Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2010(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0043/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0043/2013

Viták :

PV 12/03/2013 - 15
CRE 12/03/2013 - 15

Szavazatok :

PV 13/03/2013 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0081

Elfogadott szövegek
PDF 229kWORD 30k
2013. március 13., Szerda - Strasbourg
2014. évi költségvetési iránymutatások – III. szakasz
P7_TA(2013)0081A7-0043/2013

Az Európai Parlament 2013. március 13-i állásfoglalása a 2014. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz - Bizottság (2013/2010(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312.,313. és 314. cikkére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (a továbbiakban: intézményközi megállapodás)(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2);

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének új tervezetéről szóló, 2012. december 12-i állásfoglalására,(3)

–  tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(4), és az ahhoz kapcsolódóan a Parlament, a Tanács és a Bizottság által kiadott három együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata II. címének 7. fejezetére,

–  tekintettel a Tanács Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumról szóló, 2012. június 29-i és 2012. október 19-i következtetéseire,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0043/2013),

A.  mivel a Lisszaboni Szerződés jelentős új előjogokkal ruházza fel az Európai Uniót olyan területeken, mint a külső fellépés, a sport, az űrpolitika, az éghajlat-változási politika, a környezetvédelem, az idegenforgalom és a polgári védelem;

B.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke értelmében a többéves pénzügyi keretről a Szerződés rendelkezik, és azt tanácsi rendelet formájában kell elfogadni, amelyről a Tanács az Európai Parlamentnek a tagjai többségével elfogadott egyetértését követően, egyhangúlag határoz;

C.  mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret 2013 végén lezárul, és mivel 2014-nek már az új többéves pénzügyi keret alkalmazása első évének kell lennie;

D.  mivel 2013 az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló új rendelet alkalmazásának első éve;

Háttér

1.  tudomásul veszi az Európai Tanács következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. február 8-i következtetéseit; kitart amellett, hogy amennyiben az Európai Parlament még nem adta egyetértését az új többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez, az Európai Bizottságnak először is a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretre vonatkozó saját javaslatai alapján el kell készítenie a 2014-es költségvetés tervezetét, ezt követően pedig – amennyiben nem születik megállapodás az új többéves pénzügyi keretről – a Szerződés 312. cikke (4) bekezdésének és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló jelenlegi intézményközi megállapodás 30. cikkének megfelelően kell kiigazítania a javaslatát;

2.  emlékeztet rá, hogy amennyiben ez év végéig nem születik megállapodás a következő többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről, a Szerződés 312. cikkének (2) bekezdése (a többéves pénzügyi keretet a Tanács csak az Európai Parlament egyetértését követően fogadhatja el), 312. cikkének (4) bekezdése (az aktuális többéves pénzügyi keret utolsó évére meghatározott felső határ alkalmazásának előirányozása, amennyiben nem jön létre kellő időben megállapodás a következő többéves pénzügyi keretről) és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, jelenlegi intézményközi megállapodás 30. cikke alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy egy új rendelet elfogadásáig rögzített, évi 2%-os deflátor alapján történő éves kiigazítás mellett a 2013-as felső határok maradnak érvényben; ismételten rámutat, hogy ebben az esetben kész gyors megállapodásra jutni a Tanáccsal és a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy legyenek érvényes jogalapok az uniós programok és szakpolitikák 2014-es végrehajtására;

3.  elismeri, hogy nehéz általános iránymutatásokat meghatározni a 2014. évi költségvetésre vonatkozóan, miközben még nagy a bizonytalanság a 2014-es kötelezettségvállalások felső határának szintjét illetően; hangsúlyozza, hogy ez a 2014-es árakon 142,540 milliárd eurótól (a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretnek az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetései alapján történő elfogadása esetén) 155,5 milliárd euróig terjedhet (amennyiben a 2013-as felső határ kerül meghosszabbításra);

4.  megjegyzi, hogy a gazdasági és pénzügyi válság miatt konszenzus alakult ki az európai politikai vezetők körében arra vonatkozóan, hogy fokozni kell a gazdasági, költségvetési, pénzügyi és banki integrációt és jobb kormányzásra van szükség, továbbá a válság rámutatott, hogy az államháztartások helyreállítása érdekében szükség van a növekedés ösztönzésére; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés csökkentése ellentétben állna ezekkel a politikai célkitűzésekkel;

A kifizetések elégséges és reális szintje

5.  véleménye szerint a kifizetések elégséges és reális szinten történő meghatározása a költségvetési ciklus elején elkerülhetővé tenné a – különösen a 2012. évi költségvetés esetében tapasztalt – szükségtelen bonyodalmakat a költségvetés végrehajtása közben;

6.  emlékeztet rá, hogy a Tanács tárgyalásokon képviselt hajthatatlan álláspontja miatt a kifizetések 2013. évi költségvetésben meghatározott általános szintje 5 milliárd euróval alacsonyabb, mint a kifizetési szükségletekre vonatkozó becslések a Bizottság költségvetési tervezetében; hangsúlyozza, hogy a Bizottság javaslata a tagállamok által nyújtott 2013-as előrejelzések lefelé történő módosításán, valamint azon a feltételezésen alapult, hogy az összes, 2012-ben beérkező kifizetési igényt a 2012-es költségvetésből teljesítik; ezért mély aggodalmát fejezi ki a kifizetési előirányzatok 2013. évi költségvetésben szereplő szintje miatt, és úgy véli, hogy az előirányzatok e szintje nem lesz elegendő a 2013-ban felmerülő tényleges kifizetési igények fedezésére, mivel a 2013. évi költségvetésben a kifizetések többéves pénzügyi keret szerinti felső határa alatt rendelkezésre álló tartalék 11,2 milliárd eurót tesz ki, miközben a 2012-bõl átvitt további kifizetési igények önmagukban elérik a 16 milliárd eurót; figyelmeztet rá, hogy a kifizetések évenkénti folyamatos és túlzott mértékű elhalasztása jelentős problémákhoz fog vezetni a későbbi években;

7.  a legnagyobb politikai jelentőséget tulajdonítja a Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 decemberében, a legmagasabb politikai szinten aláírt együttes nyilatkozatoknak, amelyek szerves részét képezik a költségvetési hatóság két ága között a 2013. évi költségvetés tekintetében elért megállapodásnak, és amelyek értelmében a 2013-as uniós költségvetésben biztosítani kell a szükséges kiegészítő kifizetési előirányzatokat annak érdekében, hogy az Unió ki tudja fizetni számláit és meg tudja őrizni politikai hitelességét és fizetőképességét;

8.  emlékeztet rá, hogy a 2012. évi kifizetésekről szóló együttes nyilatkozattal összhangban a Bizottság 2013-ban mihamarabb költségvetés-módosítási tervezetet terjeszt elő, amelynek az lesz az egyetlen célja, hogy fedezze az összesen 2,9 milliárd euróra rúgó, felfüggesztett 2012-es kérelmeket és egyéb függőben lévő jogi kötelezettségeket, a 2013. évi költségvetés megfelelő végrehajtásának sérelme nélkül; emlékeztet rá, hogy 2012 novemberében és decemberében a Bizottsághoz összesen 16 milliárd euró értékben érkeztek be megosztott irányítás keretében benyújtott kiegészítő kifizetési kérelmek, melyeket 2013-ban kell teljesíteni; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy – a 2014. évi költségvetési eljárással való ütközés elkerülése érdekében – haladéktalanul, legkésőbb 2013. március végéig terjessze elő ezt a költségvetés-módosítási tervezetet;

9.  felhívja továbbá a Bizottságot és a Tanácsot, hogy építő módon működjenek együtt a Parlamenttel, hogy az előrejelzés pontosságának javítása és a valószerű és elegendő költségvetési becslésekben való megállapodás révén elkerüljék e helyzet megismétlődését a jövőbeni költségvetési ciklusok során, amely megállapodás világos és részletes információkat tartalmaz valamennyi kifizetési becslés jellegéről;

10.  ezzel összefüggésben ismételten kéri a Bizottságot, hogy havonta tegyen (tagállamonkénti és alaponkénti bontásban) jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által a strukturális alapok, a kohéziós alap, a vidékfejlesztési alap és a halászati alap tekintetében tett kifizetési igényekről; az intézmények által közösen megállapított kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzését az ezekben a havi jelentésekben található információkra kell alapozni;

11.  sürgeti továbbá, hogy mihamarabb hozzanak létre egy, a kifizetésekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot, amely a 2013-as költségvetési eljárás kapcsán tartott, a kifizetésekkel foglalkozó intézményközi megbeszélések tapasztalataira épít; határozott meggyőződése, hogy az ilyen találkozók politikai szinten hasznosak a kifizetési igényekre vonatkozó adatok és becslések pontosságával kapcsolatos lehetséges félreértések elkerüléséhez; meggyőződése, hogy a munkacsoportnak kiemelt kérdésként kell foglalkoznia a megosztott irányítás alá tartozó kiadások tekintetében a tagállamok hatóságai által adott előrejelzések és a kifizetési előirányzatoknak a Tanács által a költségvetési tárgyalások során kollektív módon előírt szintje közötti szakadékkal; kéri, hogy a kifizetésekkel foglalkozó első intézményközi megbeszélésre 2013 első felében kerüljön sor;

12.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár 2012 végén 99%-os volt a kifizetések végrehajtási szintje, az elmúlt évben 10 milliárd euróval nõtt és most elõször 217,3 milliárd eurót ért el a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintje; arra számít, hogy a fennálló kötelezettségvállalások szintje 2013 végére még magasabb lesz; óva int az ellen, hogy a fennálló kötelezettségvállalások problémáját a kötelezettségvállalások automatikus visszavonására vonatkozó szabály túl szigorú alkalmazásával próbálják megoldani, mivel ez ellentétes volna az Európai Tanács által 2012-ben elhatározott Növekedési és Munkahely-teremtési Paktummal; úgy véli, hogy ebben az évben a kifizetésekkel foglalkozó intézményközi találkozók során mélyrehatóan meg kell vizsgálni a kötelezettségvállalási és a kifizetési elõirányzatok közötti különbséget, párbeszédet kell kialakítani a Bizottsággal a fennálló kötelezettségvállalások összetételének egyértelmű tisztázására, valamint fel kell mérni, hogy a fennálló kötelezettségvállalások terén elért jelenlegi csúcs főként a gazdasági válságnak tudható-e be vagy általánosabb strukturális problémákra utal; amennyiben ez utóbbira következtetnek, arra szólítja fel az intézményeket, hogy működjenek együtt és fogadjanak el megfelelő tervet a példátlan szintű fennálló kötelezettségvállalások kérdésének a következő többéves pénzügyi keret során való kezelésére; ragaszkodik ahhoz, hogy a Tanács tartózkodjon a kifizetési szintek tényleges igények és jogi kötelezettségek figyelembevétele nélkül történő, előzetes meghatározásától; megállapítja továbbá, hogy a fennálló kötelezettségvállalások időbeli elhatárolása valójában akadályozza azt, hogy az uniós költségvetés átlátható legyen, és egyértelműen bemutassa, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok egy adott költségvetési évben;

13.  emlékeztet rá, hogy 2014 átmeneti év két többéves pénzügyi keret között, és elvárja, hogy a Bizottság a 2014-re vonatkozó pénzügyi programozásával egyidejűleg mélyrehatóan és realista módon értékelje a kötelezettségvállalások szintjét, szem előtt tartva, hogy még ha a többéves pénzügyi keret végrehajtása az első évben lassabban is halad, mint a végén, és következésképpen a többéves pénzügyi keret első időszakában kevesebb kifizetésre van szükség, mint a végén, 2013 végén mindenképpen nyomatékosan foglalkozni kell a fennálló kötelezettségvállalások kérdésével;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy a 2014-es költségvetési tervezet elfogadásakor biztosítson világos és tényszerű bizonyítékokat az előirányzatok általa javasolt szintje és az Európai Tanács által 2012 júniusában elfogadott Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum végrehajtása közötti összefüggésre vonatkozóan; kéri az intézményeket, hogy tökéletesítsék a pénzügyi válság által különösen sújtott egyes tagállamok tekintetében meglévő előírásokat, hogy tovább javuljon a strukturális és kohéziós alapok felhasználására való képességük, és megelőzhető legyen a kötelezettségvállalások várhatóan hatalmas mértékű visszavonása;

15.  kitart amellett, hogy a 2013. évi költségvetési tárgyalások ismételten bebizonyították, hogy az uniós költségvetés finanszírozása – ahol is a nemzeti hozzájárulások az uniós bevételek több mint 75%-át adják – ellentétes a Szerződés betűjével és szellemével, és teljesen függővé teszi az uniós költségvetést a nemzeti költségvetésektől, ami különösen káros lehet akkor, amikor a nemzeti költségvetésekben megszorításokkal élnek; sürgeti az uniós bevételek szerkezetének reformját olyan új, tényleges saját források bevezetése révén, mint például a pénzügyi tranzakciós adó és az új uniós héa; emlékeztet rá, hogy támogatja a saját bevételek rendszerének reformjára vonatkozó bizottsági javaslatot;

Az uniós költségvetés szerepe az Európa 2020 stratégia megvalósításában, valamint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés biztosításában

16.  emlékeztet rá, hogy a tervek szerint 2014 az új többéves pénzügyi keret megvalósításának első éve, ezért az új programozási időszak sikeres elindítása szempontjából fontos év; ezért úgy gondolja, hogy 2014-ben az uniós költségvetésnek elsősorban a gazdasági növekedés és a versenyképesség fenntartására, a foglalkoztatás fellendítésére, valamint a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre kell összpontosítania;

17.  emlékeztet az uniós költségvetés sajátos jellegére, amely az EU GDP-jének mindössze 1%-át teszi ki, és amely magas tőkeáttételi hatást gyakorló beruházási költségvetés; kiemeli, hogy annak 94%-a az Unió politikáin és programjain keresztül visszakerül a tagállamokhoz és az uniós polgárokhoz, ezért nem plusz teherként kell rá tekinteni, hanem mint az európai beruházások, a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésének eszközére; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés hozzájárulása nélkül a közberuházások a régiók és a tagállamok számára minimálisra csökkennének vagy lehetetlenné válnának; úgy véli, hogy az uniós költségvetés bárminemű csökkenése elkerülhetetlen módon növelné az egyenlőtlenségeket és gátolná a teljes uniós gazdaság növekedését, versenyképességét és kohézióját, valamint aláásná a szolidaritás alapvető uniós értékének elvét; úgy véli, hogy a „több Európát” kérésnek nincs értelme olyankor, amikor azt az európai uniós alapok drasztikus csökkentésére irányuló javaslatok kísérik;

18.  elismeri a nemzeti szintű, folyamatos gazdasági és költségvetési megszorításokat és a tagállamok által a költségvetésük konszolidációjára tett erőfeszítéseket; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az uniós költségvetés a beruházások és a szolidaritás megteremtésének hatékony eszköze, amely európai és nemzeti szinten is bizonyítottan hozzáadott értékkel bír; meggyőződése szerint gazdasági nehézségek idején még fontosabb az, hogy a költségvetés képes fellendíteni a gazdasági növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést, mivel ezzel megteremti a konszolidációra irányuló erőfeszítések sikerének feltételeit, az uniós költségvetésre pedig úgy kell tekinteni, mint a válságból való kilábalás lényeges eszközére;

19.   hangsúlyozza az olyan, magas színvonalú oktatási rendszerek bevezetéséhez kapcsolódó pénzügyi támogatások és tevékenységek fellendítésének szükségességét, amelyek ötvözik a gyakorlati képzést és a szakképzést; a fiatalok munkanélkülisége elleni hatékony küzdelem érdekében a szakképzés terén a tagállamok közötti együttműködés fokozását kéri; emlékeztet ezzel kapcsolatosan az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatra;(5)

20.  emlékeztet arra, hogy a 2008 óta hozott makrogazdasági pénzügyi stabilizációs intézkedések egyelőre nem vetettek véget a gazdasági és pénzügyi válságnak; úgy véli ezért, hogy Európában a növekedéshez való visszatéréshez és a munkahelyteremtéshez a tagállamoknak tovább kell folytatniuk a fenntartható és inkluzív növekedési potenciál kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseiket, többek között az oktatás, az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás előmozdítása révén; a megoldás részét kell képeznie egy jól célzott, szilárd és elégséges uniós költségvetésnek, amelyre szükség van ahhoz, hogy további segítséget lehessen nyújtani a nemzeti erőfeszítések koordinálásához és kibővítéséhez;

21.  felhívja ennélfogva a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a nemzeti konszolidációs erőfeszítés és a megfelelő prioritások szerint kialakított uniós költségvetés hozzáadott értéke közötti szinergiákat, lehetővé téve a legmagasabb szinten már vállalt politikai kötelezettségek végrehajtását; emlékeztet rá, hogy a politikai kötelezettségvállalások és prioritások végrehajtása sokkal hatékonyabb, ha szinergia alakul ki a nemzeti és az uniós költségvetések között, és hangsúlyozza a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterével foglalkozó európai parlamenti hét keretében a tagállamok és az Unió közös gazdasági és költségvetési irányvonalairól folytatott, parlamentközi viták jelentőségét;

22.  felkéri a Bizottságot, hogy a 2014-es költségvetési tervezet benyújtásakor foglalkozzon kellőképpen az uniós költségvetés európai szemeszter folyamatában betöltött szerepével; különösen felhívja a Bizottságot, hogy szolgáltasson tényszerű és konkrét adatokat arról, hogy az általa javasolt uniós költségvetési tervezet miképpen játszhat folyamatindító, katalizátor, szinergia-előmozdító és kiegészítő szerepet az európai szemeszter keretében meghatározott prioritások végrehajtására indított helyi, regionális és nemzeti szintű beruházások vonatkozásában;

23. úgy véli, hogy az uniós kiadások többsége rendelkezik méretgazdaságosságot létrehozó potenciállal, és nemzeti szinten automatikusan a lehetséges megtakarítások megfontolásához kell vezetniük, melyek jelentősen könnyítenének a tagállamok államháztartásain;

24.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió rendelkezésére álló összes eszközt és fellépést ki kell használni a tagállamok válságból való kilábalásának elősegítése és jövőbeni válságok megakadályozása érdekében; hangsúlyozza a három európai felügyeleti hatóságnak a költségvetési rendeletre vonatkozó menetrend és a felügyeleti struktúrák átfogó megvalósítása terén betöltött központi szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy 2014. évi költségvetési tervezetében elegendő finanszírozást javasoljon e három ügynökség számára, és a vonatkozó rendeletek 2014 januárjára végrehajtandó értékelése és felülvizsgálata során olyan új finanszírozási modellt irányozzon elő számukra, amely fokozza a függetlenségüket, ugyanakkor megóvja az uniós költségvetés egységességét;

25.  felhívja a figyelmet a 2014. évi prioritások kiválasztásának stratégiai hatására, minthogy az lesz a következő többéves pénzügyi keret első éve; hangsúlyozza, hogy az EU-nak a munkahelyteremtés érdekében sürgősen elő kell mozdítania a növekedést és a versenyképességet, különös tekintettel a fiatalokra;

26.  ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégiának az új (2014 és 2020 közötti) többéves pénzügyi keret középpontjában kell állnia, és sürgeti a Bizottságot, hogy a 2014. évi költségvetésben soroljon a prioritások közé és egyértelműen jelenítsen meg valamennyi kapcsolódó beruházást, hangsúlyt fektetve a tudásháromszöggel (oktatás, kutatás, innováció), az infrastruktúrákkal, a kkv-kkal, a megújuló energiaforrásokkal, a fenntartható fejlődéssel, a vállalkozói készséggel, a foglalkoztatással – különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására –, a készségekkel, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval kapcsolatos beruházásokra;

27.  helyteleníti a Tanács szokásos horizontális csökkentéseit, és figyelmezteti a Tanácsot, hogy álljon ellen az efféle mesterséges csökkentések kísértésének; különleges figyelmet fog fordítani arra, hogy a növekedést és a versenyképességet előmozdító politikák és programok számára megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat biztosítsanak;

28.  folytatni kívánja a Bizottság azon szándékának mélyreható vizsgálatát, mely szerint csökkenti az uniós intézmények személyzetének létszámát, és emlékeztet arra, hogy ezt általános célnak kell tekinteni; megjegyzi, hogy ezek az intézkedések káros hatással járhatnak az uniós fellépések és programok gyors, rendszeres és hatékony végrehajtására; úgy véli, hogy az igazgatás hatékonyságát biztosítani, sõt, fokozni kell; úgy véli, hogy a személyzet létszámának rövid vagy hosszú távú felülvizsgálatakor minden esetben előzetes hatásvizsgálatra kell építeni, és figyelemmel kell lenni többek között az Unió jogi kötelezettségeire, valamint az intézmények Szerződésekből eredő új hatásköreire és megnövekedett számú feladataira; emlékeztet a decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatra, különösen a mellékletében szereplő közös megközelítésre és az új feladatokkal megbízott ügynökségekre vonatkozó kitételeire;

o
o   o

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0486.
(4) HL L 66., 2013.3.8.
(5) COM(2012)0729.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat