Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Zimbabwéről szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a legutóbbi, 2013. január 17-i állásfoglalásra(1),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS), másrészről az Európai Közösség közötti, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás),

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsának Zimbabwéről szóló 2012. július 23-i következtetéseire és a Zimbabwével szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/124/CFSP végrehajtási határozatára,

–  tekintettel a Catherine Ashton, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2011. február 15-én az Unió nevében tett, Zimbabwéről szóló nyilatkozatra,

–  tekintettel a Zimbabwei Köztársaságba látogató uniós küldöttség 2012. augusztus 17-i és 2012. november 12-i, az emberi jogi jogvédők közelmúltbeli zaklatásáról szóló nyilatkozataira;

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2012. május 24-i és május 29-i nyilatkozataira;

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának szóvivője által 2013. január 18-án tett, az emberi jogi jogvédők ellen a közelmúltban, a választásokat megelőzően elkövetett támadásokról szóló nyilatkozatra;

–  tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 8-i millenniumi nyilatkozatára, amely meghatározza a millenniumi fejlesztési célokat,

–  tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981 júniusában elfogadott afrikai chartájára, amelyet Zimbabwe is ratifikált,

–  tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló, 2007 januárjában elfogadott afrikai chartára, amelyet Zimbabwe is ratifikált,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948 decemberében fogadtak el,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi jogvédőkről szóló 1998. decemberi nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a mostanra már a választások előkészítésének tekinthető időszakban az emberi jogi aktivisták és a Robert Mugabe által vezetett Zanu-PF párt politikai ellenzéke körében észrevehetően fokozódott a megfélemlítés, nőtt az önkényes letartóztatások és a bírósági zaklatások száma, és egyre többen tűnnek el, és ennek során az MDC számos tagját, több MDC-s parlamenti képviselőt és az MDC vezetőségének oszlopos tagjait, úgymint Elton Mangoma energiaügyi minisztert, Theresa Makona társbelügyminisztert, valamint a zimbabwei parlament pozíciójától megfosztott házelnökét, Lovemore Moyót is célba vették;

B.  mivel 2013. január 14-én letartóztatták Okay Machisát, a Zimbabwei Emberi Jogi Szövetség (ZimRights) ügyvezető igazgatóját és a „Crisis in Zimbabwe Coalition” civil szervezet elnökét;

C.  mivel Okay Machisát valótlanságok közzétételével, hamisítással és csalással, és ily módon a „Kodifikáció és Reform” büntetőjogi törvény 31., 136. és 137. szakaszainak megsértésével, valamint azzal vádolták meg, hogy a szavazói regisztrációs igazolások hamisítása révén megpróbálta kijátszani a nyilvántartási hivatalt;

D.  mivel Okay Machisát a hararei és a rhodesville-i rendőrségen tartották fogva; mivel a legfelsőbb bíróság túlzott feltételek mellett engedélyezte az óvadék ellenében történő ideiglenes szabadlábra helyezést;

E.  mivel a ZimRights más tagjai – Leo Chamahwinya, az oktatási programokért felelős tisztviselő, valamint Dorcas Shereni, a highfieldi helyi iroda vezetője – szintén önkényes letartóztatásnak és bírósági zaklatásnak vannak kitéve, illetve a törvényszéki bíróság 2013. január 21-i határozata értelmében 2013. február 4-éig vizsgálati fogságban tartják őket;

F.  mivel Machisa, Chamahwinya és Shereni elfogását és letartóztatását követően 2012. december 13-án a rendőrség razziát tartott a ZimRights irodáiban;

G.  mivel ezek a letartóztatások csupán pár héttel azután történtek, hogy a ZimRights elítélte a rendőri brutalitás fokozódását Zimbabwében, és az illetékes hatóságokat sürgős fellépésre szólította fel ezen emberi jogi jogsértések kezelése érdekében;

H.  mivel aggodalomra ad okot a rendőrség által 2012. november 5-én, a szervezett bűnözés és a kínzás áldozatai számára orvosi és tanácsadói szolgáltatásokat nyújtó, bejegyzett orvosi klinika, a Zimbabwei Tanácsadó Csoport (CSU) irodájában tartott razzia és a személyzet három tagjának hivatalos vádemelés nélküli letartóztatása;

I.  mivel a gyülekezési és egyesülési szabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága minden demokrácia nélkülözhetetlen eleme, különösen, ha az alkotmányozási folyamat lezárásáról és a demokratikus választásokra való felkészülésről van szó;

J.  mivel a Zimbabwei Emberi Jogi Szövetség (ZimRights), a Tanácsadó Csoport (CSU), a „Zimbabwe Human Rights NGO Forum”, a Választási Erőforrási Központ (ERC), valamint a Melegek és Leszbikusok Zimbabwei Szövetsége (GALZ) azon zimbabwei nem kormányzati szervezetek közé tartoznak, amelyek ellen a rendőrség 2012-ben razziát tartott;

K.  mivel a Zanu-PF és az MDC párt között 2009 szeptemberében kötött hatalommegosztási megállapodást követően koalíciós kormány jött létre annak érdekében, hogy kijussanak a 2008-as törvényhozási és elnöki választásokat követő politikai holtpontról, és véget vessenek az emberi jogi jogsértéseknek;

L.  mivel a nemzeti egységkormány (GNU) globális politikai megállapodásában vállalta, hogy új alkotmányt hoz létre, tiszteletben tartja az emberi jogokat és a politikai tevékenységek szabad gyakorlását, valamint feléleszti a gazdaságot; mivel annak ellenére, hogy kérte az uniós korlátozó intézkedések feloldását, nem tartotta be a globális politikai megállapodásban vállalt kötelezettségeit, nehezen képes biztosítani az ország stabilitását, és a Zanu-PF szándékos akadályozása miatt nem sikerült hiteles választások révén megteremtenie a demokratikus átalakulás feltételeit;

M.  mivel egy hatékonyan működő emberi jogi bizottság felállítása fontos lépés lenne a globális politikai megállapodás és a békés és hiteles választásokra irányulóan megállapított menetrend végrehajtása szempontjából;

N.  mivel a Cotonoui Megállapodás 11b., 96. és 97. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartani a jó kormányzásra, a politikai hivatalok átláthatóságára és az emberi jogokra vonatkozó rendelkezéseket;

O.  mivel az ország gazdasági fellendülése továbbra is törékeny, és egyes állami politikák veszélyeztetik az Unió és Zimbabwe közötti jövőbeli gazdasági kapcsolatokat;

1.  elítéli az emberi jogok nem szűnő megsértését, ideértve az emberi jogi jogvédők politikai megfélemlítését, zaklatását és önkényes letartóztatását;

2.  felszólítja a zimbabwei hatóságokat, hogy bocsássák szabadon az emberi jogi tevékenységek folytatása miatt fogva tartott valamennyi emberi jogi jogvédőt, vessenek véget a bírósági zaklatásnak, valamint körültekintően vizsgálják ki az emberi jogi jogvédőket érő durva bánásmódot;

3.  felszólítja a zimbabwei hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon Dorcas Sherenit és Leo Chamahwinyát;

4.  felszólítja a zimbabwei hatóságokat, hogy minden körülmények között garantálják Okay Machisa, Leo Chamahwinya, Dorcas Shereni és Faith Mamutse testi és lelki épségét;

5.  felszólítja Zimbabwét, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ-közgyűlés által 1998-ban elfogadott, emberi jogvédőkről szóló ENSZ-nyilatkozatot, különösen annak 1. cikkét, amely kimondja, hogy „minden embernek joga van, egyénileg vagy másokkal együttműködésben, nemzeti és nemzetközi szinten az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét és megvalósítását elősegíteni, illetve ezekre törekedni”;

6.  emlékeztet arra, hogy a globális politikai megállapodás értelmében Zimbabwe elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy mind jogalkotása, mind pedig eljárásai és gyakorlatai meg fognak felelni a nemzetközi emberi jogi elveknek és jogszabályoknak;

7.  felszólítja a nemzeti egységkormányt, hogy a választások megtartása előtt módosítsa az elnyomó jogszabályokat, többek között az információhoz való hozzáférésről és a magánélet védelméről szóló törvényt, a közrendről és a közbiztonságról szóló törvényt, valamint a „Kodifikáció és Reform” büntetőjogi törvényt, mivel ezeket a jogszabályokat az alapvető jogok súlyos megcsorbításához használták fel;

8.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy Zimbabwe igazságügyi rendszere, amelyről széles körben elterjedt, hogy feltétlen híve a Zanu-PF pártnak, a mai napig változatlan;

9.  támogatja a választási törvény közelmúltban közzétett módosítása által felhatalmazott emberi jogi bizottság aktív részvételét a közelgő választásokban, mely bizottság feladata, hogy független és átlátható módon foglalkozzon a sürgető emberi jogi problémákkal, kivizsgálja az emberi jogokkal kapcsolatos panaszokat, tanácsokat adjon az emberi jogokat tiszteletben tartó jogalkotásról, valamint általánosságban támogassa és védje az emberi jogokat;

10.  elismeréssel fogadja a zimbabwei emberi jogi bizottság létrehozását, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bizottság nem kapott elegendő hatáskört arra, hogy függetlenül fellépve megvalósíthassa célkitűzéseit az országban tapasztalható, sürgető emberi jogi problémák kezelése terén;

11.  felszólítja a zimbabwei kormányt, hogy a célzott intézkedések felfüggesztése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket, többek között állítsa vissza a jogállamiságot, a demokráciát és az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint konkrétabban rendezzen békés és hiteles alkotmányozó népszavazást, és a nemzetközi normáknak megfelelően készítse elő a választásokat;

12.  ezzel összefüggésben sürgeti a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) aktívabb szerepvállalását; úgy véli, hogy ez a regionális szervezet fontos szerepet tölt be mint a globális politikai megállapodás kezese, többek között azáltal, hogy határozottan ösztönzi a megállapodás végrehajtását – különös tekintettel annak 13. cikkére –, a rendőrség és egyéb biztonsági szervek elfogulatlan fellépésének biztosítása érdekében;

13.  felhívja a SADC-t, hogy a soron következő, zimbabwei választások előtt értékelje az emberi jogok helyzetét és a SADC demokratikus választok lebonyolítására vonatkozó elveit és iránymutatásait;

14.  sürgeti, hogy már a korai időszakban és megfelelő számban alkalmazzanak – főként a SADC-t és a Pánafrikai Parlamentet képviselő – nemzetközi megfigyelőket, és hogy azok a választások előtt és után is maradjanak a helyszínen az erőszak és a megfélemlítés megakadályozása érdekében, és e tekintetben működjenek együtt az emberi jogi bizottsággal;

15.  támogatja az EU jelenleg érvényben lévő, célzott intézkedéseit, amelyek a zimbabwei politikai és emberi jogi helyzetre válaszul születtek, és amelyek keretében az EU évenkénti határozatok segítségével tarthatja folyamatos ellenőrzés alatt a zimbabwei kormány vezető tagjait; sürgeti a nemzeti egységkormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezen intézkedéseket kellő időben fel lehessen függeszteni;

16.  felszólítja az EU hararei küldöttségét, hogy továbbra is ajánlja fel segítségét Zimbabwe nemzeti egységkormányának az emberi jogok helyzetének javítása érdekében, hogy békés és hiteles választásokra kerülhessen sor azon normáknak megfelelően, amelyeket az EU valamennyi kereskedelmi partnerétől elvárna;

17.  sajnálja, hogy a négy kelet- és dél-afrikai állammal, köztük Zimbabwéval megkötött ideiglenes GPM nem tartalmaz emberi jogi záradékot; ismételten felszólít arra, hogy az EU által kötött kereskedelmi megállapodások kötelező érvényű emberi jogi záradékot tartalmazzanak, amely nem képezheti vita tárgyát; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy ezt a kérdést kezelje prioritásként a kelet- és dél-afrikai államokkal a teljes körű GPM megkötése céljából folytatott tárgyalások során;

18.  hangsúlyozza, hogy az EU fejlesztési együttműködésének (a Cotonoui Megállapodás 96. cikke) felfüggesztését a jelenlegi körülmények között fenn kell tartani, az EU-nak ugyanakkor továbbra is elkötelezetten támogatnia kell a helyi lakosságot;

19.  felhívja a Világbankot és Zimbabwét a nemzetközi bírósági ítéletek tiszteletben tartására;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EKSZ-nek, Zimbabwe kormányának és parlamentjének, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség kormányainak, a Világbanknak, a Nemzetközösség főtitkárának, valamint a Pánafrikai Parlamentnek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0024.