Elfogadott szövegek - A KAP keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések (határozat az intézményközi tárgyalások megnyitásáról)

Choisissez la langue de votre document :

Index

Előző

Következő

Teljes szöveg

Eljárás : 2011/0280(COD)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot : B7-0079/2013
Előterjesztett szövegek : B7-0079/2013		Viták : PV 12/03/2013 - 14 CRE 12/03/2013 - 14 PV 13/03/2013 - 6 CRE 13/03/2013 - 6		Szavazatok : PV 13/03/2013 - 8.7 CRE 13/03/2013 - 8.7 A szavazatok indokolása A szavazatok indokolása		Elfogadott szövegek : P7_TA(2013)0084

Elfogadott szövegek

802k

108k

2013. március 13., Szerda - Strasbourg

A KAP keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések (határozat az intézményközi tárgyalások megnyitásáról)

P7_TA(2013)0084

B7-0079/2013

Az Európai Parlament 2013. március 13-i határozata a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló intézményközi tárgyalások megnyitása és a tárgyalási megbízatás tárgyában (COM(2011)0625/3 – C7-0336/2011 – COM(2012)0552 – C7-0311/2012 – 2011/0280(COD) – 2013/2528(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ajánlására,

– tekintettel eljárási szabályzata 70. cikkének (2) bekezdésére és 70a. cikkére,

mivel a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésül szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletre irányuló javaslatról megállapodás nem születik;

határoz az intézményközi tárgyalások megnyitásáról a következő tárgyalási megbízatás alapján:

MEGBÍZATÁS

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés

(1) A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése„ című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény meghatározza a 2013 utáni közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat. Az említett közleményről folyó vitára tekintettel 2014. január 1-jével esedékes a KAP reformja. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló a 73/2009/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és új jogszabállyal felváltani. A reform keretében indokolt továbbá a rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten ésszerűsíteni és egyszerűsíteni.

(1) A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése„ című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény meghatározza a 2013 utáni közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat. Az említett közleményről folyó vitára tekintettel 2014. január 1-jével esedékes a KAP reformja. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló a 73/2009/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és új jogszabállyal felváltani. A reform keretében továbbá indokolt a rendelkezéseket ésszerűsíteni és egyszerűsíteni.

Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)

(1a) Erős KAP-ra van szükség, amelyet a 2007 és 2013 közötti időszakban reálértékű növekedést teremtő elegendő költségvetés támogat annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Európai Unió mindig képes legyen a szükséges mennyiségű és változatosságú, magas minőségű élelmiszer megtermelésére, továbbá a foglalkoztatás előmozdítására, a környezetbarát áruk megőrzésére és előállítására, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a területgazdálkodásra. A KAP-ot ezenkívül a gazdálkodók, más érdekeltek és általában a polgárok számára könnyen érthető rendelkezésekre kell alapozni, hogy a végrehajtás átlátható legyen, lehetővé váljon az ellenőrzés és csökkenjenek az ágazati szereplők és az igazgatási egységek költségei.

Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)

(1b) A KAP reformjának egyik fő célkitűzése és kulcsfontosságú követelménye az adminisztratív terhek csökkentése. Ezt a célt határozottan figyelembe kell venni a közvetlen támogatási rendszer vonatkozó rendelkezéseinek kidolgozásakor. A támogatási rendszerek száma nem lehet szükségtelenül magas, a mezőgazdasági termelőknek és a tagállamoknak pedig képesnek kell lenniük arra, hogy túlzott bürokrácia nélkül teljesíteni tudják a vonatkozó előírásokat és követelményeket. Gyakorlatorientált tűrésszintek, ésszerű de minimis határértékek, valamint a bizalom és az ellenőrzés közötti megfelelő egyensúly révén kell csökkenteni a tagállamok és a kedvezményezettek jövőbeni adminisztratív terheit.

Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés

(8) A támogatási rendszerekkel kapcsolatos olyan új jogszabályok figyelembevétele érdekében, amelyek e rendelet hatálybalépését követően kerülhetnek elfogadásra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet hatálya alá tartozó támogatási rendszerek jegyzékének módosítása céljából.

(8) A támogatási rendszerekkel kapcsolatos olyan új jogszabályok figyelembevétele érdekében, amelyek e rendelet hatálybalépését követően kerülhetnek elfogadásra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. melléklete szerinti támogatási rendszerek jegyzékének módosítása céljából.

Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés

(9) Új konkrét szempontok figyelembevétele, valamint a kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból: az e rendelet szerinti támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó további meghatározások megállapítása, azon keret létrehozása, amelyen belül a tagállamoknak meg kell határozniuk a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken elvégzendő minimumtevékenységeket, a termelők által teljesítendő azon kritériumokat, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a termelő megfelelt a mezőgazdasági terület kultúrállapotban tartására vonatkozó követelménynek, valamint az állandó gyepterületre vonatkozóan a gyep és egyéb egynyári takarmánynövény túlsúlyának meghatározására szolgáló kritériumokat.

(9) Új konkrét szempontok figyelembevétele, valamint a kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok megállapításának tekintetében, amelyek révén a tagállamoknak meg kell határozniuk a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken elvégzendő minimumtevékenységeket, továbbá azon keret vonatkozásában, amelyen belül a tagállamoknak meg kell határozniuk a termelők által teljesítendő azon kritériumokat, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a termelő megfelelt a mezőgazdasági terület kultúrállapotban tartására vonatkozó követelménynek.

Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés

(10) A kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a pénzügyi fegyelem következtében a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjára vonatkozó szabályok elfogadása céljából.

törölve

Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés

(13) A mezőgazdasági termelőknek szóló különböző támogatási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy számos esetben olyan kedvezményezettek – repülőterek, vasúttársaságok, ingatlanvállalatok, sportpályát működtető vállalkozások stb. – részesültek támogatásban, akiknek az üzleti tevékenysége nem vagy csak kis mértékben volt mezőgazdasági tevékenység. A támogatás célirányosabbá tétele érdekében kívánatos, hogy a tagállamok ne nyújtsanak közvetlen támogatást az említett természetes és jogi személyeknek. Mivel a részmunkaidőben dolgozó kisebb mezőgazdasági termelők ugyanakkor közvetlenül hozzájárulnak a vidéki területek életképességéhez, őket nem célszerű kizárni a közvetlen támogatásban részesülők köréből.

(13) A mezőgazdasági termelők részére meghatározott különböző támogatási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy számos esetben olyan természetes vagy jogi személyek részesültek támogatásban, akiknek az üzleti tevékenysége nem vagy csak kis mértékben volt mezőgazdasági tevékenység. A támogatás célirányosabbá tétele érdekében, valamint azért, hogy a támogatás minél jobban tükrözze az egyes országokban kialakult helyzeteket, az egyes tagállamokra kell bízni az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának meghatározását. Ezért tartózkodniuk kell attól, hogy közvetlen támogatást nyújtsanak olyan gazdálkodó egységeknek, mint amilyenek például a fuvarozó vállalatok, repülőterek, ingatlanvállalatok, sportpályát működtető vállalkozások, kempingek és bányavállalatok; kivéve, ha ezek a gazdálkodó egységek igazolni tudják, hogy teljesítik az aktív mezőgazdasági termelő fogalommeghatározásának kritériumait. Mivel a részmunkaidőben dolgozó kisebb mezőgazdasági termelők ugyanakkor közvetlenül hozzájárulnak a vidéki területek életképességéhez, őket nem célszerű kizárni a közvetlen támogatásban részesülők köréből.

Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés

(15) A közvetlen jövedelemtámogatás mezőgazdasági termelők közötti eloszlására jellemző, hogy a kifizetések aránytalanul nagy részét viszonylag kis számú nagyobb kedvezményezett kapja. A jövedelemtámogatási célkitűzés hatékony megvalósításához a méretgazdaságosságból kifolyólag a nagyobb kedvezményezetteknek nincs szükségük a kisebb kedvezményezettekkel megegyező mértékű támogatásra. Ezen túlmenően alkalmazkodási potenciáljuknak köszönhetően a nagyobb kedvezményezettek alacsonyabb támogatási szint mellett is könnyebben működnek Ezért a kifizetések mezőgazdasági termelők közötti jobb elosztása érdekében méltányos bevezetni egy olyan rendszert, amelynek keretében a nagyobb kedvezményezettek esetében a támogatási szint fokozatosan csökken, majd végül maximalizálásra kerül. Indokolt ugyanakkor, hogy a szóban forgó rendszer figyelembe vegye a fizetett munka intenzitását, hogy a magas foglalkoztatási létszámú nagy mezőgazdasági üzemeket ne érjék aránytalan hatások. A szóban forgó felső határokat azonban az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok támogatására irányuló kifizetésekre nem célszerű alkalmazni, mivel ezáltal csökkenhetnek az intézkedés által elérni kívánt pozitív hatások. A kifizetések maximalizálásának hatékony megvalósítása érdekében kívánatos előírni, hogy a tagállamok kritériumokat állapítsanak meg annak megakadályozása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők az említett maximalizálás hatásait jogellenes módon elkerüljék. A nagyobb kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések csökkentéséből és maximalizálásából származó bevételeknek indokolt azokban a tagállamokban maradniuk, ahol keletkeztek, és azokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (vidékfejlesztésről szóló rendelet) szerinti olyan projektek finanszírozására fordítani, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az innovációhoz.

(15) A közvetlen jövedelemtámogatás mezőgazdasági termelők közötti eloszlására jellemző, hogy a kifizetések aránytalanul nagy részét viszonylag kis számú nagyobb kedvezményezett kapja. A jövedelemtámogatási célkitűzés hatékony megvalósításához a méretgazdaságosságból kifolyólag a nagyobb kedvezményezetteknek nincs szükségük a kisebb kedvezményezettekkel megegyező mértékű támogatásra. Ezen túlmenően alkalmazkodási potenciáljuknak köszönhetően a nagyobb kedvezményezettek alacsonyabb támogatási szint mellett is könnyebben működnek Ezért a kifizetések mezőgazdasági termelők közötti jobb elosztása érdekében méltányos bevezetni egy olyan rendszert, amelynek keretében a nagyobb kedvezményezettek esetében a támogatási szint fokozatosan csökken, majd végül maximalizálásra kerül. Indokolt ugyanakkor, hogy a szóban forgó rendszer figyelembe vegye az alkalmazott munkaerőt, beleértve a béreket és az alvállalkozói költségeket, hogy a magas foglalkoztatási létszámú, nagy mezőgazdasági üzemeket ne érjék aránytalan hatások. A szóban forgó felső határokat azonban az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok támogatására irányuló kifizetésekre nem célszerű alkalmazni, mivel ezáltal csökkenhetnek az intézkedés által elérni kívánt pozitív hatások. A kifizetések maximalizálásának hatékony megvalósítása érdekében kívánatos előírni, hogy a tagállamok kritériumokat állapítsanak meg annak megakadályozása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők az említett maximalizálás hatásait jogellenes módon elkerüljék. A nagyobb kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések csökkentéséből és maximalizálásából származó bevételeknek indokolt azokban a tagállamokban maradniuk, ahol keletkeztek, és azokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (vidékfejlesztésről szóló rendelet) szerinti olyan projektek finanszírozására kell fordítani, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az innovációhoz és a vidékfejlesztéshez. Így válik lehetővé, hogy a tagállamok a kifizetések maximalizálása révén keletkezett összegeket az innovációba történő beruházás céljából kiosszák azon nagyobb kedvezményezetteknek, amelyekre alkalmazták a maximalizálást.

Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés

(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás elosztása az Unión belül – beleértve a 73/2009/EK rendelet alapján meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokat is – az egyes mezőgazdasági területek között megfelelőbb legyen, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján létrehozott, majd a 73/2009/EK rendelet keretében folytatott egységes támogatási rendszert – amelynek eredményeképpen a korábbi támogatási mechanizmusok a termeléstől független közvetlen kifizetések egységes rendszerében egyesítésre kerültek – indokolt egy új, alaptámogatási rendszerrel felváltani. A szóban forgó változás nyomán az említett rendeletek alapján kiosztott támogatási jogosultságok érvényességének le kell járnia, valamint új jogosultságokat kell kiosztani, habár ez utóbbi is a rendszer alkalmazásának első évében a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatható hektárszámon alapulna.

(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás elosztása az Unión belül – beleértve a 73/2009/EK rendelet alapján meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokat is – az egyes mezőgazdasági területek között megfelelőbb legyen, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján létrehozott, majd a 73/2009/EK rendelet keretében folytatott egységes támogatási rendszert – amelynek eredményeképpen a korábbi támogatási mechanizmusok a termeléstől független közvetlen kifizetések egységes rendszerében egyesítésre kerültek – indokolt egy új, alaptámogatási rendszerrel felváltani. A tagállamoknak módosítaniuk kell jelenlegi támogatási rendszereiket annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek e rendelettel, anélkül azonban, hogy szükségszerűen megszüntetnék a jelenlegi közvetlen kifizetési modelljeiket.

Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés

(21) Miután a különböző ágazatok bekerültek az egységes támogatási rendszerbe és a mezőgazdasági termelőknek ebből adódóan kellő idejük volt az alkalmazkodásra, egyre nehezebbé vált annak megindokolása, hogy a hektáronkénti támogatási szintek között a korábbi referenciák alkalmazásából eredően miért mutatkoznak jelentős egyedi eltérések. Indokolt ezért a tagállamok között a közvetlen jövedelemtámogatást méltányosabban elosztani: ehhez a támogatási szintet jobban el kell választani a korábbi referenciáktól, valamint jobban kell érvényesíteni az átfogó költségvetési összefüggéseket. A közvetlen támogatás kiegyensúlyozottabb elosztásának biztosítása érdekében – a bérszínvonalban és az inputköltségek terén jelentkező különbségek figyelembevétele mellett – a hektáronkénti közvetlen támogatás szintjét fokozatosan ki kell igazítani. Helyénvaló, hogy azok a tagállamok, amelyek esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az átlag 90 %-ától, a közvetlen kifizetések meglévő szintje és az uniós átlag 90%-a közötti különbség egyharmadát kipótolják. A támogatási szintek közelítését indokolt arányos mértékben azoknak a tagállamoknak finanszírozni, amelyek közvetlen kifizetései meghaladják az uniós átlagot. Ezenkívül minden 2019-ben aktivált támogatási jogosultság egységértékének egy tagállamon, illetve egy régión belül meg kell egyeznie az átmeneti időszak alatt lineáris szakaszokban végrehajtandó közelítés eredményeképpen. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőket ebből fakadóan ne érjék zavart okozó pénzügyi következmények, indokolt lehetővé tenni azon tagállamok számára, amelyek az egységes támogatási rendszert és különösen a múltbeli adatokon alapuló modellt alkalmazták, hogy az új támogatási rendszer alkalmazásának első évében a támogatási jogosultságok kiszámítása során figyelembe vegyenek korábbi szempontokat. A következő, 2021-től kezdődő időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos vitának kívánatos kiterjednie a támogatási szintek teljes közelítésének célkitűzésére is, amelynek keretében a szóban forgó időszak alatt Unió-szerte egyenletesebbé válna a közvetlen kifizetések elosztása.

(21) A nemzeti és regionális szintű támogatások konvergenciáján túl, a közvetlen támogatások nemzeti pénzügyi kereteit is ki kell igazítani annak érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek esetében a hektáronkénti közvetlen támogatások szintje alacsonyabb az uniós átlag 70%-ánál, ezen átlaghoz képest 30%-kal csökkenthessék az eltérést. Azon tagállamok esetében, amelyek közvetlen támogatásainak szintje az átlag 70%-a és 80%-a közé tehető, az eltérést 25%-kal kell csökkenteni, továbbá az átlag 80%-a feletti közvetlen támogatási szinttel rendelkező tagállamok esetében az eltérést 10%-kal kell mérsékelni. E mechanizmusok alkalmazása után 2014-ben egyetlen tagállam sem kaphat kevesebbet az uniós átlag 55%-ánál, 2019-ben pedig az uniós átlag 75%-ánál. Azon tagállamok esetében, amelyek támogatási szintje magasabb az uniós átlagnál, a konvergenciára irányuló erőfeszítésnek nem szabad az átlag alá történő visszaeséshez vezetnie. A támogatási szintek közelítését indokolt arányos mértékben azoknak a tagállamoknak finanszírozniuk, amelyek esetében a közvetlen kifizetések meghaladják az uniós átlagot.

Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)

(21a) A nemzeti és regionális szintű támogatások konvergenciáján túl, a közvetlen támogatások nemzeti pénzügyi kereteit is ki kell igazítani annak érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek esetében a hektáronkénti közvetlen támogatások szintje alacsonyabb az uniós átlag 70%-ánál, ezen átlaghoz képest 30%-kal csökkenthessék az eltérést. Azon tagállamok esetében, amelyek közvetlen támogatásainak szintje az átlag 70%-a és 80%-a közé tehető, az eltérést 25%-kal kell csökkenteni, továbbá az átlag 80%-a feletti közvetlen támogatási szinttel rendelkező tagállamok esetében az eltérést 10%-kal kell mérsékelni. E kiigazítások után egyetlen tagállam sem kaphat kevesebbet az uniós átlag 65%-ánál. Azon tagállamok esetében, amelyek támogatási szintje magasabb az uniós átlagnál, a közelítésre irányuló erőfeszítésnek nem szabad az átlag alá történő visszaeséshez vezetnie. A támogatási szintek közelítését indokolt arányos mértékben azoknak a tagállamoknak finanszírozniuk, amelyek közvetlen kifizetései meghaladják az uniós átlagot.

Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés

(22) Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy célszerű annak egyes elemeit – többek között a nemzeti felső határok meghatározását – megtartani annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások teljes szintje ne lépje túl a mindenkori költségvetési keretet. A tagállamoknak indokolt továbbra is nemzeti tartalékot működtetni, amelynek segítségével megkönnyíthető az új fiatal mezőgazdasági termelőknek a támogatási rendszerben való részvétele, illetve figyelembe vehetők az egyes régiókban jelentkező speciális szükségletek. Célszerű fenntartani a támogatási jogosultságok átruházására és használatára vonatkozó szabályokat, de a lehetőségekhez mérten egyszerűsíteni kell azokat.

(22) Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy célszerű annak egyes elemeit – többek között a nemzeti felső határok meghatározását – megtartani annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások teljes szintje ne lépje túl a mindenkori költségvetési keretet. A tagállamoknak indokolt továbbra is legalább az új alaptámogatási rendszer első évében nemzeti tartalékot működtetni, amelyet regionálisan lehet igazgatni, és amelynek segítségével megkönnyíthető a fiatal és az új mezőgazdasági termelőknek a támogatási rendszerben való részvétele, illetve figyelembe vehetők az egyes régiókban jelentkező speciális szükségletek. Célszerű fenntartani a támogatási jogosultságok átruházására és használatára vonatkozó szabályokat, de a lehetőségekhez mérten egyszerűsíteni kell azokat.

Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)

(22a) Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok olyan csökkentési együtthatót állapítsanak meg, amely nulla értéken is meghatározható annak érdekében, hogy a hozam tekintetében kisebb potenciállal rendelkező vagy meghatározott termelésnek helyt adó területek esetében lehetőség legyen a támogatható területek csökkentésére.

Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés

(23) A kedvezményezettek jogainak védelme, valamint az alaptámogatási rendszer alkalmazásából eredő lehetséges egyedi helyzetek tisztázása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból: a mezőgazdasági termelőknek az alaptámogatási rendszerben való részvételi jogosultságával és a rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos szabályok elfogadása az öröklés vagy várható öröklés, a szerződéses bérletben történő jogutódlás, a jogállásában vagy elnevezésben bekövetkezett változás, valamint a mezőgazdasági üzem egyesülése vagy szétválása esetén; a támogatási jogosultságok értékének és számának kiszámítására, illetve értékének növelésére vonatkozó szabályok, ezen belül a mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok tekintetében ideiglenes érték és szám, illetve ideiglenes növelés meghatározásának lehetőségére, a támogatási jogosultságok ideiglenes és végleges értékének és számának meghatározásához szükséges feltételekre, valamint az olyan esetekre vonatkozó szabályok, amikor adásvételi vagy bérbeadási szerződés befolyásolhatja a jogosultságok kiosztását; a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságok értékének és számának megállapítására és kiszámítására vonatkozó szabályok elfogadása; a támogatási jogosultságok törtrészeit illetően a támogatási jogosultságok egységértékének módosítására vonatkozó szabályok és a támogatási jogosultságok nemzeti tartalék felhasználásának következtében, valamint azon mezőgazdasági termelők részére történő kiosztására vonatkozó kritériumok elfogadása, akik 2011-ben nem nyújtottak be támogatási kérelmet.

(23) A kedvezményezettek jogainak védelme, valamint az alaptámogatási rendszer alkalmazásából eredő lehetséges egyedi helyzetek tisztázása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból: a mezőgazdasági termelőknek az alaptámogatási rendszerben való részvételi jogosultságával és a rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos szabályok elfogadása az öröklés vagy várható öröklés, a szerződéses bérletben történő jogutódlás, a jogállásában vagy elnevezésben bekövetkezett változás, valamint a mezőgazdasági üzem egyesülése vagy szétválása esetén; a támogatási jogosultságok értékének és számának kiszámítására, illetve értékének növelésére vonatkozó szabályok, ezen belül a mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok tekintetében ideiglenes érték és szám, illetve ideiglenes növelés meghatározásának lehetőségére, a támogatási jogosultságok ideiglenes és végleges értékének és számának meghatározásához szükséges feltételekre, valamint az olyan esetekre vonatkozó szabályok, amikor adásvételi vagy bérbeadási szerződés befolyásolhatja a jogosultságok kiosztását; a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságok értékének és számának megállapítására és kiszámítására vonatkozó szabályok elfogadása; a támogatási jogosultságok törtrészeit illetően a támogatási jogosultságok egységértékének módosítására vonatkozó szabályok és a támogatási jogosultságok a nemzeti tartalék felhasználásának következtében, valamint azon mezőgazdasági termelők részére történő kiosztására vonatkozó kritériumok elfogadása, akik a 2009-től 2011-ig tartó időszakban nem nyújtottak be támogatási kérelmet.

Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)

(24a) Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy úgy határozzanak, hogy nemzeti felső határuk egy részét a mezőgazdasági termelők első hektárjaiért járó kiegészítő éves támogatás nyújtására használják fel, annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a mezőgazdasági üzemek sokféleségét gazdasági méretük, az általuk végzett termelés jellege és a foglalkoztatás tekintetében.

Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés

(26) Az új KAP célkitűzéseinek egyike az, hogy a közvetlen kifizetések kötelező „kizöldítése” révén javuljon a környezetvédelmi teljesítmény, amely EU-szerte elő fogja segíteni az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat. Ebből a célból kívánatos, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét az alaptámogatáson felüli, a mezőgazdasági termelők által követendő, elsősorban az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel egyaránt kapcsolatos szakpolitikai célok megvalósítására irányuló kötelező gyakorlatok támogatására irányuló éves kifizetés nyújtására fordítsák. A szóban forgó gyakorlatokat célszerű olyan egyszerű, általános, szerződésen kívüli, éves tevékenységek formájában meghatározni, amelyek túlmutatnak a kölcsönös megfeleltetésen és kapcsolódnak a mezőgazdasághoz; ilyen például a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepterületek fenntartása vagy az ökológiai jelentőségű területek. Az említett gyakorlatok kötelező jellegét indokolt azokra a mezőgazdasági termelőkre is alkalmazni, akik mezőgazdasági üzeme részben vagy teljesen a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv, valamint a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó Natura 2000 területen található, azon gyakorlatok tekintetében, amelyek összeegyeztethetőek az említett irányelvek célkitűzéseivel. Tekintettel az ökológiai termelési rendszerekből származó elismert környezetvédelmi előnyökre, célszerű biztosítani, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik megfelelnek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott feltételeknek, további kötelezettségek teljesítése nélkül részesülhessenek a „kizöldített” kifizetésekből. Célszerű rendelkezni arról, hogy a „kizöldítési” követelményeknek a figyelmen kívül hagyása a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikke alapján szankciót von maga után.

(26) Az új KAP célkitűzéseinek egyike az, hogy javuljon a környezetvédelmi teljesítmény. Ebből a célból kívánatos, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét a mezőgazdasági termelők által követendő, elsősorban az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel egyaránt kapcsolatos szakpolitikai célok megvalósítására irányuló kötelező gyakorlatok támogatására irányuló éves kifizetés nyújtására fordítsák. A szóban forgó gyakorlatokat célszerű olyan egyszerű, általános, szerződésen kívüli, éves tevékenységek formájában meghatározni, amelyek túlmutatnak a kölcsönös megfeleltetésen és kapcsolódnak a mezőgazdasághoz; ilyen például a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepterületek és állandó legelők fenntartása és az ökológiai jelentőségű területek. Biztosítani kell, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik megfelelnek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott feltételeknek, a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztési rendelet] 29. cikkében megállapított agrár-környezetvédelmi és éghajlati támogatások kedvezményezettjei és a „Natura 2000” területeken található mezőgazdasági üzemekkel rendelkező mezőgazdasági termelők további kötelezettségek teljesítése nélkül részesülhessenek a „kizöldített” kifizetésekből. Lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek a „kizöldítési” kifizetésekből, akiknek a mezőgazdasági üzeme nemzeti környezetvédelmi tanúsítási rendszerek szerinti tanúsítvánnyal rendelkezik. A mezőgazdasági termelőket mentesíteni kell a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó kötelezettség és az ökológiai jelentőségű területekkel összefüggő kötelezettségek alól, amennyiben gazdaságuk legalább 75%-át állandó gyepterület vagy állandó legelő, vagy víz alatt fekvő növények borítják. Ez a mentesség csak akkor alkalmazandó, ha a fennmaradó támogatható mezőgazdasági földterület szántóterülete nem haladja meg az 50 hektárt.

Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés

(28) Annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők az állandó gyepterületű területet állandó gyepterületként fenntartsák, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó intézkedés alkalmazására vonatkozó szabályok elfogadása céljából.

(28) Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az állandó gyepterületű és állandó legelőként használt területet ekként fenntartsák, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó intézkedés alkalmazására vonatkozó szabályok elfogadása céljából.

Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés

(29) Az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos intézkedés hatékony és következetes, a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az intézkedés keretében említett ökológiai jelentőségű területek típusainak pontosabb meghatározására, valamint a szóban forgó intézkedésben említett százalékérték betartása céljából figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területek egyéb típusainak megállapítására és meghatározására vonatkozóan.

(29) Az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos intézkedés hatékony és következetes, a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az intézkedés keretében említett ökológiai jelentőségű területek típusainak pontosabb meghatározására, a szóban forgó intézkedésben említett százalékérték betartása céljából figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területek egyéb típusainak megállapítására és meghatározására, valamint az ökológiai jelentőségű területek különböző típusai által kitett hektárok kiszámítását szolgáló súlyozási együtthatók egész Unióra kiterjedő keretének megállapítására vonatkozóan.

Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
29 a preambulumbekezdés (új)

(29a) A környezet állapotának jobbá tétele, az éghajlatváltozás elleni fellépés és az agronómiai feltételek javítása érdekében a Bizottságnak késedelem nélkül stratégiai tervet kell benyújtania a növényi fehérjékkel való ellátással kapcsolatban, ami azt is lehetővé teszi majd, hogy az Unió enyhítse a külső ellátási forrásoktól való súlyos függését. A tervnek rendelkeznie kell arról, hogy a közös agrárpolitika keretében nagyobb mennyiségben termesszenek olaj- és fehérjenövényeket és zöldségeket, továbbá ösztönöznie kell a megfelelő és produktív fajtákkal kapcsolatos agronómiai kutatást.

Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés

(33) A tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét arra fordítsák, hogy pontosan meghatározott esetekben egyes ágazatokban termeléstől függő támogatást nyújtsanak. A termeléstől függő támogatásokra felhasználható forrásokat indokolt megfelelő szintre korlátozni, ugyanakkor lehetővé tenni e támogatás nyújtását azokban a tagállamokban, illetve meghatározott, sajátos helyzetű régióikban, ahol meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok gazdasági, környezetvédelmi és/vagy társadalmi szempontból kiemelt fontosságúak. Meg kell engedni a tagállamok számára, hogy a nemzeti felső határuk legfeljebb 5 %-át, illetve 10 %-át abban az esetben, ha a termeléstől függő támogatás szintje a 2010–2013 közötti időszakra eső legalább egy évben meghaladja az 5 %-ot, e támogatásra használják fel. Megfelelően indokolt olyan esetekben azonban, amikor egy adott régióban kimutathatóak bizonyos érzékeny természetű igények, a tagállamoknak – a Bizottság jóváhagyása mellett – lehetővé kell tenni, hogy nemzeti felső határuk több, mint 10 %-át felhasználják. Termeléstől függő támogatást csak az említett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben indokolt nyújtani. Fontos, hogy e támogatásban azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek, akik 2013. december 31-én az 1782/2003/EK rendelet és a 73/2009/EK rendelet alapján különleges támogatási jogosultsággal rendelkeznek és a támogatási jogosultságok aktiválásához nem rendelkeznek támogatható hektárterülettel. A tagállam által megállapított éves nemzeti felső határ 10 %-át meghaladó, termeléstől függő önkéntes támogatás jóváhagyása tekintetében a Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási aktusokat fogadhasson el.

(33) A tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét arra fordítsák, hogy pontosan meghatározott esetekben egyes ágazatokban termeléstől függő támogatást nyújtsanak. A termeléstől függő támogatásokra felhasználható forrásokat indokolt megfelelő szintre korlátozni, ugyanakkor lehetővé tenni e támogatás nyújtását azokban a tagállamokban, illetve meghatározott, sajátos helyzetű régióikban, ahol meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok gazdasági, környezetvédelmi és/vagy társadalmi szempontból kiemelt fontosságúak. Meg kell engedni a tagállamok számára, hogy a nemzeti felső határuk legfeljebb 15%-át e támogatásra használják fel Az említett arány három százalékponttal növelhető azon tagállamok esetében, amelyek úgy döntenek, hogy nemzeti felső határuk legalább 3 %-át a fehérjenövények termesztésének támogatására fordítják. Termeléstől függő támogatást csak az említett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben indokolt nyújtani, ez alól csak a környezetvédelmi célú támogatások képeznek kivételt. Fontos, hogy e támogatásban azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek, akik 2013. december 31-én az 1782/2003/EK rendelet és a 73/2009/EK rendelet alapján különleges támogatási jogosultsággal rendelkeznek és a támogatási jogosultságok aktiválásához nem rendelkeznek támogatható hektárterülettel. A termeléstől függő önkéntes támogatás jóváhagyása tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhasson el.

Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés

(38) A közvetlen támogatások kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos igazgatási költségek csökkentése érdekében kívánatos a mezőgazdasági kistermelők részére egyszerű, egyedi támogatási rendszert létrehozni. Ebből a célból az összes közvetlen kifizetést indokolt egy átalánykifizetéssel felváltani. Célszerű olyan szabályokat bevezetni, amelyek az alakiságok csökkentésére irányulnak, így többek között a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó, például a támogatás kérelmezésével, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokkal, a kölcsönös megfeleltetéssel, valamint a(z) …/…/EU rendeletben [horizontális rendelet] meghatározott ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségek csökkentése által, de a reform átfogó célkitűzéseinek elérését nem veszélyeztetve és egyértelművé téve, hogy a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] II. mellékletében említett uniós jogszabályok a mezőgazdasági kistermelőkre is vonatkoznak. Célszerű, hogy a támogatási rendszer segítse a mezőgazdasági kisüzemek meglévő szerkezetének fenntartását, ugyanakkor az ne akadályozza a versenyképesebb üzemszerkezet felé való elmozdulást. Ezért kívánatos a rendszert a már meglévő mezőgazdasági üzemekre korlátozni.

(38) Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a közvetlen támogatások kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos igazgatási költségek csökkentése érdekében a mezőgazdasági kistermelők részére egyszerű, egyedi támogatási rendszert hozzanak létre. E célból lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok az összes közvetlen kifizetést felváltó átalánykifizetést vagy kedvezményezettenkénti rögzített éves támogatást vezessenek be. Az 1500 eurót meg nem haladó összegű éves kifizetéssel rendelkező mezőgazdasági termelőket automatikusan be kell vonni ebbe a rendszerbe. Lehetővé kell tenni az alakiságok csökkentésére irányuló szabályok többek között a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó, például a támogatás kérelmezésével, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokkal, a kölcsönös megfeleltetéssel, valamint a(z) …/…/EU rendeletben [horizontális rendelet] meghatározott ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségek csökkentése által történő bevezetését, de a reform átfogó célkitűzéseinek elérését nem veszélyeztetve és egyértelművé téve, hogy a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] II. mellékletében említett uniós jogszabályok a mezőgazdasági kistermelőkre is vonatkoznak. Célszerű, hogy a támogatási rendszer segítse a mezőgazdasági kisüzemek meglévő szerkezetének fenntartását, ugyanakkor az ne akadályozza a versenyképesebb üzemszerkezet felé való elmozdulást. Ezért kívánatos a rendszert a már meglévő mezőgazdasági üzemekre korlátozni.

Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés

(40) Az egyszerűsítés, illetve a legkülső régiók sajátos helyzetének a figyelembevétele érdekében a szóban forgó régiókban a közvetlen kifizetéseket a 247/2006/EK rendelettel létrehozott támogatási programokon belül célszerű kezelni. Ezért az e rendelet alaptámogatási rendszerrel és az azzal kapcsolatos kifizetésekkel, valamint a termeléstől függő támogatással kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni az említett régiókra.

Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
40 a preambulumbekezdés (új)

(40a) Bizonyos elszigetelt területeken a mezőgazdasági ágazat sokfélesége, amelyhez kevéssé hatékony termelési rendszerek jelenléte járul, olyan speciális agrárpolitikai eszközök használatát teszi indokolttá, amelyekkel kapcsolatban az Unió elegendő tapasztalattal rendelkezik, annak érdekében, hogy az ágazat piacorientáltabbá váljon, hogy a gazdálkodási tevékenység felszámolása révén csökkenjen a környezeti hatás, valamint a helyi közösségek megőrzése céljából, összhangban a fenntarthatósági célkitűzéssel. Alaposan tanulmányozni kell az Unió azon szigeti területeire irányuló egyedi intézkedéseket, amelyek azokkal a területekkel mutatnak hasonlóságot, ahol a szóban forgó mezőgazdasági szakpolitikai eszközök sikerrel kerültek alkalmazásra.

Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés

(43) A tagállamok számára vidékfejlesztési politikájuk megerősítése céljából kívánatos lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határuknak megfelelő összegből forrásokat csoportosítsanak át a vidékfejlesztési támogatás javára. Ezzel egyidejűleg kívánatos azoknak a tagállamoknak az esetében, ahol a közvetlen támogatás szintje elmarad az uniós átlag 90 %-ától, lehetőséget biztosítani arra, hogy a vidékfejlesztési támogatáshoz rendelt forrásaikból átcsoportosítsanak a közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határuknak megfelelő összegbe. Indokolt, hogy ilyen döntést csak bizonyos korlátozások mellett, egyszer lehessen hozni, és az e rendelet alkalmazásának teljes időtartamára érvényes legyen.

(43) A tagállamok számára vidékfejlesztési politikájuk megerősítése céljából kívánatos lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határuknak megfelelő összegből forrásokat csoportosítsanak át a vidékfejlesztési támogatás javára. Valamennyi tagállamnak lehetőséget kell adni arra, hogy kiegészítse az átcsoportosítást a „kizöldítésre” fel nem használt pénzeszközökkel arányos összeggel, hogy további támogatást nyújtson az agrár-környezetvédelmi és éghajlati intézkedésekhez. Ezzel egyidejűleg kívánatos azoknak a tagállamoknak az esetében, ahol a közvetlen támogatás szintje elmarad az uniós átlag 90%-ától, lehetőséget biztosítani arra, hogy a vidékfejlesztési támogatáshoz rendelt forrásaikból átcsoportosítsanak a közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határuknak megfelelő összegbe. Indokolt, hogy ilyen döntést csak bizonyos korlátozások mellett lehessen hozni, és azt 2015. augusztus 1-jéig vagy 2017. augusztus 1-jéig felül kelljen vizsgálni.

Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii a alpont (új)

iiia. új, az Unió által finanszírozott támogatási rendszer a méhkolóniák vonatkozásában a méhészeti ágazatban;

Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott támogatási rendszerek jegyzékének módosítása céljából.

A jogbiztonság érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott támogatási rendszerek jegyzékének módosítására vonatkozóan, a támogatási rendszerekkel kapcsolatban az e rendelet hatálybalépését követően elfogadott új jogalkotási aktusok által bevezetett módosítások figyelembevételéhez szükséges mértékben.

Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 1 francia bekezdés

- mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást,

- mezőgazdasági termelés, ezen belül tenyésztés vagy mezőgazdasági termékek termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást,

Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 2 francia bekezdés

– a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy az a hagyományos mezőgazdasági módszereken és gépeken túlmutató külön előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, vagy

– a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy az alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, a természetesen ilyen állapotban tartott mezőgazdasági területek esetében azzal a feltétellel, hogy a tagállamok meghatározott minimumtevékenységet állapítanak meg;

Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 3 francia bekezdés

– a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken a tagállamok által meghatározandó minimumtevékenységek elvégzése;

– természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken a tagállamok által – adott esetben minimális állománysűrűség alapján – meghatározandó minimumtevékenységek elvégzése;

Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont

e) „mezőgazdasági terület”: a szántóterületek, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület;

e) „mezőgazdasági terület”: a szántóterületek, az állandó gyepterület és állandó legelő vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület;

Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – g pont

g) „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek öt évig, illetve ennél hosszabb ideig foglalják el a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid rotációs idejű sarjerdőt is;

g) „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek öt évig, illetve ennél hosszabb ideig foglalják el a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat, hagyományos gyümölcsösöket és a rövid rotációs idejű sarjerdőt is;

Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – h pont

h) „állandó gyepterület”: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület; tartalmazhat egyéb, legeltetés céljára alkalmas fajokat, feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak;

h) „állandó gyepterület és állandó legelő”: lágyszárú növények, cserjék és/vagy fák vagy más, legeltetésre alkalmas növények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő, takarmányként való termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában nem szereplő és legalább hét évig fel nem szántott földterület; tartalmazhat egyéb, a terület állandó legelőnek való minősítése szempontjából fontos elemeket;

Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – i pont

i) „gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény”: a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található lágyszárú növények, illetve a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható lágyszárú növények (akár használják állatok legeltetésére, akár nem);

törölve

Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – j a pont (új)

ja) „hagyományos gyümölcsös”: olyan környezeti és kulturális jelentőségű földterület, ahol gyümölcsfák nőnek;

Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – a pont

a) e rendelet keretében a támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó további fogalmak meghatározása;

törölve

Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – b pont

b) keret meghatározása, amelyen belül a tagállamok meghatározzák a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztetésre alkalmas állapotban tartott területeken elvégzendő minimumtevékenységeket;

b) azon kritériumok megállapítása, amelyek segítségével a tagállamoknak meg kell határozniuk a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztetésre alkalmas állapotban tartott területeken elvégzendő minimumtevékenységeket;

Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – c pont

c) a mezőgazdasági termelők által teljesítendő azon kritériumok megállapítása, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a termelő megfelelt az (1) bekezdés c) pontjában említett, a mezőgazdasági terület legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó követelménynek;

c) azon keret meghatározása, amelyen belül a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a mezőgazdasági termelők által teljesítendő azon kritériumokat, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a termelő megfelelt az (1) bekezdés c) pontjában említett, a mezőgazdasági terület legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó követelménynek;

Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – d pont

d) Az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában a gyep és egyéb egynyári takarmánynövény túlsúlyának meghatározásával kapcsolatos kritériumok megállapítása.

törölve

Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés

(2) Az egyes tagállamok és az egyes évek esetében a 11. cikkben említett maximalizálás eredményeképpen keletkező becsült összeg, amely a II. mellékletben meghatározott, a 44. cikk értelmében rendelkezésre álló összeggel megnövelt nemzeti felső határok, valamint a III. mellékletben meghatározott nettó felső határok különbségének felel meg, uniós támogatásként a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedések számára áll rendelkezésre.

Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés

(1) A(z) […/…/EU] rendelet [horizontális rendelet] 25. cikkének megfelelően meghatározott kiigazítási arány csak az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó olyan közvetlen kifizetésekre alkalmazandó, amelyek összege meghaladja az 5000 EUR-t.

(1) A(z) […/…/EU] rendelet [horizontális rendelet] 25. cikkének megfelelően meghatározott kiigazítási arány az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó összes közvetlen kifizetésre alkalmazandó.

Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és (2) bekezdés alapján a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjára vonatkozó szabályok tekintetében.

törölve

Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk

9. cikk

Aktív mezőgazdasági termelő

(1) Nem részesülhet közvetlen kifizetésben az a természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, akinek, illetve amelynek az esetében a következők egyike fennáll

(1) A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jogi keretet hoznak létre és fogalommeghatározásokat dolgoznak ki annak biztosítására, hogy adott esetben csak azok a mezőgazdasági termelők részesülhessenek közvetlen kifizetésekben, akiknek a mezőgazdasági területei főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területek, és a szóban forgó területeken elvégzik a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően a tagállamok által meghatározott minimumtevékenységeket.

a) a legutolsó pénzügyi évben a közvetlen kifizetések éves összege nem éri el mezőgazdasági tevékenységekből származó éves teljes bevétele 5 %-át, vagy

b) mezőgazdasági területe főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott terület, és a szóba forgó területen nem végezte el a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően a tagállamok által meghatározott minimumtevékenységeket.

Az olyan gazdasági szereplők, mint a fuvarozó vállalatok, a repülőterek, az ingatlanvállalatok, sportpályát működtető vállalkozások, a kempingek és a bányavállalatok, vagy a tagállamok által objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján meghatározandó egyéb, nem mezőgazdasági vállalkozások eleve nem tekinthetők aktív mezőgazdasági termelőknek, és nem részesülhetnek semmilyen közvetlen kifizetésben. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezek a gazdálkodó egységek támogatási jogosultságot igényelhetnek, amennyiben ellenőrizhető bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy mezőgazdasági tevékenységük egész gazdasági tevékenységük jelentős részét képezi, vagy elsődleges üzleti tevékenységük vagy vállalati céljuk mezőgazdasági tevékenység.

A tagállamok, miután megfelelően tájékoztatták a Bizottságot, dönthetnek arról, hogy a támogatható gazdálkodó egységeket tartalmazó jegyzéküket kiegészítik-e más, a második albekezdésben szereplő gazdálkodó egységektől eltérő gazdasági szereplőkkel, illetve arról törölnek-e ilyen gazdálkodó egységeket, döntésüket objektív és megkülönböztetésmentes alapon indokolva.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az olyan mezőgazdasági termelők esetében, akik az előző évben 5000 EUR-nál kisebb összegű közvetlen kifizetésben részesültek.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazzák az olyan mezőgazdasági termelők esetében, akik az előző évben 5000 eurónál kisebb összegű közvetlen kifizetésben részesültek.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása céljából:

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan kritériumok meghatározása céljából, amelyek alapján megállapítható, hogy egy mezőgazdasági termelő mezőgazdasági területe mikor tekinthető főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területnek.

a) az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából érintett közvetlen kifizetések összegének meghatározására vonatkozó kritériumok, különös tekintettel a támogatási jogosultságok első kiosztási évére, amikor a támogatási jogosultságok meghatározása még nem végleges, valamint az új mezőgazdasági termelők esetében,

b) azon szabály alóli kivételek, miszerint a legutolsó pénzügyi év során szerzett bevételt kell figyelembe venni abban az esetben, ha a szóban forgó adatok nem állnak rendelkezésre, valamint

c) arra az esetre vonatkozóan megállapítandó kritériumok, amikor a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági területe főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területnek minősül.

Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)

– a szóban forgó csökkentések alkalmazása után járó összeg nem haladhatja meg a 300 000 eurót.

Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 4 francia bekezdés

- 100 %-kal a 300 000 EUR feletti sávban.

törölve

Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 a bekezdés (új)

(1a) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon szövetkezetekre vagy más jogi személyekre, amelyek több, közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelőből álló csoportot alkotnak, és amelyek átveszik és kezelik a kifizetéseket, mielőtt azokat teljes mértékben elosztanák tagjaik között, akik, mint egyének, az (1) bekezdés hatálya tartoznak.

Módosítás 44 és 105
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg úgy kerül kiszámításra, hogy a mezőgazdasági termelő által az előző évben valóban kifizetett és bejelentett munkabéreket – a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is beleértve – le kell vonni a termelőnek eredetileg járó közvetlen kifizetések teljes összegéből, figyelmen kívül hagyva az e rendelet III. címének 2. fejezete alapján nyújtandó kifizetéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg úgy kerül kiszámításra, hogy a mezőgazdasági termelő által az előző évben valóban kifizetett és bejelentett munkabéreket – a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat, valamint az egyes mezőgazdasági műveletekhez alkalmazott alvállalkozók igénybevételével járó költségeket is beleértve – le kell vonni a termelőnek eredetileg járó közvetlen kifizetések teljes összegéből, figyelmen kívül hagyva az e rendelet III. címének 2. fejezete alapján nyújtandó kifizetéseket.

Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 3 a bekezdés (új)

(3a) A kifizetések fokozatos csökkentéséből vagy maximalizálásából származó bármely összeg annál a régiónál vagy tagállamnál marad, ahonnan származik, és a második pillér szerinti intézkedésekre kell felhasználni.

Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk

14. cikk

A pillérek közötti rugalmasság

(1) 2013. augusztus 1-jét megelőzően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet II. mellékletében a 2014–2019 közötti naptári évekre meghatározott éves nemzeti felső határok 10 %-áig terjedő összeget rendelkezésre bocsátanak a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre nyújtott kiegészítő támogatásként. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel közvetlen támogatás nyújtására.

(1) 2013. augusztus 1-jét megelőzően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet II. mellékletében a 2014–2019 közötti naptári évekre meghatározott éves nemzeti felső határok 15%-áig terjedő összeget rendelkezésre bocsátanak a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre nyújtott kiegészítő támogatásként. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel közvetlen támogatás nyújtására.

Az első albekezdésben említett döntésről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

A második albekezdésnek megfelelően bejelentett százalékérték változatlan az első albekezdésben említett évek esetében.

(1a) A tagállamok a 33. cikk alkalmazásából eredő ki nem osztott forrásokat hozzáadhatják az első albekezdésben említett vidékfejlesztési intézkedéseket szolgáló átcsoportosításokhoz a …/…/EU rendeletben [vidékfejlesztési rendelet] előírtak szerint az EMVA keretében finanszírozott vidékfejlesztési programozás szerint végzett agrár-környezetvédelmi és éghajlati intézkedésekre nyújtott uniós támogatás formájában.

(2) 2013. augusztus 1-jét megelőzően Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy a 2015–2020 közötti időszakban a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre nyújtott támogatásra elkülönített összeg 5 %-áig terjedő részét az e rendelet alapján nyújtandó közvetlen kifizetésként rendelkezésre bocsátják. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel a vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó támogatási intézkedésekre.

(2) 2013. augusztus 1-jét megelőzően Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy a 2015–2020 közötti időszakban a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre nyújtott támogatásra elkülönített összeg 10%-áig terjedő részét az e rendelet alapján nyújtandó közvetlen kifizetésként rendelkezésre bocsátják. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel a vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó támogatási intézkedésekre.

Az első albekezdésben említett döntésről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

A második albekezdésnek megfelelően bejelentett százalékérték megegyezik az (1) bekezdés első albekezdésében említett évekre vonatkozó értékkel.

(2a) Regionális végrehajtás esetén az egyes régiókra eltérő százalékértékeket lehet alkalmazni.

(2b) A tagállamok 2015. augusztus 1-jéig vagy 2017. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy a következő évtől kezdődő hatállyal felülvizsgálják az e cikkben említett döntéseiket.

Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – -1 bekezdés (új)

(-1) Az új KAP értékelése érdekében a Bizottság 2017 végéig elvégzi a reformok végrehajtásának, és a környezetre és a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásuknak a felülvizsgálatát.

Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek működése nem érinti a gazdasági változások és a költségvetési helyzet figyelembevételével bármely időpontban elvégezhető felülvizsgálat lehetőségét.

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek alkalmazása nem érinti a gazdasági változások és a költségvetési helyzet figyelembevételével bármely időpontban, jogalkotási aktus útján elvégezhető felülvizsgálat lehetőségét.

Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk

18. cikk

Támogatási jogosultságok

(1) Az alaptámogatási rendszer keretében nyújtott támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújtható, akik e rendelet alkalmazása keretében a 17b. cikk (4) bekezdése alapján odaítéléssel, a 21. cikk alapján először, a 23. cikk alapján a nemzeti tartalékból vagy a 27. cikk alapján átcsoportosítás révén támogatási jogosultságot szereznek.

(2) Az 1782/2003/EK és a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően az egységes támogatási rendszer keretében szerzett támogatási jogosultságok 2013. december 31-én lejárnak.

(2) Az 1. bekezdéstől eltérve:

a) azok a tagállamok, amelyek 2013. december 31-én az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkében megállapított regionális modell alapján működtetik az egységes támogatási rendszert, 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy fenntartják az 1782/2003/EK rendelettel és/vagy a 73/2009/EK rendelettel összhangban kiosztott támogatási jogosultságokat,

b) Azok a tagállamok, amelyek 2013. december 31-én az egységes területalapú támogatási rendszert működtetik, 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy átmeneti rendszerként 2020. december 31-ig fenntartják meglevő rendszerüket.

Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk

19. cikk

Az alaptámogatási rendszerre vonatkozó felső határ

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az alaptámogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső határt úgy, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határértékből levonja a 33., 35., 37. és 39. cikknek megfelelően meghatározandó éves összegeket. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyek valamennyi tagállam tekintetében megállapítják az alaptámogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső határt úgy, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határértékből levonja a 33., 35., 37. és 39. cikknek megfelelően meghatározandó éves összegeket. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az egyes tagállamokra és az egyes évekre vonatkozó összes kiosztott támogatási jogosultság és a nemzeti tartalék összértéke megegyezik a Bizottság által az (1) bekezdés alapján elfogadott megfelelő nemzeti felső határértékkel.

(3) A Bizottság által az (1) bekezdés alapján elfogadott felső határ előző évhez képest történő módosítása esetén a tagállam a (2) bekezdésnek való megfelelés érdekében lineárisan csökkenti, illetve növeli valamennyi támogatási jogosultság értékét.

Az első albekezdés nem alkalmazandó akkor, ha a szóban forgó módosítás a 17b. cikk (2) bekezdésének alkalmazásából ered.

Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk

20. cikk

A nemzeti felső határok regionális felosztása

(1) A tagállamok 2013. augusztus 1-jét megelőzően úgy dönthetnek, hogy az egységes támogatási rendszert regionális szinten alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok, például agronómiai és gazdasági jellemzőik és regionális mezőgazdasági potenciáljuk vagy intézményi, illetve igazgatási struktúrájuk alapján meghatározzák a régiókat.

(1) A tagállamok 2013. augusztus 1-jét megelőzően úgy dönthetnek, hogy az egységes támogatási rendszert regionális szinten alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok, például agronómiai, környezeti és társadalmi-gazdasági jellemzőik és regionális mezőgazdasági potenciáljuk vagy intézményi, illetve igazgatási struktúrájuk alapján meghatározzák a régiókat.

(2) A tagállamok a régiók között objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján felosztják a 19. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felső határokat.

(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a regionális felső határokat előre meghatározott évenkénti lépésben, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján – mint például a mezőgazdasági potenciál vagy környezetvédelmi kritériumok – évente fokozatosan módosítják.

(4) A (2) és (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott, alkalmazandó regionális felső határok betartásához szükséges mértékben a tagállamok minden egyes régiójukban lineárisan csökkentik, illetve növelik a támogatási jogosultságok értékét.

(5) A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett döntésükről, valamint a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában hozott intézkedésekről.

Módosítás 52 és 161
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk

21. cikk

A támogatási jogosultságok első kiosztása

(1) Tekintettel a (2) bekezdésre, a vis maior és a rendkívüli körülmények esetétől eltekintve a mezőgazdasági termelők akkor kaphatnak támogatási jogosultságot, ha 2014. május 15-ig kérelmet nyújtanak be az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok iránt.

(1) Tekintettel e cikk (2) bekezdésére és a 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a vis maior és a rendkívüli körülmények esetétől eltekintve a mezőgazdasági termelők akkor kaphatnak támogatási jogosultságot, ha 2014. május 15-ig kérelmet nyújtanak be az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok iránt.

(2) Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2011-ben, illetőleg Horvátország esetében 2013-ban az egységes támogatási rendszer keretében legalább egy támogatási jogosultságot aktiváltak vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényeltek – mindkettőt a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően –, az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében támogatási jogosultságot kapnak, feltéve, hogy a 9. cikk alapján jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek.

(2) Azok a mezőgazdasági termelők, akik:

(1)

– a 2009-es, 2010-es vagy 2011-es év közül a tagállamok által kiválasztandó bármelyik évben, illetőleg Horvátország esetében 2013-ban az egységes támogatási rendszer keretében legalább egy támogatási jogosultságot aktiváltak vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényeltek – mindkettőt a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően –, vagy

(2)

– a 73/2009/EK rendelet 41. és 63. cikke szerint 2012-ben támogatási jogosultságot kaptak, vagy

(3)

– aktív mezőgazdasági termelést igazoló bizonyítékot nyújtottak be, továbbá akik 2011-ben mezőgazdasági termékeket termesztettek vagy állatokat tenyésztettek, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést, vagy mezőgazdasági célból állatokat tartottak, az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében támogatási jogosultságot kapnak, feltéve, hogy a 9. cikk alapján jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek.

Az első albekezdéstől eltérve a mezőgazdasági termelők az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében támogatási jogosultságot kapnak, feltéve, hogy a 9. cikk alapján jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek, valamint 2011-ben:

a) az egységes támogatási rendszer keretében nem aktiváltak jogosultságot, hanem kizárólag gyümölcsöt és zöldséget termesztettek és/vagy szőlőültetvényt műveltek meg,

a) az egységes támogatási rendszer keretében nem aktiváltak jogosultságot, hanem kizárólag gyümölcsöt és zöldséget, vetőburgonyát és étkezési burgonyát, dísznövényeket termesztettek és/vagy szőlőültetvényt műveltek meg,

b) az egységes területalapú támogatási rendszer keretében nem igényeltek támogatást és csak olyan mezőgazdasági területtel rendelkeztek, amelyet 2003. június 30-án nem tartottak jó mezőgazdasági állapotban a 73/2009/EK rendelet 124. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

A vis maior és rendkívüli körülmények esetétől eltekintve az egyes mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságainak száma megegyezik a 26. cikk (1) bekezdésével összhangban a 2004. év tekintetében általuk bejelentett, a 25. cikk (2) bekezdése értelmében vett támogatható hektárszámmal.

Az előző albekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállamban a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 2014-es évre vonatkozóan bejelentett hektárok száma több mint 45%-kal magasabb a 2009-es évre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 35. cikkének megfelelően bejelentett támogatható hektárok számánál, a tagállamok a 2009-es évre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 35. cikkének megfelelően bejelentett támogatható hektárok számának 145%-ra korlátozhatják a 2014-es évben adható támogatási jogosultságok számát.

Azok a tagállamok, amelyek élnek e lehetőséggel, olyan csökkentett számú kifizetési jogosultságot osztanak ki a mezőgazdasági termelők számára, amelynek kiszámításakor a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének megfelelően 2011-ben benyújtott igénylésükben feltüntetett, a 73/2009/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően támogatható hektárok számával arányos csökkentést alkalmaznak az egyes mezőgazdasági termelők által a 2014-es évre vonatkozóan bejelentett támogatható hektárok fennmaradó részére.

(3) A mezőgazdasági üzem egészének vagy egy részének eladása esetén a (2) bekezdésnek megfelelő természetes vagy jogi személyek 2014. május 15-ig aláírt szerződés útján átruházhatják egy adott mezőgazdasági termelőre az (1) bekezdésben említett azon jogukat, hogy támogatási jogosultságban részesüljenek, feltéve, hogy a szóban forgó mezőgazdasági termelő megfelel a 9. cikkben meghatározott feltételeknek.

(3) A mezőgazdasági üzem egészének vagy egy részének eladása, összevonása, szétválása vagy bérbe adása esetén a (2) bekezdésnek megfelelő mezőgazdasági termelők 2014. május 15-ig aláírt szerződés útján átruházhatják a mezőgazdasági üzemet vagy annak egy részét átvevő mezőgazdasági termelőkre az (1) bekezdésben említett azon jogukat, hogy támogatási jogosultságban részesüljenek, feltéve, hogy a szóban forgó mezőgazdasági termelők megfelelnek a 9. cikkben meghatározott feltételeknek.

(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok kiosztásának évében benyújtott kérelmekre vonatkozóan abban az esetben, ha a szóban forgó támogatási jogosultságokat még nem állapították meg véglegesen, illetve amelyek kiosztását sajátos körülmények befolyásolják. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk

22. cikk

A támogatási jogosultságok értéke és azok közelítése

(1) Minden egyes érintett év vonatkozásában a támogatási jogosultságok egységértéke a 19., illetve 20. cikk alapján megállapított nemzeti vagy regionális felső határ 23. cikk (1) bekezdésében előírt lineáris csökkentés alkalmazását követő értékének és a 2014. évre a 21. cikk (2) bekezdésnek megfelelően nemzeti vagy regionális szinten kiosztott támogatási jogosultságok számának a hányadosaként kerül kiszámításra.

(2) Az egységes támogatási rendszert a 73/2009/EK rendelet szerint alkalmazó tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott támogatási jogosultságok egységértékének a kiszámítását a 19., illetve 20. cikk alapján megállapított nemzeti vagy regionális felső határ 23. cikk (1) bekezdésében előírt lineáris csökkentés alkalmazását követő értéke legalább 40 %-ának megfelelő összegre korlátozhatják.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élő tagállamok a felső határnak a szóban forgó bekezdés alkalmazását követően fennmaradó részét arra kell felhasználniuk, hogy a támogatási jogosultságok értékét növeljék azokban az esetekben, amikor az alaptámogatási rendszer keretében egy mezőgazdasági termelő birtokában lévő, a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított támogatási jogosultságok értéke nem éri el a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendszer keretében 2013. december 31-én a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – beleértve a különleges jogosultságokat is – összértékét. Ebből a célból az érintett mezőgazdasági termelő minden egyes támogatási jogosultságának nemzeti vagy regionális egységértékét meg kell növelni az egységes támogatási rendszer keretében a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámolt támogatási jogosultságok értéke és a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendszer keretében 2013. december 31-én a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – beleértve a különleges jogosultságokat is – összértéke közötti különbségnek megfelelő résszel.

A növekmény kiszámításánál a tagállamok figyelembe vehetik a 73/2009/EK rendelet 52. cikke, 53. cikkének (1) bekezdése és 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a 2013. naptári évre nyújtott támogatást is, feltéve, hogy a tagállam úgy döntött, hogy az érintett ágazatokra az e rendelet IV. címe alapján nem alkalmazza a termeléstől függő önkéntes támogatást.

Az első albekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a mezőgazdasági termelő akkor rendelkezik 2013. december 31-én támogatási jogosultságokkal, ha azoknak a szóban forgó termelő részére történő kiosztására vagy végleges átcsoportosítására az említett időpontig sor került.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tagállam objektív kritériumok alapján rendelkezhet úgy, hogy a mezőgazdasági területek bérbeadása egészének vagy részének a 73/2009/EK rendelet 35. cikke alapján rögzített időpontot követő és az e rendelet 26. cikke alapján rögzített időpont előtt történő eladása, átruházása vagy lejárata esetén az érintett mezőgazdasági termelő számára kiosztandó támogatási jogosultságok által realizált értéknövekedés egészét vagy egy részét vissza kell utalni a nemzeti tartalékba, amennyiben az értéknövekedés rendkívüli nyereséghez juttatná az érintett mezőgazdasági termelőt.

Az említett objektív kritériumok meghatározása a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon történik és e kritériumoknak tartalmazniuk kell legalább a következőket:

a) a bérbeadás minimális időtartama,

b) a kifizetett támogatás azon hányada, amelyet vissza kell utalni a nemzeti tartalékba.

(5) A 2019. igénylési évtől egy tagállamon vagy a 20. cikk alkalmazása esetén régión belül a támogatási jogosultságok egységértékének meg kell egyeznie.

(5) Legkésőbb a 2019. igénylési évtől egy tagállamon vagy a 20. cikk alkalmazása esetén régión belül a támogatási jogosultságok:

a) egységértékének meg kell egyeznie;

b) legfeljebb 20%-kal térhetnek el az átlagos egységértéktől.

A (2), (3) és e bekezdés alkalmazása során a tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek szintjén felmerülő támogatási jogosultságok csökkenése esetén a 2019-ben aktivált jogosultságok csökkenése ne legyen nagyobb a 2014-ben aktivált jogosultságok 30%-ánál.

(6) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazása esetén a tagállamok – az uniós jog általános elveivel összhangban – a támogatási jogosultságok értékét nemzeti vagy regionális szinten közelítik egymáshoz. Ebből a célból a tagállamok 2013. augusztus 1-jéig meghatározzák a megteendő lépéseket. E lépések között kell szerepelnie a támogatási jogosultságok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján történő fokozatos módosításának.

Az első albekezdésben említett lépésekről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
22 a cikk (új)

22a. cikk

Belső konvergencia

(1) A 22. cikktől eltérve a tagállamok nemzeti vagy regionális szinten egymáshoz közelíthetik a támogatási jogosultságokat annak érdekében, hogy a jogosultságok egységértéke a 2021-es igénylési évtől az egységes nemzeti vagy regionális értékek felé közelítsen, de ne érje el azokat. A tagállamok e lehetőség alkalmazásakor a tagállamok közötti külső konvergenciára vonatkozó képletet használhatják. Az említett konvergenciát a tagállamok által meghatározott küszöb vagy a nemzeti átlag feletti, 2013-as jogosultságok csökkentése révén kell finanszírozni.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett eltérés alkalmazásakor meghatározhatják, hogy a III. cím 2. fejezetében említett, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatások – amelyek a 33. cikk (1) bekezdésével összhangban a nemzeti költségkeret 30%-át teszik ki – alaptámogatásuk bizonyos százalékaként fizethetők ki a mezőgazdasági termelőknek.

(3) Az (1) bekezdésben említett eltérés alkalmazásakor a tagállamoknak 2013. augusztus 1-jéig meg kell határozniuk a megteendő lépéseket, az uniós jog általános elveivel összhangban. E lépések között kell szerepelnie a támogatási jogosultságok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján történő fokozatos módosításának.

Az első albekezdésben említett lépésekről 2013. augusztus 1-jéig értesíteni kell a Bizottságot.

Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk

23. cikk

A nemzeti tartalék létrehozása és felhasználása

(1) Minden tagállam nemzeti tartalékot hoz létre. Ezért a nemzeti tartalék létrehozása céljából az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállamok nemzeti szinten lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik az alaptámogatási rendszer szerinti felső határértéket. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 3 %-ot, kivéve a (4) bekezdésben a 2014-re vonatkozóan meghatározott jogosultságok kiosztásával kapcsolatos igények fedezéséhez szükséges esetben.

(1) Minden tagállam nemzeti tartalékot hoz létre. Ezért a nemzeti tartalék létrehozása céljából az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállamok nemzeti szinten lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik az alaptámogatási rendszer szerinti felső határértéket. A 2014-es évre vonatkozóan e csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 3%-ot, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott jogosultságok kiosztásával kapcsolatos igények fedezéséhez szükséges esetben. A későbbi évekre a tagállamok évente, a jogosultságok kiosztásával kapcsolatos igények alapján határozhatják meg a csökkentésre vonatkozó felső határt.

(2) A tagállamok regionális szinten is igazgathatják a nemzeti tartalékot.

(3) A tagállamok a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságokat objektív kritériumoknak megfelelően és oly módon állapítják meg, hogy biztosítva legyen a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód, valamint a piac és a versenyhelyzet ne torzuljon.

(4) A tagállamok a nemzeti tartalékból először a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelőknek biztosítanak támogatási jogosultságokat.

(4) A tagállamok a nemzeti tartalékból először a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelőknek és az új mezőgazdasági termelőknek biztosítanak támogatási jogosultságokat.

Az első albekezdés alkalmazásában a „mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők” a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételnek eleget tevő mezőgazdasági termelők, akik nem folytattak saját nevükben és saját kockázatukra mezőgazdasági tevékenységet, illetve nem álltak mezőgazdasági tevékenységet gyakorló jogi személy ellenőrzése alatt az új mezőgazdasági tevékenység megkezdése előtti 5 évben. Jogi személy esetében az a természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol a jogi személy fölött, nem folytathatott mezőgazdasági tevékenységet a saját nevében és saját kockázatára, illetve nem állhatott mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személy ellenőrzése alatt a mezőgazdasági tevékenységnek az adott jogi személy általi megkezdését megelőző 5 évben.

Az első albekezdés alkalmazásában a „mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő új mezőgazdasági termelők” olyan természetes személyek, akik soha nem kaptak jogosultságokat. A tagállamok előírhatnak az új mezőgazdasági termelők által teljesítendő további objektív és megkülönböztetésmentes feltételeket, különösen megfelelő készségeket, tapasztalatot és/vagy képzési követelményeket.

(5) A tagállamok a nemzeti tartalékot a következőkre használhatják fel:

a) támogatási jogosultságok biztosítása az olyan területen működő mezőgazdasági termelők részére, amely az állami intervenció valamely formájához kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt áll a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében,

aa) támogatási jogosultságok odaítélése a támogatható mezőgazdasági területek 2014-es év tekintetében való bejelentésekor azon mezőgazdasági termelők részére, akiknek az üzeme a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott lehetőséget választó tagállam területén fekszik, és akik nem szereztek támogatási jogosultságot az 1782/2003/EK vagy a 73/2009/EK rendelet, vagy mindkettő alapján;

ab) támogatási jogosultságok odaítélése olyan mezőgazdasági termelők részére, akik mezőgazdasági tevékenységüket 2011 után kezdték meg, és akik a tagállamok által objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján meghatározandó bizonyos mezőgazdasági ágazatokban tevékenykednek;

ac) az alaptámogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok értékének megemelése a támogatási jogosultságok nemzeti vagy regionális egységértékéig azon mezőgazdasági termelők esetében, akik az alaptámogatási rendszerre való átállás eredményeként a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendelettel összhangban őket megillető múltbeli támogatási jogosultságok kis értéke miatt különleges helyzetbe kerülnek, vagy a támogatási jogosultságok megemelése azon mezőgazdasági termelők esetében, akik 2013. december 31-én különleges támogatási jogosultságokkal rendelkeztek;

ad) éves kompenzáció nyújtása a mezőgazdasági termelők számára – amely a mezőgazdasági kistermelők esetében további kifizetéssel növelhető – a 73/2009/EK rendelet 7. cikkének(1) bekezdésében előírt 5000 eurós juttatás megszüntetése miatt,

b) az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok értékének lineáris növelése nemzeti vagy regionális szinten, ha a nemzeti tartalék egy adott évben meghaladja a 3%-ot, feltéve, hogy a (4) bekezdés, e bekezdés a) pontja és a (7) bekezdés alapján történő kiosztás céljából továbbra is elegendő mennyiség áll rendelkezésre. A tagállamok azonban a támogatási jogosultságok értékének e pont szerinti növelésekor dönthetnek úgy, hogy a lineáris módszer alternatívájaként szolgáló egyéb módszert alkalmaznak.

(6) A (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) pontja alkalmazása esetén a tagállamok megállapítják a mezőgazdasági termelők részére kiosztott támogatási jogosultságok értékét a kiosztás évére eső nemzeti vagy regionális átlagértékek alapján.

(7) Amennyiben egy mezőgazdasági termelő végleges bírósági ítélet vagy egy tagállam illetékes hatóságának végleges igazgatási jogi aktusa értelmében jogosult támogatási jogosultságot kapni vagy a meglévők értékének növelésére, a mezőgazdasági termelő a tagállam által rögzített időpontban megkapja a szóban forgó ítéletben vagy aktusban megállapított számú és értékű támogatási jogosultságot. A 25. és a 26. cikk alkalmazásának figyelembe vételével az említett időpont azonban nem lehet az alaptámogatási rendszer keretében benyújtandó kérelmek benyújtására vonatkozó, az érintett bírósági ítéletnek vagy igazgatási aktusnak az időpontját követő legkésőbbi időpontnál később.

(7) Amennyiben egy mezőgazdasági termelő végleges bírósági ítélet vagy egy tagállam illetékes hatóságának végleges igazgatási jogi aktusa értelmében jogosult támogatási jogosultságot kapni vagy a meglévők értékének növelésére, a mezőgazdasági termelő a tagállam által rögzített időpontban megkapja a szóban forgó ítéletben vagy aktusban megállapított számú és értékű támogatási jogosultságot. A 25. és a 26. cikk alkalmazásának figyelembevételével az említett időpont azonban nem lehet az alaptámogatási rendszer keretében benyújtandó kérelmek benyújtására vonatkozó, az érintett bírósági ítéletnek vagy igazgatási aktusnak az időpontját követő legkésőbbi időpontnál később.

Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés

(1) A mezőgazdasági termelő az alaptámogatási rendszer keretében a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelő bejelentés útján, a támogatható hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultság abban a tagállamban történő aktiválásával juthat támogatáshoz, ahol azt számára odaítélték. Az aktivált támogatási jogosultságok az így meghatározott összegek éves kifizetésére jogosítanak fel, a pénzügyi fegyelem, a támogatás fokozatos csökkentése és maximalizálása, a 7. cikk, a 37. cikk (2) bekezdése és az 51. cikk (1) bekezdése szerinti lineáris csökkentések, valamint a(z) …/…./EU rendelet [horizontális rendelet] alapján megállapított csökkentések és kizárások alkalmazásának sérelme nélkül.

Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés – 3 a albekezdés (új)

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok a támogatható mezőgazdasági terület méretének meghatározásakor a hozam tekintetében kisebb potenciállal rendelkező vagy meghatározott termelésnek helyt adó területek esetében objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján csökkentési együtthatót alkalmazhatnak.

Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 a bekezdés (új)

(2a) Amennyiben a támogatási jogosultságok földterület nélkül kerülnek értékesítésre, a tagállamok az uniós jog általános elveivel összhangban eljárva dönthetnek úgy, hogy az értékesített támogatási jogosultságok egy része visszakerül a nemzeti tartalékba, vagy hogy egységértéküket csökkentik a nemzeti tartalék javára.

Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – e pont

e) a tagállamok által alkalmazandó kritériumok a támogatási jogosultságok azon mezőgazdasági termelőknek történő kiosztása során, akik 2011-ben nem aktiváltak jogosultságot vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében 2011-ben nem igényeltek támogatást a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a támogatási jogosultságok kiosztása során a 21. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses átruházási rendelkezés alkalmazásának esetén;

e) a tagállamok által alkalmazandó kritériumok a támogatási jogosultságok azon mezőgazdasági termelőknek történő kiosztása során, akik sem 2009-ben, sem 2010-ben, sem 2011-ben nem aktiváltak jogosultságot vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében sem 2009-ben, sem 2010-ben, sem 2011-ben nem igényeltek támogatást a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a támogatási jogosultságok kiosztása során a 21. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses átruházási rendelkezés alkalmazásának esetén, kivéve az új mezőgazdasági termelők és a fiatal mezőgazdasági termelők esetében;

Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – g pont

g) a támogatási jogosultságok bejelentésével és aktiválásával kapcsolatos szabályok;

g) a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalmára és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelményekre vonatkozó szabályok ;

Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 a fejezet (új)

1A. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS AZ ELSŐ HEKTÁROKRA

28a. cikk

Általános szabályok

(1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kiegészítő éves támogatást nyújthatnak az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer szerinti támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek.

(2) A tagállamok meghatározzák az e rendelkezés szerint támogatható első hektárok számát, amely a mezőgazdasági termelő által a 26. cikk (1) bekezdésével összhangban aktivált jogosultságok számának felel meg, 50 hektár korlátig.

(3) E rendelkezés finanszírozása érdekében a tagállamok a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határuk legfeljebb 30%-ának megfelelő összeget használnak fel.

(4) A tagállamok minden évben úgy számítják ki az első hektárok után járó kiegészítő támogatás összegét, hogy a (3) bekezdésben említett összeget elosztják az e támogatásban részesülő hektárok összesített számával.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne kapjanak támogatást azok a mezőgazdasági termelők, akikről kiderül, hogy az e rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat közzétételi időpontja után mesterségesen olyan feltételeket teremtettek, amelyek jogosulttá teszik őket az e cikkben említett támogatás igénybevételére.

(6) A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az (1), (2) és (3) bekezdésben említett döntéseikről.

Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk

30. cikk

A növénytermesztés diverzifikálása

(1) Annak a mezőgazdasági termelőnek, akinek a szántóterülete meghaladja a 3 hektárt és azt az év jelentős részében nem teljes egészében (ültetett vagy természetes) fű termesztésére, parlagon hagyott területként vagy árasztásos növénytermesztésére használja, a szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie. Ezek közül egyik sem teheti ki a szántóterület kevesebb mint 5 %-át, valamint a fő szántóföldi növénykultúra kiterjedése nem haladhatja meg a szántóterület 70 %-át.

(1) Annak a mezőgazdasági termelőnek, akinek a szántóterülete 10 és 30 hektár közötti, a szántóterületen legalább két különböző növénykultúrát kell termesztenie. Ezek közül egyik kiterjedése sem haladhatja meg a szántóterület 80%-át.

Annak a mezőgazdasági termelőnek, akinek a szántóterülete meghaladja a 30 hektárt, a szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie, kivéve a 62. szélességi körtől északra található mezőgazdasági üzemeket. A fő szántóföldi növénykultúra kiterjedése nem haladhatja meg a szántóterület 75%-át, és a két fő szántóföldi növénykultúra kiterjedése együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a „szántóföldi növénykultúra” fogalmának meghatározására, valamint az egyes szántóföldi növénykultúrák arányának pontos kiszámításával kapcsolatos alkalmazási szabályokra vonatkozóan.

Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk

31. cikk

Állandó gyepterület

Állandó gyepterület és állandó legelő

(1) A mezőgazdasági termelőknek állandó gyepterületként kell fenntartaniuk a mezőgazdasági üzemüknek a(z) …/…/EU rendelet (horizontális rendelet) 74. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelemben a 2014. igénylési év tekintetében ilyenként bejelentett területét (a továbbiakban: állandó gyepterületű referenciaterület).

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági összterülethez viszonyítva megmaradjon az állandó gyepterületként és állandó legelőként használt földterületek aránya. A tagállamok ezt a kötelezettséget nemzeti, regionális vagy szubregionális szinten alkalmazhatják.

Az első albekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az állandó gyepterülettel és állandó legelővel borított földterület a mezőgazdasági üzemeknek a(z) …/…/EU rendelet (horizontális rendelet) 74. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelemben a 2014. igénylési év tekintetében ilyenként bejelentett területe (a továbbiakban: állandó gyepterületkéntés állandó legelőként használt referenciaterület).

Az állandó gyepterületű referenciaterületet növelni kell abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelőnek egyes területeket 2014-ben és/vagy 2015-ben állandó gyepterületté kell alakítania a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 93. cikkében említettek szerint.

Az állandó gyepterületként és állandó legelőként használt referenciaterületet növelni kell abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelőnek egyes területeket 2014-ben és/vagy 2015-ben állandó gyepterületté kell alakítania a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 93. cikkében említettek szerint.

(2) A mezőgazdasági termelők állandó gyepterületű referenciaterületük legfeljebb 5 %-át átalakíthatják. Az említett határérték nem alkalmazandó vis maior vagy rendkívüli körülmények esetén.

(2) Az állandó gyepterületként és állandó legelőként használt referenciaterület legfeljebb 5%-ának átalakítása megengedett, a kötöttszénkészletekkel rendelkező talajok, vizes élőhelyek, valamint féltermészetes gyepek és legelők kivételével. Rendkívüli körülmények esetén ez az arány 7%-ra növelhető.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el állandó gyepterületű referenciaterületüknek az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott növelésével, az állandó gyepterület megújításával, a (2) bekezdésben említett megengedett csökkentés túllépésének esetén a mezőgazdasági terület állandó gyepterületté való átalakításával, valamint földátruházás esetén az állandó gyepterületű referenciaterület módosításával kapcsolatos szabályok megállapítására vonatkozóan.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el állandó gyepterületként és állandó legelőként használt referenciaterületüknek az (1) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott növelésével, az állandó gyepterület és állandó legelő megújításával, a (2) bekezdésben említett megengedett csökkentés túllépésének esetén a mezőgazdasági terület állandó gyepterületté és állandó legelővé való átalakításával, a (2) bekezdésben említett kivételes körülményekkel, valamint földátruházás esetén az állandó gyepterületként és állandó legelőként használt referenciaterület módosításával kapcsolatos szabályok megállapítására vonatkozóan.

Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk

32. cikk

Ökológiai jelentőségű terület

(1) A mezőgazdasági termelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatható hektárterületük – az állandó gyepterületű terület kivételével – legalább 7 %-a ökológiai jelentőségű terület, mint például parlagon hagyott terület, terasz, tájképi elem, védelmi sáv, illetve a 25. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett erdősített terület legyen.

(1) Amennyiben a szántóföld 10 hektárnál nagyobb kiterjedésű, a mezőgazdasági termelőknek e rendelet végrehajtásának első évében gondoskodniuk kell arról, hogy a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatható hektárterületük – az állandó gyepterületű és állandó legelőként használt, valamint állandó kultúrával borított terület kivételével – legalább 3%-a ökológiai jelentőségű terület, mint például parlagon hagyott terület, terasz, tájképi elem, ezen belül sövény, árok, kőfal, szántóföldeken található fa és tó, nitrogénmegkötő növényekkel beültetett földterület, védelmi sáv, illetve a 25. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett erdősített terület legyen. A mezőgazdasági termelők ezt az intézkedést teljes mezőgazdasági üzemükre alkalmazhatják.

A mezőgazdasági termelők ökológiai jelentőségű területet növényvédő szerek vagy műtrágya alkalmazása nélkül használhatnak termelés céljára.

Az első albekezdésben megjelölt százalékos arány 2016. január 1-jével 5%-ra emelkedik.

(1a) A Bizottság 2017. március 31-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről; ehhez mellékeli a 2018-as évre vonatkozóan adott esetben az (1) bekezdésben említett százalékérték 7%-ig történő emeléséhez szükséges jogalkotási javaslatokat, a környezetre és a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatás figyelembevételével.

(1b) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok 2016. január 1-jétől dönthetnek úgy, hogy az ökológiai jelentőségű területek kritériumát három százalékpontig regionális szinten alkalmazzák, hogy egymással érintkező ökológiai területeket alakítsanak ki.

(1c) A mezőgazdasági termelő visszabérelheti az önkormányzattól a területrendezés vagy hasonló folyamatok során köztulajdonba került, ökológiailag értékes mezőgazdasági területet, és ökológiai jelentőségű területként jelölheti ki azt, amennyiben teljesíti az (1) bekezdés feltételeit.

(1d) Az ökológiai jelentőségű területeket ökológiai jelentőségük alapján súlyozni lehet. A Bizottság a tagállamok által benyújtott súlyozási együtthatókat egyenértékű környezeti és éghajlati teljesítménykritériumok figyelembevételével hagyja jóvá.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett ökológiai jelentőségű terület típusainak pontosabb meghatározására, valamint az (1) bekezdésben említett százalékérték betartása céljából figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területek egyéb típusainak megállapítására és meghatározására vonatkozóan.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett ökológiai jelentőségű terület típusainak pontosabb meghatározására, az e cikk (1d) bekezdésében említett ökológiai jelentőségű terület különböző típusai által kitett hektárok kiszámítását szolgáló súlyozási együtthatók egész Unióra kiterjedő keretének megállapítására, az e cikk (1) bekezdésében említett százalékérték felmérésekor figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területek egyéb típusainak kiegészítésére és meghatározására, valamint az e cikk (1b) bekezdésében említett regionális szint meghatározására vonatkozóan.

Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 4 bekezdés

(4) Az (1) bekezdésben említett hektáronkénti támogatás a 35. cikk alkalmazásából eredő összeg és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett azon területeken elhelyezkedő támogatható hektárszám hányadosaként kerül kiszámításra, amelyek esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek.

(4) Az (1) bekezdésben említett hektáronkénti támogatás a 35. cikk alkalmazásából eredő összeg és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett azon támogatható hektárszám hányadosaként kerül kiszámításra, amely esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek.

Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A hektáronkénti kifizetést a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján változtathatják.

Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 4 bekezdés – 1 b albekezdés (új)

A tagállamok az első albekezdés alkalmazása esetén meghatározhatják azt az üzemenkénti maximális hektárszámot, amelyet a kifizetéshez figyelembe kell venni.

Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 2 bekezdés

(2) Az (1) bekezdés alapján az egyes tagállamok által a nemzeti felső határ felhasználandó mértékének megfelelően a Bizottság végrehajtási aktusok útján évente meghatározza a szóban forgó támogatásnak megfelelő felső határt. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés alapján az egyes tagállamok által a nemzeti felső határ felhasználandó mértékének megfelelően a Bizottság felhatalmazást kap, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy évente meghatározza a szóban forgó támogatásnak megfelelő felső határt.

Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk

36. cikk

Általános szabályok

(1) A tagállamok éves támogatást nyújtanak az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer szerinti támogatásra jogosult fiatal mezőgazdasági termelőknek.

(1) A tagállamok az e fejezetben meghatározott feltételekkel összhangban éves támogatást nyújtanak az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer szerinti támogatásra jogosult fiatal mezőgazdasági termelőknek.

(2) E fejezet alkalmazásában „fiatal mezőgazdasági termelő”:

a) olyan természetes személy, aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először kezd gazdálkodni, vagy aki az alaptámogatási rendszer keretében a(z) .../…/EU rendelet [horizontális rendelet] 73. cikkének (1) bekezdésében említett kérelem első benyújtását megelőző öt évben már gazdálkodott, és

b) aki az a) pontban említett kérelem benyújtásának időpontjában nem töltötte be a 40. életévét.

ba) A tagállamok előírhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők által teljesítendő további objektív és megkülönböztetésmentes feltételeket, különösen megfelelő készségeket, tapasztalatot és/vagy képzési követelményeket.

(3) A pénzügyi fegyelem, a támogatás fokozatos csökkentése és maximalizálása, a 7. cikkben említett lineáris csökkentés, valamint a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikke alapján kiszabott csökkentések és kizárások alkalmazásának sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás nyújtása évente, a támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelő által történő aktiválásával történik.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatás mezőgazdasági termelőként legfeljebb öt éves időtartamra nyújtható. Ebből az időtartamból le kell vonni a tevékenység megkezdése és a (2) bekezdés a) pontjában említett első kérelembenyújtás között eltelt évek számát.

(5) A tagállamok minden évben kiszámítják az (1) bekezdésben említett támogatás összegét oly módon, hogy a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok átlagértéke 25 %-ának megfelelő számot megszorozzák a termelő által a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően aktivált jogosultságok számával.

(5) A tagállamok minden évben kiszámítják az (1) bekezdésben említett támogatás összegét oly módon, hogy a támogatási jogosultságok érintett tagállamban vagy régióban érvényes átlagértéke 25 %-ának megfelelő számot megszorozzák a termelő által a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően aktivált jogosultságok számával.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok a figyelembe veendő aktivált támogatási jogosultságok számára vonatkozóan betartják a következő felső határokat:

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok megállapítanak egy határt, amely legfeljebb 100 hektár lehet.

a) azokban a tagállamokban, ahol a mezőgazdasági üzemek VI. mellékletben meghatározott átlagos mérete legfeljebb 25 hektár, legfeljebb 25,

b) azokban a tagállamokban, ahol a mezőgazdasági üzemek VI. mellékletben meghatározott átlagos mérete meghaladja a 25 hektárt, legalább 25, de az átlagos méretnél nem nagyobb.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre – különösen a jogi személyben közreműködő egy vagy több természetes személyre a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott korhatár alkalmazására – vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén egy jogi személy jogosultnak tekinthető arra, hogy az (1) bekezdésben említett támogatásban részesüljön.

Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk

37. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) A tagállamok a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ egy bizonyos százalékát, amely nem haladhatja meg a 2 %-ot, a 36. cikkben említett támogatás finanszírozására fordítják. A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot a támogatás finanszírozásához szükséges becsült százalékértékről.

(1) A tagállamok a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ 2%-át a 36. cikkben említett támogatás finanszírozására fordítják.

Amennyiben a 36. cikkben említett támogatás finanszírozásához szükséges becsült százalékérték a 2%-ot nem éri el, a tagállamok a vonatkozó összegek fennmaradó részét a nemzeti tartalék támogatási jogosultságainak lineáris értéknövelésére különíthetik el, a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban kiemelten kezelve a fiatal mezőgazdasági termelőket és az új mezőgazdasági termelőket.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy megnövelik az első albekezdésben említett százalékértéket, hogy kiválasztott kedvezményezetteket nemzeti szinten, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kiemelten kezeljenek. Az erre vonatkozó döntésről 2013. augusztus 1-jéig értesíteni kell a Bizottságot.

A tagállamok a becsült százalékértéket 2016. augusztus 1-jéig, 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal felülvizsgálhatják. A tagállamok a felülvizsgált százalékértékről 2016. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot.

A tagállamok a 36. cikkben említett támogatás finanszírozásához szükséges, becsült százalékértéket 2016. augusztus 1-jéig, 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal felülvizsgálhatják. A tagállamok a felülvizsgált százalékértékről 2016. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximum 2 % sérelme nélkül abban az esetben, ha egy tagállamban egy adott évben alkalmazott támogatás teljes összege meghaladja a (4) bekezdés alapján meghatározott felső határt és ha a szóban forgó felső határ nem éri el a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 2 %-át, a tagállamok lineárisan csökkentik az összes mezőgazdasági termelőnek a 25. cikknek megfelelően járó valamennyi kifizetést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximum 2% sérelme nélkül abban az esetben, ha egy tagállamban egy adott évben alkalmazott támogatás teljes összege meghaladja a (4) bekezdés alapján meghatározott felső határt és ha a szóban forgó felső határ nem éri el a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 2%-át, a tagállamok lineárisan csökkentik az összes mezőgazdasági termelőnek a 25. cikknek megfelelően járó valamennyi kifizetést.

(3) Ha egy tagállamban egy adott évben alkalmazott támogatás teljes összege meghaladja a (4) bekezdés alapján meghatározott felső határt és ha a szóban forgó felső határ a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 2 %-ának felel meg, a tagállamok az említett felső határ betartása érdekében lineárisan csökkentik a 36. cikknek megfelelően fizetendő összegeket.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően a tagállamok által bejelentett becsült százalékérték alapján végrehajtási aktusok útján évente meghatározza a 36. cikkben említett támogatásra vonatkozó megfelelő felső határt. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

Termeléstől függő támogatás a következő ágazatoknak és termékek után nyújtható: gabonafélék, olajnövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, héjas gyümölcsűek, burgonyakeményítő, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, valamint rövid rotációs idejű sarjerdő.

Termeléstől függő támogatás a halászati termékek kivételével a Szerződés I. mellékletében felsorolt ágazatoknak és termékek után nyújtható.

Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A termeléstől függő támogatásra szánt előirányzatokat mindenekelőtt olyan termékek számára kell elkülöníteni, amelyek a 2010–2013-as időszakban a 73/2009/EK rendelet 68., 101. és 111. cikkében foglaltaknak megfelelően termeléstől függő támogatásban részesültek.

Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 3 a bekezdés (új)

(3a) A tagállamok az e rendelet III. címének 1. fejezetében említett alaptámogatástól függetlenül a 2010-ben különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelők számára a 73/2009/EK rendelet 60. és 65. cikkével összhangban termeléstől függő támogatást adhatnak.

Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 3 b bekezdés (új)

(3b) A tagállamok termeléstől függő támogatást nyújthatnak azoknak az állattartó gazdálkodóknak, akik nem maguk birtokolják az általuk gazdálkodásra használt föld nagy részét.

Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 3 c bekezdés (új)

(3c) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó átmeneti intézkedések meghatározására.

Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

Az első albekezdéstől eltérően a termeléstől függő támogatások nyújtásának határa kiterjeszthető a meglévő termelési szint fenntartásán túl is, amennyiben a termeléstől függő támogatás környezetvédelmi célú. Az érintett tagállam állapítja meg e határt a meghatározott környezetvédelmi célkitűzések vagy kihívások függvényében. Az így megállapított határértékről a 40. cikk szerint tájékoztatni kell a Bizottságot, és azt a 41. cikk szerint kell jóváhagyni.

Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés

(1) A tagállamok a termeléstől függő önkéntes támogatás alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig úgy dönthetnek, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határuk legfeljebb 5 %-át a termeléstől függő önkéntes támogatás finanszírozására fordítják.

(1) A tagállamok a termeléstől függő önkéntes támogatás alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig úgy dönthetnek, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határuk legfeljebb 15%-át a termeléstől függő önkéntes támogatás finanszírozására fordítják.

Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 a bekezdés (új)

(1a) A nemzeti felső határra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett százalékértéket három százalékponttal emelni lehet azon tagállamok esetében, amelyek úgy döntenek, hogy a II. mellékletben meghatározott nemzeti felső határuk legalább 3%-át e fejezet értelmében fehérjenövények termesztésének támogatására fordítják.

Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át használják fel, feltéve, hogy:

törölve

a) 2013. december 31-ig a 73/2009/EK rendelet V. címében meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazták, vagy az említett rendelet 111. cikke szerinti intézkedéseket finanszíroztak, vagy az említett rendelet 69. cikkének (5) bekezdésében, illetve Málta esetében a 69. cikk (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik rájuk; és/vagy

b) a 2010–2013 közötti időszakban legalább egy évig a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében – a IV. cím 1. fejezete 6. szakaszának a kivételével – meghatározott közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló összeg több, mint 5 %-át a 73/2009/EK rendelet III. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott intézkedések, az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i–iv. alpontjában, valamint b) és e) pontjában meghatározott támogatás, vagy az említett rendelet IV. címének 1. fejezete – a 6. szakasz kivételével – szerinti intézkedések finanszírozására használták fel.

Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

(4) A tagállamok 2016. augusztus 1-jéig felülvizsgálhatják az (1), (2) és (3) bekezdés alapján hozott döntésüket és úgy dönthetnek, hogy 2017-től kezdődő hatállyal:

(4) A tagállamok 2016. augusztus 1-jéig felülvizsgálhatják az (1) és az (1a) bekezdés alapján hozott döntésüket és úgy dönthetnek, hogy 2017-től kezdődő hatállyal:

Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 4 bekezdés – a pont

a) megnövelik – adott esetben az ott meghatározott kereteken belül – az (1) és a (2) bekezdés alapján meghatározott százalékértéket, valamint – adott esetben – módosítják a támogatásnyújtási feltételeket;

a) megnövelik – adott esetben az ott meghatározott kereteken belül – az (1) és az (1a) bekezdés alapján meghatározott százalékos arányt, valamint – adott esetben – módosítják a támogatási feltételeket;

Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 5 bekezdés

(5) Az egyes tagállamok által a nemzeti felső határ felhasználandó arányát illetően az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően hozott döntés alapján a Bizottság végrehajtási aktusok útján évente meghatározza a támogatásra vonatkozó megfelelő felső határt. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Az egyes tagállamok által a nemzeti felső határ felhasználandó arányát illetően az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően hozott döntés alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatásra vonatkozó megfelelő felső határ évente történő meghatározása érdekében.

Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
39 a cikk (új)

39a. cikk

Választható kiegészítő nemzeti támogatás

(1) Azok a tagállamok, amelyek a 38. cikk értelmében a termeléstől függő támogatás anyatehén-tenyésztő ágazatban való bevezetése mellett döntenek, az ugyanazon naptári évben odaítélt, termeléstől függő támogatáson felül kiegészítő nemzeti támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek.

(2) A tagállamok a termeléstől függő támogatással kapcsolatos tájékoztatással egy időben és azonos módon tájékoztatják a mezőgazdasági termelőket e kiegészítő nemzeti támogatás odaítélésének feltételeiről.

Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a 39. cikk (3) bekezdésében vagy – adott esetben – a 39. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett döntést abban az esetben, ha az érintett régióban vagy ágazatban az alábbi igények egyike jelentkezik:

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 39. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett döntés jóváhagyása céljából abban az esetben, ha az érintett régióban vagy ágazatban az alábbi igények egyike jelentkezik:

Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk

47. cikk

Általános szabályok

(1) Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2014-ben a 21. cikk alapján kiosztott támogatási jogosultsággal rendelkeznek és megfelelnek a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményeknek, választhatják azt, hogy az ebben a címben meghatározott feltételekkel egyszerűsített rendszerben, a továbbiakban: mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben vesznek részt.

(1) A tagállamok egyszerűsített mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszert hozhatnak létre az ebben a címben megállapított feltételekkel. Ha egy tagállam ilyen rendszert alkalmaz, akkorazoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik 2014-ben a 21. cikk alapján kiosztott támogatási jogosultsággal rendelkeznek és megfelelnek a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményeknek, részt kell venniük az ebben a címben meghatározott feltételekkel egyszerűsített rendszerben („mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer”).

A III. és IV. címnek megfelelően 1500 eurónál kisebb összegű támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők automatikusan bekerülnek a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerbe.

(2) A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetések felváltják a III. és IV. cím alapján nyújtandó kifizetéseket.

(3) A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők mentesülnek a III. cím 2. fejezetében meghatározott mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása alól.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne kapjanak kifizetést azok a mezőgazdasági termelők, akikről kiderül, hogy az e rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat közzétételi időpontjától kezdve kizárólag azzal a céllal megosztották a mezőgazdasági üzemüket, hogy részesüljenek a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerből. Ez azokra a mezőgazdasági termelőkre is alkalmazandó, akik mezőgazdasági üzeme a megosztás eredményeképpen jött létre.

Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk

48. cikk

Részvétel

Azok a mezőgazdasági termelőknek, akik részt kívánnak venni a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, 2014. október 15-ig erre vonatkozó kérelmet kell benyújtaniuk.

A nemzeti hatóságok 2014. október 15-ig eljuttatják a Bizottságnak a 47. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termelők jegyzékét.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2014. október 15-ig nem kérelmezték részvételüket vagy az említett időpont után úgy döntenek, hogy már nem kívánnak részt venni a szóban forgó rendszerben, vagy kiválasztásra kerültek a …/…/EU rendelet [a vidékfejlesztésről szóló rendelet] 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében nyújtott támogatásra, többé nem jogosultak részt venni a rendszerben.

Azok a 47. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termelők, akik az említett időpont után úgy döntenek, hogy már nem kívánnak részt venni a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, vagy kiválasztásra kerültek a …/…/EU rendelet [a vidékfejlesztésről szóló rendelet] 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében nyújtott támogatásra, többé nem jogosultak részt venni a rendszerben.

Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk

49. cikk

A támogatás összege

(1) A tagállamok a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer tekintetében meghatározzák az éves kifizetés összegét, amely az alábbi szintek egyikének felel meg a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően:

a) kedvezményezettenként az átlagos nemzeti kifizetés 15 %-át nem meghaladó összeg,

a) kedvezményezettenként az átlagos nemzeti kifizetés 25%-át nem meghaladó összeg,

b) a hektáronkénti átlagos nemzeti kifizetésnek megfelelő összeg és a hektárszámnak megfelelő szám – amely legfeljebb három lehet – szorzata.

b) a hektáronkénti átlagos nemzeti kifizetésnek megfelelő összeg és a hektárszámnak megfelelő szám – amely legfeljebb öt lehet – szorzata.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az éves kifizetés összege annak az összegnek feleljen meg, amelyre a mezőgazdasági termelő a 18., 29., 34., 36. és 38. cikk értelmében jogosult lenne abban az évben, amelyben belép a rendszerbe, ez az összeg azonban nem haladhatja meg az 1500 eurót.

Az első albekezdés a) pontjában említett nemzeti átlagot a tagállam állapítja meg a II. mellékletben a 2019. naptári évre meghatározott nemzeti felső határ és a 21. cikk (1) bekezdése értelmében támogatási jogosultságban részesült mezőgazdasági termelők száma alapján.

Az első albekezdés b) pontjában említett nemzeti átlagot a tagállam állapítja meg a II. mellékletben a 2019. naptári évre meghatározott nemzeti felső határ és a 2014-ben a 26. cikknek megfelelően bejelentett támogatható hektárszám alapján.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg nem lehet 500 EUR-nál kevesebb, valamint 1000 EUR-nál több. Az 51. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása eredményeképpen kapott összeg 500 EUR-nál kisebb, illetve 1000 EUR-nál nagyobb, az összeget fel kell kerekíteni a minimális összegre, illetve le kell kerekíteni a maximális összegre.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg nem lehet 500 EUR-nál kevesebb, valamint 1500 EUR-nál több. Az 51. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása eredményeképpen kapott összeg 500 EUR-nál kisebb, illetve 1500 EUR-nál nagyobb, az összeget fel kell kerekíteni a minimális összegre, illetve le kell kerekíteni a maximális összegre.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben említett összeg Horvátország, Ciprus és Málta esetében 500 EUR-nál kisebb is lehet, de legalább 200 EUR-nak kell lennie.

Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk

51. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) Az e címben említett támogatás finanszírozása céljából a tagállamok annak az összegnek megfelelő összeget, amelyre a mezőgazdasági kistermelő a III. cím 1. fejezetében említett alaptámogatásként, a III. cím 2. fejezetében említett, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásként, valamint – adott esetben – a III. cím 3. fejezetében említett, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatásként, a III. cím 4. fejezetében említett, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásként és a IV. címben említett termeléstől függő támogatásként jogosult lenne, levonják az érintett támogatásokra rendelkezésre álló teljes összegből.

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében járó valamennyi kifizetés összege és az első albekezdésnek megfelelően finanszírozott teljes összeg közötti különbség finanszírozása a 25. cikknek megfelelően nyújtandó összes kifizetésre alkalmazott lineáris csökkentés alkalmazásával történik.

Azok a tagállamok, amelyek élnek a 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, regionális szinten különböző csökkentési rátákat alkalmazhatnak.

Azok a szempontok, amelyek alapján az első albekezdésben említett összegek megállapításra kerülnek, a mezőgazdasági termelő a támogatási rendszerben való részvételének teljes időtartama alatt változatlanok maradnak.

(2) Ha a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében járó kifizetések teljes összege meghaladja a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 10 %-át, a tagállamok a szóban forgó százalékérték betartása érdekében lineárisan csökkentik az e címnek megfelelően fizetendő összegeket.

(2) Ha a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében járó kifizetések teljes összege meghaladja a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 15%-át, a tagállamok a szóban forgó százalékérték betartása érdekében lineárisan csökkentik az e címnek megfelelően fizetendő összegeket.

Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

da) a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidőivel kapcsolatos szabályok,

Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

b) a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidőivel kapcsolatos szabályok,

törölve

Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 1 bekezdés

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, egyedi problémák megoldására szolgáló intézkedéseket. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható egyedi problémák megoldása érdekében. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 2 bekezdés

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedésekkel kapcsolatos, kellően indokolt rendkívül sürgős esetben a Bizottság az 56. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett intézkedésekkel kapcsolatban rendkívül sürgős okokból szükséges, az 55a. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 2 bekezdés

(2) A Bizottság az e rendelet hatályba lépésétől számított határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság [...] cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
55 a cikk (új)

55a. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács az 55. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
58 a cikk (új)

58a. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság 2017. március 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, és szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatokat fűz a jelentéshez.

Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet


A Bizottság által javasolt szöveg
						(ezer EUR-ban)
Naptári év	2014	2015	2016	2017	2018	2019 és az azt követő évek
Belgium	553 521	544 065	534 632	525 205	525 205	525 205
Bulgária	655 661	737 164	810 525	812 106	812 106	812 106
Cseh Köztársaság	892 698	891 875	891 059	890 229	890 229	890 229
Dánia	942 931	931 719	920 534	909 353	909 353	909 353
Németország	5 275 876	5 236 176	5 196 585	5 156 970	5 156 970	5 156 970
Észtország	108 781	117 453	126 110	134 749	134 749	134 749
Írország	1 240 652	1 239 027	1 237 413	1 235 779	1 235 779	1 235 779
Görögország	2 099 920	2 071 481	2 043 111	2 014 751	2 014 751	2 014 751
Spanyolország	4 934 910	4 950 726	4 966 546	4 988 380	4 988 380	4 988 380
Franciaország	7 732 611	7 694 854	7 657 219	7 619 511	7 619 511	7 619 511
Horvátország	111 900	130 550	149 200	186 500	223 800	261 100
Olaszország	4 023 865	3 963 007	3 902 289	3 841 609	3 841 609	3 841 609
Ciprus	52 273	51 611	50 950	50 290	50 290	50 290
Lettország	163 261	181 594	199 895	218 159	218 159	218 159
Litvánia	396 499	417 127	437 720	458 267	458 267	458 267
Luxemburg	34 313	34 250	34 187	34 123	34 123	34 123
Magyarország	1 298 104	1 296 907	1 295 721	1 294 513	1 294 513	1 294 513
Málta	5 316	5 183	5 050	4 917	4 917	4 917
Hollandia	806 975	792 131	777 320	762 521	762 521	762 521
Ausztria	707 503	706 850	706 204	705 546	705 546	705 546
Lengyelország	3 038 969	3 066 519	3 094 039	3 121 451	3 121 451	3 121 451
Portugália	573 046	585 655	598 245	610 800	610 800	610 800
Románia	1 472 005	1 692 450	1 895 075	1 939 357	1 939 357	1 939 357
Szlovénia	141 585	140 420	139 258	138 096	138 096	138 096
Szlovákia	386 744	391 862	396 973	402 067	402 067	402 067
Finnország	533 932	534 315	534 700	535 075	535 075	535 075
Svédország	710 853	711 798	712 747	713 681	713 681	713 681
Egyesült Királyság	3 624 384	3 637 210	3 650 038	3 662 774	3 662 774	3 662 774

Módosítás
	2014	2015	2016	2017	2018	2019 és az azt követő évek
Belgium	554 701	548 646	542 261	535 640	535 640	535 640
Bulgária	657 571	735 055	805 495	814 887	814 887	814 887
Cseh Köztársaság	891 307	892 742	893 686	894 054	894 054	894 054
Dánia	940 086	929 824	919 002	907 781	907 781	907 781
Németország	5 237 224	5 180 053	5 119 764	5 057 253	5 057 253	5 057 253
Észtország	113 168	125 179	137 189	149 199	149 199	149 199
Írország	1 236 214	1 235 165	1 233 425	1 230 939	1 230 939	1 230 939
Görögország	2 098 834	2 075 923	2 051 762	2 026 710	2 026 710	2 026 710
Spanyolország	4 939 152	4 957 834	4 973 833	4 986 451	4 986 451	4 986 451
Franciaország	7 655 794	7 572 222	7 484 090	7 392 712	7 392 712	7 392 712
Horvátország	111 900	130 550	149 200	186 500	223 800	261 100
Olaszország	4 024 567	3 980 634	3 934 305	3 886 268	3 886 268	3 886 268
Ciprus	52 155	51 585	50 985	50 362	50 362	50 362
Lettország	176 500	206 565	236 630	266 695	266 695	266 695
Litvánia	402 952	426 070	449 189	472 307	472 307	472 307
Luxemburg	33 943	33 652	33 341	33 015	33 015	33 015
Magyarország	1 295 776	1 297 535	1 298 579	1 298 791	1 298 791	1 298 791
Málta	5 365	5 306	5 244	5 180	5 180	5 180
Hollandia	809 722	800 883	791 561	781 897	781 897	781 897
Ausztria	706 071	706 852	707 242	707 183	707 183	707 183
Lengyelország	3 079 652	3 115 887	3 152 121	3 188 356	3 188 356	3 188 356
Portugália	582 466	598 550	614 635	630 719	630 719	630 719
Románia	1 485 801	1 707 131	1 928 460	2 002 237	2 002 237	2 002 237
Szlovénia	140 646	139 110	137 491	135 812	135 812	135 812
Szlovákia	391 608	397 576	403 543	409 511	409 511	409 511
Finnország	533 451	535 518	537 295	538 706	538 706	538 706
Svédország	709 922	712 820	715 333	717 357	717 357	717 357
Egyesült Királyság	3 652 541	3 655 113	3 657 684	3 660 255	3 660 255	3 660 255

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat