Az Európai Parlament,

–  tekintettel az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről szóló, 2012. február 29-i bizottsági közleményre (COM(2012)0083),

–  tekintettel a 2002 áprilisában elfogadott, az idősödésre vonatkozó madridi nemzetközi cselekvési tervre,

–  tekintettel az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről szóló, 2011. szeptember 14-i 940/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra,

–  tekintettel a 2011. november 17-én elfogadott, a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. májusi, „Aktív idősödés: innováció – intelligens gondozás – jobb életminőség” című véleményére(1),

–  – tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. májusi, „Horizont 2020: Az idősödéssel kapcsolatos ütemterv” című véleményére(2),,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0029/2013),

1.  üdvözli a Bizottság európai innovációs partnerség kialakítására irányuló javaslatát, amely partnerség olyan új szemléletmódot mozdítana elő, amely az időskort inkább jövőbeni lehetőségnek, mint a társadalomra nehezedő tehernek tekinti; továbbá hangsúlyozza, hogy ez a lehetőség nem korlátozódhat a műszaki (ikt-) innovációkra, illetve azoknak a belső piac, az uniós iparágak és vállalkozások szempontjából jelentkező potenciáljára, mivel az ikt-hoz kötődő megoldásoknak felhasználóbarátaknak és végfelhasználó-orientáltaknak kell lenniük, különösen tekintettel az idősekre; úgy véli, hogy nyilvánvaló és egyértelmű, az idősek szerepét és a tapasztalataik és a társadalomhoz és gazdasághoz való hozzájárulásuk értékét ismertető és hivatalosan elismerő társadalmi célkitűzéseket is magában foglaló stratégiát is kell tartalmaznia, amely mentes a megbélyegzéstől és a megkülönböztetéstől;

2.  megjegyzi, hogy e stratégiának egy arra irányuló kutatás részét is kell képeznie, hogy az idősek számára alkalmas és megfelelő új foglalkoztatási formákat találjanak; úgy véli, hogy részletesebb kutatásokat kellene végezni az idősek foglalkoztatásában rejlő lehetőségek és annak hozzáadott értéke tekintetében, mindenkire érvényes és mindenki számára elfogadható megoldásokat tartalmazó iránymutatások kidolgozása céljából; rámutat arra, hogy jelentős társadalmi érték nyerhető az idősebb generációk demográfiai hozadékából;

3.  kéri a Bizottságot, hogy hivatalosan foglalja bele a nemi és az életkorral kapcsolatos dimenziót, s ezáltal építse be a hivatás és a magánélet közötti egyensúly kérdését a tevékeny és egészséges időskor érdekében kialakított stratégiájába;

4.  megjegyzi, hogy a társadalom elöregedésének oka a demográfiai változás (a születések számának csökkenése);

5.  rámutat, hogy Európában az idősek korcsoportja növekszik a leggyorsabban; reményét fejezi ki aziránt, hogy ebben az összefüggésben és annak érdekében, hogy az e társadalmi átmenetre reagáló infrastruktúrát, szolgáltatásokat és intézkedéseket a lehető leghamarabb létre lehessen hozni, a Bizottság továbbra is be fogja vonni a nemzeti kormányokat és a helyi hatóságokat, a WHO-t és a lehető legtöbb érdekelt felet az ezzel kapcsolatos tudatosságnövelő intézkedések végrehajtásába;

6.  rámutat arra, hogy nagyon eltérő az uniós tagállamok demográfiai összetétele, és jelentős nemzeti, politikai és kulturális különbségek tapasztalhatók a demográfiai kihívás felfogását, és különösen az azzal való szembenézés és az arra való felkészülés mikéntjét illetően; megállapítja, hogy valamennyi tagállamban jelentősen emelkedett a várható átlagéletkor, valamint számottevően nőtt a nyugdíjba vonulás után is munkát vállaló személyek száma: 2006 és 2011 között 15%-kal nőtt a 65 és 74 év közöttiek foglalkoztatási aránya;

7.  hangsúlyozza az idős emberekre való odafigyelés szükségességét a tekintetben, hogy társaságot biztosítsunk számukra olyan társadalmi programokon keresztül, amelyek révén fiatalok foglalkoznának idősekkel, akik cserébe értékeket és tapasztalatokat osztanának meg velük; úgy véli, hogy szükség van az európai innovációs partnerség (EIP) civil társadalmi támogatottságára, mivel a különböző alapítványokon és szervezeteken keresztül magasabb szintű gondoskodást lehet kínálni;

8.  hangsúlyozza, hogy az egyenlő feltételek melletti társadalmi részvétel a társadalom idősebb tagjainak is alapvető joga;

9.  rámutat arra, hogy a munkavállalási és önkéntességi lehetőségek, valamint a szociális védelmi intézkedések elengedhetetlenek a tevékeny és egészséges időskor biztosításához;

10.  hangsúlyozza, hogy az időseknek a támogatás és ellátás különböző formáira van szükségük, ezért pedig a szolgáltatásoknak és megoldásoknak mindenkor emberközpontúaknak és az igények által vezérelteknek kell lenniük;

11.  hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a foglalkoztatás során megvalósuló, életkoron alapuló megkülönböztetés ellen annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalók megtarthassák munkahelyüket, illetve hozzáférhessenek a munkalehetőségekhez;

12.  hangsúlyozza a helyi és regionális szereplők fontos szerepét az egészségügyi és szociális ellátási szolgáltatások nyújtásának a célból történő korszerűsítésében, javításában és racionalizálásában, hogy az egyének számára jobb munkaerő-piaci eredményeket biztosító modellek álljanak rendelkezésre;

