Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel a Számvevőszék 2011-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata II. címének 7. fejezetére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0020/2013),

A.  mivel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről még nem született megállapodás, ezért az EU 2014. évi költségvetése 5. fejezetének felső határát még nem állapították meg, ugyanakkor a 2013. évi költségvetésben az V. fejezet felső határa folyó árakon 9 181 millió euró(4), amit az éves technikai kiigazítást(5) követően 2014-ben is alkalmazni fognak, amennyiben nem jön létre kellő időben a megállapodás az új többéves pénzügyi keretről;

B.  mivel az Európai Parlamentnek és az összes uniós intézménynek továbbra is magas szintű költségvetési felelősségről, költségvetés-ellenőrzésről és önmérsékletről kell tanúbizonyságot tennie akkor, amikor a tagállamok az államadósság súlyos terhével néznek szembe, és nemzeti költségvetésük folyamatban lévő konszolidációja keretében megszorításokat vezetnek be;

C.  mivel a Parlament zökkenőmentes működése ugyanilyen fontos irányadó elv;

D.  mivel egyes beruházások tartós hatást gyakorolhatnak az intézményi költségvetésre, ezért a szűk mozgástér ellenére fontolóra kell venni őket;

E.  mivel az éves eljárás jelenlegi szakaszában a Parlament a többi intézmény tervezetére, valamint saját Elnökségének 2014. évi költségvetésre vonatkozó javaslatára vár;

F.  mivel nem szabad elfeledkezni a 2014 közepén esedékes európai választások egyszeri pénzügyi következményeiről;

Általános keret és kiemelt célok a 2014-es költségvetésben

1.  kitart amellett, hogy az intézményeknek – szolidaritást vállalva a tagállamok nehéz gazdasági és költségvetési helyzetével – továbbra is korlátozniuk kellene igazgatási költségvetésüket, vagy be kellene fagyasztaniuk azt, úgy, hogy közben nem romlik az intézmények főbb tevékenységeinek a minősége, valamint tiszteletben tartják a jogi kötelezettségeket és a fejlesztési célú beruházások igényét;

2.  úgy véli, hogy a 2014-es előirányzatokat az előirányzatok 2012-es és 2013-as eredményeinek gondos elemzésére kell alapozni, azzal a céllal, hogy megtakarításokat érjenek el azokon a sorokon, amelyek esetében a végrehajtás során problémák merültek fel; úgy ítéli meg, hogy valódi megtakarítások és hatékonyságnövelés érhető el a költségvetési sorok közötti átfedések, illetve a nem hatékony intézkedések azonosításával;

3.  sürgeti az intézményeket, hogy erősítsék meg az egymással folytatott kölcsönös együttműködést a bevált gyakorlatok lehetséges és indokolt esetekben történő megosztása, és olyan területek meghatározása érdekében, amelyeken megtakarításokat lehet elérni az emberi és technikai erőforrások összevonása és megosztása révén (pl. informatikai rendszerek, fordítás, tolmácsolás, szállítás és egyéb lehetséges területek);

Parlament

4.  hangsúlyozza, hogy az intézmény által tanúsított józanság eredményeképpen – a vonatkozó inflációs rátákat figyelembe véve – az EP költségvetése reálértéken csökkent; emlékeztet rá, hogy ezt szigorú költségvetési tervezés és ellenőrzés, felelős bizottsága határozott elkötelezettsége és a munka átszervezése révén sikerült megvalósítani, melynek keretében csökkentették az utazáshoz kapcsolódó költségvetési sorokat, valamint a küldetések időtartamát és számát, gyakrabban éltek a videokonferencia lehetőségével és optimalizálták a fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokat; emlékeztet rá, hogy a már elhatározott szerkezeti reformok – melyek némelyike 2011 óta érvényben van – becslések szerint mintegy 29 millió euró éves megtakarítást tesznek lehetővé, ami további 10 millió eurós megtakarítással egészül ki az elkövetkezendő években az ingatlanfinanszírozás tekintetében az előlegfizetéseknek köszönhetően elért várható kamatmegtakarítások révén, annak ellenére, hogy fedezni kell a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből következően a hatáskörök kiszélesedésével és az újonnan érkező 18 további képviselővel, valamint a horvát csatlakozás előkészítésével kapcsolatos költségeket;

5.  emlékeztet rá, hogy az önmérséklet látható jele a képviselők összes juttatásának 2011-es szinten való befagyasztása a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, valamint az, hogy a személyzet kiküldetési ellátmányait 2007 óta nem indexálták;

6.  ösztönzi a hatékonyságnövelésre irányuló szerkezeti és szervezeti reformok folytatását, a jogalkotás kiválóságának és a munkakörülmények minőségének veszélybe sodrása nélkül; támogatja a Parlament hatékonyságának növelésére, valamint a képviselőknek nyújtott szolgáltatásoknak és a képviselők munkakörülményeinek javítására irányuló szervezeti innovációt, amely többek között magában foglalja a Parlament munkaritmusának hatékonyabb szervezését, az igényeken alapuló fordítási és tolmácsolási szolgáltatások kialakítását (a többnyelvűség elvének veszélybe sodrása nélkül), optimális logisztikai megoldások kidolgozását a képviselők és az asszisztenseik számára, beleértve a szállítást, az érkeztetés terén elért megtakarításokat, a belső kutatási támogatás javítását, valamint egy papírmentes Parlament és e-ülések kialakításának folytatását és megerősítését; emlékeztet a papírmentes ülésekre vonatkozó költség-haszon elemzés elkészítésére irányuló kérésre, és felhívja az igazgatást, hogy legkésőbb 2013 közepéig mutassa be ezt az elemzést a Költségvetési Bizottságnak;

7.  visszafogott és hatékony igazgatási módszerek bevezetését sürgeti a Parlamentben az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, időt és pénzt takarítva meg az intézmény számára;

8.  úgy véli, hogy a 2012-ben elkezdett munkája alapján az Elnökség és a Költségvetési Bizottság parlamenti költségvetéssel foglalkozó közös munkacsoportja hasznos szerepet tölthetne be ebben a reformfolyamatban megtakarítási lehetőségek beazonosítása, valamint a hatékonyság javítására irányuló elképzelések átgondolása és Költségvetési Bizottság számára való bemutatása révén; megállapítja, hogy a munkacsoport már jórészt teljesítette a 2011 végén számára – különösen az utazási költségek csökkentése tekintetében – meghatározott célkitűzéseket; a munkacsoport előzetes megállapításai fényében, melyek többek között az Európai Parlament és az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, valamint egyes tagállami parlamentek költségvetésének összevetésén alapulnak, ösztönzi a munkacsoport munkájának folytatását és egy vonatkozó cselekvési terv kidolgozását, melyet a Költségvetési Bizottság és az Elnökség számára kellene benyújtani véleményezésre a 2014-es parlamenti költségvetési eljárás során; emlékeztet a 2012. október 23-i állásfoglalására(6), mely szerint azt várja a tanulmánytól, hogy „hosszú távú megtakarításokat érjen el a Parlament költségvetését tekintve, és elképzeléseket mutasson be a hatékonyság 2013-ban és az azt követő években történő fokozására vonatkozóan”; megállapítja, hogy az Európai Parlament lakosonkénti összkiadása nem éri el a hozzá hasonló tagállami parlamentek és az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa kiadásainak szintjét; megjegyzi továbbá, hogy a Parlament ellenőrzési szerepét erősíteni kell, és célzottabb kutatási támogatást kell biztosítani számára, annak érdekében, hogy be tudja tölteni a demokratikus képviseletben játszott szerepét;

9.  általánosabban véve üdvözli a Költségvetési Bizottság és az Elnökség között az éves költségvetési eljárás során folytatott együttműködés megerősítését; készen áll arra, hogy tovább fokozza az év során az együttműködést a főtitkár, az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között a költségvetési eljárás zökkenőmentes lebonyolításának és a költségvetés eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében; elvárja, hogy az Elnökség óvatos, az igényeken alapuló költségvetési javaslattervezetet terjesszen elő, amely figyelembe veszi a jogilag kötelező érvényű kötelezettségekből fakadó lehetséges későbbi növeléseket, különös tekintettel a képviselőkre a 2014-es európai választások tekintetében vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos, egyszeri költségekre; felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson tájékoztatást az előző európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések költségeiről, ;

10.  emlékeztet a plenáris ülésen hozott határozatra, melynek értelmében a Tanácsnak 2013 júniusáig útitervet kell bemutatnia az EP többszékhelyűségére vonatkozóan, és elvárja, hogy az érintett bizottságok, a főtitkár és az Elnökség aktuális adatokat és információkat szolgáltassanak a képviselők számára a többszékhelyűség pénzügyi és környezeti hatásaira vonatkozóan; javasolja, hogy az EP hatásvizsgálatokért felelős saját szolgálatai is vizsgálják meg ezt a kérdést, többek között például az EP jelenlétének vagy részleges jelenlétének az érintett közösségekre és régiókra gyakorolt hatását, és 2013 júniusáig nyújtsanak be elemzést, annak érdekében, hogy az eredményeket figyelembe lehessen venni a következő többéves pénzügyi keret kialakításakor;

