Az Európai Parlament,

–  tekintettel a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 26. cikkére,

–  tekintettel a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetre (D 024615/02) (a továbbiakban: a bizottsági rendelettervezet);

–  tekintettel az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által összeállított, az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben való felhasználás esetén az emberi egészséget esetleg veszélyeztető természetes összetevőket tartalmazó növényi anyagok jegyzékére(3),

–  tekintettel a Bizottság élelmiszerügyi tudományos bizottsága által a tujonról kiadott 2002. február 2-i véleményre(4),

–  tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(5) 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkének (2) és (3) bekezdésére, valamint (4) bekezdése c) pontjára,

A.  mivel a szeszes italok a 110/2008/EK rendelet II. mellékletében rögzített meghatározások szerinti kategóriákba sorolhatók;

B.  mivel a 110/2008/EK rendelet mellékletei a rendelet 26. cikke értelmében a Bizottság által ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében meghozott intézkedések révén módosíthatók;

C.  mivel a 110/2008/EK rendelet (2) preambulumbekezdése értelmében a szeszes italok ágazatára vonatkozó intézkedéseknek a szeszes italok Európai Unióban és a világpiacon megszerzett hírnevének megőrzésére kell törekedniük azzal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat;

D.  mivel a 110/2008/EK rendelet (6) preambulumbekezdése értelmében a szeszes italok meghatározásainak akkor is tiszteletben kell tartaniuk a minőséget biztosító hagyományos módszereket, ha például a meghatározások hiánya vagy elégtelensége miatt kiegészítik vagy naprakésszé teszik azokat;

E.  mivel a hagyományosan több tagállamban is gyártott abszintot mindmáig nem minősítették a 110/2008/EK rendelet II. melléklete szerinti kategóriának;

F.  mivel a rendelettervezet 1. cikkének c) pontjában a Bizottság azt javasolja, hogy a 110/2008/EK rendelet II. mellékletébe illesszék be az abszint meghatározását, amely literenként 0,5 grammban írná elő a minimális anetoltartalmat;

G.  mivel az abszintról köztudott, hogy olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű párlat, amelyet fehér ürömmel (Artemisia absinthium L.), bárányürömmel (Artemisia pontica L.), ánizzsal (Pimpinella anisum L.), édesköménnyel (Foeniculum vulgare Mill.) vagy más gyógynövényekkel ízesítenek attól függően, hogy az adott régióban melyik áll rendelkezésre;

H.  mivel a gyógynövények elterjedésétől és a különféle fogyasztói preferenciáktól függően az egyes tagállamok hagyományos abszintgyártási szokásai bizonyos mértékig eltérnek egymástól, így nem minden hagyományos recept ír elő minimális anetoltartalmat, és a jelenleg forgalmazott termékek közül soknak az anetoltartalma nem éri el a Bizottság által javasolt 0,5 g/l-es szintet;

I.  mivel a bizottsági rendelettervezet hatálybalépését követően ezen abszintváltozatok gyártói az újonnan bevezetett meghatározás miatt vagy nem használhatnák tovább az „abszint” megnevezést, vagy kénytelenek lennének megváltoztatni régóta alkalmazott receptúrájukat, illetve akár hagyományos előállítási módszereiket is;

J.  mivel a belső termékjellemzők ily módon történő megváltoztatása zavarhatja a fogyasztókat, és ezáltal alááshatja a fogyasztói bizalmat;

K.  mivel az abszint termékkategóriaként történő meghatározása biztosíthatná a regionális különbségek tiszteletben tartását ahelyett, hogy a hagyományos gyártási eljárások megváltoztatására kötelezné a gyártókat;

L.  mivel az abszintgyártók arra is kötelezhetők lennének, hogy az összetevők között feltüntessék az anetolmennyiséget is;

M.  mivel továbbá a 110/2008/EK rendelet (2) preambulumbekezdése értelmében a szeszes italok ágazatára vonatkozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához;

N.   mivel ezen túlmenően a rendelettervezet 1. cikkének c) pontjában a Bizottság azt javasolja, hogy az abszint meghatározása írja elő a literenként 5 és 35 mg közötti (alfa- és béta-) tujontartalmat;

O.  mivel az EFSA által összeállított, az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben való felhasználás esetén az emberi egészséget esetleg veszélyeztető természetes összetevőket tartalmazó növényi anyagok jegyzékében szerepel az Artemisia absinthium L. fajban megtalálható tujon;

P.  mivel a 2002. február 2-i véleményében a Bizottság élelmiszerügyi tudományos bizottsága nem tartotta helyesnek kémiailag azonosított aromaanyagként használni a tujont, és élelmiszerek és italok esetén támogatta a vélemény elfogadásakor érvényben lévő felső határok további alkalmazását, amely határok az 1334/2008/EK rendelet III. melléklete értelmében mindmáig hatályban vannak;

Q.  mivel egyes abszintgyártók elkezdtek tujonmentes vagy igen kis tujontartalmú Artemisia növényeket használni;

R.  mivel a tujon minimális szintjének az abszint meghatározásának keretében történő előírása tehát ellentétes azzal, ahogyan jelenleg ezt a potenciálisan káros anyagot kezelik;

S.  mivel az abszintban található tujon minimális szintjének előírása nem jelent újabb nélkülözhetetlen jellemzőt e szeszes ital meghatározása tekintetében;

1.  úgy ítéli meg, hogy a bizottsági rendelettervezet nem egyeztethető össze a 2008/110/EK rendelet céljával és tartalmával;

2.  ellenzi a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezet elfogadását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 39., 2008.2.13., 16. o. (2) HL L 354., 2008.12.31., 34. o. (3) EFSA Journal 2012; 10(5): 2663. (4) A Bizottság élelmiszerügyi tudományos bizottsága 2003-ig, az EFSA létrehozásáig létezett. A bizottság 2002. december 2-án véleményt fogadott el a tujonnal kapcsolatban, ezt a véleményt 2003. február 6-án tették közzé „SCF/CS/FLAV/FLAVOUR/23 ADD 2 végleges” referenciaszám alatt. (5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.