Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek 2000. szeptember 8-án aláírt Millenniumi Nyilatkozatára és az ENSZ-közgyűlés erről szóló határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a Külügyi Tanács 2012. június 25-i 3179. ülésén elfogadott, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretre, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjével kapcsolatban a Tanácsnak tett 2012. június 13-i ajánlására(1),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról (EJT) szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a Parlament ezzel kapcsolatos prioritásaira; tekintettel különösen a 2012. február 16-i állásfoglalására az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 19. ülésszakára vonatkozó európai parlamenti álláspontról(2),

–  tekintettel az Emberi Jogi Albizottsága küldöttségének az EJT 19. ülésszakára tett látogatásáról szóló jelentésre, valamint a Külügyi Bizottsága, Emberi Jogi Albizottsága és Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottsága közös küldöttségének jelentésére, amely részt vett az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésszakán,

–  tekintettel az emberi jogokról szóló sürgősségi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EU emberi jogi stratégiájának felülvizsgálatáról szóló 2012. december 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája” című 2011. évi éves jelentéséről 2012. december 13-án elfogadott állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27., és 47. cikkére,

–  tekintettel a UNHRC közelgő 2013-as ülésszakaira, különösen a 2013. február 25. és március 22. között megrendezendő 22. rendes ülésszakra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak fontos részét képezi, valamint az európai egység és integritás egyik alapköve(5);

B.  mivel az EU emberi jogi stratégiájára irányuló legújabb felülvizsgálat sikeres végrehajtása az uniós kül- és belpolitika közötti következetesség növelése révén fokozza az EU hitelességét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál;

C.  mivel az EU-nak törekednie kell arra, hogy a lehető legjobb eredmények elérése érdekében egységes és közös álláspontot képviselve felemelje hangját az emberi jogok megsértésével szemben, és ebben a vonatkozásban folytatnia kell a tagállamok közötti együttműködés megerősítését, valamint a szervezeti megoldások és a koordináció javítását;

D.  mivel az Európai Unió Tanácsa stratégiai keretet fogadott el az emberi jogokról és a demokráciáról, valamint cselekvési tervet a végrehajtásáról, egy hatékonyabb, láthatóbb és következetesebb uniós politika kialakításának céljából ezen a téren;

E.  mivel 2012. július 25-én kinevezték az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője irányítása alatt tevékenykedő, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, akinek feladata az uniós emberi jogi politika hatékonyságának és láthatóságának megerősítése, valamint a stratégiai keret és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv gyakorlatba való átültetésének támogatása;

F.  mivel az Emberi Jogi Albizottságának küldöttsége részt fog venni az EJT huszonkettedik, genfi ülésszakán, ahogyan az elmúlt években is részt vett az EJT ülésein;

1.  tudomásul veszi, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 22. ülésén folyamatosan előtérbe kerülnek az uniós prioritások; üdvözli Szíria, Burma/Mianmar, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) és Mali helyzetének EU általi előtérbe helyezését, valamint az iráni emberi jogi helyzet tekintetében a különleges előadó mandátumának meghosszabbítására irányuló uniós támogatást; támogatja az olyan tematikus kérdésekre való összpontosítást is, mint a gondolat, a vallás és a meggyőződés szabadsága, a halálbüntetés eltörlése, a gyermekek jogai, üzleti vállalkozás és emberi jogok, a nők ellen irányuló erőszak, és az LMBTI-jogok;

2.  üdvözli, hogy a 22. rendes ülésszak napirendjén többek között az alábbiakra irányuló megbeszélések szerepelnek: az emberi jogok általános érvényesítése, a korrupció és a pénzügyi és gazdasági válság negatív hatása az emberi jogok gyakorlására, a Bécsi Nyilatkozat és Cselekvési Program elfogadásának 20. évfordulójára való megemlékezés, interaktív viták, például a fogyatékossággal élő személyek jogairól, valamint részletes megbeszélések különböző témákról, például a gyermekek jogáról a legmagasabb elérhető egészségügyi színvonalhoz; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy tevékenyen járuljanak hozzá ezen eszmecserékhez, és jelentsék ki egyértelműen, hogy az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok és kölcsönösen összefüggenek egymással;

3.  üdvözli a különleges előadók által a többek között az Iránban, Burmában/Mianmarban és az 1967 óta megszállva tartott palesztin területeken tapasztalható emberi jogi helyzetről benyújtandó jelentéseket, valamint a főbiztos jelentését a Maliban, különösen az ország északi részén tapasztalható emberi jogi helyzetről, a megfelelő lakhatásról mint a megfelelő életszínvonalhoz való jog részéről és e tekintetben a megkülönböztetésmentességhez való jogról, a gondolat, a vallás és meggyőződés szabadságáról, valamint az emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításáról és védelméről;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tevékenysége

