Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bahreinről szóló 2011. október 27-i állásfoglalásaira(1), és az emberi jogok Bahreinben történő megsértéséről szóló 2012. március 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatokról szóló, 2011. március 24-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel elnökének két bahreini polgári aktivista halálával kapcsolatos 2011. április 12-i nyilatkozatára, valamint 2011. április 28-i nyilatkozatára, amelyben elítéli a békés demokráciapárti tüntetéseken részt vevő négy bahreini ellen hozott halálos ítéletet,

–  tekintettel az Emberi Jogi Albizottság küldöttségének 2012. december 19–20-án Bahreinben tett látogatására és az általa kiadott sajtónyilatkozatra,

–  tekintettel a Bahreini Legfelső Bíróság 2013. január 7-i határozatára, amely fenntartja 13 politikai aktivista börtönbüntetését,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének Bahreinnel kapcsolatos nyilatkozataira, különösen a Bahreini Független Vizsgálóbizottság jelentésének közzétételéről szóló 2011. november 24-i, a Bahreini Fellebbviteli Bíróság Abdulhádi al-Havadzsa és tizenkilenc másik személy ügyében hozott határozatairól szóló 2012. szeptember 5-i és a Bahreini Független Vizsgálóbizottság jelentése közzétételének első évfordulóján közzétett 2012. november 23-i nyilatkozatára, a főképviselő szóvivőjének a bahreini zavargások évfordulóján tett 2012. február 13-i, Abdulhádi al-Havadzsa bahreini helyzetéről tett 2012. április 10-i, Nabíl Radzsab Bahreinben történt elítéléséről szóló 2012. augusztus 16-i nyilatkozatára, valamint az utóbbi időben Bahreinben tapasztalható erőszakról szóló 2012. október 24-i és 2012. november 7-i nyilatkozataira, valamint az alelnök/főképviselő által 2011. október 12-én az egyiptomi, a szíriai, a jemeni és a bahreini helyzettel kapcsolatban az Európai Parlamentben tett nyilatkozataira,

–  tekintettel a Tanács Bahreinre vonatkozó 2011. május 24-i, április 12-i és március 21-i és február 21-i következtetéseire,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának 21 bahreini politikai aktivistára, emberi jogi jogvédőre és ellenzéki vezetőre kirótt börtönbüntetésekkel kapcsolatos 2011. június 23-i és szeptember 30-i nyilatkozatára, valamint a főtitkár szóvivőjének a bahreini bombatámadással kapcsolatos 2012. április 12-i és a Bahreinnel kapcsolatos 2011. szeptember 30-i, 2012. február 15-i, április 24-i, szeptember 5-i, valamint 2012. november 1-jei és 2013. január 8-i nyilatkozataira,

–  tekintettel a Bahreini Független Vizsgálóbizottság 2011 novemberében közzétett jelentésére és 2012. november 21-i nyomon követési jelentésére,

–  tekintettel az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak a 2012. november 5-i manamai terrorista bombatámadásokkal kapcsolatos nyilatkozatára,

–  tekintettel a bahreini büntetőeljárási jog 61., 84., 87., 134., 135. és 146. cikkére,

–  tekintettel a bahreini államügyésznek a korábban katonai bíróság elé állított orvosok perújrafelvételével kapcsolatos 2011. október 23-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1996), a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre, valamint az Emberi Jogok Arab Chartájára, amelyek mindegyikének Bahrein is részes fele,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2008-ban módosított, 2004. évi európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az 1949-ben elfogadott Genfi Egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a bahreini emberi jogi helyzet a 2011-es demokráciapárti tiltakozások nyomán hozott szigorú intézkedések következtében továbbra is kritikus; mivel a bahreini kormány számos közelmúltban hozott intézkedése továbbra is súlyosan sérti és korlátozza a bahreini nép egyes rétegeinek jogait és szabadságjogait, különösen a békés tüntetéshez, a szólásszabadsághoz és a digitális szabadsághoz való jogát; mivel a bahreini hatóságok továbbra is keményen fellépnek a békés politikai tüntetőkkel szemben;

B.  mivel a biztonsági és rendőri erők továbbra is halált és testi sérüléseket okozó indokolatlan erőszakot alkalmaznak; mivel egyre több beszámoló érkezik a bahreini hatóságok által alkalmazott erőszakról, köztük törvénytelen letartóztatásokról, engedély nélküli házkutatásokról, tisztességtelen perekről, a média elleni támadásokról, az állampolgárok ellenőrzőpontokon történő megfélemlítéséről és megalázásáról, valamint a munkahelyeken és az egyetemeken alkalmazott tömeges megkülönböztetésről;