13.  hangsúlyozza, hogy megfelelő keretfeltételeket kell kialakítani az emberek munkaerő-piaci jelenlétének lehetővé tételéhez és annak érdekében, hogy termelékenyek maradjanak, mind a munkaerő-piaci rugalmasság egész életen át vezetett munkaidőszámlák és részmunkaidős lehetőségek bevezetésével történő javítása révén, mind pedig a munkaszerződés különböző, az idősek számára megfelelő formáinak, valamint a nyugdíjba vonulásra vonatkozó rugalmasabb szabályok – például részleges nyugdíj vagy jutalomévek – biztosítása révén, odafigyelve arra, hogy mindig megfelelő szociális védelem álljon rendelkezésre;

14.  támogatja az aktív és egészséges időskor WHO által megszövegezett fogalommeghatározásának átvételére irányuló bizottsági javaslatot; hangsúlyozza azonban, hogy a tevékeny és egészséges időskor az életciklus egészére kiterjed, és hogy a fogalommeghatározásban szerepelniük kell az uniós háttér sajátosságainak, konkrétabban többek között az egészséges és az ökológiai szempontból fenntartható környezeti feltételekkel, az egészségtudatossággal, a betegségmegelőzéssel és korai kiszűréssel, s az azt követő megfelelő diagnózissal és hatékony kezeléssel, az egészségügyi ismeretekkel, az elektronikus egészségüggyel, a testmozgással, az élelmiszerbiztonsággal és a megfelelő táplálkozással, a nemek közötti egyenlőséggel, továbbá a (egészségügyi ellátást és egészségbiztosítást is magukba foglaló) szociális biztonsági rendszerekkel és szociális védelmi rendszerekkel kapcsolatos uniós prioritásoknak; megjegyzi, hogy az időskor nem jelent feltétlenül egyet a rossz közérzettel és a betegséggel, és ezért nem szabad gondolatban a másokra szorultsággal és a hátrányos helyzettel összekapcsolni vagy azonosítani;

15.  támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a Horizont 2020 keretprogram célkitűzéseinek megfelelően két évvel emelkedjen az egészségben eltöltött életévek átlagos száma, és üdvözli a várható élettartam emelkedését segítő, orvosi téren elért haladást; hangsúlyozza azonban, hogy ennek az ambiciózus célnak a megvalósításához életútszemléletet kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy kiemelten kell kezelni a megelőzéshez és az alapellátáshoz való hozzáférést, valamint hogy megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani az életciklus egésze során előforduló krónikus betegségek tevékeny és egészséges időskorra gyakorolt káros hatásának megszüntetése érdekében;

16.  arra biztatja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egészség kérdését horizontális kérdésként kezeljék, és építsék be valamennyi releváns uniós szakpolitikába, ideértve a szociális biztonságra és a szociális védelemre vonatkozó politikát, a foglalkoztatási és gazdaságpolitikát, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, illetve a megkülönböztetésellenes és megkülönböztetésmentességet célzó politikákat is;

17.  kéri a Bizottságot, hogy kövessen nyomon és szolgáltasson bizonyítékokon alapuló, teljes és nyilvánosan hozzáférhető adatokat a megbetegedések és a (krónikus) betegségek előfordulásának gyakoriságáról és elterjedtségükről, valamint hogy építse be ezeket az adatokat a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos bevált gyakorlatokat tartalmazó stratégiákba és iránymutatásokba;

18.  sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hatékony módszereket az idősek által elszenvedett visszaélések, valamint az általuk az áldozatok egészségére és jólétére kifejtett hatás felmérésére és nyomon követésére, és hogy dolgozzanak ki hozzáférhető eljárásokat az áldozatok segítésére és védelmére;

19.  hangsúlyozza, hogy az egészségügyi kérdéseket az összes uniós szakpolitikába be kell építeni, ideértve a szociális biztonságra és a szociális védelemre vonatkozó politikát, a foglalkoztatási és gazdaságpolitikát, a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet célzó politikákat;

20.  ösztönzi a Bizottságot annak hangsúlyozására, hogy a fő cél az állampolgárok egészségben leélt évei átlagos számának két évvel való növelése, és hogy az összes kiválasztott fellépésnek ehhez a célkitűzéshez kell mérhetően hozzájárulnia;

21.  szorgalmazza a Bizottság azon javaslatát, hogy a keresleti és a kínálati oldalt képviselő érdekeltekkel együttműködve segítse elő és koordinálja a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget (AHA-EIP); rámutat, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az európai innovációs partnerség az összes uniós polgár javát szolgálja, különös tekintettel azokra, akik nincsenek kellően képviselve, illetve akiket a kirekesztődés veszélye fenyeget; ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a COM(2012)0083 számú közlemény elismeri az európai innovációs partnerség szerepét többek között az Innovatív Unió, a digitális menetrend, az „új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű kezdeményezés, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni európai platform, valamint az uniós egészségügyi stratégia célkitűzéseinek megvalósításában, az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiben foglalt célok elérése tekintetében;

22.  olyan mutatók kidolgozására kéri a Bizottságot, amelyek összehasonlítható, átfogó és könnyen hozzáférhető adatokkal szolgálhatnak a krónikus betegségekre és az időskorra vonatkozóan, hogy hatékonyabb stratégiákat lehessen kidolgozni, és lehetővé váljék a bevált gyakorlatok mind uniós, mind nemzeti szintű megosztása;