4.   megjegyzi, hogy 2012 szeptemberében 18 új tagot választottak az EJT-be, így 2013. január 1-jén a következő országok kezdték meg tagságukat: Argentína, Brazília, Elefántcsontpart, Észtország, Etiópia, Gabon, Németország, Írország, Japán, Kazahsztán, Kenya, Montenegró, Pakisztán, Koreai Köztársaság, Sierra Leone, Egyesült Arab Emírségek, Amerikai Egyesült Államok és Venezuelai Bolivári Köztársaság; és megjegyzi, hogy kilenc uniós tagállam is EJT-tag;

5.   tudomásul veszi az EJT új elnökének, a lengyel Remigiusz A. Henczelnek, valamint a négy alelnöknek 2013-ra való megválasztását: Seik Ahmed vild Zahaf (Mauritánia), Iruthisám Adam (Maldív-szigetek), Luis Gallegos Chiriboga (Ecuador) és Alexandre Fasel (Svájc);;

6.  hangsúlyozza, hogy az EJT-választásoknak megmérettetésen kell alapulniuk, és ellenzi egyes regionális csoportok gyakorlatát, amelyek ellenjelölt nélküli választásokat rendeznek; megismétli az EJT-tagság feltételeinek fontosságát, főleg ami az emberi jogi elkötelezettséget és mutatókat érinti; hangsúlyozza, hogy az EJT tagjai kötelesek az emberi jogok támogatásával és védelmével kapcsolatos legmagasabb szintű normák követésére; megismétli a felfüggesztett tagság visszaállítására vonatkozó szigorú és átlátható feltételek fontosságát;

7.  sajnálatosnak véli, hogy Kazahsztán, az EJT újonnan megválasztott tagjának hatóságai eddig megtagadták, hogy független nemzetközi vizsgálat induljon a Zhanaozenben zajlott eseményekről, az ENSZ emberi jogi főbiztosa és a Parlament felhívása ellenére;

8.  továbbra is aggódik a „blokkok politikája” és annak az EJT hitelességére és munkájának hatékonyságára kifejtett hatása miatt;

9.  üdvözli, hogy az ENSZ Közgyűlése második ciklusra is megválasztotta Navanethem Pillayt emberi jogi főbiztosnak; megismétli, hogy szilárdan támogatja az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalát, valamint annak függetlenségét és integritását;

10.  elismerően szól az emberi jogi főbiztosnak az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek megerősítésére irányuló folyamatban tett erőfeszítéseiről, és üdvözli az erről szóló 2012. június 22-i jelentését; újra megerősíti az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek több érdekelt felet tömörítő jellegét, és hangsúlyozza, hogy a civil társadalmat folyamatosan be kell vonni ezekbe a folyamatokba; hangsúlyozza továbbá, hogy az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek függetlenségét és hatékonyságát meg kell őrizni és meg kell erősíteni; kiemeli, hogy elegendő forrást kell biztosítani az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek megnövekedett munkaterhelésének lefedéséhez; felszólítja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek rendszerének hatékony működésében, többek között megfelelő finanszírozás révén;

Az arab tavasz országai

11.  a leghatározottabban elítéli, hogy az Aszad-rezsim növekvő és általános mértékű erőszakhoz folyamodik a szíriai nép ellen, többek között nehéztüzérséget és lőfegyvereket vet be a lakott területeken, emellett azonnali kivégzések és erőszakos eltűnések is előfordulnak; egyértelműen elítéli, hogy a rezsim folyamatosan és szisztematikusan megsérti az emberi jogokat, ami az emberiesség elleni bűntettnek minősülhet; súlyos aggodalmának ad hangot a civil népesség folyamatosan romló helyzete miatt; elítéli emellett az emberi jogok ellenzéki csoportok és erők általi megsértését; felhív minden fegyveres szereplőt, hogy azonnal vessenek véget a Szíriában folyó erőszaknak; és ismételten felhívja az Aszad-rezsimet, hogy azonnal mondjon le, és kezdje el a politikai átmenet békés folyamatát; sürgeti a konfliktus minden résztvevőjét, hogy biztosítson teljes és biztonságos határátlépést a nemzetközi humanitárius erőfeszítések számára;

12.  aggodalmának ad hangot a szíriai válság által a régió biztonságára és stabilitására kifejtett hatás miatt; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak segítséget a régió országainak a szíriai menekültek humanitárius megsegítésére irányuló erőfeszítésükben;

13.  üdvözli a folyamatos figyelmet, amelyet az EJT szentel az aggasztó szíriai emberi jogi és humanitárius helyzetnek, ahogyan azt az ország helyzetéről szóló, az EJT 19., 20. és 21. ülésszakán, valamint az EJT-nek Szíriáról tartott 2012. június 1-jei rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatok is kiemelték; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a szíriai helyzetet továbbra is a legmagasabb prioritással kezeljék az ENSZ, különösen az EJT keretein belül, megismétli, hogy biztosítani kell a nemzetközi emberi jogi normáknak és a humanitárius jognak a konfliktus során elkövetett megsértéséért járó felelősségre vonást;

14.  maradéktalanul támogatja a független vizsgálóbizottság Szíriával kapcsolatos munkáját és azt, hogy az EJT kiterjeszti e bizottság mandátumát; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy digitális bizonyítékot is elfogadjanak a bűncselekmények, erőszak és az emberi jogi jogsértések bizonyítására; üdvözli Carla del Ponte és Vitit Muntarbhorn új tagokká, valamint Paolo Pinheiro Szíriával foglalkozó különleges előadóvá történő kinevezését, aki a vizsgálóbizottság mandátumának lejártakor azonnal munkához lát; üdvözli a Bizottság jelentését, amelyben felhívja a figyelmet a Szíriában elkövetett atrocitásokra;

15.  sajnálatosnak tartja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (ENSZ BT) még nem fogadtak el Szíriáról állásfoglalást, különösen azért, mert ezáltal korlátozódik az a lehetőség, hogy hatékony nyomást lehessen gyakorolni az országban uralkodó erőszak befejezése tekintetében; felszólítja az ENSZ BT-tagokat, hogy ne feledjék a szíriai nép iránti felelősségüket; elismerően nyilatkozik az Unió főképviselője/alelnöke és az uniós tagállamok által Kínának és Oroszországnak az ügybe való bevonása érdekében tett diplomáciai erőfeszítésekről; felszólítja őket, hogy folytassák ez irányú erőfeszítéseiket; emlékezteti az ENSZ valamennyi tagállamát az ENSZ-közgyűlés által felvállalt „védelmi felelősség” elvre is; felhív minden országot, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ENSZ BT vigye a szíriai helyzet ügyét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és üdvözli a Svájc által kezdeményezett, 58 ország – köztük 26 uniós tagállam – által aláírt, ebbe az irányba mutató közös levelet; sürgeti az EU főképviselőjét, hogy személyesen vegyen részt egy széles körű és átfogó nemzetközi koalíció kialakításában ennek támogatására;

16.  üdvözli a független vizsgálóbizottságnak az EJT 19. ülésszakán benyújtott, Líbiáról szóló végleges írásos jelentését, amely felhívta a figyelmet az országban elkövetett emberi jogi jogsértésekre; sürgeti az EJT-t, hogy adjon hangot aggodalmának a folyamatos erőszak miatt, továbbra is kövesse nyomon a helyzetet és kérje fel a főbiztost, hogy készítsen jelentést a líbiai emberi jogi helyzetről;

17.  felszólítja az Egyesült Arab Emírségeket mint az Emberi Jogi Tanács újonnan megválasztott tagját és azon 14 állam egyikét, amelynek emberi jogi mutatóit az egyetemes időszakos felülvizsgálatért felelős munkacsoport ülésén felülvizsgálták, hogy vessen véget a békés emberijogvédőkkel és politikai aktivistákkal szembeni jelenlegi bánásmódnak, és tartsa tiszteletben arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy követi az emberi jogok támogatásával és védelmével kapcsolatos legmagasabb szintű normákat;

18.  aggodalmának ad hangot az emberijogvédők és ellenzéki politikai aktivisták helyzetével kapcsolatosan Bahreinben; ismételten felhívja a tagállamokat, hogy folytassák arra irányuló munkájukat, hogy az EJT 22. ülésszakán fogadjanak el állásfoglalást a bahreini emberi jogi helyzetről, amely magában foglal egy olyan nemzetközi mechanizmus létrehozásáról szóló felhívást, amely a bahreini független vizsgálóbizottság, többek között az emberijogvédőkre irányuló ajánlásainak végrehajtását ellenőrzi;

19.  üdvözli a Jemennek az emberi jogok területén szánt technikai segítségről és kapacitásépítésről szóló, 2012 októberében elfogadott EJT-állásfoglalást, és az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala területi irodájának létrehozását Jemenben; sürgeti az EJT-t, hogy folytassa az ország helyzetének nyomon követését;

20.  mélységes aggodalmát fejezi ki az Egyiptomban zajló politikai bizonytalanság és a jelenleg tomboló erőszak miatt; teljes mértékben támogatja a demokratikus társadalom felé a jogállamiságon és az alkotmányos kereteken alapuló átmenetet, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, különösen a szólásszabadságot, a nők jogait és a kisebbségek tiszteletét; sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy kezdjék meg a biztonsági erők és a rendőrség által a tüntetők ellen alkalmazott erőszak átlátható vizsgálatát, és biztosítsák az emberi jogi jogsértések elszámoltathatóságát; emlékeztet a halálbüntetés elleni uniós álláspontra és felszólít ezzel kapcsolatosan, hogy vezessenek be a halálbüntetés végrehajtására irányuló moratóriumot Egyiptomban, többek között a múlt évi Port Said-i futballstadionban bekövetkezett szerencsétlenség miatt nemrégiben halálra ítélt 21 ember esetében is;

21.  aggodalmának ad hangot az emberi jogok folyamatos megsértése miatt Nyugat-Szaharában; felszólít a nyugat-szaharai nép alapvető jogainak, többek között az egyesülési szabadságnak, a szólásszabadságnak és a tüntetéshez való jognak a megvédésére; kéri az összes szaharai politikai fogoly szabadon bocsátását; üdvözli a Száhil övért felelős különmegbízotti poszt létrehozását és hangsúlyozza, hogy nemzetközi megfigyelőkre van szükség a nyugat-szaharai helyzet nyomon követése érdekében; támogatja a konfliktus igazságos és tartós – a nyugat-szaharai nép önrendelkezési jogán alapuló és az ENSZ határozatainak megfelelő – megoldását;

Egyéb témák

22.  üdvözli az EJT arra irányuló határozatát, hogy a fehéroroszországi emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadót nevez ki, és tudomásul veszi az e mandátumot létrehozó állásfoglalásra irányuló régiókon átívelő támogatást, ami azt mutatja, hogy az ország aggasztó emberi jogi helyzetét az egész világon elismerik;

23.  üdvözli az Elefántcsontparttal, Haitival és Szomáliával foglalkozó független szakértők mandátumának meghosszabbítását; sürgeti ezen országok hatóságait, hogy teljes mértékben működjenek együtt a megbízottakkal;

24.  felhív az iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadó mandátumának meghosszabbítására;

25.  felhív a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó mandátumának egy évvel való meghosszabbítására; üdvözli, hogy a KNDK-ról szóló állásfoglalást konszenzussal fogadták el, ami a mandátum erős támogatottságát jelzi; sürgeti a KNDK kormányát, hogy teljes mértékben működjön együtt az előadóval, és segítse őt országlátogatásai során; sürgeti az EJT-t, hogy tegyen lépéseket az ENSZ emberi jogi főbiztosának arra irányuló felhívására reagálva, hogy állítsanak fel nemzetközi vizsgálóbizottságot a KNDK-ban évtizedeken át elkövetett súlyos bűncselekmények felderítésére;

26.  üdvözli az EJT Burmáról/Mianmarról szóló határozatát, és felhív az ország emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó mandátumának meghosszabbítására; tudomásul veszi a burmai kormány által 2011 eleje óta az ország polgári szabadságjogainak helyreállítása érdekében tett lépéseket; súlyos aggodalmának ad hangot azonban a Kachin államban folytatott katonai műveletek súlyos civil áldozatai, illetve a Rakhaing államban fellángoló közösségi erőszak, valamint az ezekből következő számos halálos áldozat és sebesültek, a javak elpusztítása, és az otthonát elhagyni kényszerülő helyi lakosságot miatt; úgy véli, hogy a helyzet oka a főleg a rohingja és a kachin népességgel szembeni, régóta fennálló diszkriminatív politikákban keresendő; hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítések szükségesek a probléma gyökeres megoldásához; sürgeti Mianmar kormányát, hogy gyorsítsa meg az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala mianmari területi hivatala megnyitása iránti elkötelezettségének gyakorlati megvalósítását, és hangsúlyozza, hogy a különleges előadónak folytatnia kell a jelentéstevést és a felügyeletet ebben a tekintetben;

27.  üdvözli továbbá a Srí Lankáról szóló állásfoglalást, amely a megbékélést és az elszámoltathatóságot hangsúlyozza az országban; megerősíti támogatását a ENSZ-főtitkár szakértői testületének ajánlása iránt Srí Lanka számára, beleértve a bíróság függetlenségének szigorú betartását – többek között – a korábbi háborús bűnök hatékony kivizsgálása érdekében;

28.  üdvözli az eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadó kinevezésére irányuló, az EJT 20. ülésszakán elfogadott állásfoglalást; megjegyzi, hogy ez az első alkalom, hogy az EJT foglalkozik a kérdéssel, és üdvözli az afrikai országok által az ügyben betöltött vezető szerepet;

29.  üdvözli a tényt, hogy az EJT szoros figyelemmel kíséri a Maliban kialakult helyzetet, és örömét fejezi ki amiatt, hogy bizonyos afrikai államok az ügy élére állva felhívták az EJT figyelmét a konfliktusra; sürgeti az EJT-t, hogy támogassa az ellenőrző kapacitás gyors bevetését Maliban, és kérje fel az emberi jogi főbiztost, hogy továbbra is készítsen jelentéseket az ország helyzetéről;

30.  üdvözli a Kongói Demokratikus Köztársaságra vonatkozó állásfoglalást, ám továbbra is aggódik a kongói emberi jogi helyzet miatt, elsősorban Észak-Kivu tartományban, az ország keleti felén; határozottan elítéli a lázadó erők, konkrétan az M23 mozgalom csoport civil lakosság – beleértve a nőket és gyerekeket – elleni támadásait az ország keleti részén; mélyen elítéli a nők rendszeres megerőszakolását, mint háborús eszközt; mély aggodalmát fejezi ki a gyerekek továbbra is zajló besorozása miatt, és felszólít a lefegyverzésükre, rehabilitációjukra és újrabeilleszkedésük elősegítésére; üdvözli a válság békés, politikai úton történő megoldására tett kísérleteket a Nagy-tavak vidéke nemzetközi konferenciájának tagállamai, az Afrikai Unió és az ENSZ részéről; ismételten felszólít a Kongói Demokratikus Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó, független ENSZ szakértő újbóli kinevezésére annak érdekében, hogy megbízható mechanizmus álljon rendelkezésre az ország súlyos és régóta fennálló emberi jogi problémáival kapcsolatos helyzet javítására;

31.  aggodalmának ad hangot a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzet miatt, ahol fegyveres csoportok megtámadtak és elfoglaltak több várost az ország északkeleti részén; üdvözli a Libreville-ben 2013. január 11-én aláírt megállapodásokat, köztük a tűzszüneti megállapodást és az országban kialakult válság megoldásáról szóló politikai megállapodást; hangsúlyozza e megállapodások gyors végrehajtásának fontosságát; üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke 2013. január 11-i nyilatkozatát, amelyben a megállapodások aláíróit a megállapodások betartására szólítja fel; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy vessék fel az ügyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában annak érdekében, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzet kérdése a nemzetközi napirend élén maradjon;

32.  aggodalmának ad hangot az Izraelben és Gázában a konfliktus 2012 végi eszkalálódását követően kialakult helyzet miatt, és elítéli az elkövetett erőszakos cselekményeket; megismétli a Gázai övezet blokádjának megszüntetésére irányuló felhívását, ugyanakkor figyelembe veszi Izrael jogos biztonsági megfontolásait, és a Gázai övezet újjáépítését és gazdasági fellendülését célzó intézkedésekre szólít fel; üdvözli a megszállva tartott palesztin területeken létrehozott izraeli telepekkel kapcsolatban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 19. ülésszakán létrehozott nemzetközi tényfeltáró missziót, és várja annak az EJT 22. ülésszakán esedékes jelentését; aggodalmának ad hangot, hogy Izrael felfüggesztette együttműködését az EJT-vel és az egyetemes időszakos felülvizsgálattal; erősen ösztönzi a kétállami megoldásra irányuló valamennyi erőfeszítést;

33.  üdvözli az ENSZ Közgyűlésének 2012. november 29-én elfogadott határozatát, amely nem tagállami megfigyelői státuszt biztosít Palesztinának; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a fenti törekvést; megjegyzi, hogy az EU támogatta, hogy Palesztina az Izrael és Palesztina közti konfliktus politikai megoldásának részeként az ENSZ teljes jogú tagjává váljon; megerősíti, hogy az EU nem fogad el semmilyen változtatást – Jeruzsálem vonatkozásában sem – az 1967 előtti határokhoz képest azokon kívül, amelyekhez mindkét fél hozzájárulását adta;

34.  üdvözli, hogy az EJT fontosságot tulajdonít a lakhatáshoz való jognak, és felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a megfelelő lakhatást mint alapvető jogot;

35.  elítéli a közelmúltban Iránban elkövetett tömeges kivégzéseket; megismétli, hogy a halálbüntetést minden esetben és minden körülmények között ellenzi;

36.  sajnálatának ad hangot, hogy Japánban 2012-ben kivégzéseket hajtottak végre, miután 2011-ben erre a gyakorlatra vonatkozóan moratóriumot írtak alá, továbbá Tajvanon 2012 decemberében hat kivégzést hajtottak végre, és Szaud-Arábiában 2012-ben folyamatosan alkalmazták a halálbüntetést; sajnálatosnak tartja a 2004 óta India által betartott, halálbüntetésre vonatkozó de facto moratórium megszegését, miután 2012. novemberében kivégeztek egy fogvatartottat, ami ellentétes a halálbüntetés eltörlésére irányuló általános gyakorlattal; sürgeti a halálbüntetés gyakorlatát még fenntartó valamennyi országot, hogy törölje el vagy legalábbis léptessen életbe egy, a kivégzésekre irányuló moratóriumot;

37.  emlékeztet rá, hogy az EU alapvető fontosságot tulajdonít a kínzás és a rossz bánásmód egyéb formái elleni fellépésnek; sürgeti az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, tegyenek tanúbizonyságot arról, hogy közös kötelezettséget vállalnak a kínzás gyakorlatának felszámolására, valamint arra, hogy az ENSZ által a kínzás áldozatai számára létrehozott önkéntes pénzügyi alaphoz és a kínzás elleni egyezmény opcionális jegyzőkönyve által létrehozott különleges alaphoz való hozzájárulás révén támogatják az áldozatokat;

38.  megelégedéssel veszi tudomásul a vallás és a meggyőződés szabadságáról szóló EJT-határozat elfogadását; hangsúlyozza, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít ennek az ügynek; felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is foglalkozzanak az üggyel, és várja az ez év elején esedékes új uniós iránymutatásokat; elismerően nyilatkozik az ENSZ különleges előadójának a vallás és meggyőződés szabadságával kapcsolatos munkájáról; hangsúlyozza e mandátumnak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 22. ülésszakán történő megújításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy továbbra is szükséges a vallási kisebbségek elleni diszkrimináció világszerte jelenlévő problémájának teljes körű kezelése; megismétli, hogy a gondolatszabadság, a lelkiismeret szabadsága és a vallásszabadság, ideértve a vallás vagy meggyőződés feladásának vagy megváltoztatásának szabadságát is, alapvető emberi jog;

39.  üdvözli az Emberi Jogi Főbiztos az egyének szexuális irányultságán és nemi identitásán alapuló diszkriminatív törvényekről, gyakorlatokról és erőszakos cselekményekről szóló jelentésére vonatkozó, jelenleg zajló nyomon követési folyamatot; ösztönzi a további nyomon követést, többek közt regionális ülések révén is, valamint az uniós tagállamok, a Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat aktív részvételét; e tekintetben rendkívül sajnálatosnak tartja a szexuális irányultságon alapuló halálbüntetés, bebörtönzés vagy büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek alkalmazását egyes országokban, és felszólítja ezeket az országokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel e gyakorlattal; üdvözli az ENSZ főtitkárának és az Emberi Jogi Főbiztosnak e területen vállalt vezető szerepét az EJT-n belül és kívül; sajnálatosnak tartja az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának a „hagyományos értékekről” szóló határozat révén történő aláásására irányuló jelenleg folyó kísérleteket;

40.  tudomásul veszi a 2012. december 4–6-án, Genfben rendezett első éves üzleti és emberi jogi fórumot, amelyen számos érdekelt fél adott egymásnak találkozót, hogy megvitassák az ENSZ erre a területre vonatkozó vezérelveit; üdvözli, hogy a fórum konzultációt kezdett arról, hogyan fogadtatható el a kormányokkal és az üzleti élet képviselőivel egy olyan szabályozási, politikai és végrehajtási keret, amely fellép az üzleti tevékenységek kapcsán elkövetett emberi jogi visszaélésekkel szemben;

41.  üdvözli a katonai és biztonsági magáncégekkel foglalkozó nyitott kormányközi munkacsoport tevékenységét, amelynek megbízatása kiterjed egy nemzetközi szabályozási keret lehetőségének mérlegelésére; elismeri a katonai és biztonsági magáncégek tevékenységének szabályozására, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó, jogilag kötelező erejű eszköz esetleges kidolgozására fordított körültekintő figyelmet, és támogatásáról biztosít egy ilyen, jogilag kötelező érvényű keretet; hangsúlyozza az elszámoltathatóság elemének fontosságát, és felkéri azon katonai és biztonsági magáncégeket, amelyek még nem írták alá a magánkézben lévő biztonsági szolgáltatók magatartási kódexét, hogy tartsák be annak szabályait; várakozással tekint a munkacsoport jelentésének ismertetése elé; felszólít e munkacsoport mandátumának folytatására;

42.  hangsúlyozza az egyetemes időszakos felülvizsgálat egyetemes jellegének jelentőségét, és megerősíti az egyetemes időszakos felülvizsgálat fontos szerepét az ENSZ tagállamaiban kialakult konkrét emberi jogi helyzet teljes megértésében;

43.  üdvözli az egyetemes időszakos felülvizsgálat második ciklusának kezdetét, és ezen ciklus első eredményeinek elfogadását; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a második ciklusban középpontba kerüljön az első ciklus alatt elfogadott ajánlások megvalósítása; ugyanakkor ismételten szorgalmazza, hogy az első ciklus alatt néhány tagállam által elutasított ajánlásokat újra vizsgálják meg az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatának következő szakaszában;

44.  úgy véli, hogy a végrehajtás kulcsfontosságú az egyetemes időszakos felülvizsgálat lehetőségeinek kiaknázásához; ezért ismételten rámutat annak fontosságára, hogy a Bizottság és a tagállamok nyújtsanak technikai segítséget a felülvizsgálat alatt álló államoknak az ajánlások végrehajtásához; továbbá félidős aktualizálások benyújtására bátorítja az államokat, hogy ezzel járuljanak hozzá a végrehajtás hatékonyabbá tételéhez;

45.  felhívja az egyetemes időszakos felülvizsgálat párbeszédében részt vevő uniós tagállamokat, hogy álljanak elő konkrét és mérhető javaslatokkal, a nyomon követés minőségének biztosítása, és az elfogadott ajánlások végrehajtása érdekében;

46.  ajánlja az egyetemes időszakos felülvizsgálat ajánlásainak rendszeres felvetését az Unió emberi jogi párbeszédei és konzultációi során, valamint az Unió emberi jogi országstratégiáiban, az egyetemes időszakos felülvizsgálat eredményeinek nyomon követése érdekében; hasonlóképpen ajánlja, hogy a Parlament vesse fel ezeket az ajánlásokat harmadik országokban tett küldöttségi látogatásai során;

47.  üdvözli a lépéseket, amelyek az érdekeltek széles köre számára lehetővé teszik az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatában való teljes körű részvételt; ebben az összefüggésben üdvözli a felszólalók listáján tett változtatásokat, amelyek minden, az egyetemes időszakos felülvizsgálat során felszólalni kívánó országnak erre lehetőséget biztosítanak; ismételten elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a párizsi elvekkel összhangban nagyobb szerepet kaptak a nemzeti emberi jogi intézmények; üdvözli az egyes országokban tevékenykedők szorosabb bevonását a videokonferenciák gyakoribb alkalmazásának köszönhetően;

48.  úgy véli, hogy többet lehet tenni a civil társadalom bevonása érdekében az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatába, ideértve az egyetemes időszakos felülvizsgálat eredményeinek megvalósítását is, valamint általánosabban az EJT munkájába történő bevonása érdekében;

Különleges eljárások

49.  megerősíti a különleges eljárások kulcsszerepét az EJT munkájának hitelessé és hatékonnyá tételében, és központi szerepét az ENSZ emberi jogi tevékenységében; ismét kifejezi határozott támogatását a különleges eljárások iránt, és hangsúlyozza e megbízatások független voltának alapvető jelentőségét;

50.  sürgeti az államok teljes együttműködését a különleges eljárások során, beleértve az országlátogatásra érkező megbízottak késlekedés nélküli fogadását, az általuk szóvá tett sürgős tennivalók végrehajtását, illetve emberi jogi sérelmek orvoslását, és a megbízottak ajánlásai megfelelő nyomon követésének biztosítását; sürgeti a EJT tagjait, hogy járjanak elöl jó példával ezeken a területeken;

51.  üdvözli az Unió azon lépését, hogy a tagállamok közös döntés révén nyílt meghívással fogadják az ENSZ minden emberi jogi különleges eljárását, jó példát mutatva ezen a területen; arra bátorít, hogy minden ENSZ-tagállam cselekedjen ugyanígy;

52.  elítéli az egyetemes időszakos felülvizsgálati folyamatban és a különleges eljárásokban részt vevő személyekkel szembeni megtorlás minden formáját; hangsúlyozza, hogy az efféle megtorlások aláássák az ENSZ egész emberi jogi rendszerét; minden államot arra kér, hogy nyújtson megfelelő védelmet az efféle megfélemlítések ellen;

Az EU részvétele

53.  nem tudja eléggé hangsúlyozni az Unió tevékeny részvételének fontosságát az ENSZ emberi jogi mechanizmusában, különösen az EJT-ben; bátorítja a tagállamokat erre a részvételre, a határozatok együttes támogatása, az interaktív párbeszédekben és vitákban való aktív részvétel és nyilatkozatok kibocsátása révén; határozottan támogatja a régióközi kezdeményezések Unió általi igénybevételét;

54.  hangsúlyozza, hogy a Genfben az EJT kontextusában végzett munkát be kell illeszteni az EU belső és külső, így a Parlament tevékenységeibe is;

55.  hangsúlyozza az Unió emberi jogi különleges képviselője tisztség létrehozásának fontosságát; bátorítja a különleges képviselőt, hogy tegye hatékonyabbá, koherensebbé és láthatóbbá az EU emberi jogi politikáját az EJT-vel összefüggésben, és alakítson ki szoros együttműködést az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalával és a különleges eljárásokkal;

56.  ösztönzi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/a Bizottság alelnökét és a különleges képviselőt, hogy legyenek jelen az EJT magas szintű ülésszakán;

57.  újra hangsúlyozza az uniós cselekvés potenciális hatékonyságát, amennyiben az Unió és a tagállamok együttes súlyukat latba vetve lépnek fel; hangsúlyozza a tagállamok közti koordináció és együttműködés szorosabbá tételének fontosságát ebben a tekintetben, hogy egyetértésre jussanak az emberi jogi kérdések közös alapvetését illetően; ismételten bátrabb és nagyobb léptékű tevékenységre és konkrét kötelezettségvállalásokra szólít fel, és elveti a legkisebb közös nevező elfogadását; ezzel összefüggésben bátorítja az EKSZ-t, különösen az EU genfi és New York-i küldöttségét, hogy megfelelő időben tartott tartalmas konzultációk alapján fokozza koherenciáját;

58.  hangsúlyozza a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megerősítésének jelentőségét, ez lévén az első alkalom, hogy az Európai Unió jogi személyként erősített meg egy ENSZ-egyezményt; felhívja továbbá az EU-t, hogy írja alá és erősítse meg az Európa Tanácsnak a a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményét;

59.  megismétli annak fontosságát, hogy az uniós tagállamok tovább dolgozzanak az emberi jogok oszthatatlanságának és egyetemességének végrehajtásán és támogatja az EJT e tekintetben végzett munkáját, különösen azt, hogy ratifikálja az általa elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezményeket; ismételten kifejezi sajnálatát amiatt, hogy a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezményt még egyetlen uniós tagállam sem ratifikálta; ismételten kifejezi sajnálatát amiatt is, hogy több tagállam nem ratifikálta még a minden egyénnek az erõszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt vagy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyvet, valamint hogy csak két tagállam ratifikálta a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát; ismételten felhívja a tagállamokat, hogy ratifikálják ezen egyezményeket és jegyzőkönyveket, és bátorítja őket, hogy írják alá és ratifikálják a gyermekek jogairól szóló egyezmény bejelentési eljárásokról szóló legújabb opcionális jegyzőkönyvét, amelyet 2012. február 28-án Genfben (Svájc) nyitottak meg aláírásra; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós tagállamok időben benyújtsák időszakos jelentéseiket az ENSZ nyomon követéssel foglalkozó szervezeteinek;

60.  megismétli annak fontosságát, hogy az Unió megvédje az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának függetlenségét, és biztosítsa, hogy e hivatal továbbra is pártatlan félként tudja teljesíteni feladatait; emlékeztet továbbá arra, hogy elegendő támogatást kell biztosítani az Emberi Jogi Főbiztos Hivatala regionális irodáinak fenntartásához;

61.  megjegyzi, hogy az emberijogvédők védelme az Unió emberi jogi politikájának kiemelt fontosságú eleme; hangsúlyozza, hogy az ENSZ emberi jogi mechanizmusával együttműködő emberijogvédők elleni megtorlások és megfélemlítés alááshatják a rendszert; értékeli ezért a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében az emberijogvédők sürgető védelmére és támogatására szánt gyakorlati és pénzügyi támogatást;

62.  üdvözli a Tanács brüsszeli székhelyű emberi jogi munkacsoportjának 2012-es létrehozását; elismeri a COHOM azirányú erőfeszítéseit, hogy javítsa az uniós álláspontok előkészítését és összehangolását az EJT üléseire, beleértve a genfi COHOM ülések szervezését; ismét kifejezi abbéli reményét, hogy a COHOM meghatározó szerepet fog betölteni az Unió külső és belső emberi jogi politikái közötti összhang megteremtésében;

63.  számít arra, hogy az uniós emberi jogi országstratégiák kidolgozását kellő módon összehangolják az Unió tevékenységével az ENSZ fórumain; megismétli azon ajánlását, hogy az EU emberi jogi országstratégiáit meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, és ha lehetséges, nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az Unió harmadik országok tekintetében vállalt emberi jogi kötelezettségei, valamint hogy azok, akik az emberi jogokért küzdenek, támogatásra lelhessenek ezekben a dokumentumokban;

64.  véleménye szerint fel kell hívni az EJT-ben a figyelmet arra az aggodalmat keltő jelenségre, hogy a világ számos országában a nem kormányzati szervezetek egyre kevesebb teret kapnak; ösztönzi az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy tegyenek összehangolt erőfeszítéseket e kérdés felvetésére;

65.  ismételten felszólítja a főképviselőt/alelnököt, az uniós vállalatok harmadik országokban történő emberi jogi jogsértésekben való bűnrészességéről érkező új hírek fényében, hogy hívja fel a figyelmet ezekre a problémákra; felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki ambiciózusabb politikát a vállalati társadalmi felelősségvállalás vonatkozásában; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vállalati elszámoltathatóság biztosítása érdekében; megismétli ebben az összefüggésben a belső és a külső politikák közötti nagyobb következetesség és az emberi jogok belső politikákban való teljes mértékű tiszteletben tartása biztosításának fontosságát a kettős mérce kialakulásának elkerülése érdekében;

66.  megbízza az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 22. ülésszakán részt vevő küldöttségét, hogy adjon hangot az ezen állásfoglalásban kifejezésre juttatott aggodalmaknak és véleményeknek; felszólítja a küldöttséget, hogy az ülésről tegyen jelentést az Emberi Jogi Albizottságnak; nélkülözhetetlenül fontosnak tartja, hogy az EP küldöttsége továbbra is részt vegyen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ Közgyűlésének ülésein;

o
o   o

67.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 67. Közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a Külügyi Bizottság által létrehozott EU–ENSZ-munkacsoportnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0250. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0058. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0504. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0503. (5) Az EUSZ 2.cikke, 3. cikkének (5) bekezdése és 6. cikke.