C.  mivel a hatóságok 2012. október 16-án azzal az indokkal tartóztatták le Mohamed al-Maszkatit, az emberi jogokért küzdő bahreini ifjúsági szövetség elnökét, hogy Manamában egy héttel korábban „illegális összejövetelen” vett részt; mivel másnap Mohamed al-Maszkatit óvadék ellenében szabadlábra helyezték és tárgyalási napot nem tűztek ki;

D.  mivel 2012. október 18-án négy embert azzal az indokkal vettek őrizetbe, hogy egy közösségi oldalon megrágalmazták a bahreini királyt, és mivel a biztonsági erők letartóztatásuk során számítógépeiket és egyéb elektronikai berendezéseiket elkobozták; mivel az összes fogvatartott tagadta, hogy bármi helytelent követett volna el;

E.  mivel 2012. október 30-án Sejk Rásid bin Abdullah al-Kalifa belügyminiszter mindenfajta nyilvános megmozdulást és tüntetést arra hivatkozva tiltott be (jóllehet a tilalmat most már hivatalosan is feloldotta), hogy a hatóságok nem tűrik el tovább a kormány elleni tiltakozást;

F.  mivel 2012. november 5-én két halálos áldozatot és egy további sebesültet követelő házi készítésű bomba robbant a fővárosban, Manamában;

G.  mivel 2012. november 7-én a kormány megfelelő eljárás nélkül – ezáltal a nemzeti törvények szerint a bahreini állampolgárok jogait megsértve – visszavonta 31 olyan aktivista állampolgárságát, aki részt vett a békés tüntetéseken;

H.  mivel 2012. december 18-án Szajed Júszif al-Muháfazát, a Bahreini Emberi Jogi Központ (BCHR) alelnökét, aki fáradhatatlanul kampányolt számos aktivista, különösen Nabíl Radzsab, a BCHR elnökének, valamint Dzsalíla asz-Szalmán, a Bahreini Tanárok Szövetsége korábbi alelnökének szabadon bocsátásáért, elfogták és azzal vádolták, hogy álhírek terjesztésére használta a közösségi médiát; mivel ügyét 2013. január 17-re elhalasztották, és mivel őrizetben marad, és ha elítélik, két év börtön vár rá; mivel a bahreini hatóságok a bahreini emberi jogi aktivisták jelenleg zajló, szisztematikus célba vétele, zaklatása és fogva tartása részeként több alkalommal letartóztatták;

I.  mivel 2013. január 7-én a Bahreini Legfelső Bíróság fenntartotta 13 politikai aktivista börtönbüntetését, akiket a monarchia megdöntését célul kitűző összeesküvéssel vádoltak; mivel ezen aktivisták közül nyolcat, köztük Abdulhádi al-Havadzsát és Ibrahím Sarífot életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek; mivel ez ellen az ítélet ellen fellebbezni nem lehet, és a vádlottak egyetlen lehetősége a királyi kegyelem; mivel ez az ítélet alátámasztja azt, hogy a bahreini igazságügyi rendszer nem képes az emberi jogok védelmére;

J.  mivel a katonai bíróságok előtt tárgyalt ügyek mindegyikét rendes bíróságok vizsgálják felül, és mivel a rendes bíróságok többnyire nem indítanak új tárgyalást, ehelyett felülvizsgálják a Nemzetbiztonsági Bíróságok által összegyűjtött dokumentumokon alapuló ítéleteket;

K.  mivel a Bahreini Független Vizsgálóbizottság ajánlásainak végrehajtására, valamint az alapvető emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartására tett ígéretek ellenére a bahreini hatóságok nem voltak képesek kivizsgálni az erőszakot, és felelősségre vonni az elkövetőket; mivel a Bahreini Független Vizsgálóbizottság ajánlásait továbbra is lassan hajtják végre;

L.  mivel Bahrein képezte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2012. szeptemberi egyetemes időszakos felülvizsgálatának tárgyát;

M.  mivel 2012. december 7-én Szalmán bin Hamad bin Ísza al-Kalifa, a bahreini koronaherceg párbeszédre kérte fel az ország ellenzékét, hogy elmozduljanak a Perzsa-öböl zavargó arab államában kialakult holtpontról; mivel az átfogó megoldás kialakítása érdekében szükség van a valamennyi fél közötti konszenzusra törekvő párbeszédre;

1.  elítéli az emberi jogok bahreini hatóságok és biztonsági erők általi folyamatos megsértését, különösen az erőszak alkalmazását, a könnygáz túlzott bevetését, a sörétes lövedékek használatát kis lőtávolságokban, a tiltakozás minden formájának betiltását, valamint a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságához való jogukat gyakorló békés tiltakozók letartóztatását és fogva tartását, amelyekre annak ellenére kerül sor, hogy a Bahreini Független Vizsgálóbizottság konkrét ajánlásai kedvező fogadtatásban részesültek, és a bahreini hatóságok kijelentették, hogy elkötelezettek a Bahreini Független Vizsgálóbizottság reformjainak végrehajtása iránt;

2.  úgy véli, hogy a múltbéli erőszakos fellépések elszámoltatása kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi stabilitáshoz szükséges igazságtételhez és a valódi megbékéléshez vezető folyamatban; ezért határozottan támogatja a Bahreini Független Vizsgálóbizottság ajánlásait, amelyeket Hamad király és kormánya is jóváhagyott;

3.  úgy véli, sajnálatos, hogy a Bahreini Független Vizsgálóbizottság által 2012. november 21-én kiadott nyomon követési jelentés sem vezetett semmilyen ésszerű változáshoz a bahreini hatóságok politikái terén, különösen ami a politikai megoldás kialakításában tett előrelépés hiányát és az ország demokratizálását illeti; sürgeti a bahreini hatóságokat, biztosítsák az ajánlások gyors végrehajtását, határozzák meg az ütemtervet, és haladéktalanul tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat;

4.  újra felszólítja a bahreini biztonsági erőket és a hatóságokat, hogy szüntessék be a békés tiltakozók elleni erőszak alkalmazását és az ellenkező politikai vélemények üldözés, fogva tartás és kínzás révén történő folyamatos elnyomását; sürgeti a hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az alapvető szabadságjogokat, különösen a gyülekezés és az offline és online véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, és haladéktalanul vessenek véget az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés mindennemű korlátozásának; felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy hajtsák végre a szükséges demokratikus reformokat, és a megbékélés, valamint az országban a társadalmi konszenzus helyreállítása érdekében bátorítsák a mindenkire kiterjedő és konstruktív nemzeti párbeszédet, ideértve a kormány és az ellenzék azon részei közötti közvetlen tárgyalásokat, amelyek jelenleg kimaradnak a párbeszédből;

5.  rendkívül sajnálatosnak tartja az ellenzéki aktivistákra és egészségügyi dolgozókra legutóbb kirótt büntetéseket, és felszólít az összes bahreini politikai fogoly feltétel nélküli szabadon bocsátására, köztük fogva tartott és a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához való joguk gyakorlásával kapcsolatos állítólagos törvénysértésekkel vádolt tanárok, orvosok és más egészségügyi dolgozók, különösen Szajed Júszif al-Muháfaza, Nabeel Rajab és Abdulhádi al-Havadzsa;

6.  felszólítja a bahreini kormányt, hogy azonnali és független vizsgálatot végezzen a gyermekek sérelmére elkövetett jogsértések valamennyi esetére vonatkozóan, beleértve a letartóztatást, a foga tartást és a kínzást, valamint biztosítsa, hogy a gyermekeket a felnőttek fogdáitól elkülönített létesítményekben tartsák fogva, és velük a fiatalkorúakra vonatkozó igazságügyi rendszer foglalkozzon;

7.  sürgeti, hogy a bahreini hatóságok azonnal vessenek véget demonstrációkra vonatkozó tényleges korlátozásoknak, amelyek összeegyeztethetetlenek a reformok iránti általuk vallott elkötelezettséggel, és nem fogják elősegíteni a nemzeti megbékélést és az összes fél közötti bizalomépítést;

8.  felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy szüntessék meg a külföldi újságírók és nemzetközi emberi jogi szervezetek Bahreinbe való belépésére vonatkozó összes korlátozást, és tegyék lehetővé a helyzet alakulásának helyszíni nyomon követésére irányuló független mechanizmusok működését; felszólít egy olyan nemzetközi nyomon követési mechanizmus kialakítására, melyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő, 2013. márciusi ülésén elfogadandó határozattal indítanának el, és amelynek célja, hogy nyomon kövesse a Bahreini Független Vizsgálóbizottság és az ENSZ időszakos egyetemes felülvizsgálata Bahreinre vonatkozó – többek között az emberi jogi jogvédőkkel kapcsolatos – ajánlásainak végrehajtását; felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy fogadjanak el az emberi jogi jogsértések jövőbeli megakadályozására irányuló intézkedéseket;

9.  felszólítja a bahreini hatóságokat annak biztosítására, hogy az a 31 bahreini személy, akinek állampolgárságát visszavonták, bíróság előtt fellebbezhessen a döntés ellen, mivel egyértelmű, hogy a politikai ellenzék állampolgárságának a bahreini hatóságok általi visszavonása ellentétes a nemzetközi joggal;

10.  határozottan helyteleníti, hogy az Unió nem reagál a Bahreinben uralkodó helyzetre, és felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy ítélje el az alapvető emberi jogok és szabadságok folyamatos megsértését, az emberi jogok megsértéséért közvetlenül felelős vagy abban részt vevő (a Bahreini Független Vizsgálóbizottság jelentésében szereplő) személyekkel szemben hozzon célzott korlátozó intézkedéseket (például rendeljen el vízumtilalmat és fagyassza be vagyoni eszközeiket), valamint gondolja át az Unió jelenlegi kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait Bahreinnel;

11.  felszólít a könnygáz és a tömeg megfékezéséhez használt egyéb felszerelések Bahreinbe történő exportjának felfüggesztésére és tilalmára, amíg le nem folytatják az ezek nem megfelelő alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatokat, és amíg az ilyen nem megfelelő alkalmazásért felelős személyeket felelősségre nem vonják;

12.  felszólít az információk és a kommunikációáramlás felkutatására, nyomon követésére, cenzúrázására és megfigyelésére alkalmas technológiákra vonatkozó exportkorlátozások bevezetésére, mivel ezek az emberi jogok megsértéséhez vezethetnek;

13.  felszólítja Bahrein kormányát, hogy tegyen meg mindent a bahreini igazságszolgáltatás hozzáértésének, függetlenségének és pártatlanságának garantálása érdekében, gondoskodjon arról, hogy az a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban lép fel, valamint legfőképpen arról, hogy a bíróságokat ne lehessen politikai célokra vagy az egyetemesen garantált jogok és szabadságok jogszerű gyakorlásának szankcionálására használni; felszólítja a bahreini kormányt, hogy szilárdítsa meg a vádlottak jogait, többek között a tisztességes eljáráshoz való jog garantálásával, annak lehetővé tételével, hogy érdemben kétségbe vonhassák az ellenük felhozott bizonyítékokat, a fogva tartás indokai feletti független jogi felügyelet nyújtásával, valamint annak biztosításával, hogy a fogvatartottakat a bűnügyi nyomozás lefolytatása során megvédjék a visszaélésektől;

14.  sajnálatosnak tartja, hogy a bahreini kormánynak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2012. szeptemberi genfi ülését megelőző, a 2012. májusi időszakos egyetemes felülvizsgálat során kifejtett azon szándéka, hogy a Bahreini Független Vizsgálóbizottság megállapításain dolgozzon, üres ígéretnek bizonyul, mivel azóta kevés érdemi előrelépés történt az emberi jogok vagy a demokrácia terén Bahreinben;

15.  támogatja az időszakos egyetemes felülvizsgálat ajánlásait, és felszólítja a bahreini kormányt, hogy politikailag helyezze előtérbe azok megfelelő és időben történő nyomon követését, valamint biztosítsa ehhez a szükséges forrásokat; felszólítja a bahreini kormányt, hogy fokozza az emberi jogok védelmét, valamint ratifikálja a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, például a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyvet, valamint a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányhoz és a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyveket;

16.  támogatja és ösztönzi az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala és a Bahreini Nemzeti Emberi Jogi Intézmény (NHRI) közötti együttműködést, és javasolja az NHRI további, a pluralizmus és a függetlenség párizsi elvei alapján történő megerősítését; határozottan támogatja az NHRI-t a valamennyi bahreini emberi jogainak figyelemmel kísérésére és védelmére irányuló feladatkörének ellátásában, azonban továbbra is meggyőződése, hogy biztosítani kell az emberi jogi jogvédők és a Bahreinben működő nem kormányzati szervezetek tevékenységének szabadságát;

17.  úgy véli, hogy a következő parlamenti választások a nemzeti megbékélési folyamat kulcsfontosságú elemét jelentik, és a 2014-es általános választások előtt kellő időben ösztönzi a szabad és tisztességes választási rendszer garantálását;

18.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy működjenek együtt egy olyan egyértelmű stratégia kidolgozásában, amely meghatározza, hogy az Unió – mind nyilvánosan, mind zárt körben – hogyan fogja aktívan előmozdítani a bebörtönzött aktivisták – még az EU és az ÖET-országok 2013 közepén Bahreinben megrendezendő miniszteri ülését megelőző – szabadon engedését, és ennek kapcsán felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy működjön együtt a tagállamokkal a Külügyek Tanácsa bahreini emberi jogi helyzettel kapcsolatos következtetéseinek elfogadása érdekében, melyben konkrétan fel kell szólítani a bebörtönzött aktivisták azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére;

19.  úgy véli, hogy alapvetően fontos további erőfeszítéseket tenni az Unió és a Perzsa-öböl régiója közötti együttműködés fokozása és a kölcsönös megértés és bizalom előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a Parlament és a régióbeli partnerei közötti rendszeres parlamentközi ülések jelentős fórumot biztosítanak a közös problémákról szóló, építő jellegű és őszinte párbeszéd kialakításához;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Bahreini Királyság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0475. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0094. (3) HL C 247. E, 2012. 8.17., 1.o.