(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0147),

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. és 32. cikkére, amelyek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0105/2012),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. május 23-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0033/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 229.,2012.7.31., 145.o

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozóUnió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a Tudományos és Műszaki Bizottság által a tagállamok tudományos szakértői közül kijelölt szakértői csoport véleményének megismerését követően kidolgozott az Európai Bizottság javaslatára, a Szerződés 31. cikkével összhangban,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

az Európai Parlamenttel történt konzultációt(2) követően, a rendes jogalkotási eljárás keretében,[Mód. 2]

mivel:

(-1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikke szerint az Unió környezetpolitikája az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, és hozzájárul olyan célkitűzések eléréséhez, mint a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, valamint az emberi egészség védelme. [Mód. 3]

(1)  A vízfogyasztás az egyik módja annak, hogy az emberi testbe radioaktívkáros anyagok kerüljenek. Számos egészségügyi problémához vezethet, ha nyelés útján radioaktív izotópok vagy radionuklidok kerülnek a szervezetbe. A 96/29/Euratom tanácsi irányelv(3) szerint az ionizáló sugárzás kockázatával járó tevékenységek következtében a lakosság egészét érő sugárterheléshez való hozzájárulást az ésszerűen elérhető– figyelembe véve a hosszú távú halmozott kitettséget – a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. [Mód. 4]

(1a)  A radioaktív izotópok vízből való kiszűrése után a szűrők radioaktív hulladéknak minősülnek, amelyek ártalmatlanításáról körültekintéssel és a hatályos eljárásokkal összhangban kell gondoskodni. [Mód. 5]

(1b)  A radioaktív izotópok vízből való eltávolításának folyamata a nemzeti laboratóriumoktól, a mérések rendszeres frissítésétől és a kutatási eredményektől függ. [Mód. 6]

(1c)  Az ivóvízről szóló irányelv alapján a tagállamok által háromévente készítendő jelentésben nyújtott információk nem, vagy csak részben foglalják magukban az ivóvíz radioaktivitási szintjére vonatkozó adatokat. [Mód. 7]

(1d)  Az ivóvízkezelés költségeinek csökkentése érdekében megelőző intézkedésekre van szükség. [Mód. 8]

(2)  AzA lakosság magas szintű védelmének biztosítása érdekében indokolt az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének az emberi egészséggel kapcsolatos jelentősége miatt indokolt közösségi szintenvízre vonatkozó, indikátor jellegű minőségi előírásokat meghatározni, ésvalamint rendelkezni ezen előírások teljesülésének ellenőrzéséről. [Mód. 9]

(3)  A 98/83/EK tanácsi irányelv(4) I. mellékletének C. részében már meghatározásra kerültek a radioaktív anyagokkal kapcsolatos indikátor paraméterek, valamint a II. mellékletben a kapcsolódó ellenőrzési rendelkezések is. Az említett paraméterek azonban az Euratom-Szerződés 30. cikkében meghatározott alapvető előírások hatálya alá tartoznak.[Mód. 10]

(3a)  A határértékek a rendelkezésre álló tudományos ismereteken alapulnak, az elővigyázatosság elvének figyelembevétele mellett. Az értékeket oly módon választották ki, hogy biztosított legyen az, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz egész életen át biztonságosan fogyasztható legyen, a legérzékenyebb polgárokat véve alapul, és hogy biztosítani lehessen az egészségvédelem magas szintjét.i [Mód. 11]

(4)  Az emberi fogyasztásra szánt víz radioaktivitási szintjének ellenőrzésére vonatkozó követelményeket ezért helyénvaló olyan külön jogszabályban elfogadni, amely biztosítja, hogy a sugárvédelmia vízben található egyéb, a környezetre és az emberi egészségre káros hatással lévő vegyi anyagokra vonatkozó hatályos jogszabályokban foglalt követelményekkel összhangban kell megállapítani. Ez az intézkedés biztosítaná, hogy az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló jogszabályok az Euratom-Szerződés keretében egységesek, koherensek és teljesek legyenek. [Mód. 12]

(5)  Ezen,Ez az Euratom-Szerződés szerint elfogadott irányelv naprakésszé teszirendelkezései a 98/83/EK irányelvnek az ivóvíznekI. mellékletének C. részében előírt indikátor paramétereket, és meghatározza a radioaktív anyagokkal való szennyezésére vonatkozó rendelkezései helyébe lépnek.anyagok ivóvízben való előfordulásának monitoringjára vonatkozó szabályokat. [Mód. 13]