11.  felhívja a Parlament illetékes szolgálatait, hogy a Parlament szükségleteinek felülvizsgálatát figyelembe véve vizsgálják felül a luxemburgi hatóságok és az Európai Parlament között a Luxemburgban dolgozó alkalmazottak számáról létrejött megállapodást; úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak – az alkalmazandó jogi rendelkezések sérelme nélkül – javaslatokat kell tennie a megállapodás újratárgyalására;

12.  emlékeztet a Parlament költségvetésről szóló állásfoglalásaira – köztük a legutóbbi, 2012. október 23-i állásfoglalásra(7) –, melyek korai tájékoztatásra alapuló, átlátható döntéshozatali eljárásra, valamint a vásárlások jelenlegi parlamenti ciklus végéig történő leállítására szólítanak fel az ingatlanpolitika terén; kéri, hogy tájékoztassák a felújítási munkálatokkal és irodaáthelyezésekkel kapcsolatos főtitkári észrevételekről és azok ütemezéséről, így többek között az elkövetkezendő években főként a Paul-Henri Spaak (PHS) épület szerkezeti problémáiból adódóan a Parlament személyzete számára biztosítandó ideiglenes épületről és a Trebel épület megvásárlásáról;

13.  elismeri, hogy 2012-ben erőfeszítéseket tettek arra, hogy a Költségvetési Bizottságot tájékoztassák a KAD épület helyzetéről, és kéri, hogy ezt a projekt teljes időtartama alatt folytassák, különös tekintettel a módosított ajánlati felhívás eredményére; megállapítja, hogy a Költségvetési Bizottság kérése nyomán különböző kiigazításokat tettek és 8 000 m2-rel csökkentették az összterületet annak érdekében, hogy ne lépjék túl és tiszteletben tartsák a KAD projektre előzetesen megállapított pénzügyi keretet; örömmel látja, hogy a következő években a projekt 2012-es becsült költségeihez képest több mint 10 millió eurós kamatmegtakarítást érnek el a KAD és a Trebel épülettel kapcsolatos előlegek átutalása révén; úgy véli, hogy mivel a képviselők körében egyre többen támogatják egy új munkarend kialakítását(8), a Parlament építési projektjeit óvatosan kell kezelni, és az óvatosságnak felül kell kerekednie az ambíciókon; ösztönzi a sikeres párbeszéd folytatását, és kéri, hogy a kért tájékoztatást időben megkapja;

Egyéb intézmények

14.  tudatában van annak, hogy a közelmúltbeli költségvetési eljárások kontextusa és eredménye az intézmények többsége számára korlátozott mozgásteret hagyott, tekintettel arra, hogy egyre több feladat hárul rájuk, különös tekintettel a Bíróság megnövekedett munkaterhére és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) különleges igényeire;

15.  megérti, hogy az EKSZ viszonylag új, kiépülőben lévő intézmény, és hogy annak kiküldetési hálózatát még erősíteni kell az Unió politikai prioritásainak teljesítése érdekében; megállapítja, hogy az EKSZ egyedülálló módon ki van téve a harmadik országokon belüli inflációnak, az árfolyam-ingadozásoknak, valamint a személyzetének biztonságával kapcsolatos különleges megfontolásoknak;

16.  úgy véli, hogy az indokolatlan általános csökkentések, valamint az intézmények költségvetésének nem differenciált kezelése az elérni kívánt hatással éppen ellentétes hatású; ehelyett továbbra is eseti megközelítést kíván alkalmazni;

17.  megismétli az előző költségvetési ciklusokban elfogadott álláspontot, mely szerint elvárja, hogy valamennyi intézmény továbbra is erőfeszítéseket tegyen megtakarítások elérésére, és magas szintű költségvetési fegyelmet tartson fenn költségvetési tervezete elkészítése során;

o
o   o

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (2) HL L 163., 2007.6.23., 17. o. (3) HL C 344., 2012.11.12. (4) Az 5. fejezet felső korlátja magában foglalja a személyzet nyugdíjrendszerhez való hozzájárulását is. (5) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás 24. cikke (HL C 139., 2006.6.14., 3. o.). (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0359, (93) bekezdés. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0359. (8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0359.