23.  támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az idősek fokozottabban vegyenek részt a döntéshozatalban és a politikaformálásban, valamint azt, hogy ösztönözzék a regionális és a helyi kormányzást; hangsúlyozza azonban, hogy egy lentről felfelé építkező, részvételen alapuló megközelítés – azon kívül, hogy szükségessé teszi az idősek társadalmi és kulturális életben való folyamatos részvételét – megköveteli az idősek és nem hivatalos, illetve hivatalos gondozóik jelenlegi és jövőbeli szükségleteinek és igényeinek részletesebb alapfelmérését és rendszeres nyomon követését;

24.  hangsúlyozza, hogy a helyi szinten és lentről felfelé építkező, részvételen alapuló megközelítés alkalmazásával gyűjtött adatok és információk felruházzák a szakpolitikai döntéshozókat azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a helyi közösségek számára elfogadható és megfelelő szakpolitikák kidolgozásához; ezért kéri a Bizottságot, hogy írja elő követelményként az alulról építkező, részvételen alapuló kutatási megközelítést, valamint a releváns mutatók és mérőszámok továbbfejlesztését a hatékony szakpolitikákra, programokra és szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi igények feltérképezése és figyelemmel kísérése érdekében;

25.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az egészségügyi ellátással, a gondozással, a szociális védelemmel és a szociális biztonsággal kapcsolatos korlátozások és megszorítások, amelyeket a Bizottság és/vagy a tagállamok fogadtak el és hajtottak végre annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság nyomán pénzügyi és költségvetési megtakarításokat érjenek el, és csökkentsék az állami (egészségügyi és szociális) kiadásokat, semmiképp nem sérthetik és nem érinthetik hátrányosan az alapvető emberi szükségleteket és az emberi méltóságot; hangsúlyozza, hogy az ilyen megtakarítások és megszorítások, hacsak nem társulnak gondosan mérlegelt, betegorientált reformokkal, súlyosbíthatják az egészségügy és a társadalom területén fellelhető egyenlőtlenségeket, és társadalmi kirekesztéshez vezethetnek; hangsúlyozza, hogy ezek a megtakarítások és megszorítások súlyosbítják az általános egészségügyi helyzetet, az egészségügyi és szociális egyenlőtlenségeket, valamint a társadalmi kirekesztést, következésképpen veszélyeztetik a generációk közötti és a generációkon belüli szolidaritást; ezért kéri a tagállamokat egy, a társadalmi kohézió megőrzésére irányuló világos és egyértelmű stratégiát magában foglaló „generációs paktum” kidolgozására, az általános egészségügyi helyzet javítása és az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy e stratégia céljául az egészségügyi és szociális ellátási rendszerek optimális megfizethetőségét, rendelkezésére állását és hozzáférhetőségét kell kitűzni;

26.  hangsúlyozza e tekintetben, hogy megfelelő helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű finanszírozásra van szükség a kkv-k és szociális vállalkozások számára; kételkedik abban, hogy elegendőek az AHA-EIP partnerség számára az érintett felek révén elérhetővé tett források, és ösztönzi a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésre a szükséges finanszírozást; üdvözli az uniós finanszírozási eszközök tervezett összehangolását a támogatások hatásának optimalizálása érdekében, és ösztönzi az olyan projektek elindítását és folytatását, mint a CASA (a házi betegellátásban dolgozó bevándorlókat közvetítő ügynökség létrehozására irányuló projekt), a „Több év, jobb élet” és egyéb, az ismeretek, adatok és bevált gyakorlatok interoperabilitását és cseréjét előmozdító programok; úgy véli, hogy az, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2014–2015-ös hullámában létrehozandó tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) kiemelt témája lesz az „egészséges életmód és a tevékeny időskor szolgálatában álló innováció”, a helyes irányba mutató lépés, amelyet konkrét pénzügyi eszközökkel kell összekapcsolni, például a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi kerethez tartozó finanszírozással, ideértve az ESZA-t, az ERFA-t, az EPSCI programot, a kutatási és innovációs programot és a Horizont 2020 keretprogramot;

27.  meg van győződve arról, hogy a szociális vállalkozások pénzügyi piacokhoz való hozzáférésének javításához különféle pénzügyi eszközökre – például a szociális vállalkozási alapra, az európai kockázatitőke-alapra és az európai angyal-alapra – van szükség;

28.  elvárja a tagállamoktól, hogy a strukturális alapok felhasználásakor fokozottabban ügyeljenek az idősebb nemzedék élet- és munkakörülményeire, 2020-ig közösen teremtsék meg az összes generáció igényeihez igazodó Európát, az időskori szegénység elleni küzdelem érdekében pedig terjesszék ki szociális infrastruktúrájukat;

1. pillér: Megelőzés, szűrés és korai diagnózis

29.  üdvözli a Bizottság megközelítését az elesettség és a funkcionális hanyatlás megelőzésével kapcsolatban; ösztönzi a Bizottságot, hogy a megelőzés tekintetében alkalmazzon átfogó megközelítést; rámutat arra, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot között az élet során mindvégig rendszeres összefüggés van; felkéri Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy kezeljék a strukturális problémákat – köztük az egészségügyi ismeretek hiányát –, és foglalkozzanak az egészségügyi egyenlőtlenségekhez vezető társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel; továbbá, annak elismerése mellett, hogy az egyéni felelősség szerepet játszik az egészségi állapot javításában, kifogásolja az egészségi állapot javítása tekintetében az egyénre ruházott felelősséget, a strukturális problémák megfelelő kezelése nélkül; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teremtsenek olyan strukturális feltételeket, amelyek kezelik az egészségügyi egyenlőtlenségeket, többek között az egészségügyi ismeretek hiányát, és biztosítsák az azt vizsgáló további kutatáshoz szükséges finanszírozást, hogy a helyi közösségek milyen szerepet játszhatnak ezen egyenlőtlenségek kezelésében;

30.  felkéri a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait, hogy ismerjék el, ösztönözzék és támogassák a megelőzés minden formáját, azaz az egészséges életmódot, a betegségek rendszeres szűrését és a betegségek kialakulásának korai szakaszban történő késleltetését vagy visszafordítását célzó korai beavatkozást, valamint a krónikus betegségben szenvedő betegek állapotának romlását lassító megelőző intézkedések kidolgozását;

31.  rámutat, hogy a szellemi mobilitás fokozható az egész életen át tartó tanuláshoz való – időskorban is biztosított – hozzáférés révén, elősegítve ezáltal a demencia megelőzését;

32.  támogatja az egészség integrált programokkal történő előmozdításával kapcsolatos bizottsági megközelítést; hangsúlyozza azonban, hogy ezeknek a programoknak bizonyítékokon kell alapulniuk (és tükrözniük kell az idősödő népesség jelenlegi és jövőbeli szükségleteit); kiemeli továbbá, hogy ezeknek a programoknak megfelelő megközelítést kell tartalmazniuk az egyéni viselkedéshez nem (teljesen vagy közvetlenül) kapcsolódó kérdések, például a környezeti feltételek (levegőminőség, zajcsökkentés, hulladékgazdálkodás), a munkahelyi egészségvédelem és biztonság (kormenedzsment), valamint a fogyasztóvédelem (marketing- és reklámszabályozás, élelmiszerbiztonság, fogyasztói jogok) tekintetében;

33.  támogatja a Bizottság megközelítését a fizikai aktivitás szintjének a lakosság körében történő növelésével kapcsolatban, amelynek célja a tevékeny és egészséges időskor elősegítése, emlékeztetve arra, hogy a rendszeres testmozgás hiánya számos egészségügyi probléma kialakulását okozza, amely a WHO adatai szerint a negyedik leggyakoribb, halálhoz vezető kockázati tényező; aggódik amiatt, hogy a legtöbb uniós polgár által végzett napi testmozgás mennyisége nem éri el a javasolt szintet;

34.   ösztönzi az egészséges időskor és a fokozottabb testmozgás szorosabb összekapcsolását az oktatási programokon belül; hangsúlyozza, hogy a mindennapi döntések (testmozgás, étrend stb.) fontosak az egészségügyi problémák megelőzése szempontjából; felhívja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait, hogy tegyenek intézkedéseket valamennyi korosztály tagjainak arra való ösztönzésére, hogy végezzenek több testmozgást saját egészségük javítása érdekében, ami megnyilvánul majd abban is, hogy növekedni fog a jó egészségben eltöltött évek száma, valamint jelentős előnyökkel jár a társadalom számára az általános közegészségügyi helyzet szempontjából, és pénzügyi eredmények tekintetében is;

35.  üdvözli a tevékeny és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervét, és különösen azt, hogy az a Bizottság és a tagállamok, az ipar és a gazdaság, a köz- és magánszférába tartozó érdekeltek, valamint az egészségügyi és gondozási tevékenységet végző szakemberek, továbbá az idős embereket és pácienseket képviselő szervezetek közötti együttműködést, a jó elképzelések és a bevált gyakorlatok (pl. a digitális alapú „Marketplace” platform) cseréjét és átadását, valamint a meglévő finanszírozási eszközök optimalizálását állítja az előtérbe; hangsúlyozza, hogy e tervnek nem teherként, hanem lehetőségként kell tekintenie az időskor kérdésére, valamint el kell ismernie és népszerűsítenie kell az idős emberek jelentette értéket, tapasztalataikat, illetve annak tényét, hogy folyamatosan gazdagítják a társadalmat; üdvözli a Bizottság egyértelműen arra irányuló megközelítését, hogy az időseket érintő innovációval támogassa Európában az idősebb emberek életerejét és méltóságát, erősítse „a tevékeny időskor kultúráját” az összes generáció igényeihez igazodó Európában, valamint hogy ezt a folyamatot a kutatás területén és a civil társadalomban elismert partnerekkel együtt indítsa útjára;

36.  emlékeztet arra, hogy jobban kell méltányolni az idősebb munkavállalók informális és nem formális oktatásban szerzett tudását, különös tekintettel az önkéntes munka és az informális gondozás útján szerzett ismeretekre;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy kezelje kiemelten azokat a tényezőket, amelyek befolyással lehetnek az európaiak öregedésének mikéntjére, ideértve a nagymértékű alkoholfogyasztást és dohányzást;

2. pillér: Gondozás és gyógyítás

38.  támogatja a Bizottság integrált gondozási és gyógyítási rendszerek továbbfejlesztésére irányuló célkitűzését; felkéri a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy – a továbbfejlesztés szempontjából figyelembe véve a meglévő, az előnyben részesített és a jövőbeli gondozási és gyógyítási rendszerek megfelelőségét, valamint kellő tekintettel a szubszidiaritás elvének a közegészségügy területén történő érvényesítésére – dolgozzanak ki nemzeti, regionális és helyi gondozási és gyógyítási rendszereket, amelyek átfogó és integrált megközelítésmódot foglalnak magukban a korral járó betegségek kezelésére vonatkozóan; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamoknak ezzel kapcsolatban, tiszteletben tartva a polgárok elvárásai, normái és értékei tekintetében mutatkozó regionális és helyi különbségeket; szorgalmazza, hogy a Bizottság használja ki az Európai Gyógyszerügynökség idősek esetében alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban végzett munkáját, és vegye azt figyelembe az idősebb betegek biztonságos és megfelelő gyógyszerekhez való hozzáférésének javítása érdekében;

39.  üdvözli, hogy a Bizottság egyéni esetkezelési rendszereket és gondozási terveket kíván végrehajtani; annak ellenére azonban, hogy elismeri az ügyfél/betegközpontú megközelítés szükségességét, úgy véli, hogy ennek a megközelítésnek a költségeit – a képzett gondozók alkalmazása és a megfelelő „eszközök” igénybevétele tekintetében – nem kizárólag az egyénnek kell állnia, hanem társadalmi felelősségnek tekintendő, garantálva a generációk közötti és a generációkon belüli szolidaritást; úgy véli, hogy mérlegelni kell a szolidaritás új formáit, amelyek az idősebb nemzedék által képviselt lehetőségekben rejlenek, és amelyeket bele kell építeni a gondozással és a gyógyítással kapcsolatos kérdések megoldásába;

40.  szorgalmazza a Bizottság elektronikus egészségügyet érintő törekvését, amellyel azt a jövőbeli gondozási és gyógyítási rendszerek lényeges és alapvető vetületévé teszi; elismeri azonban, hogy bármilyen hasznosak is az elektronikus egészségügyi megoldások, nem biztos, hogy jelentős mértékben javítják az egészségügyi állapotot, beleértve a pszichikai jóllétet, amennyiben a betegek és az egészségügyi szakemberek közötti személyes kapcsolat kiegészítése helyett felváltják az emberi interakciót; úgy véli, hogy az elektronikus egészségügyi technológia nem áshatja alá az idősek és az egészségügyi szakemberek közötti, bizalomra épülő kapcsolatot;

41.  elismeri a Bizottság azon szándékát, hogy hozzá kíván járulni a gondozási és gyógyítási rendszerek költséghatékonyabbá tételéhez; hangsúlyozza azonban, hogy az egészségügyi ellátás és a szociális támogatás általános költségeinek folyamatos emelkedése nem tulajdonítható kizárólag a népesség idősödésének; elismeri, hogy a krónikus betegségek növekvő gyakorisága lényeges szerepet játszik az egészségügyi ellátás és a szociális támogatás költségeinek emelkedésében, mindazonáltal megállapítja, hogy amikor az egészségügyi költségek egyre inkább az egyént terhelik, ez nagy valószínűséggel ördögi körhöz vezet, amely által veszélybe kerül az emberek egészsége és jó közérzete, mivel arra kényszerülhetnek, hogy átcsoportosítsák sok esetben korlátozott forrásaikat, vagy amely miatt el kell halasztaniuk, abba kell hagyniuk vagy meg sem kaphatják a kezelést, ami viszont az egészségügyi ellátás és a szociális támogatás általános költségeinek egyre nagyobb emelkedéséhez vezethet mind az egyének, mind a társadalom számára;

42.  elismeri, hogy a Bizottság foglalkozni kíván a jogi és a szabályozási bizonytalanságokkal és a piac széttöredezésével, hangsúlyozza azonban, hogy minden szükséges piaci reformnak tekintetbe kell vennie annak jelentőségét, hogy az egészségügynek megfizethetőnek kell maradnia a polgárok számára, és hogy el kell ismerni, tiszteletben kell tartani a tagállami kormányok és a regionális és helyi önkormányzatok egészségügyi és szociális védelmi hatásköreit és meg kell felelni azoknak, anélkül, hogy megkérdőjeleződne a közösségi alapú ellátási rendszerekbe történő beruházások igénye;

43.  fenntartja, hogy a nyugdíjrendszerek további reformjára van szükség ahhoz, hogy azok továbbra is megfelelőek, fenntarthatóak, és biztosak legyenek, különösen nagy figyelmet fordítva a nemek közötti bér- és következésképpen nyugdíjszakadék csökkentésére, valamint arra, hogy a nyugdíjszintek a jövő nemzedékek számára is kiszámíthatóak maradjanak; e célból a tényleges nyugdíjkorhatár, a hivatalos nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti nagyobb összhang megteremtésére szólít fel; felkéri azokat a tagállamokat, amelyek emelték vagy emelni fogják a törvényes nyugdíjkorhatárt, hogy adó- és járulékmentességet biztosító intézkedésekkel segítsék elő az idősebb emberek foglalkoztatását;

44.   felkéri a Bizottságot, hogy végezzen átfogó elemzést az Európában az egészségügyi ellátással kapcsolatban rendelkezésre álló lehetőségekről az egyes tagállamok nemzeti lehetőségeivel összevetve, tekintettel arra, hogy bizonyos tagállamokban az egészségügyi dolgozók terén komoly hiány tapasztalható, mivel a munkafeltételek más európai országokban sokkal vonzóbbak;

45.  felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiát, melynek célja az egészségügyben az esélyegyenlőség megteremtése az európai polgárok számára, hogy együttműködési rendszer jöhessen létre a számos egészségügyi dolgozót elveszítő országok, valamint azon tagállamok között, amelyek hasznot húznak ezek szolgálataiból;

46.  hangsúlyozza, hogy a magánélet és a hivatás közötti egyensúly megteremtésére irányuló szakpolitikák lehetővé teszik a nők számára, hogy könnyebben megbirkózzanak az időskorral, tekintettel arra a tényre, hogy a munka javítja az életminőséget; úgy véli, hogy az ilyen szakpolitikák egyúttal lehetővé teszik a nők számára a bérszakadék és az abból eredő időskori szegénység kockázatának elkerülését olyan esetekben, amikor a nők – a magánélet és a hivatás összeegyeztetése érdekében – kénytelenek részmunkaidős, alkalmi vagy atipikus munkát vállalni, mivel ez az általuk fizetett nyugdíjjárulék mértékére is kihat;

47.  véleménye szerint meg kell erősíteni a nyugdíjak megfelelőségét a nemi alapú munkaerő-piaci megkülönböztetés elleni küzdelem, és különösen a szakmai előmeneteli különbségek, illetve a bérszakadék csökkentése révén;

48.  hangsúlyozza, hogy szükség van személyes felelősségre, annak szem előtt tartása mellett, hogy az egyéneknek szintén át kell gondolniuk, mit tehetnek nyugdíjas éveik biztosítása érdekében; egyúttal hangsúlyozza a család és a generációk közötti szolidaritás alapvető szerepét;

3. pillér: Tevékeny időskor és önálló életvitel

49.  üdvözli a Bizottság tevékeny időskorral és önálló életvitellel kapcsolatos megközelítését, konkrétabban az „időskor helyének” szerepére és jelentőségére vonatkozó átfogó látásmódját, mivel az idősödéssel egyre inkább beszűkül az a környezet vagy tér, amelyben élünk, és mivel az idősek, ameddig csak lehet, inkább függetlenül szeretnek élni, miközben továbbra is tevékenyen részt vesznek a közösségi életben; hangsúlyozza, hogy az időseket ösztönözni kell arra, hogy ameddig csak lehetséges, és ameddig ők is ezt szeretnék, saját otthonukban függetlenül éljenek, és így kevésbé zökkenjenek ki a megszokott napi rutinjukból mind fizikai, mind pedig mentális szempontból; továbbá hangsúlyozza, hogy nem csupán az idősek otthona jelent megoldást, hanem a többgenerációs, aktív lakókörnyezetek is; úgy véli, hogy a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program (AAL JP) a mindennapi élet technikai segédeszközökkel történő megkönnyítésének fontos eszköze;

50.  ösztönzi a Bizottságot, hogy az önálló életvitelt lehetővé tévő megoldások értékelése során vegye figyelembe az egészségben eltöltött átlagos várható élettartam és a nyugdíjkorhatár közötti szakadékból eredő, számos tagállamban fennálló problémát, ugyanis számos emberrel előfordulhat, hogy már nem képes dolgozni, de még nem jogosult a teljes nyugdíjellátásra;

51.  emlékeztet arra, hogy az idősebb polgárok értékesek társadalmaink számára, és hogy alapvető fontosságú, hogy hasznosítsuk az általuk az élet valamennyi területén szerzett ismereteket és tapasztalatokat, valamint hogy támogassuk őket abban, hogy minél tovább önállóan élhessenek;

52.  úgy véli, hogy kulcsfontosságú az idősebb generáció információtól való elszigeteltségével szembeni küzdelem, valamint hogy az új technológiákhoz való hozzáférés és azok használata a tevékeny és egészséges időskor és az idősek társadalmi integrációjának egyik elengedhetetlen eszköze;

53.  felszólítja a Bizottságot, hogy az idős emberek önállóságának megkönnyítése érdekében mozdítsa elő az akadálymentes és könnyen megközelíthető fizikai környezet kialakítását és otthonuk átalakítását; hangsúlyozza, hogy az otthonok átalakítása a legjobb módja a háztartási balesetek megelőzésének, melyek súlyos rokkantságot okozhatnak, magas költségekkel járhatnak a közszolgáltatások és a családok számára, valamint akadályozhatják a jó egészségben eltöltött, tevékeny időskort;

54.  támogatja, hogy a Bizottság „idősbarát” környezetek létrehozására törekszik annak elkerülése érdekében, hogy az idősek lehetőségeit és (fennmaradó) kapacitásait a környezetük akadályozza, és támogatja őket abban, hogy a lehető leghosszabb ideig megtartsák fizikai és mentális képességeiket, és megszokott, biztonságos környezetükben élhessenek, ugyanakkor megakadályozva társadalmi elszigetelődésüket is; felhívja azonban a Bizottságot arra, hogy ösztönözze a mindenki számára megfelelő környezetek kialakítását, és hangsúlyozza, hogy ezeket a környezeteket tágan kell értelmezni, hogy azok ne csak a kényelmes, biztonságos és akadálymentes házakból, járdákból, városokból stb. álló épített városi és vidéki környezeteket, hanem a társadalmi, pszichológiai, ökológiai, kulturális és a természeti környezetet is foglalják magukban, és számos tevékenységi formát kínáljanak, lehetőséget biztosítva az egyéneknek a személyes kiteljesedésre és a közös motivációkra; hangsúlyozza, hogy az ilyen városi környezetnek garantálnia kell, hogy az idősek jobban kihasználhassák a sűrűn lakott területen folytatott élet előnyeit az alapvető szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférés révén, és rámutat arra, hogy a folyamatos elvárosiasodás ellenére továbbra is számos ember él vidéken, ahol szintén innovatív megoldásokra van szükség;

55.  továbbá hangsúlyozza az idős emberek otthonaiban a belső környezet átalakításának fontosságát a háztartási balesetek és az otthon történő elesések megelőzésének javítása és az önálló életvitel meghosszabbítása érdekében; ösztönzi a tagállamokat annak biztosítására, hogy az idősek támogatást kaphassanak otthonuk átalakítására támogatja az idősek és az otthonukat elhagyni képtelen emberek elszigetelődésének megakadályozására, valamint az idősödéssel kapcsolatos és egyéb betegségek miatti megbélyegzés felszámolására irányuló intézkedéseket;

56.  hangsúlyozza, hogy az idős emberek ellátása vonatkozásában a vidéki és a városi területek között egyensúlyra van szükség; úgy véli, hogy az információs és kommunikációs technológiák körébe tartozó innovációk segítségével kell kezelni a vidéki területeken élő idősek mobilitásával kapcsolatos kihívásokat;

57.  hangsúlyozza, hogy külön figyelmet kell fordítani a félreeső területeken vagy többszörösen hátrányos körülmények között élő idős emberek befogadására;

58.  támogatja a Bizottság idősbarát környezetek kialakítására irányuló erőfeszítéseit, melyek révén annak biztosítására törekszik, hogy az idős emberek potenciális (és fennmaradó) kapacitásait a környezetük ne akadályozza; hangsúlyozza azonban, hogy ezeket a környezeteket tágan kell értelmezni, hogy azok ne csak az épített környezeteket, hanem a társadalmi, pszichológiai, kulturális és a természeti környezetet is magukban foglalják; ezzel kapcsolatban ösztönzi a Bizottságot, hogy javasolja az akadálymentesítésre vonatkozó európai szabályozás kidolgozását;

59.  felszólítja a Bizottságot egyrészt a tevékeny időskor új megközelítésével, másrészt a tevékeny időskorra vonatkozó, valamennyi tagállamban érvényes átfogó és összeegyeztethető rendszer kialakításával kapcsolatos már létező megoldások és bevált gyakorlatok felülvizsgálatára;

60.  javasolja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés oktatásról és sportról szóló XII. címében szereplő uniós politikák közé kerüljön be egy tevékeny időskorról szóló szakasz;

61.  hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élők mozgását gátló építészeti akadályok felszámolása pozitív hatással van az idősek mobilitására is, és segíti őket abban, hogy hosszabb ideig folytathassák önálló és tevékeny életüket; ezért fontosnak tartja az ilyen akadályoknak a számos idősnek otthont adó kisebb városokban való felszámolását is;

62.  javasolja olyan intézkedések meghozatalát, amelyek ösztönzik a nyugdíj melletti munkavégzést;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az idősebb embereket a munkaerő-piaci hozzáférés terén, valamint a munkahelyen és a munkavégzésük során érő megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozóan, annak elérése érdekében, hogy a munka világa valamennyi generáció igényeihez következetesen igazodjon;

64.  felhívja a munkáltatókat, hogy adott esetben fokozzák az idősebb munkavállalók egészségi állapotához és képességeihez igazodó munkakörülmények kialakítására tett erőfeszítéseiket, és ösztönözzék az idősek munkahelyi jelenlétének pozitívabb megítélését;

65.  rámutat arra, hogy az időskor nemcsak kihívásokat jelent, hanem – különösen innovációs – lehetőségeket is kínál, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak az európai munkahelyteremtéshez és növelhetik a gazdasági jólétet;

Horizontális kérdések

66.  üdvözli a Bizottság finanszírozási eszközökkel, szabványosítási folyamatokkal, tárhely-fejlesztéssel, szinergiákkal és az együttműködés elősegítésével kapcsolatos megközelítését, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását; hangsúlyozza azonban, hogy ez előfeltétel ahhoz, hogy ezek a célkitűzések az aktuális szükségletekhez és igényekhez kapcsolódjanak (például annak biztosításához, hogy a szakpolitikák, a programok és a szolgáltatások bizonyítékokon alapuljanak, és így azokat reprezentatív értékelés és rendszeres nyomon követés támogassa az „idősbarát” EU megteremtésének elősegítése és felgyorsítása érdekében); ezért felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze szabványosított értékelési és nyomon követési eszközök kifejlesztését, melyek gondoskodnak a bizonyítékokon alapuló szakpolitikai ajánlásokhoz, programfejlesztéshez és (egészségügyi és gondozói) szolgáltatásnyújtáshoz szükséges adatokról;

67.  támogatja a Bizottság „idősbarát” innovációkkal kapcsolatos megközelítését; felkéri azonban a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezek az innovációk végfelhasználó-orientáltak és felhasználóbarátak legyenek, és arra, hogy használja ki tevékenyen az ezekben rejlő lehetőségeket; ennek megfelelően felhívja a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy olyan módszertant, amelynek segítségével felmérhetők az idősek jelenlegi és jövőbeli szükségletei, és szakpolitikáiba és finanszírozási programjaiba jobban vonja be a végfelhasználókat; emlékeztet arra, hogy az idősek szükségleteihez igazított tulajdonságokról bebizonyosodott, hogy általában minden generáció javát szolgálják;

68.   úgy véli, hogy a tevékeny és egészséges időskort szolgáló megoldások kidolgozásában részt vevő különböző szintű szereplők között jobb koordinációra, valamint e területen többszintű irányításra van szükség; úgy véli, hogy a regionális és a helyi hatóságokat nem szabad csupán végrehajtó hatóságoknak tekinteni, hanem be kell vonni őket a teljes döntéshozatali és értékelési folyamatba is;

69.  hangsúlyozza a helyi és regionális szereplők fontos szerepét az egészségügyi és szociális ellátási szolgáltatások nyújtásának a célból történő korszerűsítésében, javításában és ésszerűsítésében, hogy az egyének számára jobb munkaerő-piaci eredményeket biztosító modelleket alakítsanak ki;

70.  üdvözli az akadálymentesítésről szóló, már létező kezdeményezéseket, például az „Access City” (akadálymentes város) elnevezésű díjat; felszólítja a Bizottságot, hogy az akadálymentes áruk és szolgáltatások piacának fejlesztése érdekében fogadjon el nagyra törő európai jogszabályt az akadálymentesítésről;

71.  ösztönzi a fiatalabb generációkhoz tartozóknak nyújtott, az idősek gondozásának általános formáival kapcsolatos informális képzésre irányuló elképzeléseket;

72.  hangsúlyozza az oktatásba, képzésbe és továbbképzésbe történő befektetések növelésének, illetve az ezekkel kapcsolatos kiadások megemelésének alapvető szerepét, az egész életen át tartó tanulás prioritásként való kezelését és az egészséges életmód népszerűsítését annak érdekében, hogy a munka világa valamennyi generáció igényeihez igazodjon, valamint hogy az idősödő munkaerő is megállja a helyét a változó technológiai környezetben; ennek fényében ösztönzi az egész életen át tartó tanulás központi szerepének erőteljes hangsúlyozását az „Erasmus mindenkinek” elnevezésű program keretében, amely az uniós polgárok valamennyi korosztálya számára hatékony eszközt jelent oktatásuk és folyamatos szakmai fejlődésük elősegítéséhez;

73.  hangsúlyozza, hogy holisztikus megközelítést kell alkalmazni az időskorral kapcsolatban, valamint átfogó fejlesztésre és reformra van szükség nemcsak az egész életen át tartó tanulás és a munkaerőpiac, hanem mindezek hozzáférhetősége tekintetében is, beleértve az olyan tényezőket, mint a közlekedés, az infrastruktúra és az épületek;

74.  hangsúlyozza, hogy támogatási rendszereket kell létrehozni a gondozást végző családtagok számára;

75.  támogatja a Bizottság idősbarát környezet megteremtésének támogatására irányuló megközelítését, mivel az ilyen környezet alapjaiban járul hozzá a tevékeny és egészséges időskorhoz az egész élet folyamán; ugyanakkor rámutat arra, hogy az idősbarát környezetek kialakításának támogatása önmagában nem elegendő a tényleges előrelépés biztosításához az olyan kérdésekben, mint az emberek mobilitása, a lakókörnyezet alkalmassága a gyalogos közlekedésre, a közösségek társadalmi integrációt elősegítő lehetőségei, illetve a minőségi és megfizethető egészségügyi és gondozói ellátáshoz, valamint a megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés;

76.  üdvözli az időskorúak igényeihez igazított környezetek előmozdításának célkitűzését, amely alapvető eszköze az idősebb munkavállalók és munkakeresők támogatásának és a mindenki számára egyenlő lehetőségeket kínáló, befogadó társadalmak előmozdításának;

77.  kiemeli a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosításának fontosságát, amely a munkával töltött élet fenntarthatóságának és a tevékeny időskornak egyik előfeltétele, különösen a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő munkavállalók esetében; rámutat arra, hogy az ikt és a gépek fontos szerepet játszhatnak azáltal, hogy megkönnyítik az idősödő munkaerő számára a fizikai feladatok ellátását; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adott esetben mozdítsák elő az ilyen technológiákat; üdvözli, hogy a stratégiai végrehajtási terv első pillére elismeri a megelőzés jelentőségét; meggyőződése szerint a munkahelyeken is kulcsszerepet játszik a megelőzés azáltal, hogy fokozza a munkahelyi egészségvédelmet, ennek következtében pedig csökkenti az egészségügyi, valamint a hosszú távú ellátórendszerekre nehezedő nyomást;

78.  meggyőződése, hogy átfogó reformok szükségesek a munkaerőpiacokhoz való hozzáférés terén a komoly hiányok megelőzése és elkerülése érdekében, amelyek további gazdasági lassuláshoz vezetnének, és veszélyeztetnék az európai jólét szintjét; hangsúlyozza e tekintetben egy olyan átfogó megközelítés kialakításának szükségességét, amely figyelembe veszi többek között a gazdaságpolitika, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, a szociális védelem, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés kérdését;

79.  üdvözli a szabványosítás terén kialakulóban lévő kezdeményezéseket, például a mindenki számára megfelelő környezetek kialakítására, illetve az információs és kommunikációs technológiák és az épített környezet akadálymentesítésére vonatkozó megbízásokat; megállapítja, hogy a Bizottság elkötelezett hasonló, európai szabványokra irányuló kezdeményezések elindítására az e-egészségügy és az önálló életvitel területén; felszólítja a Bizottságot és a szabványosítási szerveket, hogy jobban vonják be a felhasználókat ezekbe a kezdeményezésekbe, igényeik megfelelő figyelembevétele érdekében;

80.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak az idősebb – különösen a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő – munkavállalók hozzájárulására és termelékenységére vonatkozó általános megítélés javítását célzó kampányokat;

81.  úgy véli, hogy az idősebb személyeknek megfelelő jövedelemszintre, lakhatásra, valamennyi egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatáshoz való hozzáférésre, valamint erős szociális hálózatokra van szükségük életminőségük javítása érdekében, és lehetőségeket kell biztosítani számukra ahhoz, hogy – amennyiben úgy kívánják – az életkor alapján történő megkülönböztetésből fakadó korlátozások nélkül jelen maradhassanak a munkaerőpiacon;

82.  hangsúlyozza az idősebb önkéntesek és a generációk közötti önkéntes tevékenységek támogatásának és elősegítésének fontosságát. véleménye szerint az önkéntesség és az idősebb embereket célzó „idősek az idősekért” kezdeményezések egyszerre lehetnek az integráció eszközei és nyújthatnak ésszerű hozzájárulást a hosszú távú ellátórendszerek fenntarthatóságához; ezért ösztönzi az e területen megvalósuló fejlesztést és innovációt;

o
o   o

83.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 225., 2012.7.27., 46. o. (2) HL C 229., 2012.7.31., 13. o.