Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2286(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0016/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0016/2013

Viták :

PV 07/02/2013 - 4
CRE 07/02/2013 - 4

Szavazatok :

PV 07/02/2013 - 5.8
CRE 07/02/2013 - 5.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0057

Elfogadott szövegek
PDF 239kWORD 32k
2013. február 7., Csütörtök - Strasbourg
Az Európai Beruházási Bank 2011. évi éves jelentése
P7_TA(2013)0057A7-0016/2013

Az Európai Parlament 2013. február 7-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank 2011. évi éves jelentéséről (2012/2286(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2011. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2010. évi éves jelentéséről szóló, 2012. március 29-i állásfoglalására,(1)

–  tekintettel az Európai Tanács 2012. június 28–29-i ülésének következtetéseire, amelyek különösen az EBB tőkéjének 10 milliárd euróval történő megemelését tervezik,

–  tekintettel az európai csúcsértekezlet 2012. június 29-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének 2012. június 26-i, „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című jelentésére,

–  tekintettel a kockázatmegosztási eszközökről szóló jelentésre (az elmúlt évben együttdöntéssel elfogadott dosszié) és különösen a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,

–  tekintettel az EBRD tőkeemelésére, különösen az EBB és az EBRD közötti kapcsolatok kérdésére és a lehetséges átfedésre,

–  tekintettel az EBRD hatáskörének a földközi-tengeri térségre való kiterjesztéséről szóló határozatra,

–  tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0659), amely bevezeti az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát,

–  tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2012)0511) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló .../.../EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2012)0512), amelyek célja egy európai bankunió létrehozása,

–  tekintettel az Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 119. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A7–0016/2013),

A.  mivel a szoros állami költségvetések, a túlzott államadósság és az ahhoz kapcsolódó korrekciós intézkedések – amelyek gyakran az aggregált keresletet sújtják – és a nem megfelelően szabályozott pénzügyi intézmények együttvéve bizonyos esetekben európai uniós szintű gazdasági hanyatláshoz vezetnek, visszaszorítják a beruházásokat – különösen a kkv-k tekintetében – és negatív hatást gyakorolnak a növekedésre, a versenyképességre és a munkahelyteremtésre az Unión belül;

B.  mivel az EBB-t a Római Szerződés hozta létre és szerepe az, hogy az „Európai Unió bankja” legyen, amelynek célja az EU beruházásaihoz az elsődleges uniós célok megvalósításának elősegítése gazdaságilag megalapozott projektek kiválasztása révén ; mivel nem nyereségtermelésre szolgáló bankként kiegészíti a kereskedelmi bankokat és az általános pénzügyi környezetet is azáltal, hogy foglalkozik a piaci hiányosságokkal;

C.  mivel a gazdasági és pénzügyi és adósságválság súlyosan érintette számos tagállam gazdasági fejlődését és negatív hatást gyakorolt a társadalmi körülményekre, miközben arra ösztönözte a tagállamokat ,hogy tegyenek megfelelő válaszlépéseket az egészséges gazdaság helyreállítása érdekében, és fektessenek le szilárd alapokat a jövőbeli fejlődés és foglalkoztatás számára; mivel az EBB a hitelnyújtás fokozása és a gazdaságilag megbízható beruházási projektekben való részvétel révén – figyelembe véve a közpénzek szűkös voltát is – hozzá tud járulni a pénzügyi problémákkal küzdő tagállamok társadalmi kohéziójához és gazdasági növekedéséhez;

D.  mivel az EBB EU-n kívüli műveleteinek célja az Unió külső politikáinak megfelelő, gazdaságilag életképes projektek támogatása;

E.  mivel az EBB a gyengén szabályozott, átláthatatlan és együttműködésre nem hajlandó joghatóságokkal szemben többek között az alábbi erőfeszítéseket teszi i. a közvetett kölcsönök biztosítása során alkalmazott pénzügyi közvetítők pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló kapacitásainak ellenőrzése annak érdekében, hogy megfelelően azonosítsák az EBB alapjainak végső kedvezményezettjeit a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló európai uniós irányelvekkel és adott esetben a Pénzügyi Akció Munkacsoport standardjaival összhangban; valamint ii. az EBB e joghatóságokon belül megvalósuló kifizetéseinek nyomon követése;

