a következő évben, hogy a mezőgazdasági termelő orvosolja az előírások megsértését. Az adminisztratív terhek csökkentésének érdekében mérlegelni kell a nyomonkövetési ellenőrző rendszerek egyszerűsítését.

(19)  Valamennyi tagállamnak nemzeti vidéki hálózatot kell létrehoznia. A különböző nemzeti vidéki hálózatok koherens és egységes módon történő létrehozásának biztosítása érdekében a Bizottságnak végrehajtási aktusok révén kell meghatároznia e hálózatok létrehozásának és működésének részleteit.

(20)  A tagállamok rendelkezésére bocsátható kötelezettségvállalási előirányzatok objektív és átlátható elosztásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén elkészíti az összegek tagállamonkénti éves bontását. Ezen aktusok különleges természeténél fogva a Bizottságot fel kell ruházni az elfogadásukra vonatkozó hatáskörrel a 182/2011/EU rendeletben előírt bizottság támogatása nélkül.

(21)  A támogatásra vonatkozó intézkedésnek – annak érdekében, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősüljön – tartalmaznia kell valamiféle ösztönző elemet, vagy a kedvezményezett részéről valamilyen mértékű ellentételezést kell megkövetelnie. A visszamenőlegesen nyújtott támogatás nem tekinthető olyan támogatásnak, amely tartalmazza a szükséges ösztönző elemet. Következésképp a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó intézkedések tekintetében indokolt előírni, hogy az olyan tevékenységekre szóló támogatást ki kell zárni, amelyeket a támogatási kérelem benyújtását megelőzően már elvégeztek.

(22)  A tagállamok ellenőrzéseket végeznek a Bizottság által ‐ különösen az ellenőrzések típusára és intenzitására vonatkozó, a különféle vidékfejlesztési intézkedések természetéhez igazított – végrehajtási aktusok révén meghatározott szabályokkal összhangban. A Bizottság továbbá – az ellenőrzések koherens lebonyolításának biztosítása érdekében – végrehajtási aktusok révén egységes feltételeket határoz meg a tagállami hatóságok által végzett ellenőrzések végrehajtása tekintetében.

(23)  A közös monitoring- és értékelési hálózat kidolgozása a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködéssel történik. Az átláthatóság érdekében indokolt, hogy e hálózatot a Bizottság végrehajtási aktusok révén hagyja jóvá.

(24)  A tagállamok minden évben éves időközi jelentést nyújtanak be a Bizottság részére a vidékfejlesztési programok végrehajtásáról. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a nemzeti vidéki hálózatok különleges programjaira vonatkozó éves időközi jelentések részleteit az egységes és összehasonlítható tartalom biztosítása érdekében.

(25)  Indokolt létrehozni egy információs rendszert, amely lehetővé teszi a közérdekű adatoknak a Bizottság és valamennyi tagállam közötti biztonságos cseréjét. A Bizottság végrehajtási aktusok révén egységes feltételeket fogad el az említett rendszer működtetésével kapcsolatban.

(26)  Az 1698/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)  Az 5. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
2.  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az EMVA-ból és a tagállamoktól származó támogatás összhangban álljon az Unió tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival. Az EMVA részéről történő támogatásnak összhangban kell lennie a gazdasági és társadalmi kohézió és különösen a halászatra vonatkozó uniós támogatási eszköz célkitűzéseivel. Annak biztosítása érdekében, hogy az EMVA-ból származó támogatás az Unió egyéb támogatási eszközeivel is összhangban legyen, a Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározhat különleges uniós intézkedéseket, amelyekkel ez az összhang biztosítható."
   b) A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
6.  E rendelet alapján nem adható támogatás a közös piaci szervezetek keretében támogatásra jogosult rendszerek számára. A programozási területek különleges körülményeinek figyelembe vétele érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadhat e szabály alóli kivételeket."

(2)  A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

3.  A nemzeti stratégiai tervek aktualizálhatók a programozási időszakban. A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat határozhat meg ezen aktualizálásokra vonatkozóan.

"

(3)  A 13. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

1.  A tagállamok két összefoglaló jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a nemzeti stratégiai tervük és célkitűzéseik megvalósítása terén elért előrehaladásról, valamint arról, hogy ezek hogyan járultak hozzá a közösségi stratégiai iránymutatások megvalósításához. Az első jelentést 2010-ben, a másodikat pedig 2015-ben, legkésőbb október 1-jén kell benyújtani.

2.  A jelentés különösen a következőket írja le:

   a) a vidékfejlesztési programoknak a nemzeti stratégiai tervben meghatározott mutatókhoz viszonyított teljesítménye és eredményei;
   b) az egyes programokkal kapcsolatos folyamatos értékelési tevékenységek eredményei.

"

(4)  A 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A Bizottság a nemzeti stratégiai tervek és a közösségi stratégiai iránymutatások megvalósítására vonatkozó főbb fejleményeket, tendenciákat és kihívásokat összefoglaló két jelentést terjeszt elő. Az első jelentést 2011-ben, a másodikat 2016-ban kell előterjeszteni.

"

(5)  A 18. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
A szóban forgó értékelésre tekintettel a vidékfejlesztési programok bemutatására a Bizottság végrehajtási aktusok révén egységes feltételeket fogad el."
   b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
4.  A Bizottság végrehajtási aktusok révén jóváhagyja a vidékfejlesztési programokat.
Ezenfelül végrehajtási aktusok révén meghatározza e jóváhagyás eljárását."

(6)  A 19. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

2.  A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatokat fogad el a vidékfejlesztési programok felülvizsgálatára vonatkozó kérelmekről egy ilyen tagállami kérelem benyújtását követően.

A Bizottság – hatékony és arányos eljárások alkalmazása érdekében – végrehajtási aktusok révén szabályokat határozhat meg azon változtatások tekintetében, amelyekhez nem szükséges a Bizottság jóváhagyása, illetve szükséges a jóváhagyás a 91c. cikkben említett bizottság támogatása nélkül.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja az eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a változtatások benyújtására, értékelésére és jóváhagyására.

"

(7)  A 20. cikk d) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:"

   ii. termelői csoportok létrehozásának támogatása;
"

(8)  A következő cikk kerül beillesztésre az 1. alszakasz elé:"

20a. cikk

Különleges követelmények

A pénzügyi alapok hatékony és célzott felhasználásáról való gondoskodás, valamint a kedvezményezettek kezelése terén érvényes koherens megközelítés biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén különleges követelményeket fogad el a 20. cikkben meghatározott intézkedések tekintetében.

"

(9)  A 24. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott tanácsadási szolgáltatás legalább a következőkre terjed ki (beleértve a technikai tanácsadást is) minden esetben kiterjed a 73/2009/EK rendelet 5. és 6. cikkében, valamint II. és III. mellékletében meghatározott, egy vagy több,több mint egy, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény, jó mezőgazdasági és környezeti állapot, valamint adott esetben egy vagy több, uniós jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági szabály.

"

[Mód. 3]

(10)  A 32. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

   b) az uniós élelmiszer-minőségi rendszerekre, vagy a tagállamok által elismert olyan élelmiszer-minőségi rendszerekre vonatkozik, amelyek megfelelnek a Bizottság által végrehajtási aktusok révén meghatározott pontos követelményeknek, annak érdekében, hogy ezen intézkedés megfeleljen az EU politikáinak és prioritásainak. Azok a rendszerek, amelyeknek egyetlen célja az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerinti kötelező előírások betartásának magasabb szintű ellenőrzése;
"

(11)  A 33. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

A támogatás azon termelői csoportoknak nyújtható, amelyek gazdasági szereplői aktívan részt vesznek a 32. cikkben említett élelmiszer-minőségi rendszerekben. Nem minősülhetnek »termelői csoportoknak« az egy vagy több ágazatot képviselő szakmai és/vagy szakmaközi szervezetek.

"

(12)  A 35. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

3.  A támogatásban olyan termelői csoportok részesülnek, amelyeket a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága legkésőbb 2013. december 31-ig hivatalosan elismer. A gyümölcs- és zöldségfélék ágazatában azonban nem nyújtható támogatás a termelői csoportok felállítására.

"

(13)  A következő cikk kerül beillesztésre az 1. alszakasz elé:"

36a. cikk

Különleges követelmények

A pénzügyi alapok hatékony és célzott felhasználásának, valamint a kedvezményezettek kezelése terén érvényes koherens megközelítés biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén különleges követelményeket fogad el a 36. cikkben meghatározott intézkedések tekintetében.

"

(14)  A 38. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

2.  A támogatás mértéke nem haladhatja meg az e rendelet I. mellékletében megállapított maximális összeget. A 20. cikk c) pontjának i. alpontjában és a 36. cikk a) pontjának iii. alpontjában meghatározott támogatás közötti átfedés elkerülése érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat állapít meg a 2000/60/EK irányelvvel bevezetett különleges követelményekkel kapcsolatos hátrányok tekintetében, és meghatározza az említett irányelvvel kapcsolatos kifizetések éves támogatásának összegére vonatkozó feltételeket.

"

(15)  A 39. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

E kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben szükséges és indokolt, a Bizottság végrehajtási aktusok révén jóváhagyhatja azokat a vidékfejlesztési programokat, amelyek bizonyos típusú kötelezettségvállalásokra hosszabb időtartamokat tartalmaznak.

"

(16)  A 40. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Ezeket a kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben szükséges és indokolt, a Bizottság végrehajtási aktusok révén jóváhagyhatja azokat a vidékfejlesztési programokat, amelyek bizonyos típusú kötelezettségvállalásokra hosszabb időtartamokat tartalmaznak.

"

(17)  A 41. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

Az ilyen támogatásból való részesülés érdekében az érintett beruházások nem érhetnek el jelentős növekedést a mezőgazdasági vagy erdészeti üzem értékében vagy jövedelmezőségében.

"

(18)  A 43. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a »mezőgazdasági termelők« azok a személyek,Az e cikk által említett támogatás csak azon mezőgazdasági termelők vagy mezőgazdasági termelői egyesületekre vonatkozik, akik (amelyek) munkaidejük jelentős részét mezőgazdasági tevékenységeknek szentelik és abból származik jövedelmük jelentős része a tagállam által meghatározandó kritériumok szerint.

"

[Mód. 4]

(19)  A 47. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Ezeket a kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben szükséges és indokolt, a Bizottság végrehajtási aktusok révén jóváhagyhatja azokat a vidékfejlesztési programokat, amelyek bizonyos típusú kötelezettségvállalásokra hosszabb időtartamokat tartalmaznak.

"

(20)  A 49. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

Az ilyen támogatásból való részesülés érdekében az érintett beruházások nem érhetnek el jelentős növekedést a mezőgazdasági vagy erdészeti üzem értékében vagy jövedelmezőségében.

"

(21)  Az 50. cikk a következőképpen módosul:

   a) A (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
4.  A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat fogad el, amelyek szerint a tagállamok programjukban:
   a) megerősítik a meglévő határokat a (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja szerint, vagy módosítják azokat, vagy
   b) megállapítják az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett területek határait.

5.  Az alábbi mezőgazdaságilag hasznosított területek jogosultak a 36. cikk a) pontjának iii. alpontjában előírt kifizetésekre:

* HL L 20., 2010.1.26., 7. o.
   a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*, és a 92/43/EGK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdaságilag hasznosított területek;
   b) egyéb körülhatárolt természetvédelmi területek a gazdálkodásra alkalmazandó környezetvédelmi korlátozásokkal, amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének végrehajtásához;
   c) a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.
"
   b) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
7.  Az alábbi erdőterületek jogosultak a 36. cikk b) pontjának iv. alpontjában előírt kifizetésekre:
   a) a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvek szerint kijelölt Natura 2000 erdőterületek;
   b) egyéb körülhatárolt természetvédelmi területek a gazdálkodásra alkalmazandó környezetvédelmi korlátozásokkal, amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének végrehajtásához.
"
   c) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
9.  Az e cikk (5) bekezdésének b) pontjában és (7) bekezdésének b) pontjában említett területek a vidékfejlesztési programonkénti felbontásban nem haladhatják meg a Natura 2000 területi hatálya alá tartozó területek 5%-át."

(22)  Az 51. cikk a következőképpen módosul:

   a) a (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy a második albekezdésben meghatározott lehetőséget veszi igénybe, akkor a következő évben az illetékes hatóság megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a kedvezményezett orvosolja az előírások megsértését. A ténymegállapításról és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet."
   b) A (4) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:"
Az e cikkben előírt kifizetések csökkentésének és az azokból való kizárások koherens alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az átláthatóság és az arányosság elvének alkalmazására vonatkozó szabályokat. Ennek során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint az alábbi kritériumokat:"

(23)  A következő cikk az 1. alszakasz elé kerül:"

52a. cikk

Különleges követelmények

A pénzügyi alapok hatékony és célzott felhasználásának, valamint a kedvezményezettek kezelése terén érvényes koherens megközelítés biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén különleges követelményeket fogad el a 52. cikkben meghatározott intézkedések tekintetében.

"

(24)  Az 53. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

E cikk alkalmazásában egy »mezőgazdasági háztartás tagja« természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – a csoport és tagjai részére a nemzeti jogszabályok által biztosított jogállástól függetlenül –, a mezőgazdasági dolgozók kivételével. Amennyiben a mezőgazdasági háztartás tagja jogi személy vagy jogi személyek csoportja, a támogatási kérelem idején ennek a tagnak kell a gazdaságban a mezőgazdasági tevékenységet végeznie.

"

(25)  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

63a. cikk

Különleges követelmények

A pénzügyi alapok hatékony és célzott felhasználásának, valamint a kedvezményezettek kezelése terén érvényes koherens megközelítés biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén különleges követelményeket fogad el a 63. cikkben meghatározott intézkedések tekintetében.

"

(26)  A 66. cikk a következőképpen módosul:

[Mód: nem érinti az összes nyelvi változatot]

   a) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
Az uniós szakpolitika követelményeivel, a prioritásokkal és a jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a technikai segítségnyújtásra vonatkozó hozzájárulás arányának feltételeit azon vidékfejlesztési programok esetében, amelyek a konvergencia-célkitűzések alapján jogosult és nem jogosult régiókra is kiterjednek, valamint a 68. cikkben említett nemzeti vidéki hálózat létrehozására és működtetésére fordítandó pénzösszegek elosztására vonatkozó feltételeket."
   b) a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a nemzeti vidéki hálózat létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat."

(27)  A 69. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(4)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén a 91c. cikkben említett bizottság támogatása nélkül a (2) bekezdésben említett összeg levonása után elkészíti az (1) bekezdésben említett összegek tagállamonkénti éves bontását, figyelembe véve az alábbiakat:

   a) a konvergencia-célkitűzések alapján jogosult régiók részére fenntartott összegek;
   b) a múltbeli teljesítmény; és
   c) sajátos helyzetek és szükségletek, objektív szempontok alapján.

"

27a)  A 69. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(5d)  Az 1290/2005/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének ellenére tagállami szinten lehet a pénzügyi források automatikus törlését kiszámítani azon tagállamok esetében, amelyek regionális programokat választottak.

"

[Mód. 6]

(28)  A 70. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

1.  A vidékfejlesztési programot elfogadó határozat megállapítja az EMVA maximális hozzájárulását az egyes tengelyekhez. Az EMVA-finanszírozás tengelyek közötti kisebb változásai tekintetében a tagállamok számára bizonyos fokú rugalmasság biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok révén rugalmassági küszöbértéket határoz meg. Amennyiben szükséges, a határozat egyértelműen azonosítja a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókhoz rendelt előirányzatokat.

"

(29)  A 71. cikk a következőképpen módosul:

[Mód. 7]

[Mód. 8]

   a) az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő második és harmadik albekezdés lép:"
A 19. cikkben említett programmódosítás időpontjában hozzáadott új kiadások a programmódosítási kérelem Bizottság általi kézhezvételének napjától jogosultak támogatásra. A tagállamok vállalják a felelősséget a kiadásokért a programmódosítási kérelmük Bizottság általi kézhezvételének napja és a módosítást jóváhagyó határozat elfogadásának napja közötti időszakban.
Természeti csapás miatt eszközölt vészhelyzeti intézkedések esetén a vidékfejlesztési programok előírhatják, hogy a programváltozással kapcsolatos kiadásokra való jogosultság a második albekezdésben említett időpontnál korábban kezdődhet."
   b) A (2) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:"
A Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatban felmerült kiadásokra csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha az illetékes hatósághoz erre vonatkozó kérelem került benyújtásra.
A második albekezdésben meghatározott követelmény azonban a 20. cikk a) pontjában, a 20. cikk b) pontjának vi. alpontjában, a 20. cikk c) pontjának i. és ii. alpontjában, a 20. cikk d) pontjának i–iii. alpontjában, a 36. cikk a) pontjának i–v. alpontjában és a 36. cikk b) pontjának i. alpontjában említett intézkedések tekintetében nem alkalmazandó a 36. cikk b) pontjának i. alpontja szerinti erdősítésre vonatkozó kifizetések kivételével."
   ba) A (3) bekezdés második albekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"
   a) hozzáadott-érték adó, kivéve a behajthatatlan hozzáadott-értékadót, ha azt ténylegesen és véglegesen a kedvezményezettek viselik.»;
"
   bb) A (3) bekezdés után a következő bekezdés kerül beillesztésre:"
  »(3a) EMVA-támogatás adható a végső kedvezményezettek által a fejlesztési intézkedések részét képező idő- és anyagi alap terhére, valamely vállalkozás által biztosított/átadott munkaerő, anyagok és felszerelés igénybevételével elvégzett munka után; ilyen esetekben az ERFA hozzájárulás szempontjából releváns költség összegének kiszámítása az elvégzett különböző munkákra vonatkozó árlista alapján történik.«;"
   c) Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
»5.  A (3) bekezdés b) pontjától eltérve az EMVA-ból származó hozzájárulás a vissza nem térítendő közvetlen támogatástól eltérő formában is nyújtható. A Bizottság – az EMVA hatékony felhasználásának és koherens végrehajtásának, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek biztosítása érdekében – végrehajtási aktusok révén különleges követelményeket fogad el a kamattámogatás társfinanszírozása és egyéb pénzügyi konstrukciók tekintetében."

(30)  A 74. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

4.  A Bizottság által végrehajtási aktusok révén meghatározott szabályokkal összhangban a tagállamok a különféle vidékfejlesztési intézkedések természetéhez igazított ellenőrzéseket végeznek, az ellenőrzések, szankciók, kizárások és a késedelmes kifizetések behajtásának elveinek vonatkozásában az alkalmazás hatékonysága és a valamennyi kedvezményezettel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. A Bizottság végrehajtási aktusok révén egységes feltételeket határoz meg a tagállami hatóságok által végzett ellenőrzések végrehajtása tekintetében.

"

(31)  A 78. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:"

Az f) pont alkalmazásában »a módosításra vonatkozó lényegi javaslatok« azon módosításokra terjednek ki, amelyekhez a Bizottság jóváhagyása szükséges végrehajtási aktusok révén, a 19. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett változtatások, az egy tengelyen belüli intézkedés általi pénzügyi bontás változtatásai, valamint az új intézkedések és műveletek típusainak bevezetését és a meglévő intézkedések és műveletek típusainak visszavonását érintő változások kivételével.

"

(32)  A 80. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

80. cikk

Közös monitoring és értékelési keretszabályozás

A közös monitoring- és értékelési keretszabályozás kidolgozása a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködéssel, elfogadása a Bizottság által végrehajtási aktusok révén történik. A keretszabályozás korlátozott számú, valamennyi programra alkalmazandó közös mutatókat határoz meg.

"

(33)  A 82. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

4.  A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat fogad el a 66. cikk (3) bekezdése szerinti különleges programokra vonatkozó éves időközi jelentések tekintetében.

"

(34)  A 86. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

9.  Annak biztosítására, hogy az értékelések az e cikkben meghatározott ütemterv szerint történjenek, a Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az ezen ütemterv be nem tartása esetén alkalmazandó megfelelő szankciókat.

"

(35)  A IX. cím a következő cikkel egészül ki:"

89a. cikk

Információk és dokumentumok cseréje

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben létrehoz egy információs rendszert, hogy lehetővé tegye a közérdekű adatoknak a Bizottság és valamennyi tagállam közötti biztonságos cseréjét. A Bizottság végrehajtási aktusok révén egységes feltételeket fogad el e rendszer működtetésével kapcsolatban.

"

(36)  A 90. és 91. cikket el kell hagyni.

(37)  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:"

91a. cikk

Bizottsági hatáskörök

Amennyiben a Bizottságra hatásköröket ruháznak, az a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében a 91b. cikkben említett eljárással összhangban, a végrehajtási jogi aktusok esetében pedig a 91c. cikkben említett eljárással összhangban jár el, kivéve, ha e rendelet előírásai kifejezetten másként rendelkeznek.

91b. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

1.  A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti e tényről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

2.  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást.Az 5. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 20a. cikkben, a 32. cikk (1) bekezdésének (b) albekezdésében, a 36a. cikkben, a 38. cikk (2) bekezdésében, az 51. cikk (4) bekezdésében, az 52a. és 63a. cikkben, a 66. cikk (2) bekezdésében, a 70. cikk (1) bekezdésében, a 71. cikk (5) bekezdésében, a 74. cikk (4) bekezdésének első mondatában, a 86. cikk ()) bekezdésében és a 92. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást ...(9)-tól számított öt évre a Bizottságra ruházzák. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az öt éves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan azonos időtartamra meghosszabbodik, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenez egy ilyen határidő hosszabbodást minden egyes időtartam vége előtt legkésőbb három hónappal.

A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztatja a másik intézményt és a Bizottságot arról, hogy mely felhatalmazások visszavonásáról és milyen indokok alapján kíván határozni.

3.  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló bármely határozat megszünteti az abban meghatározottfoglalt felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi napon lép hatályba.Ez az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy az abban megállapított későbbi időponttól lép érvénybe.A határozatNem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3.  Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követő két hónapos határidőn belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére a szóban forgó határidő [két] hónappal meghosszabbodik.

Ha az említett határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megállapított napon hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki lehet hirdetni és az aktus hatályba léphet, ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időpontot megelőzően egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény kifogását megindokolja.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti e tényről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  Az e rendeletnek megfelelően elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbítható.[Mód. 9]

91c. cikk

Végrehajtási határozatok – bizottság

[Az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésében tervezett ellenőrzési mechanizmusokat érintő szabályok és általános elvek meghatározásáról szóló rendelet elfogadását követően egészítendők ki, amelyeket jelenleg tárgyal a Parlament és a Tanács.]

(1)  A Bizottság munkáját a Vidékfejlesztési Bizottság segíti. E bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* jelentése értelmében vett bizottság.

(2)  Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

* HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

"

[Mód. 10]

(38)  A 92. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

1.  Amennyiben különleges intézkedésekre van szükség a jelenleg érvényben lévő rendszerből az e rendelet által létrehozott rendszerbe történő átmenet elősegítése érdekében, az ilyen intézkedések elfogadása felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történik.

"

(39)  Az I. melléklet (***) lábjegyzet-hivatkozása helyébe a következő szöveg lép:"

(***) A Máltán fennálló különleges körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén minimális támogatási összeget állapíthat meg olyan termelési ágazatok esetében, amelyek össztermelése rendkívül alacsony.

"

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 107., 2011.4.6., 30. o.
(2) HL C 107.2011.4.6., 30. o.
(3) Az Európai Parlament 2012.július 4-i álláspontja.
(4) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
(5) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(6) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
(7) COM(2009)0591., 2009.10.28.
(8) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
(9)+ E rendelet hatálybalépésének dátuma.


A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozása, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezések ***I
PDF 2538kWORD 3199k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági piacok közös szervezésé a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) irányuló javaslatról (COM(2010)0799 – C7–0008/2011 – 2010/0385(COD))
P7_TA(2012)0280A7-0322/2011

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0799),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7–0008/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a luxemburgi parlament, a lengyel parlament két háza és a svéd parlament által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. március 15-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0322/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2012. július 4-én került elfogadásra a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2010)0385


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 42. cikke első albekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)(4) többször módosult. További módosításokra van szükség a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése következtében, az Európai Parlamentre és a Tanácsra, és különösen a Bizottságra ruházott hatásköröknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Szerződés) 290. és 291. cikkéhez való hozzáigazítása érdekében. E módosítások hatókörére tekintettel helyénvaló az 1234/2007/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és felváltani egy új, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettel. A technikai egyszerűsítés érdekében indokolt az 1972/73-as tenyészévben a selyemhernyókra nyújtott támogatás általános szabályainak megállapításáról szóló, 1972. május 2-i 922/72/EGK tanácsi rendelet(5) belefoglalása e rendeletbe. A 922/72/EGK rendeletet ezért szintén hatályon kívül kell helyezni.

(2)  A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítése tekintetében. Az egyértelműség érdekében, amikor az EUMSz. 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, ez a rendelet kifejezetten utal arra a tényre, hogy ennek alapján a Tanács fogad majd el intézkedéseket. [Mód.1 ]

(3)  Ennek a rendeletnek tartalmaznia kell az egységes közös piacszervezés minden alapvető elemét. Az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítése bizonyos esetekben elválaszthatatlanul kapcsolódik ezekhez az alapelemekhez.

(4)  A Szerződés Az e rendelet megfelelő működésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelő elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra azmegfelelően a Bizottságot hatáskörrel kell felruházni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására e rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében. Meg kell határozni azokat a rendelkezéseket, amelyek esetében ez a hatáskör gyakorolható, valamint a felhatalmazásra vonatkozó feltételeket. tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. Kellő figyelmet kell fordítani a regionális és helyi hatóságokra, a szigetekre, a ritkán lakott és hegyvidéki területekre és a legkülső régiókra annak elkerülése érdekében, hogy súlyosbodjon az a kényszerhelyzet, amelybe e régiók a jelenlegi válság miatt kerültek. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok Európai Parlamentnek és Tanácsnak történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód.2 ]

(5)  A sürgősségi eljárás alkalmazását olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor ez a piac megzavarásának kockázatával szembeni hathatós fellépés érdekében szükségesnek bizonyul, vagy amelyekben piaci zavarok jelennek meg. A sürgősségi eljárás választását indokolni kell, és meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a sürgősségi eljárást kell alkalmazni.

(6)  A Szerződés 291. cikke alapján a tagállamok felelősek a mezőgazdasági piacok ebben a rendeletben meghatározott közös szervezésének (a továbbiakban: közös piacszervezés) végrehajtásáért. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok egységesen hajtsák végre a közös piacszervezést, valamint a gazdasági szereplők közötti tisztességtelen verseny és hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni végrehajtási aktusok elfogadását a Szerződés 291. cikke (2) bekezdésének megfelelően. A Bizottság számára ezért az említett rendelkezés értelmében végrehajtási hatásköröket kell biztosítani, különös tekintettel a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának egységes feltételeire, a támogatási programok végrehajtásának és a forgalmazási és termelési szabályok alkalmazásának egységes feltételeire, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályaira. A Bizottságnak a tagállamok által végrehajtandó ellenőrzésekre vonatkozó alapkövetelményeket is meg kell határoznia.

(7)  Emellett az egységes közös piacszervezés által létrehozott rendszerek hatékonyságának biztosítása érdekében gondoskodni kell a Bizottság számára a piacszervezési intézkedésekhez és napi irányítási feladatokhoz szükséges hatáskörökről. Az egységes közös piacszervezés zavartalan működésének biztosítása érdekében hatáskört kell ruházni a Bizottságra bizonyos inkább technikai jellegű kérdések szabályozásához, valamint a piaci támogatásra jogosult termékekkel és gazdasági szereplőkkel kapcsolatos értesítésekre, tájékoztatásokra és jelentéstételre, eljárásokra és műszaki kritériumokra vonatkozó szabályok elfogadásához. Ezen túlmenően a közös piacszervezés megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak kell meghatároznia különösen az átváltási árfolyamokra, a reprezentatív időszakokra és a kamatlábakra vonatkozó időpontokat, határidőket és ügyleti tényeket, a támogatási programok tekintetében pedig a Bizottságot jogalappal kell felruházni arra, hogy rögzítse a támogatásokat, elfogadja a programok irányítására, nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szabályokat, valamint hogy ismertesse a kifizetett támogatásokból eredő hasznot és a szociális rendszerekre vonatkozó tervek végrehajtásával kapcsolatos szabályokat. A Bizottságot fel kell hatalmazni a támogatások és támogatási előlegek kifizetésével kapcsolatos eljárások meghatározására.

(8)  Továbbá az egységes közös piacszervezés céljainak elérése és alapelveinek tiszteletben tartása érdekében a Bizottságra kell ruházni a többek között a tej-, cukor- és bortermelés korlátozására irányuló programok irányítására, a vizsgálatokra és ellenőrzésekre vonatkozó szabályok elfogadásának hatáskörét, és hatáskörrel kell rendelkeznie a biztosítékok összegének rögzítéséhez, a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére vonatkozó szabályok és eljárások meghatározásához és a piactámogatáshoz kapcsolódó szerződések szabályainak elfogadásához.

(9)  Ezenfelül a borágazat tekintetében a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy az Unión belüli egységes alkalmazás érdekében az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre valamint hagyományos kifejezésekre vonatkozó kérelmek megfeleljenek az ebben a rendeletben meghatározott feltételeknek. A borágazat termékeinek kiszerelése és címkézése tekintetében az eljárásokkal, értesítésekkel és technikai kritériumokkal kapcsolatban szükséges szabályok elfogadására irányuló hatáskört kell biztosítani a Bizottság számára.

(10)  Annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljanak az ezzel a rendelettel létrehozott jogi keret célkitűzései, a Bizottságnak állandó ellenőrzési jogosultsággal kell rendelkeznie a termelői szervezetek, termelői csoportok, szakmaközi szervezetek és a piaci szereplők szervezetei bizonyos tevékenységeivel kapcsolatosan. Ezenfelül, az egységes közös piacszervezéssel meghatározott struktúra és annak alapvető paraméterei megőrzése érdekében a Bizottság számára hatáskört kell biztosítani arra, hogy elfogadhassa az egy vagy több tagállamban felmerülő sürgős és előre nem látott problémák megoldására irányuló rendkívüli piaci intézkedésekkel és rendkívüli irányítási intézkedésekkel kapcsolatosan szükséges szabályokat.

(11)  HaAnnak érdekében, hogy e rendelet kifejezetten másképpen nem rendelkezik,végrehajtásához egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításárólaz említett végrehajtási aktusokat a [a rendelet címe] szóló XX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelelően fogadja elszóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(6) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 3 ]

(12)  Egyes, e rendelet szerinti intézkedések tekintetében, amelyek gyors fellépést tesznek szükségessé vagy amelyek pusztán általános rendelkezések egyedi helyzetekre történő, mérlegelés nélküli alkalmazásából állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni végrehajtási aktusok elfogadására a bizottság közreműködése182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül. [Mód.4 ]

(13)  A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni olyan adminisztratív vagy irányítási feladatok elvégzésére, amelyek nem foglalják magukban felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok elfogadását.

(14)  Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet felváltása nem kérdőjelezheti meg az évek során a közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) keretében hozott politikai döntéseket. E rendelet célja ezért alapvetően a Bizottságra ruházott hatásköröknek a Szerződéshez való hozzáigazítása. Következésképpen nem helyezhet hatályon kívül vagy nem változtathat meg létező rendelkezéseket, amelyek továbbra is indokoltak, kivéve ha a rendelkezések elavulttá váltak, és nem rendelkezhet új szabályokról vagy intézkedésekről sem. E megközelítés alól kivételt képez az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás és a német alkoholmonopólium keretében nyújtott támogatás. A forgalmazási előírásokra vonatkozó rendelkezések a minőségpolitika átfogó felülvizsgálata keretében tett javaslatokat tükrözik.

(15)  A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a gyümölcs- és zöldségfélékre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyókra vonatkozóan az egyes termékek biológiai termelési ciklusához nagyjából igazodó gazdasági éveket kell meghatározni.

(16)  A piacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, figyelembe véve egyrészt minden egyes ágazat eltérő igényeit, másrészt a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, a közvetlen támogatási rendszerekkel párhuzamosan kidolgozták a különböző ágazatok differenciált ártámogatási rendszerét. Ezek az intézkedések állami intervenció, vagy – az adott esettől függően – a gabona, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús ágazatába tartozó termékek magántárolásához nyújtott támogatás formájában valósulnak meg. Tekintettel az 1234/2007/EK rendelet későbbi, különösen a közös agrárpolitika kiigazításáról és a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendelet módosításáról, továbbá az 1883/78/EGK, az 1254/89/EGK, a 2247/89/EGK, a 2055/93/EGK, az 1868/94/EK, a 2596/97/EK, az 1182/2005/EK és a 315/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 72/2009/EK tanácsi rendelet(7) általi módosításainak célkitűzéseire, valamint az azokban foglalt indoklás alapján a múltban kialakított eszközökben előirányzott ártámogatási intézkedéseket – az előző jogi helyzethez képest lényeges változtatások nélkül – fenn kell tartani.

(17)  Az egyértelműség és átláthatóság érdekében az ezen intézkedéseket szabályozó előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciaárak és az intervenciós árak között.

(18)  A gabonafélékre, a marha- és borjúhúsra, valamint a tejre és tejtermékekre vonatkozó közös piacszervezések olyan rendelkezéseket tartalmaztak, melyek értelmében a Tanács – az Európai Közösséget létrehozó szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban – hatáskörrel rendelkezett az árszintek megváltoztatására. Az árrendszerek érzékenysége miatt egyértelművé kell tenni, hogy az árszintek megváltoztatásának a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében foglalt lehetősége az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi ágazat tekintetében fennáll.

(19)  Referenciaárat kell megállapítani a szabványos minőségű fehércukorra és nyerscukorra vonatkozóan. E szabványos minőségnek az Unióban termelt cukorra jellemző átlagminőségnek kell lennie, és azt a cukorkereskedelemben használatos szempontok alapján kell meghatározni. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a szabványos minőséget felül lehessen vizsgálni, különösen a kereskedelmi előírások és a technikai elemzés fejlődésének figyelembevétele céljából.

(20)  Az uniós piaci cukorárakra vonatkozó megbízható információk biztosítása érdekében e rendeletnek árbejelentő rendszerről kell rendelkeznie, amelynek alapján a fehércukor piaci árszintjeit meg kell határozni.

(21)  A 72/2009/EK rendelettel bevezetett módosítások alapján a gabonafélékre, a rizsre, a vajra és a sovány tejporra vonatkozó intervenciós rendszert az év bizonyos időszakaiban nyitják meg. A marha- és borjúhús-ágazat tekintetében az állami intervenció megnyitása és lezárása a piaci ár egy bizonyos időszakra vonatkozó szintjétől függ.

(22)  A gabonafélékre, a rizsre, valamint a marha- és borjúhúsra vonatkozó közös piacszervezésekben (a múltban) csökkentették azt az árszintet, amelyen az állami intervenció keretében a felvásárlást végre kell hajtani, és rögzítették is azt a közvetlen támogatási rendszereknek ezen ágazatokban való bevezetésével egyidejűleg. Ezért szoros kapcsolat áll fenn egyrészt az e rendszerek szerinti támogatások, másrészt az intervenciós árak között. A tej- és tejtermékágazatban a termékek árszintjét annak érdekében rögzítették, hogy ezzel előmozdítsák az érintett termékek fogyasztását, és javítsák e termékek versenyképességét. E szakpolitikai döntések továbbra is indokoltak.

(23)  E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket oly módon kell meghozni, hogy elkerüljék a piac bármiféle zavarát, és biztosítva legyen a vásárlóknak az árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód.

(24)  A KAP-nak a Szerződés 39. cikke (1) bekezdésében meghatározott célkitűzései között szerepel a piacok stabilizálása, valamint a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása. Az évek során az élelmiszerosztási program sikeresen támasztotta alá mindkét cél teljesítését. A KAP céljainak garantálása és a kohéziós célok elérésének elősegítése érdekében e programnak folytatódnia kell. Mindazonáltal a KAP későbbi reformjai eredményeként az intervenciós készlet és a rendelkezésre álló termékek köre fokozatosan csökkent. Következésképp a piaci beszerzést a program állandó ellátási forrásává kell tenni.

(25)  A hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás biztosítása és az uniós program kohéziós aspektusának teljes mértékű kihasználása érdekében indokolt rögzíteni az uniós támogatás felső határát, és rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok társfinanszírozzák az élelmiszerosztási programot. A tapasztalat továbbá azt mutatja, hogy a programhoz hosszabb távú perspektívára van szükség. A Bizottságnak ezért hároméves terveket kell létrehoznia a program végrehajtására, a tagállamoknak pedig nemzeti élelmiszerosztási programokat kell készíteniük, amelyekben meghatározzák a rendszerre vonatkozó célkitűzéseiket és prioritásaikat, a táplálkozási szempontokkal együtt. Emellett a tagállamoknak el kell végezniük a megfelelő adminisztratív és fizikai ellenőrzéseket, és szabálytalanságok esetén szankciókat kell kivetniük annak érdekében, hogy a hároméves terv az alkalmazandó szabályokkal összhangban kerüljön végrehajtásra.

(26)  A leginkább rászoruló személyeket érintő program átláthatóságának, koherenciájának és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak el kell fogadnia a hároméves tervek elfogadására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat, majd rá kell térnie a tervek elfogadására, és ha szükséges, a felülvizsgálatukra. A Bizottságnak a hároméves tervekbe beépítendő kiegészítő elemekről, az élelmiszerekkel való ellátás szabályairól, valamint az intervenciós termékek kivonására alkalmazandó eljárásokról és határidőkről, köztük a tagállamok közötti átadásról szóló rendelkezéseket, valamint a nemzeti élelmiszerosztási programok és az éves végrehajtási jelentések formátumára vonatkozó szabályokat is el kell fogadnia. Annak biztosítása érdekében továbbá, hogy a tagállamok a hároméves terveket egységesen hajtsák végre, a Bizottságnak el kell fogadnia a jótékonysági szervezeteknek a tagállamok által támogathatónak elismert költségei visszatérítésére vonatkozó eljárásokat, beleértve a határidőket és a pénzügyi felső határokat, a pályázati felhívásra vonatkozó feltételeket és az élelmiszerekre és azok leszállítására alkalmazandó feltételeket. Ezen túlmenően szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a tagállamok ellenőrzési kötelezettségeit, a kifizetésekre vonatkozó eljárásokat és határidőket, az ezek be nem tartásáért kiszabott csökkentéseket, valamint a számviteli rendelkezéseket és a nemzeti intervenciós hatóságok által végrehajtandó feladatokat, a tagállamok közötti átadás esetét is beleértve.

(27)  A tejpiac kiegyensúlyozásához és a piaci árak stabilizálásához való hozzájárulás érdekében ez a rendelet magántárolási támogatás nyújtásáról rendelkezik egyes vajtermékek tekintetében. Ezenfelül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy határozzon a fehércukor, egyes olívaolajak és egyes marha- és borjúhús termékek, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús magántárolásának támogatásáról.

(28)  A marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban a hasított testek uniós osztályozási rendszerei alapvető fontosságúak az árak nyilvántartása és ezekben az ágazatokban az intervenciós intézkedések alkalmazása céljából. Ezenkívül a piac átláthatóságának javítására irányuló célkitűzéshez is hozzájárulnak.

(29)  A szabad forgalomnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai egyes termékek piacán nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállamban is. A tapasztalatok szerint a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztés olyan súlyos piaci zavarokat okozhat, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése.

(30)  A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertés-, juh- és kecskehúsra, a tojásra és a baromfira vonatkozó rendkívüli piactámogatási intézkedéseknek közvetlenül a betegség terjedése elleni küzdelem érdekében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedésekhez kell kapcsolódniuk. Az ilyen intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni az érintett piacok súlyos zavarának elkerülése érdekében.

(31)  Rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság szükség esetén különleges intervenciós intézkedéseket fogadhasson el annak érdekében, hogy a gabonaágazatban hatékonyan lépjen fel a piaci zavarok kockázata ellen, valamint hogy az Unió egyes régióiban megakadályozza az állami intervenció nagyarányú alkalmazását a rizságazatban, vagy hogy kezelje a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében kialakuló hiányát.

(32)  Az uniós cukorrépa-termelők és nádcukor-termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében rögzíteni kell a szabványos minőségű kvóta-cukorrépa minimálárát, és meg kell határozni a szabványos minőséget.

(33)  Különleges eszközökre van szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért meg kell állapítani a szakmán belüli megállapodásokat szabályozó állandó rendelkezéseket.

(34)  A természeti, gazdasági és technikai körülmények sokfélesége megnehezíti a cukorrépa tekintetében az Unió egészére vonatkozó egységes felvásárlási feltételek meghatározását. Már születtek szakmán belüli megállapodások a cukorrépa-termelők szervezetei és a cukorgyártó vállalkozások között. A keretrendelkezéseknek ezért csak azokat a minimális garanciákat kell meghatározniuk, amelyeket a cukorpiac zavartalan működésének biztosítása érdekében mind a cukorrépa-termelők, mind a cukoripar szükségesnek tartanak, és lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szabályoktól a szakmán belüli megállapodások keretében el lehessen térni.

(35)  Ebben a rendeletben rendelkezni kell a cukorágazatban felmerülő kiadások finanszírozásához való hozzájárulás érdekében megállapított termelési díjról.

(36)  A piacok szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszint melletti megőrzése érdekében rendelkezni kell azon döntési lehetőségről, hogy a piac egyensúlyának helyreállásáig cukrot vonnak ki a piacról.

(37)  Az élő növények, a marha- és borjús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfi tekintetében rendelkezni kell olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat hozzáigazítását a piaci követelményekhez. Az ilyen intézkedések hozzájárulhatnak a piacok stabilizálásához és az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához.

(38)  A cukorágazatban a termelés mennyiségi korlátozása alapvető piacpolitikai eszköz. Továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek alapján a Közösség a múltban termelésikvóta-rendszereket vezetett be a cukorágazatban.

(39)  Az e rendelet szerinti cukorkvóta-rendszernek különösen fenn kell tartania a kvóták jogi státuszát annyiban, amennyiben – az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében – a kvótarendszer a cukorágazat olyan piacszabályozó mechanizmusának minősül, amely közérdekű célok elérését hivatott biztosítani.

(40)  Ebben a rendeletben lehetőséget kell biztosítani a cukorkvóták kiigazítására a tagállamok által a nemzeti kvóták újrakiosztása tekintetében hozott döntések tükrözése érdekében.

(41)  Mivel nemzeti szinten bizonyos rugalmasságra van szükség a feldolgozóipar, valamint a cukorrépa- és cukornád-termelés szerkezeti kiigazításával kapcsolatban abban az időszakban, amelyben a kvóták alkalmazandók, rendelkezni kell a tagállamok számára arról a lehetőségről, hogy a vállalkozások kvótáit bizonyos korlátok között megváltoztassák, miközben a szerkezetátalakítási alap eszközként való működését nem korlátozzák.

(42)  A piac többletcukor általi torzításának elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos kritériumok alapján rendelkezzen a többlet cukor, izoglükóz vagy inulinszirup átviteléről, amely így a következő gazdasági év kvótatermelésének részeként kezelendő. Ezenfelül, ha bizonyos mennyiségek nem felelnek meg az alkalmazandó feltételeknek, az ilyen mennyiségeknek a piaci helyzetet fenyegető felhalmozódása ellen rendelkezni kell a többletre kivetendő illetékről is.

(43)  A tejkvótarendszert 2015-ben esedékes lejártáig fenn kell tartani, és folytatni kell a közvetlen fogyasztás céljára begyűjtött vagy értékesített tej egy bizonyos garanciaküszöböt meghaladó mennyiségére vonatkozó illeték alkalmazását.

(44)  Fenn kell tartani a tej szállítása és a közvetlen értékesítése közötti különbségtételt, és a rendszert az egyedi reprezentatív zsírtartalmak és a nemzeti referencia-zsírtartalmak alapján kell alkalmazni. A mezőgazdasági termelők számára bizonyos körülmények között engedélyezni kell egyéni kvótájuk ideiglenes átruházását. Ezenfelül fenn kell tartani azt az elvet, hogy amikor egy gazdaságot eladnak, bérbe adnak vagy örökléssel átruháznak, az adott földterülettel együtt a megfelelő kvótát is át kell ruházni a vevőre, bérlőre vagy örökösre, ugyanakkor a tejtermelés szerkezeti átalakításának folytatása és a környezet javítása érdekében fenn kell tartani a kivételeket azon elv alól, hogy a kvóták a gazdaságokhoz kötődnek. A kvóták különböző típusú átruházásaival összhangban és objektív kritériumok alkalmazásával rendelkezni kell azon szabályokról, amelyek a tagállamokat felhatalmazzák arra, hogy az átruházott mennyiségek egy részét a nemzeti tartalékban helyezzék el.

(45)  A tejre és az egyéb tejtermékekre fizetendő többletilletéket úgy kell megállapítani, hogy az visszatartó erejű legyen, és azt a nemzeti kvóta meghaladásakor a tagállamoknak haladéktalanul be kelljen fizetniük. Ezt követően a tagállamnak a fizetés terhét meg kell osztania azon termelők között, amelyek hozzájárultak a túltermeléshez. E termelők pedig kötelesek megfizetni a tagállamnak az esedékes illetékből rájuk eső részt azon tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló mennyiséget. A tagállamok a nemzeti kvótájuk túllépéséből adódó illetéket egy 1 %-os átalányösszeg visszatartásával befizetik az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba (EMGA); a visszatartott összeg arra szolgál, hogy figyelembe vegyék egyes termelők esetleges csődeseteit vagy végleges képtelenségét arra, hogy megfizessék az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulást.

(46)  A tejkvótarendszer elsődleges célja, vagyis hogy csökkentse a kereslet és kínálat közötti egyenlőtlenséget az adott piacon, valamint az ebből származó strukturális többleteket, és így kedvezőbb piaci egyensúlyt teremtsen, úgy tűnik csökkentette a piacorientáltságot, mivel torzította a mezőgazdasági termelőknek az árjelzésekre adott válaszait, és a szerkezetátalakítás lelassításával megakadályozta a hatékonyság növekedését.. A 2009/10-es gazdasági évtől a 2013/14-es gazdasági évig a tejkvótákat gazdasági évenként 1%-os emelésekkel fokozatosan meg kell szüntetni. Az ágazat szerkezetátalakításával kapcsolatban a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy 2014. március 31-ig – bizonyos határokon belül – kiegészítő nemzeti támogatást nyújtsanak. A 248/2008/EK tanácsi rendelettel(8) módosított 1234/2007/EK rendeletbe foglalt kvótaemelések és az éves 1 %-os növekedés, valamint a többi, a többletilleték felmerülésének valószínűségét csökkentő változtatás azt eredményezte, hogy egyedül Olaszország esetében áll fenn az illeték felmerülésének veszélye a jelenlegi termelési minták alapján, ha a 2009/2010-es időszaktól 2013/2014-ig az éves 1 %-os növekedést alkalmaznák. E kockázat elkerülése érdekében ezért Olaszország esetében előrehozták a kvóta emelését, figyelembe véve az összes tagállam jelenlegi termelési mintáit.

(47)  Az 1234/2007/EK rendelet különböző típusú támogatási rendszerekről rendelkezik. A szárított takarmányra, valamint a lenre és a kenderre vonatkozó rendszer ezen ágazatokban feldolgozási támogatást vezetett be, amely az érintett ágazatok tekintetében a belső piac szabályozásának eszköze. A 72/2009/EK rendelet általi módosítások eredményeképp, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet(9) alapján továbbra is nyújtható támogatás a szárított takarmány esetében 2012. április 1-jéig, a lenrost, a rövid lenrost, és a kenderrost esetében pedig a 2011/2012. gazdasági évig. A 72/2009/EK rendelet által módosított 1234/2007/EK rendeletben előírt burgonyakeményítő-kvóták rendszere és a kapcsolódó minimálár csak a 2011/12. gazdasági év végéig alkalmazandó.

(48)  A tejpiac kiegyensúlyozásához való hozzájárulás, valamint a tej és tejtermékek piaci árainak stabilizálása érdekében a tejtermékek értékesítési lehetőségét növelő intézkedésekre van szükség. E rendeletnek ezért az egyedi felhasználásokra és rendeltetésekre figyelemmel bizonyos tejtermékek forgalmazására vonatkozó támogatás odaítéléséről kell rendelkeznie. Ezenfelül rendelkeznie kell arról, hogy a fiatalok tejfogyasztásának ösztönzése céljából az Unió fedezze az iskolai tanulók tejjel való ellátásának támogatása során felmerült költségek egy részét.

(49)  Rendelkezni kell termelési visszatérítés nyújtásának lehetőségéről olyan esetekben, amikor az ipari, vegyipari vagy gyógyszeripari termékek gyártására tekintettel felmerül az igény egyes cukortermékek hozzáférhetővé tételét célzó intézkedések meghozatalára.

(50)  A 73/2009/EK rendeletnek megfelelően a komlóra vonatkozó területalapú támogatást 2010. január 1-jétől függetlenítették a termeléstől. Annak érdekében, hogy a komlótermelő szervezetek a korábbiakhoz hasonlóan folytathassák tevékenységüket, egyedi rendelkezést kell hozni az érintett tagállamban az azonos tevékenységek tekintetében azonos összegek felhasználásáról.

(51)  A 73/2009/EK rendelettel összhangban a közvetlen támogatásból a tagállamok által visszatartható bizonyos százaléknak megfelelő uniós finanszírozás szükséges ahhoz, hogy a piaci szereplők jóváhagyott szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítását célzó munkaprogramok létrehozására ösztönözzék. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek rendelkeznie kell az uniós támogatásnak a szóban forgó munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban történő elosztásáról.

(52)  Ez a rendelet különbséget tesz egyrészről a gyümölcs- és zöldségfélék, és másrészről a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között, az előbbibe beletartozik a forgalmazásra szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség is. A termelői szervezetekre, az operatív programokra és az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályok csak a gyümölcs- és zöldségfélékre, és a kizárólag feldolgozásra szánt gyümölcs- és zöldségfélékre alkalmazandók.

(53)  A termelői szervezetek legfontosabb szereplői a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének. A kereslet egyre nagyobb koncentrációjával szemben a kínálat ezen szervezeteken keresztüli csoportosítása a termelők piaci helyzetének megerősítése érdekében továbbra is gazdasági szükségszerűség. A csoportosítást önkéntes alapon kell végrehajtani, és annak hasznosságát a termelői szervezetek által a tagjaik részére felajánlott szolgáltatások köre és hatékonysága révén kell bizonyítani. Mivel a termelői szervezetek kizárólag tagjaik érdekében járnak el, ezekre a szervezetekre úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben.

(54)  A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandóak. Még a kismértékű túltermelés is jelentős zavart okozhat a piacon. Ezért válságkezelési intézkedéseket kell hozni. A termelői szervezetek még vonzóbbá tétele érdekében ezeket az intézkedéseket be kell építeni az operatív programokba.

(55)  A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre.

(56)  Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok, az Unió legkülső régiói vagy a kisebb égei-tengeri szigetek azon termelői csoportjainak, amelyek szeretnék elnyerni az e rendelet szerinti termelői szervezeti jogállást, engedélyezni kell egy átmeneti időszakot, amely során – a termelői csoport bizonyos kötelezettségvállalása esetén – számukra nemzeti és uniós pénzügyi támogatás adható.

(57)  Annak érdekében, hogy a termelői szervezetekre különösképpen a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint, hogy a számukra biztosított közforrások a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. A termelői szervezetek által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Különleges esetekben engedélyezni kell kiegészítő finanszírozási lehetőségeket. A működési alapok kizárólag a gyümölcs- és zöldségágazatbeli operatív programok finanszírozására használhatók fel. Az uniós kiadások korlátok között tartása érdekében a működési alapokat létrehozó termelői szervezetek számára nyújtott segítség kapcsán meg kell állapítani egy felső összeghatárt.

(58)  Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulásokat kell lehetővé tenni. A strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében indokolt, hogy az Unió visszatérítse a költségeket.

(59)  A rendszer egyszerűsítése és költségeinek csökkentése érdekében lehetőség szerint össze kell hangolni a működési alapok keretében felmerülő kiadások támogathatóságára vonatkozó eljárásokat és szabályokat a vidékfejlesztési programok eljárásaival és szabályaival azáltal, hogy a tagállamoktól az operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia kidolgozását követelik meg.

(60)  A gyermekek alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztása ellen úgy kell fellépni, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növelni kell étrendjükben a gyümölcsök és zöldségek arányát. Ezért rendelkezni kell olyan uniós támogatásról, amely társfinanszírozás keretében támogatja az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátását, és hozzájárul az egyes kapcsolódó logisztikai és elosztási, eszköz-, tájékoztatási, nyomon követési és értékelési költségekhez is. A szabályszerű végrehajtás biztosítása érdekében az iskolagyümölcs-programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes stratégiát kell kidolgozniuk, beleértve többek között a szezonális jelleget, az elérhetőséget vagy környezetvédelmi szempontokat magukban foglaló objektív kritériumok alapján kiválasztott támogatható termékek listáját.

(61)  Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében indokolt rögzíteni az uniós támogatás felső határát és a maximális társfinanszírozási arányokat. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programok finanszírozásához. A költségvetési korlátok fényében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az iskolagyümölcs-programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesítsék. A program eredményessé tétele érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell kísérő intézkedésekről is, amelyekhez a tagállamok számára engedélyezni kell nemzeti támogatás nyújtását.

(62)  A borágazatban a versenyképes struktúrák megszilárdítására alkalmas támogató intézkedésekről kell rendelkezni. Noha az intézkedéseket az Uniónak kell kialakítania és finanszíroznia, a tagállamokra kell bízni a regionális szerveik igényeit kielégítő – adott esetben a sajátosságaikat is számításba vevő – megfelelő intézkedések megválasztását, illetve az intézkedések bevonását a nemzeti támogatási programba. E programok végrehajtásáért a tagállamok a felelősek.

(63)  E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok harmadik országokban végzett reklámozásának és forgalmazásának kell lennie. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a környezet megőrzésére és a borminőség szavatolására kívánják használni.

(64)  Az olyan megelőzési eszközöket, mint amilyen a betakarítási biztosítás, a kockázati alap és a zöld szüret, a borágazati támogatási programok szerinti támogatásra jogosultnak kell minősíteni a válsághelyzetek felelősségteljes megközelítésének elősegítése érdekében.

(65)  A tagállamok különböző okoknál fogva előnyben részesíthetik az egységes támogatási rendszer keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott függetlenített támogatásokat. Ennek megfelelően ezt a lehetőséget fenn kell tartani(a tagállamok részére), továbbá – az egységes támogatási rendszer sajátosságai következtében – minden ilyen átcsoportosításnak visszavonhatatlannak kell lennie, és a megfelelő összeggel csökkentenie kell az elkövetkező években a nemzeti bortámogatási programok rendelkezésére álló költségvetést.

(66)  A borágazat támogatásának részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet(10) szerinti strukturális intézkedésekből kell származnia. Az 1698/2005/EK rendelet szerinti pénzügyi eszközök növelésére bizonyos forrásokat fokozatosan át kell csoportosítani az említett rendelet szerinti költségvetésbe, amennyiben a vonatkozó összegek kellőképpen jelentősek.

(67)  A borpiac jobb működése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk a szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtására. E döntések ugyanakkor nem terjedhetnek ki olyan gyakorlatokra, amelyek torzíthatják a versenyt.

(68)  Az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom megszegése eredményeként az Unióban a borfelesleg-termelés egyre nagyobb méreteket ölt. Jelentős számú jogszerűtlen telepítés történt az Unióban, ami a tisztességtelen verseny forrása, és tovább fokozza a borágazat nehézségeit, ezért ezzel foglalkozni kell.

(69)  Bár az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom némi hatást gyakorolt a borpiaci kereslet és kínálat közötti egyensúlyra, egyben akadályokat is jelent azon versenyképes termelők számára, akik rugalmasan reagálnának a megnövekedett keresletre. Mivel a piaci egyensúly még nem állt helyre, és az olyan intézkedések, mint a kivágási program eredményei még nem értek be, 2015. december 31-ig célszerű fenntartani a telepítési tilalmat, akkor azonban végérvényesen fel kell oldani, hogy a versenyképes termelők szabadon reagálhassanak a piaci körülményekre. Mindazonáltal a tagállamoknak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy – ha szükségesnek ítélik – a területükre vonatkozóan a tilalmat 2018. december 31-ig meghosszabbíthassák.

(70)  A bortermelési potenciál jobb kezelése és a telepítési jogok hatékony felhasználása érdekében, tovább enyhítve az átmeneti telepítési korlátozások hatását, bizonyos rugalmasságra szükség van, és a nemzeti vagy regionális tartalékrendszert továbbra is fenn kell tartani.

(71)  A különböző nemzeti támogatások nyújtása veszélyeztetné az egységes piac megfelelő működését. A Szerződésnek az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit elvben alkalmazni kell a borpiac közös szervezésének hatálya alá tartozó borágazati termékekre. Mindazonáltal a kivágási támogatásra és a támogatási program bizonyos intézkedéseire vonatkozó előírásoknak önmagukban nem szabad kizárniuk az ugyanezen célú nemzeti támogatások odaítélését.

(72)  Annak érdekében, hogy a borágazat beépüljön az egységes támogatási rendszerbe, minden jelenleg művelés alatt álló szőlőültetvényt jogosulttá kell tenni a 73/2009/EK rendeletben előírt egységes támogatási rendszer alapján nyújtott támogatásra.

(73)  A méhészetet, mint mezőgazdasági ágazatot a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi szétszóródása és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében olyan hároméves nemzeti programokat kell kidolgozni, amelyek magukban foglalják a technikai segítségnyújtást, a varroatózis visszaszorítására irányuló intézkedéseket, a vándorméhészet ésszerűsítését, az Unión belül található kaptárak állománypótlásának irányítását, valamint a méhészettel és méhészeti termékekkel foglalkozó kutatási programokban való együttműködést, mindezt a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételei javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia.

(74)  Az uniós selyemhernyó-tenyésztési támogatást a selyemhernyó-petéket tartalmazó felhasznált dobozok után kell nyújtani.

(75)  A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit is szolgálja.

(76)  A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló bizottsági közlemény(11) és az azt követő viták nyomán, a fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint abból a célból, hogy hozzájáruljon a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javításához, helyénvalónak tekinthető az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások fenntartása.

(77)  Annak garantálása érdekében, hogy minden termék ép, megbízható és piacképes minőségű, és az élelmiszerágazatban elfogadott rendelkezések, különösen az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) foglalt általános élelmiszerjog, valamint annak elvei és követelményei sérelme nélkül, a fent említett bizottsági közleményben előirányzott alapvető általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek kell lennie az ágazati vagy termékenkénti forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó termékek számára. Ha az ilyen termékek megfelelnek az adott esetben alkalmazandó nemzetközi előírásnak, akkor az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek tekintendők.

(78)  Néhány ágazat és/vagy termék esetében a meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések a versenyfeltételek meghatározásának fontos elemei. Ezért helyénvaló ezen ágazatok és/vagy termékek esetében olyan meghatározásokat, megjelöléseket és kereskedelmi megnevezéseket megállapítani, amelyek csak a vonatkozó követelményeknek megfelelő termékek forgalmazására használhatók az Unióban.

(79)  Az 1234/2007/EK rendelet megtartotta a korábbi közös piacszervezések forgalmazási előírásokra vonatkozó ágazati megközelítését. Helyénvaló bevezetni horizontális jellegű rendelkezéseket is.

(80)  Az 1234/2007/EK rendelet keretében eddig a Bizottságot bízták meg bizonyos ágazatok forgalmazási előírásaira vonatkozó rendelkezések elfogadásával. Tekintettel arra, hogy az előírások kimondottan technikai jellegűek, és mivel azok hatékonyságát folyamatosan javítani kell, és azokat a fejlődő kereskedelmi gyakorlatokhoz kell igazítani, helyénvaló e megközelítést kiterjeszteni valamennyi forgalmazási előírásra, meghatározva azokat a kritériumokat, amelyeket a vonatkozó szabályok kialakításakor figyelembe kell venni.

(81)  Azért kell forgalmazási előírásokat alkalmazni, hogy a piacot szabványosított és kielégítő minőségű termékekkel lehessen ellátni. Ezeknek különösen a meghatározásokra, az osztályokba sorolásra, a kiszerelésre és címkézésre, a csomagolásra, a termelési módszerre, a tartósításra, a szállításra, a termelőkre vonatkozó információkra, egyes anyagok jelenlétére, kapcsolódó adminisztratív dokumentumokra, a tárolásra, a tanúsításra és a határidőkre kell vonatkozniuk.

(82)  Figyelembe véve különösen a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyére vonatkozó jelzések eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve néhány ágazat sajátosságait, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében.

(83)  A forgalmazási előírások ágazatonkénti vagy termékenkénti meghatározása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a fogyasztók elvárásait, az egyes ágazatok sajátosságait és a nemzetközi szervek ajánlásait.

(84)  Ezenkívül a fogyasztóknak kínált termékek minősége és eredetisége vonatkozásában a visszaélések elkerülése érdekében szükséges lehet különösen az elemzési módszerekkel kapcsolatos különleges intézkedések elfogadásáról rendelkezni.

(85)  A forgalmazási előírások betartásának garantálása érdekében rendelkezni kell ellenőrzésekről és szankciókról arra az esetre, ha nem tartják be a kötelezettségeket. Az ilyen ellenőrzésekkel kapcsolatos felelősséget a tagállamoknak kell vállalniuk.

(86)  A forgalmazási előírások elvben minden, az Unióban forgalmazott termékre vonatkoznak.

(87)  Helyénvaló olyan különös szabályokat meghatározni a harmadik országból behozott termékek tekintetében, amelyek értelmében egyes harmadik országokban hatályban lévő különös rendelkezések, amennyiben az uniós jogszabályokkal való egyenértékűségük biztosított, indokolhatják a forgalmazási előírásoktól való eltérések engedélyezését.

(88)  A kenhető zsírok vonatkozásában helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a minőségi szintekre vonatkozó nemzeti szabályokat fogadhassanak el vagy tarthassanak fenn.

(89)  A borra vonatkozó rendelkezéseket a Szerződés 218. cikke értelmében kötött megállapodások fényében kell alkalmazni.

(90)  Helyénvaló a borszőlőfajták osztályba sorolására vonatkozó szabályokat megállapítani, amelyek alapján az évente 50 000 hektoliternél nagyobb mennyiséget előállító tagállamok továbbra is felelősek maradnak azon borszőlőfajták osztályozásáért, amelyekből a területükön bor állítható elő. Bizonyos borszőlőfajtákat ki kell zárni.

(91)  Helyénvaló a bortermelésre vonatkozóan meghatározni bizonyos borászati eljárásokat és korlátozásokat, különös tekintettel a házasításra és harmadik országokból származó bizonyos szőlőmust-, szőlőlé- és friss szőlő-típusok felhasználására. A nemzetközi előírások teljesítése érdekében a további borászati eljárások tekintetében a Bizottság általános szabályként a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott borászati eljárásokat veszi alapul.

(92)  A borágazatban a tagállamoknak engedélyezni kell, hogy a területükön készített borokra vonatkozóan korlátozhassanak vagy kizárhassanak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb korlátozásokat írjanak elő, és hogy meghatározandó feltételek mellett kísérleti jelleggel nem engedélyezett borászati eljárásokat is alkalmazzanak.

(93)  Az uniós minőségi borok koncepciójának egyik alapját többek között a bor földrajzi eredetének köszönhető különleges jellemzők jelentik. E borokat a fogyasztók az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alapján tudják azonosítani. Az érintett termékekhez társított minőségnek megfelelő, átlátható és kidolgozottabb keret teremtése érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amelynek alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére vonatkozó kérelmeket az Unióban a bortól és szeszes italoktól eltérő élelmiszerekre alkalmazandó, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben(13) szabályozott horizontális minőségi politikája szerinti megközelítéssel összhangban bírálják el.

(94)  Az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok sajátos minőségi jellemzőinek megőrzése érdekében meg kell engedni a tagállamoknak, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak e tekintetben.

(95)  Az Unióban az oltalom megszerzéséhez az eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket uniós szinten kell elismerni és nyilvántartásba venni. Annak biztosítására, hogy az egyes elnevezések megfeleljenek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a kérelmeket az érintett tagállam nemzeti hatóságainak meg kell vizsgálniuk, aminek során figyelembe kell venni bizonyos minimális közös rendelkezéseknek, így például a nemzeti kifogásolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek a teljesülését. Ezt követően a Bizottságnak kell megvizsgálnia a kérelmeket annak biztosítása érdekében, hogy nincsenek bennük nyilvánvaló hibák, és hogy az uniós jog és a kérelmező tagállamon kívüli érdekeltek érdekeinek figyelembevétele megtörtént.

(96)  Az oltalomnak harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései előtt is nyitva kell állnia, amennyiben a termékek a származási országukban oltalom alatt állnak.

(97)  A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy kifogás benyújtásával érvényesítse jogait.

(98)  A nyilvántartásba vett eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat kell élvezniük minden olyan használattal szemben, amely visszaél a követelményeknek megfelelő termék hírnevével. A tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett indokolt kiterjeszteni az oltalmat az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződés I. mellékletében.

(99)  Bizonyos kifejezéseket hagyományosan használnak az Unióban, és ezek az eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kiegészítő tájékoztatást nyújtanak a fogyasztók számára a borok sajátosságairól és minőségéről. A belső piac működésének és a tisztességes versenynek a biztosítása érdekében, valamint a fogyasztók félrevezetésének elkerülésére lehetővé kell tenni az Unióban az oltalom megszerzését e hagyományos kifejezések számára.

(100)  Az e rendelet hatálya alá tartozó borágazati termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket. A borágazati termékek címkézéséről szóló tagállami jogszabályok közötti különbségek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését. Szabályokat kell ezért meghatározni, amelyek figyelembe veszik a fogyasztók és a termelők jogos érdekeit. Ezért helyénvaló rendelkezni a címkézés uniós szabályozásáról.

(101)  Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, támogatás nyújtható az Unióban termelt, takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra. A kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználására vonatkozó szabályok célja az említett támogatási rendszerből esetlegesen származó káros hatások megakadályozása, figyelembe véve a sajt kazeinnel és kazeinátokkal való helyettesítési műveletekkel szembeni érzékenységét, és ezáltal hozzájárulnak a piac stabilizálásához.

(102)  Ez a rendelet számos különböző típusú szervezettel foglalkozik az egyes szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, különösen azzal a céllal, hogy együttes fellépéssel stabilizálja az érintett termékek piacát, valamint javítsa és garantálja azok minőségét. Az 1234/2007/EK rendelet vonatkozó rendelkezései olyan szervezeteken alapulnak, amelyeket a tagállamok – vagy bizonyos feltételek mellett a Bizottság – elismernek. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(103)  A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek és ezek társulásai befolyásának további növelése és a piac elvárható legnagyobb stabilitásának biztosítása érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett kiterjesszék egy adott régió nem tag termelőire is az érintett régióban a szervezet vagy társulás által a tagokra alkalmazott szabályokat, különösen a termelés, az értékesítés és a környezetvédelem terén.

(104)  Különösen a gyümölcs- és zöldségágazatban lehetővé kell tenni azon szervezetek sajátos elismerését, amelyek megfelelő reprezentativitásról tesznek tanúbizonyságot, és gyakorlati tevékenységet folytatnak a Szerződés 39. cikkében említett célok érdekében. A termelői szervezetek és társulásaik által elfogadott szabályok kiterjesztésére, valamint a kiterjesztés révén fellépő költségek megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a kitűzött célok hasonlóságából következően, a szakmaközi szervezetekre is alkalmazni kell. Hasonló megközelítést kell alkalmazni a dohányágazat szakmaközi szervezeteire.

(105)  A termelés ésszerű fejlesztésének és így a tejtermelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni az utóbbiak tárgyalási pozícióját a feldolgozókkal szemben, aminek eredményeként az ellátási láncban meg kell valósulnia a hozzáadott érték méltányosabb eloszlásának. Ezért a közös agrárpolitika céljainak megvalósítása érdekében a Szerződés 42. cikkének és 43. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tejtermelők által alkotott termelői szervezetek vagy ezek társulásai – tagjaik összessége vagy azok egy része termelésének vonatkozásában – kollektív tárgyalásokat folytassanak a tejüzemekkel a szerződéses feltételekről, többek között az árról. A hatékony tejpiaci verseny fenntartása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő számszerű korlátokhoz kell kötni. Ezért indokolt az ilyen termelői szervezeteknek a közös piacszervezés szerinti elismerése is.

(106)  Néhány ágazatban uniós szintű szabályokat vezettek be a szakmaközi szervezetekre vonatkozóan. Ezek a szervezetek hasznosnak bizonyulhatnak az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd, valamint a legjobb gyakorlatok és a piaci átláthatóság előmozdítása terén. A rájuk vonatkozó szabályokat a tej- és tejtermékágazatban is alkalmazni kell, azokkal a rendelkezésekkel együtt, amelyek versenyjogi szempontból tisztázzák e szervezetek helyzetét, miközben biztosítják, hogy azok nem torzítják a versenyt vagy a belső piacot, és nem befolyásolják a belső piac és a közös piacszervezés jó működését.

(107)  Egyes ágazatokban – azokon kívül, amelyek esetében jelenleg szabályok határozzák meg a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerését – a tagállamok végezhetik az ilyen típusú szervezetek elismerését a nemzeti jog alapján, amennyiben az összhangban van az uniós joggal.

(108)  Az egységes piac magában foglal egy, az Unió külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és export-visszatérítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell az uniós piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során vállalt kötelezettségeken kell alapulnia.

(109)  A kereskedelmi forgalom megfigyelése elsősorban irányítás kérdése, melyet rugalmasan kell kezelni. Az engedélyezési követelmények bevezetésére vonatkozó döntés meghozatalához figyelembe kell venni az engedélyek szükségességét az érintett piacok irányításához, és különösen a kérdéses termékek behozatalának megfigyeléséhez.

(110)  A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött megállapodások értelmében a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok a legtöbb esetben a közös vámtarifában kerültek megállapításra. A gabona- és a rizságazat néhány terméke esetében azonban a kiegészítő mechanizmusok bevezetése szükségessé teszi az eltérések elfogadásának lehetőségéről történő rendelkezést.

(111)  A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg az uniós piacot sújtó káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel megfizetéséhez kell kötni.

(112)  Bizonyos feltételek mellett helyénvaló a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy egyéb jogi aktusokból eredő behozatali vámkontingensek megnyitása és kezelése.

(113)  A keverékekre vonatkozó importlefölözések célja a gabonafélék, a rizs és tört rizs keverékének importja esetében a vámrendszer megfelelő működésének a biztosítása.

(114)  Ez a rendelet meghatározza egy gazdasági évre a finomításra szánt cukorra vonatkozó szokásos ellátási szükségletet. Az uniós finomítóipar ellátásának biztosítása érdekében a finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedélyeket minden gazdasági év első három hónapjában a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára kell fenntartani, a szokásos ellátási szükséglettel meghatározott korlátokon belül.

(115)  Annak megakadályozására, hogy a tiltott termények megzavarják a rost előállítására szolgáló kender piacának közös szervezését, ez a rendelet rendelkezik a kender és a kendermag behozatalának ellenőrzéséről, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizonyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalom tekintetében. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalának továbbra is egy ellenőrzési rendszer hatálya alatt kell maradnia, amely rendelkezik az érintett importőrök tevékenységének engedélyezéséről.

(116)  A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között azonban elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel.

(117)  Lehetőséget kell biztosítani az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának megtiltására. Indokolt ezért lehetőséget biztosítani ilyen helyzetekben az aktív és passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésére.

(118)  A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy biztosítsák az Unió részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia.

(119)  Az érték tekintetében megállapított korlátok betartását akkor kell biztosítani, amikor az export-visszatérítéseket rögzítik, méghozzá a kifizetéseknek az EMGA-ra vonatkozó szabályok szerinti ellenőrzése révén. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése révén megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetőség van – azon földrajzi területen belül, amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatására. A rendeltetési hely megváltoztatása esetében a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg.

(120)  A mennyiségi korlátoknak való megfelelést egy megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kizárólag a Szerződés I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében lehet kivételt tenni, amelyekre nem vonatkoznak mennyiségi korlátok. Rendelkezni kell a piacszervezési szabályok szigorú betartásától való eltérésről abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(121)  Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében rendelkezni kell arról, hogy az export-visszatérítés odaítélésére és kifizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, ha betartják az uniós jogban az állatok jóléte, és különösen az állatok szállítás alatti védelme tekintetében előírt rendelkezéseket.

(122)  A mezőgazdasági termékek egyes esetekben a harmadik országokban megkülönböztetett behozatali elbánásban részesülhetnek, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az ilyen rendszerek megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az importáló harmadik ország hatóságai és az Unió között igazgatási együttműködésre van szükség. E célból a termékekhez egy, az Unió területén kibocsátott tanúsítványt kell mellékelni.

(123)  A virághagymák harmadik országokba történő kivitele számottevő gazdasági jelentőséggel bír az Unió számára. A kivitelek folytatása és bővítése az áraknak az ágazaton belüli stabilizálásával biztosítható. Ennek a rendeletnek ezért rendelkeznie kell a szóban forgó termékek export-minimáláráról.

(124)  A Szerződés 42. cikkével összhangban a Szerződés versenyszabályokra vonatkozó fejezetének rendelkezései a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére kizárólag az uniós jog által a Szerződés 43. cikke (2) és (3) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározott mértékig alkalmazandók. Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket nagyrészt alkalmazandónak minősítették. Az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet(14) tovább pontosította különösen a Szerződés vállalkozásokra vonatkozó szabályainak alkalmazását. Az egységes átfogó piacpolitikai szabályozás kialakításának céljával összhangban helyénvaló e rendeletben rendelkezni az érintett szabályokról.

(125)  A Szerződés 101. cikkében említett megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek termelése és kereskedelme tekintetében is olyan mértékben, hogy azok alkalmazása ne akadályozza a nemzeti agrárpiaci rendtartások működését, és ne veszélyeztesse a KAP célkitűzéseinek elérését.

(126)  Különös figyelmet kell fordítani azon termelői szervezetekre, amelyek célja különösen mezőgazdasági termékek együttes előállítása vagy kereskedelme, vagy az együttes létesítmény-használat, amennyiben az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét vagy nem veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések elérését.

(127)  A KAP fejlődésének veszélyeztetését elkerülendő, valamint a jogbiztonság és az érintett vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében a Bizottság – a Bíróság általi felülvizsgálatra figyelemmel – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak meghatározására, hogy a Szerződés 101. cikkében említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetők-e a KAP céljaival.

(128)  A közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné nemzeti támogatások nyújtása. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre általában alkalmazni kell a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, új vagy javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tehessen a tagállamok felé, és alkalmas intézkedéseket javasolhasson számukra.

(129)  Csatlakozásuk óta Finnország és Svédország a rénszarvas és a rénszarvasból készült termékek előállításának és értékesítésének sajátos gazdasági helyzete miatt támogatást nyújthat e tekintetben. A Bizottság engedélye alapján Finnország ezenkívül sajátos éghajlati viszonyaira tekintettel támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, valamint meghatározott mennyiségű gabonavetőmagra, amelyet kizárólag ebben az országban termelnek.

(130)  Az indokolt krízisesetek kezelése érdekében – akár a támogatási programok alapján előirányzott átmeneti krízislepárlás-támogatási intézkedés 2012-ben esedékes megszűnését követően is – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy krízislepárlási támogatást nyújtsanak a tagállam saját nemzeti támogatási programjához tartozó megfelelő éves költségvetés értékének 15 %-os átfogó költségvetési korlátján belül. Minden ilyen támogatásról értesíteni kell a Bizottságot, és a támogatást annak odaítélését megelőzően jóvá kell hagyni e rendelet alapján.

(131)  Azokban a tagállamokban, amelyekben jelentősen csökken a cukorkvóta, a cukorrépa-termelők különösen súlyos alkalmazkodási nehézségekkel fognak szembesülni. Ilyen esetekben a cukorrépa-termelőknek a 73/2009/EK rendelet szerint nyújtott átmeneti uniós támogatás nem lesz elegendő e termelők nehézségeinek teljes megoldásához. Ezért a kvótájukat a 2006. február 20-án, a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet(15) III. mellékletében rögzített cukorkvótához képest több mint 50 %-kal csökkentő tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az átmeneti uniós támogatás alkalmazási időszakában állami támogatást nyújtsanak a cukorrépa-termelőknek. Annak biztosítására, hogy az állami támogatást nyújtó tagállamok nem nyújtanak a cukorrépa-termelők szükségleteit meghaladó mértékű támogatást, az érintett állami támogatás teljes összegét a Bizottságnak továbbra is jóvá kell hagynia, Olaszország kivételével, ahol a legtermelékenyebb cukorrépa-termelőknek a reform utáni piaci feltételekhez való alkalmazkodáshoz szükséges maximális igénye a megtermelt cukorrépa után tonnánként 11 euróra becsülhető. Ezen túlmenően az Olaszországban várhatóan felmerülő sajátos problémákra tekintettel azon rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a cukorrépa-termelők számára az odaítélt állami támogatás közvetlen vagy közvetett igénybevételét, fenn kell tartani.

(132)  Finnországban a cukorrépa-termesztés sajátos földrajzi és éghajlati körülmények között történik, ami a cukorreform általános hatásain túlmenően is hátrányosan befolyásolja a ágazatot. Az említett tagállam számára állandó jelleggel engedélyezni kell, hogy megfelelő összegű állami támogatást nyújtson a cukorrépa-termelők részére.

(133)  A német alkoholmonopólium keretében Németország által nyújtott támogatás egyedi szabályai 2010. december 31-én jártak volna le. A monopólium által értékesített mennyiségek 2003 óta csökkentek, és a lepárlók és nyersanyagbeszállító kis és közepes mezőgazdasági üzemeik lépéseket tettek annak érdekében, hogy felkészüljenek a szabad piacra való belépésre. Ennek ellenére, mivel még több idő kell az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz, szükség van a monopólium megszüntetésének és a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásnak 2013. december 31-ig való meghosszabbítására. Célszerű, hogy a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárló üzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek, amelyek helyi nyersanyagok felhasználása révén hozzájárulnak különösen a hagyományos természeti kép és a biodiverzitás megőrzéséhez, 2017. december 31-ig részesülhessek a monopólium által nyújtott támogatásban, amely dátummal a monopólium megszűnik. Németországnak 2013-tól évente be kell nyújtania egy kivonásra irányuló éves tervet.

(134)  Ha egy tagállam a területén támogatni kívánja a tej és a tejtermékek fogyasztásának előmozdítását célzó uniós intézkedéseket, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az ilyen intézkedéseket a tejtermelőkre nemzeti szinten kivetett promóciós illetékből finanszírozzák.

(135)  Mivel az uniós jog nem szabályozza a formális, írásbeli szerződéseket, a tagállamok saját szerződésjogi rendszerükön belül kötelezővé tehetik ezeknek a szerződéseknek az alkalmazását, feltéve, hogy egyidejűleg betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését. Tekintettel arra, hogy ebben az összefüggésben nagyok az eltérések az Unióban, a szubszidiaritás érdekében ennek a döntésnek a tagállamok hatáskörében kell maradnia. Mindazonáltal az e szerződésekre vonatkozó megfelelő minimumszabályok, valamint a belső piac és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében uniós szinten meg kell határozni néhány, az említett szerződések alkalmazására vonatkozó alapfeltételt. Mivel néhány tejipari szövetkezet alapszabálya tartalmazhat hasonló hatással járó szabályokat, az egyszerűség érdekében ezeket mentesíteni kell a szerződésre vonatkozó követelmény alól. Annak biztosításához, hogy ez a rendszer akkor is hatékonyan működjön, ha a tejet köztes szereplők gyűjtik össze a termelőktől és szállítják a feldolgozókhoz, indokolt azt ilyen esetben is ugyanúgy alkalmazni.

(136)  Megfelelő információra van szükség az uniós komlópiac helyzetéről és fejlődési tendenciáiról. Ezért rendelkezni kell az Unió területén termelt komló szállítására vonatkozó valamennyi szerződés nyilvántartásba vételéről.

(137)  A bortermelő potenciál jobb kezelése érdekében kívánatos, hogy a tagállamok megküldjék a Bizottságnak a termelési potenciáljuk szőlőkataszteren alapuló jegyzékét. Annak érdekében, hogy a tagállamokat ösztönözzék az említett jegyzék megküldésére, a szerkezetátalakítási és átállási támogatást azon tagállamokra kell korlátozni, amelyek a jegyzéket megküldték. A vonatkozó szakpolitikai és adminisztratív döntésekhez szükséges információ rendelkezésre állása érdekében a borszőlőfajtákat termesztőknek, illetve a must- és a bortermelőknek szüreti jelentést kell készíteniük. Lehetővé kell tenni tagállamok számára, hogy megkövetelhessék a borszőlő-kereskedőktől a legutóbbi szüretből értékesített szőlő mennyiségének bejelentését. A must- és bortermelőknek, valamint -kereskedőknek – a kiskereskedők kivételével – be kell jelenteniük a must- és borkészleteiket.

(138)  Az érintett termékek megfelelő szintű nyomonkövethetősége és különösen a fogyasztók védelme érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi borágazati termék tekintetében elő kell írni, hogy azt az Unión belüli mozgásakor dokumentum kísérje.

(139)  Bizonyos körülmények között és bizonyos termékek esetében helyénvaló rendelkezni az olyan esetekben meghozandó intézkedésekről, amikor a belső piaci árak vagy a világpiaci árfolyamok vagy árak jelentős változása miatt piaci zavarok következnek be vagy azok bekövetkezése valószínű.

(140)  A tagállamok hatóságai felelősek e rendelet betartásának biztosításáért, és olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek révén a Bizottság figyelemmel kísérheti és biztosíthatja a megfelelést, különösen a borágazatban.

(141)  Szükség van a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó egyedi intézkedések kereteinek megállapítására abból a célból, hogy a piac figyelemmel kísérése érdekében lehetővé váljon a gazdasági adatok gyűjtése és a statisztikai adatok elemzése. A nem mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó információkat is hozzáférhetővé kell tenni oly mértékben, amennyire általánosságban a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piaca kapcsolódik az etil-alkohol piacához.

(142)  Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek következtében a tagállamoknál felmerülő kiadásokat az Unió a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek(16) megfelelően finanszírozza.

(143)  Az 1698/2005/EK rendelet alapján a borágazat számára rendelkezésre álló pénzügyi eszközök növelésére bizonyos forrásokat fokozatosan át kell csoportosítani az említett rendelet szerinti költségvetésbe, amennyiben a vonatkozó összegek kellőképpen jelentősek.

(144)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a szükséges intézkedéseket a szükséghelyzetben felmerülő egyedi gyakorlati problémák megoldására.

(145)  Mivel a mezőgazdasági termékek közös piacai folyamatosan fejlődnek, a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást a releváns fejleményekről, és el kell fogadniuk az ezekről szóló tájékoztatás, valamint a vonatkozó információkról való értesítés módját.

(146)  Az e rendeletben megállapított előnyökkel való visszaélés elkerülése érdekében az előnyök nem adhatók meg, vagy adott esetben azokat vissza kell vonni, ha bebizonyosodik, hogy valamely előny megszerzésének feltételeit – e rendelet céljaival ellentétesen – mesterségesen teremtették meg.

(147)  Az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének garantálása érdekében szükség van ellenőrzésekre, és teljesítésük elmulasztása esetén közigazgatási intézkedések és közigazgatási szankciók alkalmazására, valamint a KAP szerinti egységes közös piacirányítás rendezettségének garantálása érdekében a biztosítékok benyújtására és felszabadítására vonatkozó szabályokra. Ezeknek a rendelkezéseknek ki kell terjedniük a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére és az e rendelet alkalmazásából eredő tagállami jelentéstételi kötelezettségekre.

(148)  Az 1234/2007/EK rendelet alapján több ágazati piacirányítási intézkedés hatályát veszti 2012-ben. Az 1234/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó rendelkezések az érintett program végéig továbbra is alkalmazandók.

(149)  A forgalmazási szabályok alkalmazása tekintetében a jogbiztonság biztosítása érdekében a Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikortól az 1234/2007/EK rendelet bizonyos rendelkezései többé már nem alkalmazandók az érintett ágazatban.

(150)  Az 1234/2007/EK rendeletben a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni átmeneti intézkedések elfogadására.

(151)  Ez a rendelet hatálybalépésétől alkalmazandó. Az általános forgalmazási előírást létrehozó rendelkezések azonban csak a rendelet hatálybalépése után egy év elteltével alkalmazandók.

(152)  A tej- és tejtermékágazati szerződéses kapcsolatok, valamint a termelői és a szakmaközi szervezetek tekintetében az e rendeletben megállapított intézkedéseket a tejpiac jelenlegi gazdasági körülményei és az ellátási lánc szerkezete indokolják. Ezért célszerű azokat kellően hosszú ideig alkalmazni (a tejkvóták eltörlése előtt és után egyaránt), hogy hatásukat teljes mértékben kifejthessék. Az intézkedéseknek azonban – tekintettel messze ható jellegükre – átmenetinek kell lenniük, és értékelni kell működésüket, valamint azt, hogy szükség van-e további alkalmazásukra. Az értékelést a tejpiaci fejleményekről szóló, 2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig előterjesztendő bizottsági jelentéseknek kell tartalmazniuk, amelyek a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönző lehetséges intézkedésekre is kiterjednek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)  Ez a rendelet létrehozza az I. mellékletben részletezett alábbi ágazatok termékei piacának közös szervezését:

   a) gabonafélék, az I. melléklet I. része;
   b) rizs, az I. melléklet II. része;
   c) cukor, az I. melléklet III. része;
   d) szárított takarmány, az I. melléklet IV. része;
   e) vetőmagok, az I. melléklet V. része;
   f) komló, az I. melléklet VI. része;
   g) g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része;
   h) len és kender, az I. melléklet VIII. része;
   i) gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része;
   j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része;
   k) banán, az I. melléklet XI. része;
   l) bor, az I. melléklet XII. része;
   m) élő növények és virágkertészeti termékek, az I. melléklet XIII. része (a továbbiakban: élőnövény-ágazat);
   n) nyersdohány, az I. melléklet XIV. része;
   o) marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része;
   p) tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része;
   q) sertéshús, az I. melléklet XVII. része;
   r) juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része;
   s) tojás, az I. melléklet XIX. része;
   t) baromfihús, az I. melléklet XX. része;
   u) egyéb termékek, az I. melléklet XXI. része.

(2)  Ez a rendelet egyedi intézkedéseket határoz meg az alábbiakban felsorolt és – adott esetben – a II. mellékletben tovább részletezett ágazatok vonatkozásában:

   a) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, a II. melléklet I. része (a továbbiakban: a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol ágazata);
   b) méhészeti termékek, a II. melléklet II. része (a továbbiakban: a méhészeti termékek ágazata);
   c) selyemhernyók, a II. melléklet III. része.

(3)  A 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya esetében a IV. rész II. fejezete alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.  E rendelet alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

2.  E rendelet alkalmazásában:

   a) „mezőgazdasági termelő”: a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott mezőgazdasági termelő;
   b) „kifizető ügynökség”: az 1290/2005/EK rendelettel összhangban a tagállamok által kijelölt szerv vagy szervek;
   c) „intervenciós ár”: az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek.

3. cikk

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

   a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében;

b)  április 1-jétől a következő év március 31-ig az alábbi ágazatok esetében:

   i. szárított takarmány-ágazat,
   ii. selyemhernyó-ágazat;
  c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:
   i. gabonaágazat,
   ii. vetőmag-ágazat,
   iii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;
   iv. len- és kenderágazat,
   v. tej- és tejtermékágazat;
   d) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;
   e) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;
   f) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság e termékek vonatkozásában szükség esetén a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozza meg aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a gazdasági éveket. [Mód. 5]

4. cikk

Átruházott hatáskörök

Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele, valamint a piaci helyzet változásaira való reagálás érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosíthatja a III. melléklet I. részében szereplő fogalommeghatározásokat.

5. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén: [Mód. 6 ]

   a) rögzítheti a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeket és a melléktermékek értékét;
   b) elfogadhatja az átváltási arányok alkalmazása kapcsán szükséges intézkedéseket.

II.RÉSZ

BELSŐ PIAC

I.CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I.FEJEZET

Állami intervenció és magántárolás

I. szakasz

Az állami intervencióra és a magántárolásra vonatkozó bevezető rendelkezések

6. cikk

Hatály

(1)  Ez a fejezet megállapítja adott esetben az állami intervenció keretében történő felvásárlás szabályait, és rendelkezik magántárolási támogatás nyújtásáról a következő ágazatok tekintetében:

   a) gabona;
   b) rizs
   c) cukor;
   d) olívaolaj és étkezési olajbogyó;
   e) marha- és borjúhús;
   f) tej és tejtermékek;
   g) sertéshús;
   h) juh- és kecskehús.

(2)  E fejezet alkalmazásában:

   a) „gabona”: az Unióban betakarított gabonafélék,
   b) „tej”: az Unióban termelt tehéntej,
   c) „tejszín”: a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.

7. cikk

Uniós eredet

A 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül kizárólag az uniós eredetű termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántárolásukhoz nyújtott támogatásra.

8. cikk

Referenciaárak

(1)  A 6. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek referenciaárai a következők:

   a) a gabonaágazat tekintetében: 101,31 EUR/tonna;
   b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében;
  c) a cukor tekintetében:
   i. fehércukor: 404,4 EUR/tonna a 2009–2010-es gazdasági évtől;
   ii. nyerscukor: 335,2 EUR/tonna a 2009–2010-es gazdasági évtől.
   d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék R3 osztályozású hasított testére a 34. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerint;
  e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében:
   i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;
   ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;
  f) a sertéshúságazat tekintetében 1509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre a 34. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a hasított sertésre vonatkozó uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:
   i. 60–120 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B.II. pontjában megállapított E osztály;
   ii. 120–180 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B.II. pontjában megállapított R osztály.

(2)  A gabona és a rizs tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott referenciaárak a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkoznak. A referenciaárak a 30. cikkben említett valamennyi uniós intervenciós központra érvényesek.

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott referenciaárakat kell alkalmazni a IV. melléklet B. pontja szerinti szabványos minőségű, csomagolatlan, gyártelepi árú cukorra.

(4)  Az e cikk (1) bekezdésében rögzített referenciaárak a termelés és a piacok alakulására figyelemmel a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban módosíthatók.

9. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén létrehoz egy, a cukorpiaci árakra vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló rendszert is.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások vagy gazdasági szereplők árainak azonosítását.

II. szakasz

Állami intervenció

I. alszakasz

Általános rendelkezések

10. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 31. és 32. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban meghatározott további követelményekre és feltételekre figyelemmel állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

   a) közönséges búza, durumbúza, árpa, kukorica és cirok;
   b) hántolatlan rizs;
   c) a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhúságazati friss vagy hűtött hús;
   d) jóváhagyott uniós vállalkozás által közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömegszázalék;
   e) jóváhagyott uniós vállalkozás által tejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

II. alszakasz

A felvásárlás megnyitása

11. cikk

Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra az alábbi időszakokban van lehetőség:

   a) a gabonafélék tekintetében november 1-jétől május 31-ig;
   b) a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;
   c) a marha- és borjúhús tekintetében bármely gazdasági év során végig;
   d) a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől augusztus 31-ig.

12. cikk

Az állami intervenció megnyitása

(1)  A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

   a) meg kell nyitni a közönséges búza tekintetében;
   b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok, hántolatlan rizs, cukor, vaj és sovány tejpor tekintetében a 13. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós korlátokon belül lehet megnyitni;
   c) a marha- és borjúhús tekintetében a Bizottság a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködésealkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a hasított testek 34. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1560 eurót, különös figyelmet fordítva a területi kohéziós elvekre azon regionális piacokra gyakorolt hatások figyelembevétele érdekében, amelyek gazdasága főképpen ettől a típusú terméktől függ. [Mód. 7]

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése 323. cikk alkalmazása nélkül, végrehajtási jogi aktusokkal lezárja az (1) bekezdés c) pontjában említett, a marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót, amennyiben egy reprezentatív időszak során az említett pontban meghatározott feltételek többé nem teljesülnek.

13. cikk

Intervenciós korlátok

(1)  Állami intervenció keretében felvásárlásra az alábbi mennyiségi határokon belül kerülhet sor:

   a) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs tekintetében 0 tonna a 11. cikk a) illetve b) pontjában meghatározott időszakokban;
   b) vaj tekintetében 30 000 tonna a 11. cikk d) pontjában említett minden egyes időszakban;
   c) sovány tejpor tekintetében 109 000 tonna a 11. cikk d) pontjában említett minden egyes időszakban.

(2)  Az (1) bekezdésben említett termékek esetében a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat az állami intervenció folytatásáról az említett bekezdésben meghatározott mennyiségek túllépése esetén is, amennyiben azt a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása szükségessé teszi.

III. alszakasz

Intervenciós árak

14. cikk

Intervenciós árak

(1)  Az intervenciós ár:

   a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként 3 millió tonna maximális felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg;
   b) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt korláton belül felkínált mennyiségre a referenciaár 90 %-a;
   c) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt korláton belül felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg.

(2)  A következő termékek intervenciós árát és az intervenciós mennyiségeket a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén pályázati eljárásokkal határozza meg:

   a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként a 3 millió tonna maximális felkínált mennyiséget túllépő összegekre;
   b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében a 13. cikk (2) bekezdése alkalmazásában;
   c) marha- és borjúhús;
   d) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre a 13. cikk (2) bekezdése alkalmazásában, és
   e) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre a 13. cikk (2) bekezdése alkalmazásában.

Különleges körülmények esetén a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén egyes tagállamokra, illetve egy adott tagállam régióira korlátozhatja a pályázati eljárásokat, valamint a regisztrált piaci átlagárak alapján tagállamonként, illetve tagállamon belül régiónként állapíthatja meg az intervenciós árat és az intervencióra elfogadott mennyiségeket.

(3)  A (2) bekezdés szerinti pályázati eljárásokkal összhangban meghatározott maximális felvásárlási ár nem haladhatja meg:

   a) gabonafélék és hántolatlan rizs esetében a vonatkozó referenciaárat;
   b) marha- és borjúhús esetében a Bizottság által objektív kritériumok alapján a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott összeggel megnövelt, valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában regisztrált piaci átlagárat;
   c) vaj esetében a vonatkozó referenciaár 90 %-át;
   d) sovány tejpor esetében a vonatkozó referenciaárat.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intervenciós árak:

   a) a gabonafélék esetében nem befolyásolják az árak minőségi okokból bekövetkező növekedését vagy csökkenését, és
   b) hántolatlan rizs esetében, ha a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségtől, az intervenciós árakat megfelelően növelni vagy csökkenteni kell. A Bizottság ezenfelül a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén növelheti vagy csökkentheti az intervenciós árat annak biztosítása érdekében, hogy a termelés bizonyos fajták felé tolódjon el.

IV. alszakasz

Intervencióból történő értékesítés

15. cikk

Általános elvek

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésének a piac bármiféle zavarának elkerülésével, a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával, valamint a Szerződés 218. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban kell történnie.

16. cikk

Cukorértékesítés

Az állami intervenció keretében felvásárolt cukrot a kifizető ügynökségek kizárólag az azon gazdasági évre megállapított referenciaárnál magasabb áron értékesíthetik, amelyben az értékesítésre sor kerül.

Ha azonban lehetőség nyílik az intervenciós készleteknek a piac megzavarása nélkül való értékesítésére, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a kifizető ügynökségek:

  a) a cukrot az első bekezdésben említett referenciaárral egyenlő vagy annál alacsonyabb áron is értékesíthetik, amennyiben a cukrot:
   i. állati takarmányként való felhasználásra; vagy
   ii. exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet XVII. mellékletének III. részében felsorolt árukká való feldolgozást követően, vagy;
   iii. az 55. cikkben említett ipari felhasználásra szánják.
   b) a birtokukban lévő, az Unió belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron vagy költségmentesen bocsássák az érintett tagállam vagy – amennyiben valamely tagállam egyetlen ilyen szervezetet sem ismert el – a Bizottság által elismert jótékonysági szervezetek rendelkezésére egyedi sürgősségi segítségnyújtási műveletek keretében való szétosztás céljából.

[V. alszakasz

Az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás

17. cikk

Az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program

(1)  Olyan program jön létre, melynek keretében a tagállamok által kijelölt szervezetek élelmiszeripari termékeket oszthatnak ki az Unió leginkább rászoruló személyei részére. E célra az intervenciós készleteket kell használni, illetve ha nem áll rendelkezésre az élelmiszerosztási program kívánalmainak megfelelő intervenciós készlet, a piacon kell élelmiszert beszerezni.

Az első bekezdésben említett program alkalmazásában „leginkább rászoruló személyek” az olyan természetes személyek (egyének, vagy e személyekből álló családok vagy csoportok), akik szociális és pénzügyi rászorultsága az illetékes nemzeti hatóságok által elfogadott támogathatósági kritériumok szerint megállapított, illetve elismert, vagy a karitatív szervezetek által alkalmazott és az illetékes hatóságok által jóváhagyott kritériumok szerint megítélt.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti programban részt venni kívánó tagállamok élelmiszerosztási programot nyújtanak be a Bizottsághoz, mely a következőket tartalmazza:

   a) a program fő jellemzőinek és célkitűzéseinek részletes ismertetése;
   b) a kijelölt szervezetek;
   c) a hároméves időszak alatt szétosztandó élelmiszer-mennyiség iránti kérelem és más releváns információk.

A tagállamok az élelmiszereket objektív kritériumok alapján, a tápérték és a szétosztásra való alkalmasság figyelembevételével választják ki. E célból a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű élelmiszereket.

(3)  A tagállamoknak a (2) bekezdés első albekezdésével összhangban közölt kérelmei és más relevánsnak ítélt információk alapján a Bizottság hároméves terveket fogad el.

A hároméves terv tagállamonként meghatározza az Unió által biztosított éves keretösszegeket és a tagállamok éves hozzájárulásának minimumát. A program második és harmadik évére megállapított keretösszegek indikatív jellegűek.

A programban részt vevő tagállamok minden évben megerősítik a (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett kérelmeket. E megerősítéseket követően a Bizottság minden évben dönt a végleges keretösszegekről, figyelemmel a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra.

Amennyiben a hároméves tervben szereplő termékek nem állnak rendelkezésre intervenciós készletből abban tagállamban, amelynek szüksége van rájuk, a hároméves terv rendelkezik azok átadásáról olyan tagállamból, ahol azok intervenciós készletből rendelkezésre állnak.

A hároméves terv a végrehajtását érintő fejlemények tükrében módosítható.

(4)  Az (1) bekezdésben említett, a tagállamok által kijelölt szervezetek nem lehetnek kereskedelmi vállalkozások.

Az élelmiszereket ingyenesen kell az említett szervezetek rendelkezésére bocsátani.

A leginkább rászoruló személyek részére történő élelmiszerosztás:

   a) ingyenes; vagy
   b) olyan áron történik, amely semmi esetben sem haladja meg az intézkedést végrehajtó kijelölt szervezetnél felmerülő, a (7) bekezdés második albekezdésének a) és b) pontja alapján fedezhető költségektől eltérő költségek által indokolt szintet.

(5)  A programban részt vevő tagállamok:

   a) éves jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz a program végrehajtásáról;
   b) megfelelő időben tájékoztatják a Bizottságot az élelmiszerosztási programok végrehajtását érintő fejleményekről.

(6)  Az Unió társfinanszírozza a program keretében támogatható költségeket. Ez a társfinanszírozás:

   a) nem haladhatja meg az 500 millió eurót költségvetési évenként összesen; valamint
   b) nem haladhatja meg a támogatható költségek 75%-át, illetve a 2006/596/EK bizottsági határozat(17) I. mellékletében felsorolt, a Kohéziós Alapból a 2007–2013. közötti időszakra történő finanszírozásra jogosult tagállamokban a támogatható költségek 90%-át.

(7)  A program keretében támogatható költségek:

   a) az intervenciós készletekből rendelkezésre bocsátott termékek költségei;
   b) a piacon beszerzett élelmiszerek költségei, valamint
   c) szükség esetén az intervenciós készletekből származó termékek tagállamok közötti szállításának költségei.

   a) az élelmiszereknek a kijelölt szervezetek raktáraiba történő szállításának költségei;
  b) a kijelölt szervezeteknél felmerülő következő költségek azon része, amely közvetlenül a terv végrehajtásához kapcsolódik:
   i. igazgatási költségek;
   ii. a kijelölt szervezetek raktárai és a végső elosztóhelyek közötti szállítási költségek, valamint
   iii. tárolási költségek.

(8)  A tagállamok elvégzik az adminisztratív és fizikai ellenőrzéseket annak biztosítására, hogy a terv végrehajtása az alkalmazandó szabályoknak megfelelően történjen, és meghatározzák a szabálytalanságok esetén alkalmazandó szankciókat.

(9)  Az „európai uniós támogatás” jelzést az Európai Unió jelképével együtt egyértelműen fel kell tüntetni a program keretében szétosztott élelmiszerek csomagolásán, valamint az elosztó pontokon.

(10)  Az uniós program nem érinti az uniós jognak megfelelő olyan egyéb nemzeti programokat, amelyek alapján a leginkább rászoruló személyek részére élelmiszerosztásra kerül sor.

18. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A 17. cikkben említett program költségvetésének hatékony felhasználása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a források tagállamok közötti elosztásának kiszámítására szolgáló módszert, többek között az intervenciós készletek elosztásának és a piacon történő élelmiszervásárlásra rendelkezésre álló pénzügyi eszközök elosztásának módját. Ezenkívül meghatározza az intervenciós készletekből rendelkezésre bocsátott készletek könyv szerinti értékét, valamint a forrásoknak a hároméves terv felülvizsgálatát követő, tagállamok közötti újbóli kiosztásának módszerét.

(2)  A 17. cikkben említett programhoz rendelt költségvetés hatékony és ésszerű felhasználásának biztosítása érdekében, valamint a gazdasági szereplők jogainak és kötelezettségeinek védelmében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírja pályázati eljárások alkalmazását az élelmiszerosztási programok végrehajtásával kapcsolatos összes műveletre vonatkozóan, valamint rendelkezések a pályázati eljárásokban résztvevők által letétbe helyezendő biztosítékokról, a tagállamok által – különösen a termékek intervenciós készletből való kivonására vonatkozó határidők be nem tartása és a hároméves terv végrehajtása során felmerülő komoly hiányosságok és szabálytalanságok esetén – alkalmazandó szankciókról, csökkentésekről és kizárásokról.

19. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén rendelkezéseket fogad el a 17. cikkben említett hároméves terv és a nemzeti élelmiszerosztási programok egységes végrehajtására vonatkozóan. Az említett aktusok az alábbiakra terjednek ki:

   a) a hároméves tervek elfogadására és felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályok és eljárások, valamint az alkalmazandó határidők;
   b) a hároméves tervek elfogadása és felülvizsgálata, valamint a 17. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett végleges keretösszegek;
   c) a hároméves tervbe beépítendő kiegészítő elemekről, az élelmiszerekkel való ellátás szabályairól, valamint az intervenciós termékek kivonására alkalmazandó eljárásokról és határidőkről és a tagállamok közötti átadásról szóló rendelkezések;
   d) a program végrehajtásáról szóló éves jelentések, valamint a nemzeti élelmiszerosztási programok formátumára vonatkozó rendelkezések;
   e) a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében meghatározott költségvisszatérítésre alkalmazandó részletes szabályok, beleértve a pénzügyi felső határokat és a határidőket is;
   f) a pályázati felhívásokra vonatkozó egységes feltételek, beleértve az élelmiszerekre és az azok szállítására alkalmazandó feltételeket is;
   g) a tagállamok által végrehajtandó adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések;
   h) a kifizetési eljárásokra és határidőkre, valamint az azok be nem tartása esetén alkalmazandó csökkentésekre, a számviteli rendelkezésekre, a tagállamok közötti átadás eljárásaira – beleértve az érintett nemzeti intervenciós hatóságok által elvégzendő feladatok leírását is – vonatkozó egységes rendelkezések;
   i) a 17. cikk (9) bekezdése végrehajtásának egységes feltételei.]

III. szakasz

Magántárolás

I. alszakasz

Kötelező támogatás

20. cikk

Támogatásra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 31. és 32. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható:

   i. sózatlan vaj, amely az Unió területén lévő jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék;
   ii. sózott vaj, amely az Unió területén lévő jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma pedig 2 tömegszázalék.

21. cikk

A vajra vonatkozó feltételek és támogatási szint

A vajra vonatkozó támogatás összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.A vaj magántárolásához nyújtott támogatási összegeket – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti a tárolási költségek, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínűsíthető változása figyelembevételével.

Amennyiben a kitárolás idején a betárolás idején előreláthatatlan, kedvezőtlen változás következik be a piacon, a Bizottság – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – növelheti a támogatás összegét. [Mód. 8]

II. alszakasz

Nem kötelező támogatás

22. cikk

Támogatásra jogosult termékek

(1)  Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 31. és 32. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok révén meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható:

   a) fehércukor;
   b) olívaolaj;
   c) kifejlett szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa hasított test, hasított féltest, kompenzált testnegyed, elülső vagy hátulsó negyed formájában, a 34. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó uniós osztályozási rendszerrel összhangban osztályozva;
   d) sertéshús;
   e) juh- és kecskehús.

A kifejlett szarvasmarhafélék húsára jellemző sajátosságok és a piaci helyzet figyelembevétele érdekében a Bizottság szükség esetén a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosíthatja az első albekezdés c) pontjában említett termékek jegyzékét.

(2)  Az (1) bekezdésben említett magántárolási támogatás összegét a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén előre vagy pályázati eljárások útján határozza meg.

23. cikk

A támogatás feltételei a fehércukor esetében

(1)  A piaci helyzetet figyelembe véve a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a fehércukor magántárolására támogatást nyújt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki, amennyiben a fehércukor regisztrált uniós átlagára egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat, és várható, hogy ezen a szinten marad.

(2)  Az (1) bekezdéssel összhangban tárolt cukorra az adott gazdasági év során nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 45. vagy az 56. cikkben említett tárolási intézkedés.

24. cikk

A támogatás feltételei az olívaolaj esetében

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy engedélyezi a tagállamok számára, hogy szerződést kössenek az elegendő garanciát kínáló, jóváhagyott szervekkel az általuk forgalmazott olívaolaj tárolására a piacnak az Unió bizonyos régióiban fellépő súlyos zavarai esetén, többek között, ha a piacon regisztrált átlagár egy reprezentatív időtartam alatt kevesebb, mint:

   a) 1 779 EUR/tonna extraszűz olívaolaj esetében; vagy
   b) 1 710 EUR/tonna szűz olívaolaj esetében; vagy
   c) 1 524 EUR/tonna a 2 fok szabadsavtartalmú, lampant olívaolaj esetében, amely összeg a szabadsav-tartalom növekedésével fokonként 36,70 EUR/tonna értékkel csökken.

25. cikk

A támogatás feltételei a marha- és borjúhúságazat esetében

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy magántárolási támogatást nyújt, amennyiben a 34. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján a regisztrált uniós piaci átlagár a referenciaár 103 %-ánál alacsonyabb, és várhatóan alacsonyabb is marad.

26. cikk

A támogatás feltételei sertéshús esetében

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a hasított sertések tárolásához támogatást nyújt, amennyiben a hasított sertések uniós piaci átlagára – az Unió reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árai alapján – a referenciaár 103 %-ánál alacsonyabb, és várhatóan alacsonyabb is marad.

27. cikk

A támogatás feltételei juh- és kecskehús esetében

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a juh- és kecskehús tárolásához támogatást nyújt, amennyiben a következők közül egy vagy több árjegyzési területen a juh- és kecskehús esetében különösen súlyos piaci helyzet áll elő:

   a) Nagy-Britannia;
   b) Észak-Írország;
   c) bármely tagállam az Egyesült Királyság kivételével.

IV. szakasz

Közös rendelkezések az állami intervenció és a magántárolás kapcsán

I. alszakasz

Általános rendelkezések

28. cikk

A tárolásra vonatkozó szabályok

(1)  A kifizető ügynökségek kizárólag a Bizottság előzetes – a 32. cikk értelmében végrehajtási jogi aktusok révén kiadott – engedélyével tárolhatnak felvásárolt termékeket azon tagállam területén kívül, amelynek joghatósága alá tartoznak.

Belgium és Luxemburg területét e cikk alkalmazásában egyetlen tagállamnak kell tekinteni.

(2)  Ha a tárolás feltétlenül szükséges, akkor az engedélyt meg kell adni, figyelembe véve a következőket:

   a) a raktározási lehetőségek és követelmények abban a tagállamban, amelynek a joghatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint más tagállamokban;
   b) bármely járulékos költség, amely az abban a tagállamban történő raktározásból származik, amelynek joghatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint a szállításból származó bármely járulékos költség.

(3)  Harmadik országban való raktározásra szóló engedély kizárólag akkor adható, ha – a (2) bekezdésben felsorolt feltételek alapján – egy másik tagállamban történő raktározás jelentős nehézségeket okozna.

(4)  A (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a tagállamok mindegyikével folytatott konzultációt követően kell összeállítani.

(5)  Vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek nem alkalmazhatók olyan termékekre, amelyeket:

   a) az (1), a (2) és a (3) bekezdés értelmében adott engedélyt követően szállítanak, vagy
   b) egyik kifizető ügynökségtől a másikhoz szállítanak át.

(6)  Az (1), a (2) és a (3) bekezdés értelmében eljáró kifizető ügynökségek felelősek maradnak az azon tagállam területén kívül tárolt termékekért, amelynek a joghatósága alá tartoznak.

(7)  Ha a termékeket, amelyeket a kifizető ügynökség annak a tagállamnak a területén kívül birtokol, amelynek joghatósága alá tartozik, nem viszik vissza az adott tagállamba, akkor azokat a raktározás helyére vonatkozóan megállapított vagy megállapítandó áron és feltételek szerint kell értékesíteni.

29. cikk

A pályázati eljárásokra vonatkozó szabályok

A pályázati eljárásoknak valamennyi érintett személy részére egyenlő esélyt kell biztosítaniuk.

Az ajánlatok kiválasztásánál azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek. Szerződés odaítélésére mindenesetre nem feltétlenül kerül sor.

30. cikk

Gabona- és a rizságazati intervenciós központok

(1)  Az uniós gabona- és rizságazati tárolólétesítmények különbözőségének figyelembevétele, valamint a gazdasági szereplőknek az állami intervencióhoz való megfelelő hozzáférése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek esetében az intervenciós központokra és raktározási helyszínekre vonatkozó követelményeket, beleértve a minimum tárolókapacitást, valamint az átvett termékek jó állapotának megőrzését szolgáló és a termékeknek a tárolási időszak végén történő elhelyezésére vonatkozó műszaki követelményeket.

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kijelöli a gabona- és a rizságazati intervenciós központokat, figyelembe véve a következő tényezőket:

   a) a központok az érintett termékeket túltermelő területeken helyezkedjenek el;
   b) elegendő ingatlan és műszaki felszerelés álljon rendelkezésre;
   c) elhelyezkedésük kedvező legyen a szállítási eszközök tekintetében.

Minden gabonaféléhez tartozhat külön intervenciós központ.

31. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhat az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túlmutató követelményeket és feltételeket azon termékek vonatkozásában, amelyek felvásárlására a 10. cikk szerint állami intervenció keretében, tárolására pedig magántárolási támogatás mellett kerül sor. E követelmények és feltételek célja az intervencióba vont termékek jogosultságának és minőségének garantálása, különösen a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a mennyiségek, a csomagolás és a címkézés, a korhatárok, a tartósítás, és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az intervenciós ár és a támogatás vonatkozik.

(2)  A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. ckknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rendelkezhet a felvásárlási és eladási áraknak a minőségnek megfelelő növeléséről vagy csökkentéséről, amint azt a 14. cikk (4) bekezdése is említi.

(3)  A marha- és borjúhús ágazatának sajátosságai figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rendelkezhet úgy, hogy a kifizető ügynökségek kötelesek az átvételt követően és a betárolás előtt kicsontoztatni a marhahúst.

(4)  Az intervenciós készletek tárolásának Unió-szerte tapasztalható különbözőségeinek figyelembevétele, valamint a gazdasági szereplőknek az állami intervencióhoz való megfelelő hozzáférése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a következőket:

   a) a gabonától és rizstől eltérő felvásárolandó termékek intervenciós tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények, beleértve a minimum tárolókapacitást, valamint az átvett termékek jó állapotának megőrzését szolgáló és a termékeknek a tárolási időszak végén történő elhelyezésére vonatkozó műszaki követelmények;
   b) a tagállamokban a tárolókban maradt kis mennyiségek tagállami felelősséggel történő, az uniós eljárásnak megfelelő értékesítésére vonatkozó, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségek közvetlen eladását lehetővé tévő rendelkezések.

(5)  Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) rendelkezik a nyújtandó támogatás összegének csökkentéséről;
   b) feltételeket határozhat meg és követelményeket támaszthat az előleg fizetése kapcsán.

(6)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a csalások és szabálytalanságok megelőzését szolgáló intézkedéseket fogad el. Ezen intézkedések között szerepelhet a csaláson vagy szabálytalanságon ért gazdasági szereplők kizárása az intervenciós vagy a magántárolási támogatási rendszerből.

(7)  Az állami intervenciós vagy a magántárolási rendszerben részt vevő gazdasági szereplők jogainak és kötelezettségeinek védelme érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a következőkre vonatkozó szükséges rendelkezéseket:

   a) a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazása;
   b) a gazdasági szereplők nyilvántartásba vétele és héaregisztrációja;
   c) a gazdasági szereplők kötelezettségeinek tiszteletben tartását garantáló biztosíték nyújtása;
   d) e kötelezettségek be nem tartása esetén a biztosíték egy részének vagy egészének elvesztése.

(8)  A termékek műszaki fejlődésére figyelemmel a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosíthatja a IV. melléklet B. részében meghatározott, a cukorra vonatkozó szabványos minőségeket.

32. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e fejezet Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges rendelkezéseket. Ezek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

   a) a termékek jogosultságának megállapítását szolgáló vizsgálatok és módszerek;
   b) a marha-és borjúhús tekintetében azon referenciaidőszak meghatározása, amelynek során a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 12. cikk (2) bekezdése alkalmazásában a piaci árakat regisztrálni kell;
   c) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállításának folyamata és feltételei, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés;
   d) a kicsontozással kapcsolatos műveletek;
   e) az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása a 28. cikknek megfelelően;
   f) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésére vagy elhelyezésére vonatkozó feltételek, különös tekintettel például az értékesítési árakra, a tárolásból való kibocsátás feltételeire, és adott esetben a kibocsátott termékek további felhasználására vagy rendeltetésére;
   g) a 20. cikkben említett termékekre vonatkozó támogatás összegének megállapítása;
   h) cukor és olívaolaj tekintetében azon referenciaidőszak meghatározása, amelynek során a 23. illetve a 24. cikk alkalmazásában a piaci árakat regisztrálni kell;
   i) a 26. cikkben említett reprezentatív sertéspiacok jegyzékének elfogadása;
   j) a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmező közötti szerződés kötése és annak tartalma;
   k) a magántárolásba helyezés, a magántárolás és a kitárolás;
   l) a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltételei;
   m) azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet;
   n) a rögzített áron való felvásárlás vagy a rögzített áron felvásárolt termékek magántárolásához nyújtott támogatás esetén alkalmazandó eljárások szabályai;
  o) pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen:
   i. az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és adott esetben a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani;
   ii. a nyújtandó biztosíték összege;
   iii. a Bizottság tájékoztatása az ajánlatokról és a pályázatokról;
   p) egyes termékek árának tagállamok általi bejelentésére vonatkozó szabályok;
   q) a tagállamok által végrehajtandó ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések;
   r) a tagállamok által a Bizottsággal közlendő információk.

33. cikk

A 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül elfogadandó323. cikk alkalmazása nélkül elfogadandó végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése323. cikk alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők érdekében:

   a) a 13. cikk (1) bekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt mennyiségi határok és mennyiségi korlátok tiszteletben tartása;
   b) közönséges búza tekintetében a 14. cikk (2) bekezdésében említett pályázati eljárás megindítása.

II. alszakasz

A hasított testek osztályozására vonatkozó egyedi rendelkezések

34. cikk

Az uniós osztályozási rendszer és alkalmazásának ellenőrzése

(1)  A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően a következő ágazatokban kell alkalmazni:

   a) marha- és borjúhús: a kifejlett marhák hasított teste vonatkozásában;
   b) sertéshús: a nem tenyészállatként tartott sertések hasított teste vonatkozásában.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a juhok hasított teste vonatkozásában az V. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatják az uniós osztályozási rendszert.

(2)  A kifejlett marhák és juhok hasított teste osztályozásának vonatkozásában a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló uniós ellenőrző bizottság az Unió nevében helyszíni ellenőrzéseket végez. Ez a bizottság jelentésben számol be a Bizottságnak és a tagállamoknak az elvégzett ellenőrzésekről.

Az elvégzett ellenőrzések költségeit az Unió fedezi.

35. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A műszaki fejlődés, valamint az egyes ágazatok igényeinek figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosíthatja és aktualizálhatja az V. mellékletben szereplő meghatározásokat, valamint a kifejlett marhák, sertések és juhok hasított testének osztályozására, azonosítására és kiszerelésére vonatkozó szabályokat.

(2)  A különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében – legyenek azok akár állami intervenciós, akár magántárolási intézkedések a marha- és borjúhús, a sertéshús vagy a juhhús ágazatában – a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) elfogadhatja a hasított testek osztályozására, besorolására (automatizált minősítési módszerek alkalmazásával is), azonosítására, tömegének mérésére és jelölésére vonatkozó rendelkezéseket;
   b) eltéréseket tehet lehetővé egyes előírásoktól, és egyes termékek kapcsán további rendelkezéseket fogadhat el, például a marhahúságazatban a húsossági és a faggyússági osztályokba sorolás, valamint a juhhúságazatban a test súlya, a hús színe és faggyúborítottsága kapcsán;
   c) megállapíthatja az uniós átlagárak kiszámítására vonatkozó szabályokat, valamint a gazdasági szereplők adatszolgáltatási kötelezettségeit a marha-, sertés- és juhtestek vonatkozásában, különösen a piaci helyzetet és a reprezentatív árakat illetően;
  d) megállapíthatja az intervenciós és a magántárolás további szabályait, különösen a következők vonatkozásában:
   i. a vágóhidak által az V. melléklet A.III. pontja értelmében meghozandó intézkedések;
   ii. a tagállamok számára kérelem nyomán biztosítható eltérések olyan vágóhidak kapcsán, ahol csak kevés szarvasmarhát vágnak;
   e) meghatározhatja a kis tömegű bárányok hasított testére vonatkozó kritériumokat;
   f) rendszeresen felülvizsgálhatja a súlyozási együtthatókat.

(3)  Az Unión belüli különbségek figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) engedélyezheti a tagállamoknak, hogy az V. melléklet A. III. pontjában szereplő, a kifejlett szarvasmarhák hasított testének osztályozására szolgáló húsossági és faggyússági osztályokat további, legfeljebb három alosztályra bontsák;
   b) a piaci árak megállapítása céljából előírhatja a hasított testeknek és féltesteknek az V. melléklet A.IV. pontjában szereplőtől eltérő kiszerelését;
   c) engedélyezheti a tagállamoknak, hogy ne alkalmazzák a hasított sertésre vonatkozó osztályozási rendszert, valamint hogy a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is használjanak;
  d) további rendelkezéseket és követelményeket fogadhat el, többek között:
  i. engedélyezheti a tagállamoknak a hasított sertéstestek eltérő kiszerelését, amennyiben a következő feltételek egyike teljesül:
   területükön a szokásos kereskedelmi gyakorlat eltér a szabványos kiszerelési módtól;
   a műszaki követelmények azt indokolják;
   a hasított testek bőrét egységes módon fejtik le.
   ii. engedélyezheti a tagállamoknak a hasított juhtestek eltérő kiszerelését, amennyiben a referencia-kiszerelések nem használatosak;
   e) előírhatja a tagállamoknak közigazgatási szankciók alkalmazását az olyan szabálytalanságok elkerülése érdekében, mint a pecsétek és címkék hamisítása illetve jogtalan használata, vagy az engedéllyel nem rendelkező személyek által végzett minősítés.

(4)  A kifejlett marhák, a sertések és a juhok hasított testének pontos és megbízható osztályozása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírhatja, hogy a minősítést megfelelően képzett minősítők végezzék.

(5)  Az osztályozási rendszer megbízhatóságának szavatolása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rendelkezéseket fogadhat el az elvégzendő ellenőrzésekről és a meg nem felelő alkalmazás esetén kiszabandó szankciókról.

(6)  Annak érdekében, hogy az uniós ellenőrző bizottság teljesítse küldetését, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírhatja annak feladatait és összetételének módját.

36. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:

  a) a hasított marha-, sertés- és juhtestek uniós osztályozási rendszerének alkalmazása, különösen:
   i. az osztályozási eredményekkel kapcsolatos tájékoztatás;
   ii. a helyszíni ellenőrzések, ellenőrzési jelentések és a kapcsolódó intézkedések;
   iii. az uniós ellenőrző bizottság által az Unió nevében a kifejlett marhák és juhok hasított testének osztályozását érintő helyszíni ellenőrzések;
   b) pontos tagállami adatközlés a Bizottság felé, különösen a hasított marha-, sertés- és juhtestek áraival kapcsolatban;
   c) adatközlés a vágóhidakról és más árjegyző szervekről, valamint a marhahúságazatban az árak regisztrálásánál figyelembe vett régiókról;
   d) az uniós ellenőrző bizottság által az Unió nevében végzett, a kifejlett marhák és juhok hasított testének árbejelentését érintő helyszíni ellenőrzések.

II.FEJEZET

Különleges intervenciós intézkedések

I. szakasz

Rendkívüli piactámogatási intézkedések

37. cikk

Állatbetegségek

(1)  Az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából erednek, a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén az érintett piac vonatkozásában rendkívüli támogatási intézkedéseket hozhat.

Az első albekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatokra alkalmazandók:

   a) marha- és borjúhús;
   b) tej és tejtermékek;
   c) sertéshús;
   d) juh- és kecskehús;
   e) tojás;
   f) baromfihús.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

A szóban forgó intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok haladéktalanul megtették a betegség gyors felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely az érintett piac támogatásához feltétlenül szükséges.

38. cikk

Fogyasztói bizalomvesztés

A baromfihús- és a tojáságazat tekintetében a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén rendkívüli piactámogatási intézkedéseket fogadhat el a közvetlenül a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében.

Ezeket az intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

39. cikk

Finanszírozás

(1)  A 37. és a 38. cikkben említett rendkívüli intézkedésekhez az Unió a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, az nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

II. szakasz

Intézkedések a gabona- és rizságazatban

40. cikk

Különleges piaci intézkedések a gabonaágazatban

(1)  Amennyiben a piaci helyzet úgy kívánja, a piac megzavarásának kockázatával szembeni hathatós fellépés érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, melyeket szükség esetén a 322. cikkben előírt sürgősségi eljárás keretében fogad el, különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. Ilyen intervenciós intézkedések különösen akkor hozhatók, ha az Unió egy vagy több régiójában a piaci árak az intervenciós árhoz képest csökkennek, vagy fennáll a veszélye az ilyen csökkenésnek. [Mód. 9]

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e cikkhez kapcsolódó szükséges intézkedéseket. Ezek vonatkozhatnak különösen egyes eljárásokra, értesítésekre, műszaki követelményekre és a tagállamok által végrehajtandó adminisztratív vagy fizikai ellenőrzésekre.

41. cikk

Különleges piaci intézkedések a rizságazatban

(1)  A piac megzavarásának kockázatával szembeni hathatós fellépés érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, melyeket szükség esetén a 322. cikknek megfelelően sürgősségi eljárás keretében fogad el, különleges intézkedéseket hozhat a következők tekintetében:

   a) az Unió egyes régióiban az e rész I. fejezetének II. szakasza szerinti állami intervenció nagyarányú alkalmazásának megakadályozása a rizságazatban;
   b) a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében fellépő hiányának pótlása.

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikkhez kapcsolódó szükséges intézkedéseket. Ezek vonatkozhatnak különösen egyes eljárásokra, értesítésekre, műszaki követelményekre és a tagállamok által végrehajtandó közigazgatási vagy fizikai ellenőrzésekre.

III. szakasz

Intézkedések a cukorágazatban

42. cikk

A cukorrépa minimálára

(1)  A kvóta-cukorrépa minimálára a 2009–2010-es gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

(2)  Az (1) bekezdésben említett minimálárat a IV. melléklet B. részében meghatározott szabványos minőségű cukorrépára kell alkalmazni.

(3)  A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a szabványos minőségtől való eltérés függvényében áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazított minimálárat megfizetni.

Amennyiben a cukorrépa tényleges minősége eltér a szabványostól, az ár kiigazítása érdekében az első albekezdésben említett áremeléseket és árcsökkentéseket kell alkalmazni a Bizottság által a 46. cikk a) pontja értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározott szabályokkal összhangban.

(4)  Az 57. cikkben meghatározott többletilletékkel terhelt ipari cukor vagy többletcukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozásnak úgy kell kiigazítania a beszerzési árat, hogy az legalább a kvóta-cukorrépa minimálárával egyenlő legyen.

43. cikk

Szakmán belüli megállapodások

(1)  A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződéseknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a Bizottság által a 46. cikk b) pontja értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározott vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(2)  A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersanyagok uniós termelői és az uniós cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

(3)  A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

   a) kvótacukornak; vagy
   b) kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(4)  Minden cukorgyártó vállalkozás tájékoztatja azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következőkről:

   a) a (3) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;
   b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

(5)  Azon cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán a cukorkvótájuknak megfelelő cukorrépa-mennyiségre, amelyet adott esetben a 45. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért kötelesek megfizetni legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát.

(6)  A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam jóváhagyása esetén – eltérhetnek a (3), (4) és (5) bekezdéstől.

(7)  Ha nem született szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető szükséges lépéseket.

44. cikk

Termelési díj

(1)  A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő, az 50. cikk (2) bekezdésében említett cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2)  A termelési díj mértéke a kvótacukor és a kvóta-inulinszirup tekintetében tonnánként 12,00 EUR. Az izoglükóz esetében a termelési díj a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

(3)  A tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki az (1) bekezdésnek megfelelően fizetett termelési díj teljes összegét.

A díj fizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4)  Az uniós cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, a cukornád- vagy a cikóriatermelők viseljék az adott termelési díj legfeljebb 50 %-át.

45. cikk

A cukor kivonása

(1)  A piac szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszint melletti megőrzése érdekében, figyelembe véve az Uniónak a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy egy adott gazdasági évben kivonja a piacról azokat a kvótacukor- vagy kvótaizoglükóz-mennyiségeket, amelyek meghaladják az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított küszöbértéket.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kivonási küszöbértéket minden egyes, kvótával rendelkező vállalkozás esetében úgy kell kiszámítani, hogy annak kvótáját megszorozzák azzal az együtthatóval, amelyet a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén a várható piaci tendenciák alapján az előző gazdasági év március 16-ig határozhat meg.

A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – határozhat úgy, hogy vagy kiigazítja, vagy – amennyiben e bekezdés első albekezdésének megfelelően korábban nem hoztak ilyen döntést – megállapítja az együtthatót.

(3)  Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a saját költségén tárolja a következő gazdasági év kezdetéig a kvótán belül termelt cukornak a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladó mennyiségét. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor- vagy izoglükóz-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor vagy izoglükóz teljes egészét vagy egy részét:

   a) olyan többletcukornak vagy többletizoglükóznak tekinti, amely ipari cukorrá vagy ipari izoglükózzá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy
   b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy része a Szerződés 218. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó uniós kötelezettségvállalások betartása mellett fenntartható exportra.

(4)  Amennyiben az Unió cukorellátása nem megfelelő, a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a kivont cukor bizonyos mennyisége a kivonás időtartamának vége előtt eladható az uniós piacon.

(5)  Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz vagy az e cikk (3) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 42. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a kivont cukrot a (4) bekezdés szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik az uniós piacon, a cukorrépa-termelők részére a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

46. cikk

Átruházott hatáskörök

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a 42 cikk (3) bekezdése értelmében alkalmazandó árkiigazítások;
   b) a 43. cikk (1) bekezdésében említett szállítási szerződések és vásárlási feltételek;
   c) a 43. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok.

IV. szakasz

A kínálat kiigazítása

47. cikk

A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A kereskedelmi szervezetek és a közös kereskedelmi szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következő intézkedéseket hozhatja az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazata tekintetében:

   a) a minőség javítására irányuló intézkedések;
   b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések;
   c) a piaci ártendenciák regisztrálásának megkönnyítésére irányuló intézkedések;
   d) az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

48. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén rendelkezéseket fogadhat el a 47. cikkben említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódó eljárásokra és műszaki feltételekre vonatkozóan.

III.FEJEZET

Termeléskorlátozási rendszerek

I. szakasz

Általános rendelkezések

49. cikk

Kvótarendszerek és termelési potenciál

(1)  Az alábbi termékekre vonatkozik kvótarendszer:

   a) tej és egyéb tejtermékek az 58. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében;
   b) cukor, izoglükóz és inulinszirup.

(2)  Ha az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kvótarendszerek keretében egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és ha a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup tekintetében nem használja fel az 54. cikkben meghatározott többletmennyiségeket, az ilyen mennyiségekre a II. és III. szakaszban meghatározott feltételek mellett többletilletéket kell fizetni.

(3)  A borágazat vonatkozásában a termelési potenciállal kapcsolatos szabályokat a jogszerűtlen telepítések, az átmeneti telepítési jogok, valamint a kivágási program tekintetében az V. szakaszban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.

II. szakasz

Cukor

I. alszakasz

A kvóták kiosztása és kezelése

50. cikk

Kvótakiosztás

(1)  A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti vagy regionális szintű kvótáit a VI. melléklet határozza meg.

(2)  A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és az 51. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő a 318/2006/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2007–2008-as gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3)  Abban az esetben, ha a kvóta kiosztása egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

51. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1)  A tagállamok kérelemre jóváhagyják azt a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, illetve azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket az 55. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás:

   a) igazolja professzionális termelési kapacitását;
   b) hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;
   c) jóváhagyását nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2)  A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítása vagy a finomítás történik, tájékoztatja a következőkről:

   a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama;
   b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok;
   c) az értékesített fehércukor-mennyiségek, és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

52. cikk

A nemzeti kvóták kiigazítása

A tagállamok által az 53. cikkel összhangban hozott intézkedések nyomán a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiigazítja a VI. mellékletben szereplő kvótákat.

53. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés

(1)  A tagállamok a 2008–2009-es gazdasági évre és azt követően legfeljebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak.

(2)  A tagállamok a VII. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve átcsoportosíthatnak kvótákat a vállalkozások között.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

II. alszakasz

A kvóták túllépése

54. cikk

Hatály

A cukor, izoglükóz vagy inulinszirup azon mennyiségeit, amelyet valamely gazdasági év folyamán az 50. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

   a) fel lehet használni egyes, az 55. cikkben említett termékek feldolgozásához;
   b) át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe az 56. cikkel összhangban;
   c) fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló .../.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) III. címével összhangban; vagy
   d) exportálni lehet a Bizottság által a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 218. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával.

Az egyéb mennyiségekre az 57. cikkben említett többletilletéket kell kivetni.

55. cikk

Ipari cukor

(1)  Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

   a) az 51. cikkel összhangban jóváhagyott gyártó és az ugyancsak az 51. cikkel összhangban jóváhagyott felhasználó között a gazdasági év vége előtt létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; valamint
   b) a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2)  A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén összeállíthatja azon termékek jegyzékét, amelyek gyártásához az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup felhasználható.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

   a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;
   b) egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználására kerül sor;
   c) egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

56. cikk

A többletcukor átvitele

(1)  Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglükózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2)  Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás:

  a) tájékoztatja az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatározandó időpont előtt:
   az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről az adott gazdasági év február 1-je és augusztus 15-e között,
   az átvitelre kerülő egyéb cukor- vagy inulinszirup-mennyiségről az adott gazdasági év február 1-je és augusztus 15-e között;
   b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3)  Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4)  Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

(5)  Az e cikkel összhangban tárolt cukorra az adott gazdasági év során nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 23. vagy a 45. cikkben említett tárolási intézkedés.

57. cikk

Többletilleték

(1)  Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

   a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többletinulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági évre kvóta szerinti termelésébe átvitt és az 56. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, vagy az 54. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;
   b) azon ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségekre, amelyek tekintetében a Bizottság által a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy feldolgozták az 55. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikévé;
   c) azon cukor- és izoglükóz-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 45. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 45. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozódásának elkerülése érdekében a Bizottság a többletilletéket a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, kellően magas szinten állapítja meg.

(3)  Az (1) bekezdésben említett többletilletéket a tagállam a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett termelt mennyiségeknek a függvényében veti ki, amelyek az említett vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

III. szakasz

Tej

I. alszakasz

Általános rendelkezések

58. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E szakasz alkalmazásában:

   a) „tej”: az egy vagy több tehén fejésével nyert termék;
   b) „egyéb tejtermékek”: a tejen kívül valamennyi tejtermék, különösen a sovány (fölözött) tej, a tejszín, a vaj, a joghurt és a sajt; melyeket adott esetben a Bizottság által a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározandó együttható alkalmazásával „tejegyenértékre” számítanak át;
   c) „termelő”: valamely tagállam földrajzi területén mezőgazdasági üzemmel rendelkező olyan mezőgazdasági termelő, aki tejet állít elő és értékesít, vagy arra készül, hogy a közeljövőben ezzel a tevékenységgel fog foglalkozni;
   d) „mezőgazdasági üzem”: a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott mezőgazdasági üzem;
  e) „felvásárló”: olyan vállalkozás vagy csoport, amely termelőktől tejet vásárol
   begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás céljából, többek között szerződés alapján,
   tej vagy más tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó egy vagy több vállalkozás részére történő értékesítés céljára.
   f) „szállítás”: a termelő által a felvásárló részére végzett tejszállítás – ide nem értve az egyéb tejtermékek szállítását –, függetlenül attól, hogy a szállítást a termelő, a felvásárló, az ilyen termékeket feldolgozó vagy kezelő vállalkozás vagy harmadik fél végzi-e;
   g) „közvetlen értékesítés”: tejnek a termelő által közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítése vagy átadása, valamint egyéb tejtermékeknek a termelő által végzett értékesítése vagy átadása.
   h) „értékesítés”: tej szállítása, vagy tej vagy egyéb tejtermékek közvetlen értékesítése;
   i) „egyéni kvóta”: a termelő számára egy adott tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan meghatározott kvóta április 1-jén;
   j) „nemzeti kvóta”: az 59. cikkben említett, az egyes tagállamok számára meghatározott kvóta;
   k) „rendelkezésre álló kvóta”: az a kvóta, amely a termelők rendelkezésére áll az abba a tizenkét hónapos időszakba eső március 31-én, amelyre a többletilletéket kiszámították, figyelembe véve az e rendelet szerinti valamennyi olyan átadást, értékesítést, átcsoportosítást és ideiglenes újrafelosztást, amelyre az adott tizenkét hónapos időszak folyamán sor került.

(2)  Az (1) bekezdés e) pontjában szereplő fogalommeghatározás kapcsán felvásárlónak tekintendő minden olyan, egyazon földrajzi területhez tartozó felvásárlókból álló csoport is, amely tagjainak megbízásából elvégzi a többletilleték fizetéséhez szükséges igazgatási vagy számviteli műveleteket. E tekintetben Görögország egyetlen földrajzi területnek tekintendő, és felvásárlói csoportnak minősíthet valamely hivatalos szervet.

(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a piacon értékesített teljes tej- és tejtermékmennyiségre kiterjedjen a kvótarendszer hatálya, a Bizottság a „szállítás” (1) bekezdés f) pontjában szereplő meghatározásának tiszteletben tartása mellett a 80. cikk (1) bekezdésének i) pontjával összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiigazíthatja a „közvetlen értékesítés” meghatározását.

(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tejkvótarendszer hatálya minden különleges helyzetre kiterjedjen, a Bizottság a 80. cikk (1) bekezdésének h) pontjával összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén további meghatározásokat fogadhat el a rendszer működésével kapcsolatban.

II. alszakasz

A kvóták kiosztása és kezelése

59. cikk

Nemzeti kvóták

(1)  A 2008. április 1-jétől számított hét egymást követő tizenkét hónapos időszak (a továbbiakban: tizenkét hónapos időszakok) során értékesített tej és egyéb tejtermékek termelésére vonatkozó nemzeti kvótákat a VIII. melléklet rögzíti.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kvótákat a 60. cikkel összhangban kell kiosztani a termelőknek, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között. A nemzeti kvóták esetleges túllépését e szakasznak megfelelően minden egyes tagállamban nemzeti szinten állapítják meg, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között.

(3)  A VIII. mellékletben szereplő nemzeti kvótákat az általános piaci helyzet és az egyes tagállamokban fennálló sajátos körülmények figyelembevételével történő esetleges felülvizsgálat sérelme nélkül kell meghatározni.

(4)  Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti kvóták magukban foglalják a felvásárlóknak szállított vagy közvetlenül értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék teljes mennyiségét, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti intézkedés hatálya alá tartozik-e.

(5)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikk tagállamok általi egységes végrehajtásához szükséges szabályokat. Ezek vonatkozhatnak eljárásokra, értesítésekre és műszaki követelményekre.

60. cikk

Egyéni kvóták

(1)  A termelők 2008. április 1-jén meglévő egyéni kvótájának vagy kvótáinak – a kvóták 2008. április 1-jén érvényes átadásának, értékesítésének vagy átcsoportosításának sérelme nélkül – meg kell egyezniük a 2008. március 31-én meglévő egyéni kvótáikkal.

(2)  A termelők egy vagy két egyéni kvótával rendelkezhetnek, amelyek közül az egyiket a szállítások, a másikat pedig közvetlen értékesítés céljából vehetik igénybe. A termelő rendelkezésére álló mennyiségek kvóták közötti átcsoportosítását kizárólag a tagállam illetékes hatósága hajthatja végre a termelő megfelelően indokolt kérelme alapján.

(3)  Amennyiben egy termelő két kvótával rendelkezik, a fizetendő többletilletékhez való hozzájárulását a két kvóta mindegyikére külön-külön ki kell számítani.

(4)  A finn nemzeti kvótának az 59. cikkben említett szállításokra kiosztott részét a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén legfeljebb 200 000 tonnára emelheti a finnországi SLOM-termelők kompenzálása érdekében. Ezt az uniós jognak megfelelően kiosztandó tartalékot kizárólag azon termelők javára lehet felhasználni, akiknek a termelés újbóli megkezdésére vonatkozó jogát a csatlakozás érintette.

(5)  Az egyéni kvótákat adott esetben valamennyi érintett tizenkét hónapos időszak vonatkozásában módosítani kell annak érdekében, hogy az egyes tagállamok esetében a szállításokra és a közvetlen értékesítésekre vonatkozó egyéni kvóták összege ne haladja meg a 62. cikknek megfelelően kiigazított nemzeti kvóta megfelelő részét, figyelembe véve minden olyan levonást is, amely a 64. cikk rendelkezéseinek megfelelően a nemzeti tartalék növelésére szolgál.

61. cikk

Kvóták kiosztása a nemzeti tartalékból

A tagállamok elfogadják azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottsággal közlendő objektív kritériumok alapján a 64. cikk szerinti nemzeti tartalékból kiosszák a termelők számára a kvóták egészét vagy egy részét.

62. cikk

A kvóták kezelése

(1)  A Bizottság a 81. cikk (a) pontja értelmében végrehajtási jogi aktusok révén minden egyes tagállamra és minden egyes időszakra vonatkozóan az adott időszak vége előtt kiigazítja a nemzeti kvótákon belül a „szállításokhoz” és a „közvetlen értékesítéshez” tartozó mennyiségek felosztását, figyelembe véve a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták között a termelők kérelmére végrehajtott átcsoportosításokat.

(2)  A tagállamok minden évben továbbítják a Bizottsághoz a Bizottság által a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó időpontig és a 316. cikk (3) bekezdése értelmében végrehajtási jogi aktusokban meghatározott szabályok tiszteletben tartásával a következőkhöz szükséges információkat:

   a) az e cikk (1) bekezdésében említett kiigazítás végrehajtása;
   b) az általuk fizetendő többletilleték kiszámítása.

(3)  Az e cikkhez kapcsolódó szabályokat a Bizottság a 80. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, illetve a 81. cikk g) pontjának értelmében végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el.

63. cikk

Zsírtartalom

(1)  Minden termelő tekintetében meg kell határozni azt a referencia-zsírtartalmat, amelyet az adott termelőnek a szállításokra kiosztott egyéni kvótára kell alkalmazni.

(2)  A termelőknek a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban 2008. március 31-én kiosztott kvóták tekintetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik az adott kvóta vonatkozásában az adott időpontban alkalmazott referencia-zsírtartalommal.

(3)  A referencia-zsírtartalmat módosítani kell a 60. cikk (2) bekezdésében említett átcsoportosítások alkalmával, valamint a kvótáknak a Bizottság által a 81. cikk b) pontjának értelmében végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó szabályokkal összhangban történő megszerzése, átruházása vagy ideiglenes átruházása esetén.

(4)  Azon új termelők esetében, akik szállításra vonatkozó, teljes egészében a nemzeti tartalékból származó egyéni kvótával rendelkeznek, a zsírtartalmat a Bizottság által a 81. cikk b) pontjának értelmében végrehajtási jogi aktusokban megállapítandó szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(5)  Az (1) bekezdésben említett egyéni referencia-zsírtartalmat – adott esetben – e rendelet hatálybalépésekor, majd ezt követően a tizenkét hónapos időszakok kezdetén szükség szerint ki kell igazítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok vonatkozásában az egyéni reprezentatív zsírtartalmak súlyozott átlaga ne haladja meg kilogrammonként 0,1 grammnál nagyobb mértékben a IX. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat.

64. cikk

Nemzeti tartalék

(1)  Minden egyes tagállam létrehoz egy, a VIII. mellékletben rögzített nemzeti kvóták részét képező nemzeti tartalékot, amely különösen a 61. cikkben meghatározott kvótakiosztás céljára szolgál. A nemzeti tartalékot az adott körülményektől függően vagy bizonyos mennyiségek 65. cikk szerinti visszavonása, vagy az átruházások egy részének a 69. cikk szerinti visszatartása, vagy pedig valamennyi egyéni kvóta egyöntetű csökkentése révén töltik fel. A szóban forgó kvóták megtartják eredeti rendeltetésüket (azaz szállításra vagy közvetlen értékesítésre vonatkoznak).

(2)  A tagállamok részére kiosztott bármilyen kiegészítő kvótát automatikusan a nemzeti tartalékba kell helyezni, és az előrelátható szükségletnek megfelelően szállításokra és közvetlen értékesítésekre kell felosztani.

(3)  A nemzeti tartalékba helyezett kvótákra nem vonatkozik referencia-zsírtartalom.

65. cikk

A termelés szüneteltetésének esetei

(1)  Ha valamely egyéni kvótával rendelkező természetes vagy jogi személy egy tizenkét hónapos időszak alatt már nem teljesíti az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett feltételeket, a megfelelő mennyiségeket legkésőbb a következő naptári év április 1-jéig vissza kell juttatni a nemzeti tartalékba, kivéve ha az adott természetes vagy jogi személy az említett időpontot megelőzően ismét az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti termelővé válik.

Ha e személy legkésőbb a visszavonást követő második tizenkét hónapos időszak végéig ismét termelővé válik, a tőle visszavont egyéni kvóta egészét vagy egy részét legkésőbb az alkalmazás időpontját követő április 1-jéig újra ki kell osztani a részére.

(2)  Az olyan esetekben, amikor a termelő egyéni kvótájának 85 %-ánál kevesebbet értékesít legalább egy tizenkét hónapos időszakban, a tagállamok eldönthetik, hogy a fel nem használt kvóta egészét vagy egy részét visszajuttassák-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, milyen feltételekkel.

A tagállamok meghatározhatják, hogy egy adott kvóta milyen feltételek mellett juttatható vissza az érintett termelőnek, amennyiben az újrakezdi értékesítési tevékenységet.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó vis maior esetén, valamint kellően indokolt és az illetékes hatóság által elismert, az érintett termelő termelési kapacitását átmenetileg befolyásoló esetekben.

66. cikk

Ideiglenes átruházások

(1)  A tagállamok minden egyes tizenkét hónapos időszak végéig engedélyezik az adott időszakra vonatkozóan az egyéni kvóták azon részének ideiglenes átruházását, amelyet a kvóták igénybevételére jogosult termelők nem szándékoznak felhasználni.

A tagállamok a termelői kategóriák vagy az érintett tejtermelési struktúrák szerint szabályozhatják az átruházásokat, azokat a felvásárló szintjére vagy adott régión belülre korlátozhatják, a 65. cikk (3) bekezdésében említett esetekben engedélyezhetik a teljes körű átruházást, és meghatározhatják, hogy milyen mértékig ismételhetik meg a termelők az átruházásokat.

(2)  Bármely tagállam határozhat úgy, hogy a következő egy vagy két kritérium alapján nem hajtja végre az (1) bekezdést:

   a) strukturális változtatások és kiigazítások elősegítésének szükségessége;
   b) elsőrendű igazgatási szükségletek.

67. cikk

A kvóták földterülettel együtt történő átruházása

(1)  Amennyiben a mezőgazdasági üzemet eladják, bérbe adják, tényleges öröklés vagy a későbbi örökség részét képező adomány útján vagy a termelő tekintetében hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel átruházzák, az egyéni kvótákat a tagállamok által meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően és a tejtermeléshez használt területek vagy más objektív kritériumok, valamint – adott esetben – a felek között létrejött bármely megállapodás figyelembevételével a mezőgazdasági üzemmel együtt át kell ruházni az azt átvevő termelőkre. A kvóták azon részét, amelyet – adott esetben – nem ruháztak át a mezőgazdasági üzemmel együtt, a nemzeti tartalékba kell helyezni.

(2)  Ha a kvótákat az (1) bekezdéssel összhangban földhaszonbérlet útján vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel ruházták vagy ruházzák át, a tagállamok – objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával – határozhatnak úgy, hogy a kvóta nem ruházható át a mezőgazdasági üzemmel együtt.

(3)  Amennyiben földet hatóságokra és/vagy közérdekű felhasználás céljára ruháznak át, vagy ha az átruházás nem mezőgazdasági céllal történik, a tagállamok gondoskodnak azon intézkedések meghozataláról, amelyek szükségesek a felek jogos érdekeinek védelméhez, és különösen ahhoz, hogy az ilyen földterületet átadó termelők folytathassák a tejtermelést, amennyiben ez a szándékuk.

(4)  A felek közötti megállapodás hiányában olyan esetekben, amikor a bérleti időtartam anélkül jár le, hogy azt hasonló feltételek mellett meg lehetne hosszabbítani, vagy hasonló joghatással járó helyzetekben, a szóban forgó egyéni kvótákat – a tagállam által elfogadott rendelkezésekkel összhangban és a felek jogos érdekeinek figyelembevételével – részben vagy egészben át kell ruházni a bérletet átvevő termelőkre.

68. cikk

Különleges átruházási intézkedések

(1)  A tejtermelés sikeres szerkezetátalakítása vagy a környezet javítása érdekében és az érintett felek jogos érdekeinek figyelembevételével a tagállamok az általuk meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően:

   a) ellentételezést biztosíthatnak egy vagy több éves részletben azon termelők részére, akik vállalják tejtermelésük egészének vagy egy részének tartós megszüntetését, és az így felszabadult egyéni kvótákat a nemzeti tartalékba utalhatják;
   b) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett egy tizenkét hónapos időszak kezdetén az illetékes hatóság vagy az e hatóság által kijelölt szerv térítés ellenében újból kioszthatja a termelők részére azon egyéni kvótákat, amelyeket más termelők az előző tizenkét hónapos időszak végén véglegesen felszabadítottak a fent említett térítéssel megegyező, egy vagy több éves részletben nyújtott ellentételezés fejében;
   c) központosíthatják és felügyelhetik a kvóták termőföld nélkül történő átruházásait;
   d) a környezet javítása céljából átruházott földterület esetén elrendelhetik, hogy az érintett egyéni kvótát olyan termelőnek juttassák, aki megválik a földterülettől, de folytatni kívánja a tejtermelést;
   e) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a régiókat vagy begyűjtési területeket, amelyeken belül a tejtermelés szerkezetének javítása érdekében engedélyezhető a kvóták tartós átruházása a megfelelő földterület átruházása nélkül;
   f) a termelő által az illetékes hatósághoz vagy az e hatóság által kijelölt szervhez benyújtott kérelem alapján engedélyezhetik a tejtermelés szerkezetének a mezőgazdasági üzem szintjén történő javítása vagy a termelés külterjesítésének lehetővé tétele céljából a kvótáknak a megfelelő földterület nélküli végleges átruházását és fordítva.

(2)  Az (1) bekezdés végrehajtható nemzeti szinten, megfelelő területi szinten vagy meghatározott begyűjtési területeken.

69. cikk

Kvóták visszatartása

(1)  A 67. és a 68. cikkben említett átruházások esetén a tagállamok objektív kritériumok alapján visszatarthatják az egyéni kvóták egy részét nemzeti tartalékuk számára.

(2)  Ha a kvótákat a 67. és a 68. cikkel összhangban a megfelelő földterülettel együtt vagy anélkül ruházták vagy ruházzák át földhaszonbérlet vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközök révén, a tagállamok objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával, határozhatnak arról, hogy az átruházott kvóta egésze vagy egy része visszakerüljön-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, milyen feltételekkel.

70. cikk

A kvóták megszerzéséhez kapcsolódó támogatás

A kvóták e szakasz alapján történő értékesítése, átruházása vagy kiosztása kapcsán egyetlen állami hatóság sem nyújthat a kvóták megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó pénzügyi támogatást.

III. alszakasz

A kvóták túllépése

71. cikk

Többletilleték

(1)  A tejre és az egyéb tejtermékekre vonatkozóan a II. alszakasznak megfelelően megállapított nemzeti kvótán felül értékesített mennyiségek után többletilletéket kell fizetni.

Az illeték összege a tej 100 kilogrammjára 27,83 EUR.

Mindazonáltal a 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakokra a 2008. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakra alkalmazandó nemzeti szállítási kvóta 106 %-át túllépő tejszállításra vonatkozó többletilleték a második albekezdésben említett illeték 150 %-ában kerül meghatározásra.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a 2009. április 1-jével, valamint a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a II. alszakasszal összhangban meghatározott nemzeti kvótának a szállításokra vonatkozó, a 68. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján 2009. november 30-tól a nemzeti tartalékba áthelyezett és az érintett tizenkét hónapos időszak március 31-éig ott tartott egyéni kvóták levonásával csökkentett mennyiséget meghaladóan értékesített tej után kell fizetni.

(3)  A tagállamoknak a nemzeti kvóta túllépése esetén a szállításokra és a közvetlen értékesítésre külön-külön, nemzeti szinten meghatározott többletilletéket kell fizetniük az Unió részére, és az esedékes összeg 99 %-át az érintett tizenkét hónapos időszakot követő október 16. és november 30. között be kell fizetniük az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba.

(4)  A (2) bekezdés alkalmazásából származó többletilleték összege és az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazásából származó többletilleték összege közötti különbséget a tagállamok a tejágazatban végrehajtandó szerkezetátalakítási intézkedések finanszírozására fordítják.

(5)  Ha az (1) bekezdésben meghatározott többletilletéket a határidőig nem fizetik be, a Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (1) bekezdésével létrehozott mezőgazdasági alapok bizottságával való konzultációt követőenaz e rendelet 81. cikke d) pontjának értelmében hozott végrehajtási jogi aktusok révén levonja a meg nem fizetett többletilletéknek megfelelő összeget az 1290/2005/EKe rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdése szerinti havi kifizetésekből. E határozat meghozatala előtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, amely egy héten belül közli álláspontját. Az 1290/2005/EK rendelet 17. cikke nem alkalmazandó. [Mód. 10]

72. cikk

A termelők hozzájárulása a fizetendő többletilletékhez

A többletilletéket a 73. és a 76. cikk rendelkezéseivel összhangban teljes egészében azok között a termelők között kell felosztani, akik az 59. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti kvóták túllépéséhez hozzájárultak.

A 73. cikk (2) bekezdésének és a 76. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a termelők kötelesek megfizetni a tagállam részére a 62., a 63. és a 73. cikkben foglaltakkal összhangban kiszámított esedékes többletilleték-hozzájárulásukat, pusztán azon tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló kvótákat.

A 2009. április 1-jével, valamint a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a 73. és a 76. cikkel összhangban teljes egészében azok között a termelők között kell felosztani, akik a nemzeti kvótának a 71. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával meghatározott túllépéséhez hozzájárultak.

73. cikk

A szállításokra vonatkozó többletilleték

(1)  A többletilleték végleges összegének megállapítása céljából az egyes termelők által szállított mennyiségeket növelni vagy csökkenteni kell a tényleges zsírtartalom és a referencia-zsírtartalom közötti eltérés figyelembevétele érdekében.

A többletilleték összegét nemzeti szinten a szállításoknak az első albekezdéssel összhangban kiigazított összege alapján kell kiszámítani.

(2)  Az egyes termelők által a többletilleték kifizetéséhez nyújtandó hozzájárulást a tagállam határozza meg az alábbiak szerint, miután megtörtént vagy elmaradt a szállításokra vonatkozó nemzeti kvóta fel nem használt részének az egyes termelők egyéni kvótáinak arányában vagy a tagállam által meghatározandó objektív kritériumok alapján történő újrakiosztása:

   a) vagy nemzeti szinten, azon összeg alapján, amellyel az egyes termelők túllépték a kvótájukat,
   b) vagy először felvásárlói szinten, és azt követően adott esetben nemzeti szinten.

A 71. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén az abban az albekezdésben említett magasabb arány alkalmazásából adódó többletilletékhez a termelők által nyújtandó hozzájárulás meghatározásakor a tagállamok biztosítják, hogy ezt az összeget az érintett termelők a tagállamok által meghatározandó objektív kritériumok alapján arányosan fizessék be.

74. cikk

A felvásárlók szerepe

(1)  A felvásárlók felelősek azért, hogy a többletilleték címén fizetendő hozzájárulást a termelőktől beszedjék, és ezen – a túllépésért felelős termelők részére kifizetett tejárból levont vagy, ha ez nem lehetséges, más megfelelő eszközzel behajtott – összeget a tagállam illetékes hatósága részére befizessék a Bizottság által a 81. cikk d), f) és g) pontja értelmében végrehajtási jogi aktusok révén megállapítandó időpontig és eljárásnak megfelelően.

(2)  Ha egy felvásárló részben vagy egészben egy vagy több másik felvásárló helyébe lép, az adott tizenkét hónapos időszak hátralévő részére a termelők rendelkezésére álló egyéni kvótákat a már leszállított mennyiségek levonásával és azok zsírtartalmának figyelembevételével kell kiszámítani. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha egy termelő egy adott felvásárlóról egy másikra vált.

(3)  Amennyiben a referencia-időszak alatt egy termelő a rendelkezésére álló kvótát meghaladó mennyiséget szállít, az érintett tagállam határozhat úgy, hogy a felvásárló köteles a tagállam által megállapított részletes szabályokkal összhangban – a szóban forgó termelő hozzájárulásának előlegeként – levonni a termelőtől az általa a kvótán felül szállított tejmennyiség árának egy részét. A tagállam hozhat olyan egyedi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a felvásárlók számára ezen előleg levonását akkor is, ha a termelők több felvásárlónak szállítanak.

75. cikk

Jóváhagyás

A felvásárlói tevékenység gyakorlásához a Bizottság által a 80. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén megállapított kritériumoknak megfelelő előzetes tagállami jóváhagyás szükséges.

76. cikk

A közvetlen értékesítésekre vonatkozó többletilleték

(1)  Közvetlen értékesítés esetében az egyes termelők többletilleték-fizetési hozzájárulását a tagállamok határozattal állapítják meg, miután megtörtént vagy elmaradt a közvetlen értékesítéshez rendelt nemzeti kvóta fel nem használt részének megfelelő területi vagy nemzeti szinten való újrakiosztása.

(2)  A tagállamok a Bizottság által rögzített kritériumok alapján határozzák meg az értékesített vagy átruházott tej, valamint az értékesített vagy átruházott tejtermékek előállításához felhasznált tej teljes mennyisége után fizetendő többletilletékhez a termelő által nyújtandó hozzájárulás kiszámításának alapját.

(3)  A zsírtartalommal kapcsolatos korrekciók nem vehetők figyelembe a többletilleték végleges összegének megállapítása céljából.

77. cikk

Túlfizetések és be nem fizetett összegek

(1)  Amennyiben szállítás vagy közvetlen értékesítés esetében megállapítást nyer, hogy többletilletéket kell fizetni, és a termelőktől beszedett hozzájárulás meghaladja annak összegét, a tagállam:

   a) a többlet egy részét vagy egészét a 68. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedések finanszírozására használhatja, és/vagy
  b) a többletet részben vagy egészben visszajuttathatja a következő termelőknek:
   i. akik a Bizottság által meghatározandó időszakon belül a tagállam által objektív kritériumok alapján megállapított kiemelt kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy
   ii. akiket az e fejezet által létrehozott, tejre és egyéb tejtermékekre vonatkozó kvótarendszerhez nem kapcsolódó nemzeti szabályokból következő rendkívüli helyzet érint.

(2)  Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem kell többletilletéket fizetni, a felvásárlók vagy a tagállam által beszedett valamennyi előleget legkésőbb a következő tizenkét hónapos időszak végéig vissza kell téríteni.

(3)  Ha egy felvásárló nem teljesíti azon kötelezettségét, hogy a 74. cikkben foglaltaknak megfelelően beszedje a termelő által a többletilletékhez nyújtandó hozzájárulást, a tagállam a mulasztást elkövető felvásárlóra kiszabható szankciók sérelme nélkül közvetlenül a termelőtől is beszedheti a be nem fizetett összeget.

(4)  Ha valamely termelő vagy felvásárló nem tartja be a fizetési határidőt, akkor a hátralék után a Bizottság által meghatározandó mértékű kamatot kell fizetnie a tagállam részére.

IV. szakasz

A cukor- és tejkvótákkal kapcsolatos eljárási szabályok

I. alszakasz

A cukorkvótákkal kapcsolatos eljárási szabályok

78. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az 51. cikkben említett vállalkozások eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az ilyen vállalkozások jóváhagyására és a jóváhagyás visszavonására, illetve az 56. cikkben meghatározott időpontok módosítására vonatkozó szabályokat, valamint közigazgatási szankciókra vonatkozó kritériumokat határozhat meg. [Mód. 11]

(2)  A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén további meghatározásokat fogadhat el, többek között a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelése, egy vállalkozás termelése, valamint a legkülső régiókba irányuló eladások feltételei tekintetében.

(3)  Annak érdekében, hogy a cukorrépa-termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a cukor átvitelének szabályait.

79. cikk

Végrehajtási hatáskörök

Az 51. cikkben említett vállalkozások kapcsán a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

   a) a vállalkozások jóváhagyás iránti kérelmei, a jóváhagyott vállalkozások által vezetendő nyilvántartások, a jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó információk;
   b) a jóváhagyott vállalkozások tagállamok általi ellenőrzésére irányuló rendszer;
   c) a tagállamok közlései a Bizottság és a jóváhagyott vállalkozások felé;
   d) a nyersanyagok beszállítása a vállalkozásokhoz, ideértve a szállítási szerződéseket és szállítóleveleket;
   e) az 54. cikk a) pontjában említett esetben a cukor-egyenérték;
   f) a legkülső régiók különleges ellátási rendszere;
   g) az 54. cikk d) pontjában említett export;
   h) a tagállamok közreműködése az ellenőrzések hatékonysága érdekében;
   i) az 56. cikkben meghatározott időpontok módosítása;[Mód.12 ]
   j) az 57. cikkben említett többletmennyiség megállapítása, közlése és a többletilleték kifizetése.

II. alszakasz

A tejkvótákkal kapcsolatos eljárási szabályok

80. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tejkvótarendszer elérje a célját, így különösen az egyéni kvóták hatékony felhasználása és az illeték helyes kiszámítása, behajtása és felhasználása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogad el a következők vonatkozásában:

   a) a kvóták ideiglenes és végleges átcsoportosításai;
   b) az illeték kiszámításának módszerei;
   c) a fel nem használt kvóták újbóli kiosztása;
   d) a zsírtartalomnak megfelelő kiigazítás alkalmazásának küszöbértéke;
   e) a termelők azon kötelessége, hogy jóváhagyott felvásárlóknak szállítsanak;
   f) a felvásárlók jóváhagyása;
   g) az illetéktöbblet visszaosztására vonatkozó objektív kritériumok;
   h) a rendszer működéséhez kapcsolódó meghatározások;
   i) a „közvetlen eladás” meghatározásának kiigazítása, figyelembe véve a „szállítás” 58. cikk (1) bekezdésének f) pontjában szereplő meghatározását.

(2)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők és a tagállamok eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogad el:

   a) szankciók arra az esetre, ha a termelők vagy a felvásárlók nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, különösen az illetékfizetési határidők betartása, a jóváhagyott felvásárló részére történő szállítás, a szállítások és a közvetlen eladások jelentése, a helytelen adatközlések vagy bevallások továbbítása vagy a naprakész nyilvántartások vezetése tekintetében.
   b) azon tagállamokat terhelő szankciók, amelyek nem tesznek eleget a 62. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek.

81. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja többek között a következőkre vonatkozó szükséges szabályokat:

   a) a kvóták végleges átcsoportosításai, valamint a nemzeti kvóták szállítások és közvetlen értékesítések szerinti felosztása;
   b) az egyéni kvóták esetében a zsírtartalom kiszámítására szolgáló együttható megállapítása, a zsírtartalom kiigazítása, valamint a nemzeti kvótához tartozó referencia-zsírtartalom túllépésének nyilvántartása;
   c) tej-egyenértékek megállapítása;
   d) az illeték kifizetésére és az illetéktöbblet újraelosztására vonatkozó határidő és az alkalmazandó átváltási árfolyamokat meghatározó ügyleti tény, előlegcsökkentés a határidők be nem tartása esetén;
   e) a késedelmes fizetés esetén alkalmazandó kamatok, az illeték helyes kivetése és az EMGA-ba be nem fizetendő 1% felhasználása;
   f) a termelők tájékoztatása az új forgalommeghatározásokról, az egyéni kvóták közlése és értesítés az illetékről;
   g) tájékoztatás a tejágazati illetékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról;
   h) szállítási és közvetlen értékesítési nyilatkozatok készítése;
   i) a felvásárlók és a termelők nyilatkozatkészítési, nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségei;
   j) a szállítások és a közvetlen értékesítések ellenőrzése.

V. szakasz

Termelési potenciál a borágazatban

I. alszakasz

Jogszerűtlen telepítések

82. cikk

Az 1998. augusztus 31. után végzett jogszerűtlen telepítések

(1)  A termelők saját költségükre kivágják a szőlőt azokról a területekről, amelyeken 1998. augusztus 31-ét követően – adott esetben – megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek szőlőt.

(2)  Az (1) bekezdésnek megfelelő kivágásig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából, a termelő kizárólagos költségén kerülhetnek forgalomba. A lepárlásból származó termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma 80 térfogatszázalék vagy kevesebb.

(3)  A kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre a tagállamok a meg nem felelés súlyosságával, mértékével és időtartamával arányosan differenciált büntetéseket szabnak ki, adott esetben az általuk korábban kiszabott büntetések sérelme nélkül.

(4)  Az új telepítésekre vonatkozóan a 89. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i megszűnése nem érinti az e cikkben előírt kötelezettségeket.

83. cikk

Az 1998. szeptember 1-je előtti jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége

(1)  A termelőknek illetékfizetés ellenében, legkésőbb 2009. december 31-ig rendezni kell azoknak a területeknek a helyzetét, amelyeken 1998. szeptember 1-jét megelőzően – adott esetben – megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek szőlőt.

A számlaelszámolási eljárások sérelme nélkül az első albekezdés nem alkalmazandó azokra a területekre, amelyek helyzetét az 1493/1999/EK rendelet(19) 2. cikkének (3) bekezdése alapján rendezték.

(2)  Az (1) bekezdésben említett illeték összegét a tagállamok határozzák meg. Az illeték mértéke az adott régióban a vonatkozó telepítési jogra alkalmazott átlagérték legalább kétszerese.

(3)  Az (1) bekezdésnek megfelelő rendezésig az ott említett ültetvényekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából, a termelő kizárólagos költségén kerülhetnek forgalomba. A termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma 80 térfogatszázalék vagy kevesebb.

(4)  Azokat az (1) bekezdésben említett, szőlővel jogszerűtlenül betelepített területeket, amelyek helyzetét az említett bekezdéssel összhangban 2009. december 31-ig nem rendezik, az érintett termelőknek saját költségükre ki kell vágniuk.

A tagállamok a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre a meg nem felelés súlyosságával, mértékével és időtartamával arányosan differenciált büntetéseket szabnak ki.

Az első albekezdésben említett kivágásig a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5)  Az új telepítésekre vonatkozóan a 89. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i megszűnése nem érinti a (3) és (4) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

84. cikk

A forgalmon kívül tartás és a lepárlás igazolása

(1)  A 82. cikk (2) bekezdésével, valamint a 83. cikk (3) és (4) bekezdésével összefüggésben a tagállamok az érintett termékek forgalmon kívül tartására vonatkozó bizonyíték, illetve az érintett termékek lepárlása esetén lepárlási szerződések benyújtását írják elő.

(2)  A tagállamok ellenőrzik az (1) bekezdésben említett forgalmon kívül tartást és lepárlást. Meg nem felelés esetén büntetéseket szabnak ki.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot a lepárlás hatálya alá tartozó területekről és a kapcsolódó alkoholmennyiségekről.

85. cikk

Kísérő intézkedések

A 83. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett területek helyzetük rendezéséig, valamint a 82. cikk (1) bekezdésében említett területek nem részesülhetnek nemzeti vagy uniós támogatási intézkedésekben.

86. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a termelők eleget tegyenek az ebben az alszakaszban előírt kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezéseket fogadhat el a 84. cikk (1) bekezdésében említett termékek forgalmon kívül tartása, valamint az említett kötelezettségek nem teljesítése esetén a tagállamok által kivethető büntetések tekintetében.

(2)  A jogszerűtlen telepítések hatékony felderítése és felszámolása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén szabályokat fogadhat el a támogatási intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás csökkentésére, amennyiben a tagállamok nem tesznek eleget a jogszerűtlen telepítésekkel kapcsolatos adatközlési kötelezettségüknek.

87. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) a tagállamok által nyújtott tájékoztatás;
   b) kiegészítő adatok gyűjtése az 1227/2000/EK bizottsági rendelet(20) értelmében nyújtott tagállami tájékoztatásokhoz;
   c) a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és az azokról való jelentéstétel a Bizottság felé.

II. alszakasz

A telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás

88. cikk

Időtartam

Ez az alszakasz 2015. december 31-ig alkalmazandó.

89. cikk

A szőlőtelepítés átmeneti tilalma

(1)  A 166. cikk, és különösen annak (4) bekezdése sérelme nélkül a 166. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajták telepítése tilos.

(2)  A 166. cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályozható borszőlőfajtáknak az ugyanabban a cikkben említettektől eltérő szőlőfajtákra történő átoltása szintén tilos.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés ellenére az ugyanazokban a bekezdésekben említett telepítések és átoltások engedélyezettek, ha vonatkozik rájuk:

   a) a 90. cikkben említett új telepítési jog;
   b) a 91. cikkben említett újratelepítési jog;
   c) a 92. és 93. cikk szerinti jogtartalékból nyújtott telepítési jog.

(4)  A (3) bekezdésben említett telepítési jogot hektárban nyújtják.

(5)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmat legkésőbb 2018. december 31-ig fenntartják területükön vagy annak egyes részein. Ebben az esetben a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozásra vonatkozó, ezen alszakaszban – beleértve e cikket is – megállapított rendelkezéseket az érintett tagállamban ennek megfelelően kell alkalmazni.

90. cikk

Új telepítési jogok

(1)  A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek azon területek tekintetében:

   a) amelyeket területrendezési vagy a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében új telepítésre szánnak;
   b) amelyeket kísérleti célra szánnak;
   c) amelyeket oltványiskoláknak szánnak; vagy
   d) amelyek borát és borászati termékeit kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szánják.

(2)  Az új telepítési jogot:

   a) az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték;
   b) az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell használni;
   c) arra a célra kell felhasználni, amelyre odaítélték.

91. cikk

Újratelepítési jogok

(1)  A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki.

Ugyanakkor nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan területek tekintetében, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakasza szerint kivágási támogatást nyújtottak.

(2)  A tagállamok újratelepítési jogot adhatnak azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. Ebben az esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az újratelepítési jog alapján telepített új szőlők telepítését követő harmadik év végéig kell elvégezni.

(3)  Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőtermő területre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.

(4)  Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon területek vonatkozásában lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták.

(5)  A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra a következő esetekben:

   a) ha az érintett gazdaság egy részét átruházzák a szóban forgó másik gazdaságra;
  b) ha a másik gazdaság területeit a következőkre szánják:
   i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítása; vagy
   ii. oltványok nevelése.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben előírt eltérés alkalmazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános megnövekedését, különösen a nem öntözött területekről öntözött területekre történő átruházások esetében.

(6)  Az (1)–(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az újratelepítési joghoz hasonló, korábbi uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján szerzett jogokra.

(7)  Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján odaítélt újratelepítési jogokat az ott előírt időszakon belül kell felhasználni.

92. cikk

Telepítési jogok nemzeti és regionális jogtartaléka

(1)  A termelési potenciállal való megfelelőbb gazdálkodás érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát vagy regionális jogtartalékait.

(2)  Azon tagállamok, amelyek az 1493/1999/EK rendelet alapján nemzeti vagy regionális jogtartalékot hoztak létre, fenntarthatják azokat egészen addig, ameddig a telepítési jogra vonatkozó, ezen alszakasz szerinti átmeneti szabályozást alkalmazzák.

(3)  Az előírt határidőig fel nem használt következő telepítési jogok a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba kerülnek:

   a) új telepítési jogok;
   b) újratelepítési jogok;
   c) a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok.

(4)  A termelők újratelepítési jogukat átruházhatják a nemzeti vagy a regionális jogtartalékra. Az – adott esetben a nemzeti alapokból való kifizetéssel ellentételezett – átruházás feltételeit a tagállamok a felek jogos érdekeit figyelembe véve határozzák meg.

(5)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem hoznak létre jogtartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy rendelkeznek már olyan alternatív rendszerrel, amely területük egészén biztosítja a telepítési jogok hatékony kezelését. Az alternatív rendszer szükség esetén eltérhet ezen alszakasz vonatkozó rendelkezéseitől.

Az első albekezdés alkalmazandó azon tagállamokra is, amelyek megszüntetik az 1493/1999/EK rendelet szerinti nemzeti vagy regionális jogtartalék működtetését.

93. cikk

Telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése

(1)  A tagállamok a jogtartalékból a következők szerint ítélhetnek oda jogot:

   a) pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül az olyan, negyvenedik életévüket be nem töltött termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői;
   b) nemzeti vagy adott esetben regionális pénzalapokba való befizetés ellenében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékozzák felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevőpiaccal rendelkezik.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés b) pontjában említett befizetés összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, amely összeg az érintett szőlőültetvények terméséből előállítandó végtermék és az új telepítésekre vonatkozóan a 89. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalommal érintett átmeneti időszak hátralévő részének függvényében változhat.

(2)  Amennyiben a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat felhasználják, a tagállamok biztosítják, hogy:

   a) a hely, a szőlőfajták és a termesztéstechnológia biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogy a majdani termelés a piaci kereslethez igazodik;
   b) a terméshozamok megfeleljenek a régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, ha öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat.

(3)  A jogtartalékból odaítélt azon telepítési jogok, amelyeket legkésőbb az odaítélés borászati évét követő második borászati év vége előtt nem használnak fel, elvesznek és visszakerülnek a jogtartalékba.

(4)  A jogtartalékból törölni kell azon telepítési jogokat, amelyek odaítélésére a jogtartalékba való utalásukat követő ötödik év végéig nem kerül sor.

(5)  Ha egy tagállam létrehozott regionális jogtartalékokat, megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha egy tagállam mind regionális, mind nemzeti tartalékokat is létrehozott, az azok közötti átruházást is megengedheti.

Az átruházásokra csökkentési együttható alkalmazható.

94. cikk

De minimis

Ez az alszakasz nem alkalmazandó azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni.

95. cikk

Szigorúbb nemzeti szabályozás

A tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat fogadhatnak el az új telepítési jogok és az újratelepítési jogok odaítélése tekintetében. Előírhatják, hogy a vonatkozó kérelmeket és az azokban nyújtott megfelelő információkat az érintettek a termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez szükséges további információkkal egészítsék ki.

96. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A termelési potenciál növekedésének elkerülése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) létrehozhatja azon esetek jegyzékét, amelyekben a szőlő kivágása nem von maga után újratelepítési jogot;
   b) szabályokat fogadhat el a telepítési jogok jogtartalékok közötti átruházására vonatkozóan;
   c) megtilthatjarendelkezéseket fogadhat el a bortermelő háztartásának kizárólagos fogyasztására szánt bor és borászati termékek forgalmazásátforgalmazására vonatkozóan. [Mód. 13]

(2)  A kivágást vállaló termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el a kivágás megtörténtének biztosítására, amennyiben az újratelepítési jogot von maga után.

(3)  Az Unió forrásainak, valamint az uniós borok identitásának, származásának és minőségének védelme érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) a csalások felderítése érdekében rendelkezhet az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozásáról, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik, valamint szabályokat állapíthat meg a tagállami adatbankok vonatkozásában;
   b) szabályokat fogadhat el az ellenőrző szervek és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtás vonatkozásában;
   c) szabályokat fogadhat el a tagállamok megállapításainak közös felhasználásáról;
   d) szabályokat fogadhat el a szankciók rendkívüli körülmények esetén való alkalmazásáról.

97. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó, többek között a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) új telepítési jogok odaítélése, ideértve a nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségeket;
   b) az újratelepítési jogok átruházása, ideértve a csökkentési együtthatót;
   c) a tagállamok által vezetendő nyilvántartások és a Bizottságnak küldött értesítések, egyebek mellett a jogtartalékrendszer jellegéről;
   d) a telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése;
   e) a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és az azokról való jelentéstétel a Bizottság felé;
   f) a Bizottság tájékoztatása arról, ha egy tagállam úgy dönt, hogy területén alkalmazza a 89. cikk (5) bekezdését.

III. alszakasz

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

98. cikk

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1)  A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – jobb működése és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 210. cikk (3) bekezdésében és a 227. cikkben említett szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

   a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;
   b) nem tehetnek lehetővé árrögzítést, beleértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését;
   c) nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;
   d) nem adhatnak alapot a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz.

(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat az érintett tagállam hivatalos kiadványának útján teljes terjedelmükben a gazdasági szereplők tudomására kell hozni.

(3)  A 227. cikk (3) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettség a tagállamok által az e cikknek megfelelően hozott határozatok vagy intézkedések tekintetében is alkalmazandó.

IV.FEJEZET

Támogatási rendszerek

I. szakasz

A cukorágazatban nyújtott termelési visszatérítés

99. cikk

Termelési visszatérítés

(1)  Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b)–e) pontjaiban felsorolt termékekre, ha az 55. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2)  Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítés összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.– a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti különösen az alábbiak figyelembevételével:

   a) a behozott cukor felhasználásából felmerülő költségek, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében kellene viselnie; valamint
   b) az uniós piacon rendelkezésre álló többlet cukor ára, vagy ha azon a piacon nincs többlet cukor, a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott cukor referenciaára.[Mód. 14]

100. cikk

A termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételek

A kvótán kívüli cukor uniós piaca sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az e szakaszban említett termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételeket.

II. szakasz

A tej- és tejtermékágazatban nyújtott támogatások

I. alszakasz

A különleges felhasználás támogatása

101. cikk

A takarmányként való hasznosításra szánt sovány (fölözött) tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás

(1)  Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén dönthet úgy, hogy az Unióban termelt, takarmányként való hasznosításra szánt sovány (fölözött) tejre és sovány tejporra támogatás nyújtható az általa a 103. cikk értelmében hozott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján.

E cikk alkalmazásában az írót és az íróport sovány (fölözött) tejnek illetve sovány tejpornak kell tekinteni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.– a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti figyelembe véve a 8. cikk (1) bekezdésének e) ii. pontjában a sovány tejporra meghatározott referenciaárat, valamint a piaci helyzet alakulását a sovány tej és a sovány tejpor tekintetében. Figyelembe kell venni a legkülső régiók mezőgazdasági termékeire irányuló támogató intézkedések szükségességét, illetve a jelen rendelet általi változtatásokat. [Mód. 15]

102. cikk

A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány (fölözött) tejre nyújtott támogatás

(1)  Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén dönthet úgy, hogy az Unióban termelt és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott sovány (fölözött) tejre támogatás nyújtható az általa a 103. cikk értelmében hozott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.– a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti figyelembe véve a 8. cikk (1) bekezdésének e) ii. pontjában a sovány tejporra meghatározott referenciaárat, valamint a piaci helyzet alakulását a sovány tej és a sovány tejpor tekintetében.

Az első albekezdésben említett támogatást a Bizottság megváltoztathatja attól függően, hogy a sovány tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minőségétől függően. [Mód. 16]

103. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a 101. és 102. cikkben említett támogatások elérjék céljukat, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja, mely termékek jogosultak e támogatásokra, valamint feltételeket és szabványokat írhat elő a termékek felhasználása, valamint a termékek vonatkozásában támogatást igénylő vállalkozások jóváhagyása és a jóváhagyás visszavonása tekintetében.

(2)  Annak érdekében, hogy a 101. és 102. cikkben előírt támogatásban részesített sovány (fölözött) tejet és sovány tejport valóban az említett célokra használják fel, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírhatja, hogy a vállalkozásoknak milyen nyilvántartásokat kell vezetniük.

(3)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) biztosíték nyújtásáról rendelkezik abban az esetben, amikor támogatási előleg kifizetésére kerül sor és a gazdasági szereplők pályázati eljárások útján állami intervencióból szerzik be a sovány tejport;
   b) szankciókat vezethet be arra az esetre, ha a gazdasági szereplők nem tartják be a rendszer szabályait, illetve az indokoltnál magasabb támogatási összeget igényelnek és kapnak.

104. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a 101. és 102. cikkhez kapcsolódó szükséges intézkedéseket, és meghatározhatja különösen a következőket:

   a) a támogatás mértékének kiigazítása a felhasznált sovány (fölözött) tej minősége alapján;
   b) csomagolási követelmények, a csomagoláson feltüntetendő információk, az ömlesztve szállított termékekkel kapcsolatos előírások;
   c) a takarmányok szállítására vonatkozó követelmények;
   d) a tagállamok által végzendő ellenőrzések és vizsgálatok, az alkalmazandó analitikai módszerek;
   e) a kérelmezésre, az igénylésre és a támogatás kifizetésére vonatkozó eljárások;
   f) a sovány tejpor takarmányként való hasznosítása céljából az állami intervencióból történő felszabadítás esetén alkalmazandó eljárások.

II. alszakasz

A sajtgyártás feltételei

105. cikk

Kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártás során

(1)  Amennyiben a 102. cikk alapján támogatás kifizetésére kerül sor, a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználását a Bizottság előzetes engedélyhez kötheti, mely csak abban az esetben adható meg, ha a kazein vagy a kazeinátok felhasználása a termékek előállításának szükséges feltétele.

(2)  Ezen alszakasz alkalmazásában:

   a) „sajt”: az Unió területén előállított, a 0406 KN-kód alá tartozó termék;
   b) „kazein és kazeinátok”: önállóan vagy keverék formájában felhasznált, a 3501 10 90 és a 3501 90 90 KN-kód alá tartozó termékek.

106. cikk

Átruházott hatáskörök

Annak biztosítása érdekében, hogy a 102. cikkben említett támogatások elérjék céljukat, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) előzetes engedélyhez kötheti a 105. cikkben említett kazein és kazeinátok felhasználását;
   b) a technológiai szükségletek figyelembevételével objektív kritériumok alapján adott százalékra korlátozhatja a sajtba bedolgozható kazein és a kazeinátok maximális mennyiségét;
   c) szankciókat állapíthat meg a kazein és a kazeinátok engedély nélküli felhasználása esetére.

107. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a kazein és a kazeinátok 105. cikknek megfelelő felhasználásához kapcsolódó, különösen a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) azon feltételek, amelyek mellettszabályok, amelyeknek megfelelően a tagállamok engedélyezhetik a kazein és a kazeinátok felhasználását, illetve az engedélyek időtartamára és tartalmára, valamint az engedélyezhető termékekre vonatkozó szabályok; [Mód. 17]
   b) az a) pont szerinti engedéllyel rendelkező vállalkozások által betartandó nyilatkozattételi és számlavezetési kötelezettségek; [Mód. 17]
   c) a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok, valamint a vezetendő nyilvántartások.

III. alszakasz

Az iskolai tanulók tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

108. cikk

Az iskolai tanulók tejtermékekkel való ellátása

(1)  Az Unió támogatást nyújt az oktatási intézmények tanulóinak a 0401, a 0403, a 0404 90, a 0406 vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó bizonyos feldolgozott tejtermékekkel való ellátásához.

(2)  A tagállamok az uniós támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak az (1) bekezdésben említett termékekkel való ellátásához. A tagállamok a nemzeti támogatást a tejágazatban kivetett illetékekből vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulásból finanszírozhatják.

(3)  A tej valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban. – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság fogadja el, figyelembe véve az oktatási intézmények tejtermékekkel való ellátása megfelelő ösztönzésének szükségességét.

A tejen kívüli támogatható tejtermékek támogatási összegét – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti, figyelembe véve az érintett termék tejösszetevőit. [Mód.18]

(4)  Az (1) bekezdésben előírt uniós támogatás tanulónként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyiségre nyújtandó.

109. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, valamint a tejipar újításainak és fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a 108. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó termékeket.

(2)  Annak érdekében, hogy a 108. cikk (1) bekezdésében említett támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe, a Bizottság – a 321. cikknek megfelelően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a támogatás nyújtásának feltételeit.

Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság – a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a csalások és szabálytalanságok megelőzését szolgáló intézkedéseket fogad el, többek között a következők vonatkozásában:

   a) a támogatási programban való részvételi jog felfüggesztése;
   b) támogatási előleg fizetése esetén a teljesítést garantáló biztosíték nyújtása ;
   c) szankciók alkalmazása a csalás megelőzése érdekében.
elfogadja a támogatási előleg fizetése esetén teljesítést garantáló biztosíték létrehozását. [Mód. 19]

(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatási programban részt vevő termékek ára tükrözze a támogatást, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szabályokat írhat elő az árak támogatási program keretében történő megfigyelésére vonatkozóan.

(4)  A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírhatja, hogy az oktatási intézmények felhívják a figyelmet az Unió támogató szerepére.

110. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja különösen a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség;
   b) a 109. cikk (3) bekezdésének megfelelő ármegfigyelési rendszer kezelése;
   c) a kérelmezők jóváhagyása, a támogatási kérelmek és a kifizetések;
   d) ellenőrzések;
   e) a program népszerűsítésének módja;
   f) a Bizottságnak továbbítandó adatok.

IV. szakasz

A komlóágazatban nyújtott támogatások

111. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1)  Az Unió támogatást nyújt a komlóágazatban a 209. cikknek megfelelően elismert termelői szervezeteknek az ugyanabban a cikkben említett célok finanszírozásához.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt, a termelői szervezeteknek nyújtható uniós támogatás éves összege 2 277 000 EUR Németország esetében.

112. cikk

Átruházott hatáskörök

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások a 209. cikkben említett célokat szolgálják, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a támogatás kérelmezése, ideértve a határidőket és a kísérő dokumentumokat;
   b) támogatási jogosultság, többek között a támogatható komlóültetvények, valamint az egyes termelői szervezeteknek nyújtandó támogatás összegének meghatározása;
   c) a jogosultatlan kifizetés esetén alkalmazandó szankciók.

113. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó, a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) a támogatás kifizetése;
   b) ellenőrzések és vizsgálatok.

V. szakasz

Az olívaolaj és étkezési olajbogyó ágazatában nyújtott támogatások

114. cikk

A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások

(1)  Az Unió finanszírozza azon hároméves munkaprogramokat, amelyeket a piaci szereplőknek a 212. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatkozóan:

   a) a piac figyelemmel kísérése és adminisztratív igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;
   b) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásának javítása;
   c) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;
   d) a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;
   e) a piaci szereplők szervezetei által az olívaolaj minőségének javítása céljából végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk terjesztése.

(2)  A munkaprogramokkal kapcsolatos éves uniós finanszírozási összegek a következők:

   a) 11 098 000 EUR Görögország esetében;
   b) 576 000 EUR Franciaország esetében, valamint
   c) 35 991 000 EUR Olaszország esetében.

(3)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható uniós finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A finanszírozás a támogatható költségekre vonatkozik, a következő felső határokkal:

   a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 100 %;
   b) az állóeszköz-beruházások esetében 100 %, az (1) bekezdés c) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 75 %;
   c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szervezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok az uniós finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

(4)  A Bizottság által a 318. cikk érelmében esetleg elfogadott bármely egyedi rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok meggyőződnek arról, hogy az uniós finanszírozás nyújtására vonatkozó feltételek teljesülnek. E célból elvégzik a munkaprogramok pénzügyi ellenőrzését, és végrehajtanak egy kockázatelemzéssel megállapított mintán alapuló ellenőrzési tervet, amely az e cikk értelmében uniós támogatásban részesülő termelői szervezeteknek évente legalább 30 %-át, valamint a piaci szereplők minden egyéb szervezetét magában foglalja.

115. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a 114. cikkben említett támogatások elérjék azon céljukat, hogy javítsák az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségét a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a piaci szereplők szervezeteinek jóváhagyására, a jóváhagyás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;
   b) az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések;
   c) uniós támogatás nyújtása bizonyos intézkedésekhez;
   d) az uniós támogatásra nem jogosult tevékenységek és költségek;
   e) a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása.

(2)  Annak érdekében, hogy a piaci szereplők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírhatja a következőket:

   a) biztosíték nyújtása támogatási előleg fizetése esetén;
   b) a szabálytalanságok felderítése esetén alkalmazandó szankciók.

116. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó, a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) a program kiadásainak ellenőrzése;
   b) a munkaprogramok végrehajtása és azok módosítása;
   c) a támogatás kifizetése, beleértve az előleget;
   d) a kedvezményezettek által a munkaprogramokról készítendő jelentések;
   e) ellenőrzések és vizsgálatok;
   f) tagállami jelentések a Bizottság felé.

VI. szakasz

Támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban

I. alszakasz

Termelői csoportok

117. cikk

Termelői csoportok támogatása

(1)  A 217. cikk értelmében engedélyezett átmeneti időszak alatt a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetként való elismerés céljából létrejött termelői csoportok részére támogatást biztosíthatnak:

   a) létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;
   b) közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és a 217. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatást az Unió megtéríti az említett intézkedések finanszírozására, így többek között a küszöbértékekre, a felső határokra és az uniós finanszírozás mértékére vonatkozó, a Bizottság által a 118. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott szabályokkal összhangban.

(3)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás minden egyes termelői csoport tekintetében annak értékesített termelése alapján kerül meghatározásra, és az összege az első, második, harmadik, negyedik és ötödik évben:

   a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban az értékesített termelés értékének 10 %, 10 %, 8 %, 6 % és 4 %-a; valamint
   b) a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK rendelet(21) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken az értékesített termelés értékének 5 %, 5 %, 4 %, 3 % és 2 %-a.

A küszöbértékeket meghaladó értékű forgalmazott termelés tekintetében ezek az értékek csökkenthetők. A termelői csoport számára egy adott évben fizethető támogatás összegére felső határ alkalmazható.

118. cikk

Átruházott hatáskörök

A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezeteknek nyújtott támogatások hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfeleleően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a termelői csoportok elismerésére vonatkozó tervek finanszírozása;
   b) a támogatási küszöbértékek, felső határok és az uniós társfinanszírozás mértéke;
   c) a támogatás kiszámításának alapja, egyebek között a termelői csoport által forgalomba hozott termelés értékének megállapítása;
   d) a termelői csoportok jogosultsága;
   e) a termelői csoport fő tevékenységei;
   f) az elismerési tervek tartalma, benyújtása és jóváhagyása;
   g) az elismerési terv módosítására vonatkozó kérelem benyújtásának feltételei;
   h) beruházások támogatása;
   i) termelői csoportok egyesülése és a támogatás folyamatossága.

119. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó, a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) támogatási kérelmek, beleértve a támogatás kifizetését;
   b) az elismerési tervek végrehajtása;
   c) az elismerés következményei.a támogatás kifizetése az elismerést követően. [Mód 20. ]

II. alszakasz

Működési alapok és operatív programok

120. cikk

Működési alapok

(1)  A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

   a) a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása;
   b) a Bizottság által a 126. és 127. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban meghatározott feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulás.

(2)  A működési alapok kizárólag a tagállamok által a 125. cikkel összhangban jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

121. cikk

Operatív programok

(1)  A gyümölcs- és zöldségágazati operatív programok a 209. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül legalább kettőnek a megvalósítására irányulnak:

   a) a termelés tervezése;
   b) a termékek minőségének javítása;
   c) a termékek kereskedelmi értékének növelése;
   d) a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója;
   e) környezetvédelmi intézkedések és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;
   f) válságmegelőzés és -kezelés.

(2)  A válságmegelőzés és -kezelés célja a gyümölcs- és zöldségpiaci válságok elkerülése és kezelése, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

   a) piacról történő árukivonás;
   b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;
   c) promóció és kommunikáció;
   d) képzési intézkedések;
   e) betakarítási biztosítás;
   f) a kockázati alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

A válság-megelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdés szerint – az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A válság-megelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához a termelői szervezetek piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 122. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem.

(3)  A tagállamok előírják, hogy:

   a) az operatív programoknak két vagy több környezetvédelmi intézkedést kell tartalmazniuk; vagy
   b) az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(4)  A (3) bekezdést Bulgáriában és Romániában csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5)  A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

122. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1)  Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 120. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2)  Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal az értékesített termelés értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben az értékesített termelés értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válság-megelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3)  A termelői szervezet kérésére – egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt százalékarány elérheti a 60 %-ot, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

   a) több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek;
   b) egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;
   c) kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet(22) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;
   d) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be olyan intézkedésekre, amelyek legkésőbb 2013 végéig lezárulnak;
   (e) egy másik elismert termelői szervezettel egyesült elismert termelői szervezet első benyújtott operatív programja;
   f) termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtott operatív programja;
   g) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;
   h) az Unió egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be;
   i) kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatását érinti.

(4)  Az (1) bekezdésben előírt százalékarány 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében akkor, ha a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

   a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;
   b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

123. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1)  A tagállamok olyan régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a Bizottság a tagállamok kellően indokolt kérelme alapján engedélyezheti a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján, hogy a termelői szervezetek számára a 120. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

(2)  A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés értékének kevesebb mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az első bekezdésben említett nemzeti pénzügyi támogatást az Unió az érintett tagállam kérésére megtérítheti. A Bizottság a nemzeti pénzügyi támogatás megtérítéséről a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban rendelkezik.

124. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1)  A tagállamok nemzeti keretet hoznak létre a 121. cikk (3) bekezdésében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1698/2005/EK rendelet megfelelő követelményeit, így az annak 5. cikkében előírt, a kiegészítő jelleggel, az összhanggal és a megfeleléssel kapcsolatos követelményeket is.

A tagállamok az általuk javasolt keretet benyújtják a Bizottságnak, amely a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a Szerződés 191. cikkében, valamint a hatodik uniós környezetvédelmi cselekvési programban rögzített célkitűzések elérését. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket.

(2)  A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiájukat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezik:

   a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata;
   b) a választott prioritások indoklása;
   c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;
   d) az operatív programok értékelése;
   e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

125. cikk

Az operatív programok jóváhagyása

(1)  Az operatív programok tervezetét az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, amelyek ezen alszakasz rendelkezéseivel összhangban vagy jóváhagyják, vagy elutasítják azt, vagy kérik annak módosítását.

(2)  A termelői szervezetek minden egyes évre vonatkozóan közlik a tagállammal a működési alap becsült összegét, és ahhoz megfelelő indoklást nyújtanak be az operatívprogram-becslések, a tárgyév és lehetőség szerint a korábbi évek kiadásai, valamint, amennyiben szükséges, a következő év termelésének becsült mennyiségei alapján.

(3)  A tagállam értesíti a termelői szervezetet vagy a termelői szervezetek társulását az uniós pénzügyi támogatásnak a 122. cikkben meghatározott korlátokkal összhangban megbecsült összegéről.

(4)  Az uniós pénzügyi támogatások kifizetése az operatív program intézkedéseihez kapcsolódó kiadások alapján történik. Ugyanezen intézkedésekre – garancia vagy biztosíték nyújtása mellett – előleg fizethető.

(5)  Az uniós pénzügyi támogatás fennmaradó összegének lehívása érdekében a termelői szervezet a szükséges igazoló dokumentumok kíséretében értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak végleges összegéről.

(6)  Minden operatív program, valamint azoknak a finanszírozása egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről az uniós alapok által legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki.

126. cikk

Átruházott hatáskörök

A gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek hatékony, célzott és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

  a) működési alapok és operatív programok, többek között a következők szabályozásavonatkozásában:
   i. a működési alapok finanszírozása és felhasználása;
   ii. az operatív programok tartalma, jóváhagyása és módosítása;
   iii. az operatív program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatósága, valamint az erre vonatkozó kiegészítő nemzeti szabályok;
   iv. az operatív programok és a vidékfejlesztési programok közötti kapcsolat;
   v. részleges operatív programok;
   vi. az operatív programok nyomon követése és értékelése;
  b) az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia, többek között a következők szabályozásavonatkozásában:
   i. a nemzeti keret és a nemzeti stratégia felépítése és tartalma;
   ii. a nemzeti keret és a nemzeti stratégia nyomon követése, értékelése és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás;
  c) az uniós pénzügyi támogatás, többek között a következők szabályozásavonatkozásában:
   i. az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja, különösen a termelői szervezet által értékesített termelés értékének megállapítása;
   ii. a támogatás kiszámításakor figyelembe veendő referencia-időszakok;
   iii. a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén;
   iv. biztosíték fizetése és elvesztése előlegfizetés esetén.
  d) válság-megelőzési és -kezelési intézkedések, többek között a következők szabályozásavonatkozásában:
   i. a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések megválasztása;
   ii. a piacról történő árukivonás fogalmának meghatározása;
   iii. a piacról kivont termékek rendeltetése;
   iv. a piacról történő árukivonás támogatásának felső határa;
   v. a piacról történő árukivonás előzetes bejelentése;
   vi. az értékesített termelés kiszámítása árukivonás esetén;
   vii. az Európai Unió jelképének feltüntetése az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán;
   viii. a piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek;
   ix. a zöld szüret és a be nem takarítás fogalmának meghatározása;
   x. a zöld szüret és a be nem takarítás kérelmezésére vonatkozó feltételek;
   xi. a betakarítási biztosítás célja;
   xii. a kedvezőtlen időjárási jelenség fogalmának meghatározása;
   xiii. a kölcsönös kockázati alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása;
  e) nemzeti pénzügyi támogatás, többek között a következők szabályozásavonatkozásában:
   i. a termelők szervezettségének foka;
   ii. az operatív programok módosítása;
   iii. a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén;
   iv. biztosíték fizetése, felszabadítása és elvesztése előlegfizetés esetén;
   v. a nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi megtérítésének legmagasabb aránya.

127. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó, a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) a működési alapok kezelése és a működési alapok becsült összegével kapcsolatos értesítések;
   b) az operatív programok benyújtása, ideértve a határidőket és az előírt kísérő dokumentumokat;
   c) az operatív programok formátuma;
   d) a 126. cikk a) pontjának vi. alpontja értelmében az operatív programok nyomon követésének és értékelésének irányítása;
   e) a termelői szervezetek és azok társulásainak tagállamok általi értesítése a jóváhagyott támogatási összegekről;
   f) támogatási kérelmek és a támogatások kifizetése, ideértve a támogatási előleg- és részletfizetést;
   g) a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához nyújtható kölcsönök;
   h) a forgalmazási előírások betartása a piacról történő árukivonás esetén;
   i) az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási, válogatási és csomagolási költségei;
   j) válság-megelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós, kommunikációs és képzési intézkedések;
   k) a betakarítási biztosítással kapcsolatos intézkedések irányítása;
   l) a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések állami támogatására vonatkozó előírások;
   m) a nemzeti pénzügyi támogatás nyújtásának engedélyezése;
   n) a nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése;
   o) a nemzeti pénzügyi támogatás megtérítése.

III. alszakasz

Az iskolagyümölcs-program

128. cikk

A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)  A Bizottság által a 129. és 130. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó feltételekkel uniós támogatás nyújtható az alábbiakhoz:

   a) a tagállamok által igazgatott vagy jóváhagyott oktatási intézményekben, így bölcsődékben, óvodákban és más iskola-előkészítő intézményekben, valamint általános és középiskolákban tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint [Mód. 21]
   b) a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a nyomon követéshez, valamint az értékeléshez kapcsolódó egyes költségek.

(2)  A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk nemzeti vagy regionális szinten a program végrehajtására, amely tartalmazza a programjuk költségvetését az uniós és nemzeti hozzájárulásokkal együtt, a program időtartamát, célcsoportját, az engedélyezett termékeket és az érdekeltek szerepvállalását. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is.

(3)  A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor összeállítják az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékeket tartalmazó listát. A lista azonban nem tartalmazhatja a Bizottság által a 129. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktussal elfogadott intézkedés útján kizárt termékeket. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhet többek között a szezonális jelleg, a termények elérhetősége vagy környezetvédelmi megfontolás. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű termékeket.

(4)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás:

   a) nem haladhatja meg tanévenként a 90 millió EUR összeget; továbbá
   b) nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 50 %-át, illetve az 1083/2006/EK tanácsi rendelet(23) 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a konvergencia-célkitűzés alapján támogatható régiókban és a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban e költségek 75 %-át; valamint
   c) nem terjedhet ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre.

(5)  Az (1) bekezdésben előírt uniós támogatásban a tagállamok a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek. Mindazonáltal a programban részt vevő minden egyes tagállam legalább 175 000 EUR uniós támogatásban részesül. A programban részt vevő tagállamoknak stratégiájuk alapján évente kell kérelmezniük az uniós támogatást. A Bizottság a tagállamok kérelmei és a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok alapján dönt a végleges juttatásokról.

(6)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Azonban ha egy tagállamban már működik olyan program, amely e cikk értelmében részesülhetne uniós támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll a programot többek között annak célcsoportját, időtartamát vagy a keretében engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni, e tagállam részesülhet uniós támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és az uniós támogatás arányát illetően érvényesülnek a (4) bekezdés b) pontjában említett korlátozások. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(7)  A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a termékekkel történő ellátáshoz és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségekhez. E költségek a magánszféra hozzájárulásaiból is fedezhetők. A tagállamok a (2) bekezdésben említett kísérő intézkedések finanszírozásához is nyújthatnak állami támogatást.

(8)  Az uniós iskolagyümölcs-program nem érinti azokat a különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal.

(9)  Az Unió ezenkívül – az 1290/2005/EK rendelet 5. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, nyomon követési és értékelési intézkedéseket is, beleértve a program iránti tudatosság növelését és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is.

129. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak támogatása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a programból kizárt termékek;
   b) a program célcsoportja;
   c) a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, valamint a kísérő intézkedések;
   d) a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása.

(2)  Az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztása, valamint a támogatási összegek tagállamok közötti átcsoportosítását a benyújtott kérelmek és a program szabályainak való meg nem felelés esetén kivetett csökkentések alapján meghatározó módszer;
   b) a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét;
   c) nyomon követés és értékelés.

(3)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a csalások és szabálytalanságok megelőzését szolgáló intézkedéseket fogad el, amelyek között szerepelhet a programban való részvételi jog felfüggesztése és a jóváhagyás visszavonása.

(4)  A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírhatja, hogy a kedvezményezettek hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére.

130. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ehhez az alszakaszhoz kapcsolódó, különösen a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) a támogatásnak a tagállamok közötti végleges elosztása;
   b) a támogatási kérelmek és a kifizetések;
   c) ellenőrzések;
   d) a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés;
   e) a Bizottságnak továbbítandó adatok.

VII. szakasz

Támogatási programok a borágazatban

I. alszakasz

Bevezető rendelkezések

131. cikk

Hatály

Ez a szakasz a borágazat megsegítését célzó egyedi támogatási intézkedések finanszírozására szolgáló uniós pénzeszközök tagállamoknak való odaítélésére, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által a nemzeti támogatási programokon (a továbbiakban: támogatási programok) keresztül történő felhasználására vonatkozó szabályokat állapítja meg.

132. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1)  A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk az Unió tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2)  A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják azok belső egységességét, továbbá hogy összeállításuk és végrehajtásuk objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetét és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés elkerülésének igényét figyelembe véve valósuljon meg.

A tagállamok feladata elrendelni és végrehajtani a szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket, valamint a támogatási programok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciókat.

(3)  Nem nyújtható támogatás:

   a) kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;
   b) az 1698/2005/EK rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

II. alszakasz

A támogatási programok benyújtása és tartalma

133. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1)  A X. mellékletben említett valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottsághoz az e szakasszal összhangban levő intézkedéseket tartalmazó, ötéves támogatási programja tervezetét.

A 479/2008/EK tanácsi rendelet(24) 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban alkalmazandó támogatási programokat e rendelet értelmében is alkalmazni kell.

A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A támogatási programról a Bizottságnak történő benyújtását megelőzően konzultálni kell az illetékes hatóságokkal és a megfelelő területi szintű szervezetekkel.

Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely figyelembe vehet regionális sajátosságokat.

(2)  A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Azonban ha a Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül úgy határoz, hogy a benyújtott támogatási program nem felel meg e szakasz rendelkezéseinek, erről tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottsághoz. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

(3)  A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

(4)  A 134. cikk nem alkalmazandó, amennyiben a támogatási program keretében a tagállam egyetlen intézkedése a 137. cikkben említett egységes támogatási rendszerre való átállás. Ilyen esetben a 308. cikk (5) bekezdése kizárólag az átállás évének vonatkozásában alkalmazandó, és a 308. cikk (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

134. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási program a következő elemeket tartalmazza:

   a) a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzései;
   b) a konzultációk eredményei;
   c) a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;
   d) az intézkedések végrehajtási üteme;
   e) általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a források intézkedések közötti tervezett indikatív felosztását a X. mellékletben előírt felső határoknak megfelelően;
   f) a nyomon követés és az értékelés során alkalmazandó kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási program megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések; valamint
   g) a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

135. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések

(1)  A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet tartalmaznak:

   a) az egységes támogatási rendszer keretében a 137. cikknek megfelelően nyújtott támogatás;
   b) promóció a 138. cikknek megfelelően;
   c) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 139. cikknek megfelelően;
   d) zöldszüret a 140. cikknek megfelelően;
   e) kockázati alapok a 141. cikknek megfelelően;
   f) szüreti biztosítás a 142. cikknek megfelelően;
   g) beruházások a 143. cikknek megfelelően;
   h) melléktermék-lepárlás a 144. cikknek megfelelően;
   i) a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás az 1234/2007/EK rendelet 103w. cikkének megfelelően;
   j) krízislepárlás az 1234/2007/EK rendelet 103x. cikkének megfelelően;
   k) sűrített szőlőmust alkalmazása az 1234/2007/EK rendelet 103y. cikkének megfelelően.

(2)  A támogatási programok kizárólag az e rendelet 137–144. cikkében és az 1234/2007/EK rendelet 103w., 103x. és 103y. cikkében felsorolt intézkedéseket tartalmazhatnak.

136. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1)  A rendelkezésre álló uniós pénzeszközök elosztását és a költségvetési keretet a X melléklet tartalmazza.

(2)  Az uniós támogatás a 133. cikk (1) bekezdésében említettek szerint csak a megfelelő támogatási program benyújtása után felmerülő támogatható költségekre vonatkozik.

(3)  A tagállamok nem járulnak hozzá az Unió által a támogatási programok keretében finanszírozott intézkedések költségéhez.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok a 138., 142. és 143. cikkben említett intézkedésekhez állami támogatást nyújthatnak az állami támogatásokról szóló uniós szabályokkal összhangban.

Az állami támogatásokról szóló uniós szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a közforrásból – azaz az uniós és állami forrásokból – származó összfinanszírozásra vonatkozik.

III. alszakasz

Egyedi támogatási intézkedések

137. cikk

Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása

(1)  A tagállamok támogatásban részesíthetik a szőlőtermesztőket a 73/2009/EK rendelet III. címének 1. fejezete szerinti támogatási jogosultság biztosításával az említett rendelet VII. mellékletének O. pontjával összhangban.

(2)  Az (1) bekezdésben említett lehetőséggel élni szándékozó tagállamok támogatási programjaikban előirányozzák a szóban forgó támogatást, és az egységes támogatási rendszerre való áttérés kapcsán a pénzügyi eszközök átcsoportosításáról is rendelkeznek az említett programoknak a 133. cikk (3) bekezdésével összhangban történő módosítása révén.

(3)  Az (1) bekezdésben említett, már eszközölt támogatás:

   a) az egységes támogatási rendszer keretein belül marad, és többé nem áll rendelkezésre vagy nem bocsátható rendelkezésre a 133. cikk (3) bekezdése alapján az e rendelet 138–144. cikkében és az 1234/2007/EK rendelet 103w., 103x. és 103y. cikkében felsorolt intézkedések céljára a támogatási programok működtetésének további évei során;
   b) arányosan csökkenti az e rendelet 138–144. cikkében és az 1234/2007/EK rendelet 103w., 103x. és 103y. cikkében felsorolt intézkedések céljára a támogatási program keretében rendelkezésre álló pénzeszközöket.

138. cikk

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

(1)  Az e cikk szerinti támogatás célja az uniós borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedések finanszírozása, ezáltal e borok versenyképességének javítása az érintett országokban.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra vonatkoznak.

(3)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek:

   a) PR-tevékenységek, promóciós és reklámtevékenységek, elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg szempontjából nyújtott előnyök kiemelésével;
   b) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;
   c) tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán;
   d) új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;
   e) a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(4)  A promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

139. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása e cikkel összhangban kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 304. cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtják a termelési potenciáljukra vonatkozó jegyzéket.

(3)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

   a) a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;
   b) a szőlőültetvények áttelepítése;
   c) a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása.

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása, azaz ugyanannak a parcellának ugyanazzal a fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszerrel történő újratelepítése.

A tagállamok további előírásokat is megállapíthatnak, különösen a megújított szőlőültetvények korát illetően. [Mód. 22]

(4)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának formái kizárólag a következők lehetnek:

   a) a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért;
   b) a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás.

(5)  A (4) bekezdés a) pontjában említett, a termelők számára a bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteség akár 100 %-át is fedezheti, és formái a következők lehetnek:

   a) a II. rész I. címe III. fejezete V. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezése ellenére egy meghatározott, legfeljebb hároméves időtartamra a régi és az új telepítésű szőlők együttes fenntartásának engedélyezése a telepítési jogokra vonatkozó átmeneti szabályozás végéig;
   b) pénzbeli ellentételezés.

(6)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. Az 1083/2006/EK rendelettel összhangban konvergenciarégiónak minősített régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot.

140. cikk

Zöld szüret

(1)  E cikk alkalmazásában a zöld szüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, amelynek következtében az érintett terület terméshozama nullára csökken.

Nem tekintendő zöldszüretnek az, ha a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják (azaz nem szüretelik le). [Mód.23 ]

(2)  A zöldszüreti támogatás az uniós borpiacon a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá a piaci válság megelőzése érdekében.

(3)  A zöldszüreti támogatás az adott tagállam által meghatározandó hektáronkénti átalányösszeg formájában ellentételezésként nyújtható.

A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök megsemmisítésének vagy eltávolításának közvetlen költsége és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)  Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés ne vezessen az egyes bortermelők esetében a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó ellentételezéshez.

141. cikk

Kockázati alap

(1)  A kockázati alapok létrehozására irányuló támogatás azon termelőknek nyújt segítséget, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2)  A kockázati alapok létrehozására irányuló támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

142. cikk

Szüreti biztosítás

(1)  A szüreti biztosítás támogatása a termelők bevételének biztosításához járul hozzá olyan esetekben, amikor azt természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti.

A „kedvezőtlen éghajlati jelenségek” fogalom jelentése azonos a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet(25) 2. cikkének (8) bekezdésében szereplő „természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek” fogalommal. [Mód 24. ]

(2)  A szüreti biztosítás támogatása uniós pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alábbiakat:

   a) a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;
  b) a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a:
   i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;
   ii. állatok, növényi kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3)  A szüreti biztosítás csak akkor támogatható, ha a biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott.

(4)  A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a versenyt a biztosítási piacon.

143. cikk

Beruházások

(1)  Támogatás nyújtható a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és a bor forgalmazására irányuló olyan tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét, és az alábbiak közül egy vagy többet érintenek:

   a) a XII. melléklet II. részében említett termékek előállítása vagy forgalmazása;
   b) a XII. melléklet II. részében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti támogatás legmagasabb mértéke kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás(26) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtható. Az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, az 1405/2006/EK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek területei tekintetében a legmagasabb mértékre vonatkozóan nincs nagyságbeli korlátozás. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás(27) értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3)  A támogatható kiadásba nem tartoznak bele az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett költségek.

(4)  A támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás legmagasabb mértéke:

   a) 50 % az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően konvergenciarégiónak minősített területeken;
   b) 40 % a konvergenciarégióktól eltérő régiókban;
   c) 75 % a 247/2006/EK rendeletnek megfelelő legkülső régiókban;
   d) 65 % az 1405/2006/EK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken.

(5)  Az 1698/2005/EK rendelet 72. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

144. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1)  Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek a XIII. melléklet II. részének D. szakaszában szereplő feltételeknek megfelelően végzett önkéntes vagy kötelező lepárlásához .

A támogatás összegét az előállított szesz %-os alkoholtartalma alapján és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely több mint 10%-kal meghaladja a termelt bor alkoholtartalmát.

(2)  A nyújtható támogatás legmagasabb mértékét a Bizottság a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján a 147. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén állapítja meg.

(3)  Az (1) bekezdésben említett támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt a versenytorzulás elkerülése érdekében kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

145. cikk

Kölcsönös megfelelés

Azon termelők esetében, akikről megállapítják, hogy mezőgazdasági üzemük a szerkezetátalakítási és átállási támogatási programból nyújtott kifizetéstől számított három éven belül, vagy a zöldszüreti támogatási programból nyújtott kifizetés utáni egy év során bármikor nem feleltek meg a 73/2009/EK rendelet 6. és 22–24. cikkében említett jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményének, és ez közvetlenül a termelő magatartásának vagy mulasztásának tulajdonítható, a támogatást a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, időtartamától és ismétlődésétől függően csökkenteni, illetve részben vagy egészben törölni kell, a gazdálkodót pedig adott esetben a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételek szerinti visszafizetésére kell kötelezni.

IV. alszakasz

Eljárási rendelkezések

146. cikk

Átruházott hatáskörök

A támogatási programok hatékonyságának biztosítása, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig
   b) a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás legmagasabb mértéke intézkedésenként;
   c) a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások;
   d) az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget;
   e) az e szakasszal kapcsolatos általános rendelkezések és fogalommeghatározások;
   f) a támogatási intézkedésekkel való visszaélés elkerülése, így a projektek kettős finanszírozásának elkerülését célzó korlátozások;
   g) a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó előírások;
   h) a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények meghatározása, többek között a célzott ellenőrzések elvégzését illetően, valamint olyan korlátozások és vizsgálatok előírása, amelyek a támogatási intézkedések hatályával való összhangot hivatottak biztosítani;
   i) a Bizottság által végzett kifizetések felfüggesztése, amennyiben egy tagállam nem tesz eleget jelentéstételi kötelezettségeinek vagy ha a bejelentett információk valótlannak tűnnek;
   j) a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, beleértve a 142. cikkben előírt támogatás biztosításközvetítőkön keresztül történő kifizetését, a jogosulatlan kifizetések visszaigénylése, tagállami szankciók, valamint a kifizetés érdekében mesterségesen teremtett körülmények.

147. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén fogadhatja el az e szakaszhoz kapcsolódó, a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) a támogatási programok bejelentésével kapcsolatos követelmények, beleértve a bejelentés tartalmát, formátumát, időzítését, határidejét és mechanizmusát és a megfelelő pénzügyi tervet, valamint a programok felülvizsgálatára vonatkozó követelmények;
   b) az állami támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatás;
   c) kérelmezési és kiválasztási eljárások;
   d) a támogatott intézkedések értékelése;
   e) a zöld szürethez és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás kiszámítása és kifizetése;
   f) pénzgazdálkodási követelmények, a támogatási intézkedések tagállami ellenőrzése;
   g) az intézkedések koherenciáját biztosító rendelkezések;
   h) a meg nem felelés eseteire, a támogatási összeg csökkentésére, törlésére vagy visszafizettetésére vonatkozó rendelkezések a 145. cikk alkalmazásában.

VIII. szakasz

A méhészeti ágazatra vonatkozó egyedi rendelkezések

148. cikk

Hatály

(1)  A méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programot (a továbbiakban: méhészeti program) dolgozhatnak ki.

(2)  A tagállamok nemzeti különtámogatásokat nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat. Ezekről a támogatásokról a tagállamok a méhészeti program 152. cikkel összhangban történő bejelentésével egyidejűleg tájékoztatják a Bizottságot.

149. cikk

Méhészeti program

A méhészeti program a következő intézkedéseket foglalhatja magában:

   a) technikai segítségnyújtás a méhészeknek és a méhészek csoportosulásainak;
   b) a varroatózis elleni védekezés;
   c) a vándorméhészet ésszerűsítése;
   d) a méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések;
   e) az Unióban található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;
   f) együttműködés szakosodott szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén.

A méhészeti program nem foglalhat magában az 1698/2005/EK rendelettel összhangban az EMVA-ból finanszírozott intézkedéseket.

150. cikk

A méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetével foglalkozó tanulmány

A 151. cikk (1) bekezdésében meghatározott társfinanszírozásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről.

151. cikk

Finanszírozás

(1)  Az Unió a méhészeti programokhoz a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2)  A tagállamoknak minden évben október 15-ig teljesíteniük kell a méhészeti programok keretében hozott intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat.

152. cikk

Konzultáció

A méhészeti program kidolgozása a képviseleti szervezetekkel és a méhészeti szövetkezetekkel szoros együttműködésben történik. A programot be kell nyújtani a Bizottsághoz jóváhagyásra.

153. cikk

Átruházott hatáskörök

A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja a következőket:

   a) a nemzeti programok tartalmára és a 150. cikkben említett tanulmányokra vonatkozó szabályok;
   b) az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti elosztására vonatkozó feltételek, figyelembe véve többek között az Unióban található kaptárak számát.

154. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén:

   a) elfogadhatja a nemzeti programok tagállamok általi bejelentésére, e programok kiigazítására és többek között a nyomon követési tervekre vonatkozó szabályokat;
   b) szabályokat fogadhat el annak biztosítására, hogy a méhészeti programok keretében finanszírozott intézkedések egyidejűleg nem részesülnek más uniós rendszerből származó kifizetésekből, és rendelkezhet a fel nem használt összegek átcsoportosításáról;
   c) jóváhagyhatja a tagállamok által benyújtott méhészeti programokat, ideértve az uniós pénzügyi hozzájárulás elosztását;
   d) a tagállamoktól kapott információk alapján naprakésszé teheti a kaptárak számára vonatkozó nyilvántartást.

IX. szakasz

A selyemhernyó-ágazatban nyújtott támogatások

155. cikk

A selyemhernyó-tenyésztőknek nyújtandó támogatás

(1)  Az Unió támogatást nyújt az Unióban tenyésztett, az ex0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyók, valamint az ex0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópeték után.

(2)  A támogatást a selyemhernyó-tenyésztők számára minden egyes felhasznált petedoboz után kell nyújtani azzal a feltétellel, hogy a dobozok egy meghatározandó minimális mennyiségű petét tartalmaznak, valamint hogy a hernyók tenyésztése sikeres volt.

(3)  A tagállamok csak azoknak a tenyésztőknek nyújthatnak támogatást, akik jóváhagyott szervezettől szerezték be a petedobozokat, és a tenyésztés sikeres befejezése után az előállított gubókat jóváhagyott szervezetnek adják le.

(4)  A selyemhernyó-petéket tartalmazó dobozok után fizetendő támogatás összegét szabályozó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.A selyemhernyó-tenyésztőknek nyújtott támogatási összegeket – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti, figyelembe véve a selyemhernyó-tenyésztés ágazatának szervezését az Unió egyes régióiban, valamint azt, hogy szükséges-e segítségnyújtás a kínálat piaci helyzethez igazításában. [Mód. 25]

156. cikk

Átruházott hatáskörök

Az európai alapok hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a következőkre vonatkozó szabályokat fogadhat el:

   a) a 155. cikk (2) bekezdésében említett minimális peteszám és a sikeres tenyésztés egyéb feltételei;
   b) a 155. cikk (3) bekezdésében említett jóváhagyott szervezetekre vonatkozó követelmények.

157. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó, a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

   a) támogatási kérelmek és kísérő dokumentumok;
   b) a támogatás csökkentése a kérelem késedelmes benyújtása esetén;
   c) a 155. cikk (3) bekezdésében említett jóváhagyott szervezetek tagállami ellenőrzése;
   d) tagállami értesítések.

II.CÍM

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELŐI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I.FEJEZET

A forgalmazásra vonatkozó szabályok

I. szakasz

Forgalmazási előírások

I. alszakasz

Bevezető rendelkezések

158. cikk

Hatály

Az I. mellékletben felsorolt termékekre és a II. melléklet I. részében említett mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó bármely egyéb rendelkezés, valamint az állat-egészségügyi és az élelmiszer-ipari ágazatban a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja az I. mellékletben felsorolt termékek és a II. melléklet I. részében említett mezőgazdasági eredetű etil-alkohol esetében alkalmazandó általános forgalmazási előírással, valamint az említett termékekre vonatkozó, ágazatok és/vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat.

II. alszakasz

Általános forgalmazási előírás

159. cikk

Az általános forgalmazási előírásnak való megfelelés

(1)  E rendelet alkalmazásában valamely termék akkor felel meg az „általános forgalmazási előírásnak”, ha ép, megbízható és piacképes minőségű.

(2)  Abban az esetben, ha nem kerültek megállapításra a III. alszakaszban, valamint a 2000/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(28) , a 2001/110/EK(29), a 2001/111/EK(30), a 2001/112/EK(31), a 2001/113/EK(32) és a 2001/114/EK(33), tanácsi irányelvben említett forgalmazási előírások, azok az e rendelet I. mellékletében említett termékek, amelyek emberi fogyasztás céljára a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában foglaltak szerinti kiskereskedelmi forgalomba hozhatók, csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek az általános forgalmazási előírásnak.

(3)  Valamely termék akkor minősül az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek, ha a forgalmazásra szánt termék megfelel azon vonatkozó előírásnak, amelyet a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szervezetek valamelyike fogadott el.

160. cikk

Átruházott hatáskörök

A piaci helyzet változásaira való reagálás érdekében és az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a 159. cikk (1) bekezdésében említett általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelményeket és a szóban forgó cikk (3) bekezdésében említett megfelelésre vonatkozó szabályokat fogadhat el, módosíthatja e követelményeket és szabályokat, továbbá lehetőséget biztosíthat az ezektől való eltérésre.

III. alszakasz

Ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások

161. cikk

Általános elv

Azok a termékek, amelyek tekintetében ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások kerültek megállapításra, kizárólag ezen előírásoknak megfelelően forgalmazhatók az Unióban.

162. cikk

Az előírások megállapítása és tartalma

(1)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint abból a célból, hogy hozzájáruljon a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javításához, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a 158. cikkben említett, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat fogadhat el a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan, továbbá eltéréseket és mentességeket határozhat meg az ilyen előírások alkalmazásának vonatkozásában annak érdekében, hogy lehetővé tegye a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást, valamint a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásának figyelembevételét és a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(2)  Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások esettől függően a következőkkel kapcsolatos követelményekre vonatkozhatnak:

   a) az e rendeletben megadottaktól eltérő meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések, valamint azon hasított testeknek és részeiknek a jegyzékei, amelyekre alkalmazandó a XII. melléklet;
   b) osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;
   c) a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;
   d) kiszerelés, kereskedelmi megnevezések, kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, védőcsomagolás, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata;
   e) olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők;
   f) a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, beleértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását is;
   g) a gazdálkodás típusa és a termelési módszer, beleértve a borászati eljárásokat és a kapcsolódó igazgatási szabályokat is, valamint a megmunkálási folyamat;
   h) must és bor házasítása, ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;
   i) tárolási módszer és hőmérséklet;
   j) a termelés helye és/vagy a származási hely;
   k) a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés;
   l) a termelőnek és/vagy azoknak az ipari létesítményeknek az azonosítása és nyilvántartása, amelyekben a terméket előállították vagy feldolgozták;
   m) a víztartalom százalékos aránya;
   n) egyes anyagok és/vagy eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;
   o) egyedi felhasználás;
   p) kereskedelmi okmányok, kísérőokmányok és vezetendő nyilvántartások;
   q) tárolás, szállítás;
   r) tanúsítási eljárás;
   s) az (1) bekezdésben említett, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásoknak és/vagy a 163. cikkben említett meghatározásoknak, megjelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek;
   t) határidők és időbeli korlátozások;
   u) tagállamok által küldött értesítések, különböző létesítmények által a tagállami illetékes hatóságokhoz küldött értesítések, valamint a különböző termékek piacaira vonatkozó statisztikai információk gyűjtésével kapcsolatos szabályok.

(3)  Az (1) bekezdésben említett, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat [a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló] európai parlamenti és tanácsi rendelet minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül és a következők figyelembevételével kell megállapítani:

   a) az érintett termékek sajátosságai;
   b) a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségessége;
   c) a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;
   d) adott esetben a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására használt módszerek;
   e) az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások.

163. cikk

Egyes ágazatokra és/vagy termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések

(1)  A XII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések a következő ágazatokra vagy termékekre vonatkoznak:

   a) olívaolaj és étkezési olajbogyó;
   b) bor;
   c) marha- és borjúhús;
   d) emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;
   e) baromfihús;
   f) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok.

(2)  A XII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel a XII. mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.

(3)  A növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, a műszaki fejlődés figyelembevétele és a termékinnováció akadályozásának elkerülése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja a XII. mellékletben szereplő meghatározások és kereskedelmi megnevezések vonatkozásában szükségessé váló módosításokat, eltéréseket vagy mentesítéseket.

164. cikk

Tűréshatár

Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén minden egyes előírás tekintetében elfogadhat egy olyan tűréshatárt, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül.

165. cikk

Borászati eljárások

(1)  Azokban az esetekben, ahol a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) már ajánlott és közzétett a termékek összetételének meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket és olyan szabályokat, amelyek segítségével megállapítható, hogy a termékek esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket, e módszerek és szabályok alkalmazandók.

Amennyiben nem léteznek az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok, a megfelelő módszereket és szabályokat a Bizottság fogadja el a 162. cikk (2) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint.

Az említett szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

(2)  A borágazati termékek Unión belüli előállítása és tárolása során kizárólag a XIII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és a 162. cikk (2) bekezdésének g) pontjában, valamint a 168. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

   a) szőlőlé és sűrített szőlőlé;
   b) szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tárolásának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók.

Az Unióban a borágazati termékek előállításakor be kell tartani a XIII. mellékletben meghatározott vonatkozó korlátozásokat.

Nem hozhatók forgalomba az Unióban azok a XII. melléklet II. részében felsorolt borágazati termékek, amelyek az Unióban vagy adott esetben az érintett tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek, illetve amelyek megsértik a XIII. mellékletben meghatározott korlátozásokat.

(3).  A 162. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett borászati eljárások engedélyezésekor a Bizottság:

   a) az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit veszi alapul;
   b) figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;
   c) figyelembe veszi a fogyasztóknak az elvárásaik és előképeik alapján történő megtévesztésével kapcsolatos lehetséges kockázatokat, tekintettel az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök elérhetőségére és felhasználhatóságára;
   d) lehetővé teszi a bor természetes és alapvető jellemzőinek megőrzését, és nem idéz elő lényeges változást az érintett termék összetételében;
   e) biztosítja a környezet megóvásának minimálisan elfogadható szintjét;
   f) tiszteletben tartja a XIII. mellékletben a borászati eljárások és korlátozások tekintetében megállapított általános szabályokat.

166. cikk

Borszőlőfajták

(1)  A XII. melléklet II. részében felsorolt és az Unióban előállított termékeket az e cikk (2) bekezdése szerint osztályba sorolható borszőlőfajtákból kell előállítani.

(2)  A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

   a) az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;
   b) a kérdéses fajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törölnek az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3)  Azok a tagállamok, amelyek bortermelése – az utolsó öt borászati év átlagos termelése alapján számítva – nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdés első albekezdésében említett osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal bortermelés céljából az első albekezdésben említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

(4)  A (2) bekezdés első és harmadik albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok tudományos kutatási és kísérleti célból engedélyezik az alábbi borszőlőfajták telepítését, újratelepítését és oltását:

   a) a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében az osztályba nem sorolt borszőlőfajták;
   b) a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés második albekezdésének a) és b) pontjában foglaltaknak meg nem felelő borszőlőfajták.

(5)  Azokat a borszőlőfajtákból álló szőlőültetvényeket, amelyeket bortermelés céljából a (2), a (3) és a (4) bekezdés megsértésével telepítettek, ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan ültetvények kivágása, amelyek esetében a termelés kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szolgál.

(6)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a termelők betartják-e a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat.

167. cikk

A bor felhasználásának egyedi esetei

A 166. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a XII. melléklet II. részében meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor – a bizonyíthatóan 1971. szeptember 1. előtt palackozott borok kivételével – kizárólag az egyéni bortermelők háztartásának fogyasztására, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

168. cikk

Egyes termékekre és/vagy ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok

(1)  A 162. cikk (1) bekezdésében foglaltak ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását.

Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek az említett szabályok értelmében utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre.

(2)  A tagállamok a területükön készített borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy kizárhatnak az uniós jog alapján engedélyezett bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb korlátozásokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

A tagállamok e korlátozásokról, kizárásokról és szigorításokról tájékoztatják a Bizottságot, amely felhívja ezekre a többi tagállam figyelmét.

(3)  A tagállamok a Bizottság által a (4) bekezdés értelmében, a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását.

(4)  A helyes és átlátható alkalmazás biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja az (1), a (2) és a (3) bekezdés alkalmazására, valamint a (3) bekezdésben említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó feltételeket.

IV. alszakasz

A behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások

169. cikk

Általános rendelkezések

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik a 161. cikkben foglaltaktól eltérő intézkedések alkalmazását, továbbá meghatározhatja a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályokat.

170. cikk

A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)  A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e fejezet II. szakaszának II. alszakaszában és az e rendelet 163. cikkében említett meghatározásokban és kereskedelmi megnevezésekben foglalt, a borok eredetmegjelöléseire, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Unióba behozott, a 2009 61, a 2009 69, illetve a 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2)  A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az OIV által ajánlott és közzétett vagy az Unió által e rendelet, illetve az e rendelet értelmében elfogadott intézkedések alapján engedélyezett borászati eljárásoknak megfelelően kell előállítani.

(3)  Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:

   a) az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;
   b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal által kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

V. alszakasz

Közös rendelkezések

171. cikk

Nemzeti ellenőrzések

A tagállamok kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések útján megvizsgálják, hogy a termékek megfelelnek-e az e szakaszban foglalt szabályoknak, és szükség esetén közigazgatási szankciókat alkalmaznak.

172. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket, különös tekintettel a következőkre:

   a) az általános forgalmazási előírás végrehajtására vonatkozó szabályok megállapítása;
   b) a XII. mellékletben foglalt meghatározások és kereskedelmi megnevezések alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítása;
   c) a XII. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében és a XII. melléklet VI. része hatodik bekezdésének a) pontjában említett termékek jegyzékének összeállítása a tagállamok által a területükön a XII. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében és a XII. melléklet VI. része hatodik bekezdésének a) pontjában említett termékeknek megfelelőnek tekintett termékeket feltüntető, a Bizottsághoz eljuttatandó indikatív jegyzékek alapján;
   d) az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtására vonatkozó szabályok, köztük a mintavétellel és a termékek összetételének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekkel kapcsolatos részletes szabályok megállapítása;
   e) olyan szabályok megállapítása, amelyek segítségével kimutatható, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket;
   f) az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzésének elvégzésére vonatkozó szabályok megállapítása;
   g) a tűréshatár meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása;
   h) a megfelelőségi ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságokra, az ellenőrzések tartalmára, gyakoriságára, valamint a forgalmazás azon szakaszára vonatkozó rendelkezések elfogadása, amelyben a szóban forgó ellenőrzéseket el kell végezni;
   i) a 169. cikkben előírt eltérés végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadása.

II. szakasz

Eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések a borágazatban

I. alszakasz

Bevezető rendelkezések

173. cikk

Hatály

(1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok alkalmazandók a XII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre.

(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkön alapulnak:

  a) az alábbiak jogos érdekeinek védelme:
   i. a fogyasztók, valamint
   ii. a termelők.
   (b) annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; valamint
   c) a minőségi termékek előállításának előmozdítása és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának lehetővé tétele.

II. alszakasz

Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések

174. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  Ezen alszakasz alkalmazásában:

  a) „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes esetben – ország neve, amelyet a 173. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:
   i. minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;
   ii. a szőlő, amelyből készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik;
   iii. előállítása az említett földrajzi területen történik; valamint
   iv. a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik;
  b) „földrajzi jelzés”: valamely régióra, meghatározott helyre vagy – kivételes esetben – országra utaló jelölés, amelyet a 173. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:
   i. olyan egyedi minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a szóban forgó földrajzi eredetből adódnak;
   ii. a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik;
   iii. előállítása az említett földrajzi területen történik; valamint
   iv. a Vitis vinifera fajhoz tartozó vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajtából nyerik.

Az a) pont iii. alpontja és a b) pont iii. alpontja alkalmazásában az „előállítás” a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat.

A b) pont ii. alpontja alkalmazásában a szőlő legfeljebb 15%-a származhat a körülhatárolt földrajzi területen kívülről, abból a tagállamból vagy harmadik országból, ahol a körülhatárolt földrajzi terület található.

   a) az érintett körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő terület; vagy
   b) ugyanazon a közigazgatási egységen belül vagy valamely szomszédos közigazgatási egységen belül található terület, a nemzeti szabályozásban meghatározottak szerint; vagy
   c) a határon átnyúló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések esetében, továbbá amennyiben két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó megállapodás van érvényben, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező termékek a szóban forgó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő területen.

A b) pont iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a 175. cikk (2) bekezdésében meghatározott termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek 2012. december 31-ig továbbra is feldolgozhatók borrá a körülhatárolt területtel nem közvetlenül szomszédos területen is.

Az a) pont iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a 175. cikk (2) bekezdésében meghatározott termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, valamely termék a szóban forgó körülhatárolt területtel közvetlenül nem szomszédos területen is feldolgozható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgővé vagy gyöngyözőborrá, ha ezt a gyakorlatot már 1986. március 1-je előtt is alkalmazták. [Mód. 26]

(2)  Egyes hagyományosan alkalmazott elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

   a) bort jelölnek;
   b) földrajzi névre utalnak;
   c) megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett feltételeknek; valamint
   d) keresztülmennek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának biztosítására irányuló, ezen alszakaszban meghatározott eljáráson.

(3)  Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban.

175. cikk

Az oltalom iránti kérelem tartalma

(1)  A valamely név oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó műszaki dokumentációt:

   a) az oltalomban részesítendő elnevezés;
   b) a kérelmező neve és címe;
   c) a (2) bekezdésben említett termékleírás; valamint
   d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2)  A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

   a) az oltalomban részesítendő elnevezés;
  b) a bor(ok) leírása:
   i. az eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében főbb analitikai és érzékszervi jellemzőik;
   ii. a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében főbb analitikai jellemzőik, valamint érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;
   c) adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;
   d) az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;
   e) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;
   f) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);
   g) A 174. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában vagy adott esetben a 174. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;
   h) az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós jogszabályokkal;
   i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

176. cikk

Oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi terület esetében

(1)  Amennyiben az oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozik, a 175. cikkben előírt adatokon kívül bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(2)  A kérelmet a kérelmezőnek közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatnia.

(3)  Az oltalom iránti kérelmet az Unió valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készült, hitelesített fordítással kiegészítve kell benyújtani.

177. cikk

Kérelmezők

(1)  Bármely termelői érdekcsoport vagy – kivételes esetekben – egyéni termelő kérelmezheti valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát. A kérelemhez egyéb érdekelt felek is csatlakozhatnak.

(2)  Termelők csak a saját maguk által készített bor oltalmára nyújthatnak be kérelmet.

(3)  A határokon átnyúló földrajzi területet jelölő elnevezések, illetve a határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezések esetében közös kérelem is benyújtható.

178. cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1)  Az Unióból származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 174. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek előzetes nemzeti eljárás tárgyát képezik e cikknek megfelelően.

(2)  Az oltalom iránti kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, amelynek területéhez az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés kötődik.

(3)  A tagállam megvizsgálja, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amelynek keretében gondoskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, valamint a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakról, amelynek során bármely, jogos érdekkel és az érintett tagállam területén állandó lakóhellyel, illetve telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy a tagállamhoz benyújtott megfelelően indokolt nyilatkozat útján kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen.

(4)  Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg a vonatkozó követelményeknek vagy általában véve nem felel meg az uniós jognak, elutasítja a kérelmet.

(5)  Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek:

   a) legalább az interneten közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírást; valamint
  b) oltalom iránti kérelmet juttat el a Bizottsághoz, amely kérelem tartalmazza a következőket:
   i. a kérelmező neve és címe;
   ii. a 175. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum;
   iii. a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az előírt feltételeknek; valamint
   iv. az a) pontban említett közzétételre vonatkozó hivatkozás.

Az első albekezdés b) pontjában említett információkat az Unió valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készített hitelesített fordítással kiegészítve kell továbbítani.

(6)  A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig hatályba léptetik az 1234/2007/EK rendelet 118f. cikkének és az e cikknek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.

(7)  Abban az esetben, ha egy tagállamban nem léteznek nemzeti jogszabályok az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan, a tagállam az elnevezést az ezen alszakaszban foglaltaknak megfelelően – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti szinten oltalomban részesítheti a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti nemzeti oltalom a bejegyzésről vagy annak megtagadásáról szóló határozat ezen alszakasz alapján történő meghozatalának napján szűnik meg.

179. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)  A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem benyújtásának időpontját.

(2)  A Bizottság megvizsgálja, hogy a 178. cikk (5) bekezdésében említett oltalom iránti kérelmek megfelelnek-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3)  Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek teljesülnek, a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül rendelkezik a 175. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és a 178. cikk (5) bekezdésében említett, a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

(4)  Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktus révén rendelkezik a kérelem elutasításáról.

180. cikk

Kifogásolási eljárás

A 179. cikk (3) bekezdésében előírt közzététel napjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy valamely harmadik ország területén állandó lakóhellyel, illetve telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy a Bizottsághoz benyújtott, az ezen alszakaszban meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozat útján kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

181. cikk

Határozat az oltalomról

A Bizottság a 180. cikkben említett kifogásolási eljárás lezárását követően a rendelkezésére álló információk alapján, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határoz az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve az uniós jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, illetve – ha az említett feltételek nem teljesülnek – a kérelem elutasításáról.

182. cikk

Homonimák

(1)  A benyújtott kérelem tárgyát képező olyan elnevezések bejegyzésekor, amelyek teljesen vagy részben azonos alakúak valamely, az e rendelet borágazattal kapcsolatos rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel, kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát abban az esetben lehet engedélyezni, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését.

(2)  Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés részben vagy teljesen azonos alakú valamely, a tagállamok jogszabályai szerint földrajzi jelzésként oltalmat élvező jelzéssel.

A tagállamok a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályaik alapján nem jegyezhetnek be oltalmi céllal meg nem egyező földrajzi árujelzőket, ha az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós jogszabály értelmében az Unióban oltalmat élvez.

(3)  Amennyiben egy borszőlőfajta neve valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy ilyet tartalmaz, a szóban forgó név nem használható az e rendelet hatálya alá tartozó termékek címkézése céljából, kivéve, ha a Bizottság a meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében, a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén másképpen határoz.

(4)  A termékeknek a 174. cikk szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalom nem érinti a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(34) értelmében a szeszes italokra alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket és viszont.

183. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának okai

(1)  A köznevesült elnevezések nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

Ezen alszakasz alkalmazásában a „köznevesült elnevezés” olyan bornév, amely – bár az érintett termék eredeti előállítási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik – az Unióban egy borfajta köznevévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznevesült-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

   a) az Unióban fennálló helyzetet, különös tekintettel a fogyasztási területekre;
   b) a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.

(2)  Egy elnevezés nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amennyiben az oltalom valamely védjegy hírnevének és elismertségének fényében félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétének vonatkozásában.

184. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)  Amennyiben valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet értelmében oltalom alatt áll, a 185. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelő és a XII. melléklet II. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

(2)  A 183. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, valamely, a 185. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelően használt olyan védjegy, amelyet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy jegyeztek be, illetve amely – amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak – az említett időpontig használat révén meghonosodott az Unióban, továbbra is használható és megújítható az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának ellenére, feltéve, hogy nincs ok a védjegy érvénytelenítésére vagy törlésére a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(35), illetve a 207/2009/EK tanácsi rendelet(36) értelmében.

Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata megengedett.

185. cikk

Oltalom

(1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést és az oltalom alatt álló földrajzi jelzést bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.

(2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ilyen oltalom alatt álló nevekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő borok oltalmat élveznek a következőkkel szemben:

  a) az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:
   i. az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék vonatkozásában; vagy
   ii. amennyiben az ilyen használat kihasználja az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevét;
   b) bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezés követi, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;
   c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb hamis vagy félrevezető jelzés a belső vagy a külső csomagoláson, a szóban forgó bortermékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;
   d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nem válhat a 183. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezéssé az Unióban.

(4)  A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy fellépjenek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használata ellen.

186. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakészen tartja a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi nevek nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.

187. cikk

Az illetékes hatóság kijelölése

(1)  A tagállamok a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(37) 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az ezen alszakaszban meghatározott kötelezettségek tekintetében elvégzendő ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy bármely olyan gazdasági szereplő jogosult legyen az ellenőrzési rendszerben való részvételre, amely megfelel az ezen alszakaszban foglalt rendelkezéseknek.

(3)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról. A Bizottság e hatóságok nevét és címét nyilvánossá teszi, valamint gondoskodik azok rendszeres naprakésszé tételéről.

188. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1)  Az Unió valamely földrajzi területéhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, valamint kiszerelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

   a) a 187. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy hatóságok; vagy
   b) a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdésének 5. pontja értelmében az ellenőrzésért felelős, az említett rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több szerv.

Az ellenőrzés költségeit az érintett gazdasági szereplők viselik.

(2)  A harmadik országbeli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, illetve kiszerelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

   a) a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; vagy
   b) egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC Guide 65-nek (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények), és ezekkel összhangban kell akkreditálni őket.

(4)  Amennyiben valamely, az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóság ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést, az objektivitás és a pártatlanság megfelelő garanciáit kell biztosítania, és rendelkeznie kell a feladata elvégzéséhez szükséges képzett személyzettel és forrásokkal.

189. cikk

A termékleírás módosítása

(1)  A 177. cikk feltételeit teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 175. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni kell a kérelmezett módosításokat, és meg kell indokolni azokat.

(2)  Amennyiben a javasolt módosítás a 175. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum egy vagy több pontját érinti, a 178–181. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ha azonban a javasolt módosítás nem jelentős, a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határoz arról, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 179. cikk (2) bekezdésében és a 180. cikkben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül, és ha igen, közzéteszi a 179. cikk (3) bekezdésében említett elemeket.

(3)  Amennyiben a javasolt módosítás nem változtat az egységes dokumentumon, a következő szabályok alkalmazandók:

   a) ha a földrajzi terület egy adott tagállamon belül található, e tagállam közli a módosítást illető álláspontját, és ha az kedvező, közzéteszi a módosított termékleírást, valamint értesíti a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és azok okairól;
   b) ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

190. cikk

Törlés

(1)  A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy törli valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát, amennyiben a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

A 178–181. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

191. cikk

Meglévő oltalom alatt álló bornevek

(1)  Az 1493/1999/EK rendelet 51. és 54. cikkének, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet(38) 28. cikkének megfelelően oltalom alatt álló bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 186. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek tekintetében továbbítják a Bizottságnak a következőket:

   a) a 175. cikk (1) bekezdésében előírt műszaki dokumentáció;
   b) a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat.

(3)  Azok az (1) bekezdésben említett bornevek, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett információkat 2011. december 31-ig nem nyújtják be, elveszítik az e rendelet szerinti oltalmukat. A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül megteszi a megfelelő hivatalos lépéseket az érintett borneveknek a 186. cikk szerinti nyilvántartásból való törlésére.

(4)  A 190. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig saját kezdeményezésére, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén dönthet az (1) bekezdésben említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek oltalmának megszüntetése mellett, ha a kérdéses nevek nem felelnek meg a 174. cikkben foglalt feltételeknek.

192. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik fedezésére, ideértve az ezen alszakasz szerinti oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadásokat is.

193. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja a következőket:

   a) a földrajzi terület körülhatárolására vonatkozó elvek, valamint
   b) a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő fogalommeghatározások, korlátozások és eltérések.

(2)  A termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások a 175. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerint további követelményekkel egészíthetők ki.

(3)  A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) meghatározhatja, hogy melyek azok az esetek, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát;
   b) korlátozásokat fogadhat el az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusára vonatkozóan;
   c) egyedi intézkedéseket fogadhat el a határokon átnyúló területet érintő kérelmekre alkalmazandó nemzeti eljárások tekintetében;
   d) meghatározhatja a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontját;
   e) meghatározhatja azt az időpontot, amelytől kezdve az oltalom érvényes;
   f) meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely módosítás a 189. cikk (2) bekezdése szerinti nem jelentős módosításnak minősül;
   g) meghatározhatja azt az időpontot, amikor egy adott módosítás hatályba lép.

(4)  A megfelelő védelem biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén korlátozásokat fogadhat el az oltalom alatt álló elnevezés tekintetében.

(5)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó intézkedéseket.

(6)  Az ezen alszakaszban előírt ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az illetékes hatóságok gazdasági szereplők általi tájékoztatásával kapcsolatos szükséges intézkedéseket.

(7)  Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan ezen alszakasznak a 2009. augusztus 1. előtt oltalomban részesített bornevek tekintetében történő alkalmazása, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén átmeneti rendelkezéseket fogadhat el a következők vonatkozásában:

   a) a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek;
   b) az előzetes nemzeti eljárás;
   c) azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; valamint
   d) a termékleírás módosításai.

194. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket a következők vonatkozásában:

   a) a termékleírásban a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében nyújtandó tájékoztatás;
   b) az oltalom megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat közzététele;
   c) a 186. cikkben említett nyilvántartás létrehozása és naprakészen tartása;
   d) az oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé történő átminősítése;
   e) a határokon átnyúló területre vonatkozó kérelmek benyújtása;
   f) a tagállamok által elvégzendő vizsgálatok és ellenőrzések, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést az eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára – beleértve e kérelmek elfogadhatóságát is – irányuló eljárás, továbbá a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre – beleértve ezek elfogadhatóságát is – vonatkozó eljárás és a meglévő oltalom alatt álló bornevekkel kapcsolatos tájékoztatás vonatkozásában, különös tekintettel az alábbiakra:

   a) dokumentumminták és a továbbítás formátuma;
   b) időbeli korlátozások;
   c) a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

195. cikk

A 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadandó végrehajtási jogi aktusok

Amennyiben valamely kérelem vagy igénylés elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

III. alszakasz

Hagyományos kifejezések

196. cikk

Fogalommeghatározás

A „hagyományos kifejezés” a tagállamokban a 173. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

   a) hogy egy adott termék uniós vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy
   b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, illetve minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy valamely, a termék történetéhez kapcsolódó eseményt.

197. cikk

Oltalom

(1)  Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések kizárólag a 196. cikkben foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően előállított termékekkel kapcsolatban használhatóak.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogellenes használattal szemben.

A tagállamoknak meg kell tenniük az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogellenes használatának megszüntetéséhez szükséges lépéseket.

(2)  A hagyományos kifejezések az Unióban nem válhatnak köznevesült elnevezéssé.

198. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A megfelelő védelem biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rendelkezéseket fogadhat el az oltalom alá helyezendő kifejezés nyelvére és helyesírására vonatkozóan.

(2)  A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a következőket:

   a) a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők típusa;
   b) a hagyományos kifejezés elismerése iránti kérelem érvényességének feltételei;
   c) azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés elismerésével szemben;
   d) az oltalom hatálya, beleértve a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajtanevekkel való kapcsolatot;
   e) a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai;
   f) a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontja.

(3)  Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, és eltérésekről rendelkezhet a 196. cikk alkalmazása alól.

(4)  Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság a 321.cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó intézkedéseket.

199. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést a hagyományos kifejezés oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára – beleértve e kérelmek elfogadhatóságát is – irányuló eljárás, valamint a kifogást tartalmazó, illetve a törlés iránti kérelmekre – beleértve ezek elfogadhatóságát is – vonatkozó eljárás tekintetében, különös tekintettel az alábbiakra:

   a) dokumentumminták és a továbbítás formátuma;
   b) időbeli korlátozások;
   c) a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határoz a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmek, valamint az oltalom alatt álló kifejezés módosítása iránti kérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a hagyományos kifejezések oltalmának törléséről.

(3)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén rendelkezik azon hagyományos kifejezések oltalmáról, amelyek esetében az oltalom iránti kérelem elfogadásra került, különösen azáltal, hogy a szóban forgó kifejezéseket a 196. cikk a) vagy b) pontja szerint osztályozza, valamint közzéteszi fogalommeghatározásukat és/vagy a használatukra vonatkozó feltételeket.

200. cikk

A 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadandó végrehajtási jogi aktusok

Amennyiben valamely kérelem vagy igénylés elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

III. szakasz

Címkézés és kiszerelés a borágazatban

201. cikk

Fogalommeghatározás

E szakasz alkalmazásában:

   a) „címkézés”: minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;
   b) „kiszerelés”: minden olyan információ, amelyet az érintett termék csomagolása révén közvetítenek a fogyasztók felé, beleértve a palackok formáját és típusát is.

202. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

(1)  Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2008/95/EK irányelv, a 89/396/EGK tanácsi irányelv(39), a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(40), valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(41) alkalmazandó a hatályuk alá tartozó termékek címkézésére és kiszerelésére. A XII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben előírt jelzéseken kívül más jelzés is, ha az megfelel a 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontja előírásainak.

(2)  Amennyiben a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt összetevők közül egy vagy több megtalálható az ezen rendelet XII. mellékletének II. részében említett valamely termékben, a szóban forgó összetevőt vagy összetevőket fel kell tüntetni a címkén a „tartalmaz” szó után.

A szulfitok esetében a következő kifejezések használhatóak: „szulfitok” vagy „kén-dioxid”.

(3)  A (2) bekezdésben említett címkézési kötelezettséget kiegészítheti a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó piktogram használata. [Mód. 27]

203. cikk

Kötelező adatok

(1)  Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a XII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézése és kiszerelése a következő kötelező adatokat tartalmazza:

   a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a XII. melléklet II. részének megfelelően;
  b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:
   i. az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; valamint
   ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés elnevezése;
   c) a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;
   d) a származás feltüntetése;
   e) a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;
   f) importbor esetében az importőr feltüntetése; valamint
   g) pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése, valamint a minőségi pezsgők esetében, amelyek címkéjén szerepel a „Sekt” kifejezés. [Mód. 28]

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:

   a) amennyiben a címkén szerepel valamely, a 196. cikk a) pontja szerinti hagyományos kifejezés;
   b) a Bizottság által a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében, a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó kivételes körülmények fennállása esetén.

204. cikk

Választható adatok

(1)  A 203. cikk (1) bekezdésében említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

   a) az évjárat;
   b) egy vagy több borszőlőfajta neve;
   c) a 203. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;
   d) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 196. cikk b) pontjában említett hagyományos kifejezések;
   e) az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést megjelenítő uniós szimbólum;
   f) bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;
   g) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik, az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve.

(2)  A 182. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

   a) a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosítására irányuló törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják az érintett információk helytállóságát;
  b) a tagállamok a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült bor tekintetében – megkülönböztetéstől mentes, objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a tisztességes verseny biztosítására – elkészítik a kizárt borszőlőfajták listáját, különösen abban az esetben, ha:
   i. a bor valós eredetét illetően a fogyasztók szempontjából fennáll az összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy meglévő oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;
   ii. a vonatkozó ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak amiatt, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;
   c) a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem vonhatja maga után a borszőlőfajta vagy -fajták címkén való feltüntetését, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és gondoskodnak a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségéről.

205. cikk

Nyelvek

(1)  A 203. és a 204. cikkben említett, szavakkal kifejezett kötelező és választható adatok feltüntetése az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén történik.

(2)  Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések elnevezésének, illetve a 196. cikk a) pontjában említett hagyományos kifejezéseknek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelniük a címkén.

A nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

206. cikk

Végrehajtás

A tagállamok illetékes hatóságai megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok a 203. cikk (1) bekezdésében említett termékek, amelyek címkézése nem felel meg az e szakaszban foglaltaknak, ne kerüljenek forgalomba, illetve hogy az ilyen termékeket kivonják a forgalomból.

207. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A címkézéssel és a kiszereléssel kapcsolatos horizontális szabályoknak való megfelelés biztosítása és a borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogalommeghatározásokat, szabályokat és korlátozásokat fogadhat el a következők tekintetében:

   a) az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;
  b) egyes kötelező adatok, különös tekintettel az alábbiakra:
   i. a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
   ii. az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
   iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
   iv. olyan rendelkezések, amelyek a 203. cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően; valamint
   v. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;
  c) választható adatok különös tekintettel az alábbiakra:
   i. a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
   ii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
  d) a kiszerelés, különös tekintettel az alábbiakra:
   i. bizonyos palackformák használatára vonatkozó feltételek, valamint az egyes egyedi palackformák jegyzéke;
   ii. a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;
   iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
   iv. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

(2)  Az e szakaszban előírt tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az e tekintetben szükséges intézkedéseket.

(3)  A Bizottság a gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme céljából a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a 178. cikk (5) bekezdésében említett követelményeknek.

(4)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén átmeneti rendelkezéseket fogadhat el a 2009. augusztus 1. előtt forgalomba hozott és címkézett borok tekintetében.

(5)  A nem az e szakaszban foglaltaknak megfelelően címkézett termékek Unióban történő forgalmazásának, illetve kivitelének megelőzése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó intézkedéseket.

(6)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az e szakaszban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket fogadhat el.

208. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó, az eljárásokra, az értesítésekre és a műszaki követelményekre vonatkozó szükséges intézkedéseket.

II.FEJEZET

Termelői szervezetek, termelői csoportok, szakmaközi szervezetek, a piaci szereplők szervezetei

I. szakasz

Általános elvek

209. cikk

Termelői szervezetek

A tagállamok elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

  a) a következő ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak:

[iv. tej- és tejtermékágazat;]
   i. komlóágazat;
   ii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;
   iii. gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelők vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;
   v. selyemhernyó-ágazat;
   b) a termelők kezdeményezésére jöttek létre;
  c) meghatározott célokkal működnek, amelyek között szerepelhet – illetve a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében szerepel – különösen az alábbi célkitűzések közül egy vagy több:
   i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;
   ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala;
   iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása.

A tagállamok azon termelői szervezeteket is elismerhetik, amelyek az 1. cikkben említett, az e cikk első bekezdésének a) pontjában szereplőktől eltérő ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak és megfelelnek az említett bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeknek.

A tagállamok a borágazat tekintetében elismerhetik azon termelői szervezeteket, amelyek megfelelnek az első bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételekkel megegyező feltételeknek, valamint olyan alapszabályt alkalmaznak, amely tagjaiktól megköveteli különösen a következőket:

   a) a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;
   b) információszolgáltatás a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt, különösen a termőterületet és a piac alakulását érintő adatok vonatkozásában;
   c) bírságfizetés az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért.

A borágazat esetében az első bekezdés c) pontja szerinti meghatározott célok között különösen a következők szerepelhetnek:

   a) a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;
   b) a bortermelés melléktermékeinek kezelésével és a hulladékkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések előmozdítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségének védelme érdekében, valamint a biodiverzitás megőrzése és ösztönzése;
   c) kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piac alakulásával kapcsolatban;
   d) hozzájárulás az ezen rész I. címe IV. fejezetének VII. szakaszában említett támogatási programok megvalósításához.

210. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1)  A tagállamok elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

  a) az alábbi ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak:
   i. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;
   ii. dohányágazat;
   b) az azokat alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;
  c) meghatározott céllal működnek, amely különösen az alábbiakra vonatkozhat:
   i. a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása;
   ii. a termelés és a feldolgozás együttes hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék javítása;
   iii. a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének ösztönzése;
   iv. kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piac alakulásával kapcsolatban.

(2)  Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett szakmaközi szervezetek több tagállam területén folytatják tevékenységüket, az elismerést a Bizottság adja meg a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése.

(3)  Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében elismerik, a borágazat tekintetében pedig elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket is, amelyek:

   a) a bevezető szövegben említett ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;
   b) az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;
  c) az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet, a gyümölcs- és zöldségágazatban kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével és – az egyéb ágazatok sérelme nélkül – a borágazatban a közegészségügyre és a fogyasztók érdekeire is figyelemmel:
   i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése;
   ii. hozzájárulás a gyümölcs- és zöldségágazati és a borágazati termékek forgalomba hozatalának megfelelőbb koordinálásához, különösen kutatás és piacelemzés által;
   iii. az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;
   iv. a termesztett gyümölcs- és zöldségekben, valamint a borágazati termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása;
   v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;
   vi. a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítása;
   vii. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal, illetve a borágazat tekintetében a borkészítés összes szakaszában javítható;
   viii. az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázása és az ilyen típusú gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása;
   ix. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek ösztönzése;
   x. a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a XIV. melléklet 2. és 3. pontjában említett termesztési és forgalmazási szabályok vonatkozásában az uniós vagy a nemzeti szabályoknál szigorúbb szabályok meghatározása;
  xi. a borágazat tekintetében:
   az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor különleges jellemzőire vonatkozó tájékoztatás nyújtása,
   a bor mértékkel és felelősségteljesen történő fogyasztásának előmozdítása, valamint a veszélyes mértékű alkoholfogyasztással összefüggő ártalmakról szóló tájékoztatás,
   a bor promóciója mindenekelőtt harmadik országokban.

(4)  A tagállamok olyan szakmaközi szervezeteket is elismerhetnek, amelyek:

   a) a tej- és tejtermékágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;
   b) az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;
  c) az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével:
   i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között az előzőleg megkötött nyerstejszállítási szerződések tekintetében az árakra, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele, valamint a potenciális jövőbeli regionális, illetve nemzeti szintű piaci fejlemények elemzése révén;
   ii. hozzájárulás a tej- és tejtermék-ágazati termékek forgalomba hozatalának megfelelőbb koordinálásához, különösen kutatás és piacelemzés révén;
   iii. az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;
   iv. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;
   v. az állat-egészségügyi termékek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása;
   vi. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható;
   vii. az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázása és az ilyen típusú gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása; valamint
   viii. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése.

211. cikk

A termelői és a szakmaközi szervezetekre vonatkozó közös rendelkezések

(1)  A 209. cikket és a 210. cikk (1) bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó – a nemzeti jogon alapuló és az uniós joggal összhangban álló – tagállami döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a 209. cikk első bekezdésének a) pontjában és a 210. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok kivételével.

(2)  A 707/76/EGK(42), a 865/2004/EK(43) és az 1952/2005/EK(44) rendeletnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott termelői szervezeteket az ezen rendelet 209. cikke szerinti elismert termelői szervezeteknek kell tekinteni.

A 2077/92/EGK(45) és a 865/2004/EK rendeletnek megfelelően elismert vagy jóváhagyott szakmaközi szervezeteket az ezen rendelet 210. cikke szerinti elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

212. cikk

A piaci szereplők szervezetei

E rendelet alkalmazásában a piaci szereplők szervezetei magukban foglalják az elismert termelői szervezeteket, az elismert szakmaközi szervezeteket vagy egyéb piaci szereplők elismert szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, vagy az ilyen szervezetek társulásait.

II. szakasz

A termelői és szakmaközi szervezetekkel, valamint termelői csoportokkal kapcsolatos szabályok a gyümölcs- és zöldségágazatban

I. alszakasz

A termelői szervezetek alapszabálya és elismerése

213. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1)  A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek alapszabálya különösen a következőket követeli meg tagjaitól:

   a) a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;
   b) a 209. cikk első bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett bármely terméknek az adott gazdaságban való termelése tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás;
   c) az érintett termésük egészének a termelői szervezeten keresztül történő forgalmazása;
   d) információszolgáltatás a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen értékesítéseket érintő adatok vonatkozásában;
   e) az alapszabály által meghatározott pénzügyi hozzájárulások befizetése a 120. cikkben előírt működési alap létrehozása és feltöltése érdekében.

(2)  Az (1) bekezdés c) pontja ellenére – amennyiben a termelői szervezet engedélyezi, és amennyiben ez összhangban áll a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel – a termelő tagok:

   a) közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetik termésük és/vagy termékeik egy meghatározott százalékot meg nem haladó részét, mely százalékot a tagállamok legalább 10 %-os szinten rögzítik;
   b) a szervezetük által értékesíthető termékek mennyiségéhez képest csekély jelentőségű termékmennyiségeket értékesíthetnek, akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül;
   c) akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén rendszerint nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(3)  A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakról is rendelkezik:

   a) az (1) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;
   b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulások kiszabása a tagokra;
   c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;
   d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;
   e) az új tagok belépésére – különösen a minimális tagsági időtartamra – vonatkozó szabályok;
   f) a szervezet működéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok.

(4)  A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezeteire úgy kell tekinteni, mint amelyek gazdasági ügyekben tagjaik nevében és megbízásából járnak el.

214. cikk

Elismerés

(1)  A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a gyümölcs- és zöldségágazatban minden olyan, elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

   a) célja a környezetbarát termesztési gyakorlatok, termelési technológiák és hulladékkezelési módszerek használata, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre, valamint a biológiai sokféleség megőrzésére vagy ösztönzésére, valamint megfelel a 209. és a 213. cikkben meghatározott követelményeknek, és ezt megfelelően bizonyítja;
   b) tagjainak száma, valamint értékesíthető termékeinek mennyisége vagy értéke elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt, és ezt megfelelően bizonyítja;
   c) elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy megfelelően tudja végezni tevékenységét mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében, mely célból a tagállamok eldönthetik, hogy a 209. cikk első bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett termékek vagy termékcsoportok közül melyek tartozzanak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe;
   d) hatékonyan lehetővé teszi tagjai számára technikai segítség igénybevételét a környezetbarát termesztési gyakorlatok alkalmazása tekintetében;
   e) szükség esetén hatékonyan biztosítja tagjai részére a termésük begyűjtéséhez, tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához a technikai eszközöket;
   f) biztosítja tevékenységei megfelelő kereskedelmi és számviteli irányítását; valamint
   g) egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 39. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

(2)  A tagállamok:

   a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről;
   b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e fejezetben foglaltakat, e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról;
   c) évente egyszer értesítik a Bizottságot minden, az elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről.

II. alszakasz

termelői szervezetek és termelői csoportok társulása

215. cikk

Termelői szervezetek társulása a gyümölcs- és zöldségágazatban

A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek társulásai elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jönnek létre, és a termelői szervezetek e rendeletben említett bármely tevékenységét végezhetik. E célból a tagállamok kérelemre elismerhetik a termelői szervezetek társulásait, amennyiben:

   a) a tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes az említett tevékenységek hatékony elvégzésére; valamint
   b) a társulás egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 39. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

A 213. cikk (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

216. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó elismert termelői szervezetek vagy az említett ágazatba tartozó termelői szervezetek elismert társulásai kiszervezzék tevékenységeiket – többek között leányvállalatokhoz –, feltéve hogy elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy ez a kiszervezés megfelelő módja annak, hogy az érintett termelői szervezet vagy termelői szervezeti társulás megvalósítsa célkitűzéseit.

217. cikk

Termelői csoportok a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1)  Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, az Uniónak a Szerződés 349. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régióiban, illetve az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken jogi személyként vagy valamely jogi személy pontosan meghatározott részeként termelői csoport hozható létre olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékeket termesztenek, azzal a céllal, hogy a csoportot termelői szervezetként elismerjék.

Az ilyen termelői csoportok számára átmeneti időszak engedélyezhető annak érdekében, hogy a 209. cikknek megfelelően teljesítsék a termelői szervezetként való elismeréshez szükséges feltételeket.

Az elismerés megszerzése céljából az említett termelői csoportok az érintett tagállam részére benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet, amelynek elfogadásával megkezdődik a második albekezdésben említett átmeneti időszak, valamint megtörténik az előzetes elismerés. Az átmeneti időszak nem lehet hosszabb öt évnél.

(2)  Az elismerési terv elfogadását megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot szándékaikról és azok várható pénzügyi hatásairól.

III. alszakasz

A szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági térség termelőire

218. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1)  Abban az esetben, ha egy adott gazdasági térségben működő, a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó termelői szervezet egy adott termék tekintetében, a szóban forgó térség termelése és termelői vonatkozásában reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a termelői szervezet kérésére az érintett gazdasági térségben letelepedett, de a termelői szervezethez nem tartozó termelők számára kötelezővé teheti az alábbi szabályokat:

   a) a 213. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szabályok;
   b) a 121. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések végrehajtásához szükséges szabályok.

   a) legalább egy gazdasági év óta hatályban legyenek;
   b) a XIV. mellékletben foglalt kimerítő felsorolásban szerepeljenek;
   c) legfeljebb három gazdasági éven át bírjanak kötelező erővel.

Mindazonáltal a második albekezdés a) pontjában említett feltétel nem alkalmazandó, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XIV. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(2)  Ezen alszakasz alkalmazásában a „gazdasági térség” olyan csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és a forgalmazási körülmények azonosak.

A tagállamok elküldik a Bizottságnak a gazdasági térségek listáját.

Az értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. A Bizottság a jóváhagyott listát az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(3)  Valamely termelői szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív termelői szervezetnek, ha a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább 50 %-a a tagjai közé tartozik, és a terület termésmennyiségének legalább 60 %-át lefedi. Az (5) bekezdés sérelme nélkül, e százalékarányok kiszámításakor nem veendők figyelembe a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet(46), 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet(47) hatálya alá tartozó ökológiai termelők, illetve ökológiai termelés.

(4)  Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelezően vonatkozó szabályok:

   a) nem okozhatnak kárt más termelőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban;
   b) a 213. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok kivételével nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve, ha kifejezetten vonatkoznak rájuk;
   c) nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós és nemzeti szabályokkal.

(5)  A szabályok nem tehetők kötelezővé a 2008. december 31-ig a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket termelők számára, kivéve ha abban a gazdasági térségben, amelyben a termelői szervezet működik, az érintett termelők legalább 50 %-a beleegyezett az intézkedésbe, és a termelői szervezet a szóban forgó terület ilyen jellegű termelésének legalább 60 %-át lefedi.

219. cikk

Értesítés

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 218. cikk (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

220. cikk

A szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése úgy határoz, hogy egy tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a szabályoknak a 218. cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesztéséről hozott döntését:

   a) amennyiben arra a megállapításra jut, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, illetve hogy a Szerződés 39. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;
   b) amennyiben arra a megállapításra jut, hogy az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra vonatkozik a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése. A Bizottság e szabályokra vonatkozó határozatát csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni;
   c) amennyiben az ellenőrzéseket követően arra a megállapításra jut, hogy az ezen alszakaszban foglaltakat nem tartották be.

221. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők pénzügyi hozzájárulásai

A 218. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett tagállam – a bemutatott bizonyíték alapos vizsgálatát követően – úgy dönthet, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a termelői szervezetnek a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben a pénzügyi hozzájárulás az alábbi költségek fedezésére szolgál:

   a) a 218. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;
   b) a szervezet vagy társulás által vállalt és a térség valamennyi termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztönzési tevékenységek költségei.

222. cikk

A termelői szervezetek társulásaira vonatkozó szabályok kiterjesztése

Ezen alszakasz alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek elismert társulásaira is vonatkozik.

IV. alszakasz

Szakmaközi szervezetek a gyümölcs- és zöldségágazatban

223. cikk

Elismerés és az elismerés visszavonása

(1)  Amennyiben a tagállami struktúrák ezt indokolják, a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban szakmaközi szervezetként ismerhetnek el minden olyan, a területükön letelepedett jogi személyt, amely ezt megfelelő módon kérelmezi, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó jogi személy:

   a) az érintett tagállam egy vagy több régiójában fejti ki tevékenységét;
   b) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításának és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviseli a szóban forgó régióban vagy régiókban, és – egynél több régió esetén – mindegyik régióban igazolni tudja a reprezentativitás minimális szintjét az általa összefogott ágazatok mindegyikében;
   c) a 210. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytat;
   d) saját maga nem vesz részt a gyümölcs- és zöldségfélék, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában;
   e) nem vesz részt a 285. cikk (4) bekezdésében említett megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egyikében sem.

(2)  Az elismerést megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az elismerésüket kérelmező szakmaközi szervezetekről, megadva a reprezentativitásuk mértékére és a különböző tevékenységeikre vonatkozó minden lényeges tájékoztatást, az elbíráláshoz szükséges minden egyéb információval együtt.

A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése kifogást emelhet az elismerés ellen.

(3)  A tagállamok:

   a) a kérelemnek az összes vonatkozó igazoló dokumentummal együtt történő benyújtásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;
   b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén szankciókat vetnek ki az érintett szervezetekre, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról;
  c) visszavonják az elismerést, amennyiben:
   i. az elismerés tekintetében az ebben az alszakaszban meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek;
   ii. a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 285. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb – a nemzeti jogból következő – szankció alkalmazásának sérelme nélkül;
   iii. a szakmaközi szervezet elmulaszt eleget tenni a 285. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;
   d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerésről.

(4)  E rendelet feltételeire is figyelemmel, az elismerés engedélyt jelent a 210. cikk (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységek végzésére.

(5)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a tagállamok által a szakmaközi szervezetek tevékenységét illetően a Bizottsághoz eljuttatandó jelentés feltételeire és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

(6)  A Bizottság az ellenőrzések eredményei alapján a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése felkérheti a tagállamokat az elismerés visszavonására.

(7)  A Bizottság – az általa megfelelőnek ítélt módon – közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek jegyzékét, feltüntetve tevékenységeik gazdasági szféráját vagy területét és a 224. cikk értelmében végzett tevékenységeket. Az elismerés visszavonása szintén közzétételre kerül.

224. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1)  Abban az esetben, amikor egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam az említett szakmaközi szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2)  Valamely szakmaközi szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív szakmaközi szervezetnek, ha a tagállam adott régiójában vagy régióiban az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részét lefedi. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak az egyéb piaci szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek az összes általa összefogott ágazat és az érintett régiók mindegyike tekintetében igazolnia kell a reprezentativitás minimális szintjét.

(3)  Azok a szabályok, amelyek kiterjesztése kérhető az egyéb piaci szereplőkre:

  a) az alábbi célok egyikére irányulnak:
   i. a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;
   ii. a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;
   iii. az uniós szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;
   iv. forgalmazási szabályok;
   v. környezetvédelmi szabályok;
   vi. a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;
   vii. az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések;
   b) legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak;
   c) legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé;
   d) nem okozhatnak kárt más piaci szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban.

Mindazonáltal az első albekezdés b) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XIV. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(4)  A (3) bekezdés első albekezdése a) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett szabályok nem térhetnek el a XIV. mellékletben meghatározott szabályoktól. A (3) bekezdés első albekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett szabályok nem alkalmazandók az (1) bekezdésben említett adott régión vagy régiókon kívül előállított termékekre.

225. cikk

A szabályok kiterjesztésével kapcsolatos értesítés és hatályon kívül helyezés

(1)  A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 224. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több meghatározott régióban az összes piaci szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(2)  A szabályok közzététele előtt a Bizottság a szakmaközi megállapodások kiterjesztéséről szóló bármely értesítésről tájékoztatja a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

(3)  A Bizottság a 220. cikkben említett esetekben a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül úgy határoz, hogy az érintett tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a szabályok kiterjesztéséről hozott döntését.

226. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás

Abban az esetben, amikor egy vagy több termékre vonatkozóan a szabályokat kiterjesztik, és amennyiben valamely elismert szakmaközi szervezet a 224. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek közül egy vagy több olyat folytat, amely azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálja, akiknek a tevékenysége az érintett termékek közül eggyel vagy többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam úgy határozhat, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgál.

III. szakasz

A borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekkel kapcsolatos szabályok

227. cikk

Elismerés

(1)  A tagállamok elismerhetik azokat a termelői és szakmaközi szervezeteket, amelyek az érintett tagállamhoz elismerés iránti kérelmet nyújtottak be, ha a kérelem tartalmazza annak bizonyítékát, hogy a jogalany:

  a) a termelői szervezetek vonatkozásában:
   i. megfelel a 209. cikkben meghatározott követelményeknek;
   ii. rendelkezik azzal a minimális taglétszámmal, amelyet az érintett tagállam határoz meg;
   iii. az értékesíthető termékekből a szervezet működési területén rendelkezik az érintett tagállam által meghatározandó minimális mennyiséggel;
   iv. tevékenységét mind az időtartam, mind a hatékonyság és a kínálati oldal megfelelő mértékű koncentrációja tekintetében megfelelően képes végezni;
   v. hatékonyan lehetővé teszi tagjai számára a környezetbarát termesztési gyakorlatok alkalmazásához szükséges technikai segítség igénybevételét;
  b) a szakmaközi szervezetek vonatkozásában:
   i. megfelel a 210. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
   ii. tevékenységeit az érintett terület egy vagy több régiójában folytatja;
   iii. az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításában vagy kereskedelmében jelentős részesedéssel rendelkezik;
   iv. nem vesz részt borágazati termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalomba hozatalában.

(2)  Az 1493/1999/EK rendelet alapján elismert termelői szervezetek e cikk alkalmazásában elismert termelői szervezeteknek minősülnek.

Azok a 210. cikk (3) bekezdésében és az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szervezetek, amelyeket a tagállamok elismertek, a szóban forgó rendelkezések alkalmazásában elismert szakmaközi szervezeteknek minősülnek.

(3)  A 214. cikk (2) bekezdése és a 223. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekre. Mindazonáltal:

   a) a 214. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 223. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időtartamok hossza négy hónap;
   b) a 214. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 223. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, elismerés iránti kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;
   c) a 214. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 223. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett éves értesítéseket minden évben március 1-jéig kell megküldeni.

IV. szakasz

A dohányágazatban működő szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok

228. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő hozzájárulás

(1)  Ha valamely, a dohányágazatban működő elismert szakmaközi szervezet a (2) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több olyat folytat, amely azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálja, akiknek a tevékenysége az érintett termékek közül eggyel vagy többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam vagy – amennyiben az elismerést a Bizottság adta meg – a Bizottság, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, nélkül, úgy határozhat, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás az érintett tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő, nem igazgatási jellegű költségek fedezésére szolgál. [Mód. 29]

(2)  Az (1) bekezdésben említett tevékenységeknek az alábbi célkitűzések valamelyikéhez kell kapcsolódniuk:

   a) a termék értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;
   b) a leveles vagy a bálázott dohány minőségének javítását célzó tanulmányok;
   c) az olyan művelési módszerekre irányuló kutatás, amelyek lehetővé teszik a növény-egészségügyi termékek használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét.

(3)  Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a határozatokról, amelyeket az (1) bekezdés értelmében kívánnak meghozni. Az ilyen határozatok nem alkalmazhatóak a Bizottság értesítésétől számított három hónapos időszak eltelte előtt. A Bizottság e három hónapos időszak alatt a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése kezdeményezheti a határozattervezet egészének vagy egy részének az elutasítását, ha a megjelölt általános gazdasági érdeket nem találja kellően megalapozottnak.

(4)  Ha valamely, a Bizottság által e fejezettel összhangban elismert szakmaközi szervezet tevékenysége az általános gazdasági érdeket szolgálja, a Bizottság továbbítja határozattervezetét az érintett tagállamok részére, amelyeknek ezt követően két hónap áll rendelkezésükre észrevételeik megtételére.

V. szakasz

Termelői szervezetek a tej- és tejtermékágazatban

229. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1)  A 209. cikknek megfelelően elismert, mezőgazdasági termelőket tömörítő tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak tagjaik nevében azok közös termelésének egy része vagy egésze tekintetében a nyerstejnek a termelő által a nyerstej feldolgozója vagy a 311. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2)  A termelői szervezet az alábbi feltételek mellett folytathat tárgyalást:

   a) függetlenül attól, hogy a nyerstej feletti tulajdonjog átkerül-e a mezőgazdasági termelőtől a termelői szervezethez vagy sem;
   b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár egyforma-e a termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;
  c) ha az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalás keretébe tartozó nyerstej teljes mennyisége nem haladja meg:
   i. a teljes uniós termelés 3,5 %-át, és
   ii. az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalások által érintett bármely tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át, és
   iii. az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalások által érintett valamennyi tagállam összesített nemzeti termelésének 33 %-át;
   d) ha az érintett termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben, és
   e) ha a termelői szervezet értesíti azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik. Annak biztosításához, hogy ezek a társulások megfelelően nyomon követhetők legyenek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el e társulások elismerésének feltételeire vonatkozóan.

(4)  A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módszerrel a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyerstej mennyiségét.

(5)  A (2) bekezdés c) pontjának ii. és iii. alpontjától eltérve a második albekezdésben említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy – még akkor is, ha nem valósul meg a 33 %-os küszöb túllépése –, hogy a termelői szervezet nem folytathat tárgyalásokat, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a területén.

Az első albekezdésben említett határozatot egynél több tagállam termelését érintő tárgyalások kapcsán a Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén –a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése hozza meg. Más esetekben a határozatot annak a tagállamnak a versenyhatósága hozza meg, amelynek termelésére a tárgyalások vonatkoznak.

Az első és a második albekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(6)  E cikk alkalmazásában:

   a) „nemzeti versenyhatóság”: a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet(48) 5. cikkében említett hatóság;
   b) „kis- és középvállalkozás”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás.]

VI. szakasz

Eljárási szabályok

230. cikk

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök

(1)  Annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői csoportok, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplőket tömörítő szervezetek és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal hozzájáruljon a szóban forgó szervezetek és csoportok által folytatott tevékenységek hatékonyságához, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el a következők tekintetében:

   a) az ilyen csoportok és szervezetek által követendő konkrét célok, e csoportok és szervezetek alapszabálya, elismerése, szervezete, jogi személyisége, tagsága, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának, a minimális méretre vonatkozó rendelkezésektől való eltérésnek és az összeolvadásnak a következményei;
   b) a szakmaközi szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése;
   c) a több tagállamban működő termelői szervezetek, valamint a több tagállamban működő termelői szervezeteket átfogó társulások, ideértve a nemzeteken átívelő együttműködés esetében az illetékes hatóságok által biztosítandó adminisztratív segítségnyújtást is;
   d) a tevékenységek kiszervezése és a technikai eszközök termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek társulásai általi biztosítása;
   e) a termelői szervezetek értékesíthető termékeinek minimális mennyisége vagy értéke;
   f) a 209., a 210. és a 212. cikkben megállapított követelményektől való eltérések;
   g) az elismerésre vonatkozó feltételek be nem tartása esetén alkalmazandó szankciók;

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket, különös tekintettel a következőkre:

   a) a tagállamok által küldendő értesítések;
   b) a termelői szervezetként való elismerés iránti kérelmek;
   c) az elismerési tervek termelői csoportok által történő végrehajtása;
   d) az elismerés kiterjesztése;
   e) vizsgálatok és ellenőrzések.

III.RÉSZ

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

231. cikk

Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

   a) bármiféle, a vámmal azonos hatású díj kivetése;
   b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

232. cikk

Kombinált Nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésének a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben(49) (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) meghatározott általános szabályait és a Kombinált Nómenklatúra alkalmazására vonatkozó egyedi szabályokat kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából adódó vámnómenklatúrát, beleértve adott esetben a III. mellékletben és a XII. melléklet II. részében felsorolt fogalommeghatározásokat is, bele kell foglalni a közös vámtarifába.

II.FEJEZET

Behozatal

I. szakasz

Behozatali engedélyek

233. cikk

Behozatali engedélyek

Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően behozatali engedélyre van szükség, az alábbi ágazatok egy vagy több termékének az Unióba való behozatala behozatali engedély bemutatásához köthető, figyelembe véve a behozatali engedélyek szükségességét az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek behozatalának nyomon követéséhez:

   a) gabona;
   b) rizs;
   c) cukor;
   d) vetőmag;
   e) olívaolaj és étkezési olajbogyó a 1509, a 1510 00, a 0709 90 39, a 0711 20 90, a 2306 90 19, a 1522 00 31 és a 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában;
   f) a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában;
   g) gyümölcs- és zöldségfélék;
   h) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;
   i) banán;
   j) bor;
   k) élő növény;
   l) marha- és borjúhús;
   m) tej és tejtermékek;
   n) sertéshús;
   o) juh- és kecskehús;
   p) tojás;
   q) baromfihús;
   r) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

234. cikk

Az engedélyek kiállítása

Amennyiben valamely, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktus másképp nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása tekintetében hozott intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok a behozatali engedélyt bármely kérelmezőnek kiadják, a kérelmező Unión belüli székhelyétől függetlenül.

235. cikk

Érvényesség

A behozatali engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

236. cikk

Biztonság

(1)  Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, a 238. cikkben foglaltaknak megfelelően másként nem rendelkezik, az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező biztosítékot helyezzen letétbe annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza.

(2)  A vis maior esetétől eltekintve a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az engedély érvényességi ideje alatt a behozatalra nem, vagy csak részben kerül sor.

237. cikk

Különleges biztosíték a borágazatban

(1)  A 2009 61, a 2009 69 és a 2204 30 KN-kód alá tartozó levek és mustok esetében, amelyeknél a közös vámtarifa szerinti vám alkalmazása a termék importárától függ, ennek az árnak a helytállóságát vagy minden egyes szállítmány megvizsgálásával, vagy olyan behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni, amelyet a Bizottság – a 323, cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése – az ugyanazon termékeknek a származási országban jegyzett ára alapján számít ki.

Amennyiben a szállítmány bejelentett belépési ára magasabb, mint az átalányértéknek – amennyiben megállapítottak ilyet – a Bizottság által a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktus révén megállapított tűréshatárral történő megnövelésével kapott, az átalányértéket legfeljebb 10%-kal meghaladó összeg, a behozatali átalányérték alapján meghatározott behozatali vámmal megegyező összegű biztosítékot kell letétbe helyezni.

Amennyiben a szállítmány behozatali árát nem adják meg, a közös vámtarifa szerinti vámok alkalmazása a behozatali átalányértéktől, vagy – a Bizottság által a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározandó feltételek szerint – a vámszabályozás idevágó rendelkezéseinek alkalmazásától függ.

(2)  Amennyiben a XIII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjában vagy C. szakaszában említett, a Szerződés 43. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott eltéréseket importált termékekre alkalmazzák, az importőröknek a szóban forgó termékekért azok szabad forgalomba bocsátásakor a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük. A biztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy a mustból szőlőlevet állítottak elő, vagy a borágazatba nem tartozó egyéb termékekben használták fel, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

238. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A kereskedelmi és piaci fejlemények, valamint az érintett piacokon jelentkező igények figyelembevétele érdekében, továbbá – amennyiben szükséges – a szóban forgó termékek behozatalának nyomon követése céljából a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a következőket:

   a) a 233. cikkben említett ágazatok azon termékeinek jegyzéke, amelyek behozatala behozatali engedély bemutatásához van kötve;
   b) azon esetek és helyzetek, amelyekben – különösen az adott termékek vámjogi státusa, a betartandó kereskedelmi rendelkezések, a műveletek céljai, a kérelmező jogállása és az érintett mennyiségek alapján – nem szükséges behozatali engedélyt bemutatni.

(2)  A behozataliengedély-rendszer főbb elemeinek meghatározása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) meghatározhatja az engedélyből fakadó jogokat és kötelezettségeket, az engedély joghatásait, beleértve a tűréshatár biztosításának lehetőségét a behozatali kötelezettség tekintetében, valamint az eredet és a származás feltüntetését, amennyiben az kötelező;
   b) előírhatja, hogy az engedély kibocsátásának vagy a szabad forgalomba bocsátásnak előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit;
   c) elfogadhatja az engedély átruházására vonatkozó szabályokat, vagy – szükség szerint – az átruházhatóságra vonatkozó korlátozásokat;
   d) elfogadhatja az engedélyrendszer megbízhatósága és hatékonysága, valamint azon helyzetek kezelése érdekében szükséges szabályokat, amikor a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából szükségessé válik, hogy a tagállamok célzott adminisztratív segítséget nyújtsanak egymásnak;
   e) meghatározhatja azokat az eseteket és helyzeteket, amelyekben nincs szükség biztosíték letétbe helyezésére.

239. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e szakaszhoz kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést, beleértve a következőkre vonatkozó szabályokat is:

   a) a kérelmek benyújtása, valamint az engedélyek kibocsátása és felhasználása;
   b) az engedély érvényességi ideje és a letétbe helyezendő biztosíték összege;
   c) az engedélyek használatához kapcsolódó követelményeknek való megfelelés bizonyítékai;
   d) a helyettesítő engedélyeknek és az engedélyek másodlatainak a kiállítása;
   e) az engedélyek tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere.

II. szakasz

Behozatali vámok és illetékek

240. cikk

Behozatali vámok

Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az 1. cikkben említett termékekre a közös vámtarifában szereplő behozatali vámtételeket kell alkalmazni.

241. cikk

A gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1)  A 240. cikkben foglaltak ellenére a 1001 10 00, a 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), a 1002 00 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00 és – a vetésre szánt hibridek kivételével – a 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a Kombinált Nómenklatúra alapján meghatározott szokásos vámtételt.

(2)  Az (1) bekezdésben említett behozatali vámot a Bizottság – a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése – az e cikk (1) bekezdésében említett termékek vonatkozásában rendszeres időközönként meghatározott reprezentatív CIF-importárak alapján számítja ki.

242. cikk

Az előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1)  A 240. cikkben foglaltak ellenére a 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése , az érintett referencia-időszak végét követő tíz napon belül, a XV. melléklet 1. pontjának megfelelően.

A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2)  A XV. melléklet 1. pontja szerinti behozatalra vonatkozó számítások elvégzése céljából azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referencia-időszak során a 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált (barna) rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki, figyelmen kívül hagyva a 243. cikkben említett basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek által érintett mennyiségeket.

(3)  Az éves referenciamennyiség 449 678 tonna. A részleges referenciamennyiség minden gazdasági évben az adott évre vonatkozó referenciamennyiség fele.

243. cikk

Az előmunkált basmati rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 240. cikkben foglaltak ellenére a 1006 20 17 és a 1006 20 98 KN-kód alá tartozó, a XVI. mellékletben felsorolt előmunkált basmati rizsfajták a Bizottság által a 249. és a 250. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok révén megállapított feltételekkel, nulla vámtétel mellett importálhatók.

244. cikk

A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

(1)  A 240. cikkben foglaltak ellenére a 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése az adott referencia-időszak végét követő tíz napon belül, a XV. melléklet 2. pontjának megfelelően.

A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése újból meghatározza az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességére utalnak. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2)  A XV. melléklet 2. pontjában említett behozatalra vonatkozó számítások elvégzése céljából azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referencia-időszak során az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki.

245. cikk

A törmelék rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 240. cikkben foglaltak ellenére a 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelék rizs behozatali vámja tonnánként 65 EUR.

246. cikk

A belépési árak rendszere a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban

(1)  Ha a közös vámtarifa szerinti vámtétel alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, akkor ennek az árnak a valós voltát – termékenként és eredet szerint – a Bizottság által a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül a termékre vonatkozóan a tagállamok reprezentatív behozatali piacain vagy – adott esetben – az egyéb piacokon megállapított árak súlyozott átlagai alapján kiszámított behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni.

A Bizottság azonban a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, egyedi rendelkezéseket fogadhat el az elsősorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának ellenőrzésére.

(2)  Amennyiben a szóban forgó szállítmány bejelentett belépési ára magasabb, mint a Bizottság által a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktus révén meghatározott tűréshatárral megnövelt behozatali átalányérték – az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10 %-át –, a behozatali átalányérték alapján meghatározott behozatali vámmal megegyező összegű biztosítékot kell letétbe helyezni.

(3)  Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámkezelés időpontjában nem közlik, a közös vámtarifa szerint alkalmazandó vámtétel a behozatali átalányértéktől függ, vagy a Bizottság által a 249. és a 250. cikk értelmében, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezései alapján kerül meghatározásra.

247. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, és a banánágazat azon termékeit, valamint azokat a szőlőléből, illetve szőlőmustból készült termékeket, amelyekre – a 240–246. cikkben megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az uniós piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

   a) a behozatal az Unió által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy
   b) a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”) meghalad.

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely – adott esetben – az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában kerül meghatározásra.

(2)  Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3)  Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy az uniós importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

(4)  A Bizottság a kiegészítő behozatali vámoknak a 250. cikk d) pontja alapján elfogadott szabályok keretében történő alkalmazása céljából a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül megállapíthatja a reprezentatív árakat és a küszöbmennyiségeket.

248. cikk

A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban

A Bizottság az 55. cikk (2) bekezdésében említett termékek előállításához szükséges ellátás biztosítása érdekében – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat a következő termékek esetében:

   a) a 1701 KN-kód alá tartozó cukor;
   b) a 1702 30 10, a 1702 40 10, a 1702 60 10 és a 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz.

249. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők teljesítsék kötelezettségeiket, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja a kiváló minőségű gabonafélék meghatározott típusainak és a basmati rizsnek a behozatala tekintetében a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelményeket.

(2)  A basmati rizsre vonatkozó rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén további követelményeket is meghatározhat, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell a behozatali engedély iránti kérelemnek a 243. cikk alapján történő benyújtásához.

(3)  A gabonaágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a behozatali vámtétel csökkentéséből való részesülés érdekében teljesítendő minőségi minimumkövetelményeket.

250. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a következőket:

  a) a 241. cikk tekintetében:
   i. a figyelembe veendő árfolyamok;
   ii. annak lehetősége, hogy – egyes meghatározott esetekben – a gazdasági szereplők az érintett szállítmány megérkezése előtt megismerhessék a vonatkozó vámtételeket;
   b) a 243. cikkben említett vámok helyes alkalmazásának ellenőrzéséhez szükséges szabályok a behozott termékek jellemzőinek és minőségének ellenőrzése céljából, valamint a rendszer alkalmazása során felmerülő konkrét nehézségek vonatkozásában meghozandó intézkedések;
   c) a 246. cikk tekintetében a behozatali átalányérték kiszámítására, az árak bejelentésére, a reprezentatív piacok meghatározására és a belépési árra vonatkozó szabályok;
   d) a 247. cikk tekintetében a cikk (1) bekezdésének alkalmazásához szükséges további szabályok;
   e) a behozott termékek jellemzőinek és minőségének ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések.

III. szakasz

A behozatali kontingensek kezelése

251. cikk

Vámkontingensek

(1)  A Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy bármely egyéb, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusból eredő, az 1. cikkben említett termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli a 235., a 254. és a 255. cikkben foglaltak szerint, felruházáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok révén.

(2)  A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetéstől mentesen, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

   a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);
   b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);
   c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök” módszer alkalmazása).

(3)  A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie az uniós piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

252. cikk

Egyedi szabályok

(1)  A 0202 20 30, a 0202 30 és a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó, feldolgozásra szánt fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó, 54 703 tonnás behozatali vámkontingens tekintetében az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően előírhatja, hogy a kontingens egészét vagy egy részét azonos mennyiségű minőségi hús behozatalára használják fel, 4,375-ös átváltási arányt alkalmazva.

(2)  A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens esetében a 253. cikkben említett szabályoknak tartalmazniuk kell a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és az e tagállamok piacain történő értékesítéséhez szükséges rendelkezéseket is.

253. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a behozatali vámkontingens keretében méltányos feltételek mellett juthassanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez és egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) meghatározza azokat a feltételeket és jogosultsági követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a behozatali vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; az érintett rendelkezések előírhatják a harmadik országokkal és az azokkal megegyező vámjogi helyzetű területekkel folytatott kereskedelem vagy a feldolgozói tevékenység terén szerzett tapasztalat minimumát, az érintett piaci szektorra vonatkozóan meghatározott minimális mennyiségben és időtartamban kifejezve; a rendelkezések magukban foglalhatnak továbbá olyan konkrét szabályokat is, amelyek egy meghatározott ágazat szükségleteinek kielégítését és a szóban forgó ágazatban alkalmazott gyakorlatoknak való megfelelést hivatottak biztosítani, különös tekintettel a feldolgozóipari felhasználásokra és szükségletekre.
   b) rendelkezéseket fogad el a jogoknak a gazdasági szereplők között, a behozatali vámkontingens kezelésének keretében történő átruházására, valamint szükség esetén az ilyen átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan.

(2)  Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, továbbá az uniós megállapodásokban, illetve kötelezettségvállalásokban foglaltak alkalmazásának garantálása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) biztosíték letétbe helyezéséhez kötheti a behozatali vámkontingens keretében történő behozatalt;
   b) elfogadhatja az engedélyrendszer megbízhatóságának és hatékonyságának biztosításához szükséges szabályokat, különös tekintettel azokra a helyzetekre vonatkozóan, amelyekben szükségessé válik, hogy a tagállamok célzott adminisztratív segítséget nyújtsanak egymásnak ide tartoznak többek között és a tagállamok adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségeit megállapító rendelkezéseket;
   c) a csalás és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló szabályokat fogadhatnak el, amelyekben előírhatják többek között konkrét bírságok fizetését, valamint az érintett gazdasági szereplőknek a vámkontingens keretében történő behozatalból a feltárt csalásokkal és szabálytalanságokkal arányos mértékben való kizárását.

254. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a következőket:

   a) az éves vámkontingensek, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és a kontingensek kezelésére alkalmazandó módszer;
  b) a behozatali rendszer elfogadásáról szóló megállapodásban vagy jogi aktusban megállapított egyedi rendelkezések alkalmazására vonatkozó szabályok, szükség esetén különösen a következők tekintetében:
   i. a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák;
   ii. az i. pontban említett garanciák ellenőrzésére szolgáló dokumentum elismerése;
   iii. az exportáló ország által kiadott dokumentum bemutatása;
   iv. a termékek rendeltetési helye és felhasználása;
   c) az engedélyek érvényességi ideje;
   d) a biztosíték összege;
   e) a tájékoztatások és a közlemények közzétételére vonatkozó szabályok.

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja a következőket:

   a) az engedélyek felhasználása, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtására, valamint benyújtásának és az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó egyedi szabályokeljárások; [Mód. 30]
   b) a behozatali rendszer felügyelete.

255. cikk

A 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadandó végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése elfogadja az azon folyamat irányítására vonatkozó rendelkezéseket, amellyel garantálható a behozatali vámkontingens keretében rendelkezésre álló mennyiségek túllépésének megelőzése, különösen a rendelkezésre álló mennyiségek elérése esetén az egyes kérelmek tekintetében megállapítandó elosztási együttható, az elbírálás alatt álló kérelmek elutasítása és – szükség esetén – a kérelmek benyújtásának felfüggesztése révén.

(2)  A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése rendelkezéseket fogadhat el a fel nem használt mennyiségek újraelosztására vonatkozóan.

IV. szakasz

Meghatározott termékekre vonatkozó egyedi rendelkezések

I. alszakasz

A gabonafélék és a rizs behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

256. cikk

A különböző gabonafélékből álló keverékek behozatala

Az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó gabonafélékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vámot a következőképpen kell megállapítani:

  a) abban az esetben, ha a keverék két ilyen gabonaféléből áll, a behozatali vám:
   i. a nagyobb súlyban jelen lévő gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg, amennyiben a szóban forgó gabonaféle a keverék súlyának legalább 90 %-át teszi ki;
   ii. a magasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg, amennyiben a két gabona-összetevő egyike sem teszi ki a keverék súlyának legalább 90 %-át;
   b) abban az esetben, ha a keverék több mint két ilyen gabonaféléből áll, és a gabona-összetevők között több olyan is van, amely a keverék súlyának több mint 10 %-át teszi ki, a keverékre az adott gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabbat kell alkalmazni, akkor is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

Amennyiben csak egy gabonaféle súlya haladja meg a keverék súlyának 10 %-át, akkor az alkalmazandó behozatali vám az e gabonafélére vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg;

   c) az a) vagy a b) pont által nem szabályozott valamennyi egyéb esetben a behozatali vám az adott keveréket alkotó gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabb, abban az esetben is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

257. cikk

A gabonafélék és a rizs keverékeinek behozatala

Az egyrészt az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több gabonaféléből, másrészt az I. melléklet II. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több termékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám a legmagasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevő vagy termék behozatali vámjával egyezik meg.

258. cikk

Rizskeverékek behozatala

A több különböző feldolgozási csoportba vagy szakaszba sorolható rizsből, illetve az egyrészt egy vagy több feldolgozási csoportba vagy szakaszba sorolható rizsből, másrészt törmelék rizsből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám:

   a) a nagyobb súlyban jelen lévő összetevőre vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg, amennyiben ez az összetevő a keverék súlyának legalább 90 %-át teszi ki;
   b) a legmagasabb behozatali vám alá eső összetevőre vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg, ha egyik összetevő sem teszi ki a keverék súlyának legalább 90 %-át.

259. cikk

A tarifális besorolás alkalmazhatósága

Amennyiben a behozatali vám megállapításának a 256., a 257. és a 258. cikkben meghatározott módszere nem alkalmazható, a szóban forgó cikkekben említett keverékekre vonatkozó vámot a keverékek tarifális besorolása határozza meg.

II. alszakasz

A cukorra vonatkozó behozatali rendelkezések

260. cikk

A finomítóipar szokásos ellátási szükséglete

(1)  A finomításra szánt cukor fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete az Unióban 2 489 735 tonna gazdasági évenként.

(2)  A 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni.

(3)  Finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet keretében behozható mennyiségeket. Az engedélyek csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek között ruházhatók át, és érvényességük annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre vonatkozóan kiadták őket.

Ez a bekezdés minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

261. cikk

Átruházott hatáskörök

Annak biztosítására, hogy a finomítás céljából behozott cukor finomítása ezen alszakasznak megfelelően történjék, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja a következőket:

   a) egyes, a 260. cikkben említett behozatali rendelkezések alkalmazásához szükséges fogalommeghatározások;
   b) azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy behozatali engedély iránti kérelmet nyújthassanak be, ideértve biztosíték letétbe helyezését is;
   c) a kiszabandó közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályok.

262. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja azokat a szabályokat, amelyekre a gazdasági szereplőkre vonatkozó behozatali követelményekkel és kötelezettségekkel összefüggésben benyújtandó igazolások és dokumentumok tekintetében szükség van.

III. alszakasz

A kender behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

263. cikk

Kenderbehozatal

(1)  Az alábbiakban említett termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni az Unióba:

   a) az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó, a 73/2009/EK rendelet 39. cikkében megállapított feltételeknek megfelelő valódi nyerskender;
   b) az ex 1207 99 15 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajta, amelyhez mellékelték annak igazolását, hogy a tetrahidrokannabinol-tartalom nem haladja meg a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének megfelelően rögzített szintet;
   c) a 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt kendermag, amelyet kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

(2)  A Bizottság által a 318. cikknek megfelelően, végrehajtási jogi aktus révén esetlegesen elfogadott egyedi rendelkezések sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeknek az Unióba történő behozatalát ellenőrzéseknek kell alávetni annak megállapítására, hogy teljesülnek-e az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(3)  Ezt a cikket a tagállamok által a Szerződéssel, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségekkel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

IV. alszakasz

A komló behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

264. cikk

Komlóbehozatal

(1)  A komlóágazat termékeit harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek az Unióban betakarított hasonló termékek vagy az ezek feldolgozásával készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal.

(2)  A szóban forgó termékek akkor tekintendők az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha csatolják hozzájuk a származási ország hatóságai által kiállított, az 1234/2007/EK rendelet 117. cikkében említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást.

A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermék esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3)  Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén nem kell alkalmazni az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségeket.

(4)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikkhez kapcsolódó szabályokat, beleértve az egyenértékűségre vonatkozó igazolások elismerésével és a komlóbehozatal ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat is.

V. szakasz

Védintézkedések és aktív feldolgozás

265. cikk

Védintézkedések

(1)  A Bizottság a 260/2009/EK(50) és a 625/2009/EK(51) tanácsi rendelettel összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó védintézkedéseket hoz.

(2)  Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács valamely egyéb jogi aktusa, illetve a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban az Unióba történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3)  A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére is meghozhatja a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz. Sürgős esetekben a Bizottság a 323. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva hoz határozatot.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek azonnal hatályba lépnek.

(4)  A (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott uniós védintézkedéseket a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén visszavonhatja vagy módosíthatja. Sürgős esetekben a Bizottság a 323. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva hoz határozatot.

266. cikk

A vámfelügyelet melletti feldolgozási és az aktív feldolgozási rendszer felfüggesztése

(1)  Amennyiben a vámfelügyelet melletti feldolgozási, illetve az aktív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a vámfelügyelet melletti feldolgozási vagy aktív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabonafélék, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a gyümölcsök és zöldségek, a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, a bor, a marha- és borjúhús, a tej és a tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a baromfihús és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol ágazatába tartozó termékek tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számítva öt munkanapon belül, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz. Sürgős esetekben a Bizottság a 323. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva hoz határozatot.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek azonnal hatályba lépnek.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben – részben vagy teljes körűen – megtilthatja az aktív feldolgozási rendszer alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

III.FEJEZET

Kivitel

I. szakasz

Kiviteli engedélyek

267. cikk

Kiviteli engedélyek

(1)  Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően kiviteli engedélyre van szükség, az alábbi ágazatok egy vagy több termékének az Unióból való kivitele kiviteli engedély bemutatásához köthető, figyelembe véve a kiviteli engedélyek szükségességét az érintett piacok irányítása, és különösen a szóban forgó termékek kivitelének felügyelete céljából:

   a) gabona;
   b) rizs;
   c) cukor;
   d) olívaolaj és étkezési olajbogyó az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett olívaolaj tekintetében;
   e) gyümölcs- és zöldségfélék;
   f) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;
   g) bor;
   h) marha- és borjúhús;
   i) tej és tejtermékek;
   j) sertéshús;
   k) juh- és kecskehús;
   l) tojás;
   m) baromfihús;
   n) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

(2)  A 234., a 235. és a 236. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

268. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  A kereskedelmi és a piaci fejlemények, valamint az érintett piacokon jelentkező igények figyelembevétele érdekében, továbbá – amennyiben szükséges – a kérdéses termékek kivitelének felügyelete céljából a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a következőket:

   a) a 267. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok azon termékeinek jegyzéke, amelyek kivitele kiviteli engedély bemutatásához van kötve;
   b) azon esetek és helyzetek, amelyekben – különösen az adott termékek vámjogi státusa, a műveletek céljai, a kérelmező jogállása és az érintett mennyiségek alapján – nem szükséges kiviteli engedélyt bemutatni.

(2)  A kiviteliengedély-rendszer főbb elemeinek meghatározása érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) meghatározhatja az engedélyből fakadó jogokat és kötelezettségeket, az engedély joghatásait, beleértve a tűréshatár biztosításának lehetőségét a kiviteli kötelezettség tekintetében, valamint a rendeltetési hely feltüntetését, amennyiben az kötelező;
   b) elfogadhatja az engedély átruházására vonatkozó szabályokat, vagy – szükség szerint – az átruházhatóságra vonatkozó korlátozásokat;
   c) elfogadhatja az engedélyezési rendszer megbízhatósága és hatékonysága, valamint azon helyzetek kezelése érdekében szükséges szabályokat, amikor a csalások megelőzése vagy felszámolása céljából szükségessé válik, hogy a tagállamok célzott adminisztratív segítséget nyújtsanak egymásnak;
   d) meghatározhatja azokat az eseteket és helyzeteket, amelyekben nincs szükség biztosíték letétbe helyezésére.

269. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e szakaszhoz kapcsolódó valamennyi szükséges szabályt, többek között a következők vonatkozásában:

   a) a kérelmek benyújtása, valamint az engedélyek kibocsátása és felhasználása;
   b) az engedélyek érvényességi ideje és a letétbe helyezendő biztosíték összege;
   c) az engedélyek használatához kapcsolódó követelményeknek való megfelelés bizonyítékai;
   d) a helyettesítő engedélyeknek és az engedélyek másodlatainak a kiállítása;
   e) az engedélyek tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere.

270. cikk

A 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése323. cikk alkalmazása nélkül elfogadandó végrehajtási jogi aktusok

Jelentős mennyiségek kérelmezése esetén a Bizottság a piac megfelelő szabályozása érdekében a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése korlátozhatja azon mennyiségeket, amelyekre engedély adható ki, elutasíthatja a kérelmezett mennyiségeket és felfüggesztheti a kérelmek benyújtását.

II. szakasz

Export-visszatérítések

271. cikk

Az export-visszatérítések alkalmazási köre

(1)  A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

  a) a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében:
   i. gabona;
   ii. rizs;
   iii. cukor, az I. melléklet III. részének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében;
   iv. marha- és borjúhús;
   v. tej és tejtermékek;
   vi. sertéshús;
   vii. tojás;
   viii. baromfihús;
   b) az a) pont i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt ágazatoknak a XVII. és a XVIII. mellékletben szereplő áruk formájában exportálandó termékei esetében.

A XVII. melléklet IV. részében felsorolt termékek formájában exportált tej és tejtermékek esetében kizárólag az I. melléklet XVI. részének a)–e) és g) pontjában felsorolt termékekre nyújtható export-visszatérítés.

(2)  A XVII. és a XVIII. mellékletben felsorolt feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

(3)  A Bizottság a gabonafélékből nyert szeszes italok bizonyos fajtáinak előállítására jellemző sajátosságok – ideértve az ilyen szeszes italok hosszú érlelési idejét is – figyelembevételéhez szükséges mértékben, a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rendelkezéseket fogadhat el az export-visszatérítés nyújtásának a termékek és a gazdasági szereplők tekintetében megállapítandó feltételeire vonatkozóan, különös tekintettel a termékek meghatározása és jellemzői, valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatóknak az érintett termékek érési folyamatának figyelembevételével történő meghatározása tekintetében.

(4)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikkhez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést, beleértve a (3) bekezdésben említett termékek tekintetében végzett nemzeti ellenőrzésekre vonatkozó műszaki és eljárási követelményeket is.

(5)  A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül rögzítheti az e cikk (3) bekezdésében említett termékekre nyújtható export-visszatérítés kiigazítására alkalmazandó együtthatót.

272. cikk

Az export-visszatérítések elosztása

Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

   a) az adott termék jellegének és az érintett piac helyzetének legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve az uniós kivitel hatékonyságát és szerkezetét, a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés előidézése nélkül;
   b) az adminisztrációs követelmények szempontjából a lehető legkevesebb adminisztrációs terhet rója a gazdasági szereplőkre;
   c) elkerül mindennemű megkülönböztetést az érintett gazdasági szereplők között.

273. cikk

Az export-visszatérítés mértékének megállapítása

(1)  Az export-visszatérítések az Unió egészére nézve azonosak. Eltérés állhat fenn ugyanakkor a rendeltetési helytől függően, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(2)  A visszatérítések mértékét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban. A visszatérítéseket a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén rögzíti. A visszatérítések rögzíthetők:

   a) rendszeres időközönként;
   b) a gabonafélékre, rizsre, cukorra, tejre és tejtermékekre vonatkozó pályázati eljárás útján.

Amennyiben a visszatérítés mértékét nem pályázati eljárás útján állapítják meg, a Bizottság legalább háromhavonta egyszer megállapítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekre export-visszatérítés jár, valamint a visszatérítés összegét. A visszatérítés összege azonban három hónapon túl is azonos szinten maradhat, illetve szükség esetén a Bizottság, a 323. cikk alkalmazása nélkül – akár valamely tagállam kérésére, akár saját kezdeményezésére – a közbeeső időszakban is módosíthatja azt.

(3)  Egy adott termékre vonatkozó visszatérítés mértékének megállapításánál az alábbi tényezők közül legalább egyet figyelembe kell venni:

  a) a fennálló helyzet és a várható irányzatok a következők tekintetében:
   i. az adott termék árai és beszerezhetősége az uniós piacon,
   ii. a termék világpiaci árai;
   b) a közös piacszervezés céljai, azaz az egyensúlynak és az árak, valamint a kereskedelem természetes fejlődésének a biztosítása ezen a piacon;
   c) azon zavarok elkerülésének szükségessége, amelyek az uniós piacon elhúzódó egyensúlyhiányt okozhatnak a kínálat és kereslet között;
   d) a tervezett kivitelek gazdasági vonatkozásai;
   e) a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból eredő korlátok;
   f) az uniós alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításához történő felhasználása és a harmadik országokból a feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége;
   g) a legméltányosabb mértékű költségek az értékesítés, valamint az uniós piacokról az uniós kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre történő szállítás, továbbá a rendeltetési országokba való továbbítás vonatkozásában;
   h) a kereslet az uniós piacon;
   i) a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazatot illetően az ezen ágazatok termékeinek az Unión belüli előállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség uniós árai és világpiaci árai közötti különbség. [Mód. 31]

273a. cikk

A gabonafélékre és a rizsre vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos különleges intézkedések

(1)  A 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén a Bizottság az export-visszatérítésekre vonatkozóan korrekciós összeget állapíthat meg a gabonafélék és a rizs ágazatában. Szükség esetén a Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén módosíthatja a korrekciós összegeket.

Az első albekezdés alkalmazható a XVII. mellékletben felsorolt, a gabonafélék és a rizs ágazatához tartozó áruk formájában exportált termékek esetében is.

(2)  A gazdasági év első három hónapjára az előző gazdasági év végén raktáron lévő maláta vagy a szóban forgó időszakban raktáron lévő árpából előállított maláta kivitelére vonatkozó visszatérítés az az összeg, amely az előző gazdasági év utolsó hónapjában a szóban forgó kiviteli engedély tekintetében a kivitelre alkalmazható lett volna.

(3)  Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 274. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott, az I. melléklet I. részének a) és b) pontjában felsorolt termékekre vonatkozó visszatérítést a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, az intervenciós árszintben bekövetkezett bármilyen változással összhangban módosíthatja.

Az első albekezdés teljes mértékben vagy részben alkalmazható az I. melléklet I. részének c) és d) pontjában felsorolt termékekre, valamint az I. melléklet I. részében említett és a XVII. melléklet I. részében szereplő áruk formájában exportált termékekre is. Ebben az esetben az első albekezdésben említett kiigazítást a Bizottságnak korrigálnia kell, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, az alaptermék mennyisége és az exportált feldolgozott termékben található vagy az exportált árukban felhasznált alaptermék mennyisége közötti arányt kifejező együttható alkalmazásával. [Mód. 32]

274. cikk

Export-visszatérítés nyújtása

(1)  A 271. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre visszatérítést csak kérelem alapján és kiviteli engedély bemutatása mellett lehet nyújtani.

(2)  Az (1) bekezdésben említett termékekre alkalmazandó visszatérítés mértéke megegyezik az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítés mértékével vagy – az adott esettől függően – az érintett pályázati eljárásból eredő és – differenciált visszatérítés esetében – az ugyanazon a napon a következőkre alkalmazandó visszatérítés mértékével:

   a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési hely; vagy
   b) adott esetben a tényleges rendeltetési hely, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül megfelelő intézkedéseket hozhat az e bekezdésben előírt rugalmassággal való visszaélés megelőzésére. Ezek az intézkedések többek között a kérelmek benyújtására szolgáló eljárásra és az exportőrök által küldendő értesítésekre vonatkozhatnak.

(3)  A keltetőtojások és a naposcsibék esetében a sajátos kereskedelmi és szállítási feltételek figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a kiviteli engedély utólag is megadható.

(4)  Annak biztosítására, hogy a Szerződés I. mellékletében említett termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőrei egyenlő esélyekkel rendelkezzenek az export-visszatérítéshez való hozzáférés tekintetében, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy az (1) és a (2) bekezdést alkalmazni kell az e rendelet 271. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett árukra.

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e bekezdéshez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést.

(5)  A humanitárius segélyszervezetek adminisztratív terheinek a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén eltérést engedélyezhet az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól azon termékek esetében, amelyekre élelmiszersegély-programok keretében nyújtanak visszatérítést.

(6)  A visszatérítés kifizetésére a következőkre vonatkozó bizonyítékok benyújtását követően kerül sor:

   a) a termékek Unióból való kivitele megtörtént;
   b) differenciált visszatérítés esetén a termékek már elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet vagy azt a másik rendeltetési helyet, amelyre vonatkozóan a visszatérítés mértéke a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül megállapításra került.

(7)  A Bizottság a kereskedelem eltérítésének megelőzése érdekében a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén további feltételeket is megállapíthat az export-visszatérítések odaítélésére vonatkozóan, különös tekintettel nevezetesen a következő feltételeket:

   a) visszatérítés kizárólag az Unióból származó termékekre nyújtható;
   b) az importált termékekre vonatkozó visszatérítés összege a behozatalkor beszedett vámokra korlátozódik, amennyiben e vámok alacsonyabbak az alkalmazandó visszatérítésnél.

275. cikk

Az élő állatokra nyújtott export-visszatérítések a marha- és borjúhúságazatban

(1)  A marha- és borjúhús-ágazati termékek tekintetében az élő állatok exportjára járó visszatérítés odaítélésének és kifizetésének feltétele az uniós jogszabályokban meghatározott állatjóléti követelményeknek és különösen az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés.

(2)  Annak érdekében, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételek betartására ösztönözze, és lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességének ellenőrzését azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények teljesítése, a Bizottság a 312. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) rendelkezéseket fogad el az állatjóléti követelmények uniós vámterületen kívüli teljesítése, valamint az erre vonatkozó ellenőrzés és jelentéstétel tekintetében, beleértve független harmadik felek bevonását is;
   b) rögzíti az export-visszatérítések kifizetéséhez vagy visszatérítéséhez kapcsolódó bírságokat az állatjóléti feltételekre vonatkozó jogszabályi követelmények be nem tartása esetére.

(3)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e cikkhez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést.

276. cikk

A kivitel keretei

A Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő, a mennyiséget illető kötelezettségvállalások teljesítését az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségek teljesítése tekintetében a referencia-időszak vége nem lehet hatással az exportengedélyek érvényességére.

277. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)  Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők pályázati eljárásban való részvételük esetén teljesítsék a kötelezettségeiket, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a pályázat tárgyát képező export-visszatérítés esetében az engedélyhez kapcsolódva előírt biztosíték felszabadításának elsődleges feltételét.

(2)  A gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rögzíthet olyan küszöbértékeket, amelyek alatt a kiviteli engedély bemutatása nem kötelező, és megjelölhet olyan rendeltetési helyeket, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés.

(3)  Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek figyelembevétele érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el a következők tekintetében:

   a) másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan;
   b) az export-visszatérítés kifizetését érintő következmények abban az esetben, ha az engedélyben említett termékkód vagy rendeltetési hely nem egyezik meg a tényleges termékkel, illetve rendeltetési hellyel;
   c) az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is;
   d) a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges ellenőrzések és bizonyítékok, beleértve az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetőségét is;
   e) azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

(4)  Annak biztosítására, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeknek az Unió vámterületéről történő kivitele megvalósuljon és ne kerülhessen sor e termékeknek az említett területre történő visszaszállítására, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el a következők tekintetében:

   a) az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is;
   b) azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken;
   c) bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre;
   d) azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól;
   e) a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre való megérkezés igazolásának független harmadik felek által történő jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(5)  A különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén egyedi követelményeket és feltételeket állapíthat meg az export-visszatérítéssel támogatható gazdasági szereplők és termékek tekintetében.

(6)  A feldolgozóipar fejlődéséhez való igazodás lehetővé tétele érdekében a Bizottság az 1216/2009/EK tanácsi rendelet(52) 8. cikkének (2) bekezdésében említett kritériumok figyelembevételével, a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosíthatja a XVII. mellékletet.

(7)  Annak biztosítására, hogy a Szerződés I. mellékletében említett termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőrei az export-visszatérítésre vonatkozó feltételek tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogad el a 274. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének a 271. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékekre történő alkalmazására vonatkozóan, figyelembe véve az 1216/2009/EK rendelet rendelkezéseit is.

278. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e szakaszhoz kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést, különös tekintettel a következőkre:

   a) a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztása;
   b) annak ellenőrzése – a fizikai ellenőrzéseket és a dokumentumok részletes vizsgálatát is ideértve –, hogy a visszatérítés kifizetésére és az exportügyletekkel kapcsolatos minden egyéb összegre való jogosultságot biztosító műveleteket ténylegesen és a megfelelő módon végrehajtották-e;
   c) a 271. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékek.

III. szakasz

A kiviteli kontingensek kezelése a tej- és tejtermékágazatban

279. cikk

A harmadik országok által megnyitott vámkontingensek kezelése

(1)  Amennyiben valamely, a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodás a tej és a tejtermékek tekintetében egy harmadik ország által megnyitott vámkontingens teljes körű vagy részleges kezeléséről rendelkezik, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén egyedi intézkedéseket fogadhat el annak biztosítására, hogy a kérelmezett kontingens felhasználása az érintett nemzetközi megállapodás célkitűzéseinek megfelelően történjen.

(2)  Az (1) bekezdésben említett vámkontingensek kezelésének az alábbi módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával oly módon kell történnie, amely kiküszöböli az érintett gazdasági szereplők bármilyen alapon történő megkülönböztetését, és biztosítja az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználását:

   a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);
   b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);
   c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező exportőrök módszerének” alkalmazása).

(3)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e szakaszban foglaltaknak megfelelően megnyitott kontingensek kezelése tekintetében szükséges rendelkezéseket.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélküla 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadja a következő célokat szolgáló folyamatok irányítására vonatkozó rendelkezéseket:

   a) annak biztosítása, hogy az e szakasznak megfelelően megnyitott kontingensek keretében rendelkezésre álló mennyiségeket nem lépik túl;
   b) a fel nem használt mennyiségek újraelosztása.

IV. szakasz

Harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánás

280. cikk

A valamely harmadik országban különleges behozatali elbánásban részesülő termékekre vonatkozó tanúsítványok

(1)  Amennyiben olyan termékek kivitelére kerül sor, amelyek valamely harmadik országba történő kivitelük során – az Unió által a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodások értelmében – bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhetnek, a tagállamok illetékes hatóságai – kérelemre és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – kiállítják a feltételek betartását tanúsító okmányt.

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az (1) bekezdéshez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést.

V. szakasz

Az élő növényekre vonatkozó egyedi rendelkezések

281. cikk

Minimum exportárak

(1)  A piac alakulásának figyelembevétele érdekében minden egyes, az élőnövény-ágazaton belül a 0601 10 KN-kód alá tartozó termék esetében évente, a forgalmazási időszakot megelőzően kellő időben a Bizottság által meghatározható egy vagy több minimálár az érintett termékek harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan. A minimálárakat meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.]

Az ilyen termékek exportja csak a szóban forgó termékre rögzített minimálárral egyenlő vagy annál magasabb áron engedélyezett.

(2)  A Bizottság a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek figyelembevételével, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – különösen figyelembe véve a nemzetközi piacokon érvényes árakat – elfogadja az (1) bekezdés első albekezdéséhez kapcsolódó valamennyi szükséges igazgatási intézkedést. [Mód. 33

VI. szakasz

Passzív feldolgozás

282. cikk

A passzív feldolgozási rendszer felfüggesztése

(1)  Amennyiben a passzív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számítva öt munkanapon belül a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz. Sürgős esetekben a Bizottság a 323. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva hoz határozatot.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek azonnal hatályba lépnek.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben – részben vagy teljes körűen – megtilthatja a passzív feldolgozási rendszer alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

IV.RÉSZ

VERSENYSZABÁLYOK

I.FEJEZET

a vállalkozásokra vonatkozó szabályok

283. cikk

A Szerződés 101–106. cikkének alkalmazása

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 101–106. cikkét, valamint az azok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 284., 285., 286. [és 287.] cikkére is figyelemmel – alkalmazni a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

284. cikk

Kivételek

(1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 283. cikkében említett olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a nemzeti piaci rendtartás szerves részét képezi, vagy a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez szükséges.

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó különösen a valamely adott tagállamban működő mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások olyan megállapodására, döntésére és összehangolt magatartására, amely mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatos, és amely nem köti ki azonos árak alkalmazását, kivéve, ha a Bizottság megítélése szerint a szóban forgó megállapodás, döntés, illetve összehangolt magatartás kizárja a versenyt vagy veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)  A tagállamokkal folytatott konzultációt követően és azután, hogy meghallgatta az érintett vállalkozásokat vagy az ilyen vállalkozások által alkotott társulásokat, valamint bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely meghallgatását célszerűnek ítélte meg, a Bizottság – az Európai Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak meghatározására, hogy mely megállapodás, döntés és összehangolt magatartás esetén teljesülnek az (1) bekezdés szerinti feltételek. E célból a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül a 323. cikk alkalmazása nélkül határozatot fogad el, amelyet kihirdet.

A Bizottság a fent említettek meghatározását saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, illetve valamely érdekelt vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának kérésére végzi el.

(3)  A határozatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett kihirdetése az érintett felek nevének és a határozat főbb tartalmi elemeinek feltüntetésével történik. A kihirdetés során figyelemmel kell lenni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik megőrzéséhez fűződő jogos érdekére.

285. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 210. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálják.

(2)  Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha:

   a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot;

b)  a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő két hónapon belül – a 323. alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – nem állapította meg, hogy az adott megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás nem felel meg az uniós szabályoknak.

(3)  A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4)  A következő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások minden esetben összeegyeztethetetlennek minősülnek az uniós szabályokkal:

   a) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek az Unión belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;
   b) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;
   c) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;
   d) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezetek egyedi uniós szabályok alkalmazásában folytatott tevékenységeinek sérelme nélkül;
   e) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek a szóban forgó termékek jelentős részének vonatkozásában.

(5)  Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6)  Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.

286. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások a dohányágazatban

(1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a dohányágazatban működő elismert szalmaközi szervezetek azon megállapodásaira és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 210. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett célok megvalósítását szolgálják, feltéve, hogy:

   a) a megállapodásokról és összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot;
   b) a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő három hónapon belül – a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – nem állapította meg, hogy az adott megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás nem felel meg az uniós versenyszabályoknak.

A megállapodások és az összehangolt magatartások ezalatt a három hónapos időszak alatt nem hajthatók végre.

(2)  A megállapodásokat és az összehangolt magatartásokat az uniós versenyszabályokkal ellentétesnek kell nyilvánítani, amennyiben azok:

   a) az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;
   b) befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;
   c) a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;
   d) maguk után vonják az árak vagy a kvóták rögzítését, a szakmaközi szervezetek által az uniós szabályok egyedi rendelkezéseinek alkalmazásában tett intézkedések sérelme nélkül;
   e) megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek a szóban forgó termékek jelentős részének vonatkozásában.

(3)  Ha a Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett három hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az e fejezet alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra vagy összehangolt magatartásra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

Az említett határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve, ha a szakmaközi szervezet helytelen információt adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben meghatározott mentességgel.

287. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások a tej- és tejtermékágazatban

(1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 210. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálják.

(2)  Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha:

   a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot;
   b) a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő három hónapon belül – a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – nem állapította meg, hogy az adott megállapodás vagy összehangolt magatartás nem felel meg az uniós szabályoknak.

(3)  A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4)  A következő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások minden esetben összeegyeztethetetlennek minősülnek az uniós szabályokkal:

   a) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek az Unión belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;
   b) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;
   c) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;
   d) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését;
   e) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek a szóban forgó termékek jelentős részének vonatkozásában.

(5)  Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6)  Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor megállapíthat összeférhetetlenséget.

288. cikk

A megállapodások és összehangolt magatartások kötelezővé tétele a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetekben tagsági viszonnyal nem rendelkezők számára

(1)  A dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek kérelmezhetik, hogy bizonyos megállapodásaik vagy összehangolt magatartásaik egy korlátozott időszakra vonatkozóan, a szervezet működésének területén kötelező érvényűvé váljanak az adott gazdasági ágazatban működő, az általuk képviselt szervezetekben tagsági viszonnyal nem rendelkező egyének és csoportok számára.

A szabályok hatálya akkor terjeszthető ki, ha a szakmaközi szervezetek az érintett termelés és/vagy kereskedelem legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben a szabályok javasolt kiterjesztése régióközi hatályú, a szakmaközi szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy az összefogott ágazatok mindegyikének tekintetében és a képviselt régiók mindegyikében rendelkeznek a reprezentativitás egy minimális fokával.

(2)  Azoknak a szabályoknak, amelyek hatályának kiterjesztését kérelmezik, legalább egy éve hatályban kell lenniük, és az alábbi célkitűzések valamelyikére kell vonatkozniuk:

   a) a termelés és a piac ismerete;
   b) a minőségi minimumkövetelmények meghatározása;
   c) a környezetvédelemmel összeegyeztethető művelési módszerek alkalmazása;
   d) a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;
   e) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.

(3)  A szabályok kiterjesztésének feltétele, hogy azt a Bizottság – a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – jóváhagyja.

289. cikk

Megállapodásokra és összehangolt magatartásokra vonatkozó végrehajtási hatáskörök

A 285., a 286., [a 287.] és a 288. cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a szükséges intézkedéseket, többek között az értesítésre és a közzétételre vonatkozó szabályokat.

II.FEJEZET

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok

290. cikk

A szerződés 107., 108. és 109. cikkének alkalmazása

Az 1. cikkben említett termékek előállítására és az azokkal való kereskedelemre a Szerződés 107., 108. és 109. cikke alkalmazandó.

Nem alkalmazandó azonban a Szerződés 107., 108. és 109. cikke az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakaszában, továbbá az e rendelet 37–41., 108., 111., 114., 117., 120., 123., 128., 148. cikkében, 291. cikkének (2) bekezdésében, 292–297. cikkében, valamint II. része I. címe IV. fejezetének VII. szakaszában előírt, a tagállamok által e rendeletnek megfelelően teljesített kifizetésekre. A 136. cikk (4) bekezdése tekintetében ugyanakkor csak a Szerződés 108. cikke nem alkalmazandó.

291. cikk

A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)  A Szerződés 107. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel tilos olyan támogatást nyújtani, amelynek összege az e rendelet I. mellékletének XVI. részében felsorolt termékek ára vagy mennyisége alapján kerül meghatározásra.

Tilos továbbá az olyan nemzeti intézkedések alkalmazása, amelyek lehetővé teszik az e rendelet I. mellékletének XVI. részében felsorolt termékek árai közötti kiegyenlítést.

(2)  A tagállamok 2014. március 31-ig a 73/2009/EK rendelet 69. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott felső határ 55 %-áig terjedő teljes éves összegű állami támogatást nyújthatnak a tejágazat mezőgazdasági termelői részére az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nyújtott uniós támogatáson túlmenően. Az említett rendelet 69. cikkének (4) bekezdésében említett intézkedések szerinti uniós támogatás és az állami támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 69. cikk (4) és (5) bekezdésében említett felső határt.

292. cikk

A Finnországra és Svédországra vonatkozó egyedi rendelkezések

A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül megadott engedélye alapján Finnország és Svédország támogatást nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és értékesítéséhez, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex 0208 és ex 0210 KN-kód) előállításához és értékesítéséhez, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

293. cikk

A cukorágazatra vonatkozó egyedi rendelkezések

Azok a tagállamok, amelyek a 2006. február 20-án, a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében rögzített cukorkvótához képest cukorkvótájukat több mint 50 %-kal csökkentik, ideiglenesen állami támogatást nyújthatnak abban az időszakban, amely során a cukorrépa-termelők a 73/2009/EK rendelet 93. cikkének megfelelően átmeneti támogatásban részesülnek. A Bizottság bármely érintett tagállam kérésére – a 323. cikk alkalmazása nékül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – határoz a szóban forgó intézkedés céljára rendelkezésre álló állami támogatás teljes összegéről.

Olaszország esetében a cukorrépa-termelők számára és a cukorrépa szállítására nyújtható, az első albekezdésben említett ideiglenes támogatás egy tonna cukorrépára vetítve összességében nem haladhatja meg a 11 EUR-t gazdasági évenként.

Finnország gazdasági évenként és hektáronként legfeljebb 350 EUR támogatást ítélhet oda a cukorrépa-termelőknek.

Az érintett tagállamok az egyes gazdasági évek végétől számított 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot a szóban forgó gazdasági évben ténylegesen odaítélt állami támogatás összegéről.

294. cikk

A német alkoholmonopóliumra vonatkozó egyedi rendelkezések

[Az e rendelet 290. cikkének második bekezdésében foglalt eltérés alkalmazandó azokra a támogatásokra, amelyeket Németország nyújt a német alkoholmonopólium (a továbbiakban: a monopólium) meglévő nemzeti keretei között azokra a termékekre, amelyek a monopólium keretében további feldolgozást követően, a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági eredetű etil-alkoholként kerülnek forgalomba. Az említett eltérés csak 2017. december 31-ig, a Szerződés 108. cikkének (1) bekezdésében és 108. cikke (3) bekezdésének első mondatában foglaltak alkalmazásának sérelme nélkül és az alábbi rendelkezéseknek való megfelelés esetén alkalmazandó:

   a) a támogatásban részesülő, monopólium keretében előállított etil-alkohol összmennyisége a 2011. évi 600 000 hl-es maximális mennyiségről 420 000 hl-re csökken 2012-ben, majd 240 000 hl-re 2013-ban, végül pedig évente legfeljebb 60 000 hl-t tehet ki 2014. január 1. és 2017. december 31. között, amely utóbbi napon a monopólium megszűnik;
   b) a támogatásban részesülő, jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzemek termelése fokozatosan csökken: a 2011. évi 540 000 hl-ről 2012-ben 360 000 hl-re, 2013-ban pedig 180 000 hl-re. 2013. december 31-re minden jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzem kilép a monopóliumból. A monopóliumból való kilépéskor a jövedéki felügyelet alatt álló minden egyes mezőgazdasági lepárlóüzem az alkalmazandó német jogszabályok értelmében vett névleges lepárlási jogok után hektoliterenként 257,50 EUR összegű kompenzációs támogatásban részesülhet. E kompenzációs támogatás legkésőbb 2013. december 31-én ítélhető oda. A támogatás mindazonáltal több részletben is kifizethető, amelyek közül a legutolsó kifizetését legkésőbb 2017. december 31-ig teljesíteni kell;
   c) a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárló üzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek 2017. december 31-ig részesülhetnek a monopólium által nyújtott támogatásban, azzal a feltétellel, hogy a támogatott termelés nem haladja meg a 60 000 hl/év mennyiséget;
   d) a támogatás teljes összege 2011. január 1. és 2013. december 31. között nem lépheti túl a 269,9 millió EUR-t, a 2014. január 1. és 2017. december 31. között kifizetett támogatás teljes összege pedig nem lehet több 268 millió EUR-nál; valamint
   e) minden év június 30. előtt Németország jelentést nyújt be a Bizottságnak a monopólium működéséről és a monopólium keretében nyújtott előző évi támogatásról. A Bizottság a jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezenfelül a 2013 és 2016 között benyújtandó éves jelentéseknek magukban kell foglalniuk a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárló üzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek tekintetében a monopólium fokozatos megszüntetésére vonatkozó éves tervet is a következő évre vonatkozóan.]

295. cikk

A burgonyára vonatkozó egyedi rendelkezések

A tagállamok 2011. december 31-ig a meglévő rendszerek alapján továbbra is állami támogatást nyújthatnak a 0701 KN-kód alá tartozó friss vagy hűtött burgonya termelésére és kereskedelmére.

296. cikk [2010. december 31. után elhagyandó]

A gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó egyedi rendelkezések

A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a tagállamok 2010. december 31-ig állami támogatást nyújthatnak az alábbi feltételekkel:

   a) az állami támogatást csak olyan gyümölcs- és zöldségtermesztőknek lehet nyújtani, akik nem tagjai elismert termelői szervezeteknek, de olyan szerződést írnak alá valamely elismert termelői szervezettel, amelyben vállalják, hogy az érintett termelői szervezet válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseit alkalmazzák;
   b) az ilyen termelőknek kifizetett támogatás összege nem haladhatja meg az érintett termelői szervezet tagjai által kapott uniós támogatás 75 %-át; valamint
   c) az érintett tagállam 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az állami támogatás hatékonyságáról és eredményességéről, különös tekintettel annak elemzésére, hogy az milyen mértékben támogatta az ágazat szervezését. A Bizottság megvizsgálja a jelentést és eldönti, hogy tegyen-e megfelelő javaslatokat. [Mód.34 ]

297. cikk

A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1)  A tagállamok 2012. augusztus 1-jétől igazolt válsághelyzetben nemzeti támogatást nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatásnak arányosnak kell lennie és lehetővé kell tennie a válság kezelését.

(3)  Az ilyen támogatás céljára egy adott évben egy adott tagállamban rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan a X. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(4)  Az (1) bekezdésben említett támogatást alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül határoz az intézkedés jóváhagyásáról és a támogatás odaítélésének engedélyezéséről.

(5)  Az (1) bekezdésben említett lepárlásból származó alkohol – a versenytorzulás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

(6)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e cikkhez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést.

V.RÉSZ

TÖBB ÁGAZATRA VAGY EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

I.FEJEZET

Több ágazatra vonatkozó egyedi rendelkezések

I. szakasz

Piaci zavarok

298. cikk

A belső piaci árak vonatkozásában jelentkező zavarok

A piaci zavar veszélyével szembeni hatékony és eredményes reagálás érdekében a Bizottság a 322. cikknek megfelelően sürgősségi eljárás keretében, a 300. cikkre is figyelemmel elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén meghozhatja a szükséges intézkedéseket az alábbi helyzetekben, amennyiben valószínű, hogy e helyzetek továbbra is fenn fognak állni, és ezáltal megzavarják a piacot vagy annak megzavarásával fenyegetnek:

   a) a cukor-, a komló-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a juh- és a kecskehús-ágazati termékek tekintetében, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára az uniós piacon jelentős mértékben emelkedik vagy csökken az uniós piacon;
   b) a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazat tekintetében, valamint az olívaolaj vonatkozásában, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára az uniós piacon jelentős mértékben emelkedik.

299. cikk

A világpiaci árfolyamok vagy árak által okozott zavarok

Ha a gabona-, a rizs-, a cukor-, valamint a tej- és tejtermékágazat tekintetében egy vagy több termék világpiaci árfolyama vagy ára olyan szintet ér el, amely fennakadást okoz az uniós piac ellátásában, vagy ilyen fennakadással fenyeget, és amennyiben valószínű, hogy ez a helyzet továbbra is fennmarad vagy rosszabbodik, a Bizottság a piaci zavar veszélyével szembeni hatékony és eredményes reagálás érdekében – a 322. cikknek megfelelően sürgősségi eljárás keretében, a 300. cikkre is figyelemmel elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – meghozhatja a szükséges intézkedéseket az érintett ágazat vonatkozásában. A Bizottság rendelkezhet különösen a behozatali vámok részleges vagy teljes körű felfüggesztéséről bizonyos mennyiségek tekintetében.

300. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok piaci zavarok esetén történő elfogadására vonatkozó feltételek

A 298. és a 299. cikkben meghatározott intézkedések akkor fogadhatók el, ha:

   a) minden egyéb, e rendelet alapján alkalmazható intézkedés elégtelennek tűnik;
   b) a Szerződés 218. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeket megfelelő módon figyelembe veszik.

301. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a 298. és a 299. cikkhez kapcsolódó valamennyi szükséges szabályt. Ezek vonatkozhatnak különösen egyes eljárásokra, az értesítésekre, a műszaki követelményekre és a tagállamok által végrehajtandó adminisztratív vagy fizikai ellenőrzésekre.

II. szakasz

Jelentéstétel

302. cikk

Jelentéstétel egyes ágazatok vonatkozásában

[(7) legkésőbb 2014. december 31-ig a 17. cikkben említett, az Unió leginkább rászoruló személyei számára történő élelmiszerosztásra irányuló program alkalmazásáról, adott esetben a megfelelő javaslatok kíséretében.]

[(8) 2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban, és különösen a 209. cikk első bekezdése iv. pontjának, valamint a 210. cikk (4) bekezdésének, a 229., a 287., a 310. és a 311. cikknek az alkalmazásáról, különös tekintettel azokra a lehetséges intézkedésekre, amelyek a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik, adott esetben a megfelelő javaslatok kíséretében.]

A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

   (1) első alkalommal legkésőbb 2010.[2013.] december 31-ig, majd háromévente a méhészeti ágazatra vonatkozó, a II. rész I. címe IV. fejezetének VIII. szakaszában meghatározott intézkedések végrehajtásáról;
   (2) 2013. december 31-ig a gyümölcs- és zöldségágazatbeli termelői szervezetekre, működési alapokra és operatív programokra vonatkozó, a II. rész I. címe IV. fejezetének VI. szakaszában és a II. rész II. címének II. fejezetében meghatározott rendelkezések végrehajtásáról;
   (3) 2012. augusztus 31-ig a 128. cikkben előírt iskolagyümölcs-program alkalmazásáról, szükség esetén megfelelő javaslatok kíséretében. A jelentésben ki kell térni különösen arra, hogy a program milyen mértékben járult hozzá egy jól működő iskolagyümölcs-program létrejöttéhez a tagállamokban, és mennyiben volt hatással a gyermekek étkezési szokásainak javulására;
   (4) [2010. december 31-ig és] 2012. december 31-ig a piaci helyzet alakulásáról és a tejkvótarendszer ezt követő zökkenőmentes, fokozatos megszüntetésének feltételeiről, szükség esetén megfelelő javaslatok kíséretében. Ezenfelül jelentést kell készíteni az 510/2006/EK rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajtok termelőit érintő következményekről;
   (5) 2011. december 31-ig a 138. cikkben említett borágazati promóciós intézkedések végrehajtásáról;
   (6) 2012. december 31-ig a borágazatról, különös tekintettel a reform végrehajtása során szerzett tapasztalatokra.[;]

II.FEJEZET

EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

I. szakasz

Komló

303. cikk

A komlóágazatban kötött szerződések nyilvántartása

(1)  Az egyes érintett termelő tagállamok által e célra kijelölt szervek nyilvántartásba vesznek minden, az Unió területén termelt komló szállítására vonatkozó, egyrészt a termelő vagy valamely termelői szervezet, másrészt a vevő között létrejött szerződést.

(2)  A valamely meghatározott mennyiségnek a megállapodás szerinti áron történő leszállítására vonatkozó, egy vagy több betakarítási időszakra szóló és az első szóban forgó betakarítási év augusztus 1-je előtt megkötött szerződéseket „előzetesen megkötött szerződésnek” kell tekinteni. Ezeket külön kell nyilvántartásba venni.

(3)  A nyilvántartásba vétel alapját képező adatok kizárólag e rendelet céljára használhatók fel.

(4)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén megállapítja a komlószállításra vonatkozó szerződések nyilvántartásba vételének szabályait.

II. szakasz

Bor

304. cikk

Szőlőkataszter és jegyzék

(1)  A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(2)  Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekben a 166. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákkal betelepített összterület kevesebb, mint 500 hektár.

(3)  Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjai a 139. cikknek megfelelően magukban foglalják a „szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására” vonatkozó intézkedést is, a szőlőkataszter alapján minden évben március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó, naprakésszé tett jegyzéket.

(4)  A Bizottság 2016. január 1-jét követően bármikor úgy határozhat a 321. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdés már nem alkalmazandó. [Mód. 35]

(5)  A termelési potenciál tagállamok általi nyomon követésének és ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el a szőlőkataszter alkalmazási körére és tartalmára, valamint az azokkal kapcsolatos mentességekre vonatkozóan.

(6)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén rendelkezéseket fogadhat el az információk ellenőrzésére vonatkozóan.

305. cikk

Kötelező bejelentések a borágazatban

(1)  A borszőlőfajtákat termesztők, valamint a must- és bortermelők minden évben bejelentik az illetékes nemzeti hatóságoknak a legutóbbi szüretből származó előállított mennyiségeket.

(2)  A tagállamok a borszőlővel kereskedők részére előírhatják, hogy minden évben tegyenek jelentést a legutóbbi szüretből származó forgalmazott szőlőmennyiségről.

(3)  A must- és bortermelők, valamint a kereskedők (a kiskereskedők kivételével) évente bejelentik az illetékes nemzeti hatóságoknak a must- és borkészleteiket, függetlenül attól, hogy azok az adott év vagy előző évek terméséből származnak-e. A harmadik országokból importált mustokról és borokról külön kell nyilatkozni.

(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett termelők és kereskedők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

   a) a kötelező bejelentések tartalma és a mentességek;
   b) az a) pontban említett bejelentések tartalma és a benyújtásukkal kapcsolatos feltételek, továbbá a bejelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentességek;
   c) az abban az esetben alkalmazandó szankciók, ha a bejelentést nem nyújtják be kellő időben a tagállamnak.

(5)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén:

   a) megállapíthatja a kötelező bejelentések céljára használandó formanyomtatvány-mintákkal kapcsolatos feltételeket;
   b) szabályokat fogadhat el a bortól eltérő termékekre alkalmazandó átváltási együtthatók tekintetében;
   c) meghatározhatja a kötelező bejelentések benyújtásának határidejét;
   d) szabályokat állapíthat meg a tagállami ellenőrzések és a tagállamok által a Bizottság felé teendő jelentések vonatkozásában.

306. cikk

Kísérőokmányok és nyilvántartás a borágazatban

(1)  A borágazatba tartozó termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet az Unión belül forgalomba hozni.

(2)  Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során a borágazatba tartozó termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3)  A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

   a) a kísérőokmányokkal kapcsolatos szabályokat fogadhat el, feltüntetve azon eseteket, amikor szükség van ilyen okmány használatára, és mentességet biztosíthat a szóban forgó okmány használatára vonatkozó kötelezettség alól;
   b) meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül;
   c) szabályokat határozhat meg a kísérőokmányban foglaltaknak való meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók tekintetében;
   d) kötelezővé teheti nyilvántartás vezetését;
   e) meghatározhatja, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, és mentességet biztosíthat a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alól;
   f) megjelölheti a nyilvántartásban szerepeltetendő műveleteket;
   g) szabályokat határozhat meg a kísérőokmányok és a nyilvántartások használatára vonatkozóan.

(4)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a következőket:

   a) a nyilvántartás felépítésére, a nyilvántartásban szerepeltetendő termékekre, a nyilvántartásba vétel határidejére és a nyilvántartás lezárására vonatkozó szabályok;
   b) a tagállamokat a veszteségek maximálisan elfogadható százalékos értékének meghatározására kötelező intézkedés;
   c) a nyilvántartások vezetésére vonatkozó általános és átmeneti rendelkezések;
   d) a kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzési idejét meghatározó szabályok;
   e) a tagállamok által a Bizottságnak eljuttatandó értesítésekre vonatkozó szabályok;
   f) a nyilvánvaló hibákra, a vis maior eseteire és a rendkívüli körülményekre vonatkozó szabályok.

307. cikk

A borágazat vonatkozásában felelős nemzeti hatóságok kijelölése

(1)  E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok kijelölik a borágazatra vonatkozó uniós szabályozás betartásának biztosításáért felelős hatóságot vagy hatóságokat. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos laborvizsgálatok elvégzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/IEC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi és rendszeres időközönként frissíti.

308. cikk

Értesítés és értékelés a borágazatban

(1)  Az 1998. augusztus 31. után végrehajtott, a 82. cikkben említett jogszerűtlen telepítések vonatkozásában a tagállamok minden évben március 1-jéig közlik a Bizottsággal az 1998. augusztus 31. után, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített területek, valamint az említett cikk (1) bekezdésével összhangban kivágott ültetvények méretét.

(2)  Az 1998. szeptember 1. előtti, a 83. cikkben említett jogszerűtlen telepítések rendezésére vonatkozó kötelezettség tekintetében a tagállamok az adott év március 1-jéig értesítik a Bizottságot:

   a) az 1998. szeptember 1. előtt, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített területekről;
   b) az említett cikk (1) bekezdésének megfelelően rendezett területekről, az ugyanabban a bekezdésben előírt illetékekről, valamint az említett cikk (2) bekezdése szerinti regionális telepítési jogok átlagértékéről.

A tagállamok első alkalommal 2010. március 1-jéig értesítik a Bizottságot a 83. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban kivágott szőlőültetvények területéről.

Az új telepítésekre vonatkozóan a 89. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti az e bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(3)  A tagállamoknak minden évben március 1-jéig – első alkalommal 2010. március 1-jéig – be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a II. rész I. címe IV. fejezetének VII. szakaszában említett támogatási programjaikban szereplő intézkedéseknek az előző pénzügyi év során történő végrehajtásáról szóló jelentést.

E jelentések felsorolják és bemutatják azokat az intézkedéseket, amelyekre a támogatási programok keretében uniós támogatást nyújtottak, különös tekintettel a 138. cikkben említett promóciós intézkedések végrehajtásának részletes ismertetésére.

(4)  A tagállamok 2011. március 1-jéig, második alkalommal pedig 2014. március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a támogatási programok költségeiről és előnyeiről szóló értékelést, valamint a programok hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslataikat.

(5)  A Bizottság e cikk egységes alkalmazása érdekében a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el az értesítések és az értékelés vonatkozásában.

III. szakasz

Tej és tejtermékek

309. cikk

A tej- és tejtermékágazatot érintő promóciós illeték

A Szerződés 107., 108. és 109. cikkében foglaltak e rendelet 290. cikkének első bekezdése szerinti alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamok promóciós illetéket vethetnek ki tejtermelőikre a tej vagy a tejjel egyenértékű termék értékesített mennyiségére vonatkozóan az uniós fogyasztás ösztönzését, a tej- és tejtermékpiac bővítését és a minőség javítását szolgáló intézkedések finanszírozása érdekében.

310. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

(1)  A nyerstejfeldolgozók havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyerstej mennyiségét.

(2)  Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a bejelentések piacirányítási szempontból hasznosak és időszerűek legyenek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el e bejelentések hatályára, tartalmára, formájára és ütemezésére vonatkozóan.

311. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstejfeldolgozónak nyerstejet szállít, e szerződésnek teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket.

Az első albekezdésben említett esetben az érintett tagállamnak azt is elő kell írnia, hogy ha a nyerstej szállítása egy vagy több begyűjtő közreműködésével történik, a feleknek a szállítás minden szakaszára vonatkozóan kell ilyen szerződést kötniük. E célból a begyűjtő olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyerstejet egy nyerstejfeldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz; a nyerstej tulajdonjoga minden egyes esetben átszáll.

(2)  A szerződésnek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

   a) a szerződést a szállítás megkezdése előtt kell megkötni;
   b) a szerződést írásban kell rögzíteni, és
  c) a szerződésnek tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:
  i. a szállított tejért fizetendő árat, amely:
   állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy
   csak a szerződésben megállapított tényezők alapján változik, melyek különösen a piaci fejlemények piaci mutatókon alapuló változása, a szállított mennyiség és a szállított nyerstej minősége vagy összetétele;
   ii. a szállítható és/vagy szállítandó mennyiséget és a szállítások ütemezését, és
   iii. a szerződés időtartamát, amely lehet meghatározatlan, felmondási záradékkal.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve nem kell szerződés kötését előírni akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyerstejet olyan nyerstejfeldolgozó szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben annak alapszabálya a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaz.

(4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstejbegyűjtők vagy –feldolgozók által kötött szállítási szerződések valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is, a felek szabadon tárgyalhatnak.

(5)  E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a szükséges intézkedéseket.]

IV. szakasz

Etil-alkohol

312. cikk

Az etilalkohol-ágazattal kapcsolatos értesítések

(1)  Az etilalkohol-ágazat termékeit illetően a tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

   a) a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállított mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, az alkohol előállítására felhasznált termékek szerinti bontásban;
   b) a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol értékesített mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, rendeltetési ágazat szerinti bontásban;
   c) a megelőző év végén az adott tagállamban mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból rendelkezésre álló készletek;
   d) a folyó évi termelésre vonatkozó előrejelzés.

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a fenti adatok közlésére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az értesítések gyakoriságára és a rendeltetési ágazat fogalmának meghatározására.

(2)  Az (1) bekezdésben említett adatok és bármely egyéb rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül elkészíti a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacának az előző évre vonatkozó uniós mérlegét, valamint a folyó évre vonatkozó becsült mérleget.

Az uniós mérleg a nem mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Az ilyen adatok pontos mibenlétét és összegyűjtésük módját a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén határozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a „nem mezőgazdasági eredetű etil-alkohol” olyan, a 2207, a 2208 90 91 és a 2208 90 99 KN-kód alá tartozó termék, amelyet nem a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek valamelyikéből állítottak elő.

(3)  A Bizottság értesíti a tagállamokat a (2) bekezdésben említett mérlegekről.

VI.RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

313. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az e rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítése során a tagállamok által viselt kiadásokra az 1290/2005/EK rendeletet és az annak alkalmazására vonatkozóan elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

314. cikk

A borágazatban rendelkezésre álló összegek vidékfejlesztési célokra történő átcsoportosítása

(1)  Az 1493/1999/EK rendelet szerinti múltbeli kiadásokon alapuló, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedéseket szolgáló és a (2) bekezdésben rögzített összegek kiegészítő uniós alapként az 1698/2005/EK rendelet alapján finanszírozott vidékfejlesztési program keretében a bortermelő régiókban végrehajtandó intézkedések rendelkezésére állnak.

(2)  Az alább meghatározott naptári években a következő összegek állnak rendelkezésre:

   2009: 40 660 000 EUR, [Mód. 36.]
   2010: 82 110 000 EUR,
   2011-től kezdődően: 122 610 000 EUR.

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott összegeket a XIX. mellékletnek megfelelően kell szétosztani a tagállamok között.

(4)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az e cikkhez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést.

315. cikk

Egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1)  A Bizottság végrehajtásia 321. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadjarögzíti a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló intézkedéseket. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

(2)  Szükség esetén az adott probléma megoldása érdekében a Bizottság a 323. cikk (2) bekezdésének megfelelően jár el.Amennyiben rendkívüli sürgősségi okok szükségessé teszik, a 322. cikkben említett sürgősségi eljárás alkalmazandó az e cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.[Mód. 37]

316. cikk

Információcsere

(1)  A tagállamok és a Bizottság minden olyan információról értesítik egymást, amely e rendelet alkalmazásához vagy a piacfigyeléshez és -elemzéshez, valamint az 1. cikkben említett termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges. A szóban forgó információk adott esetben harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők.

(2)  Annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értesítés gyors, hatékony, pontos és költséghatékony legyen, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén megállapítja a következőket:

   a) azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;
   b) az értesítés módszerei;
   c) a rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés jogára vonatkozó szabályok;
   d) az információk közzétételének feltételei és eszközei.

(3)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a következőket:

   a) az e cikk alkalmazásához szükséges információk szolgáltatására vonatkozó szabályok;
   b) a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidőivel kapcsolatos szabályok;
   c) az információknak, illetve dokumentumoknak a tagállamok, a harmadik országbeli hatóságok vagy a nyilvánosság számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására vonatkozó rendelkezések.

317. cikk

A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

Bármely egyedi rendelkezés sérelme nélkül, nem részesíthetők az e rendelet által biztosított előnyökben olyan természetes vagy jogi személyek, akikről vagy amelyekről megállapítást nyer, hogy – a rendelet célkitűzéseivel ellentétesen – mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

318. cikk

Vizsgálatok és ellenőrzések, igazgatási intézkedések, igazgatási szankciók és az azokra vonatkozó jelentéstétel

(1)  Annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen egyfelől az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek bármelyikének be nem tartása esetén kiszabandó díjak, szankciók és büntetések visszatartó ereje, másfelől a rendszer rugalmas alkalmazása között, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a következőkkel kapcsolatos szabályokat és feltételeket:

   a) a kifizetésből való kizárás vagy annak felfüggesztése, illetve a támogatások, a kifizetések vagy a visszatérítések mértékének csökkentése, különösen abban az esetben, ha nem tartották be a határidőket, ha a termék, a méret vagy a mennyiség nem felel meg az alkalmazásnak, vagy ha a program értékelésére vagy az információk bejelentésére nem, helytelenül vagy a határidőn túl került sor;
   b) a tagállamok számára mezőgazdasági kiadásaikhoz kapcsolódóan teljesítendő kifizetések csökkentése abban az esetben, ha a többletilleték befizetéséhez való hozzájárulás visszatérítése tekintetében meghatározott határidőket nem tartották be, illetve a havi kifizetések felfüggesztése abban az esetben, ha a tagállamok nem küldik meg vagy a határidőn túl küldik meg a Bizottságnak a szükséges információkat, illetve ha a megküldött információk nem felelnek meg a valóságnak;
   c) azok a szabványos összegek, amelyeket az ajánlattevőnek vagy a pályázónak meg kell fizetnie, amennyiben az intervencióra felkínált termékek nem elégítik ki a minőségi követelményeket;
   d) a kifizetések egy részének vagy egészének visszatérítése valamely jóváhagyási vagy elismerési terv felfüggesztése vagy visszavonása, illetve jogosulatlan kifizetés esetén;
   e) a csalás, szabálytalanság, valamely kötelezettség teljesítésére vonatkozó bizonyíték hiánya vagy határidőn túli bejelentés esetén alkalmazandó többletösszeg, kiegészítő díj vagy kamat;
   f) a jogellenesen használt szőlőültetvények kivágása;
   g) a visszatérítésekhez, engedélyekhez, ajánlatokhoz, pályázatokhoz vagy egyedi kérelmekhez kapcsolódó biztosítékok felszabadítására alkalmazandó csökkentési mérték arra az esetre, ha valamely olyan követelmény, amelynek teljesülése feltétele a szóban forgó biztosíték felszabadításának, csak részben vagy egyáltalán nem teljesül;
   h) a szankciók vagy bírságok formájában visszatéríttetett összegek megtartása a tagállamok által vagy az Unió költségvetéséhez történő rendelése;
   i) gazdasági szereplő vagy kérelmező kizárása az állami intervencióból és a magántárolásból, az engedélykérelmezési rendszerből vagy a vámkontingensrendszerből csalás vagy a valóságnak meg nem felelő információk benyújtása esetén;
   j) a jóváhagyás vagy az elismerés visszavonása vagy felfüggesztése, különösen abban az esetben, ha a kérdéses gazdasági szereplő, termelői szervezet, termelői szervezeteket tömörítő társulás, termelői csoport vagy szakmaközi szervezet nem tartja be az előírt feltételeket vagy többé már nem felel meg azoknak, ideértve az értesítések elmulasztását is;
   k) a megfelelő nemzeti szankciók alkalmazása a kvótát meghaladó mennyiséget termelő gazdasági szereplők esetében.

Az első albekezdésben foglaltaknak megfelelően előírt díjak, igazgatási szankciók és bírságok nagysága a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, valamint tartós, illetve ismétlődő jellegétől függ.

(2)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a következőket:

   a) az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítése tekintetében a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;
   b) az (1) bekezdésben említett igazgatási intézkedésekhez és igazgatási szankciókhoz kapcsolódó eljárások és műszaki követelmények arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét megszegték;
   c) az (1) bekezdés d) pontjában említett szabályok és feltételek végrehajtása tekintetében a jogosulatlan kifizetések visszatéríttetésére vonatkozó eljárások és kritériumok;
   d) a végrehajtott vizsgálatokra és ellenőrzésekre, valamint azok eredményeire vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatos szabályok és módszerek;
   e) amennyiben a rendszer megfelelő irányításához kapcsolódó egyedi igények azt szükségessé teszik, a vámeljárásokra vonatkozó kiegészítő követelményeket bevezető szabályok, különösen a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(53) foglaltak szerint.

(3)  A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja a borágazathoz tartozó földterületek mérésére vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják az e rendeletben foglalt rendelkezések egységes alkalmazását. Ezek a szabályok különösen az ellenőrzést, valamint a vizsgálatok továbbfejlesztését szolgáló meghatározott pénzügyi eljárásokra vonatkozó szabályokat érinthetik.

319. cikk

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel való összeegyeztethetőség

E rendelet borágazatbeli alkalmazása céljából a tagállamok biztosítják, hogy a 318. cikkben említett, a területekre vonatkozó igazgatási és ellenőrzési eljárások a következők tekintetében összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER):

   a) a számítógépes adatbázis;
   b) a 73/2009/EK rendelet 17. cikkében említett, mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;
   c) az adminisztratív ellenőrzések.

Az eljárásoknak nehézségek és összeütközések nélkül lehetővé kell tenniük az IIER-rel való közös működést vagy információcserét.

VII.RÉSZ

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I.FEJEZET

Hatáskör-átruházások és végrehajtási rendelkezések

320. cikk

Bizottsági hatáskörök

Hatáskörrel való felruházása esetén – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a Bizottság az alábbiak szerint jár el:

   a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében a 321. cikkben említett eljárásnak megfelelően;
   a sürgősségi eljárás keretében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében a 321. és a 322. cikkben említett eljárásnak megfelelően; valamint
   a végrehajtási jogi aktusok esetében a 323. cikkben említett eljárásnak megfelelően.

321. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett E cikk meghatározza felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja az (1) bekezdésben említett felhatalmazást.
A Bizottságnak adott felhatalmazás a ...(54)-tól/től kezdődő ötéves időszakra vonatkozik A Bizottság legkésőbb az ezen ötéves időszak vége előtt kilenc hónappal jelentést készít a felhatalmazásról. A hatáskör-átruházás a korábbinak megfelelő időtartamra hallgatólagosan meghosszabbodik, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az egyes időszakok vége előtt legkésőbb három hónappal a meghosszabbítás ellen nem emel kifogást.

A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű határidőn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.

A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

Ha az említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  Az e rendeletnek megfelelően elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez a határidő két hónappal meghosszabbítható. [Mód. 38]

322. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet valamely, e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, a 321. cikk (3) (5) bekezdésében említett eljárással összhangban megfelelően kifogást emelhet az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Kifogás esetén a jogi aktus a továbbiakban nem alkalmazandó. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust. [Mód. 39]

323. cikk

Végrehajtási jogi aktusok – bizottság

(1)  [Végrehajtási jogi aktusok e rendelet alapján történő elfogadásakor A Bizottság munkáját egy olyan bizottság segíti, amelynek elnevezése a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság. segíti, és a(z) xxxx/éééé/EU Ezt a bizottságot a 182/2011/EU rendelet (kiegészítendő az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésében említett ellenőrzési mechanizmusokról szóló, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács által tárgyalt rendelet elfogadását követően) [5]. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni.] értelmében vett bizottságnak kell tekinteni.

(1a)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2)  Az e rendelet 265., 266., 282. cikkében, valamint 315. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, sürgős intézkedést igénylő esetekben a(z) [xxxx/éééé/EU] rendelet [6]. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, az 5. cikkével összefüggésben. [Mód 40. ]

324. cikk

A bizottság szervezése

A 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság üléseinek szervezése során figyelembe kell venni különösen annak feladatkörét, az ülésén tárgyalandó téma sajátosságait és a megfelelő szakértelem igénybevételének szükségességét.

II.FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

325. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 922/72/EGK rendelet hatályát veszti.

(2)  Az 1234/2007/EK rendelet hatályát veszti.

Mindazonáltal az 1234/2007/EK rendelet 113a., 113b., 114., 115., 116. cikke, 117. cikkének (1)–(4) bekezdése, továbbá az említett cikkek alkalmazása céljából a szóban forgó rendelet XIa. melléklete II. pontjának második bekezdése, XIa. mellékletének IV–IX. pontja, XII. melléklete IV.2. pontja, XIII. melléklete VI. pontjának második bekezdése, XIV. mellékletének A. része, XIV. melléklete B.I.2. és B.I.3. pontja, XIV. mellékletének B.III. pontja, XIV. mellékletének C. része, valamint XV. mellékletének II., III., IV. és VI. pontja az e rendelet 326. cikke értelmében meghatározandó időpontig továbbra is alkalmazandó.

Ezenkívül:

   az 1234/2007/EK rendelet 85o–85x. cikke, továbbá az említett cikkek alkalmazása céljából a szóban forgó rendelet Xd. és Xe. melléklete a 2010/2011. borászati év végéig továbbra is alkalmazandó;

–  az 1234/2007/EK rendelet 84a. és 86–95a. cikke, valamint 188a. cikkének (3) és (4) bekezdése, továbbá az említett cikkek alkalmazása céljából a szóban forgó rendelet Xa. és XI. melléklete az érintett termékek tekintetében a 2011/2012. gazdasági év végéig továbbra is alkalmazandó;

–  az 1234/2007/EK rendelet 103w., 103x. és 103y. cikke, továbbá az említett cikkek alkalmazása céljából a szóban forgó rendelet XVa. melléklete 2012. július 31-ig továbbra is alkalmazandó.

(3)  Az 1234/2007/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell tekinteni és az e rendelet XX. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

326. cikk

A forgalmazási szabályok alkalmazásának időpontja

A jogbiztonságnak a forgalmazási szabályok alkalmazása tekintetében történő biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza azt az időpontot, amikortól az 1234/2007/EK rendeletnek az e rendelet 325. cikkének (2) bekezdésében említett rendelkezései vagy ezek részei többé már nem alkalmazandók az érintett ágazatra. Az említett időpont az e rendelet II. része II. címe I. fejezetének I szakaszában előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó vonatkozó forgalmazási szabályok alkalmazásának kezdő időpontja.

327. cikk

Átmeneti szabályok a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban

(1)  E rendelet nem érinti azon termelői csoportok, termelői szervezetek, valamint termelői szervezetek által alkotott társulások elismerését, amelyek esetében az elismerés megadására e rendelet hatálybalépését megelőzően került sor, és nem befolyásolja az elbírálás alatt álló elismerési terveket és működési programokat sem.

(2)  A Bizottság a 321. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén átmeneti szabályokat fogadhat el annak biztosítására, hogy az 1234/2007/EK rendeletben előírt valamennyi rendelkezés érvényben maradjon.

328. cikk

Átmeneti szabályok a borágazatban

Annak biztosítására, hogy e rendelet hatálybalépése ne érintse hátrányosan a gazdasági szereplőket, a Bizottság a 321. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az 1493/1999/EK és a 479/2008/EK rendeletben foglalt szabályozásról az e rendeletben meghatározott szabályozásra való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

329. cikk

Hatálybalépés

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [hetedik] napon lép hatályba.

[A 159. cikket azonban […/a hatálybalépés időpontját egy évvel követő időpont]-tól/-től kell alkalmazni.]

(2)  A cukorágazat tekintetében a II. rész I. címét a 2014/2015. cukorpiaci gazdasági év végéig kell alkalmazni.

A tejtermelést érintő korlátozások rendszerére vonatkozóan a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket az 59. cikkel összhangban 2015. március 31-ig kell alkalmazni.

A tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a 209. cikk első bekezdésének iv. pontja, a 210. cikk (4) bekezdése, valamint a 229., a 287., a 310. és a 311. cikk 2020. június 30-ig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

Az Európai Parlament részéről

Az elnök

a Tanács részéről

az elnök

I.MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE

I. rész: Gabonafélék

A gabonafélék tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

0709 90 60

Csemegekukorica frissen vagy hűtve

0712 90 19

Szárított csemegekukorica egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, a hibrid vetőmag kivételével

1001 90 91

Közönséges búza és kétszeres vetőmag

1001 90 99

Tönköly, közönséges búza és kétszeres, nem vetésre

1002 00 00

Rozs

1003 00

Árpa

1004 00

Zab

1005 10 90

Kukorica-vetőmag, a hibrid kivételével

1005 90 00

Kukorica, a vetőmag kivételével

1007 00 90

Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével

1008

Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

b)

1001 10

Durumbúza

c)

1101 00 00

Búzaliszt vagy kétszeres liszt

1102 10 00

Rozsliszt

1103 11

Durva őrlemény és dara búzából

1107

Maláta, pörkölve is

d)

0714

Manióka, arrowroot, szálepgyökér, csicsóka, édesburgonya és magas keményítő- vagy inulintartalmú más hasonló gyökér és gumó frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is; szágóbél

ex 1102

Gabonaliszt, a búza- vagy a kétszeres liszt kivételével:

1102 20

– Kukoricaliszt

1102 90

– Más:

1102 90 10

– – Árpaliszt

1102 90 30

– – Zabliszt

1102 90 90

– – Más

ex 1103

Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából, kivéve a búzából készült durva őrleményt és darát (1103 11 alszám), a rizsből készült durva őrleményt és darát (1103 19 50 alszám), valamint a rizsből készült labdacsot (pelletet) (1103 20 50 alszám)

ex 1104

Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált), a 1006 vtsz. alá tartozó rizs és a 1104 19 91 alszám alá tartozó pelyhesített rizs kivételével; gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

1106 20

Liszt, dara és por a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból

ex 1108

Keményítő; inulin:

– Keményítő:

1108 11 00

– – Búzakeményítő

1108 12 00

– – Kukoricakeményítő

1108 13 00

– – Burgonyakeményítő

1108 14 00

– – Manióka- (kasszava-) keményítő

ex 1108 19

– – Más keményítő:

1108 19 90

– – – Más

1109 00 00

Búzasikér, szárítva is

KN-kód

Árumegnevezés

1702

Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor:

ex 1702 30

– Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

– – Más:

ex 1702 30 50

– – – Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

ex 1702 30 90

– – – Más, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

ex 1702 40

– Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva, az invertcukor kivételével:

1702 40 90

– – Más

ex 1702 90

– Más, beleértve az invertcukrot és más cukor- és cukorszirup-keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

1702 90 50

– – Maltodextrin és maltodextrinszirup

– – Égetett cukor:

– – – Más:

1702 90 75

– – – – Por alakban, összetömörítve is

1702 90 79

– – – – Más

2106

Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:

ex 2106 90

– Más

– – Ízesített vagy színezett cukorszirup:

– – – Más

2106 90 55

– – – – Szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup

ex 2302

Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is

ex 2303

Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék, kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék, sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék, labdacs (pellet) alakban is:

2303 10

– Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék

2303 30 00

– Sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék

ex 2306

Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is, a 2304 és 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

– Más

2306 90 05

– – Kukoricacsírából

ex 2308

Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:

2308 00 40

– Makk és vadgesztenye; seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

2309

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

ex 2309 10

– Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

2309 10 11

2309 10 13

230910 31

2309 10 33

2309 10 51

2309 10 53

– – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90 ,a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

KN-kód

Árumegnevezés

ex 2309 90

– Más:

2309 90 20

– – A Kombinált Nómenklatúra 23. árucsoportjához tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontjában említett termékek

– – Más, beleértve az előkeveréket is:

2309 90 31

2309 90 33

2309 90 41

2309 90 43

2309 90 51

2309 90 53

– – – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

(1) Ezen alszámok alkalmazásában tejtermék: a 0401–0406 vtsz. alá, továbbá a 1702 11, a 1702 19 és a 2106 90 51 alszám alá tartozó termék.

II. rész: Rizs

A rizs tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

1006 10 21–

1006 10 98

Vetéstől eltérő célra szánt hántolatlan nyers rizs

1006 20

Előmunkált (barna) rizs

1006 30

Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is

b)

1006 40 00

Törmelék rizs

c)

1102 90 50

Rizsliszt

1103 19 50

Durva őrlemény és dara rizsből

1103 20 50

Labdacs (pellet) rizsből

1104 19 91

Pelyhesített rizs

ex 1104 19 99

Lapított rizs

1108 19 10

Rizskeményítő

III. rész: Cukor

A cukor tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

1212 91

Cukorrépa

1212 99 20

Cukornád

b)

1701

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban

c)

1702 20

Juharcukor és juharcukorszirup

1702 60 95 és 1702 90 95

Más cukor szilárd állapotban és cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, a tejcukor, a szőlőcukor, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével

1702 90 71

Égetett cukor legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva

2106 90 59

Ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével

d)

1702 30 10

1702 40 10

1702 60 10

1702 90 30

Izoglükóz

e)

1702 60 80

1702 90 80

Inulinszirup

f)

1703

Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz

g)

2106 90 30

Ízesített vagy színezett izoglükózszirup

h)

2303 20

Kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

IV. rész: Szárított takarmány

A szárított takarmány tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

ex 1214 10 00

– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet) forró levegővel mesterségesen szárítva

– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és labdacs (pellet) más módon szárítva és őrölve

ex 1214 90 90

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével

– – Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve

b)

ex 2309 90 99

– Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum

– Kizárólag a fent említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert, dehidratált termékek

V. rész: Vetőmagok

A vetőmagok tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

0712 90 11

Hibrid csemegekukorica:

– vetésre

0713 10 10

Borsó (Pisum sativum):

– vetésre

ex 0713 20 00

Csicseriborsó:

– vetésre

ex 0713 31 00

A Vigna mungo (L) Hepper vagy a Vigna radiata (L.) Wilczek fajhoz tartozó bab:

– vetésre

ex 0713 32 00

Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):

– vetésre

0713 33 10

Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):

– vetésre

ex 0713 39 00

Más bab:

– vetésre

ex 0713 40 00

Lencse:

– vetésre

ex 0713 50 00

Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor)

– vetésre

ex 0713 90 00

Más szárított hüvelyes zöldség:

– vetésre

1001 90 10

Tönköly:

– vetésre

ex 1005 10

Hibridkukorica-vetőmag

1006 10 10

Hántolatlan nyers rizs:

– vetésre

1007 00 10

Hibrid cirokmag:

– vetésre

1201 00 10

Szójabab, törve is:

– vetésre

1202 10 10

Földimogyoró héjában, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve:

– vetésre

1204 00 10

Lenmag, törve is:

– vetésre

1205 10 10 és

ex 1205 90 00

Olajrepce- vagy repcemag, törve is:

– vetésre

1206 00 10

Napraforgómag, törve is:

– vetésre

ex 1207

Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is:

– vetésre

1209

Mag, gyümölcs és spóra:

– vetési célra

VI. rész: Komló

1.  A komló tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

1210

Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin

2.  E rendeletnek az értékesítésre és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseit a következő termékekre is alkalmazni kell:

KN-kód

Árumegnevezés

1302 13 00

Növényi nedv és kivonat komlóból

VII. rész: Olívaolaj és étkezési olajbogyó

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

1509

Olívaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1510 00

Kizárólag olívabogyóból nyert más olaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, beleértve a 1509 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy ezek frakcióival készült keverékeket is

b)

0709 90 31

Olajbogyó frissen vagy hűtve, nem étolaj kinyerésére szánt

0709 90 39

Más olajbogyó frissen vagy hűtve

0710 80 10

Olajbogyó (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

0711 20

Olajbogyó ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

ex 0712 90 90

Szárított olajbogyó egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve

2001 90 65

Olajbogyó ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

ex 2004 90 30

Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

2005 70

Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva

c)

1522 00 31

1522 00 39

Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajtartalommal

2306 90 11

2306 90 19

Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék

VIII. rész: Rostlen és rostkender

A rostlen és rostkender tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

5301

Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

5302

Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

IX. rész: Gyümölcs- és zöldségfélék

A gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

0702 00 00

Paradicsom frissen vagy hűtve

0703

Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle frissen vagy hűtve

0704

Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle frissen vagy hűtve

0705

Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.) frissen vagy hűtve

0706

Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve

0707 00

Uborka és apró uborka frissen vagy hűtve

0708

Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve

ex 0709

Más zöldség frissen vagy hűtve, a 0709 60 91, a 0709 60 95, a 0709 60 99, a 0709 90 31, a 0709 90 39 és a 0709 90 60 alszámok kivételével

ex 0802

Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is, a 0802 90 20 alszám alá tartozó aréka (vagy bétel) és kóladió kivételével

0803 00 11

Plaintain frissen

ex 0803 00 90

Plaintain szárítva

0804 20 10

Füge, frissen

0804 30 00

Ananász

0804 40 00

Avokádó

0804 50 00

Guajava, mangó és mangosztán

0805

Citrusfélék frissen vagy szárítva

0806 10 10

Csemegeszőlő frissen

0807

Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya frissen

0808

Alma, körte és birs frissen

0809

Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen

0810

Más gyümölcs frissen

0813 50 31

0813 50 39

Kizárólag a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó szárított diófélék keveréke

0910 20

Sáfrány

ex 0910 99

Kakukkfű frissen vagy hűtve

ex 1211 90 85

Bazsalikom, citromfű, menta, Origanum vulgare (szurokfű/oregánó/vadmajoránna), rozmaring, orvosi zsálya frissen vagy hűtve

1212 99 30

Szentjánoskenyér

X. rész: Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek tekintetében e rendelet hatálya a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

ex 0710

Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva, kivéve a 0710 40 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát, a 0710 80 10 alszám alá tartozó olajbogyót, valamint a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét

ex 0711

Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve a 0711 20 alszám alá tartozó olajbogyót, a 0711 90 10 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét és a 0711 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát

ex 0712

Szárított zöldség egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, kivéve az ex 0712 90 05 alszám alá tartozó, forró levegővel mesterségesen szárított és emberi fogyasztásra alkalmatlan burgonyát, az ex 0712 90 11 és a 0712 90 19 alszám alá tartozó csemegekukoricát és az ex 0712 90 90 alszám alá tartozó olajbogyót

0804 20 90

Füge szárítva

0806 20

Szőlő szárítva

ex 0811

Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül, kivéve az ex 0811 90 95 alszám alá tartozó fagyasztott banánt

KN-kód

Árumegnevezés

ex 0812

Gyümölcs és diófélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve az ex 0812 90 98 alszám alá tartozó ideiglenesen tartósított banánt

ex 0813

Szárított gyümölcs, a 0801‐0806 vtsz. alá tartozók kivételével; diókeverék vagy ebbe az árucsoportba tartozó szárított gyümölcsök keveréke, kivéve a 0813 50 31 és a 0813 50 39 alszámokhoz, a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó diókeverékeket

0814 00 00

Citrusfélék vagy a dinnyefélék héja (beleértve a görögdinnye héját is) frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban ideiglenesen tartósítva

0904 20 10

Édes paprika szárítva, nem zúzott, nem őrölt

b)

ex 0811

Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

ex 1302 20

Pektintartalmú anyagok és pektinátok

ex 2001

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság), kivéve:

- a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2001 90 20 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével

- a 2001 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata)

- a 2001 90 40 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

- a 2001 90 60 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

- a 2001 90 65 alszám alá tartozó olajbogyót

- az ex 2001 90 97 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

2002

Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

2003

Ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

ex 2004

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékekek kivételével,,kivéve az ex 2004 90 10 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), az ex 2004 90 30 alszám alá tartozó olajbogyót és a 2004 10 91 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

ex 2005

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2005 70 alszám alá tartozó olajbogyót, a 2005 80 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2005 99 10 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, valamint a 2005 20 10 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

ex 2006 00

Gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott), kivéve az ex 2006 00 38 és az ex 2006 00 99 vtsz. alá tartozó, cukorban tartósított banánt

ex 2007

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve:

- az ex 2007 10 alszám alá tartozó, banánból készült homogenizált készítményeket

- az ex 2007 99 39, az ex 2007 99 50 és az ex 2007 99 97 alszám alá tartozó, banánból készült dzsemet, gyümölcskocsonyát (zselé), gyümölcsízt, pürét és krémet

ex 2008

Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is, kivéve:

- a 2008 11 10 alszám alá tartozó amerikaimogyoró-vajat

- a 2008 91 00 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

- a 2008 99 85 alszám alá tartozó kukoricát

- a 2008 99 91 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

- az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

- az ex 2008 92 59, az ex 2008 92 78, az ex 2008 92 93 és az ex 2008 92 98 alszám alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverékeket

- az ex 2008 99 49, az ex 2008 99 67 és az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó, más módon elkészített vagy tartósított banánt

ex 2009

Gyümölcslé (kivéve a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó szőlőlevet és szőlőmustot és az ex 2009 80 alszám alá tartozó banánlevet) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

XI. rész: Banán

A banán tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kódok

Árumegnevezés

0803 00 19

Banán frissen, kivéve a plantain fajtát

ex 0803 00 90

Banán szárítva, kivéve a plantain fajtát

ex 0812 90 98

Banán ideiglenesen tartósítva

ex 0813 50 99

Szárított banánt tartalmazó keverékek

1106 30 10

Liszt, dara és por banánból

ex 2006 00 99

Banán cukorral tartósítva

ex 2007 10 99

Homogenizált készítmények banánból

ex 2007 99 39

ex 2007 99 50

ex 2007 99 97

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém banánból

ex 2008 92 59

ex 2008 92 78

ex 2008 92 93

ex 2008 92 98

Más módon elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverék, alkohol hozzáadása nélkül

ex 2008 99 49

ex 2008 99 67

ex 2008 99 99

Banán másképpen elkészítve vagy tartósítva

ex 2009 80 35

ex 2009 80 38

ex 2009 80 79

ex 2009 80 86

ex 2009 80 89

ex 2009 80 99

Banánlé

XII. rész: Bor

A bor tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

2009 61

2009 69

Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)

2204 30 92

2204 30 94

2204 30 96

2204 30 98

Más szőlőmust, kivéve az erjedésben lévő vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon erjesztéssel lefojtott szőlőmustot

b)

ex 2204

Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, kivéve a 2204 30 92, a 2204 30 94, a 2204 30 96 és a 2204 30 98 alszám alá tartozó más szőlőmustot

c)

0806 10 90

Szőlő frissen a csemegeszőlő kivételével

2209 00 11

2209 00 19

Borecet

d)

2206 00 10

Pikett

2307 00 11

2307 00 19

Borseprő

2308 00 11

2308 00 19

Szőlőtörköly

XIII. rész: Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat

Az élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat tekintetében e rendelet a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában található minden termékre kiterjed.

XIV. rész: Nyersdohány

A nyersdohány tekintetében e rendelet a 2401 KN-kód alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányra és dohányhulladékra terjed ki.

XV. rész: Marha- és borjúhús

A marha- és borjúhús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

0102 90 05–

0102 90 79

Háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állatok, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

0201

Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

0202

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

0206 10 95

Sovány és zsíros dagadó frissen vagy hűtve

0206 29 91

Sovány és zsíros dagadó fagyasztva

0210 20

Szarvasmarhafélék húsa sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0210 99 51

Sovány és zsíros dagadó sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0210 99 90

Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény

1602 50 10

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

1602 90 61

Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

b)

0102 10

Élő szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai

0206 10 98

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0206 21 00

0206 22 00

0206 29 99

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0210 9959

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, a sovány és zsíros dagadó kivételével

ex 1502 00 90

Szarvasmarhafaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

1602 50 31 és 1602 50 95

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből, kivéve a főzés nélküli húst vagy belsőséget, valamint a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

1602 90 69

Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, kivéve a főzés nélkülieket és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

XVI. rész: Tej és tejtermékek

A tej- és tejtermékek tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

0401

Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

b)

0402

Tej és tejszín sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

c)

0403 10 11–

0403 10 39

0403 9011 to

0403 90 69

Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, ízesítés, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül

d)

0404

Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; máshol nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

e)

ex 0405

Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények legalább 75 tömegszázalék, de legfeljebb 80 tömegszázalék zsírtartalommal

f)

0406

Sajt és túró

g)

1702 19 00

Tejcukor és tejcukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, kevesebb mint 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva

h)

2106 90 51

Ízesített vagy színezett tejcukorszirup

i)

ex 2309

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

– Olyan termékeket tartalmazó készítmények és takarmányok, amelyekre e rendelet vonatkozik, közvetlenül vagy az 1667/2006/EK rendelet alapján, kivéve azokat a készítményeket és takarmányokat, amelyekre e melléklet I. része vonatkozik.

XVII. rész: Sertéshús

A sertéshús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

ex 0103

Háziasított fajtákhoz tartozó élő sertés, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

b)

ex 0203

Házi sertés húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex 0206

Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket,

ex 0209 00

Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék (szalonna), nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex 0210

Házi sertés élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

1501 00 11

1501 00 19

Sertészsír (zsiradék is)

c)

1601 00

Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek

1602 10 00

Homogenizált készítmények húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből

1602 20 90

Elkészített vagy konzervált termékek állatok májából, kivéve liba- és kacsamájból

1602 41 10

1602 42 10

1602 49 11–

1602 49 50

Más elkészített és konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

1602 90 10

Állati vérből készült termékek

1602 90 51

Más elkészített vagy konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

1902 20 30

Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is

XVIII. rész: Juh- és kecskehús

A juh- és kecskehús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

0104 10 30

Bárány (1 éves korig)

0104 10 80

Élő juh, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat és a bárányt

0104 20 90

Élő kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

0204

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

0210 99 21

Juh- és kecskehús csonttal, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0210 99 29

Juh- és kecskehús csont nélkül, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

b)

0104 10 10

Élő juh – fajtatiszta tenyészállat

0104 20 10

Élő kecske – fajtatiszta tenyészállat

0206 80 99

Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0206 90 99

Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0210 99 60

Juh- és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex 1502 00 90

Birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

c)

1602 90 72

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség birkából vagy kecskéből, főzés nélkül;

1602 90 74

főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke birkából vagy kecskéből

d)

1602 90 76

1602 90 78

Más elkészített vagy konzervált, vágási melléktermék vagy belsőség birkából vagy kecskéből, kivéve a főzés nélkülieket és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

XIX. rész: Tojás

A tojás tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

0407 00 11

0407 00 19

0407 00 30

Baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve

b)

0408 11 80

0408 19 81

0408 19 89

0408 91 80

0408 99 80

Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve az emberi fogyasztásra alkalmatlanokat

XX. rész: Baromfihús

A baromfihús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód

Árumegnevezés

a)

0105

Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk

b)

ex 0207

A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a c) pont alá tartozó májat

c)

0207 13 91

Baromfimáj frissen, hűtve vagy fagyasztva

0207 14 91

0207 26 91

0207 27 91

0207 34

0207 35 91

0207 36 81

0207 36 85

0207 36 89

0210 99 71

Baromfimáj sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0210 99 79

d)

0209 00 90

Baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

e)

1501 00 90

Baromfizsír

f)

1602 20 10

Liba- vagy kacsamáj, másképpen elkészítve vagy tartósítva

1602 31

A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, másképpen elkészítve vagy tartósítva

1602 32

1602 39

XXI. rész: Egyéb termékek

KN-kód

Árumegnevezés

ex 0101

Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér:

0101 10

– Fajtatiszta tenyészállat:

0101 10 10

– – Ló(a)

0101 10 90

– – Más

0101 90

– Más:

– – Ló:

0101 90 19

– – – Vágástól eltérő célra

0101 90 30

– – Szamár

0101 90 90

– – Lóöszvér (muli) és szamáröszvér

ex 0102

Élő szarvasmarhafélék:

ex 0102 90

– Fajtatiszta tenyészállattól eltérő:

0102 90 90

– – Nem háziasított fajták