(6)  Abban az esetben, ha a meg nem felelés valamelyik indikátor paraméterrel kapcsolatos, az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy ez a meg nem felelés jelent-e kockázatot az emberi egészségre nézve, és amennyiben szükséges, korrekciós állapítania ennek okát, fel kell mérnie az emberi egészségre jelentett kockázat szintjét és a lehetséges fellépéseket, valamint az eredmények függvényében olyan intézkedéseket kell hoznia atennie, amelyekkel biztosítható az ebben az irányelvben meghatározott minőségi kritériumoknak megfelelő víz minőségének helyreállítására. A fogyasztókat megfelelő és alkalmas módon tájékoztatni kell az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről.Ezek a szükséges korrekciós intézkedések akár az érintett létesítmény bezárására is kiterjedhetnek, ha a vízminőség ilyen fellépést tesz szükségessé. Azon fellépésnek kell elsőbbséget adni, amely a problémát már forrásánál kezeli. A fogyasztókat haladéktalanul tájékoztatni kell a kockázatokról, a hatóságok által megtett intézkedésekről, valamint a korrekciós intézkedések hatásának kifejtéséhez szükséges időtartamról és várható idejéről. [Mód. 14]

(7)  A fogyasztókat megfelelő és alkalmaskönnyen hozzáférhető kiadványok útján teljes körűen és módon tájékoztatni kell az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. A helyi közigazgatási szervek gondoskodnak arról, hogy a fogyasztók számára folyamatosan elérhetőek legyenek a radioaktív szennyezés esetleges forrásai miatt kockázatoknak kitett területekre és a regionális vízminőségre vonatkozó információk. [Mód. 15]

(7a)  Az élelmiszeriparban hasznosított víznek ezen irányelv hatálya alá kell tartoznia.i [Mód. 16]

(8)  Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket, mivel az ilyen típusú vizekre speciális szabályokat határozott meg a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5), valamint a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6). A Bizottságnak azonban legkésőbb ezen irányelv hatálybalépése után két évvel a 2009/54/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot kell benyújtania a természetes ásványvizekre vonatkozó ellenőrzési követelményeknek az ezen irányelvben és a 98/83/EK irányelvben előírt követelményekkel történő összehangolása érdekében. A palackokba vagy tartályokba töltött, értékesítésre szánt víznek – a természetes ásványvizek kivételével – a célból történő ellenőrzése, hogy a radioaktív anyagok szintje megfelel-e az ezen irányelvben megállapított határértékeknek, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) előírt veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elveinek megfelelően kell, hogy történjék. [Mód. 17]

(9)  Minden egyes tagállamnak megalapozott programokat kell létrehoznia annak rendszeres ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak. [Mód. 18]

(10)  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének elemzésére használt módszereknek biztosítaniuk kell a kapott eredmények megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát. Az ilyen ellenőrzési programoknak a helyi igényekhez kell igazodniuk, és meg kell felelniük az ezen irányelvben megállapított ellenőrzési minimumkövetelményeknek. [Mód. 19]

(10a)  A természetes radioaktivitást és az emberi eredetű szennyezést eltérő módon, különböző dozimetriai kritériumok alapján kell kezelni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nukleáris tevékenységek nem vezetnek az ivóvízforrások szennyeződéséhez. [Mód. 20]

(11)  A 2001/928/Euratom bizottsági ajánlás(8) foglalkozik az ivóvíz radiológiai minőségével a radon és a radon hosszú felezési idejű bomlástermékei tekintetében, és helyénvaló e radionuklidokkal ebben az irányelvben foglalkozni.

(11a)  Az európai vízügyi politika koherenciájának biztosítása érdekében a radioaktív anyagok ellenőrzésénél alkalmazott, ezen irányelvben megállapított határértékeknek, gyakoriságoknak és módszereknek összeegyeztethetőeknek kell lenniük a 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(9) és a 98/83/EK tanácsi irányelvvel. Ezen túlmenően a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10), valamint a 2006/118/EK irányelv felülvizsgálatakor ezen irányelvre is hivatkoznak annak érdekében, hogy valamennyi típusú víztest esetében biztosítsák a radioaktív anyagokkal való szennyezéssel szembeni teljes körű védelmet, [Mód. 21]

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv meghatározza a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó harmonizált követelményeket állapítja meg azzal a céllal, hogy megvédje a lakosság egészségét a radioaktív anyagokkal szennyezett víz káros hatásaitól. Ez az irányelv megállapítja továbbá a radioaktív anyagok ellenőrzésének határértékeit, gyakoriságát és módszereit. [Mód. 22]

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a 98/83/EK irányelv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.

3. cikk

Hatály

Ez az irányelv aza 98/83/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó, az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott és 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított kivételekkel. [Mód. 24]

4. cikk

Általános kötelezettségek

A 96/29/Euratom irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfeleljen az ezen irányelvvel összhangban meghatározott határértékeknek. A tagállamok számára a Bizottság biztosítja a bevált módszerek útmutatóját.

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv megvalósítására szolgáló intézkedések semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az ivóvíz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését. [Mód. 25]

Olyan új technológiákat kell kifejleszteni, amelyek alkalmazásával a természeti katasztrófákat követően a nukleáris hulladékok a lehető legrövidebb időn belül eltávolíthatók a környezetből. [Mód. 26]

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ivóvízből kiszűrt radioaktív hulladékot a hatályos rendelkezéseknek megfelelően ártalmatlanítsák. A Bizottság iránymutatást nyújt a tagállamoknak erről az eljárásról. [Mód. 27]

A tagállamok kockázatelemzést végeznek azon radioaktívhulladék-lerakók esetében, amelyek hatással lehetnek a talajvízre vagy más ívóvízforrásra, vagy amelyeket természeti katasztrófák miatt károsodás fenyegeti. [Mód. 28]

A Bizottság vizsgálatot végez más vegyi anyagoknak az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal együttesen gyakorolt „koktélhatásáról”. E vizsgálat eredményei alapján a Bizottság naprakésszé teszi a vonatkozó jogszabályokat. [Mód. 29]

A Bizottság értékeli a 2000/60/EK irányelv tagállamokban történő végrehajtását. [Mód. 30]

5. cikk

Határértékek

A tagállamok az I. mellékletnek megfelelően – palackokba vagy tartályokba töltött, eladásra szánt víz esetében a 852/2004/EK rendeletben előírt veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elveinek sérelme nélkül – az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagok ellenőrzésére vonatkozóan határértékeket állapítanak meg.

6. cikk

Ellenőrzés

A tagállamok biztosítják az emberi fogyasztásra szánt víz rendszeres és pontos ellenőrzését a II. melléklettel összhangban annak ellenőrzése érdekében, hogy a radioaktív anyagok koncentrációja nem haladja meg az 5. cikkel összhangban meghatározott határértékeket. A lakosság hosszú távú halmozott kitettségét figyelembe vevő ellenőrzést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó 98/83/EK irányelv 7. cikkében meghatározott ellenőrzések keretén belül hajtják végre. Ez magában foglalja a víz sugártartalmának leírására és a vizsgálati stratégia optimalizálására szolgáló referenciavizsgálatokat, valamint a III. mellékletben megállapított módszerekkel összhangban végzett rendszeres elemzéseket. Az ellenőrzés keretében végzett rendszeres elemzések gyakorisága megállapítható a minden esetben kötelező referenciavizsgálatok eredményein alapuló kockázatelemzés alapján is. Ezekben az esetekben a tagállamok mind döntésük alapjáról, mind a vonatkozó referenciavizsgálatok eredményeiről tájékoztatják a Bizottságot, valamint hozzáférhetővé teszik őket a nyilvánosság számára. [Mód. 31]

7. cikk

Mintavételi helyek

8. cikk

Mintavétel és elemzés

1.  Az elfogyasztott víz minőségét képviselő minták vételezését és elemzését az egész év folyamán, a III. mellékletben megállapított módszerekkel összhangban kell végezni.

2.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi, az emberi fogyasztásra szánt víz mintáit elemző laboratórium rendelkezzen analitikai minőség-ellenőrzési rendszerrel. A tagállamok biztosítják, hogy e rendszert alkalmankéntévente legalább egyszer, szúrópróbaszerűen független, erre a célra az illetékes hatóság által jóváhagyott ellenőr ellenőrzés alá vesse. [Mód. 32]

2a.  Az ellenőrzések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) IV. fejezetével összhangban történik. Emberi tevékenységből eredő szennyezés esetén a díjakat a szennyező fizeti. [Mód. 33]

9. cikk

Korrekciós intézkedés és a fogyasztók értesítése

1.  Az 5. cikk szerinti határértékeknek való meg nem felelés esetén a tagállamok biztosítják az azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében.

1a.  Az atomerőművek és a környező területek vízben található radioaktív anyagokkal kapcsolatos kockázatelemzésére vonatkozó információkat elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. [Mód. 34]

1b.  A tagállamok biztosítják, hogy a 98/83/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében említett, a vizek minőségéről háromévente készítendő jelentések tartalmazzák az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal kapcsolatos információkat. [Mód. 35]

2.  Amennyiben az 5. cikk szerinti határértékek nem teljesülnek a radonra és a természetes forrásokból származó teljes indikatív dózisra megállapított határértékek, az érintett tagállam haladéktalanul megvizsgálja ennek, a tagállamok megvizsgálják, hogy ez a meg nem felelés kockázatot jelent-e az emberi egészségre jelentett kockázati szintjét, valamint a beavatkozási lehetőségeket, figyelemmel a helyben adott feltételekre. A megállapítások alapjánnézve. Abban az esetben, ha ilyen kockázat fennáll, a tagállam intézkedéseket tesz az ebben az irányelvben meghatározott vízminőségi kritériumoknak való megfelelés biztosításakorrekciós intézkedést hoz a vízminőség helyreállítása érdekében.

(2a)  Amennyiben nem teljesülnek a tríciumra és az emberi tevékenységekből származó teljes indikatív dózisra meghatározott határértékek, a tagállamok haladéktalanul vizsgálatot indítanak, amelynek keretében jellemzik a szennyezés természetét, mértékét és teljes dozimetriai hatását. A vizsgálat figyelembe veszi a szennyezés által várhatóan érintett valamennyi környezetet, valamint a kitettségi módok együttesét. Az érintett tagállam biztosítja a határértékeknek megfelelő víz helyreállításához szükséges korrekciós intézkedések végrehajtását. A megoldások előtérbe helyezik a szennyezés forrásának kezelését. Ezek a szükséges korrekciós intézkedések akár az érintett létesítmény bezárására is kiterjedhetnek, ha a vízminőség ilyen fellépést tesz szükségessé. Az érintett tagállam gondoskodik róla, hogy a korrekciós intézkedés költségeit a szennyező viselje. i [Mód. 36]

3.  A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikkel összhangban elvégzett elemzések eredményét nyilvánosságra hozzák, az interneten elérhetővé teszik és feltüntetik a 98/83/EK irányelv 13. cikkében említett jelentésekben. Amennyiben az emberi egészségre nézve fennálló kockázat nem tekinthető elhanyagolhatónak, a tagállam a felelős szereplővel vagy szereplőkkel együtt gondoskodik a fogyasztók azonnali értesítéséről, teljes körű tájékoztatást nyújtva a felmerülő problémák kezelésének módjáról, és ezeket a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozza és közzéteszi az interneten. Gondoskodnia kell arról is, hogy haladéktalanul alternatív, nem fertőzött vízutánpótlás álljon rendelkezésre. [Mód. 37]

9a. cikk

A 98/83/EK irányelv módosítása

A 98/83/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)  Az I. melléklet C. részében szereplő „Radioaktivitás” című szakaszt el kell hagyni.

(2)  A II. mellékletben szereplő A. táblázat (2) bekezdésének utolsó két mondatát el kell hagyni. [Mód. 38]

9b. cikk

A mellékletek felülvizsgálata

(1)  A Bizottság a tudományos és műszaki fejlemények alapján legalább ötévente felülvizsgálja a mellékleteket, és a tudományos és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a 9c. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosításokat fogadhat el.

(2)  A Bizottság – hivatkozva a figyelembe vett tudományos jelentésekre – közzéteszi a mellékletek módosítására vagy változatlanul hagyására vonatkozó döntésének okait. [Mód. 39]

9c. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az e cikkben meghatározott feltételek szerint.

(2)  A Bizottságnak a 9b. cikkben említett felhatalmazása …(12)-tól/től kezdődően ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9b. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az elfogadásról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 9b. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ez az időszak az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére további két hónappal meghosszabbítható. [Mód. 40]

9d. cikk

Tájékoztatás és jelentéstétel

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy megfelelő és naprakész tájékoztatás álljon a fogyasztók rendelkezésére az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről, nem csupán olyan esetekben, amikor az emberi egészségre jelentett kockázat nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(2)  Minden tagállam, amelynek vízrendszere ember okozta vagy természetes eredetű radioaktív szennyezésnek potenciálisan kitett területeken helyezkedik el, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló hároméves jelentésében a 98/93/EK irányelv 13. cikkében említettek szerint tájékoztatást nyújt az emberi fogyasztásra szánt vízben előforduló radioaktív anyagok koncentrációiról.

(3)  A Bizottság a Közösségben emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló jelentésébe – a 98/83/EK irányelv 13. cikkében említetteknek megfelelően – belefoglalja az emberi fogyasztásra szánt vízben előforduló radioaktív anyagokra vonatkozó tagállami megállapításokat. [Mód. 41]

10. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

1.  A tagállamok legkésőbb […]-ig(13) hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [egy évvel a 11. cikkben meghatározott időpontot követően – a pontos dátumot a Kiadóhivatal illeszti be] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. [Mód. 42]

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2.  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadnak.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt,

Az Európai Parlament részéről

az elnök

A Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 229., 2012.7.31., 145. o. (2) Az Európai Parlament 2013. március 12-i álláspontja. (3) A Tanács 96/29/Euratom irányelve (1996. május 13.) a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.). (4) A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.). (7) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29) az élelemiszer higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.). (8) A Bizottság 2001/928/Euratom ajánlása (2001. december 20.) a lakosságnak a radonnal szennyezett ivóvíznek való kiettsége elleni védelméről (HL L 344., 2001.12.28., 85. o.). (9) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12. ) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.). (10) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23. ) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról ( HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). (11) Az Európai parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.). (12) * Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja. (13) * Két évvel az ezen irányelv hatálybalépését követően.

A radonra, a tríciumra és az egyéb radioaktív anyagok esetében a teljes indikatív dózisra vonatkozó határértékek az emberi fogyasztásra szánt vízben

Radioaktivitás

1. megjegyzés: A trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével.
[Mód. 43]

A radioaktív anyagok ellenőrzése

1.  Általános elvek és ellenőrzési gyakoriság

A tagállam nem köteles az ivóvizet a trícium, a radon, valamint a természetes és a radioaktivitás és az emberi tevékenység okozta radioaktivitás szempontjából a teljes indikatív dózis meghatározása érdekében ellenőrizni. ha más ellenőrzés alapján megbizonyosodott arról, hogy mind a trícium, mind a számított teljes indikatív dózis szintje lényegesen a határérték alatt van. Az ivóvizet a radon szempontjából nem szükséges ellenőrizni, ha a tagállam az egyéb ellenőrzések alapján meggyőződött arról, hogy a radon szintje lényegesen a határérték alatt van. Ez esetekben a tagállam döntésének indokait – beleértve a másik elvégzett ellenőrzés eredményeit is – közli a Bizottsággal.

Az ellenőrzések referenciavizsgálatok és rendszeres elemzések keretében zajlanak.

A referenciavizsgálatokat az ivóvízellátásra szóló engedély iránti kérelemben foglalt utasítások szerint kell végrehajtani. Már üzemelő ellátó hálózatok esetében a tagállamok – mind a természetes radioaktivitás, mind az emberi tevékenységből származó radiológiai hatás esetén – a szolgáltatott vízmennyiségnek és a lehetséges kockázat mértékének függvényében meghatározzák a vizsgálatok elvégzésére vonatkozó határidőket. A referenciavizsgálatoknak lehetővé kell tenniük valamennyi érintett természetes és mesterséges radionuklid kimutatását és azok mennyiségének meghatározását.

Természetes radioaktivitás esetén legalább a következő 9 radionuklid mennyiségét meg kell határozni: urán-238, urán-234, rádium-226, radon-222, ólom-210, polónium-210, rádium-228 (adott esetben közvetlen származékeleméből, az aktínium-228-ból), aktínium-227 (adott esetben közvetlen származékeleméből, a tórium-227-ből).

Az emberi tevékenységek hatását illetően, a lehetséges szennyezési forrásokat fel kell kutatni, és e kutatás eredménye alapján össze kell állítani az ellenőrzendő radionuklidok listáját. A vizsgálati eredményhez kapcsolódó célzott ellenőrzéseken túlmenően a referenciavizsgálat minden esetben magában foglalja a trícium, a szén-14, a stroncium-90 és a plutóniumizotópok mérését, valamint a főbb mesterséges eredetű, gamma-sugárzó radionuklidok (többek között kobalt-60, jód-131, cézium-134, cézium-137, amerícium-241 stb.) aktivitásának ellenőrzésére szolgáló gamma-spektrometriai elemzést is.

A referenciavizsgálat eredményei alapján határozzák meg a rendszeres elemzések során alkalmazandó vizsgálati stratégiát. A referenciavizsgálatok eredményeire figyelemmel – amelyek alapján tökéletesíthető a mechanizmus –, a rendszeres elemzéseket a 4. pontban feltüntetett ellenőrzési gyakoriság szerint végzik el. [Mód. 44]

2.  Radon és trícium

Az ivóvizet a radon vagy a trícium szempontjából akkor kell ellenőrizni, ha a vízgyűjtőn belül radon- vagy tríciumforrás található, és más felügyeleti programok vagy vizsgálatok útján nem igazolható, hogy a radon- vagy tríciumszint lényegesen a 100 Bq/l határérték alatt van. Amennyiben szükség van a radon vagy a trícium ellenőrzésére, azt az ellenőrzési gyakoriság szerint kell elvégezni.

3.  Teljes indikatív dózis

Az ivóvizet a teljes indikatív dózis szempontjából akkor kell ellenőrizni, ha a vízgyűjtőn belül mesterséges vagy erőteljes természetes radioaktivitás van jelen, és más felügyeleti programok vagy vizsgálatok útján nem igazolható, hogy a teljes indikatív dózis szintje lényegesen a 0,1 mSv/év határérték alatt van. Amennyiben szükség van a mesterséges radionuklidszint ellenőrzésére, azt a táblázatban feltüntetett ellenőrzési gyakoriság szerint kell elvégezni. Amennyiben szükség van a természetes radionuklidszint ellenőrzésére, a tagállamok az ellenőrzés gyakoriságát a természetes radionuklidszintnek a különböző típusú vizekben tapasztalható időbeli eltéréseire vonatkozó összes rendelkezésre álló információ figyelembevételével határozzák meg. Az ellenőrzési gyakoriság a várható eltérésektől függően egyetlen ellenőrzési intézkedéstől az ellenőrzési gyakoriság szerinti gyakoriságig terjedhet. Amennyiben a természetes radioaktivitás esetében csak egyetlen ellenőrzésre van szükség, az ellenőrzést meg kell ismételni legalább akkor, ha bármilyen olyan változás történik az ellátással kapcsolatban, amely előreláthatólag befolyásolja az ivóvíz radionuklid-koncentrációját.

Amennyiben a határértékek teljesülésének biztosítása radionuklidoknak az ivóvízből történő eltávolításával járó módszerek útján történt, az ellenőrzést az ellenőrzési gyakoriság szerint kell elvégezni.

Amennyiben a tagállam az e pont első bekezdésében előírttól eltérő felügyeleti programok vagy vizsgálatok eredményeit használja fel az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében, akkor döntésének indokait – beleértve az említett felügyeleti programok vagy vizsgálatok vonatkozó eredményeit is – közli a Bizottsággal.[Mód. 45]

4.  Az ellenőrzési gyakoriságot a következő táblázat határozza meg:

TÁBLÁZAT

Szolgáltatóhálózatról szolgáltatott, emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzési gyakorisága

1. megjegyzés: Az ellátási terület az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz akár egy, akár több forrásból származhat, és amelyen belül a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2. megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján kell kiszámítani. A tagállamok az ellátási területen lakók számát is használhatják a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/nap/fő vízfogyasztást feltételezve, amennyiben az érintett vizet az adott vízgyűjtőn kívül nem forgalmazzák vagy azon kívülre nem szállítják. [Mód.46 ]

3. megjegyzés: Amennyiben lehetséges, az előírt számú mintavételezést időben és térben egyenletesen kell elosztani.

4. megjegyzés: A gyakoriságot az érintett tagállam határozza meg.

Mintavételi és analitikai módszerek

(1)  Természetes radioaktivitás

1.1  . A teljes indikatív dózis szempontjából való megfelelés vizsgálata természetes radioaktivitás esetén

A tagállamok a feltehetően a teljes indikatív dózis határértékének ellenőrzésére – a trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével – alkalmazhatnak az összes alfa-aktivitásra és az összes béta-aktivitásratúllépését okozó és részletesebb elemzést kívánó vizek meghatározására vonatkozó vizsgálati módszereket alkalmazhatnak A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a választott módszer nem ad álnegatív eredményt (a teljes indikatív dózisnak megfelelőnek tekintett víz, amelynek fogyasztása azonban a 0,1 mSv/év határértéket meghaladó dózisszintet eredményez). Az ellenőrzési stratégia figyelembe veszi a víz radiológiai jellemzőit vizsgáló elemzések eredményeit. [Mód. 47].

Amennyiben az összes alfa-aktivitás és az összes béta-aktivitás egyidejűleg kisebb, mint 0,1 Bq/l, illetve 1,0 Bq/l, a tagállam feltételezheti, hogy a teljes indikatív dózis alacsonyabb a 0,1 mSv/év határértéknél, és nincs szükség radiológiai vizsgálatra, kivéve, ha más forrásból tudomása van arról, hogy bizonyos radionuklidok jelen vannak az ivóvíz-ellátási rendszerben, és a teljes indikatív dózisnak a 0,1 mSv/év határértéket való túllépését okozhatják.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek az összes alfa-aktivitás és béta-aktivitás mérésén alapuló kimutatási technikákat kívánnak alkalmazni, figyelembe kell venniük az esetleges mérési korlátokat (például a kis energiájú béta-sugárzás kimutatásának hiányát), helyesen kell kiválasztaniuk azt az ajánlott értéket – különösen az összes béta-tevékenység esetében –, amely alatt a víz megfelelőnek minősül, továbbá figyelembe kell venniük a béta- és alfa-aktivitás összesített hatását. [Mód. 48]

Ha az összes alfa-aktivitás meghaladja a 0,1 Bq/l-t, vagy az összes béta-aktivitás meghaladja az 1,0 Bq/l-t, akkor meghatározott radionuklidok analízisére van szükség. A mérendő radionuklidokat a radioaktivitás valószínű forrásaira vonatkozó valamennyi releváns információ figyelembevételével a tagállamok határozzák meg. Mivel a magas tríciumszint más mesterséges radionuklidok jelenlétére utalhat, a tríciumot, az összes alfa-aktivitást és az összes béta-aktivitást ugyanazon a mintán kell mérni.

1.1.1.  Az ajánlott érték kiválasztása

Az összes alfa- és béta-aktivitásnak a fentiek szerinti vizsgálata helyett a tagállamok az ivóvízben jelen lévő radioaktivitás kimutatása érdekében a radionuklidok vizsgálatára más, megbízható módszereket is alkalmazhatnak. Ha valamelyik aktivitáskoncentráció meghaladja a vonatkozó referenciakoncentráció 20%-át, vagy a tríciumkoncentráció meghaladja a 100 Bq/l határértéket, további radionuklidok vizsgálatára van szükség. A mérendő radionuklidokat a radioaktivitás valószínű forrásaira vonatkozó valamennyi releváns információ figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.Az összes béta-aktivitást, illetve a (kálium-40 hozzájárulásának levonását követő) maradék összes béta-aktivitást illetően az 1 Bq/l ajánlott érték nem feltétlenül szavatolja a 0,1 mSv/év határérték betartását. A tagállamnak ellenőriznie kell az ólom210 és a rádium228 (nagyon erős radiotoxicitású, bétasugárzást kibocsátó két radionuklid) aktivitáskoncentráció értékét. Egy felnőtt fogyasztó esetében akkor érik el 0,1 mSv/év teljes indikatív dózist, ha a víz aktivitáskoncentrációjának értéke eléri a 0,2 Bq/l-t (a rádium228 és az ólom210 összes aktivitása tekintetében), vagyis az 1 Bq/l ajánlott érték egyötödét; az egy évnél fiatalabb gyermekek kritikus csoportjánál és napi 55 cl vízfogyasztással számolva akkor érik el a teljes indikatív dózist, ha a rádium228 aktivitása megközelíti a 0,02 Bq/l-t vagy az ólom210 aktivitása megközelíti a 0,06 Bq/l-t.

A tagállamoknak ellenőrizniük kell az ólom210 összes alfa-aktivitáshoz való hozzájárulását, mivel a 0,1 Bq/l ajánlott érték nem feltétlenül biztosítja a 0,1 mSv/év határérték betartását. Az egy évnél fiatalabb gyermekek kritikus csoportjánál és napi 55 cl vízfogyasztással számolva a teljes indikatív dózist akkor lépik túl, ha a polónium210 aktivitáskoncentráció értéke eléri a 0,02 Bq/l-t, vagyis a 0,1 Bq/l ajánlott érték egyötödét. [Mód. 49]

1.1.2.  Az alfa- és béta-aktivitás együttes hatásának figyelembevétele

A teljes indikatív dózis a vízben jelen lévő radionuklidokból azok alfa- vagy béta-bomlása nyomán keletkező dózisok összessége. A teljes indikatív dózis túllépésének megállapításához ezért az összes alfa- és összes béta-aktivitás ellenőrzésének eredményeit együttesen kell vizsgálni.

A tagállamok biztosítják a következő képlet betartását:

Összes alfa-aktivitás / ajánlott összes alfa-aktivitási érték + összes béta-aktivitás / ajánlott összes béta-aktivitási érték i [Mód. 50]

2.1.2  A teljes indikatív dózis kiszámítása

A teljes indikatív dózis az ivóvízellátó rendszerben kimutatott természetes és mesterséges eredetű radionuklidoknak az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa a trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével. A teljes indikatív dózist a 96/29/Euratom irányelv III. mellékletének A. táblázatában meghatározott radionuklid-koncentrációk és a felnőttekre érvényes dózisegyütthatóradionuklid-aktivitáskoncentrációk és dózisegyütthatók, vagy a tagállamok illetékes hatóságai által elismert, újabb keletű információk alapján kell kiszámítani. A számítást a lakosság sugárterhelésre legérzékenyebb, úgynevezett kritikus csoportjára vonatkozóan kell elvégezni a Bizottság által meghatározott fogyasztási típusok alapján. A természetes radionuklidok esetében e kritikus csoportot az 1 évnél fiatalabb gyermekek alkotják. Amennyiben a következő egyenlőtlenség teljesül, a tagállamok feltételezhetik, hogy a teljes indikatív dózis alacsonyabb a 0,1 mSv/év határértéknél, és további vizsgálatra nincs szükség: [Mód. 51]

(1)

ahol:

Ci(obs) = az i radionuklid megfigyelt koncentrációja

Ci(ref) = az i radionuklid referenciakoncentrációja

n = észlelt radionuklidok száma.

Ha az egyenlőtlenség nem teljesül, a határérték csak akkor tekintendő meghaladottnak, ha a radionuklidok a teljes év folyamán hasonló aktivitási koncentrációban folyamatosan kimutathatók. kapott eredmény reprezentatív jellegének biztosítása érdekében kiegészítő vizsgálatokat kell végezni. Minél nagyobb mértékű a határérték túllépése, annál nagyobb gyakorisággal kell ellenőrzéseket végezni. A tagállamok határozzák meg azon újbóli mintavétel mértékét, amely annak biztosításához szükséges, hogy a mért értékek az egész évi átlagos aktivitási koncentrációra nézve reprezentatívak legyenek., valamint azon betartandó határidőket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meggyőződjenek a teljes indikatív dózisra vonatkozóan előírt határérték tényleges túllépéséről. [Mód. 52]

A természetes radioaktivitás referenciakoncentrációja az ivóvízben1

1 Ez a táblázat a leggyakoribb természetes és mesterséges radionuklidokat tartalmazza Más radionuklidok referenciakoncentrációit a 96/29/Euratom irányelv III. mellékletének A. táblázatában meghatározott, a felnőttekre érvényes dózisegyüttható, vagy a tagállamok illetékes hatóságai által elismert, újabb keletű információk alapján lehet kiszámítani, 730 liter/év bevitelt feltételezve.A számítást a sugárterhelésre legérzékenyebb korcsoportra vonatkozóan kell elvégezni úgy, hogy a fogyasztó életkorától függetlenül az ne okozza a 0,01 mSv teljes indikatív dózis túllépését. A Bizottság megállapítja a különböző korcsoportok vízfogyasztását.i [Mód. 53]

Egy milligramm (mg) természetes urán 12,3 Bq U-238-at és 12,3 Bq U-234-et tartalmaz. Ez a táblázat kizárólag az urán radiológiai tulajdonságait veszi figyelembe, kémiai toxicitását nem.
[Mód. 53

(2a)  Az emberi tevékenységek radiológiai hatása

A mérendő radionuklidokat az emberi tevékenységből származó radioaktivitás esetleges forrásairól gyűjtött információk figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

(2a.1)  A trícium ellenőrzése

A referenciaelemzés keretében, valamint ha e paraméter időszakos ellenőrzésére van szükség, a trícium szintjének számszerűsítése érdekében külön elemzést végeznek. A 10 Bq/l-t meghaladó aktivitáskoncentrációs érték olyan rendellenességre utal, amelynek fel kell tárni a forrását, és amely más mesterséges radionuklidok jelenlétét is jelezheti. A 20 Bq/l határértékben megállapított küszöb túllépése esetén meg kell keresni a szennyezés okát és tájékoztatni kell a nyilvánosságot. A 0,01 mSv/év határértéknek megfelelő referenciakoncentráció 680 Bq/l (500 Bq/l, ha a magzatot is figyelembe vesszük). [

(2a.2)  Az emberi tevékenységekhez kapcsolódó teljes indikatív dózis kiszámítása

A teljes indikatív dózis az ivóvízellátó rendszerben kimutatott, emberi tevékenységből származó radionuklidoknak – a tríciumot is beleértve – az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa.

A teljes indikatív dózist a 96/29/Euratom irányelv III. mellékletének A. táblázatában meghatározott radionuklid-aktivitáskoncentrációk és a dózisegyütthatók, vagy a tagállamok illetékes hatóságai által elismert, újabb keletű információk alapján kell kiszámítani. A számítást a Bizottság által megállapított átlagos fogyasztás alapján a sugárzásnak leginkább kitett, ún. kritikus népességcsoportra nézve végzik el.

A tagállamok alkalmazhatják a 0,01 mSv/év határértéknek megfelelő referenciakoncentrációkat. Ebben az esetben, ha a következő egyenlőtlenség teljesül, a tagállamok feltételezhetik, hogy a határértéket nem lépték túl, és további vizsgálatra nincs szükség:

ahol:

Ci(obs) = az i radionuklid megfigyelt koncentrációja

Ci(ref) = az i radionuklid referenciakoncentrációja

n = észlelt radionuklidok száma.

Ha az egyenlőtlenség nem teljesül, a kapott eredmény érvényességének ellenőrzése és a szennyezés forrásának meghatározása érdekében haladéktalanul kiegészítő elemzéseket kell végezni. [Mód. 54]

Az emberi eredetű radioaktivitás referenciakoncentrációja az ivóvízben1

1 Ez a táblázat a leggyakoribb mesterséges radionuklidokat tartalmazza. A többi radionuklidra vonatkozó referenciakoncentrációkat a 96/29/Euratom irányelv III. mellékletének A. táblázatában meghatározott dózisegyütthatók vagy a szóban forgó tagállam illetékes hatóságai által elismert, újabb keletű információk alapján kell kiszámítani. A számítást a leginkább kitett korcsoportra nézve kell elvégezni, mivel így a fogyasztó életkorától függetlenül biztosítható a 0,01 mSv teljes indikatív dózis tiszteletben tartása. A Bizottság megállapítja a különböző korcsoportok vízfogyasztását.

[Mód55. ]

3.  Módszertani követelmények

A következő radioaktív paraméterek esetében a vizsgálati módszerrel szemben követelmény, hogy legalább arra képes legyen, hogy a határértéknek megfelelő koncentrációkat az alább meghatározott kimutatási határral mérje.

1. megjegyzés: A kimutatási határt az ISO 11929-7 („A kimutatási határ és a döntési határértékek meghatározása az ionizáló sugárzás méréséhez. 7. rész: Alapok és alkalmazások”) szabvány szerint, 0,05-os első- és másodfajú hiba feltételezésével kell meghatározni.

2. megjegyzés: a mérési bizonytalanságokat teljes standard bizonytalanságként vagy kiterjesztett standard bizonytalanságként, 1,96-os kiterjesztési tényezővel, az „Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez” című ISO-útmutató (ISO, Genf, 1993, javított utánnyomás: Genf, 1995) alapján kell kiszámítani és megadni.

3. megjegyzés: a radon és a trícium kimutatási határa a 100 Bq/l határérték 10%-a. 20 Bq/l határérték 50%-a.

4. megjegyzés: az összes alfa-aktivitás és az összes béta-aktivitás kimutatási határa a 0,1 Bq/l, illetve az 1,0 Bq/l vizsgálati érték 40%-a. Ezek az értékek kizárólag a rendkívül nagy radiotoxicitású radionuklidok (ólom-210, rádium-228 és polónium-210) jelentős hatásának kizárását követően használhatók fel.

5. megjegyzés: Ez a kimutatási határ csak a rutinvizsgálatra vonatkozik; olyan új vízforrás esetében, amelyben a Ra-228 ésszerűen meghaladhatja a referenciakoncentráció 20%-át, a kimutatási határnak az első ellenőrzéskor a Ra-228-ra vonatkozó nuklidspecifikus mérések esetében 0,02 Bq/l-nek kell lennie. Ez érvényes arra az esetre is, ha megismételt ellenőrzésre van szükség.

6. megjegyzés: Az U-ra vonatkozó kimutatási határ alacsony értékét az urán kémiai toxicitásának figyelembevétele indokolja.[Mód. 56]