F.  mivel a gazdasági, pénzügyi és költségvetési felügyelet és fegyelem terén új szabályok kerültek bevezetésre az EU-n és különösen az euróövezeten belül az államadósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében;

G.  mivel ezeket a szabályokat sürgősen olyan intézkedéseknek kell alátámasztaniuk, amelyek a gazdaság, az ipar, a növekedés, a versenyképesség, az innováció és a foglalkoztatás fellendítésére irányulnak, megkövetelve az uniós költségvetés és az EBB hitelkerete és szakértelme igénybevételét;

H.  mivel alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az EBB megtartsa AAA hitelminősítését, hogy megőrizze a világszintű tőkepiacokhoz való hozzáférését olyan vonzó finanszírozási feltételekkel, amelyeket tovább lehet adni a végső projektgazdáknak; mivel az is fontos, hogy befektetései összhangban legyenek az EU politikáival, különös figyelmet fordítva a növekedésre és a foglalkoztatásra;

I.  mivel az EBB hiteleinek összege a 2010-es 72 milliárd euróról 2011-ben 61 milliárd euróra esett vissza, mert a válság első hullámára válaszként biztosított 2009. és 2010. évi óriási növelés szavatoló tőkéjének kimerülését eredményezte;

1.  üdvözli az EBB Kormányzótanácsának a bank tőkéjének 10 milliárd eurós megemelésével kapcsolatos határozatát, amely lehetővé teszi, hogy a bank a 2013–2015-ös időszakban akár 60 milliárd euróval növelje hitelkihelyezését és mintegy 180 milliárd euró összberuházást mozgósítson; megjegyzi azonban, hogy ezek a beruházások a fenti tőkemozgósítás mellett is évente az EU GDP-jének 0,5%-át tennék ki; ezért úgy véli, hogy e tőke további növelése rendkívül kedvező lenne az Unió számára, annak gazdasági növekedése tekintetében;

2.  kéri az EBB-t, hogy végezze el a válsággal kapcsolatos 2009-es és 2010-es intézkedések hatékonyságának és fenntarthatóságának értékelését, amelynek eredményei alátámasztásul kell, hogy szolgáljanak a tőkenövelési és beruházási tervek prioritásaira vonatkozó döntésekhez;

3.  javasolja az új hitelkeret kiigazítását a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló elsődleges uniós céloknak megfelelően, valamint azt, hogy különösen négy területre (a kkv-k forráshoz jutásával kapcsolatos uniós kezdeményezésre, az innovációval és a készségekkel kapcsolatos uniós kezdeményezésre, az erőforrás-hatékonyságra irányuló uniós kezdeményezésre és a stratégiai infrastruktúrával kapcsolatos uniós kezdeményezésre) irányuljon, amelyek minden tagállamot lefednek és a legkevésbé fejlett régiókra összpontosítanak, fenntartva a diverzifikált beruházási portfóliót;

4.  az új beruházások tekintetében a kockázati tőke és a pénzügyi eszközök visszaáramoltatásának alkalmazására ösztönöz az EBB hitelnyújtási feladatával összhangban;

5.  emlékeztet arra, hogy az uniós szervek (Bizottság és EBB) közötti szervezett együttműködés, amely más intézményekre is kiterjed, valószínűleg hatékonyabb, mint az azonos szinten zajló verseny;

6.  e megbízatás keretében kéri az EBB forrásainak az egyes tagállamok sajátos szükségleteinek megfelelő stratégiai összpontosítását;

7.  hangsúlyozza, hogy fokozottabban ki kell használni a Bizottság és az EBA/EBB csoport olyan jelenlegi közös kezdeményezéseit, például a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) finanszírozó JEREMIE-t a strukturális alapokkal (valamint az ELENA és EPEC programokkal) összekapcsolva, hogy technikai és pénzügyi tanácsadást és szolgáltatásokat biztosítsanak, valamint az olyan eszközöket mint a PROGRESS és a JASMINE a mikrofinanszírozási projektek támogatására, különösen az EU azon a régióiban, ahol a munkanélkülieknek rendkívüli nehézséget okoz az elhelyezkedés; ezzel párhuzamosan arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy bocsásson e célból az EBB/EBA rendelkezésére elegendő költségvetési forrást az e programok által finanszírozott projektek számának növelése érdekében;

8.  ismételten hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az EBB önként megfelel a jelenlegi Bázel II. tőkekövetelményeknek, és javasolja, hogy teljesítse a jövőbeni Bázel III. követelményeket, tekintetbe véve tevékenységének sajátosságait;

9.  úgy véli, hogy az EBB – mint az „AAA” minősítésének megőrzésére törekvő bank – nem lehet kitéve olyan pénzügyi beavatkozásoknak, amelyek általában valamely állami költségvetés beruházásokra vonatkozó szakaszát érintik, amely szakasz az Európai Unió költségvetéséből hiányzik;

10.  emlékeztet arra az évek óta ismételt felhívására, hogy az EBB-t prudenciális bankfelügyelet alá kell vonni;

11.  javasolja, hogy ezt a szabályozási felügyeletet:

sajnálja, hogy a Bizottság a Parlament 2007-re visszanyúló kérései ellenére nem javasolt lépéseket ennek érdekében;

   i. vagy az EKB gyakorolja az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése alapján; vagy
   ii. az Európai Bizottság 2012. szeptember 12-i közleményében(3) előirányzott jövőbeni bankunió keretében gyakorolják; vagy
   iii. vagy ennek hiányában és az EBB önkéntes eljárása alapján – egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság bevonásával vagy anélkül – az Európai Bankhatóság, vagy egy független könyvvizsgáló hajtsa végre;

12.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa arról az Európai Parlamentet, hogy az EBB tevékenységei összhangban állnak a versenyszabályokkal, különös tekintettel a többi hitelintézetre;

13.  ismételten javasolja, hogy az Európai Unió legyen tagja az EBB-nek;

14.  úgy véli, hogy a jelenlegi időszakban és mindaddig, amíg a vállalkozások számára a kamatok jelentős különbségeket mutatnak az euróövezet tagállamai között, az EBB fellépései fokozott jelentőséggel bírnak az EU-nak az e probléma kezelésére irányuló törekvéseivel összefüggésben;

15.  úgy ítéli meg, hogy az EBB/EU közös pénzügyi eszközeinek kifejlesztéséhez megfelelő keretet kell kialakítani megfelelő időben az EBB tevékenységének figyelemmel kísérésére és demokratikus elszámoltathatóságának fokozására, a Parlament és a Tanács bevonása mellett; ennek a keretnek lehetővé kell tennie, hogy az EBB folytassa a projektek saját érdemeik alapján történő értékelését az EBB rendelkezésére álló tőkeforrások hosszú távú fenntartható felhasználásának biztosítása érdekében, és foglalkoznia kell az irányító szervezetekre, a pénzügyi közvetítőkre és a végső kedvezményezettekre háruló túlzott közigazgatási terhek elkerülésére irányuló igénnyel;

16.  azt ajánlja, hogy az EBB-s/uniós pénzügyi eszközök végrehajtása előzetes politikai célokon és kritériumokon alapuljon, amelyek átlátható és hatékony, az EBB-nek a projektek kiválasztásával és átvilágításával kapcsolatos függetlenségét megőrző utólagos jelentési rendszerrel párosulnak;

17.  üdvözli az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezést, és a kísérleti szakasz gyorsabb megvalósítását, valamint eredményeinek azonnali értékelését kéri, hogy meg lehessen kezdeni a projektkötvények második szakaszát; meggyőződése, hogy ennek a kezdeményezésnek hozzá kell járulnia a tagállamok iparágainak és infrastruktúrájának kiegyensúlyozott fejlődéséhez, és nem szabad, hogy az EU fejlettebb és kevésbé fejlett, a köz- és magánszféra partnerségéhez kapcsolódó/projektfinanszírozási piacai közötti különbségek felnagyítását eredményezze;

18.  úgy véli, hogy az EBB-nek hozzá kell járulnia az EU tagállamaiban és az EU-n kívüli országokban a korrupció és az átláthatóság hiánya elleni küzdelemhez, különösen azáltal, hogy ezzel kapcsolatosan információkat gyűjt a kedvezményezettekről és a pénzügyi közvetítőkről, fokozott figyelmet fordítva a hitelek kkv-k szempontjából való elérhetőségére és a helyi gazdasággal való kapcsolataikra, továbbá információkat tesz közzé a kifizetett összegekről, az érintett alapok kedvezményezettjeinek számáról és nevéről – különös tekintettel a kkv-kra, valamint arról, hogy a kihelyezések mely régiókba és ágazatokba történtek; ezenkívül kéri az EBB-t, hogy járjon el az EU-Szerződés 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően, amely – ahogy azt a Bíróság is megerősítette a 2011. december 21-i, az ATAA-ra vonatkozó ítéletében – arra kötelezi az Uniót, hogy járuljon hozzá a nemzetközi jogszabályok szigorú betartásához, különös tekintettel az ENSZ chartájában foglalt elvekre;

19.  továbbá bátorítja az EBB-t, hogy folytassa az offshore pénzügyi központok vagy nem együttműködő joghatóságok igénybevételének megakadályozására irányuló törekvéseit finanszírozási műveletei során; ennek kapcsán üdvözli a Bizottság ajánlását az azon harmadik országok azonosítására vonatkozó kritériumokról, amelyek nem teljesítik a felelősségteljes adóügyi kormányzás minimális normáit; meggyőződése, hogy a Bizottságnak párbeszédet kell folytatnia az EBB-vel annak biztosítása érdekében, hogy a projektek, a kedvezményezettek és a közvetítők kiválasztásakor megfelelően alkalmazzák ezeket a kritériumokat; kéri az EBB-t, hogy a bányászati ágazatban az utóbbi időben előfordult esetek nyomán jelezze, hogy az ilyen jellegű bármifajta jövőbeli eset előfordulásakor mely eljárásokat és standardokat lehet alkalmazni;

20.  emlékeztet arra, hogy a finanszírozás hiánya csak a beruházások egyik lehetséges akadálya, és hogy a nem megfelelő igazgatási és projektirányítási képesség gyakran késleltetheti a beruházások végrehajtását; ezért ösztönzi az EBB-t, hogy terjessze ki technikai és pénzügyi tanácsadását, és biztassa banki partnereit és egyéb pénzügyi közvetítőit, hogy dolgozzanak ki technikai és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat, továbbá vegye fontolóra a legjobb gyakorlati megoldásokon alapuló iránymutatások gyűjteményének kiadását;

21.  emlékeztet arra, hogy a finanszírozás hiánya – különösen a kkv-k számára – számos tagállamban a fő problémát jelenti; arra szólít fel, hogy az EBB fellépéseit erősítsék meg úgy, hogy azok támogassák a kkv-k, a vállalkozások és az export finanszírozását, ami a gazdasági fellendülés kulcsfontosságú eleme; úgy véli, hogy a kkv-k finanszírozási körülményeinek javítására irányuló mindenfajta intézkedésnek az alábbi három jellemzőt kell magában foglalnia: i. elegendő hálózati kapillaritás, ii. az EBB által nyújtott finanszírozás preferenciális költségeinek maximális továbbadása a kkv-knek, iii. teljes hozzáigazítás az országspecifikus szükségletekhez és az európai uniós politikai célkitűzésekhez;

22.  arra biztatja az EBB-t, hogy a Bizottsággal együttműködésben folytassa a kockázatmegosztó eszközök kidolgozását az EU kockázati kapacitásainak és az EBB hitelkeretének optimalizálása érdekében;

23.  úgy véli, hogy az állami pénzügyi intézmények vannak a legjobb helyzetben az EBB preferenciális költségekkel járó finanszírozása kkv-knek való továbbadásához; ezért azt javasolja, hogy az EBB folytassa a kkv-kat célzó pénzügyi eszközök állami intézményeken keresztük történő végrehajtását, amennyiben azok megfelelnek a hitelnyújtási feltételeknek; üdvözli a hosszú távú befektetők klubjának (Long Term Investors Club) azon tevékenységeit, amelyek célja az EBB és a legfontosabb állami intézmények közötti együttműködés javítása;

24.  arra biztatja ezenkívül a Bizottságot és az EBB-t, hogy dolgozzanak ki egy EBB kölcsönablakot a kkv-k számára, amely ezeket a partnereket szolgálja ki annak érdekében, hogy az EBB kkv-knak szánt kölcsöneit kiterjessze olyan kisebb pénzügyi közvetítőkre (és kisebb kkv-kra), amelyeket jelenleg kevésbé szolgál ki – elsősorban azok korlátozott hitelprofilja miatt.

25.  az állami költségvetések tagállamok általi szerkezeti átalakításának idején a jólét jelenlegi szintjének megőrzése céljából arra ösztönzi az EBB csoportot és a Bizottságot, hogy különféle kezdeményezések, mint például testreszabott hitelek és garanciarendszerek révén továbbra is támogassa a szociális gazdasági ágazatot és a fiatal vállalkozókat: kifejezetten üdvözli az új beruházási platform beindítását, amely hozzáférést biztosít az üzleti modelljük alapján aktuális szociális kérdésekkel foglalkozó szociális vállalkozások számára a pénzügyi forrásokhoz, és arra biztatja az EBB-t, hogy szorosan működjön együtt a Bizottsággal és az ágazat képviselőivel a „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezés keretében;

26.  kéri az EBB-t, hogy a teljes foglalkoztatottság elérését, a foglalkoztatás elősegítését és a gazdaság növekedési pályára állítását célzó, életképes intézkedések finanszírozása révén fokozza többek között azon tagállamok támogatását, amelyeket a válság a leginkább sújtott; arra emlékeztet, hogy a nehézségekkel küzdő tagállamokban szükség van az EBB és a strukturális alapok közötti együttműködésre a megbízható és produktív állami és magánberuházások, valamint az infrastrukturális projektek végrehajtása érdekében;

27.  üdvözli az EBB strukturális programokra szánt kölcsönökre vonatkozó keretét, amely az Unió strukturális alapjait érintően jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti költségvetésekből származó társfinanszírozáshoz; arra biztatja a bankot, hogy a gazdasági válság által súlyosan érintett tagállamokban szükséges beruházások serkentése érdekében terjessze ki ezt a támogatást; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezt az intézkedést továbbra is el kell különíteni a strukturális alapok programjaitól, és a válságot követően fokozatosan meg kell szüntetni;

28.  üdvözli az EBB abban betöltött szerepét, hogy segítséget nyújtson a kulturális, oktatási és kreatív ágazatnak szánt pénzügyi eszköz kialakításában, és úgy véli, hogy ennek továbbra is kezdeményezéseket kellene kialakítania a kulturális és oktatási fellépések támogatására;

29.  arra biztatja az EBB-t, hogy a közforrások szűkössége kapcsán folytassa az egészségügynek nyújtott finanszírozási támogatást és segítse különösen a kórházi infrastruktúra kiépítését, cseréjét és modernizálását;

30.  támogatja az EBB azon törekvéseit, hogy továbbra is beruházzon a kutatási és innovációs projektekbe, különösen a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus révén, valamint a Horizont 2020 szempontjából, az új technológiák piaci bevezetésére összpontosítva – figyelembe véve a zöld technológiákat is; kéri az EBB-t, hogy tegyen lépéseket a kutatás és innováció terén tapasztalható szakadék áthidalására az EU egyes gazdaságai között, mivel az aláássa az egységes piac megfelelő működését;

31.  arra bátorítja az EBB-t, hogy a Bizottsággal együtt folytassa az innovatív pénzügyi eszközök kifejlesztésére irányuló törekvéseit a korlátozott uniós költségvetési források leghatékonyabb igénybevétele és a magánfinanszírozású források mozgósítása, valamint a kockázatmegosztó eszközök népszerűsítése céljából a legfontosabb uniós beruházások finanszírozása érdekében, figyelembe véve egyebek mellett az olyan területeket, mint a mezőgazdaság, az éghajlattal kapcsolatos fellépések, az energia- és erőforrás-hatékonyság, a megújuló energiák, a közlekedés fenntartható módozatai, az innováció, a transz-európai hálózatok, az oktatás és kutatás, ezáltal segítve elő a tudásalapú növekedés és a fenntartható fejlődés felé történő átmenetet a fenntartható versenyképességen alapuló Unió számára;

32.  különös figyelmet fordítva az energiahatékonyságra üdvözli az EBB tevékenységeinek fokozódását az ágazatban az elmúlt néhány és során, és arra biztatja a Bizottságot és az EBB-t, hogy működjenek együtt a szinergiák kiaknázása érdekében, és indítsanak el új közös kezdeményezéseket, különösen a nemrégiben elfogadott energiahatékonysági irányelv által teremtett beruházási szükségletek és lehetőségek fényében; felkéri az EBB-t, hogy az energiahatékonyságra vonatkozó új közös kezdeményezés meghatározása során vegye figyelembe többek között az ESCO cégek szerepét;

33.  üdvözli az EBB Unión kívüli működésére vonatkozó mandátumának felülvizsgálatát; támogatja, hogy az EBB az EU szomszédságának hosszú távú jólétébe és stabilitásába való beruházásra összpontosít, különös tekintettel a mediterrán régióra és az európai uniós tagságra készülő országokra, azáltal, hogy támogatást finanszíroz az összekapcsolások, a növekedés, az éghajlat-változás, az európai közvetlen külföldi befektetés és a kkv-k területén;

34.  azt ajánlja, hogy tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az EU bankja számára az európai uniós támogatásokhoz való jobb hozzáférést és fokozzák az európai uniós eszközökkel való szinergiákat az új mandátum keretében, valamint ösztönözzék és támogassák a pénzügyi eszközök EU-n kívüli fokozott alkalmazását, beleértve a részvények és a kockázatok megosztását célzó eszközöket a kkv-k számára, valamint hogy irányozzanak elő mikrohitel-finanszírozásra vonatkozó lehetőségeket;

35.  üdvözli a bank regionális – különösen a balti-tengeri és a Duna régiót érintő – kezdeményezéseit, amelyek célja a szóban forgó régiók általános fenntarthatóságának és versenyképességének javítása; úgy véli, hogy ezek a kezdeményezések a támogatás más uniós régiókra való kiterjesztésének lehetőségét tekintve bevált gyakorlati megoldásokat testesítenek meg;

36.  üdvözli a bank Európai Bankkoordinációs Kezdeményezésben („bécsi kezdeményezés”) való részvételét, amely kezdeményezés célja a határokon átnyúló bankcsoportok EGK-ból és balti régióból történő nagyarányú és koordinálatlan kivonulásának megelőzése, valamint üdvözli a pénzügyi intézmények küszöbönálló, a közép-, kelet- és délkelet-európai tagállamok és tagjelölt országok fellendülését és növekedését célzó közös nemzetközi cselekvési tervét.

37.  biztatja az EBB-t, hogy fokozza a hitelnyújtási műveletek Unión kívüli végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, valamint – a költségek csökkentése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében – erősítse a más globális és regionális fejlesztési bankokkal, illetve a tagállamok fejlesztésfinanszírozási ügynökségeivel való együttműködését;

38.  úgy véli, hogy a külső együttműködés és fejlesztés jövőbeli európai uniós platformja keretében, amelyet a Bizottság várhatólag javasolni fog, az EBB-nek az „EU bankjaként” és az Európai Bizottság/EKSZ szokásos partnereként különleges szerepet kell játszania az EU külpolitikai célkitűzéseinek támogatása terén, a platform kapcsán és technikai és pénzügyi szakértelmének felajánlása révén;

39.  arra emlékeztet, hogy a hitelezési eszközök kapcsán maximalizálni kell a szűkös költségvetési források összevonását, nem csak az uniós költségvetésből, de egyéb forrásokból is, és biztosítsák az európai uniós politikáknak és normáknak való megfelelést;

40.  arra biztatja az EBB-t, hogy lehetőség szerint maximálisan használja ki a potenciális szinergiákat az EBRD-vel való szoros együttműködés révén;

41.  figyelembe véve a jelenlegi tőkeszűkösséget a zöld gazdaság vonatkozásában, üdvözli az EBB azon tevékenységeit, amelyek célja Európa intelligensebb, környezetbarátabb és fenntarthatóbb gazdaság irányába való átmenetének támogatása,

42.  kéri az EBB-t, hogy tartsa be az aarhusi egyezmény és az 1367/2006/EK és az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseit, és hozzon létre egy közérdekű dokumentum-nyilvántartást, mivel az a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának biztosításához szükséges, többek között az EBB átfogó hiteleinek végső kedvezményezettjeire vonatkozóan;

43.  emlékeztet arra, hogy az EBB felelőssége egyebek mellett az európai környezetvédelmi, munkaügyi, szociális, közbeszerzési és emberi jogi vívmányok védelme;

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0119.
(2) HL L 280., 2011.10.27., 1. o.
(3) COM(2012)0510.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat