Az Európai Parlament,

–  tekintettel a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0661) – C7-0048/2010 – 2005/0254(COD)),

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága jelentésére (A7-0273/2010),

–  tekintettel 2010. október 21-én első olvasatban elfogadott álláspontjára(1),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az Európai Bizottság 2013. évi munkaprogramja” című, 2012. október 23-i bizottsági közlemény mellékletére (COM(2012)0629),

–  tekintettel a származási ország jelöléséről szóló valamennyi korábbi állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 115 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról 2010. október 21-én első olvasatban 525 szavazattal és 49 ellenében, 44 tartózkodással elfogadta álláspontját;;

B.  mivel, bár már több mint két év eltelt, a Tanács még nem fogadta el közös álláspontját, holtpontra juttatva ezzel az együttdöntési folyamatot;

C.  mivel a Bizottság 2013. évi munkaprogramjában jelzi, hogy a Tanácson belüli megegyezés hiányán túl a WTO Fellebbezési Testülete által a WTO szabályai vonatkozásában kialakított jogi értelmezés közelmúltbeli módosulása következtében javaslata elvesztette időszerűségét;

D.  mivel az EU a mezőgazdasági ágazat egyes területeit kivéve nem rendelkezik hatályos, összehangolt szabályokkal az importált árucikkek származási országának megjelölésére vonatkozóan;

E.  mivel egyes, Európai Unión kívüli WTO-tagországok – így Brazília, Kanada, Kína és az Egyesült Államok – bizonyos termékek vonatkozásában a származási ország kötelező megjelölését előíró rendszereket alkalmaznak;

F.  mivel szükség van közös rendelkezésekre a WTO-tagországok közötti versenyképesség erősítése, illetve az Unió főbb partnerországaiban a származási ország megjelölését alkalmazó termelőkéivel megegyező versenyfeltételek biztosítása érdekében;

G.  mivel az információ a fogyasztóvédelem és a polgárok szabadságának egyik sarokköve;

1.  sajnálatának ad hangot a Bizottság azon szándékával kapcsolatban, miszerint visszavonja a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló, a Parlament által első olvasatban jóváhagyott rendeletre irányuló javaslatot, anélkül, hogy a Parlamentet erről kellő időben megfelelően tájékoztatta volna, vagy a döntés meghozatala előtt részletes magyarázattal szolgált volna a társjogalkotók számára;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül tervezett döntését;

3.  egyúttal sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon olyan, új, WTO-kompatibilis jogszabályt, amely lehetővé tenné az EU számára, hogy foglalkozzon az eredeti javaslat által célzott kérdésekkel;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a jogalkotási folyamat újraindításához és a jelenlegi patthelyzet feloldásához szükséges jövőbeli intézkedések ütemtervéről;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen kezdeményezze a származási ország megjelölésére vonatkozó, jelenleg hatályos és minden egyes WTO-tagállamban alkalmazott jogalkotási szabályozások összehasonlító vizsgálatát az ezek alapjául szolgáló elvek elemzése és a WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőség értékelése érdekében;

6.  a korábbiakhoz hasonlóan emlékeztet annak fontosságára, hogy a multilaterális kereskedelem részeként továbbra is egyenlő versenyfeltételek vonatkozzanak az uniós vállalatokra és harmadik országbeli versenytársaikra, illetve hogy a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében következetes megközelítést alkalmazzanak; hangsúlyozza, hogy ez azért is fontos, mert értékkel ruházza fel a minőségi termelést és a környezeti és szociális előírásokat a jelenlegi globális verseny közepette, ami különösen fontos a kkv-k számára;

7.  hangsúlyozza annak szükségességét, amíg nem születik új jogszabály, hogy regionális, nemzeti, valamint uniós szinten – többek között oktatás, illetve a tömegtájékoztatáson keresztül megvalósuló figyelemfelkeltés révén – hatékonyabban használják a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy az egységes piac fogyasztói tájékozottabban hozhassák meg a vásárlási döntéseiket;

8.  felhívja a Tanácsot, hogy készítse el közös álláspontját a Parlament első olvasata után a rendes intézményi vita lehetővé tétele érdekében;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, továbbá a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 70. E, 2012.3.8., 211. o.