Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 70. cikkének (2) bekezdésére és 70a. cikkére,

  mivel a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésül szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletre irányuló javaslatról megállapodás nem születik;

határoz az intézményközi tárgyalások megnyitásáról a következő tárgyalási megbízatás alapján:

MEGBÍZATÁS

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 3 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel a Számvevőszék véleményére1, 1HL C ... /A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 4 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére1, 1 HL C 225., 2012.7.27. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény meghatározza a lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat a 2013 utáni közös agrárpolitika vonatkozásában. Az említett közleményről folyó vitára tekintettel 2014. január 1-jével esedékes a KAP reformja. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, […]-i …/…/EU [COM(2010)799] tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”). A reform hatókörére tekintettel helyénvaló a(z) [COM(2010)799] rendeletet hatályon kívül helyezni és az egységes közös piacszervezésről szóló új rendelettel felváltani. A reform keretében indokolt a – különösen az egynél több mezőgazdasági ágazatot érintő – rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten összehangolni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni, többek között annak biztosításával, hogy az intézkedések nem alapvető rendelkezéseit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhassa. (1) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény meghatározza a lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat a 2013 utáni közös agrárpolitika vonatkozásában. Az említett közleményről folyó vitára tekintettel 2014. január 1-jével esedékes a KAP reformja. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”). A reform hatókörére tekintettel helyénvaló az 1234/2007/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és az egységes közös piacszervezésről szóló új rendelettel felváltani. A reform keretében indokolt a – különösen az egynél több mezőgazdasági ágazatot érintő – rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten összehangolni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni, többek között annak biztosításával, hogy az intézkedések nem alapvető rendelkezéseit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhassa. A reformnak továbbá folytatnia kell az előző reformok által kijelölt utat a versenyképesség-növelés és a piacorientáció irányába. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  E rendeletet az élelmezésbiztonság uniós szakpolitikai keretének (COM(2010)0127) fejlesztési együttműködési célkitűzéseivel összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel annak biztosítására, hogy a KAP-intézkedések ne veszélyeztessék a fejlődő országok élelmiszer-termelési kapacitását és hosszú távú élelmezésbiztonságát, valamint lakosságuk azon képességét, hogy élelmiszerekből önellátóak legyenek, teljesítve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikke szerinti, az Unió fejlesztési együttműködési politikájának célkitűzéseit. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új) (1b)  A közös agrárpolitika egyik legfontosabb célja az élelmezésbiztonság és -önellátás garantálása a tagállamokban, amely magában foglalja a termeléssel kapcsolatos szabályozási és elosztási rendszerek szükségességét, amelyek lehetővé teszik az országok és régiók számára, hogy termelésüket úgy alakítsák, hogy szükség szerint ki tudják elégíteni saját igényeiket. Emellett alapvető fontosságú az erőviszonyok egyensúlyának a termelők javára történő helyreállítása az élelmiszerláncon belül. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. (2)  Az e rendelettel létrehozott rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása céljából a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Meg kell határozni azokat a rendelkezéseket, amelyek esetében ez a hatáskör gyakorolható, valamint a felhatalmazásra vonatkozó feltételeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozóan. Az egyértelműség érdekében, amikor a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, e rendeletnek kifejezetten utalnia kell arra a tényre, hogy az említett bekezdés alapján a Tanács fogad majd el intézkedéseket. törölve Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  Ennek a rendeletnek az egységes közös piacszervezés minden alapvető elemét tartalmaznia kell. Az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítése bizonyos esetekben elválaszthatatlanul kapcsolódik ezekhez az alapelemekhez. (4)  Ennek a rendeletnek az egységes közös piacszervezés minden alapvető elemét tartalmaznia kell. Az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítése általános szabályként elválaszthatatlanul kapcsolódik ezekhez az alapelemekhez. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)  Figyelembe kell venni az Európai Bizottságnak a jövőbeli közös agrárpolitikára vonatkozó célkitűzéseit, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdasági tevékenység egész Európa területén való fenntartása, a kiegyensúlyozott regionális fejlesztés, az európai mezőgazdasági ágazatok versenyképessége és a KAP egyszerűsítése tekintetében egyaránt. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új) (5b)  Különösen fontos a mezőgazdasági termelőkre nézve a közös agrárpolitika végrehajtására vonatkozó adminisztratív szabályok egyszerűsítése, anélkül, hogy ez a helyi és regionális sajátosságok figyelmen kívül hagyásával a kritériumok túlzott mértékű egységesítéséhez vezetne. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  E rendelet és a Szerződés 43. cikke értelmében elfogadott más jogi aktusok utalnak a kombinált nómenklatúra szerinti árumegnevezésekre, és hivatkoznak az ott szereplő vámtarifaszámokra és alszámokra. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosítása szükségessé teheti a szóban forgó rendeletek ennek megfelelő technikai kiigazítását. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az említett kiigazítások elvégzése céljából végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló, 1979. február 5-i 234/79/EGK tanácsi rendeletet, amely jelenleg a szóban forgó felhatalmazásról rendelkezik, célszerű hatályon kívül helyezni és a felhatalmazást e rendeletbe belefoglalni. (7)  E rendelet utal a kombinált nómenklatúra szerinti árumegnevezésekre, és hivatkozik az ott szereplő vámtarifaszámokra és alszámokra. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosítása szükségessé teheti e rendelet ennek megfelelő technikai kiigazítását. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló, 1979. február 5-i 234/79/EGK tanácsi rendeletet, amely jelenleg a szóban forgó felhatalmazásról rendelkezik, célszerű hatályon kívül helyezni és új kiigazítási eljárást belefoglalni e rendeletbe. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az e termékekre vonatkozó gazdasági évek meghatározása tekintetében. törölve Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Az állami piaci intervenciót kizárólag abból a célból szabad sürgősségi intézkedésként végrehajtani, hogy az európai piacon kialakuló ideiglenes növekvő kereslet esetén stabilizálja a rendkívüli áringadozást. Az állami piaci intervenciót nem szabad a termelés strukturális többletének stabilizálására használni. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciaárak és az intervenciós árak között, valamint az utóbbiakat meghatározni, különösen annak egyértelművé tételével, hogy csak az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós ár felel meg a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett alkalmazott szabályozott árnak (árkülönbözet-támogatás). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció formájában valósulhat meg, hanem előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is. (13)  Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciaárak és az intervenciós árak között, valamint az utóbbiakat meghatározni, különösen annak egyértelművé tételével, hogy csak az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós ár felel meg a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett alkalmazott szabályozott árnak (árkülönbözet-támogatás). Megjegyzendő továbbá, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció és magántárolási támogatás formájában valósulhat meg, hanem részben vagy teljes egészében előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Az intervenciós rendszernek célszerű az egyes érintett ágazatok tekintetében a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlat és megszerzett tapasztalatok alapján az év bizonyos időszakaiban rendelkezésre állnia, és ezen időszakok alatt vagy állandó jelleggel vagy a piaci árak függvényében működnie. (14)  Az állami intervenciós rendszernek célszerű az egyes érintett ágazatok tekintetében a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlat és megszerzett tapasztalatok alapján rendelkezésre állnia, és vagy állandó jelleggel vagy a piaci árak függvényében működnie, amikor nyilvánvalóan szükség van alkalmazására. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne okozzanak zavart a piacon, valamint a vásárlók árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítva legyen. (16)  E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne okozzanak zavart a piacon, a vásárlók árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítva legyen, valamint lehetővé váljon a termékek rendelkezésre bocsátása az Unióban leginkább rászoruló személyek számára létrehozott élelmiszerosztási rendszer javára. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) (16a)  A marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban a hasított testek uniós osztályozási rendszerei alapvető fontosságúak az árak nyilvántartása és ezekben az ágazatokban az intervenciós intézkedések alkalmazása céljából. Ezek ezenkívül a piac átláthatóságának javítására irányuló célkitűzéshez is hozzájárulnak. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új) (16b)  A magántárolási támogatás eredményeként el kell érni a piacok stabilizálását és a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítását. Ezért ezt nemcsak a piaci árakhoz kapcsolódó mutatók alapján, hanem a piacok rendkívül nehéz gazdasági helyzetére – leginkább azokra a helyzetekre, amelyek jelentősen kihatnak a mezőgazdasági termelők haszonrésére – reagálva is kellene működésbe hozni. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  A különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések állami intervenciós vagy magántárolási intézkedések formájában történő alkalmazásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban a hasított testek uniós osztályozási rendszerei tekintetében. (22)  A különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések állami intervenciós vagy magántárolási intézkedések formájában történő alkalmazásának javítása, illetve az Unióban található sajátos jellemzők, valamint a műszaki fejlődés és az ágazati követelmények figyelembe vétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban a hasított testek uniós osztályozási rendszerei kiigazítása és frissítése céljából. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új) (23a)  A piac irányításával kapcsolatos meglévő eszközök erősítése és kiegészítése, valamint a zökkenőmentes működésük biztosítása érdekében egyéni ellátásirányításon és az egyes gazdasági szereplők koordinálásán alapuló eszközt kell bevezetni. Ezen eszközön keresztül a megfelelő piaci méretű termelői szervezetek által alkotott elismert társulásoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy egy terméket visszavonjanak a forgalomba hozatali év során. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 23 b preambulumbekezdés (új) (23b)  Megakadályozandó, hogy ezen eszköz a KAP célkitűzéseivel ellentétes hatással bírjon, illetve hogy károsítsa a belső piac zökkenőmentes működését, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az eszköz működésére és aktiválására vonatkozó szabályok létrehozása tekintetében. Ezen felül annak biztosítása érdekében, hogy az eszköz összeegyeztethető legyen az uniós jogszabályokkal, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az eszköz finanszírozására vonatkozó szabályok tekintetében, azokat az eseteket is beleértve, amikor a Bizottság indokoltnak tartja a magántárolási támogatás odaítélését. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  Elő kell segíteni, hogy a gyermekek több gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket fogyasszanak, többek között azáltal, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növelni kell étrendjükben az említett termékek arányát. Ezért ösztönözni kell azokat az uniós támogatásokat, amelyek finanszírozást, illetve társfinanszírozást nyújtanak az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az említett termékekkel történő ellátásához. (25)  A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő ösztönözni kell őket arra, hogy több gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket fogyasszanak, többek között azáltal, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növelni kell étrendjükben az említett termékek arányát. Ezért ösztönözni kell azokat az uniós támogatásokat, amelyek finanszírozást, illetve társfinanszírozást nyújtanak az oktatási, iskola előtti és iskolán kívüli intézményekben tanuló gyermekeknek az említett termékekkel történő ellátásához. Ezeknek a programoknak napjainkban és a jövőben is hozzá kell járulniuk a KAP célkitűzéseinek eléréséhez, köztük a mezőgazdasági jövedelmek növeléséhez, a piacok stabilizálásához és az ellátási biztonsághoz. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés (26)  A programokkal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás érdekében minden egyes program tekintetében megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. A költségvetési korlátokra tekintettel ugyanakkor a tagállamok a programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesíthetik. Az iskolagyümölcs-program eredményessé tétele érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell kísérő intézkedésekről is, és a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ezekhez nemzeti támogatást nyújtsanak. (26)  A programokkal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás érdekében minden egyes program tekintetében megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatej-programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. A költségvetési korlátokra tekintettel ugyanakkor a tagállamok az esetleges iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesíthetik. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program eredményessé tétele érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell kísérő intézkedésekről is, és a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ezekhez nemzeti támogatást nyújtsanak. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása és a program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében nem támogatható termékek; a program célcsoportja; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve a kísérő intézkedéseket is; a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása; a támogatás tagállamok közötti elosztására vonatkozó objektív kritériumok, a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztása, valamint a támogatási összegek tagállamok közötti, a benyújtott kérelmek alapján történő átcsoportosítását meghatározó módszer; a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét; valamint arra vonatkozó előírás, hogy a kedvezményezettek hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére. (27)  A program célkitűzései hatékony végrehajtásának és az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása és a támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében nem támogatható termékek; a program célcsoportja; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve a kísérő intézkedéseket is; a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása; a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztására vonatkozó kiegészítő kritériumok, valamint a támogatási összegek tagállamok közötti, a benyújtott kérelmek alapján történő átcsoportosítását meghatározó módszer; a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét; nyomon követés és értékelés; valamint azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a tagállamok biztosítják a támogatási programban való részvételük közzétételét, és felhívják a figyelmet az Unió támogató szerepére. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, valamint a tejipar újításainak és fejlődésének figyelembevétele, valamint annak érdekében, hogy a támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe és növekedjen a támogatási program ismertsége, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében támogatható termékek; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, valamint a program célcsoportja; a támogatás odaítélésének feltételei; támogatási előleg fizetése esetén a teljesítést garantáló biztosíték nyújtása; nyomon követés és értékelés; valamint arra vonatkozó előírás, hogy az oktatási intézmények hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére. (28)  A célkitűzések tekintetében a program hatékonyságának biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe és növekedjen a támogatási program ismertsége, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében támogatható termékek; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, valamint a program célcsoportja; a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása; a támogatás odaítélésének feltételei; támogatási előleg fizetése esetén a teljesítést garantáló biztosíték nyújtása; nyomon követés és értékelés; valamint azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a tagállamok biztosítják a támogatási programban való részvételük közzétételét, és felhívják a figyelmet az Unió támogató szerepére. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) (28a)  A Bizottság fontolja meg a gyümölcsön, zöldségen és tejtermékeken kívül más termékek iskolai fogyasztásának ösztönzésére kialakított programok támogatását. Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  A komlótermelői szervezeteknek szóló támogatási programokat csak egy tagállam alkalmazza. A rugalmasság megteremtése, valamint a szóban forgó ágazat és a többi ágazat megközelítésmódjának összehangolása érdekében a szóban forgó támogatási programot indokolt megszüntetni, ugyanakkor biztosítani annak lehetőségét, hogy a termelői szervezetek a vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatásban részesülhessenek. törölve Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés (31)  Annak biztosítása érdekében, hogy az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplők szervezetei részére nyújtott támogatások elérjék az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítására irányuló céljukat, valamint hogy az említett szervezetek eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatási program alkalmazásában a piaci szereplők szervezeteinek jóváhagyására, a jóváhagyás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek; uniós finanszírozásra jogosult intézkedések; uniós támogatás nyújtása bizonyos intézkedésekhez; uniós támogatásra nem jogosult tevékenységek és költségek; a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása, valamint biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény. (31)  Annak biztosítása érdekében, hogy az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő gazdasági szereplők szervezetei részére nyújtott támogatások elérjék az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítására irányuló céljukat, valamint hogy a termelői szervezetek vagy a szakmaközi szervezetek eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatási program alkalmazásában a termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek jóváhagyására, és a jóváhagyás megtagadására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek; az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések részletei; uniós támogatás nyújtása bizonyos intézkedésekhez; uniós támogatásra nem jogosult tevékenységek és költségek; a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása; valamint biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény. Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés (32)  Ez a rendelet különbséget tesz egyrészről a gyümölcs- és zöldségfélék, másrészről a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között, az előbbibe beletartozik a forgalmazásra szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség is. A termelői szervezetekre, a működési programokra és az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályok csak a gyümölcs- és zöldségfélékre, és a kizárólag feldolgozásra szánt gyümölcs- és zöldségfélékre alkalmazandók. (32)  Ez a rendelet különbséget tesz egyrészről a friss gyümölcs- és zöldségfélék, másrészről a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között, az előbbibe beletartozik a forgalmazásra szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség is. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új) (33a)  A gyümölcs- és zöldségágazathoz kapcsolódó operatív programok, különösen a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében azokat megfelelő piaci méret-struktúrával kell végrehajtani. Fontos tehát, hogy a termelői szervezetek társulásait arra ösztönözzék, hogy működési programokat, valamint válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket terjesszenek elő, és azokat teljes egészében vagy részben maguk irányítsák. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés (35)  A vidékfejlesztési politika keretében az összes tagállam valamennyi ágazata tekintetében biztosítani kell a termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatást és következésképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban e célra nyújtott különleges támogatást meg kell szüntetni. (35)  A vidékfejlesztési politika keretében az összes tagállam valamennyi ágazata tekintetében biztosítani kell a termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatást és következésképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban az ilyen csoportok alapításához nyújtott különleges támogatást meg kell szüntetni. Ez a támogatás nem torzíthatja a mezőgazdasági termelők és termelői szervezeteik számára a belső piacon biztosított egyenlő versenyfeltételeket. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés (40)  E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok harmadik országokban végzett reklámozásának és forgalmazásának kell lennie. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a környezet megőrzésére és a borminőség szavatolására kívánják használni. (40)  E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok Unión belül és harmadik országokban végzett reklámozásának és forgalmazásának kell lennie. Mivel ezek a programok fontos szerepet töltenek be az európai borágazat versenyképessége szempontjából, a kutatási és fejlesztési tevékenységekhez is támogatást kell biztosítani. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a környezet megőrzésére és a borminőség szavatolására kívánják használni. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés (42)  A szőlőtermesztők részére támogatási jogosultság biztosításával nyújtandó, a tagállamok döntése szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések véglegesítésre kerültek. Ezért e célra csak olyan támogatást lehet nyújtani, amelyről a tagállamok a [COM(2011)799] rendelet 137. cikkének értelmében az említett cikkben meghatározott feltételek szerint 2013. december 1-ig döntenek. törölve Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés (43)  Annak érdekében, hogy a bortámogatási programok elérjék céljukat, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig; a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás maximális mértéke intézkedésenként; a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások; az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget; a támogatási programokkal kapcsolatos általános rendelkezések és fogalommeghatározások; a támogatási intézkedésekkel való visszaélésnek és a projektek kettős finanszírozásának az elkerülése; a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó előírások; a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények, valamint a támogatási intézkedések hatályával való összhangot biztosító korlátozások meghatározása; a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, beleértve a biztosításközvetítőkön keresztül történő kifizetést is. (43)  Annak érdekében, hogy a bortámogatási programok elérjék céljukat, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig; a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás maximális mértéke intézkedésenként; a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások; az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget; a támogatási intézkedésekkel való visszaélésnek és a projektek kettős finanszírozásának az elkerülése; a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó előírások; a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények, valamint a támogatási intézkedések hatályával való összhangot biztosító korlátozások meghatározása; a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, beleértve a biztosításközvetítőkön keresztül történő kifizetést is. Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 44 preambulumbekezdés (44)  A méhészetet a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében háromévente ágazati nemzeti programokat kell kidolgozni a méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia. (44)  A méhészetet a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a méhcsaládokat megtámadó egyes betegségek növekvő előfordulását, és különösen a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű összehangolt cselekvésre van szükség az európai állat-egészségügyi politika részeként, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhek egészsége és a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében háromévente ágazati nemzeti programokat kell kidolgozni a méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia. Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 45 preambulumbekezdés (45)  A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azok az intézkedések, amelyek szerepelhetnek a méhészeti programokban, a nemzeti programok tartalmára, összeállítására és a kapcsolódó tanulmányokra vonatkozó szabályok, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti elosztására vonatkozó feltételek. (45)  A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon intézkedések részletezése, amelyek szerepelhetnek a méhészeti programokban; a nemzeti programok tartalmára, összeállítására és a kapcsolódó tanulmányokra vonatkozó szabályok; valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti elosztására vonatkozó feltételek. Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 48 a preambulumbekezdés (új) (48a)  E nemzeti támogatási programok egyik támogatásra jogosult kulcsintézkedésének az uniós mezőgazdasági termékek Unión belül és harmadik országokban végzett reklámozásának és forgalmazásának kell lennie. Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 50 preambulumbekezdés (50)  Annak garantálása érdekében, hogy minden termék ép, megbízható és piacképes minőségű legyen, és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, a fent említett bizottsági közleményben előirányzott alapvető általános forgalmazási előírás megfelelőnek tűnik az ágazati vagy termékenkénti forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó termékek esetében. Ha a szóban forgó termékek megfelelnek a rájuk vonatkozó nemzetközi előírásnak, akkor ezek a termékek az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek tekintendők. (50)  Annak garantálása érdekében, hogy minden termék ép, megbízható és piacképes minőségű legyen, és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, a fent említett bizottsági közleményben előirányzott alapvető általános forgalmazási előírás megfelelőnek tűnik az ágazati vagy termékenkénti forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó termékek esetében. Ha a szóban forgó termékek megfelelnek a rájuk vonatkozó nemzetközi előírásnak, akkor ezek a termékek az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek tekintendők. Mindazonáltal az uniós jogszabályokra és a belső piac zökkenőmentes működésére is figyelemmel a tagállamoknak meg kell őrizniük az arra vonatkozó hatáskörüket, hogy azon elemek vonatkozásában, amelyeket e rendelet nem harmonizál kifejezetten, nemzeti rendelkezéseket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn azon ágazatok vagy termékek tekintetében, amelyekre általános forgalmazási előírások vonatkoznak, vagy azon ágazatok vagy termékek tekintetében, amelyekre különleges forgalmazási előírások vonatkoznak. Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 53 a preambulumbekezdés (új) (53a)  A forgalmazási előírások tekintetében egyértelmű különbséget kell tenni a kötelező szabályok és a választható fenntartott jelölések között. A választható fenntartott jelölések célja továbbra is az, hogy elősegítsék a forgalmazási előírások célkitűzéseinek megvalósítását, így tehát alkalmazási körüknek a Szerződések I. mellékletében felsorolt termékekre kell korlátozódniuk. Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 53 b preambulumbekezdés (új) (53b)  E rendelet céljaival összhangban és az egyértelműség érdekében e rendeletnek a továbbiakban rendelkeznie kell a jelenleg használt választható fenntartott jelölésekről. Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 54 preambulumbekezdés (54)  Figyelembe véve a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve néhány ágazat sajátosságait, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében. (54)  Figyelembe véve a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, egyaránt figyelembe véve az érintett terület gazdasági és termelési rendszerében a hiányos és téves információ által esetlegesen kiváltott hatást, valamint néhány ágazat regionális szintű sajátosságait, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében. Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 56 preambulumbekezdés (56)  Helyénvaló különös szabályokat meghatározni a harmadik országokból behozott termékek tekintetében, abban az esetben, ha az egyes harmadik országokban hatályban lévő nemzeti rendelkezések az uniós jogszabályokkal való egyenértékűség révén indokolják a forgalmazási előírásoktól való eltérések engedélyezését. (56)   A harmadik országokból behozott termékek tekintetében helyénvaló különös, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadásra kerülő szabályokat megállapítani, amelyek meghatározzák azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősíthetők, valamint amelyek lehetővé teszik az azon szabályoktól való eltérést, amelyek kimondják, hogy kizárólag a szóban forgó előírásokkal összhangban forgalmazhatók termékek az Unióban. Helyénvaló az Unióból exportált termékekre vonatkozó forgalmazási előírások alkalmazásához kapcsolódó szabályok meghatározása is. Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 58 preambulumbekezdés (58)  A piaci helyzet változásaira való reagálás érdekében és az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelmények és a megfelelésre vonatkozó szabályok elfogadása, módosítása és az ezektől való eltérés tekintetében. (58)  A piaci helyzet változásaira való reagálás érdekében és az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az általános forgalmazási előírás részletes szabályait illetően, valamint az általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelmények és a megfelelésre vonatkozó szabályok elfogadása, módosítása és az ezektől való eltérés tekintetében. Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 61 preambulumbekezdés (61)  Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének és a különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az egyes forgalmi előírások esetében alkalmazandó azon tűréshatárok vonatkozásában, amelyeket túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül, valamint azon szabályok vonatkozásában, amelyek meghatározzák azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősülnek, valamint amelyek lehetővé teszik az azon szabályoktól való eltérést, amelyek kimondják, hogy kizárólag a szóban forgó előírásokkal összhangban forgalmazhatók termékek az Unióban, és végül meghatározzák a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályokat. (61)  Az egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének és a különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az egyes forgalmi előírások esetében alkalmazandó azon tűréshatárok vonatkozásában, amelyeket túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 69 preambulumbekezdés (69)  A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele, a termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása, valamint a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó elvek, valamint a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő fogalommeghatározások, korlátozások és eltérések, továbbá azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki; a termékleírások elemei; az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusa; az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem kapcsán követendő eljárások, ezen belül az előzetes nemzeti eljárások, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai; a határokon átnyúló területet érintő kérelmekre alkalmazandó eljárások; a harmadik országbeli földrajzi területet érintő kérelmekre alkalmazandó eljárások; azon időpont, amelytől kezdve az oltalom érvényes; a termékleírások módosítása esetén alkalmazandó eljárások; valamint azon időpont, amikor egy adott módosítás hatályba lép. (69)  A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele, a termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása, valamint a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további részletek, valamint a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések, továbbá azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki; a termékleírások elemei; az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusa; az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem kapcsán követendő eljárások, ezen belül az előzetes nemzeti eljárások, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai; a határokon átnyúló területet érintő kérelmekre alkalmazandó eljárások; a harmadik országbeli földrajzi területet érintő kérelmekre alkalmazandó eljárások; azon időpont, amelytől kezdve az oltalom érvényes; a termékleírások módosítása esetén alkalmazandó eljárások; valamint azon időpont, amikor egy adott módosítás hatályba lép. Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 70 preambulumbekezdés (70)  A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében, továbbá annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan e rendeletnek a 2009. augusztus 1. előtt oltalomban részesített bornevek tekintetében történő alkalmazása, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezés tekintetében alkalmazandó korlátozások és az alábbiakra vonatkozó átmeneti rendelkezések elfogadása tekintetében: a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek; az előzetes nemzeti eljárás; azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; a termékleírás módosításai. törölve Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 74 preambulumbekezdés (74)  A meglévő címkézési gyakorlatoknak, valamint a címkézéssel és a kiszereléssel kapcsolatos horizontális szabályoknak való megfelelés biztosítása, a borágazat sajátosságainak figyelembevétele, a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások hatékonyságának biztosítása, és a gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme céljából, továbbá annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyását indokló rendkívüli körülmények; az e rendeletben előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata; egyes kötelező adatok; választható adatok; kiszerelés; azon eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szükséges intézkedések, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a vonatkozó követelményeknek; azon borok, amelyeket 2009. augusztus 1-jét megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; valamint a címkézésre és a kiszerelésre vonatkozó eltérések. (74)  A meglévő címkézési gyakorlatoknak, valamint a címkézéssel és a kiszereléssel kapcsolatos horizontális szabályoknak való megfelelés biztosítása, a borágazat sajátosságainak figyelembevétele, a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások hatékonyságának biztosítása, és a gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme céljából, továbbá annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyását indokló rendkívüli körülmények; az e rendeletben előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata; egyes kötelező adatok; választható adatok; kiszerelés; azon eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szükséges intézkedések, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a vonatkozó követelményeknek; azon borok, amelyeket 2009. augusztus 1-jét megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; valamint a kivitel esetében történő címkézésre és a kiszerelésre vonatkozó eltérések. Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 77 preambulumbekezdés (77)  Helyénvaló a bortermelésre vonatkozóan meghatározni bizonyos borászati eljárásokat és korlátozásokat, különös tekintettel a házasításra és harmadik országokból származó bizonyos szőlőmust-, szőlőlé- és friss szőlő-típusok felhasználására. A nemzetközi előírások teljesítése érdekében indokolt, hogy a Bizottság a további borászati eljárások tekintetében általános szabályként a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott borászati eljárásokat vegye alapul. (77)  Helyénvaló a bortermelésre vonatkozóan meghatározni bizonyos borászati eljárásokat és korlátozásokat, különös tekintettel a házasításra és harmadik országokból származó bizonyos szőlőmust-, szőlőlé- és friss szőlő-típusok felhasználására. A nemzetközi előírások teljesítése érdekében indokolt, hogy a Bizottság általános szabályként a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott borászati eljárásokat vegye alapul, amikor a további borászati eljárásokra vonatkozóan javaslatokat terjeszt elő. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 82 a preambulumbekezdés (új) (82a)  Gazdasági, társadalmi és környezeti okokból és a hagyományosan bortermeléssel foglalkozó vidéki területeken folytatott területrendezési politika fényében, valamint az európai borászati termékek sokszínűségének, presztízsének és minőségének fenntartásával kapcsolatos követelményeken túl, a borágazatban a telepítési jogok jelenlegi rendszerét legalább 2030-ig fenn kell tartani. Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 83 preambulumbekezdés (83)  A kvótarendszer megszűnését követően továbbra is sajátos eszközökre lesz szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért meg kell állapítani az említett jogalanyok közötti megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket. (83)  A cukorágazatban különleges eszközökre van szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért meg kell állapítani az említett jogalanyok közötti megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket. Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 84 preambulumbekezdés (84)  A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó megállapodások, és különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében. (84)  A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében szabályokat kell előírni a szóban forgó megállapodások, és különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében. Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 84 a preambulumbekezdés (új) (84a)  Annak érdekében, hogy a cukorrépa-termelők befejezhessék a cukorágazatban 2006-ban végrehajtott nagyszabású reformhoz való alkalmazkodásukat és folytathassák a versenyképesség érdekében azóta tett erőfeszítéseket, a jelenlegi kvótarendszert ki kell terjeszteni a 2019–2020-as gazdasági év végéig. Ebben az összefüggésben a Bizottság számára lehetővé kell tenni termelési kvóták kiosztását azon tagállamok számára, amelyek 2006-ban az összes kvótájukról lemondtak. Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 84 b preambulumbekezdés (új) (84b)  Az európai cukorpiacon megfigyelhető jelentős feszültségek olyan mechanizmust tesznek szükségessé, amely – a szükséges ideig – kvótán kívüli cukrot szabadít fel a belső piacon, a kvótacukorra vonatkozókkal megegyező feltételeket alkalmazva. E mechanizmusnak ugyanakkor nulla vámtarifával további behozatalt kell engedélyeznie, hogy az Unió cukorpiacán elegendő nyersanyag álljon rendelkezésre, és hogy megmaradjon e piac strukturális egyensúlya. Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 84 c preambulumbekezdés (új) (84c)  A kvótarendszer 2020-ban történő végleges megszüntetésére tekintettel a Bizottságnak 2018. július 1. előtt jelentést kell terjesztenie a Parlament és a Tanács elé a jelenlegi kvótarendszer megszüntetését szolgáló megfelelő intézkedésekről és az ágazatnak a kvóták 2020-ban történő megszüntetését követő jövőjéről, a teljes ágazatnak a 2020 utáni időszakra való felkészítésére irányuló javaslatokkal együtt. 2014. december 31. előtt a Bizottságnak szintén jelentést kell benyújtani az uniós cukorágazatban az ellátási lánc működéséről. Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 85 preambulumbekezdés (85)  A termelői szervezetek és társulásaik hasznos szerepet játszhatnak a kínálat összpontosítása és a legjobb gyakorlatok előmozdítása terén. A szakmaközi szervezeteknek fontos szerep juthat az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd, valamint a legjobb gyakorlatok és a piaci átláthatóság előmozdítása terén. A szóban forgó szervezetek és társulásaik meghatározására és elismerésére vonatkozó, jelenleg csupán bizonyos ágazatokra kiterjedő meglévő rendelkezéseket ezért indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és kiterjeszteni, hogy ily módon uniós jogszabályban meghatározott alapszabályok alapján – kérésre – valamennyi ágazatban lehetőség legyen az elismerésre. (85)  A termelői szervezetek és társulásaik hasznos szerepet játszhatnak a kínálat összpontosítása, a forgalmazás javítása, az értéklánc egyenlőtlenségeinek kijavítása és a legjobb gyakorlatok előmozdítása, és legfőképpen a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések, különösen a termelők jövedelmének stabilizálására vonatkozó célkitűzés elérése terén, többek között azzal, hogy kockázatkezelési eszközöket bocsátanak a tagjaik rendelkezésére, javítják a forgalmazást, összpontosítják a kínálatot és szerződésekről folytatnak tárgyalásokat, és ezzel ténylegesen erősítik a termelők tárgyalási pozícióit. Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 85 a preambulumbekezdés (új) (85a)  A szakmaközi szervezeteknek fontos szerep juthat az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd, valamint a legjobb gyakorlatok és a piaci átláthatóság előmozdítása terén. Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 85 b preambulumbekezdés (új) (85b)  A termelői szervezetek, társulásaik és a szakmaközi szervezetek meghatározására és elismerésére vonatkozó, jelenleg csupán bizonyos ágazatokra kiterjedő meglévő rendelkezéseket ezért indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és kiterjeszteni, hogy ily módon a jelen rendelettel összhangban meghatározott alapszabályok alapján – kérésre – valamennyi ágazatban lehetőség legyen az elismerésre. Különösen fontos, hogy a közösségi jogszabályok alapján létrehozott termelői szervezetek elismerésének kritériumai és alapszabályai biztosítsák, hogy ezeket a testületeket valóban a gazdálkodók kezdeményezésére hozzák létre, akik demokratikus úton határozzák meg a szervezet általános politikáját, valamint a belső működésével kapcsolatos határozatokat. Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 87 preambulumbekezdés (87)   Az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfi tekintetében rendelkezni kell olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat piaci követelményekhez való igazítását, és ezen keresztül a piacok stabilizálását és az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítását. (87)  Rendelkezni kell olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat piaci követelményekhez való igazítását, és ezen keresztül a piacok stabilizálását és az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítását. Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 88 preambulumbekezdés (88)  A termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek arra irányuló tevékenységének ösztönzése érdekében, hogy – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegítsék a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a minőség javítását célzó intézkedések az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazatában; a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések; a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések. (88)  A termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek arra irányuló tevékenységének ösztönzése érdekében, hogy – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegítsék a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a minőség javítása; a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések; a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések. Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 90 preambulumbekezdés (90)  Mivel az uniós jog nem szabályozza a formális, írásbeli szerződéseket, a tagállamok saját szerződésjogi rendszerükön belül tehetik kötelezővé ezeknek a szerződéseknek az alkalmazását, feltéve, hogy ennek során betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését. Tekintettel arra, hogy ebben az összefüggésben eltérések vannak az Unióban, a szubszidiaritás érdekében indokolt, hogy ez a döntés a tagállamok hatáskörében maradjon. Mindazonáltal a tej- és tejtermékágazat esetében – az e szerződésekre vonatkozó megfelelő minimumszabályok, valamint a belső piac és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében – uniós szinten meg kell határozni néhány, az említett szerződések alkalmazására vonatkozó alapfeltételt. Mivel néhány tejipari szövetkezet alapszabálya tartalmazhat hasonló hatással járó szabályokat, az egyszerűség érdekében ezeket mentesíteni kell a szerződés alkalmazására vonatkozó követelmény alól. Annak érdekében, hogy ez a rendszer hatékonyan működjön, azt akkor is alkalmazni kell, ha a tejet köztes szereplők gyűjtik össze a termelőktől és szállítják a feldolgozókhoz. törölve Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 90 a preambulumbekezdés (új) (90a)  Nem gyakori, hogy a szállítás előtt a felek alapelemeket tartalmazó mintaszerződést kötnek. Pedig az ilyen szerződések segíthetnek megerősíteni a szereplők felelősségét, mint a tejágazati ellátási lánc esetében, és segíthetnek annak tudatosításában, hogy a piac jelzéseit jobban figyelembe kell venni, javítani kell az ártranszmissziót, és a kereslethez kell igazítani a kínálatot, valamint segíthetnek egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülésében. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 90 b preambulumbekezdés (új) (90b)  Az ilyen szerződésekre vonatkozó uniós jogi szabályozás hiányában a tagállamoknak lehetőséget kell adni, hogy saját szerződési jogi rendszerükön belül kötelezővé tegyék e szerződések alkalmazását, feltéve, hogy egyidejűleg betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését. Tekintettel arra, hogy a szerződési jogra vonatkozóan nagyok az eltérések az Unióban, a szubszidiaritás érdekében ennek a döntésnek a tagállamok hatáskörében kell maradnia. Egy adott területen belül az összes szállításra ugyanazon feltételeknek kell vonatkozniuk. Ezért amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a területén belül a mezőgazdasági termelők csak írásbeli szerződés alapján szállíthatnak a feldolgozóknak, akkor ezt a kötelezettséget a más tagállamból érkező szállításokra is alkalmazni kell, a más tagállamba irányuló szállításokra azonban nem szükségképpen kell alkalmazni. A szubszidiaritás elvével összhangban továbbra is a tagállamoknak kell dönteniük annak előírásáról, hogy az első felvásárló az ilyen szerződésekre vonatkozóan köteles-e írásbeli ajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek. Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 91 preambulumbekezdés (91)  A termelés ésszerű fejlesztésének és így a tejtermelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni tárgyalási pozíciójukat a feldolgozókkal szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. Ezért a KAP céljainak megvalósítása érdekében a Szerződés 42. cikkének és 43. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tejtermelők által alkotott termelői szervezetek vagy ezek társulásai – tagjaik összessége vagy azok egy része termelésének vonatkozásában –tárgyalásokat folytassanak a tejüzemekkel a szerződéses feltételekről, így többek között az árról. A hatékony tejpiaci verseny fenntartása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő számszerű korlátokhoz kell kötni. törölve Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 91 a preambulumbekezdés (új) (91a)  A termelés életképes fejlesztésének és a gazdálkodók megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tárgyalási pozíciójukat a leendő felvásárlókkal szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. E közös agrárpolitikai célkitűzések elérése érdekében a Szerződés 42. cikke alapján és a 43. cikk (2) bekezdésében megállapított rendes jogalkotási eljárással összhangban olyan rendelkezést kell elfogadni, amely lehetővé teszi a kizárólag gazdálkodókból álló termelői szervezetek és társulásaik számára, hogy bármely szerződés feltételeiről – beleértve az árakat is – közösen tárgyaljanak néhány vagy az összes taguk termelésére vonatkozóan a felvásárlókkal annak érdekében, hogy a felvásárlók ne tudjanak a termelési költség alatti árakat rájuk kényszeríteni. Ez a rendelkezés azonban csak azokra a termelői szervezetekre vonatkozhat, amelyek kérik és meg is kapják az elismerést. E rendelkezés ezenkívül nem vonatkozhat a szövetkezetekre. Emellett a nemzeti jog alapján elismert meglévő termelői szervezeteket e rendelet értelmében de facto elismerésre alkalmasnak kell tekinteni. Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 91 b preambulumbekezdés (új) (91b)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) – különösen a kiszolgáltatott vidéki régiók esetében fennálló – jelentőségére tekintettel, valamint a hozzáadott érték biztosítása és a minőség – konkrétan az OEM vagy OFJ által védett sajtok minősége – fenntartása érdekében és a tejkvótarendszer megszűnésével összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabályokat alkalmazzanak egy meghatározott földrajzi területen előállított ilyen sajtok kínálatának szabályozására. A szabályoknak az adott sajt előállítási folyamatának egészére ki kell terjedniük, és azokat szakmaközi szervezetnek, termelői szervezetnek vagy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet szerinti csoportnak kell kérelmeznie. Ezeket a kérelmeket az e sajthoz felhasznált tejmennyiség nagy többségét képviselő tejtermelők nagy többségének, illetve szakmaközi szervezetek és csoportok esetén a termelt sajtmennyiség nagy többségét képviselő sajttermelők nagy többségének kell támogatniuk. Továbbá az előírásokat szigorú feltételekhez kell kötni, különösen annak érdekében, hogy ne sérüljön a termékek más piacokon való forgalmazása, és biztosított legyen a kisebbségi jogok védelme. A tagállamoknak a kiigazított előírásokat haladéktalanul közzé kell tenniük és meg kell küldeniük a Bizottságnak, biztosítaniuk kell a rendszeres ellenőrzéseket, meg nem felelés esetén pedig az előírásokat hatályon kívül kell helyezniük. Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 91 c preambulumbekezdés (új) (91c)  Az 1234/2007/EK rendelet alapján a tejkvóták e rendelet hatályba lépése után viszonylag rövid időn belül hatályukat vesztik. Az 1234/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó rendelkezések e program végéig továbbra is alkalmazandók. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 91 d preambulumbekezdés (új) (91d)  A tejkvóták eltörléséről egyidőben a zökkenőmentes átmenetről is döntés született a tej- és tejtermékágazatot illetően. A tej- és terjtermék-ágazati szerződéses kapcsolatokról szóló 261/2012/EU rendelet1 az első lépés ebben az irányban, emellett további jogszabályokra lesz szükség. Ezért a tej-és tejtermékpiac súlyos egyensúlyhiánya esetén engedélyezni kell a Bizottság számára, hogy támogatást nyújtson azoknak a tejtermelőknek, akik önként csökkentik a termelésüket, valamint azt is, hogy lefölözést szabjon ki azokra a tejtermelőkre, akik ugyanebben az időszakban és ugyanilyen arányban növelik a termelésüket. 1 HL L 94., 2012.3.30., 38. o. Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 93 preambulumbekezdés (93)  Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a szakmaközi szervezetek és a piaci szereplők szervezeteinek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal elő lehessen segíteni a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonyságát, továbbá a verseny és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében: az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, ezen belül az e rendeletben felsoroltaktól való eltérések; e szervezetek és társulások alapszabálya, elismerése, szervezete, jogi személyisége, tagsága, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az összeolvadásnak a következményei; a több tagállamban működő szervezetek és társulások; a tevékenységek kiszervezése és a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása; a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékeinek minimális mennyisége vagy értéke; a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, többek között az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésének vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását. (93)  Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a szakmaközi szervezetek és a piaci szereplők szervezeteinek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal elő lehessen segíteni a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonyságát, továbbá a verseny és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében: az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, és ha szükséges, az e rendeletben felsoroltakhoz hozzáadható konkrét célok; a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabálya, a bizonyos ágazatokban a termelői szervezetek alapszabályára alkalmazandó különös szabályok, szervezete, jogi személyisége, tagsága, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az összeolvadásnak a következményei; a több tagállamban működő szervezetek és társulások, ideértve a transznacionális együttműködés esetén nyújtható adminisztratív segítség szabályait is; a tevékenységek kiszervezési feltételei és a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása; a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékeinek minimális mennyisége vagy értéke; a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, többek között az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésének vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását; a szerződéses megállapodások végrehajtásának egyedi feltételei és a szerződéses tárgyalások lehetséges alapját képező egyedi összegek. Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 94 preambulumbekezdés (94)  Az egységes piac magában foglal egy, az Unió külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és export-visszatérítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell az uniós piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében, valamint kétoldalú megállapodásokban elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia. (94)  Az egységes piac magában foglal egy, az Unió külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és export-visszatérítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell az uniós piacot, a fejlődő országok piacainak zavarása nélkül. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében, valamint kétoldalú megállapodásokban elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia. Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 94 a preambulumbekezdés (új) (94a)  A nemzetközi megállapodások végrehajtása azonban nem térhet el a kölcsönösség elvétől, különös tekintettel a vámtarifákra, az egészségügyre, a növényegészségügyre, a környezetre és az állatjólétre; emellett úgy kell őket végrehajtani, hogy biztosítva legyen a belépési árak, a kiegészítő egyedi vámok és a kiegyenlítő járulékok mechanizmusának való szoros megfelelés. Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 96 preambulumbekezdés (96)  A kereskedelmi és piaci fejlemények, valamint az érintett piacokon jelentkező igények figyelembevétele érdekében, továbbá – amennyiben szükséges – a behozatal és a kivitel nyomon követése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatok azon termékeinek jegyzéke, amelyek esetében behozatali vagy kiviteli engedélyt kell bemutatni; valamint azon esetek és helyzetek, amelyekben nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni. (96)  A kereskedelmi és piaci fejlemények, valamint az érintett piacokon jelentkező igények figyelembevétele érdekében, továbbá – amennyiben szükséges – a behozatal és a kivitel nyomon követése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatok azon termékei jegyzékének módosítása és kiegészítése, amelyek esetében behozatali vagy kiviteli engedélyt kell bemutatni; valamint azon esetek és helyzetek, amelyekben nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni. Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 100 preambulumbekezdés (100)  A belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el arról, hogy a vámértéket az egységáron kívül egy másik értékkel összevetve is ellenőrizni kell. (100)  A belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el arról, hogy a vámértéket az egységárral, illetve szükség esetén a behozatali átalányértékkel összevetve is ellenőrizni kell. A vámérték ellenőrzése semmiképpen sem történhet olyan következtetéses módszerrel, amely lehetővé teszi a kiegészítő egyedi vámok csökkentését vagy alkalmazásuk elkerülését. Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 103 a preambulumbekezdés (új) (103a)  A bioalapú gazdaság fejlődésének és növekedésének megkönnyítése és a bioalapú ipari termékek uniós piacára gyakorolt esetleges káros hatás elkerülése érdekében intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a bioalapú ipari termékek előállítói biztonságos mezőgazdasági nyersanyagokhoz jussanak hozzá, világszinten versenyképes árakon. Amennyiben bioalapú ipari termékek előállítása során történő felhasználás céljából mezőgazdasági nyersanyagok kerülnek vámmentesen behozatalra az Unióba, intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a nyersanyagok a bejelentett célra kerüljenek felhasználásra. Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 105 preambulumbekezdés (105)  A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel. (105)  A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel és fejlesztési együttműködési politikájával. Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 107 preambulumbekezdés (107)  A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy biztosítsák az Unió részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia. (107)  A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítéseket az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékekre vonatkozó válságkezelési eszközként meg kell tartani mindaddig, amíg ezen eszköz jövőjéről a WTO keretein belül – a kölcsönösség elve alapján – döntést nem hoznak. Az export-visszatérítésekre vonatkozó költségvetési tételben ezért átmenetileg nulla eurót kell feltüntetni. Az export-visszatérítéseknek – alkalmazásuk esetén – értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradniuk, és nem veszélyeztethetik a fejlődő országok mezőgazdasági ágazatainak és gazdaságának fejlődését. Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 120 preambulumbekezdés (120)  A Szerződés 42. cikkével összhangban a Szerződés versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére kizárólag az uniós jog által a Szerződés 43. cikke (2) és (3) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározott mértékig alkalmazandók. (120)  A Szerződés 42. cikkével összhangban a Szerződés versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére kizárólag az uniós jog által a Szerződés 43. cikke (2) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározott mértékig alkalmazandók. Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 121 a preambulumbekezdés (új) (121a)  Az uniós versenyszabályok végrehajtását illetően fokozottabban figyelembe kell venni a mezőgazdasági ágazat egyes jellemzőit, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek a rájuk ruházott feladatokat helyesen és hatékonyan végre tudják hajtani. Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 121 b preambulumbekezdés (új) (121b)  Az uniós versenyszabályokkal kapcsolatos, e rendeletben említett rendelkezések egységes alkalmazása, egyszersmind a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak kell koordinálnia a különböző nemzeti versenyhatóságok tevékenységét. E célból a Bizottságnak iránymutatásokat és a bevált gyakorlatokról szóló útmutatásokat kell közzétennie, amelyek segítik a különböző nemzeti hatóságok, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok gazdasági szereplőinek tevékenységét. Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 122 preambulumbekezdés (122)  Különös figyelmet kell fordítani azon gazdálkodói vagy termelői szervezetekre, illetve ezek társulásaira, amelyek célja mezőgazdasági termékek közös előállítása vagy kereskedelme, vagy a közös létesítmény-használat, feltéve, hogy az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét vagy nem veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések elérését. (122)  Különös figyelmet kell fordítani azon gazdálkodói vagy termelői szervezetekre, illetve ezek társulásaira, amelyek célja mezőgazdasági termékek közös előállítása vagy kereskedelme, vagy a közös létesítmény-használat, feltéve, hogy az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét. Különösen arra van szükség, hogy e szervezetek megállapodásait, döntéseit és összehangolt magatartásait szükségesnek tekintsék a Szerződés 39. cikkében a KAP-ra vonatkozóan meghatározott célok eléréséhez, és hogy a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését ne alkalmazzák az ilyen megállapodásokra, kivéve, ha a verseny kizárása van szükség. Ez utóbbi esetben a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet1 2. cikkében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni, és a verseny kizárása érdekében indított eljárásokban a bizonyítási teher az arra hivatkozó félre vagy hatóságra esik. 1 HL L 1., 2003.1.4., 1. o. 2009. december 1-jével kezdődő hatállyal az EK-Szerződés 81. és 82. cikke a Szerződés 101., illetve 102. cikkévé változott. Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 124 preambulumbekezdés (124)  A nemzeti támogatások nyújtása veszélyeztetné az egységes piac megfelelő működését. Ezért a mezőgazdasági termékekre általános szabályként a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, az új vagy a javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tudjon tenni a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket tudjon javasolni számukra. (124)  A nemzeti támogatások nyújtása veszélyeztetné a belső piac megfelelő működését. Ezért a mezőgazdasági termékekre általános szabályként a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, az új vagy a javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tudjon tenni a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket tudjon javasolni számukra. Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 129 preambulumbekezdés (129)  A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amint ezt jelenleg a 73/2009/EK rendelet 120. cikke lehetővé teszi – a héjas gyümölcsűek esetében továbbra is nemzeti kifizetést folyósítsanak, ezzel is csökkentve a héjas gyümölcsűekre vonatkozó korábbi uniós támogatás termeléstől elválasztott támogatással való felváltásának hatásait. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó rendeletet hatályon kívül fogják helyezni, az egyértelműség érdekében a nemzeti kifizetéseket szerepeltetni kell ebben a rendeletben. (129)  A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amint ezt a 73/2009/EK rendelet 120. cikke lehetővé teszi – a héjas gyümölcsűek esetében továbbra is nemzeti kifizetést folyósítsanak, ezzel is csökkentve a héjas gyümölcsűekre vonatkozó korábbi uniós támogatás termeléstől elválasztott támogatással való felváltásának hatásait. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó rendeletet hatályon kívül fogják helyezni, az egyértelműség érdekében a nemzeti kifizetéseket szerepeltetni kell ebben a rendeletben. Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 131 a preambulumbekezdés (új) (131a)  A gazdaságok számviteli adathálózata által gyűjtött adatokat figyelembe kell venni olyan tanulmányok készítésekor vagy kutatások végzésekor, amelyek célja a válságok megakadályozása a különböző mezőgazdasági ágazatokban, mivel azok a gazdaságok teljesítményét tükrözik. Ezek az adatok a válságmegelőzés és -kezelés szempontjából is hasznosak lehetnek. Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 133 preambulumbekezdés (133)  Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés vagy a termelési költségek nagymértékû növekedése, illetve egyéb tényezők miatt a piacon bekövetkező zavar ellen, ha ez a helyzet várhatóan folytatódni vagy súlyosbodni fog, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az érintett ágazatra vonatkozó szükséges intézkedések tekintetében, ezen belül – szükség esetén – az e rendeletben előírt egyéb intézkedések hatályának, időbeli tartamának vagy más aspektusainak kiterjesztését vagy módosítását érintő intézkedésekről, valamint a behozatali vámok részleges vagy teljes körû felfüggesztéséről, többek között bizonyos mennyiségek és/vagy időszakok tekintetében. Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 135 preambulumbekezdés (135)  A vállalkozások, tagállamok és/vagy harmadik országok számára elő lehet írni, hogy e rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, nyomon követése, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint nemzetközi megállapodások végrehajtása, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettség teljesítése céljából tájékoztatást nyújtsanak. Az e célra szolgáló eljárások összehangolása, egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a tájékoztatással kapcsolatos valamennyi szükséges intézkedés elfogadására. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a különböző adatforrások között. (135)  A vállalkozások, tagállamok és/vagy harmadik országok számára elő lehet írni, hogy tájékoztatást nyújtsanak e rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, nyomon követése, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint a nemzetközi megállapodások végrehajtása, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettség teljesítése céljából. Az e célra szolgáló eljárások összehangolása, egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a tájékoztatással kapcsolatos valamennyi szükséges intézkedés tekintetében. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a különböző adatforrások között, továbbá gondoskodnia kell az európai adatvédelmi biztos 2011. december 14-i véleményében1 kifejtett azon elv betartásáról, hogy „a személyes adatokat nem lehet az adatgyűjtés eredeti céljával összeegyeztethetetlen célból tovább feldolgozni”. 1 HL C 35., 2012.2.9., 1. o. Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 137 preambulumbekezdés (137)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályokat, és különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazni kell. (137)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályokat, és különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet1, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet2 alkalmazni kell. 1 HL L 281., 1995.11.23., 31. o. 2 HL L 8., 2001.1.12., 1. o. Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 139 preambulumbekezdés (139)   A [COM(2010)799]/EU rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szükséges intézkedések, és különösen a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében. (139)   Az 1234/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szükséges intézkedések, és különösen a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében. Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 140 preambulumbekezdés (140)  A sürgősségi eljárás alkalmazását olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor ez a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében szükségesnek bizonyul, vagy amikor piaci zavarok jelennek meg. A sürgősségi eljárás alkalmazását indokolni kell, és meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a sürgősségi eljárást kell alkalmazni. (140)  A sürgõsségi eljárást bizonyos piaci zavarok, valamint kártevők, állat- és növénybetegségek vagy a fogyasztói bizalomnak népegészségi, állat- vagy növény-egészségügyi kockázatok miatt bekövetkezett csökkenése elleni hatékony és eredményes fellépés biztosítása, vagy konkrét problémák megoldása érdekében kell alkalmazni. Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 143 preambulumbekezdés (143)  Amennyiben szükséghelyzetben előálló, rendkívül sürgős megfontolások úgy kívánják, a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia az uniós védintézkedések elfogadásával, visszavonásával vagy módosításával, illetve az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben erre a piaci helyzetre való azonnali reagálás érdekében szükség van, illetve szükséghelyzetben előálló, konkrét problémák megoldásával kapcsolatban, amennyiben a probléma kezelése azonnal intézkedést igényel. (143)  Amennyiben szükséghelyzetben előálló, rendkívül sürgős megfontolások úgy kívánják, a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el az uniós védőintézkedések elfogadásával, módosításával vagy visszavonásával, illetve az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben erre a piaci helyzetre való azonnali reagálás érdekében szükség van. Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 143 a preambulumbekezdés (143a)  Védintézkedéseket kell elfogadni, különösen, amikor a harmadik országokból importált mezőgazdasági termékek nem garantálják az élelmiszerbiztonságot, a nyomon követhetőséget és nem felelnek meg a belső piacon rögzített minden egészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti feltételnek, amikor válsághelyzetek alakulnak ki a piacokon, vagy az derül ki, hogy az ár, a mennyiség vagy a határidő szempontjából nem tesznek eleget a behozatali engedélyben rögzített feltételeknek. A mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó feltételek betartásának ezen ellenőrzését az Unióba érkező import valós idejű nyomon követésére szolgáló integrált rendszer keretében kell végrehajtani. Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 146 preambulumbekezdés (146)  A [COM(2010)799] rendelet alapján számos ágazati intézkedés, köztük a tej- és cukorkvótákkal kapcsolatos intézkedések, a cukorágazatot érintő egyéb intézkedések, szőlőtelepítési korlátozások és egyes állami támogatások e rendelet hatálybalépését követően ésszerű időn belül hatályukat vesztik. A [COM(2010)799] rendelet hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó rendelkezések az érintett programok végéig továbbra is alkalmazandók. törölve Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 147 preambulumbekezdés (147)  A [COM(2010)799] rendeletben szereplő rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy átmeneti intézkedéseket fogadjon el. törölve Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 149 preambulumbekezdés (149)  A tej- és tejtermékágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében az e rendeletben megállapított intézkedéseket a tejpiacon jelenleg uralkodó gazdasági körülmények és az ellátási lánc szerkezete indokolja. A szóban forgó intézkedéseket ezért célszerű kellően hosszú ideig alkalmazni (a tejkvóták eltörlése előtt és után egyaránt), hogy hatásukat teljes mértékben kifejthessék. Azonban – tekintettel messze ható jellegükre – átmenetinek kell lenniük, és felülvizsgálat tárgyát kell képezniük. A Bizottságnak a tejpiaci fejleményekről jelentéseket kell elfogadnia, amelyeknek különösen a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönző lehetséges intézkedésekre kell kiterjedniük és amelyek előterjesztési határideje 2014. június 30., illetve 2018. december 31., (149)  A tej- és tejtermékágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében az e rendeletben megállapított intézkedéseket a tejpiacon jelenleg uralkodó gazdasági körülmények és az ellátási lánc szerkezete indokolja. A szóban forgó intézkedéseket ezért célszerű kellően hosszú ideig alkalmazni (a tejkvóták eltörlése előtt és után egyaránt), hogy hatásukat teljes mértékben kifejthessék. Az intézkedéseknek azonban – tekintettel messze ható jellegükre – átmenetinek kell lenniük, és felül kell vizsgálni a működésüket, valamint azt, hogy szükség van-e további alkalmazásukra. A Bizottságnak a tejpiaci fejleményekről jelentéseket kell elfogadnia, amelyeknek különösen a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönző lehetséges intézkedésekre kell kiterjedniük és amelyek előterjesztési határideje 2014. június 30., illetve 2018. december 31., Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 150 a preambulumbekezdés (új) (150a)  A nemzetközi piacok fejlődése, a világ népességének növekedése és annak stratégiai jellege, hogy az EU lakosságát megfizethető áron kell ellátni élelmiszerrel, radikálisan át fogja alakítani azt a környezetet, amelyben az európai mezőgazdaság fejlődik. A Bizottságnak ezért legkésőbb négy évvel e rendelet hatálybalépése után jelentést kell készítenie a Parlamentnek és a Tanácsnak a piacok alakulásáról és a mezőgazdasági piacok szabályozására szolgáló eszközök jövőjéről; ebben a jelentésben vizsgálni kell, hogy a piacszabályozási eszközök megfelelnek-e az új nemzetközi környezetnek, és esetlegesen a stratégiai készletek létrehozásának lehetőségét; a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok megvalósítása érdekében a jelentést a hosszú távú uniós stratégiára vonatkozó összes hasznos javaslattal ki kell egészíteni. Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. mellékletben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani: (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az e rendelet I. mellékletében felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani: Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – j pont j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része; j)   A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – m pont m) élő növények, az I. melléklet XIII. része; m) élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, az I. melléklet XIII. része; Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – u pont u) etil-alkohol, az I. melléklet XXI. része; u) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, az I. melléklet XXI. része; Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – v pont v) méhészet, az I. melléklet XXII. része; v) méhészeti termékek, az I. melléklet XXII. része; Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés (3)  A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet I. részében szereplő, rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások naprakésszé tétele céljából. törölve Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  E rendelet alkalmazásában a „kedvezőtlen időjárási jelenségek” olyan természeti katasztrófához hasonlítható időjárási viszonyokat jelentenek, mint például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály, amelyek a termést elpusztítják, vagy egy mezőgazdasági termelő átlagos éves termeléséhez képest több mint 30%-kal csökkentik. A szokásos éves termelést az előző három év folyamán vagy az előző ötéves időszakot alapul véve három év átlaga alapján kell megállapítani, amely utóbbinak az alkalmazása esetében a legmagasabb és legalacsonyabb értéket figyelmen kívül kell hagyni. Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 b pont (új) (4b)  E rendelet alkalmazásában a „fejlett, fenntartható termelési rendszerek”, a „fejlett, fenntartható termelési módszerek” és a „fejlett, fenntartható termelési intézkedések” olyan mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek túlmutatnak a kölcsönös megfeleltetésnek a [..]/EU rendelet (a KAP-ról szóló horizontális rendelet) IV. címében megállapított szabályokon, és folyamatosan fejlődnek a természetes tápanyagok, a vízciklusok és az energiaáramlások kezelésének javításában a környezetre gyakorolt káros hatás és a nem megújuló erőforrások pazarlásának csökkentése, továbbá a termények, az állatok és a természet magas szintű sokszínűségének a termelési rendszerben való megőrzése érdekében. Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk A Bizottság – végrehajtási aktusok útján – a kombinált nómenklatúra módosítása miatt szükséges esetekben kiigazíthatja az e rendeletben, illetve a Szerződés 43. cikke alapján elfogadott más jogi aktusokban szereplő árumegnevezéseket, valamint a kombinált nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokra és alszámokra való hivatkozásokat. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kombinált nómenklatúra módosítása miatt szükséges esetekben kiigazítsa az e rendeletben szereplő árumegnevezéseket, valamint a kombinált nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokra és alszámokra való hivatkozásokat. Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – a pont a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében; a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banán gyümölcs- és zöldség-, valamint feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazata esetében; Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett termékekre vonatkozó gazdasági év megállapítása céljából. törölve Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk 7. cikk 7. cikk Referenciaárak Referenciaárak A referenciaárak a következők: (1)  A II. rész I. címének I. fejezete és az V. rész I. fejezete alkalmazásában a referenciaárak a következők: a) a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, amely ár a raktárba szállított árura, kirakodás előtt érvényes nagykereskedelmi ár; a) a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, amely ár a raktárba szállított árura, kirakodás előtt érvényes nagykereskedelmi ár; b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében, amely ár a raktárba szállított árura, kirakodás előtt érvényes nagykereskedelmi ár; b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében, amely ár a raktárba szállított árura, kirakodás előtt érvényes nagykereskedelmi ár; c) a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi ár: c) a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi ár: i. a fehércukor esetében: 404,4 EUR/tonna, i. a fehércukor esetében: 404,4 EUR/tonna, ii. a nyerscukor esetében: 335,2 EUR/tonna; ii. a nyerscukor esetében: 335,2 EUR/tonna; d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a 18. cikk (8) bekezdésével összhangban lévő, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti R3 osztályozású hasított testre; d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a 9a. cikkel összhangban lévő, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti R3 osztályozású hasított testre; e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében: e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében: i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében, i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében, ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében; ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében; f) a sertéshús tekintetében 1509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre a hasított sertésre vonatkozó, a 18. cikk (8) bekezdése szerinti uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint: f) a sertéshús tekintetében 1509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre a hasított sertésre vonatkozó, a 9a. cikk szerinti uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint: i. 60–120 kg tömegű hasított testek: E osztály, i. 60–120 kg tömegű hasított testek: E osztály, ii. 120–180 kg tömegű hasított testek: R osztály. ii. 120–180 kg tömegű hasított testek: R osztály. fa) az olívaolaj-ágazat tekintetében: i. 2388 EUR/tonna az extra szűz olívaolaj esetében; ii. 2295 EUR/tonna a szűz olívaolaj esetében; iii. 1524 EUR/tonna két fokos szabadzsírsav-tartalommal rendelkező lampante olívaolaj esetében, ez az összeg tonnánként 36,70 euróval csökken a zsírsavtartalom minden további foka után. (1a)  A referenciaárakat objektív kritériumok, nevezetesen a termelést érintő fejlemények, a termelési költségek, különösen a ráfordítási költségek, valamint a piaci tendenciák alapján rendszeres időközönként felülvizsgálják. A referenciaárakat szükség esetén a Szerződés 43. cikke (2) bekezdésében megállapított rendes jogalkotási eljárással összhangban aktualizálják. Ezek a felülvizsgálati időközök különbözhetnek a különböző termékkategóriákban és figyelembe veszik az egyes termékkategóriák ingadozási mintáját. Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk A támogatásra jogosult termékek eredete A támogatásra jogosult termékek eredete Csak az Unióból származó termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántároláshoz nyújtott támogatásra. Előírás továbbá, hogy a növényekből előállított termékeket az Unióból származó növényből, a tejből előállított termékeket pedig az Unióban termelt tejből kell előállítani. Csak az Unióból származó termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántároláshoz nyújtott támogatásra. Előírás továbbá, hogy a növényekből előállított termékeket az Unióból származó növényből kell előállítani, állati eredetű termékek esetében pedig a teljes előállítási folyamatnak az Unióban kell zajlania. Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat 9 a cikk (új) 9a. cikk Az uniós osztályozási rendszer és alkalmazásának ellenőrzése (1)  A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket a III. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően a következő ágazatokban kell alkalmazni: a) marha- és borjúhús: a kifejlett marhák hasított teste vonatkozásában; b) sertéshúságazat a nem tenyészállatként tartott sertés hasított teste vonatkozásában. A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a juhok hasított teste vonatkozásában a IIIa. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatják az uniós osztályozási rendszert. (2)  A kifejlett marhák és juhok hasított teste osztályozásának vonatkozásában a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló uniós ellenőrző bizottság az Unió nevében helyszíni ellenőrzéseket végez. A bizottság jelentésben számol be a Bizottságnak és a tagállamoknak az elvégzett ellenőrzésekről. Az elvégzett ellenőrzések költségeit az Unió fedezi. Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk 10. cikk 10. cikk Az állami intervencióra jogosult termékek Az állami intervencióra jogosult termékek Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 18. és 19. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és/vagy végrehajtási aktusokban meghatározott követelményekre és feltételekre figyelemmel állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó: Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 18. és 19. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és/vagy végrehajtási aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó: a) közönséges búza, árpa és kukorica; a) közönséges búza, durumbúza, cirok, árpa és kukorica; b) hántolatlan rizs; b) hántolatlan rizs; c) a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhúságazati friss vagy hűtött hús; c) a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhúságazati friss vagy hűtött hús; d) jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek; d) jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek; e) jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka. e) jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka. Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk 11. cikk 11. cikk Állami intervenciós időszak Állami intervenciós időszakok Állami intervencióra az alábbiak szerint van lehetőség: Állami intervencióra a 10. cikkben felsorolt termékek esetében egész évben lehetőség van. a) a közönséges búza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig; b) a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig; c) a marha- és borjúhús tekintetében a gazdasági év során végig; d) a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől augusztus 31-ig. Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk 12. cikk 12. cikk Az állami intervenció megnyitása és lezárása Az állami intervenció megnyitása és lezárása (1)   A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót: (1)  Az állami intervenciót: a) meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében; a) meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében; b) a Bizottság végrehajtási aktusok útján megnyithatja az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; b) a Bizottság végrehajtási aktusok útján megnyitja a durumbúza, a cirok, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; c) a Bizottság egyéb végrehajtási aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk a) bekezdése alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a 18. cikk (8) bekezdése szerint elfogadott, hasított testek uniós osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1 560 eurót. c) a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási aktusok útján megnyitja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk a) bekezdése alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a 9a. cikk szerint elfogadott, hasított testek uniós osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a 7. cikk (1) bekezdése d) pontjában megállapított referenciaár 90%-át. (2)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján lezárhatja az állami intervenciót a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk a) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszak során az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. (2)  A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján lezárja az állami intervenciót a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk a) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszak során az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk 13. cikk 13. cikk A rögzített áron való felvásárlás vagy a pályázati eljárás A rögzített áron való felvásárlás vagy a pályázati eljárás (1) A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján megnyitott állami intervenció esetében a felvásárlásra rögzített áron, a 11. cikkben említett egyes időszakokra vonatkozó következő mennyiségi határokon belül kerülhet sor: (1) A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján megnyitott állami intervenció esetében a felvásárlásra a 14. cikk (2) bekezdésében megállapított rögzített áron, a 11. cikkben említett egyes időszakokra vonatkozó következő mennyiségi határokon belül kerülhet sor: a) a közönséges búza esetében 3 millió tonna; a) a közönséges búza esetében 3 millió tonna; b) a vaj esetében 30 000 tonna; b) a vaj esetében 70 000 tonna; c) a sovány tejpor esetében 109 000 tonna. c) a sovány tejpor esetében 109 000 tonna. (2) A 12. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a felvásárlásra pályázati eljárás útján kerülhet sor, amelynek keretében meghatározásra kerül a maximális felvásárlási ár: (2) A 12. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a felvásárlásra pályázati eljárás útján kerülhet sor, amelynek keretében meghatározásra kerül a maximális felvásárlási ár: a) a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor (1) bekezdésben említett határt meghaladó mennyiségei esetében; a) a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor (1) bekezdésben említett határt meghaladó mennyiségei esetében; b) az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, valamint a marha- és borjúhús esetében. b) a durumbúza, a cirok, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, valamint a marha- és borjúhús esetében. Rendkívüli és kellően indokolt körülmények esetén a Bizottság végrehajtási aktusok útján a pályázati eljárásokat egyes tagállamokra, illetve egy adott tagállam régióira korlátozhatja, vagy – tekintettel a 14. cikk (2) bekezdésére – a regisztrált piaci átlagárak alapján tagállamonként, illetve tagállamon belül régiónként állapíthatja meg az állami intervenciós árat. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Rendkívüli és kellően indokolt körülmények esetén a Bizottság végrehajtási aktusok útján a pályázati eljárásokat egyes tagállamokra, illetve egy adott tagállam régióira korlátozhatja, vagy – tekintettel a 14. cikk (2) bekezdésére – a regisztrált piaci átlagárak alapján tagállamonként, illetve tagállamon belül régiónként állapíthatja meg az állami intervenciós árat. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk 14. cikk 14. cikk Állami intervenciós árak Állami intervenciós árak (1)  Az állami intervenciós ár: (1)  Az állami intervenciós ár: a) az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy a) az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy b) az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik. b) az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik. (2)  Az állami intervenciós ár szintje: (2)  Az állami intervenciós ár szintje: a) a közönséges búza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs és a sovány tejpor tekintetében rögzített áron való felvásárlás esetén a 7. cikkben megállapított vonatkozó referenciaárnak felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg a vonatkozó referenciaárat; a) a közönséges búza, a durumbúza, a cirok, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs és a sovány tejpor tekintetében rögzített áron való felvásárlás esetén a 7. cikkben megállapított vonatkozó referenciaárnak felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg a vonatkozó referenciaárat; b) a vaj tekintetében rögzített áron való felvásárlás esetén a 7. cikkben meghatározott referenciaár 90 %-ának felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg a referenciaár 90 %-át; b) a vaj tekintetében rögzített áron való felvásárlás esetén a 7. cikkben meghatározott referenciaár 90 %-ának felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg a referenciaár 90 %-át; c) a marha- és borjúhús tekintetében nem haladhatja meg a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett árat. c) a marha- és borjúhús tekintetében nem haladhatja meg a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referenciaár 90%-át. (3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett állami intervenciós árak nem zárják ki az árak minőségi okokból bekövetkező növelését vagy csökkentését a közönséges búza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében. Ezenfelül tekintettel arra az igényre, hogy a termelés egyes hántolatlanrizs-fajták előállítására összpontosuljon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állami intervenciós ár növelésének, illetve csökkentésének a megállapítása céljából. (3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett állami intervenciós árak nem zárják ki az árak minőségi okokból bekövetkező növelését vagy csökkentését a közönséges búza, a durumbúza, a cirok, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében. Módosítás 114 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk 15. cikk 15. cikk Az állami intervencióból történő értékesítésre vonatkozó általános elvek Az állami intervencióból történő értékesítésre vonatkozó általános elvek Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie: (1)  Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie: a) a piac bármiféle zavarának elkerülésével; a) a piac bármiféle zavarának elkerülésével; b) a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; b) a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; c) a Szerződés 218. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban. c) a Szerződés 218. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban. A termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a(z) […/…/EU] rendeletben meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják, amennyiben a szóban forgó program ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke a 14. cikk (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár. (2)  A termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a(z) […/…/EU] rendeletben meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke a 14. cikk (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár. (2a)  A Bizottság minden évben nyilvánosságra hozza, hogy az előző év folyamán milyen feltételek mellett értékesítették az állami intervenciós készleteket. Módosítás 115 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 17–19. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló és/vagy végrehajtási aktusok útján meghatározandó követelményekre és feltételekre figyelemmel magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható: Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 17–19. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló és/vagy végrehajtási aktusok útján meghatározandó bármely további követelménnyel és feltétellel összhangban magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható: Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – b pont b) olívaolaj; b) olívaolaj és étkezési olajbogyó; Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – e a pont (új) ea) sajtok. Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk 17. cikk 17. cikk A támogatás odaítélésének feltételei A támogatás odaítélésének feltételei (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a piac átláthatóságának biztosításához szükséges esetben azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 16. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelemmel az érintett termékekre vonatkozó uniós feljegyzett piaci átlagárakra és referenciaárakra, illetve az ágazatot érintő különösen súlyos piaci helyzet, illetve egy vagy több tagállamban fellépő gazdasági folyamatok nyomán szükséges fellépésre. (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a piac átláthatóságának biztosításához szükséges esetben azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 16. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelembe véve a következőket: a) az érintett termékekre vonatkozó uniós feljegyzett piaci átlagárak és referenciaárak és termelési költségek és/vagy b) az ágazatot érintő különösen súlyos piaci helyzet, illetve egy vagy több tagállamban fellépő, és/vagy a termelők haszonrésére jelentős mértékben kiható gazdasági folyamatok nyomán szükséges, időben történő fellépés, és/vagy ba) bizonyos tagállamokban egyes ágazatok sajátos jellege vagy a termelés szezonális jellege. (2)  A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján úgy határozhat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével magántárolási támogatást nyújt a 16. cikkben felsorolt termékekre. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (2)  A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján úgy határozhat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével magántárolási támogatást nyújt a 16. cikkben felsorolt termékekre. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (3)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján előre vagy pályázati eljárás útján meghatározza a 16. cikkben említett magántárolási támogatás mértékét. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (3)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján előre vagy pályázati eljárás útján meghatározza a 16. cikkben említett magántárolási támogatás mértékét. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (4)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján korlátozhatja a magántárolási támogatás odaítélését vagy a feljegyzett piaci átlagárak alapján tagállamonként, illetve tagállamon belül régiónként határozhatja meg a magántárolási támogatás mértékét. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (4)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján korlátozhatja a magántárolási támogatás odaítélését vagy a feljegyzett piaci átlagárak alapján tagállamonként, illetve tagállamon belül régiónként határozhatja meg a magántárolási támogatás mértékét és a kérelmezők haszonrését. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat II rész – I cím – I fejezet – 3 a szakasz (új) 3A.  SZAKASZ a piacról történő átmeneti árukivonásra irányuló műveletek koordinációja 17a. cikk A piacról történő átmeneti árukivonásra irányuló műveletek koordinációja (1)  A jelentős piaci egyensúlyhiányok megelőzése vagy súlyos zavar esetén, a piac rendes működésének helyreállítása érdekében az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ágazatokhoz tartozó és az e rendelet 110. cikke értelmében reprezentatívnak minősülő termelői szervezetek társulásai a tagjaik által végrehajtott átmeneti piaci árukivonásra irányuló műveletek összehangolására szolgáló rendszert vezethetnek be és működtethetnek. Ezek a rendelkezések e rendelet IV. részének sérelme nélkül alkalmazandók, és nem tartoznak a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá. (2)  Amikor a termelői szervezetek valamely társulása egy ilyen rendszer működtetése mellett dönt, az az összes tagjára nézve kötelező. (3)  E rendszert a következőkből finanszírozzák: a) a tagszervezeteknek és/vagy magának a termelői szervezetek társulásának a pénzügyi hozzájárulása, és adott esetben b) a 8. cikkben említett és a Bizottság által a 18. cikk (9a) bekezdésének c) pontja értelmében meghatározott feltételek szerint nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás, amely semmi esetre sem haladhatja meg a teljes költség 50%-át. (4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítása céljából, hogy a rendszer működése megfeleljen a KAP célkitűzéseinek, és ne hátráltassa a belső piac megfelelő működését. Módosítás 120 Rendeletre irányuló javaslat II rész – I cím – I fejezet – 4 szakasz – cím 4.  SZAKASZ 4.  SZAKASZ AZ ÁLLAMI INTERVENCIÓRA ÉS A MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK Az állami intervencióra, a magántárolási támogatásra és a piacról történő átmeneti árukivonás koordinációs rendszerére vonatkozó közös rendelkezések Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk 18. cikk 18. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(9) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(9) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (2)  Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhat az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további követelményeket és feltételeket azon termékek vonatkozásában, amelyek felvásárlására állami intervenció keretében, tárolására pedig magántárolási támogatás mellett kerül sor. E követelmények és feltételek célja az intervencióba vont és tárolt termékek támogathatóságának és minőségének garantálása, különösen a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a mennyiségek, a csomagolás, a címkézés, a korhatárok, a tartósítás, és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik. (2)  Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhat az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további követelményeket és feltételeket azon termékek vonatkozásában, amelyek felvásárlására állami intervenció keretében, tárolására pedig magántárolási támogatás mellett kerül sor. E követelmények és feltételek célja az intervencióba vont és tárolt termékek támogathatóságának és minőségének garantálása, különösen a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a mennyiségek, a csomagolás, a címkézés, a korhatárok, a tartósítás, és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik. (3)  A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezhet a közönséges búza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlási és eladási áraknak a minőséget tükröző, a 14. cikk (3) bekezdésében említett növeléséről vagy csökkentéséről. (3)  A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezhet a közönséges búza, a durumbúza, a cirok, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlási és eladási áraknak a minőséget tükröző, a 14. cikk (3) bekezdésében említett növeléséről vagy csökkentéséről. (3a)  Tekintettel egyes tagállamokban vagy tagállamli régiókban bizonyos gazdaságok rendkívül szezonális és/vagy sajátos jellegére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a magántárolást kiváltó tényezőkre irányadó különböző objektív feltételeket határozzon meg. (4)  A marha- és borjúhús ágazata sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a kifizető ügynökségek azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az átvételt követően és a betárolás előtt kicsontoztassák a marhahúst. (4)  A marha- és borjúhús ágazata sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a kifizető ügynökségek azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az átvételt követően és a betárolás előtt kicsontoztassák a marhahúst. (5)  Az intervenciós készletek tárolása terén Unió-szerte tapasztalható eltérések figyelembevételével, valamint a gazdasági szereplőknek az állami intervencióhoz való megfelelő hozzáférése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket: (5)  Az intervenciós készletek tárolása terén Unió-szerte tapasztalható eltérések figyelembevételével, valamint a gazdasági szereplőknek az állami intervencióhoz való megfelelő hozzáférése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket: a) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tekintetében a tárolási helyszínekre vonatkozó követelmények, a tárolási helyszínek minimális tárolókapacitására vonatkozó szabályok, valamint az átvett termékek jó állapotának megőrzését szolgáló és a termékeknek a tárolási időszak végén történő elhelyezésére vonatkozó műszaki követelmények; a) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tekintetében a tárolási helyszínekre vonatkozó követelmények, a tárolási helyszínek minimális tárolókapacitására vonatkozó szabályok, valamint az átvett termékek jó állapotának megőrzését szolgáló és a termékeknek a tárolási időszak végén történő elhelyezésére vonatkozó műszaki követelmények; b) a tagállami tárolókban maradt kis mennyiségek tagállami hatáskörben történő, az uniós eljárásnak megfelelő értékesítésére vonatkozó szabályok, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségek közvetlen értékesítésére vonatkozó szabályok; b) a tagállami tárolókban maradt kis mennyiségek tagállami hatáskörben történő, az uniós eljárásnak megfelelő értékesítésére vonatkozó szabályok, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségek közvetlen értékesítésére vonatkozó szabályok; c) a termékeknek az azokért és azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok. c) a termékeknek az azokért és azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok. ca) azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet; (6)  Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolási támogatás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján: (6)  Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolási támogatás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján: a) intézkedéseket fogad el a nyújtandó támogatás összegének csökkentéséről abban az esetben, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség, a) intézkedéseket fogad el a nyújtandó támogatás összegének csökkentéséről abban az esetben, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség, b) feltételeket határozhat meg az előleg fizetésére vonatkozóan. b) feltételeket határozhat meg az előleg fizetésére vonatkozóan. (7)  Az állami intervenciós vagy a magántárolási rendszerben részt vevő gazdasági szereplők jogainak és kötelezettségeinek figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőkre vonatkozó szabályokat: (7)  Az állami intervenciós vagy a magántárolási rendszerben részt vevő gazdasági szereplők jogainak és kötelezettségeinek figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőkre vonatkozó szabályokat: a) a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazása; a) a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazása; b) a gazdasági szereplők támogathatósága; b) a gazdasági szereplők támogathatósága; c) a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség. c) a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség. (7a)  A műszaki fejlődést, valamint az egyes ágazatok igényeit figyelembe véve a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kifejlett marhák, sertések és juhok hasított testének osztályozására, azonosítására és kiszerelésére vonatkozó, a IIIa. mellékletben foglalt rendelkezések kiigazítása és naprakésszé tétele céljából. (7b)  Figyelembe véve, hogy a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása szükséges a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében – legyenek azok akár állami intervenciós, akár magántárolási intézkedések a marha- és borjúhús, a sertéshús vagy a juhhús ágazatában – a Bizottság felhatalmazást kap az alábbiakra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására: a) a hasított testek (többek között az automatizált osztályozási technológiák révén) történő osztályozására, kiszerelésére, színhústartalmára, azonosítására, mérésére és megjelölésére vonatkozó rendelkezések megállapítása; b) az uniós átlagárak kiszámítására vonatkozó szabályok, valamint a gazdasági szereplők adatszolgáltatási kötelezettségeinek megállapítása a marha-, sertés- és juhtestek vonatkozásában, különösen a piaci helyzetet és a reprezentatív árakat illetően; (7c)  A Bizottság az Unión belül mutatkozó sajátosságokat figyelembe véve felhatalmazást kap arra, hogy a rendelkezésektől való eltéréseket megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, különösen az alábbiak tekintetében: a) a tagállamok által azon vágóhidak számára biztosítható eltérések meghatározása, amelyekben kevés szarvasmarhát vágnak; b) annak engedélyezése a tagállamok számára, hogy ne alkalmazzák a hasított sertésre vonatkozó osztályozási rendszert, valamint hogy a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is használjanak. (7d)  Figyelembe véve, hogy biztosítani kell, hogy az uniós ellenőrző bizottság teljesítse küldetését, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben előírja e bizottság feladatait és összetételét. (8)  A különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket fogadhat le a következő ágazatokban: a) marha- és borjúhús, b) sertéshús, c) juh- és kecskehús. (9)  A hasított testek pontos és megbízható osztályozása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezhet arról, hogy a hasított testek osztályozásának tagállamok általi alkalmazását a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló uniós bizottság felülvizsgálja. E rendelkezések előírhatják, hogy a felülvizsgálattal járó költségeket az Unió viseli. Módosítás 122 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 9 a bekezdés (új) (9a)  Figyelembe véve, hogy biztosítani kell a piacról történő átmeneti árukivonások koordinációs rendszerének megfelelő működését, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza az e rendszerek által teljesítendő követelményeket, és különösen a következőket: a) az életbeléptetés és a működés általános feltételei; b) azok a követelmények, amelyeket a termelői szervezetek társulásainak teljesíteniük kell a rendszer megvalósításához; c) a rendszer finanszírozására alkalmazandó szabályok, különösen azok a feltételek, amelyek alapján a Bizottság eldönti, hogy adható-e a magántárolási támogatás körébe tartozó közösségi finanszírozás a termelői szervezetek társulásainak; d) az annak biztosítását lehetővé tevő szabályok, hogy e rendszer életbeléptetése ne tartsa vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túl nagy részét. Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk 19. cikk 19. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e fejezet Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Ezek különösen a következőkre vonatkozhatnak: A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e fejezet Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Ezek különösen a következőkre vonatkozhatnak: a) az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok és piaci árak; a) az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok, piaci árak és a haszonrések alakulása; b) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállításának folyamata és feltételei, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés; b) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállításának folyamata és feltételei, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés; c) a marha- és borjúhús ágazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek; c) a marha- és borjúhús ágazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek; d) az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása; d) az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása; e) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésére vagy elhelyezésére vonatkozó feltételek, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat; e) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésére vagy elhelyezésére vonatkozó feltételek, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat; f) a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés kötése és annak tartalma; f) a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés kötése és annak tartalma; g) a magántárolásba helyezés, a magántárolás és a kitárolás; g) a magántárolásba helyezés, a magántárolás és a kitárolás; h) a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltételei; h) a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltételei; i) azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet; j) a rögzített áron való felvásárlás vagy a rögzített áron felvásárolt termékek magántárolásához nyújtott támogatás esetén alkalmazandó eljárásokra vonatkozó szabályok; j) a rögzített áron való felvásárlás vagy a rögzített áron felvásárolt termékek magántárolásához nyújtott támogatás esetén alkalmazandó eljárásokra vonatkozó szabályok; k) pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében: k) pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében: i. az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és az a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani, valamint i. az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és az a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani, valamint ii. az ajánlatok kiválasztása annak biztosításával, hogy azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek, valamint fenntartva annak lehetőségét, hogy szerződés odaítélésére nem feltétlenül kerül sor. ii. az ajánlatok kiválasztása annak biztosításával, hogy azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek, valamint fenntartva annak lehetőségét, hogy szerződés odaítélésére nem feltétlenül kerül sor. ka) az osztályozott hasított testek jelölésére vonatkozó gyakorlati szabályok; kb) a hasított marha-, sertés- és juhtestek uniós osztályozási rendszerének alkalmazása, különösen az alábbiak tekintetében: i. az osztályozási eredményekkel kapcsolatos tájékoztatás; ii. ellenőrzések, ellenőrzési jelentések és a kapcsolódó intézkedések; kc) az uniós ellenőrző bizottság által az Unió nevében a kifejlett marhák és juhok hasított testének osztályozását és árbejelentését érintő helyszíni ellenőrzések; kd) a hasított marha-, sertés- és juhtestek súlyozott uniós átlagárának a Bizottság általi kiszámítására vonatkozó gyakorlati szabályok; ke) a kifejlett marhák és juhok hasított testének osztályozását végző, megfelelően képzett osztályozók tagállamok általi kijelölésére vonatkozó eljárás. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 124 Rendeletre irányuló javaslat II rész – I cím – II fejezet – 1 szakasz 1. szakasz 1. szakasz AZ ÉLELMISZERHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ PROGRAMOK A GYERMEKEK ÉLELMISZERHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK ÉS TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAINAK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ PROGRAMOK 20a. cikk Célcsoport A gyermekek élelmiszerhez való hozzáférésének és táplálkozási szokásainak javítását célzó támogatási programok azokra a gyermekekre irányulnak, akik rendszeresen járnak a tagállamok illetékes hatóságai által igazgatott vagy elismert általános vagy középiskolai oktatási intézménybe, valamint bölcsődébe, óvodába és más iskola-előkészítő és iskolán kívüli intézménybe. Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat II rész –I cím – II fejezet – 1 szakasz – 1 alszakasz – cím 1.  ALSZAKASZ 1.  ALSZAKASZ ISKOLAGYÜMÖLCS-PROGRAM ISKOLAGYÜMÖLCS- ÉS -ZÖLDSÉGPROGRAM Módosítás 126 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk 21. cikk 21. cikk A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás (1)  A Bizottság által a 22. és 23. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokban meghatározandó feltételekkel uniós támogatás nyújtható a következőkhöz: (1)  A Bizottság által a 22. és 23. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokban meghatározandó feltételekkel uniós támogatás nyújtható a következőkhöz: a) oktatási intézményekben, így bölcsődékben, óvodákban és más iskola-előkészítő intézményekben, valamint általános és középiskolákban tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint a) a 20a. cikkben említett intézményekben tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint b) a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a nyomon követéshez, értékeléshez, valamint a kísérő intézkedésekhez kapcsolódó egyes költségek. b) a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a nyomon követéshez, értékeléshez, valamint a kísérő intézkedésekhez kapcsolódó egyes költségek. (2)  A programban részt venni kívánó tagállamoknak nemzeti vagy regionális szinten előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a program végrehajtására. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is. (2)  A programban részt venni kívánó tagállamoknak nemzeti vagy regionális szinten előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk annak végrehajtására. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedések tartozhatnak. (3)  A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán azonban nem szerepelhetnek a Bizottság által a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott intézkedésekkel kizárt termékek. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhet többek között a szezonális jelleg, a termények elérhetősége vagy környezetvédelmi megfontolások. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű termékeket. (3)  A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán azonban nem szerepelhetnek a Bizottság által a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott intézkedésekkel kizárt termékek. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhet többek között az egészségi és környezeti előny, a szezonális jelleg, a fajta vagy a termények elérhetősége, kiemelten kezelve a helyi élelmiszerláncokat. E tekintetben a tagállamok előnyben részesítik az uniós eredetű termékeket. (4)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás: (4)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás: a) tanévenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR összeget; valamint a) tanévenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR összeget; valamint b) nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 75 %-át, illetve a kevésbé fejlett régiókban és a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban e költségek 90 %-át; valamint b) nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 75 %-át, illetve a kevésbé fejlett régiókban a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban, valamint az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken e költségek 90 %-át; valamint c) nem terjedhet ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre. c) nem terjedhet ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre. (4a)  Az (1) bekezdésben előírt uniós támogatásban a tagállamok a 20a. cikkben meghatározott intézményekben tanuló hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek. Mindazonáltal a programban részt vevő minden egyes tagállam legalább 175 000 EUR összegű uniós támogatásban részesül. Minden évben stratégiájuk alapján kérnek uniós támogatást. A Bizottság a tagállamok kérelmei és a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok alapján, a 23. cikkben meghatározott feltételek szerint dönt a végleges juttatásokról. (5)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel már meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Azonban ha egy tagállamban már működik olyan program, amely e cikk értelmében részesülhetne uniós támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll a programot többek között annak célcsoportját, időtartamát vagy a keretében engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni, e tagállam részesülhet uniós támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és az uniós támogatás arányát illetően érvényesülnek a (4) bekezdés b) pontjában említett korlátozások. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni. (5)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel már meglévő nemzeti iskolagyümölcs- és -zöldségprogramokhoz vagy gyümölcsre és zöldségre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Azonban ha egy tagállamban már működik olyan program, amely e cikk értelmében részesülhetne uniós támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll a programot többek között annak célcsoportját, időtartamát vagy a keretében engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni, e tagállam részesülhet uniós támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és az uniós támogatás arányát illetően érvényesülnek a (4) bekezdés b) pontjában említett korlátozások. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni. (6)  A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően. (6)  A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően. (7)  Az uniós iskolagyümölcs-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat. (7)  Az uniós iskolagyümölcs- és -zöldségprogram nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, különálló nemzeti iskolagyümölcs- és -zöldségprogramokat. (8)  Az Unió ezenkívül – a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló […/…/EU] rendelet 6. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket is, beleértve a program iránti tudatosság növelését és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is. (8)  Az Unió ezenkívül – a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló […/…/EU] rendelet 6. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs- és -zöldségprogramhoz kapcsolódó tájékoztatási, nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket is, beleértve a program iránti tudatosság növelését és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is. (8a)  A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén közzéteszik a támogatási programban való részvételüket, és felhívják a figyelmet az Unió támogató szerepére. Módosítás 127 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk 22. cikk 22. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (2)  A gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan: (2)   Mivel biztosítani kell, hogy végrehajtása során a program eredményesen teljesítse a számára kijelölt célokat, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan: a) a programból táplálkozási szempontok miatt kizárt termékek; a) a programból táplálkozási szempontok miatt kizárt termékek; b) a program célcsoportja; b) a program célcsoportja; c) a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve a kísérő intézkedéseket is; c) a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve a kísérő intézkedéseket is; d) a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása. d) a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása. (3)  Az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan: (3)  Az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan: a) a támogatás tagállamok közötti elosztására vonatkozó objektív kritériumok, a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztása, valamint a támogatási összegek tagállamok közötti, a benyújtott kérelmek alapján történő átcsoportosítását meghatározó módszer; a) a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztására vonatkozó kiegészítő kritériumok, valamint a támogatási összegek tagállamok közötti, a benyújtott támogatási kérelmek alapján történő átcsoportosítását meghatározó módszer; b) a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét; b) a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét; c) nyomon követés és értékelés. c) nyomon követés és értékelés. (4)  A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján előírhatja, hogy a programban részt vevő tagállamok hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére. (4)  A program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározhatja, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell biztosítaniuk a támogatási programban való részvételük közzétételét, és felhívniuk a figyelmet az Unió támogató szerepére. Módosítás 128 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk 23. cikk 23. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést, különös tekintettel a következőkre: A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az ehhez az alszakaszhoz kapcsolódó, a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket: a) a támogatásnak a részt vevő tagállamok közötti végleges elosztása a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok keretein belül; a) a támogatásnak a részt vevő tagállamok közötti végleges elosztása a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok keretein belül; b) a támogatási kérelmek és a kifizetések; b) a támogatási kérelmek és a kifizetések; c) a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés. c) a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 129 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk 24. cikk 24. cikk A gyermekek tejtermékekkel való ellátása A gyermekek tejjel és tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás (1)  Uniós támogatást kell nyújtani az oktatási intézményekben tanuló gyermekek egyes tej- és tejtermékágazati termékekkel való ellátásához. (1)   A Bizottság által a 25. és 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok révén meghatározandó feltételek mellett Uniós támogatást kell nyújtani a 20a. cikkben említett intézményekben tanuló gyermekek 0401, 0403, 0404 90 és 0406 KN-kód alá vagy 2202 90 KN-kód alá tartozó tej- és tejtermékágazati termékekkel való ellátásához. (2)  A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk – nemzeti vagy regionális szinten – a program végrehajtására. (2)  A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk – nemzeti vagy regionális szinten – a program végrehajtására. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedések tartozhatnak. (2a)  A tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor a 25. cikknek megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályokkal összhangban listát készítenek a vonatkozó rendszereik alapján támogatható tejről és tejtermékekről. (2b)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel már meglévő nemzeti tej- és tejtermékprogramokhoz vagy tejre és tejtermékre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Ha azonban egy tagállamban már létezik olyan program, amely e cikk szerint uniós támogatásra lenne jogosult, és azt ki kívánja terjeszteni vagy hatékonyabbá kívánja tenni, ezen belül a program célcsoportját, időtartamát vagy a támogatható termékeket illetően, Uniós támogatás adható. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni. (3)  A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően. (3)  A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően. (3a)  Az uniós iskolatej- és iskolatejtermék-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, különálló nemzeti iskolatej- és iskolatejtermék-programokat. (4)  A tej valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban. (5)  Az (1) bekezdésben előírt uniós támogatás gyermekenként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyiségre nyújtható. (5)  Az (1) bekezdésben előírt uniós támogatás gyermekenként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyiségre nyújtható. (5a)  A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén közzéteszik a támogatási programban való részvételüket, és felhívják a figyelmet az Unió támogató szerepére. Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk 25. cikk 25. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (2)  A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, a tejipar újításainak és fejlődésének, valamint a táplálkozási szempontoknak a figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza a támogatható termékeket, a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiákra vonatkozó szabályokat és a program célcsoportját. (2)   Mivel biztosítani kell, hogy végrehajtása során a program eredményesen teljesítse a számára kijelölt célokat, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan: a) a támogatható termékek, a 24. cikk (1) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban, és figyelembe véve a táplálkozási szempontokat; b) a program célcsoportja; c) a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve a kísérő intézkedéseket is; d) a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása; e) nyomon követés és értékelés. (3)  Annak érdekében, hogy a támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket. (3)  Annak érdekében, hogy a támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket. Annak érdekében, hogy a kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, támogatási előleg fizetése esetén a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a teljesítést garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, támogatási előleg fizetése esetén a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a teljesítést garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozóan. (4)  A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján előírhatja, hogy az oktatási intézmények hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére. (4)  A program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározhatja, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell biztosítaniuk a támogatási programban való részvételük közzétételét, és felhívniuk a figyelmet az Unió támogató szerepére. Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk 26. cikk 26. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket, különösen a következőkre vonatkozóan: A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az ehhez az alszakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket, a következőkre vonatkozóan: a) a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség betartását biztosító eljárások; a) a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség betartását biztosító eljárások; b) a kérelmezők, a támogatási kérelmek és a kifizetések jóváhagyása; b) a támogatási kérelmek és a kifizetések; c) a program népszerűsítésének módja. c) a program népszerűsítésének módja; ca) a tej és a tejtermékek valamennyi fajtájára vonatkozó támogatás meghatározása, figyelembe véve, hogy a 20a. cikkben említett intézmények tejtermékekkel történő ellátásának kielégítő ösztönzésére van szükség. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 132 Rendeletre irányuló javaslat 26 a cikk (új) 26a. cikk Iskolai olívaolaj és étkezési-olajbogyó program Az Európai Bizottságnak ...*-ig fontolóra kell vennie, hogy javaslatot nyújtson be a tej-, gyümölcs- és zöldségtermékek iskolai fogyasztását elősegítő programokhoz hasonló, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó fogyasztását előmozdító programot illetően. A tagállamok eldönthetik, hogy önként csatlakoznak-e a programhoz, és ezzel olyan nagyságrendű uniós finanszírozásban részesülnek, mint a fent említett, már meglévő programok. * E rendelet hatálybalépését követően egy évvel. Módosítás 133 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk 27. cikk 27. cikk A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások Az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot támogató programok (1)  Az Unió finanszírozást biztosít olyan hároméves munkaprogramokhoz, amelyeket a piaci szereplőknek a 109. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatkozóan: (1)  Az Unió finanszírozást biztosít olyan hároméves munkaprogramokhoz, amelyeket a termelők 106. cikk szerint elismert szervezetei vagy a 108. cikk szerint elismert szakmaközi szervezetek dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatkozóan: -a) a piac figyelemmel kísérése és adminisztratív igazgatás az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában; a) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása; a) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása; aa) az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés és szerkezetátalakítás révén történő javítása; b) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása; b) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása; c) a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése. c) a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése. ca) a termelői szervezetek vagy a szakmaközi szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében elvégzett intézkedésekről szóló információk terjesztése. (2)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokkal kapcsolatos uniós finanszírozási összegek a következők: (2)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokkal kapcsolatos uniós finanszírozási összegek a következők: a)  Görögország esetében évi 11 098 000 EUR; a)  Görögország esetében évi 11 098 000 EUR; b)  Franciaország esetében évi 576 000 EUR; valamint b)  Franciaország esetében évi 576 000 EUR; valamint c)  Olaszország esetében évi 35 991 000 EUR. c)  Olaszország esetében évi 35 991 000 EUR. (2a)  A (2) bekezdésben nem szereplő tagállamok felhasználhatják az (1) bekezdésben említett munkaprogramok finanszírozására a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló [XXXX/XXXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében foglalt pénzügyi korláton belül rendelkezésre álló teljes finanszírozási forrást vagy annak egy részét. (3)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható uniós finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A támogatható költségek utáni finanszírozás maximális mértéke a következő: (3)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható uniós finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A támogatható költségek utáni finanszírozás maximális mértéke a következő: a) az (1) bekezdés a) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 75 %; a) az (1) bekezdés –a), a) és aa) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 75%; b) az állóeszköz-beruházások esetében 75 %, az (1) bekezdés b) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %; b) az állóeszköz-beruházások esetében 75 %, az (1) bekezdés b) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %; c) az (1) bekezdés c) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szervezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %. c) az (1) bekezdés c) és ca) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szervezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75%, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50%. Az érintett tagállamok az uniós finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak. Az érintett tagállamok az uniós finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak. Módosítás 134 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk 28. cikk 28. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök (1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a 27. cikkben említett támogatások elérjék azon céljukat, hogy javuljon az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minősége, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: (1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a 27. cikkben említett támogatások elérjék azon céljukat, hogy javuljon az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minősége, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a) a támogatási program alkalmazásában a termelői szervezetek jóváhagyására, valamint a jóváhagyás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek; b) az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések; b) az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések részletei; c) uniós finanszírozás nyújtása bizonyos intézkedésekhez; c) uniós finanszírozás nyújtása bizonyos intézkedésekhez; d) az uniós finanszírozásra nem jogosult tevékenységek és költségek; d) az uniós finanszírozásra nem jogosult tevékenységek és költségek; e) a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása. e) a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása. (2)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak előírására, hogy támogatási előleg fizetése esetén biztosítékot kell letétbe helyezni. (2)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak előírására, hogy támogatási előleg fizetése esetén biztosítékot kell letétbe helyezni. Módosítás 135 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk 30. cikk 30. cikk Működési alapok Működési alapok (1)  A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák: (1)  A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai három-öt éves működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák: a) a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása; a) a következők pénzügyi hozzájárulása: i. a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy ii. termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén. b) a Bizottság által a 35. és 36. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokban meghatározott feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulás. b) a Bizottság által a 35. és 36. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokban meghatározott feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek vagy ezek társulásainak nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulás, amennyiben az említett társulások működési programot vagy részleges működési programot nyújtanak be, irányítanak és hajtanak végre. (2)  A működési alapok kizárólag a tagállamoknak benyújtott és általuk jóváhagyott működési programok finanszírozására használhatók fel. (2)  A működési alapok kizárólag a tagállamoknak benyújtott és általuk jóváhagyott működési programok finanszírozására használhatók fel. Módosítás 136 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk 31. cikk 31. cikk Működési programok Működési programok (1)  A gyümölcs- és zöldségágazati működési programok a 106. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül legalább kettőnek a megvalósítására irányulnak: (1)  A gyümölcs- és zöldségágazati működési programok a 106. cikk c) pontjában említettek közül legalább kettőnek, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül legalább kettőnek a megvalósítására irányulnak: a) a termelés tervezése; a) a termelés tervezése; b) a termékek minőségének javítása; b) a friss vagy a feldolgozott termékek minőségének javítása; c) a termékek kereskedelmi értékének növelése; c) a termékek kereskedelmi értékének növelése; d) a friss vagy feldolgozott termékek promóciója; d) a friss vagy feldolgozott termékek promóciója; e) környezetvédelmi intézkedések és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve; e) környezetvédelmi intézkedések, különösen a vízzel kapcsolatban, és környezetkímélő termelési, kezelési, gyártási vagy feldolgozási módszerek, a biogazdálkodást és az integrált termelést is beleértve; f) válságmegelőzés és -kezelés. f) válságmegelőzés és -kezelés. A működési programokat jóváhagyás céljából be kell nyújtani a Bizottsághoz. A működési programokat jóváhagyás céljából be kell nyújtani a Bizottsághoz. (1a)  A termelői szervezetek társulásai a működési programok irányítása, kezelése, végrehajtása és benyújtása tekintetében helyettesíthetik tagjaikat a működési programok irányítása, kezelése, végrehajtása és benyújtása céljából. E társulások részleges működési programot is benyújthatnak, amely a tagszervezetek által a saját működési programjaikban megjelölt, de végre nem hajtott tevékenységeket tartalmaz. Ezekre a részleges működési programokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi működési programra, és azokat a tagszervezetek működési programjaival együtt kell elbírálni. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy: a) a részleges működési programok finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és hogy ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki; b) minden tagszervezet működési programjában szerepeljen a tevékenységek és a kapcsolódó pénzügyi részük megjelölése; (c) ne legyen kettős támogatás. (2)  Az (1) bekezdés f) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés célja a gyümölcs- és zöldségpiaci válságok elkerülése és kezelése, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki: (2)  Az (1) bekezdés f) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés célja a gyümölcs- és zöldségpiaci válságok elkerülése és kezelése, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki: a) piacról történő árukivonás; a) a termelés és a fogyasztás előrejelzése és nyomon követése; b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása; b) a forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások; c) promóció és kommunikáció; c) képzési intézkedések, a legjobb gyakorlatok cseréje és strukturális kapacitásépítés; d) képzési intézkedések; d) promóció és kommunikáció akár a megelőzés érdekében, akár válság idején; e) betakarítási biztosítás; e) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása; f) a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása. f) kivágási támogatás gyümölcsösök átalakítására; g) piacról történő árukivonás a termelői szervezetek által feldolgozott termékek esetében is; h) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása; i) betakarítási biztosítás. A válság-megelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdés szerint – a működési program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki. A válság-megelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a negyedik albekezdés szerint – a működési program keretében felmerülő kiadások legfeljebb 40%-át tehetik ki. A betakarítási biztosítási tevékenységek hozzájárulnak a termelők jövedelmének védelméhez, valamint a termelői szervezetet és/vagy tagjait ért piaci veszteségek fedezéséhez, amennyiben az említett jövedelmekre természeti katasztrófa, éghajlati jelenségek és adott esetben betegségek vagy kártevőfertőzések vannak hatással. A kedvezményezetteknek igazolniuk kell, hogy megtették a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket. A termelői szervezetek a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 32. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem. A termelői szervezetek a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 32. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből és/vagy közvetlenül a termelői szervezetek által finanszírozható. (2a)  Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában: a) „zöld szüret”: a normál betakarítás kezdete előtt a nem forgalmazható termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása. Az érintett termékek nem lehetnek károsodottak már a zöld szüret előtt, sem éghajlati okokból, sem betegség miatt vagy egyéb okokból. b) „be nem takarítás”: amikor a rendes termelési ciklus alatt az érintett területről egészben vagy részben nem származik kereskedelmi termelés. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése nem tekinthető be nem takarításnak; (3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy: (3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy: a) a működési programok két vagy több környezetvédelmi intézkedést tartalmazzanak; vagy a) a működési programok két vagy több környezetvédelmi intézkedést tartalmazzanak; vagy b) a működési programok kiadásainak legalább 10 %-a környezetvédelmi intézkedéseket fedezzen. b) a működési programok kiadásainak legalább 10 %-a környezetvédelmi intézkedéseket fedezzen. A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet 29. cikkének (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket. A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet 29. cikkének (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket. Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet 29. cikkének (3) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások közül egyet vagy többet egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a vállalta, akkor e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít. Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet 29. cikkének (3) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások közül egyet vagy többet egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a vállalta, akkor e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít. Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést. Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést. (4)  A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben legyenek engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben. (4)  A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben legyenek engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben. Módosítás 137 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk 32. cikk 32. cikk Uniós pénzügyi támogatás Uniós pénzügyi támogatás (1)  Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet. (1)  Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50%-áig, illetve a legkülső régiók esetében 75%-áig terjedhet. (2)  Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének 4,1 %-a. (2)  Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek és/vagy ezek társulásai által forgalmazott friss vagy feldolgozott termékek értékének 4,1%-a. Ez a százalékarány mindazonáltal a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek összértékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel. Ez a százalékarány mindazonáltal a termelői szervezet által forgalmazott friss vagy feldolgozott termékek értékének 4,6%-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott friss vagy feldolgozott termékek összértékének 4,1%-át meghaladó összeget csak válság-megelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel. Termelői szervezetek társulásai esetében ez a százalékérték a társulás vagy annak tagjai által forgalmazott friss vagy feldolgozott termékek értékének 5%-ára emelhető, amennyiben a forgalmazott friss vagy feldolgozott termékek értékének 4,1%-át meghaladó összeget csak a termelői szervezetek adott társulása által a tagjai nevében végrehajtott válság-megelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel. (3)  A termelői szervezet kérésére – egy működési program vagy a működési program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti: (3)  A termelői szervezet kérésére – egy működési program vagy a működési program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti: a) több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek; a) több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek; b) szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott egy vagy több termelői szervezet nyújtja be; b) szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott egy vagy több termelői szervezet nyújtja be; c) kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti; c) kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti; d) egy másik elismert termelői szervezettel egyesült elismert termelői szervezet első benyújtott működési programja; d) egy másik elismert termelői szervezettel egyesült elismert termelői szervezet első benyújtott működési programja; da) a programot több, közös forgalmazást végző leányvállalatban tömörülő elismert termelői szervezet nyújtja be; e) termelői szervezetek elismert társulásának első benyújtott működési programja; e) termelői szervezetek elismert társulásának első benyújtott működési programja; f) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek; f) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek; g) a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók egyikének termelői szervezete nyújtja be; g) a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók vagy az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek egyikének termelői szervezete nyújtja be; h) kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatását érinti. (4)  Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében akkor, ha a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése: (4)  Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében akkor, ha a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése: a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek; a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek; b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék. b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, a 20a. cikkben említett intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék. Módosítás 138 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk 34. cikk 34. cikk A működési programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia A működési programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia (1)  A tagállamok nemzeti keretet hoznak létre a 31. cikk (3) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet megfelelő követelményeit, különösen az annak 6. cikkében előírt, az összhanggal kapcsolatos követelményeket. (1)  A tagállamok nemzeti keretet hoznak létre a 31. cikk (3) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet megfelelő követelményeit, különösen az annak 6. cikkében előírt, az összhanggal kapcsolatos követelményeket. A tagállamok az általuk javasolt keretet benyújtják a Bizottságnak, amely végrehajtási aktusok útján három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem járul hozzá a Szerződés 191. cikkében, valamint a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban rögzített célkitűzések eléréséhez. Az egyéni gazdaságokat érintő, működési programok által támogatott beruházások esetében is szem előtt kell tartani a szóban forgó célkitűzéseket. A tagállamok az általuk javasolt keretet benyújtják a Bizottságnak, amely a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem járul hozzá a Szerződés 191. cikkében, valamint a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban rögzített célkitűzések eléréséhez. Az egyéni gazdaságokat érintő, működési programok által támogatott beruházások esetében is szem előtt kell tartani a szóban forgó célkitűzéseket. (2)  Minden tagállam létrehozza a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiáját. Ez a stratégia a következőket tartalmazza: (2)  Minden tagállam létrehozza a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiáját. Ez a stratégia a következőket tartalmazza: a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata; a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata; b) a választott prioritások indoklása; b) a választott prioritások indoklása; c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók; c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók; d) a működési programok értékelése; d) a működési programok értékelése; e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei. e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei. A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja. A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja. (3)  Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra. (3)  Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra. Módosítás 139 Rendeletre irányuló javaslat 34 a cikk (új) 34a. cikk Nemzeti hálózat (1)  A tagállamok nemzeti gyümölcs- és zöldséghálózatot hozhatnak létre, amely egyesíti a nemzeti stratégia végrehatásában érintett termelői szervezeteket, termelőiszervezet-társulásokat és hatóságokat. (2)  A hálózatot a működési alapok finanszírozását alkotó uniós rész 0,5%-ának megfelelő illeték révén finanszírozzák. (3)  E hálózat célja a hálózat irányítása, az átadható bevált gyakorlatok vizsgálata és megfelelő adatok gyűjtése, konferenciák és szemináriumok szervezése a nemzeti stratégia irányításában részt vevők számára, a nemzeti stratégiát nyomon követő és értékelő programok végrehajtása, valamint a nemzeti stratégiában meghatározott egyéb tevékenységek végzése. Módosítás 140 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk 35. cikk 35. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök A gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek hatékony, célzott és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására vonatkozóan: A gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek hatékony, célzott és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására vonatkozóan: a) működési alapok és működési programok, különös tekintettel a következőkre: a) működési alapok és működési programok, különös tekintettel a következőkre: i. a működési alapok becsült összege, finanszírozása és felhasználása, i. a működési alapok becsült összege, finanszírozása és felhasználása, ii. a működési programok tartalma, időtartama, jóváhagyása és módosítása, ii. a működési programok tartalma, időtartama, jóváhagyása és módosítása, iii. a működési program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatósága, valamint a vonatkozó kiegészítő nemzeti szabályok, iii. a működési program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatósága, az egyéni gazdaságokban a beruházásokra vonatkozó szabályok, valamint a vonatkozó kiegészítő nemzeti szabályok, iv. a működési programok és a vidékfejlesztési programok közötti kapcsolat, iv. a működési programok és a vidékfejlesztési programok közötti kapcsolat, v. a termelői szervezetek társulásainak működési programjai; v. a termelői szervezetek társulásainak működési programjai; va. az olyan esetekre alkalmazandó egyedi szabályok, amikor a termelői szervezetek társulásai teljesen vagy részben helyettesítik tagjaikat a működési programok irányítása, kezelése, végrehajtása és benyújtása tekintetében; b) a nemzeti keret és a nemzeti stratégia felépítése és tartalma; b) a nemzeti keret és a nemzeti stratégia felépítése és tartalma; c) az uniós pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre: c) az uniós pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre: i. az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja, különösen a termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének megállapítása, i. az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja, különösen a termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének megállapítása, ii. a támogatás kiszámításakor figyelembe veendő referencia-időszakok, ii. a támogatás kiszámításakor figyelembe veendő referencia-időszakok, iii. a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén, iii. a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén, iv. előlegfizetés, valamint a biztosíték fizetése és elvesztése előlegfizetés esetén; iv. előlegfizetés, valamint a biztosíték fizetése és elvesztése előlegfizetés esetén; iva. a termelőiszervezet-társulások működési programjainak finanszírozására alkalmazandó egyedi szabályok, különösen a 32. cikk (2) bekezdésében említett felső határokkal kapcsolatosak; d) válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, különös tekintettel a következőkre: d) válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, különös tekintettel a következőkre: i. a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések megválasztása, i. a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések megválasztása, ii. a piacról történő árukivonás fogalmának meghatározása, ii. a piacról történő árukivonás megkezdésének feltételei, iii. a piacról kivont termékek rendeltetése, iii. a piacról kivont termékek rendeltetése, iv. a piacról történő árukivonás támogatásának felső határa, iv. a piacról történő árukivonás támogatásának felső határa, v. a piacról történő árukivonás előzetes bejelentése, v. a piacról történő árukivonás előzetes bejelentése, vi. a forgalmazott termékek mennyiségének kiszámítása árukivonás esetén, vi. a forgalmazott termékek mennyiségének kiszámítása árukivonás esetén, vii. az Európai Unió jelképének feltüntetése az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán, vii. az Európai Unió jelképének feltüntetése az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán, viii. a piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek, viii. a piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek, ix. a zöld szüret és a be nem takarítás fogalmának meghatározása, x. a zöld szüret és a be nem takarítás alkalmazására vonatkozó feltételek, x. a zöld szüret és a be nem takarítás alkalmazására vonatkozó feltételek, xi. a betakarítási biztosítás célja, xi. a betakarítási biztosításra vonatkozó végrehajtási feltételek, xii. a kedvezőtlen időjárási jelenség fogalmának meghatározása, xiii. a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása; xiii. a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása; e) nemzeti pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre: e) nemzeti pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre: i. a termelők szervezettségének foka, i. a termelők szervezettségének foka, ii. a működési programok módosítása, ii. a működési programok módosítása, iii. a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén, iii. a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén, iv. biztosíték fizetése, felszabadítása és elvesztése előlegfizetés esetén, iv. biztosíték fizetése, felszabadítása és elvesztése előlegfizetés esetén, v. a nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi megtérítésének maximális mértéke. v. a nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi megtérítésének maximális mértéke. Módosítás 141 Rendeletre irányuló javaslat 38 cikk 38. cikk 38. cikk Összeegyeztethetőség és egységesség Összeegyeztethetőség és egységesség (1)  A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk az Unió tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival. (1)  A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk az Unió tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival. (2)  A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják azok belső egységességét, továbbá azt, hogy összeállításuk és végrehajtásuk objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetének figyelembevételével és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés nélkül valósuljon meg. (2)  A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják azok belső egységességét, továbbá azt, hogy összeállításuk és végrehajtásuk objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetének figyelembevételével és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés nélkül valósuljon meg. (3)  Nem nyújtható támogatás: (3)  Nem nyújtható támogatás: a) a 43. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontjának sérelme nélkül a kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez; b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez. b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez. Módosítás 142 Rendeletre irányuló javaslat 39 cikk 39. cikk 39. cikk A támogatási programok benyújtása A támogatási programok benyújtása (1) A IV. mellékletben felsorolt valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottsághoz ötéves támogatási programja tervezetét, amely a 40. cikkben meghatározott támogatható intézkedések közül legalább egyet tartalmaz. (1) A IV. mellékletben felsorolt valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottsághoz ötéves támogatási programja tervezetét, amely a 40. cikkben meghatározott támogatható intézkedések közül legalább egyet tartalmaz. (1a)  A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A tagállam egyeztet a megfelelő területi szinten illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a támogatási programról, mielőtt azt a Bizottságnak benyújtaná. (1b)  Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely figyelembe vehet regionális sajátosságokat. (2)  A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá. (2)  A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá. Ha azonban a Bizottság végrehajtási aktus útján úgy határoz, hogy a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott szabályoknak, erről tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó. Ha azonban a Bizottság végrehajtási aktus útján úgy határoz, hogy a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott szabályoknak, erről tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó. (3)  A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is. (3)  A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is. Módosítás 143 Rendeletre irányuló javaslat 39 a cikk (új) 39a. cikk A támogatási programok tartalma A támogatási program a következő elemeket tartalmazza: a) a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzései; b) a konzultációk eredményei; c) a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése; d) az intézkedések végrehajtási üteme; e) általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a források intézkedések közötti tervezett, indikatív felosztását a IV. mellékletben előírt felső határoknak megfelelően; f) a nyomon követés és értékelés során alkalmazandó kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási program megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések; valamint g) a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése. Módosítás 144 Rendeletre irányuló javaslat 40 cikk 40. cikk 40. cikk Támogatható intézkedések Támogatható intézkedések A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet tartalmazhatnak: A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet tartalmazhatnak: a) az egységes támogatási rendszer keretében a 42. cikknek megfelelően nyújtott támogatás; b) promóció a 43. cikknek megfelelően; b) promóció a 43. cikknek megfelelően; c) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 44. cikknek megfelelően; c) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 44. cikknek megfelelően; d) zöld szüret a 45. cikknek megfelelően; d) zöld szüret a 45. cikknek megfelelően; e) kölcsönös kockázatkezelési alapok a 46. cikknek megfelelően; e) kölcsönös kockázatkezelési alapok a 46. cikknek megfelelően; f) szüreti biztosítás a 47. cikknek megfelelően; f) szüreti biztosítás a 47. cikknek megfelelően; g) beruházások a 48. cikknek megfelelően; g) beruházások a 48. cikknek megfelelően; h) melléktermék-lepárlás a 49. cikknek megfelelően. h) melléktermék-lepárlás a 49. cikknek megfelelően; ha) kutatás és fejlesztés a 43a. cikknek megfelelően; hb) a meredek lejtőkön folytatott szőlőtermesztésre vonatkozó támogatási program a 44a. cikknek megfelelően. Módosítás 145 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk 42. cikk törölve Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása A támogatási programokban a szőlőtermesztők részére csak olyan, támogatási jogosultság révén nyújtott támogatások szerepelhetnek, amelyekről a tagállamok a [COM(2010)799] rendelet 137. cikke alapján és az ott meghatározott feltételekkel 2012. december 1-jéig döntöttek. Módosítás 146 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk 43. cikk 43. cikk Promóció harmadik országokban Promóció (1)  Az e cikk szerinti támogatás célja az uniós borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedések finanszírozása és ezáltal e borok versenyképességének javítása az érintett országokban. (1)  Az e cikk szerinti támogatás célja az uniós borokat érintő, mindenekelőtt harmadik országbeli emellett pedig belső piaci tájékoztató és promóciós intézkedések finanszírozása és ezáltal e borok versenyképességének javítása. (2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók. (2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók. (3)  Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek: (3)  Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek: a) olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg szempontjából nyújtott előnyök kiemelését célozzák; a) olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelmi követelmények szempontjából nyújtott előnyök kiemelését célozzák; b) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel; b) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel; c) tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán; c) tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán; d) új piacok felmérése a piacbővítés érdekében; d) új piacok felmérése a piacbővítés érdekében; e) a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok. e) a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok. (4)  Az (1) bekezdésben említett promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át. (4)  Az (1) bekezdésben említett promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át. Módosítás 147 Rendeletre irányuló javaslat 43 a cikk (új) 43a. cikk Kutatás és fejlesztés A kutatási és fejlesztési támogatás olyan kutatási tevékenységek finanszírozását teszi lehetővé, amelyek többek között a termékminőség, a termelés környezetre gyakorolt hatása és az egészségbiztonság javítását szolgálják a borágazatban. Módosítás 148 Rendeletre irányuló javaslat 43 b cikk (új) 43b. cikk A fenntartható termelés fejlett rendszereivel kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztása (1)  Az e cikk szerinti támogatás a fenntartható termelés fejlett rendszereivel kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét támogató és ezáltal a mezőgazdasági termelők számára új kompetenciák megszerzését lehetővé tevő intézkedésekre terjed ki. (2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések azon szőlőtermesztő és bortermelő fejlett rendszerekre alkalmazandók, amelyek növelik a talajborítást, jelentősen csökkentik a peszticidek és műtrágyák alkalmazását és fokozzák a fajtagazdagságot, illetve amelyek túlmutatnak a kölcsönös megfeleltetésnek a [..]/EU rendelet (a KAP-ról szóló horizontális rendelet) VI. címében előírt szabályain. (3)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban: a) a fenntartható szőlőtermesztéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok kiválasztása, leírása és népszerűsítése; b) mezőgazdasági képzés nyújtása és a fejlett fenntartható gazdálkodási rendszerekkel kapcsolatos kompetenciák növelése. Módosítás 149 Rendeletre irányuló javaslat 44 cikk 44. cikk 44. cikk Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása (1)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása. (1)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása. (2)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 102. cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtják a termelési potenciáljukra vonatkozó jegyzéket. (2)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 102. cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtják a termelési potenciáljukra vonatkozó jegyzéket. (3)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható: (3)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható: a) fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is; a) fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is; b) a szőlőültetvények áttelepítése; b) a szőlőültetvények áttelepítése; c) a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása. c) a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása. ca) a peszticidek használatának csökkentése; cb) egészségügyi okokból történő áttelepítés, amikor semmilyen technikai megoldás nem áll rendelkezésre a termelés helyszíni megmentésére. A természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása nem támogatható. A természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása nem támogatható., azaz ugyanannak a parcellának ugyanazzal a fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszerrel történő újratelepítése. A tagállamok további előírásokat is megállapíthatnak, különösen a megújított szőlőültetvények korát illetően. (4)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag az alábbi formákban valósulhat meg: (4)  A szőlőtermesztési rendszerek javításának támogatása, valamint a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag az alábbi formákban valósulhat meg: a) a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért; a) a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért; b) a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás. b) a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás. (5)  A (4) bekezdés a) pontjában említett, a termelők számára a bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteség akár 100 %-át is fedezheti, és az alábbi formákban valósulhat meg: (5)  A (4) bekezdés a) pontjában említett, a termelők számára a bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteség akár 100 %-át is fedezheti, és az alábbi formákban valósulhat meg: a) a(z) [COM(2010)799] rendelet II. része I. címe III. fejezete V. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, az átmeneti szabályozás időtartamának végéig, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése; a) az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete V. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, az átmeneti szabályozás időtartamának végéig, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése; b) pénzbeli ellentételezés. b) pénzbeli ellentételezés. (6)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot. (6)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot. Módosítás 150 Rendeletre irányuló javaslat 44 a cikk (új) 44a. cikk A meredek lejtőkön való szőlőtermesztésre vonatkozó támogatási program A meredek lejtőkön való szőlőtermesztésre vonatkozó támogatási program részeként hozott intézkedéseket úgy kell kidolgozni, hogy hosszú távon megőrizzék a munkaintenzív lejtőkön, a meredek lejtőkön és a teraszos területeken való szőlőtermesztést, annak versenyképességének növelése révén. A támogatás az adott tagállam által meghatározandó, hektáronkénti átalányösszegű kifizetésként vagy a terület meredekségétől függő, modulált kifizetésként nyújtható. Módosítás 151 Rendeletre irányuló javaslat 45 cikk 45. cikk 45. cikk Zöld szüret Zöld szüret (1)  E cikk alkalmazásában a zöld szüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítését vagy eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkenését jelenti. (1)  E cikk alkalmazásában a zöld szüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítését vagy eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkenését jelenti. Nem tekintendő zöldszüretnek az, ha a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják (azaz nem szüretelik le). (2)  A zöldszüreti támogatás az uniós borpiacon a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá a piaci válság megelőzése érdekében. (2)  A zöldszüreti támogatás az uniós borpiacon a szőlő minőségének javításához és a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá a piaci válság megelőzése érdekében. (3)  A zöldszüreti támogatás az adott tagállam által meghatározandó hektáronkénti átalányösszeg formájában ellentételezésként nyújtható. (3)  A zöldszüreti támogatás az adott tagállam által meghatározandó hektáronkénti átalányösszeg formájában ellentételezésként nyújtható. A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át. A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át. (4)  Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó kompenzációhoz. (4)  Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó kompenzációhoz. Módosítás 152 Rendeletre irányuló javaslat 47 cikk 47. cikk 47. cikk Szüreti biztosítás Szüreti biztosítás (1)  A szüreti biztosítás támogatása a termelők bevételének biztosításához járul hozzá olyan esetekben, amikor azt természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti. (1)  A szüreti biztosítás támogatása a termelők bevételének biztosításához, valamint a termelői szervezetet és/vagy tagjait ért piaci veszteségek fedezéséhez járul hozzá olyan esetekben, amikor azt természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti. A kedvezményezetteknek igazolniuk kell, hogy megtették a szükséges kockázatmegelőző intézkedéseket. (2)  A szüreti biztosítás támogatása uniós pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alábbiakat: (2)  A szüreti biztosítás támogatása uniós pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alábbiakat: a) a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a; a) a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők, termelői szervezetek és/vagy szövetkezetek által fizetett biztosítási díjak 80%-a; b) a gazdálkodók által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a: b) a gazdálkodók által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a: i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk, i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk, ii. állatok, növényi kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk. ii. állatok, növényi kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk. (3)  A szüreti biztosításhoz nyújtott támogatás akkor adható, ha a biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott. (3)  A szüreti biztosításhoz nyújtott támogatás akkor adható, ha a biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott. (4)  A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a biztosítási piacon zajló versenyt. (4)  A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a biztosítási piacon zajló versenyt. Módosítás 153 Rendeletre irányuló javaslat 48 cikk 48. cikk 48. cikk Beruházások Beruházások (1)  Támogatás nyújtható a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és a bor forgalmazására irányuló olyan tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét, és az alábbiak közül egy vagy többet érintenek: (1)  Támogatás nyújtható a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és lepárlókra, valamint marketingstruktúrákra és -eszközökre, többek között együttes védjegyek bejegyzésére irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz. E beruházások célja, hogy javítsák a vállalkozás összteljesítményét és a piaci igényekhez való alkalmazkodását, valamint növeljék annak versenyképességét a belső piacon és harmadik országok piacain, és az alábbiak közül egy vagy többet érintenek: a) a VI. melléklet II. részében említett termékek előállítása vagy forgalmazása; a) a VI. melléklet II. részében említett termékek előállítása vagy forgalmazása; b) a VI. melléklet II. részében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése. b) a VI. melléklet II. részében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése. ba) fejlett gazdálkodási és fenntartható termelési intézkedések kidolgozása; bb) lepárlók melléktermékeinek feldolgozása vagy olyan beruházás, amely segíti azok energiatakarékosságát és általános energiahatékonyságát. (2)  Az (1) bekezdés szerinti támogatás maximális mértéke kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható. (2)  Az (1) bekezdés szerinti támogatás maximális mértéke kizárólag termelői szervezetekre és a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható. Az első albekezdéstől eltérve a maximális támogatási mérték a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek valamennyi vállalkozása tekintetében is alkalmazható. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik. Az első albekezdéstől eltérve a maximális támogatási mérték a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek valamennyi vállalkozása tekintetében is alkalmazható. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik. Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére. Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére. (3)  A támogatható kiadásokba nem tartoznak bele a(z) [COM(2011)0615]/EU rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében említett nem támogatható költségek. (3)  A támogatható kiadásokba nem tartoznak bele a(z) [COM(2011)0615]/EU rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében említett nem támogatható költségek. (4)  A támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértéke: (4)  A támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértéke: a) 50 % a kevésbé fejlett régiókban; a) 50 % a kevésbé fejlett régiókban; b) 40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban; b) 40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban; c) 75% a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban; c) 75% a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban; d) 65 % az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken. d) 65 % az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken. (5)  A [COM(2011)0615]/EU rendelet 61. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra. (5)  A [COM(2011)0615]/EU rendelet 61. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra. Módosítás 154 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk 49. cikk 49. cikk Melléktermék-lepárlás Melléktermék-lepárlás (1)  Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek a VII. melléklet II. részének D. szakaszában szereplő feltételeknek megfelelően végzett önkéntes vagy kötelező lepárlásához. (1)  Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek a VII. melléklet II. részének D. szakaszában szereplő feltételeknek megfelelően végzett önkéntes vagy kötelező lepárlásához. A támogatás összegét az előállított szesz alkoholtartalmának térfogatszázalékára és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át. A támogatás összegét az előállított szesz alkoholtartalmának térfogatszázalékára és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át. (1a)  A támogatást olyan lepárlóüzemeknek kell nyújtani, amelyek a lepárlásra beszállított termékekből legalább 92%-os alkoholtartalmú nyersalkoholt állítanak elő. A tagállamok a biztosíték kedvezményezett általi letétbe helyezésétől tehetik függővé a támogatás odaítélését. (2)  A nyújtható támogatás maximális mértékét a Bizottság a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján az 51. cikk értelmében elfogadott végrehajtási aktusok útján állapítja meg. (2)  A nyújtható támogatás maximális mértékét a Bizottság a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján az 51. cikk értelmében elfogadott végrehajtási aktusok útján állapítja meg. (2a)  A szóban forgó támogatás tartalmaz egy átalányösszeget e termékek összegyűjtési költségeinek ellensúlyozására, ha a termékeket a lepárlótól a termelőhöz kell szállítani és az említett költségeket az utóbbi viseli. (3)  Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni. (3)  Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni. (3a)  Annak elkerülése érdekében, hogy a lepárlók kettős támogatásban részesüljenek, a (3) bekezdésben említett alkoholt nem lehet a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett preferencia szerint, a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának a közlekedés valamennyi formájára vonatkozó célkitűzése megállapításának céljára a hulladékból előállított bioüzemanyagok hozzájárulásához viszonyítva kétszeresen figyelembe venni. Módosítás 509 Rendeletre irányuló javaslat 49 a cikk (új) 49a. cikk A sűrített mustra nyújtott támogatás (1)  Támogatás nyújtható azoknak a szőlőtermesztőknek, akik a XVa. mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban sűrített szőlőmustot – többek között finomított szőlőmustsűrítményt – alkalmaznak a termékek természetes alkoholtartalmának növelésére. (2)  A támogatás összegét az alkoholtartalom-növelésre használt must alkoholtartalmának térfogatszázalékára és hektoliterenként kell rögzíteni. (3)  Az ezen intézkedésen belül az egyes szőlőtermesztő területeken nyújtható támogatás maximális mértékét a Bizottság állapítja meg. Módosítás 155 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk 50. cikk 50. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök Azért, hogy a támogatási programok elérjék célkitűzéseiket, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására: Azért, hogy a támogatási programok elérjék célkitűzéseiket, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására: a) a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig; a) a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig; b) a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás maximális mértéke intézkedésenként; b) a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás maximális mértéke intézkedésenként; c) a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások; c) a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások; d) az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget; d) az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget; e) az e szakasszal kapcsolatos általános rendelkezések és fogalommeghatározások; f) a támogatási intézkedésekkel való visszaélésnek és a projektek kettős finanszírozásának az elkerülése; f) a támogatási intézkedésekkel való visszaélésnek és a projektek kettős finanszírozásának az elkerülése; g) a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok; g) a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok; h) a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények meghatározása, valamint olyan korlátozások és vizsgálatok előírása, amelyek a támogatási intézkedések hatályával való összhangot hivatottak biztosítani; h) a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények meghatározása, valamint olyan korlátozások és vizsgálatok előírása, amelyek a támogatási intézkedések hatályával való összhangot hivatottak biztosítani; i) a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, valamint a biztosításközvetítőkön keresztül nyújtott kifizetések a 47. cikkben előírt szüreti biztosítás támogatása esetében. i) a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, valamint a biztosításközvetítőkön keresztül nyújtott kifizetések a 47. cikkben előírt szüreti biztosítás támogatása esetében. Módosítás 156 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk 52. cikk 52. cikk Nemzeti programok és finanszírozás Nemzeti programok és finanszírozás (1)  A tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programokat dolgozhatnak ki a méhészeti ágazatra vonatkozóan. (1)  A tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programokat dolgozhatnak ki a méhészeti ágazatra vonatkozóan. E programokat a képviseleti szervekkel és a méhészeti szövetkezetekkel együttműködésben dolgozzák ki. (2)  A méhészeti programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a tagállamok által viselt kiadások 50 %-át. (2)  A méhészeti programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a tagállamok által viselt kiadások 60 %-át. (3)  A (2) bekezdésében meghatározott uniós hozzájárulásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről. (3)  A (2) bekezdésben meghatározott uniós hozzájárulásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak megbízható, a méhpopulációk rendszeres számlálását lehetővé tevő méhkaptár-azonosítási rendszert kell létrehozniuk, és tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről. (3a)  A méhészeti programokban az alábbi intézkedések szerepelhetnek: a) technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére; b) a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek, különösen a varroatózis elleni védekezés; c) a vándorméhészet ésszerűsítése; d) a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatását célzó intézkedések annak elősegítése érdekében, hogy a méhészek termékeiket forgalmazzák és azok értékét növeljék; e) az uniós méhpopuláció nyomon követése és az állománypótlás támogatása; f) együttműködés a szakosodott szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén; g) a piac figyelemmel kísérése; h)a termékekben rejlő lehetőségek jobb piaci kihasználása érdekében a termékek minőségének javítása; i) kötelező címkézés az importált, illetve az Unióban előállított méhészeti termékek származási országának feltüntetésével, az egyes származási országok részarányának kötelező feltüntetése. (3b)  Az egyben méhész mezőgazdasági termelők esetében az alábbi intézkedések is szerepelhetnek a méhészeti programokban: a) óvintézkedések, többek között a méhek egészségének javítását és az őket érő káros hatások csökkentését, a peszticidek használata helyett alternatív megoldások, biológiai védekező intézkedések és integrált növényvédelem alkalmazása révén; b) a mezőgazdasági üzemben a növényfajták – különösen a méhészet számára fontos mézelő növények –sokféleségének növelését célzó egyedi intézkedések. Módosítás 157 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk 53. cikk 53. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a) azok az intézkedések, amelyek szerepelhetnek a méhészeti programokban; a) további követelmények azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyek szerepelhetnek a méhészeti programokban; b) a nemzeti programok összeállítására, tartalmára és az 52. cikk (3) bekezdésében említett tanulmányokra vonatkozó szabályok; valamint b) a nemzeti programok összeállítására, tartalmára és az 52. cikk (3) bekezdésében említett tanulmányokra vonatkozó szabályok; valamint c) az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti, többek között az Unióban található méhcsaládok száma alapján történő elosztására vonatkozó feltételek. c) az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti, többek között az Unióban található méhcsaládok száma alapján történő elosztására vonatkozó feltételek. Módosítás 158 Rendeletre irányuló javaslat II rész – I cím – II fejezet – 5 a szakasz (új) 5a. szakasz A komlóágazatban nyújtott támogatás 54a. cikk A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások (1)  Az Unió támogatást nyújt a komlóágazatban a 106. cikknek megfelelően elismert termelői szervezeteknek a 106. cikk c) bekezdése i., ii. vagy iii. pontjában említett célok finanszírozásához. (2)  Németország esetében az (1) bekezdésben előírt, a termelői szervezeteknek nyújtható uniós támogatás éves összege 2 277 000 EUR. 54b. cikk Átruházott hatáskörök Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások a 106. cikkben említett célokat finanszírozzák, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a) a támogatás kérelmezése, ideértve a határidőket és a kísérő dokumentumokat; b) támogatási jogosultság, többek között a támogatható komlóültetvények, valamint az egyes termelői szervezeteknek nyújtandó támogatás összegének meghatározása; c) a jogosultatlan kifizetés esetén alkalmazandó szankciók. 54c. cikk Végrehajtási hatáskör A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e szakasszal kapcsolatban szükséges intézkedések megállapításához az alábbiak vonatkozásában: a) a támogatás kifizetése; b) ellenőrzések és vizsgálatok. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 159 Rendeletre irányuló javaslat 55 cikk 55. cikk 55. cikk Hatály Hatály A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növényegészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja az általános forgalmazási előírással, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az ágazatok és/vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat. A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növényegészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja az általános forgalmazási előírással, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az ágazatok és/vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat. Ezek a szabályok a kötelező szabályok és a választható fenntartott jelölések között oszlanak meg. Módosítás 160 Rendeletre irányuló javaslat 56 cikk 56. cikk 56. cikk Az általános forgalmazási előírásnak való megfelelés Az általános forgalmazási előírásnak való megfelelés (1)  E rendelet alkalmazásában valamely termék akkor felel meg az „általános forgalmazási előírásnak”, ha ép, megbízható és piacképes minőségű. (1)  E rendelet alkalmazásában valamely termék akkor felel meg az „általános forgalmazási előírásnak”, ha ép, megbízható és piacképes minőségű. (2)  Abban az esetben, ha nem kerültek megállapításra a 3. alszakaszban, valamint a 2000/36/EK, a 2001/112/EK, a 2001/113/EK, a 2001/114/EK, a 2001/110/EK és a 2001/111/EK tanácsi irányelvben említett forgalmazási előírások, azok a mezőgazdasági termékek, amelyeket a végső fogyasztók részére történő, a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában foglaltak szerinti kiskereskedelmi értékesítésre vagy szállításra szánnak, csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek az általános forgalmazási előírásnak. (2)  Abban az esetben, ha nem kerültek megállapításra a 3. alszakaszban, valamint a 2000/36/EK, a 2001/112/EK, a 2001/113/EK, a 2001/114/EK, a 2001/110/EK és a 2001/111/EK tanácsi irányelvben említett forgalmazási előírások, azok a mezőgazdasági termékek, amelyeket a végső fogyasztók részére történő, a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában foglaltak szerinti kiskereskedelmi értékesítésre vagy szállításra szánnak, csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek az általános forgalmazási előírásnak. (3)  Amennyiben egy forgalmazásra szánt termék megfelel az V. mellékletben felsorolt nemzetközi szervezetek valamelyike által elfogadott vonatkozó előírásnak, akkor az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek minősül. (3)   Az egészségügyi, kereskedelmi, etikai vagy egyéb területekre vonatkozó egyéb uniós követelmények sérelme nélkül, amennyiben egy forgalmazásra szánt termék megfelel az V. mellékletben felsorolt nemzetközi szervezetek valamelyike által elfogadott vonatkozó előírásnak, akkor az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek minősül. (3a)  Ez a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a forgalmazás e rendelet által kifejezetten nem harmonizált szempontjait illetően nemzeti jogszabályokat fogadjanak el vagy tartsanak fenn. Ezenkívül a tagállamok nemzeti forgalmazási előírásokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn azon ágazatok vagy termékek tekintetében, melyekre általános forgalmazási előírások vonatkoznak, feltéve, hogy ezek a rendelkezések összhangban állnak az uniós jogszabályokkal és a belső piac működéséről szóló szabályokkal. Módosítás 161 Rendeletre irányuló javaslat 57 cikk 57. cikk 57. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök A piaci helyzet változásaira való reagálás, valamint az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 56. cikk (1) bekezdésében említett általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelmények és az 56. cikk (3) bekezdésében említett megfelelésre vonatkozó szabályok elfogadására, módosítására, valamint az ezektől való eltérésre vonatkozóan. (1)  A piaci helyzet változásaira való reagálás, valamint az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az általános forgalmazási előírással kapcsolatos részletes szabályok elfogadására, valamint az 56. cikk (1) bekezdésében említett általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelmények módosítására, valamint az ezektől való eltérésre vonatkozóan. (2)  A Bizottság a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az 56. cikk (3) bekezdésében említett megfelelés végrehajtási és ellenőrzési feltételeire vonatkozóan, figyelembe véve, hogy az általános forgalmazási előírás nem enyhíthető olyan mértékben, hogy az az európai termékek minőségének csökkenéséhez vezessen. Módosítás 162 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk 59. cikk 59. cikk Az előírások megállapítása és tartalma Az előírások megállapítása és tartalma (1)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az 55. cikkben említett forgalmazási előírások tekintetében, továbbá eltéréseket és mentességeket határozzon meg az ilyen előírások alkalmazásának vonatkozásában annak érdekében, hogy lehetővé tegye a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásának figyelembevételét és a termékinnováció akadályozásának elkerülését. (1)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az 55. cikkben említett forgalmazási előírások tekintetében, továbbá kizárólag korlátozott időtartamig és kivételes esetekben eltéréseket és mentességeket határozzon meg az ilyen előírások kizárólag korlátozott ideig és rendkívüli esetekben történő alkalmazásának vonatkozásában annak érdekében, hogy lehetővé tegye a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásának figyelembevételét és a termékinnováció akadályozásának elkerülését. Az ekként bevezetett eltérések vagy mentességek egyike sem idézhet elő olyan többletköltségeket, amelyeket kizárólag a mezőgazdasági termelők viselnek. (1a) A VII. mellékletre azonban nem vonatkozik a Bizottság azon hatásköre, hogy a meglevő forgalmazási előírásokkal kapcsolatos eltéréseket és mentességeket módosítsa. (2)  Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások a következőkre vonatkozhatnak: (2)  Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az alábbi elemek közül egyet vagy többet tartalmazhatnak: a) az e rendeletben megadottaktól eltérő meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések, valamint azon hasított testek és részeik felsorolása, amelyekre alkalmazandó a VI. melléklet; a) az e rendeletben megadottaktól eltérő meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések, valamint azon hasított testek és részeik felsorolása, amelyekre alkalmazandó a VI. melléklet, a borágazati termékeket kivéve; b) osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás; b) osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás; c) a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus; c) a faj, növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus; d) kiszerelés, kereskedelmi megnevezések, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, védőcsomagolás, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata; d) kiszerelés, kereskedelmi megnevezések, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, védőcsomagolás, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, kivéve a borágazat termékeit; e) olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság és a termékjellemzők; e) olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság és a termékjellemzők; f) a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását; f) a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását; g) a gazdálkodás típusa és a termelési módszer, beleértve a borászati eljárásokat és a kapcsolódó igazgatási szabályokat is, valamint a megmunkálási folyamat; g) a gazdálkodás típusa és a termelési módszer, beleértve a fenntartható termelés agronómiai és fejlett rendszereit és a kapcsolódó igazgatási szabályokat is, valamint a megmunkálási folyamat; h) must és bor házasítása, ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is, keverés és az arra vonatkozó korlátozások; i) tárolási módszer és hőmérséklet; i) tárolási módszer és hőmérséklet; j) a termelés helye és/vagy a származási hely; j) a termelés helye és/vagy a származási hely; k) a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés; k) a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés; l) a termelőnek és/vagy azoknak az ipari létesítményeknek az azonosítása és nyilvántartása, amelyekben a terméket előállították vagy feldolgozták; l) a termelőnek és/vagy azoknak az ipari létesítményeknek az azonosítása és nyilvántartása, amelyekben a terméket előállították vagy feldolgozták; m) a víztartalom százalékos aránya; m) a víztartalom százalékos aránya; n) egyes anyagok és/vagy eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások; n) egyes anyagok és/vagy eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások; o) egyedi felhasználás; o) egyedi felhasználás; p) kereskedelmi dokumentumok, kísérődokumentumok és vezetendő nyilvántartások; p) kereskedelmi dokumentumok, kísérődokumentumok és vezetendő nyilvántartások; q) tárolás, szállítás; q) tárolás, szállítás; r) tanúsítási eljárás; r) tanúsítási eljárás; s) az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak és/vagy a 60. cikkben említett meghatározásoknak, megjelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek; s) az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak és/vagy a 60. cikkben említett meghatározásoknak, megjelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek; t) határidők. t) határidők. (3)  Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások a(z) [COM(2010)733] rendelet IV. címének sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kerülnek megállapításra: (3)  Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások a 65a. cikkben és a VIIa. mellékletben található, a választható fenntartott jelölésekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kerülnek megállapításra: a) az érintett termék sajátosságai; a) az érintett termék sajátosságai; b) a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségessége; b) a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségessége; c) a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény; c) a termelő azon érdeke, hogy a termék jellemzőit közölje és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségeket és adminisztratív terheket, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket figyelembe vevő hatásvizsgálatot követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény; d) a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására használt módszerek; d) a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására használt módszerek; e) az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások. e) az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások; ea) a termékek természetes és alapvető jellemzőinek megőrzése az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül; eb) a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott megalapozott benyomása és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázat, tekintettel az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök hozzáférhetőségére és alkalmazhatóságára. Módosítás 163 Rendeletre irányuló javaslat 59 a cikk (új) 59a. cikk A gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalmazására vonatkozó további követelmények (1)  A gyümölcs- és zöldségágazatnak a fogyasztóknak frissen értékesítendő termékei kizárólag akkor forgalmazhatók, ha a származási országukat is feltüntetetik. (2) Az 59. cikk (1) bekezdésében említett forgalmazási előírások, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatra és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék ágazatára vonatkozó bármely forgalmazási előírás a Bizottság eltérő előírása hiányában a forgalmazás minden szakaszában alkalmazandó, a behozatalt és a kivitelt is beleértve, és a minőségre, kategóriába sorolásra, súlyra, méretre, csomagolásra, tárolásra, szállításra, kiszerelésre és forgalmazásra terjed ki. (3)  A gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék ágazatában a forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékek termelője a termékeket az Unión belül csak ezen előírásokkal összhangban állíthatja ki, kínálhatja eladásra és forgalmazhatja, és ő felel a megfelelőség biztosításáért. (4)  A Bizottság által a 160. cikkben foglaltaknak megfelelően esetleg elfogadott bármely, különösen a megfelelőségi ellenőrzések következetes tagállami alkalmazásával kapcsolatos különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek ágazata tekintetében kockázatelemzés alapján szelektív módon ellenőrzik, hogy az érintett termékek megfelelnek-e a vonatkozó forgalmazási előírásoknak. Ezeket az ellenőrzéseket a termőterületekről történő elszállítást megelőző szakaszra kell összpontosítani, amikor a termékeket csomagolják vagy rakodják. Harmadik országból származó termékek esetén az ellenőrzéseket a termékek szabad forgalomba bocsátása előtt kell elvégezni. Módosítás 164 Rendeletre irányuló javaslat 59 b cikk (új) 59b. cikk A komlóra vonatkozó tanúsítványok (1)  A komlóágazat Unión belül betakarított vagy előállított termékeire tanúsítási eljárást kell alkalmazni. (2)  Tanúsítvány kizárólag olyan termékek számára állítható ki, amelyek eleget tesznek a forgalmazás bizonyos szakaszának megfelelő minimális minőségi jellemzőknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha a termék alfasavtartalma nem kisebb az alapanyagául szolgáló komlóénál. (3)  A tanúsítvány legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a komló termesztési helyét (helyeit); b) a betakarítás évét (éveit); valamint c) a fajtát vagy fajtákat. (4)  A komlóágazat termékei kizárólag az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal hozhatók forgalomba, illetve exportálhatók. A komlóágazat importált termékei esetében a 129a. cikkben előírt tanúsítvány a fenti tanúsítvánnyal egyenértékűnek tekintendő. (5)  A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4) bekezdéstől való eltérésre vonatkozó intézkedések megállapítására: a) egyes harmadik országok kereskedelmi követelményeinek kielégítése érdekében; vagy b) különleges felhasználású termékek esetében. Az első albekezdésben említett intézkedések: a) nem sérthetik azon termékek rendes forgalmazását, amelyekre a tanúsítványt kiállították; b) az e termékekkel való összetévesztés elkerülését célzó garanciákat biztosítanak. Módosítás 165 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk 60. cikk 60. cikk Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések (1) A VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések a következő ágazatokra vagy termékekre vonatkoznak: (1) A VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések a következő ágazatokra vagy termékekre vonatkoznak: a) olívaolaj és étkezési olajbogyó; a) olívaolaj és étkezési olajbogyó; b) bor; b) bor; c) marha- és borjúhús, c) marha- és borjúhús, d) emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek; d) emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek; e) baromfihús; e) baromfihús és tojás; f) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok. f) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok. (2) A VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek. (2) A VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek. (3)  A növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, a műszaki fejlődés figyelembevétele és a termékinnováció akadályozásának elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. (3)  A növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, a műszaki fejlődés figyelembevétele és a termékinnováció akadályozásának elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. Módosítás 166 Rendeletre irányuló javaslat 61 cikk 61. cikk 61. cikk Tűréshatár Tűréshatár Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el minden egyes előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül. (1)  Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el minden egyes egyedi előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze a különleges előírásnak meg nem felelőnek minősül. Ez a küszöbértékek alapján meghatározott tűréshatár nem változtatja meg a termék alapvető tulajdonságait és csak a súlyra, a méretre és egyéb jelentéktelenebb kritériumokra alkalmazható. (2)  A tagállamok további nemzeti jogszabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn az uniós forgalmazási előírások által lefedett termékek vonatkozásában, amennyiben ezek az előírások megfelelnek az uniós jogszabályoknak, különösen az áruk szabad mozgása elvének. Módosítás 167 Rendeletre irányuló javaslat 62 cikk 62. cikk 62. cikk Borászati eljárások és vizsgálati módszerek Borászati eljárások és vizsgálati módszerek (1) A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek Unión belüli előállítása és tárolása során kizárólag a VII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és az 59. cikk (2) bekezdésének g) pontjában, valamint a 65. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók. (1) A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek Unión belüli előállítása és tárolása során kizárólag a VII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és a 65. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók. Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre: Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre: a) szőlőlé és sűrített szőlőlé; a) szőlőlé és sűrített szőlőlé; b) szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust. b) szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust. Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tárolásának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók. Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tárolásának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók. A VI. melléklet II. részében felsorolt termékeket az Unióban a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell előállítani. A VI. melléklet II. részében felsorolt termékeket az Unióban a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell előállítani. A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek nem forgalmazhatók az Unióban abban az esetben, ha: A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek nem forgalmazhatók az Unióban abban az esetben, ha: a) az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek, vagy a) az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek, vagy b) valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek, vagy b) valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek, vagy c) nem felelnek meg a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak. c) nem felelnek meg a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak. Az ötödik albekezdés értelmében forgalomba nem hozható termékeket meg kell semmisíteni. E szabálytól eltérve a tagállamok engedélyezhetik bizonyos – általuk meghatározandó jellemzőkkel rendelkező – termékek lepárlók, ecetgyárak általi vagy ipari célokra történő felhasználását, feltéve, hogy ez az engedélyezés nem ösztönzi a nem engedélyezett borászati eljárások útján végzett termelést. (2) Az 59. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett borászati eljárások engedélyezésekor a Bizottság: (2)  Az (1) bekezdésben említett borászati eljárásokra vonatkozó javaslatok előterjesztésekor a Bizottság: a) az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit veszi alapul; a) figyelembe veszi az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit; b) figyelembe veszi az emberi egészség védelmét; b) figyelembe veszi az emberi egészség védelmét; c) figyelembe veszi a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök; c) figyelembe veszi a fogyasztóknak a termékről alkotott megalapozott benyomásuk és az ennek megfelelő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök; d) gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében; d) gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében; e) biztosítja a környezet megóvásának minimálisan elfogadható szintjét; e) biztosítja a környezet megóvásának minimálisan elfogadható szintjét; f) tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VII. mellékletben megállapított szabályokat. f) tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VII. mellékletben megállapított szabályokat. (3)  A Bizottság – szükség esetén – végrehajtási aktusok útján elfogadja az 59. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett módszereket a VI. melléklet II. részében felsorolt termékekre vonatkozóan. E módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az elérni kívánt jogos cél elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (3)  A Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendes jogalkotási eljárással összhangban kell elfogadni az 59. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett módszereket a VI. melléklet II. részében felsorolt termékekre vonatkozóan. E módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az Unió által elérni kívánt cél elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek. Az említett szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket kell alkalmazni. Az említett rendelkezések elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni. Módosítás 168 Rendeletre irányuló javaslat 65 cikk 65. cikk 65. cikk Egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok Egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok (1) Az 59. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását. (1) Az 59. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását. Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre. Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre. (2)  A tagállamok a területükön készített és az uniós jog alapján engedélyezett borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy megtilthatnak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb szabályokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését. (2)  A tagállamok a területükön készített és az uniós jog alapján engedélyezett borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy megtilthatnak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb szabályokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését. (3)  A tagállamok a Bizottság által a (4) bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását. (3)  A tagállamok a Bizottság által a (4) bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását. (4)  Figyelembe véve a megfelelő és átlátható alkalmazás biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan. (4)  Figyelembe véve a megfelelő és átlátható alkalmazás biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan. (4a)  A tagállamok forgalmazási előírásokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a különböző ágazatok vagy termékek vonatkozásában, feltéve, ha azok összhangban vannak az uniós joggal. Módosítás 169 Rendeletre irányuló javaslat II rész – II cím – I fejezet – 1 szakasz – 3 a alszakasz (új) 3a.  ALSZAKASZ VÁLASZTHATÓ FENNTARTOTT JELÖLÉSEK 65a. cikk Alkalmazási kör Létrehozásra kerül a választható fenntartott jelölések rendszere azzal a céllal, hogy az értéknövelő sajátosságokkal és jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői és előállítói számára segítséget nyújtson e jellemzőknek és sajátosságoknak a belső piacon való megismertetésében, továbbá azzal a céllal, hogy e jelölések támogassák és kiegészítsék a forgalmazási előírásokat. 65b. cikk A már létező választható fenntartott jelölések (1)  Az e rendelet hatálybalépése napjától e rendszer keretébe tartozó, választható fenntartott jelölések e rendelet VIIa. mellékletében és az egyes jelölések meghatározásáról és használatuk feltételeiről szóló jogi aktusokban szerepelnek. (2)  Az (1) bekezdésben említett, választható fenntartott jelölések addig maradnak hatályban, amíg a 65c. cikknek megfelelően nem módosítják vagy törlik azokat. 65c. cikk A választható fenntartott jelölések fenntartása, módosítása és törlése A fogyasztói elvárások, a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, a piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: a) rendelkezés további választható fenntartott jelölés fenntartásáról, meghatározva használata feltételeit; b) egy választható fenntartott jelölés használata feltételeinek módosítása, vagy c) egy választható fenntartott jelölés törlése. 65d. cikk További választható fenntartott jelölések (1)  Egy jelölés csak az alábbi kritériumok teljesülése esetén válhat további választható fenntartott jelöléssé: a) a jelölés az adott termék valamely tulajdonságára, illetve a termeléshez vagy a feldolgozáshoz kötődő sajátosságra utal és egy forgalmazási előíráshoz kapcsolódik, amelyeket ágazatonkénti megközelítés alapján vizsgálnak; b) a jelölések használata növeli a termék értékét az ugyanazon termékkategóriába tartozó többi termékéhez képest; c) több tagállamban is forgalomba hoztak olyan terméket, amely rendelkezik az a) pontban említett, a fogyasztók számára ismerős tulajdonsággal vagy sajátossággal. A Bizottság figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi szabványokat és az érintett termékek vagy ágazatok vonatkozásában meglévő jelenlegi fenntartott jelöléseket. (2)  E rendszer keretében nem lehet kizárólagos használatra fenntartani olyan választható jelöléseket, amelyek egy adott termék technikai jellegű, a kötelező forgalmazási előírások végrehajtására szolgáló tulajdonságait írják le, és amelyek célja nem az, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a termék e tulajdonságairól. (3)  Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében a Bizottság a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg az (1) bekezdésben említett, a további választható fenntartott jelölések létrehozásával kapcsolatos követelmények tekintetében. 65e. cikk A választható fenntartott jelölések használatára vonatkozó korlátozások (1)  A választható fenntartott jelölések kizárólag a hozzájuk kapcsolódó használati feltételeknek megfelelő termékek leírására használhatók. (2)  A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a termékek címkéin szereplő információkat ne lehessen összetéveszteni a választható fenntartott jelölésekkel. (3)  A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a választható fenntartott jelölések használatára vonatkozó szabályok tekintetében. Módosítás 170 Rendeletre irányuló javaslat 66 cikk 66. cikk 66. cikk Általános rendelkezések Általános rendelkezések Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 58. cikkben foglaltaktól való eltérést, továbbá a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan. Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztókat ne tévesszék meg egy adott termékről alkotott megalapozott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendes jogalkotási eljárással összhangban intézkedéseket lehet hozni azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, továbbá a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan. Módosítás 171 Rendeletre irányuló javaslat 67 cikk 67. cikk 67. cikk A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések (1)  A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e fejezet 2. szakaszában és az e rendelet 60. cikkében említett meghatározásokban, megjelölésekben és kereskedelmi megnevezésekben foglalt, a borok eredetmegjelöléseire, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Unióba behozott, a 2009 61, a 2009 69, illetve a 2204 KN-kód alá tartozó termékekre. (1)  A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e fejezet 2. szakaszában és az e rendelet 60. cikkében említett meghatározásokban, megjelölésekben és kereskedelmi megnevezésekben foglalt, a borok eredetmegjelöléseire, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Unióba behozott, a 2009 61, a 2009 69, illetve a 2204 KN-kód alá tartozó termékekre. (2)  A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az OIV által ajánlott és közzétett vagy az Unió által az e rendelet alapján engedélyezett borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani. (2)  A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az Unió által az e rendelet alapján engedélyezett borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani. Az e bekezdéstől eltérő intézkedéseket a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendes jogalkotási eljárással összhangban kell meghozni. (3).  Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve: (3)  Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve: a) az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában; a) az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában; b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal által kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják. b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal által kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják. Módosítás 172 Rendeletre irányuló javaslat 67 a cikk (új) 67a. cikk Átruházott hatáskörök A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak megállapítására: a) a VI. mellékletben foglalt meghatározások és kereskedelmi megnevezések értelmezésének és betartatásának szabályai; b) az e rendelet előírásainak meg nem felelő bortermékek forgalomból való kivonására és megsemmisítésére vonatkozó nemzeti eljárásokról szóló szabályok. Módosítás 173 Rendeletre irányuló javaslat 68 cikk 68. cikk 68. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket, különös tekintettel a következőkre: A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket: a) az általános forgalmazási előírás végrehajtása; b) a VI. mellékletben foglalt meghatározások és kereskedelmi megnevezések alkalmazása; c) A VI. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VI. melléklet VI. része hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzék elkészítése a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák; c) A VI. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VI. melléklet VI. része hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzék elkészítése a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák; d) az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtása, többek között a mintavétellel és a termékek összetételének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekkel kapcsolatos részletes szabályok; d) az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtása, többek között a mintavétellel és a termékek összetételének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekkel kapcsolatos részletes szabályok; e) annak megállapítása, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket; e) annak megállapítása, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket; f) a tűréshatár meghatározása; f) a tűréshatár meghatározása; g) a 66. cikk végrehajtása. g) a 66. cikk végrehajtása. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 174 Rendeletre irányuló javaslat 69 cikk 69. cikk 69. cikk Hatály Hatály (1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VI. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók. (1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VI. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók. (2)  Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkre irányulnak: (2)  Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkre irányulnak: a) a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme; a) a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme; b) annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; valamint b) annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; valamint c) a minőségi termékek előállításának előmozdítása és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának lehetővé tétele. c) a nemzeti minőségpolitikai intézkedések lehetővé tétele mellett a minőségrendszereknek megfelelő termékek előállításának előmozdítása. Módosítás 175 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk 70. cikk 70. cikk Meghatározások Meghatározások (1)  E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: (1)  E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a) „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek: a) „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek: i. a termék minősége és jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők, i. a termék minősége és jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők, ii. a szőlő, amelyből a termék készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik, ii. a szőlő, amelyből a termék készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik, iii. a termelés az adott földrajzi területen történik, és iii. a termelés az adott földrajzi területen történik, és iv. a terméket a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik; iv. a terméket a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik; b) „földrajzi jelzés”: valamely régióra, meghatározott helyre vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – országra utaló jelölés, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek: b) „földrajzi jelzés”: valamely régióra, meghatározott helyre vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – országra utaló jelölés, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek: i. olyan egyedi minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a szóban forgó földrajzi eredetből adódnak, i. olyan egyedi minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a szóban forgó földrajzi eredetből adódnak, ii. a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik, ii. a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik, iii. előállítását az adott földrajzi területen végzik, és iii. előállítását az adott földrajzi területen végzik, és iv. a Vitis vinifera fajhoz tartozó vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtából nyerik. iv. a Vitis vinifera fajhoz tartozó vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtából nyerik. (1a)  Az (1) bekezdés a) pontja iii. alpontjának és b) pontja iii. alpontjának alkalmazásában az „előállítás” a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat. Az (1) bekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a szőlő legfeljebb 15%-a származhat a körülhatárolt földrajzi területen kívülről, abból a tagállamból vagy harmadik országból, ahol a körülhatárolt földrajzi terület található. Az (1) bekezdés a) pontja iii. alpontjától és b) pontja iii. alpontjától eltérve, valamint azzal a feltétellel, hogy a 71. cikk (2) bekezdésében meghatározott termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékek a következő területek valamelyikén is feldolgozhatók borrá: a) az érintett körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő terület; b) ugyanazon a közigazgatási egységen belül vagy valamely szomszédos közigazgatási egységen belül található terület, a nemzeti jog által meghatározottak szerint; c) a határon átnyúló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések esetében, továbbá amennyiben két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó megállapodás van érvényben, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező termékek a szóban forgó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő területen. Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjától és e bekezdés harmadik albekezdésétől eltérve és azzal a feltétellel, hogy a 71. cikk (2) bekezdésében meghatározott termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, valamely termék a szóban forgó körülhatárolt területtel közvetlenül nem szomszédos területen is feldolgozható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgővé vagy gyöngyözőborrá, ha ezt a gyakorlatot már 1986. március 1-je előtt is alkalmazták. (2)  Egyes hagyományosan használt elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben: (2)  Egyes hagyományosan használt elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben: a) bort jelölnek; a) bort jelölnek; b) földrajzi névre utalnak; b) földrajzi névre utalnak; c) megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett követelményeknek; valamint c) megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett követelményeknek; valamint d) keresztülmennek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának biztosítására irányuló, ezen alszakaszban meghatározott eljáráson. d) keresztülmennek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának biztosítására irányuló, ezen alszakaszban meghatározott eljáráson. (3)  Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban. (3)  Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban. Módosítás 176 Rendeletre irányuló javaslat 71 cikk 71. cikk 71. cikk Az oltalom iránti kérelem Az oltalom iránti kérelem (1)  Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt: (1)  Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt: a) az oltalomban részesítendő elnevezés; a) az oltalomban részesítendő elnevezés; b) a kérelmező neve és címe; b) a kérelmező neve és címe; c) a (2) bekezdésben említett termékleírás; valamint c) a (2) bekezdésben említett termékleírás; valamint d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum. d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum. (2)  A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. (2)  A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A fenti termékleírás legalább a következőket tartalmazza: a) az oltalomban részesítendő elnevezés; b) a bor(ok) leírása és különösen: i. az eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében főbb analitikai és érzékszervi jellemzőik, ii. a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében főbb analitikai jellemzőik, valamint érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése; c) adott esetben a bor(ok) előállítása során alkalmazott egyedi borászati eljárások, valamint a bor(ok) előállítására vonatkozó korlátozások; d) az érintett földrajzi terület határainak meghatározása; e) hektáronkénti maximális hozam; f) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek); g) a 70. cikk (1) bekezdése a) pontjában, vagy adott esetben a 70. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett előírásoknak való megfelelést igazoló adatok; h) az OEM vagy OFJ megjelölésű termék előállítására vonatkozóan alkalmazandó, uniós vagy nemzeti jogszabályban vagy – amennyiben a tagállamok ezt írják elő – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított esetleges előírások; i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai. A második albekezdés h) pontjában említett előírások objektívek, megkülönböztetésmentesek és az uniós joggal összeegyeztethetők. (3)  Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll. (3)  Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll. Módosítás 177 Rendeletre irányuló javaslat 73 cikk 73. cikk 73. cikk Előzetes nemzeti eljárás Előzetes nemzeti eljárás (1)  Az Unióból származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 71. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek esetében előzetes nemzeti eljárásra kerül sor. (1)  Az Unióból származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 71. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek esetében előzetes nemzeti eljárásra kerül sor. (1a)  Az oltalom iránti kérelmet azon tagállamban kell benyújtani, amelynek területéről az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés származik. A tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek. A tagállam nemzeti szinten biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és a közzététel időpontjától számítva legalább két hónapos határidőt állapít meg, amelyen belül írásbeli kifogást lehet benyújtani a javasolt oltalom ellen. Az említett kifogás megfelelően indokolt nyilatkozat formájában történhet, és azt jogos érdekkel és a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező bármely természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy nyújthatja be. (2)  Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg a követelményeknek vagy nem egyeztethető össze az uniós joggal, elutasítja a kérelmet. (2)  Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg az ebben az alszakaszban megállapított feltételeknek vagy nem egyeztethető össze az uniós joggal, elutasítja a kérelmet. (3)  Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, lefolytatja a nemzeti eljárást, amelynek során megfelelő módon, legalább az interneten közzéteszik a termékleírást. (3)  Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy az ebben az alszakaszban megállapított feltételek teljesültek: a) biztosítja a 71. cikk (1) bekezdése d) pontjában említett termékleírás megfelelő közzétételét, legalább az interneten; b) oltalom iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amely kérelem tartalmazza a következőket: i. a kérelmező neve és címe; ii. a 71. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum; iii. a tagállam nyilatkozata, amelyben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel a szükséges feltételeknek; valamint iv. az a) pontnak megfelelően elvégzett közzétételre való hivatkozás. Az első albekezdés b) pontjában említett információt az Unió valamely hivatalos nyelvén vagy e nyelvek valamelyikén készült hiteles fordítással kell benyújtani. Módosítás 178 Rendeletre irányuló javaslat 79 cikk 79. cikk 79. cikk Kapcsolat a védjegyekkel Kapcsolat a védjegyekkel (1)   Amennyiben egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet értelmében oltalom alatt áll, a használata tekintetében a 80. cikk (2) bekezdésének hatálya alá eső és a VI. melléklet II. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül. (1)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést tartalmazó, vagy ilyen eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből álló, a használata tekintetében a 80. cikk (2) bekezdésének hatálya alá eső és a VI. melléklet II. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül. Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell. Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell. (2) A 78. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan védjegyek, amelyek használata a 80. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, és amelyeknek az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően kérelmezték nyilvántartásba vételét, vettek nyilvántartásba, illetve amelyek használat révén meghonosodtak az Unió területén – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget –, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nyilvántartásba vétele ellenére is tovább lehet használni és meg lehet újítani, feltéve, hogy a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv vagy a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet értelmében nincs oka a védjegy érvénytelenítésének vagy törlésének. (2) A 78. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan védjegyek, amelyek használata a 80. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, és amelyeknek az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés származási országban fennálló oltalom alá kerülését megelőzően, vagy 1996. január 1. előtt kérelmezték lajstromozását, lajstromoztak, illetve amelyek jóhiszemű használat révén meghonosodtak az Unió területén – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget –, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nyilvántartásba vétele ellenére is tovább lehet használni, feltéve, hogy a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv vagy a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet értelmében nincs oka a védjegy érvénytelenítésének vagy törlésének. Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata megengedett. Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata megengedett. Módosítás 179 Rendeletre irányuló javaslat 82 cikk 82. cikk 82. cikk A termékleírás módosítása A termékleírás módosítása (1) A 86. cikk (4) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve az érintett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat. (1) A 72. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 71. cikk (2) bekezdése második albekezdése d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat. Az (1) bekezdéstől eltérve az érintett tagállamok vagy harmadik országok, vagy azok illetékes hatósága a 84. cikk (1) bekezdésével összhangban kérheti a meglévő oltalom alatt álló bornevek termékleírására vonatkozó módosítás jóváhagyását. (1a)  Amennyiben a javasolt módosítás a 71. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum egy vagy több pontját érinti, a 73–76. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ha azonban a javasolt módosítás nem jelentős, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén határoz arról, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 74. cikk (2) bekezdésében és a 75. cikkben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül, és ha igen, közzéteszi a 74. cikk (3) bekezdésében említett elemeket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (1b)  Amennyiben a javasolt módosítás nem változtat az egységes dokumentumon, a következő szabályok alkalmazandók: a) ha az érintett földrajzi terület egy adott tagállamon belül található, e tagállam határoz a módosításról, és jóváhagyás esetén, közzéteszi a módosított termékleírást, valamint értesíti a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és azok okairól; b) ha az érintett földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 180 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk 84. cikk 84. cikk Meglévő oltalom alatt álló bornevek Meglévő oltalom alatt álló bornevek (1)  Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 51. és 54. cikkének, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet 28. cikkének megfelelően oltalom alatt álló bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 81. cikke szerinti nyilvántartásba. (1)  Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 51. és 54. cikkében, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet 28. cikkében említett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 81. cikke szerinti nyilvántartásba. (2)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján hivatalosan is törli a 81. cikk szerinti nyilvántartásból azokat a borneveket, amelyekre a [COM(2010)799] rendelet 191. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. (2)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyek törlik a 81. cikk szerinti nyilvántartásból azokat a borneveket, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (3) A 83. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevekre. (3) A 83. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevekre. A Bizottság 2014. december 31-ig, saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján dönthet az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek oltalmának törléséről, amennyiben azok nem felelnek meg a 70. cikkben foglalt feltételeknek. A Bizottság 2014. december 31-ig, saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján dönthet az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek oltalmának törléséről, amennyiben azok nem felelnek meg a 70. cikkben foglalt feltételeknek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (4)  Horvátország esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság e borneveket felveszi a 81. cikk szerinti nyilvántartásba. (4)  Horvátország esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság e borneveket felveszi a 81. cikk szerinti nyilvántartásba. Módosítás 181 Rendeletre irányuló javaslat 86 cikk 86. cikk 86. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(5) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(5) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (2)  A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket: (2)  A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket: a) a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó elvek; valamint a) a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további részletek; valamint b) a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő fogalommeghatározások, korlátozások és eltérések. b) a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések. (3)  Figyelembe véve a termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki. (3)  Figyelembe véve a termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki. (4)  Figyelembe véve a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan: (4)  Figyelembe véve a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan: a) a termékleírás részei; b) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusa; b) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusa; c) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmekre vonatkozó feltételek, az előzetes nemzeti eljárások, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai; c) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmekre vonatkozó feltételek, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai; d) a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; d) a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; e) a harmadik országbeli földrajzi területeket érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; e) a harmadik országbeli földrajzi területeket érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; f) az az időpont, amikor az oltalom vagy a módosítás hatályba lép; f) az az időpont, amikor az oltalom vagy a módosítás hatályba lép; g) a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek. g) a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek, valamint azok a feltételek, amelyek esetén egy módosítás a 82. cikk (1a) bekezdése értelmében nem jelentősnek tekintendő. (5)  Figyelembe véve, hogy az elnevezések számára megfelelő szintű oltalmat kell biztosítani, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján korlátozásokat fogadhat el az oltalom alatt álló elnevezés tekintetében. (5)  Figyelembe véve, hogy az elnevezések számára megfelelő szintű oltalmat kell biztosítani, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján korlátozásokat fogadhat el az oltalom alatt álló elnevezés tekintetében. (6)  Figyelembe véve azon igényt, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan ezen alszakasznak azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyek 2009. augusztus 1. előtt már oltalomban részesültek vagy az oltalmuk iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján átmeneti rendelkezéseket fogadhat el a következők vonatkozásában: a) a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek és azon bornevek, amelyek tekintetében az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra; b) az előzetes nemzeti eljárás; c) azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; valamint d) a termékleírás módosításai. Módosítás 182 Rendeletre irányuló javaslat 89 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A Bizottság gondoskodik a hagyományos kifejezések elismeréséről, meghatározásáról és oltalmáról. Módosítás 183 Rendeletre irányuló javaslat 89 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  A hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelven és az ott feltüntetett szőlőtermék-kategóriákban élveznek oltalmat az alábbiakkal szemben: a) az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, még abban az esetben is, ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik; b) a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy a termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés; c) minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a kérdéses bor jogosult az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésre. Módosítás 184 Rendeletre irányuló javaslat 89 cikk – 1 c bekezdés (új) (1c)  Amennyiben valamely hagyományos kifejezés e rendelet alapján oltalmat élvez, azoknak a védjegyeknek a lajstromozását, amelyek használata a 89c. cikkben foglaltakba ütközne, a 2008/95/EK irányelvnek vagy a 207/2009/EK rendeletnek megfelelően kell elbírálni. Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket kérelem alapján, a 2008/95/EK irányelvben vagy a 207/2009/EK rendeletben meghatározott vonatkozó eljárásoknak megfelelően érvénytelennek kell nyilvánítani. Az e rendelet 98c. cikkében említett helyzetek valamelyikének megfelelően használt olyan védjegy, amelyet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy lajstromoztak, illetve amely – amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak – 2002. május 4-ig vagy a hagyományos kifejezés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt használat révén meghonosodott az Unióban, továbbra is használható és megújítható a hagyományos kifejezés oltalmának ellenére. Ilyen esetekben a hagyományos kifejezésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata megengedett. Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat hagyományos kifejezésként, amely – figyelembe véve egy védjegy jó hírnevét és elismertségét – a bor mibenlétét, jellegét, jellemzőit vagy minőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Módosítás 185 Rendeletre irányuló javaslat 89 cikk – 1 d bekezdés (új) (1d)  Az e fejezet alapján már oltalmat élvező hagyományos kifejezéssel teljes mértékben vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező kifejezések csak a helyi és a hagyományos használatnak, valamint az összetévesztés kockázatának kellő figyelembevételével helyezhetők oltalom alá. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat a termékek jellege, minősége vagy valódi származása tekintetében megtéveszti, még akkor sem jegyezhető be, ha a kifejezés pontos. Az oltalom alatt álló azonos alakú kifejezés használatát abban az esetben lehet engedélyezni, ha a később oltalom alá került azonos alakú kifejezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már oltalom alatt állótól, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését. Módosítás 186 Rendeletre irányuló javaslat 89 cikk – 1 e bekezdés (új) (1e)  A kérelem Bizottság általi közzétételének időpontjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kifogást emelhet a javasolt elismerés ellen egy kifogást tartalmazó kérelem benyújtásával. Módosítás 187 Rendeletre irányuló javaslat 89 cikk – 1 f bekezdés (új) (1f)  Bármely kérelmező kérheti valamely hagyományos kifejezés, a megjelölt nyelv, az érintett bor vagy borok, illetve az érintett hagyományos kifejezés fogalommeghatározásának vagy használati feltételeinek összefoglalója módosításának jóváhagyását. Módosítás 188 Rendeletre irányuló javaslat 89 cikk – 1 g bekezdés (új) (1g)  A Bizottság valamely tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére végrehajtási jogi aktus elfogadása révén határozhat valamely hagyományos kifejezés oltalmának törléséről, ha az a 89. cikkben foglalt fogalommeghatározásnak már nem felel meg. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 189 Rendeletre irányuló javaslat 89 a cikk (új) 89a. cikk A hagyományos kifejezések használatának feltételei (1)  Az oltalom alá helyezendő kifejezés: a) azon tagállam vagy harmadik ország hivatalos vagy regionális nyelvén vagy nyelvén szerepel, amelyből vagy amelyekből a kifejezés származik; vagy b) a kereskedelemben e kifejezésre használt nyelven szerepel. (2)  A szóban forgó, adott nyelven használt kifejezések a 69. cikk (1) bekezdésében meghatározott termékekre vonatkoznak. (3)  A kifejezést az eredeti írásmódnak vagy írásmódoknak megfelelően kell bejegyezni. Módosítás 190 Rendeletre irányuló javaslat 89 b cikk (új) 89b. cikk Érvényességi feltételek (1)  Adott hagyományos kifejezés abban az esetben ismerhető el, ha: a) a kifejezés kizárólag az alábbiakból áll: i. a 69. cikk (1) bekezdésében említett, szőlőből készült termékek különböző kategóriáinak megkülönböztetése céljából a Közösség vagy az érintett harmadik ország területének nagy részén a kereskedelemben szokásosan használt név; vagy ii. a 69. cikk (1) bekezdésében említett, szőlőből készült termékek különböző kategóriáinak megkülönböztetése céljából legalább az érintett tagállam vagy harmadik ország területén a kereskedelemben szokásosan használt, közismert név; b) a kifejezés: i. nem lehet általános; ii. a tagállam jogszabályaiban szereplő fogalommeghatározás és szabályozás vonatkozik rá; vagy iii. használata az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó, a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is magában foglaló szabályozásban szereplő feltételekhez van kötve. (2)  Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában szokásos használat alatt a következők értendők: a) a 89a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyelv(ek)en benyújtott kifejezések esetében legalább öt év; b) a 89a. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nyelv(ek)en benyújtott kifejezések esetében legalább 15 év; (3)  Az (1) bekezdés b) pontjának i) alpontja alkalmazásában „általános” alatt azon hagyományos kifejezést kell érteni, amely – ugyan egy egyedi termelési vagy érlelési módszerre, vagy valamely szőlőből készült termék minőségére, színére, helyének jellegére vagy történetének valamely sajátosságára utal – az Unióban a szóban forgó, szőlőből készült termék általános megnevezésévé vált. (4)  Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltétel a 89. cikk b) pontjában említett hagyományos kifejezésekre nem alkalmazandó. Módosítás 191 Rendeletre irányuló javaslat 89 c cikk (új) 89c. cikk Kérelmezők (1)  A tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságai, illetve a harmadik országokban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetek kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz a 89. cikk szerinti hagyományos kifejezések oltalom alá helyezése iránt. (2)  A „reprezentatív szakmai szervezet” olyan termelői szervezet, illetve olyan, termelői szervezetekből álló társulás, amely azonos szabályokat elfogadva valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés által érintett borvidéken vagy borvidékeken működik, ahol az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés hatálya alá tartozó terület(ek) termelőinek legalább kétharmada a tagjai közé tartozik, és a reprezentatív szakmai szervezet a szóban forgó területek termelésének legalább kétharmadát adja. A reprezentatív szakmai szervezetek kizárólag olyan borok oltalom alá helyezését kérelmezhetik, amelyeket maguk állítanak elő. Módosítás 192 Rendeletre irányuló javaslat 89 d cikk (új) 89d. cikk Elismerési eljárás A Bizottság az érintett hagyományos kifejezés elutasításáról vagy elismeréséről szóló határozatát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozza meg. Mérlegeli, hogy teljesülnek-e a 89., 89a. és 89b. cikkben említett, illetve a 90a. cikk (3) bekezdésében és a 90b. cikkben megállapított feltételek. Az elutasításra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet. Módosítás 193 Rendeletre irányuló javaslat 91 cikk – 3 bekezdés – a pont a) a hagyományos kifejezések oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők típusa; törölve Módosítás 194 Rendeletre irányuló javaslat 91 cikk – 3 bekezdés – c pont c) azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben; törölve Módosítás 195 Rendeletre irányuló javaslat 91 cikk – 3 bekezdés – d pont d) az oltalom hatálya, a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajtanevekkel való kapcsolat; törölve Módosítás 196 Rendeletre irányuló javaslat 91 cikk – 3 bekezdés – e pont e) a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai; törölve Módosítás 197 Rendeletre irányuló javaslat 91 cikk – 4 bekezdés (4)  Figyelembe véve az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságait, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, és eltérésekről rendelkezhet a 89. cikk alkalmazása alól. (4)  Figyelembe véve az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságait, a Bizottság – a 89. cikktől eltérve – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések. Módosítás 198 Rendeletre irányuló javaslat 93 cikk – 1 a bekezdés (új) E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 199 Rendeletre irányuló javaslat 95 cikk Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2008/95/EK irányelvet, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére. (1)  Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2008/95/EK irányelvet, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére. A VI. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben előírt adatokon kívül más adat is, ha az megfelel a 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírásainak. (1a)  Amennyiben a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt összetevők közül egy vagy több megtalálható az ezen rendelet VI. mellékletének II. részében említett valamely termékben, a szóban forgó összetevőt vagy összetevőket fel kell tüntetni a címkén a „tartalmaz” szó előtt. A szulfitok esetében a következő kifejezések használhatóak: „szulfitok” vagy „kén-dioxid”. (1b)  Az (1) bekezdésben említett összetevők listája kiegészíthető piktogramok használatával. A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e piktogramok használatára vonatkozóan. Módosítás 200 Rendeletre irányuló javaslat 96 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése. (2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése, valamint a minőségi pezsgők esetében, amelyek címkéjén szerepel a „Sekt” kifejezés. Módosítás 201 Rendeletre irányuló javaslat 96 cikk – 3 bekezdés – a pont a) amennyiben a címkén szerepel a 89. cikk a) pontja szerinti hagyományos kifejezések egyike; a) amennyiben a tagállam jogszabályaival vagy az e rendelet 71. cikkének (2) bekezdése szerinti termékleírással összhangban a címkén szerepel a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezések egyike; Módosítás 202 Rendeletre irányuló javaslat 99 cikk – 2 bekezdés (2)  Figyelembe véve a címkézéssel és a kiszereléssel kapcsolatos horizontális szabályoknak való megfelelés biztosítása, valamint a borágazat sajátosságainak figyelembevétele iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogalommeghatározásokat, szabályokat és korlátozásokat fogadhat el a következők tekintetében: (2)  Figyelembe véve a címkézéssel és a kiszereléssel kapcsolatos horizontális szabályoknak való megfelelés biztosítása, valamint a borágazat sajátosságainak figyelembevétele iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat és korlátozásokat fogadhat el a következők tekintetében: Módosítás 203 Rendeletre irányuló javaslat 99 cikk – 6 bekezdés (6)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az e szakaszban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket fogadhat el az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem tekintetében. (6)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az e szakaszban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket fogadhat el a bizonyos harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében. Módosítás 204 Rendeletre irányuló javaslat 100 a cikk (új) 100a. cikk Időtartam A 101. cikk (1), (2b), (2d) és (2e) bekezdése, valamint a 101a. cikk kivételével e szakasz a 2019/2020-as gazdasági év végéig alkalmazandó. Módosítás 205 Rendeletre irányuló javaslat II rész – II cím – II fejezet – 1 szakasz – 1 alszakasz (új) 1.  ALSZAKASZ EGYEDI INTÉZKEDÉSEK Módosítás 206 Rendeletre irányuló javaslat 101 cikk 101. cikk 101. cikk A cukorágazatban létrejött megállapodások A cukorágazatban létrejött megállapodások (1)  A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit, ezen belül többek között a vetés előtti szállítási szerződéseket a cukorrépa és a cukornád uniós termelői és az uniós cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli írásos megállapodások szabályozzák. (1)  A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit, ezen belül többek között a vetés előtti szállítási szerződéseket egyrészről a cukorrépa és a cukornád uniós termelői – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – és másrészről az uniós cukorgyártó vállalkozások – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – közötti, szakmán belüli írásos megállapodások szabályozzák. (2)  Figyelembe véve a rizságazat sajátosságait, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások feltételei tekintetében. (2a)  A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek a) kvótacukornak; vagy b) kvótán kívüli cukornak minősülnek-e. (2b)  Minden cukorgyártó vállalkozás tájékoztatja azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következőkről: a) a (2a) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak; b) az ennek megfelelő becsült hozam. A tagállamok további információkat is kérhetnek. (2c)  Azon cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépának a 101g. cikkben meghatározott minimálárán a cukorkvótájuknak megfelelő cukorrépa-mennyiségre, amelyet adott esetben a 101d. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért kötelesek megfizetni legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát. (2d)  A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam jóváhagyása esetén – eltérhetnek a (2a), (2b) és (2c) bekezdéstől. (2e)  Ha nem létezik szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket. Módosítás 207 Rendeletre irányuló javaslat 101 a cikk (új) 101a. cikk Árak bejelentése a cukorpiacon A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a cukorpiaci árak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első bekezdésben említett rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások és gazdasági szereplők árainak azonosítását. Módosítás 208 Rendeletre irányuló javaslat 101 b cikk (új) 101b. cikk Termelési díj (1)  A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirup-kvótára a 101g. cikk (2) bekezdésében jelzetteknek megfelelően, valamint a 101l. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett kvótán kívüli mennyiségekre termelési díjat kell kivetni. (2)  A termelési díj mértéke 12,00 EUR a kvótacukor, illetve kvóta-inulinszirup tonnájára vetítve. Az izoglükóz esetében a termelési díj a cukorra alkalmazandó díj 50%-a. (3)  A tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki az (1) bekezdésnek megfelelően fizetett termelési díj teljes összegét. A díj fizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik. (4)  Az uniós cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, a cukornád- vagy a cikóriatermelők viseljék az adott termelési díj legfeljebb 50%-át. Módosítás 209 Rendeletre irányuló javaslat 101 c cikk (új) 101c. cikk Termelési visszatérítés (1)  A 2019/2020. gazdasági év végéig termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b)–e) pontjában felsorolt termékekre, ha a 101m. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup. (2)  Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítéseket a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén rögzíti. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. (3)  A kvótán kívüli cukor uniós piaca sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakaszban említett termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételek meghatározását illetően. Módosítás 210 Rendeletre irányuló javaslat 101 d cikk (új) 101d. cikk A cukor kivonása (1)  Tekintettel arra, hogy a belső piacon el kell kerülni az árak összeomlását, és orvosolni kell az előzetes ellátási mérleg alapján meghatározott túltermeléseket, és figyelembe véve az Uniónak a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy egy adott gazdasági évben kivonja a piacról azokat a kvótacukor-, kvótaizoglükóz- vagy kvótainulinszirup-mennyiségeket, amelyek meghaladják az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított küszöbértéket. Ebben az esetben az adott gazdasági évben a fehércukor és a nyerscukor minden forrásból származó és a 101m. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének előállítására fent nem tartott importját is ugyanilyen arányban ki kell vonni a piacról. (2)  Az (1) bekezdésben említett kivonási küszöbértéket minden kvótával rendelkező vállalkozás esetén az adott kvóta egy együtthatóval történő megszorzása révén kell kiszámítani. A Bizottság legkésőbb az előző gazdasági év február 28-ig végrehajtási jogi aktusok révén határozhatja meg ezt az együtthatót a várható piaci tendenciák alapján. A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben kiigazítja, vagy – amennyiben korábban nem került sor az együttható első albekezdés szerinti meghatározására – megállapítja az együtthatót. (3)  Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a saját költségén tárolja a következő gazdasági év kezdetéig a kvótán belül termelt cukornak a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladó mennyiségét. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Az első albekezdéstől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egészét vagy egy részét: a) olyan többletcukornak, többletizoglükóznak vagy többlet-inulinszirupnak tekinti, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá vagy ipari inulinsziruppá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy része a Szerződés 218. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó uniós kötelezettségvállalások betartása mellett fenntartható exportra. (4)  Amennyiben az Unióban nem megfelelő a cukorkínálat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben lehetővé teszi bizonyos mennyiségű kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup uniós piacon való értékesítését a kivonási időszak lejárta előtt. (5)  Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni. Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz, vagy az e cikk (3) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 101g. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a kivont cukrot a (4) bekezdés szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik az uniós piacon, a cukorrépa-termelők részére a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni. (6)  Az e cikk értelmében hozott végrehajtási jogi aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Módosítás 211 Rendeletre irányuló javaslat 101 d a cikk (új) 101da. cikk Ideiglenes piacirányítási mechanizmus A Szerződés 218. cikke alapján megkötött szerződések sérelme nélkül és a kvótarendszer végéig a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben a komoly piaci egyensúlyhiányok kezelésére aktivál egy ideiglenes piacirányítási mechanizmust, amely az alábbi intézkedéseket tartalmazza: - a kvótán kívüli cukor felszabadítása a belső piacon, a kvótacukorra vonatkozóakkal megegyező feltételeket alkalmazva, a 101l. cikk (1) bekezdése e) pontjában leírtak szerint; valamint - különösen akkor, ha az Európai Bizottság behozott nyers- és fehércukorra vonatkozó adatai az adott gazdasági évre vonatkozóan 3 millió tonna alatti értéket érnek el, a behozatali vámok felfüggesztése, a 130b. cikkben leírtak szerint. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 212 Rendeletre irányuló javaslat 101 e cikk (új) 101e. cikk Átruházott hatáskörök A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele és a piaci zavarok kialakulásának megelőzése érdekében a Bizottság a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó szabályok meghatározására: a) a 101. cikk (1) bekezdésében említett szállítási szerződések és vásárlási feltételek; b) a 101. cikk (2b) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok; c) a 101da. cikkben leírt, az előzetes ellátási mérleg alapján meghatározott ideiglenes piacirányítási mechanizmus, beleértve a kvótán kívüli cukor felszabadításának feltételeit a belső piacon, a kvótacukorra alkalmazandókkal megegyező feltételek szerint, a 101l. cikk (1) bekezdésének e) pontjának megfelelően. Módosítás 213 Rendeletre irányuló javaslat II rész – II cím – II fejezet – 1 szakasz – 1 a alszakasz (új) 1a.  ALSZAKASZ A TERMELÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE Módosítás 214 Rendeletre irányuló javaslat 101 f cikk (új) 101f. cikk A cukorágazatra vonatkozó kvóták (1)  A cukorra, az izoglükózra és az inulinszirupra kvótarendszer alkalmazandó. (2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett kvótarendszer esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a többletmennyiséget nem a 101l. cikkben meghatározott módon használja fel, az ilyen mennyiségekre – a 101l–101o. cikkben meghatározott feltételek mellett – többletilletéket kell fizetni. Módosítás 215 Rendeletre irányuló javaslat 101 g cikk (új) 101g. cikk A cukorrépa minimálára (1)  A kvóta-cukorrépa minimálára a 2019-2020-as gazdasági év végéig tonnánként 26,29 EUR. (2)  Az (1) bekezdésben említett minimálárat a III. melléklet B. részében meghatározott szabványos minőségű cukorrépára kell alkalmazni. (3)  A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a szabványos minőségtől való eltérés függvényében áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazított minimálárat megfizetni. Amennyiben a cukorrépa tényleges minősége eltér a szabványostól, az ár kiigazítása érdekében az első albekezdésben említett áremeléseket és árcsökkentéseket kell alkalmazni a Bizottság által a 101p. cikk (5) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározott szabályokkal összhangban. (4) A 101o. cikkben meghatározott többletilletékkel terhelt ipari cukor vagy többletcukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozásnak úgy kell kiigazítania a beszerzési árat, hogy az legalább a kvóta-cukorrépa minimálárával egyenlő legyen. Módosítás 216 Rendeletre irányuló javaslat 101 h cikk (új) 101h. cikk A kvóták kiosztása (1)  A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a IIIb. melléklet határozza meg. Az (1) albekezdéstől eltérve a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján és az érintett tagállamok kérésére olyan tagállamoknak osztja ki a kvótákat, amelyek a 320/2006/EK tanácsi rendelettel összhangban valamennyi kvótájukról lemondtak. Ezen albekezdés alkalmazásában a Bizottság a tagállam kérésének mérlegelésekor figyelembe veszi az Unió legkülső régióiban található vállalkozásoknak kiosztott kvótákat. (2)  A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és az 101i. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak. A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő az 513/2010/EU rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2010/2011-os gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére. (3)  Abban az esetben, ha a kvóta kiosztása egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében. Módosítás 217 Rendeletre irányuló javaslat 101 i cikk (új) 101i. cikk Jóváhagyott vállalkozások (1)  A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 101m. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás: a) igazolja professzionális termelési kapacitását; b) hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát; c) jóváhagyását nem függesztették fel vagy nem vonták vissza. (2)  A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítása vagy a finomítás történik, tájékoztatja a következőkről: a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama; b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok; c) az értékesített fehércukor-mennyiségek és az azokra vonatkozó árak és feltételek. Módosítás 218 Rendeletre irányuló javaslat 101 j cikk (új) 101j. cikk A nemzeti kvóták kiigazítása A tagállamok által a 101k. cikkel összhangban hozott intézkedéseket követően a Bizottság a 160. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiigazíthatja a IIIb. mellékletben szereplő kvótákat. Módosítás 219 Rendeletre irányuló javaslat 101 k cikk (új) 101k. cikk A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés (1)  A tagállamok legfeljebb 10%-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak. (2)  A tagállamok a IIIc. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve átcsoportosíthatnak kvótákat a vállalkozások között. (3)  Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem. Módosítás 220 Rendeletre irányuló javaslat 101 l cikk (új) 101l. cikk Kvótán kívüli termelés (1)  Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet egy gazdasági év folyamán a 101h. cikkben említett kvótán felül állítottak elő: a) fel lehet használni egyes, a 101m. cikkben említett termékek feldolgozásához; b) a 101n. cikkel összhangban át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe; c) fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében a [korábbi 247/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. címével] összhangban; d) exportálni lehet a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 218. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával; vagy e) a 101da. cikkben leírt mechanizmusnak megfelelően, a kvótacukorra alkalmazandókkal megegyező feltételek szerint fel lehet szabadítani a belső piacon a kínálatnak a kereslethez történő igazítása érdekében, olyan mennyiségekben és olyan rendelkezésekre is figyelemmel, amelyeket a Bizottság a 101p. cikk (6) bekezdésének és a 101e. cikk c) pontjának megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határoz meg, valamint az előzetes ellátási mérleg alapján. Az e cikkben említett intézkedéseket a piaci zavarok felszámolását célzó, a 154. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt kell alkalmazni. Az egyéb mennyiségekre a 101o. cikkben említett többletilletéket kell kivetni. (2)  Az e cikk értelmében hozott végrehajtási jogi aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Módosítás 221 Rendeletre irányuló javaslat 101 m cikk (új) 101m. cikk Ipari cukor (1)  Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha: a) a 101i. cikkel összhangban jóváhagyott gyártó és az ugyancsak a 101i. cikkel összhangban jóváhagyott felhasználó között a gazdasági év vége előtt létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; valamint b) a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították. (2)  A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben összeállíthatja azon termékek jegyzékét, amelyek gyártásához az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup felhasználható. A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket: a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei; b) egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználásával készülnek; c) egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak. Módosítás 222 Rendeletre irányuló javaslat 101 n cikk (új) 101n. cikk Többletcukor átvitele (1)  Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglükózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül az ilyen döntés visszavonhatatlan. (2)  Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás: a) tájékoztatja az érintett tagállamot az e tagállam által meghatározandó időpont előtt: - az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 15-e között; - az átvitelre kerülő egyéb cukor-, illetve inulinszirup-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 31-e között; b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza. (3)  Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani. (4)  Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. (5)  Az e cikkel összhangban tárolt cukorra az adott gazdasági év során nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 16. vagy a 101n. cikkben említett tárolási intézkedés. Módosítás 223 Rendeletre irányuló javaslat 101 o cikk (új) 101o. cikk Többletilleték (1)  Többletilletéket kell kivetni a következőkre: a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többlet-inulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági évre kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 101n. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, vagy a 101l. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett mennyiségeket; b) azon ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségekre, amelyek tekintetében a Bizottság által a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy feldolgozták a 101m. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikévé; c) azon cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 101n. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 101d. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik. (2)  Az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozódásának elkerülése érdekében a Bizottság a többletilletéket végrehajtási jogi aktusok révén kellően magas szinten állapítja meg. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (3)  Az (1) bekezdésben említett többletilletéket a tagállam a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett termelt mennyiségeknek a függvényében veti ki, amelyek az említett vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek. Módosítás 224 Rendeletre irányuló javaslat 101 p cikk (új) 101p. cikk Átruházott hatáskörök (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(6) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (2)  Mivel biztosítani kell, hogy a 101i. cikkben említett vállalkozások eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 160. cikk alapján felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, meghatározva az ilyen vállalkozások jóváhagyására és a jóváhagyás visszavonására vonatkozó szabályokat, valamint közigazgatási szankciókra vonatkozó kritériumokat. (3)  Mivel a cukorágazat sajátosságait, valamint valamennyi érintett fél érdekeit megfelelően figyelembe kell venni, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén további meghatározásokat fogadhat el, többek között a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelése, egy vállalkozás termelése, valamint a legkülső régiókba irányuló eladások feltételei kapcsán. (4)  Mivel biztosítani kell, hogy a cukorrépa-termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottság a 160. cikk alapján felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, melyekben meghatározza a cukor átvitelének szabályait. (5)  Mivel a cukorrépa minimumárát ki kell igazítani abban az esetben, ha annak tényleges minősége eltér a szabványostól, valamint szükség van a cukorágazat sajátosságainak figyelembevételére és annak biztosítására, hogy valamennyi érintett fél érdekeit megfelelően figyelembe vegyék, a Bizottság a 160. cikk alapján felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, melyekben megállapíthatja a 101g. cikk (3) bekezdésében említett áremelésekre és árcsökkentésekre vonatkozó szabályokat. Módosítás 225 Rendeletre irányuló javaslat 101 q cikk (új) 101q. cikk Végrehajtási hatáskör A 101i. cikkben említett vállalkozások kapcsán a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan: a) a vállalkozások jóváhagyás iránti kérelmei, a jóváhagyott vállalkozások által vezetendő nyilvántartások, a jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó információk; b) a jóváhagyott vállalkozások tagállamok általi ellenőrzésére irányuló rendszer; c) a tagállamok közlései a Bizottság és a jóváhagyott vállalkozások felé; d) a nyersanyagok beszállítása a vállalkozásokhoz, ideértve a szállítási szerződéseket és szállítóleveleket; e) a 101l. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben a cukor-egyenérték; f) a legkülső régiók különleges ellátási rendszere; g) a 101l. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett export; h) a tagállamok közreműködése az ellenőrzések hatékonysága érdekében; i) a 101n. cikkben meghatározott időpontok módosítása; j) a 101o. cikkben említett többletmennyiség megállapítása, közlése és a többletilleték kifizetése; k) a kvótán kívüli cukornak a 101l. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett felszabadítása a belső piacon; l) a II. melléklet Ia. része 12. pontjának megfelelően a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek jegyzékének elfogadása. E végrehajtási aktusokat az 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Módosítás 226 Rendeletre irányuló javaslat II rész – II cím – II fejezet – 2 szakasz – 1 alszakasz (új) 1.  ALSZAKASZ A termelés és a forgalmazás nyomon követése Módosítás 227 Rendeletre irányuló javaslat 102 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban. (1)  A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban, és amelyet integrálnak a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerbe, amely a közös mezőgazdasági politika integrált irányítási és ellenőrzési rendszerének részét képezi. Módosítás 228 Rendeletre irányuló javaslat 102 cikk – 5 bekezdés (5)  A Bizottság 2016. január 1-jét követően végrehajtási aktus útján úgy határozhat, hogy e cikk (1)–(3) bekezdése már nem alkalmazandó. Az ilyen végrehajtási aktust a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. törölve Módosítás 229 Rendeletre irányuló javaslat 102 a cikk (új) 102a. cikk A borágazat vonatkozásában felelős nemzeti hatóságok (1)  E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok kijelölik a borágazatra vonatkozó uniós szabályozás betartásának biztosításáért felelős hatóságot vagy hatóságokat. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos laborvizsgálatok elvégzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/IEC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak. (2)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi, és rendszeres időközönként frissíti. Módosítás 230 Rendeletre irányuló javaslat II rész – II cím – II fejezet – 2 szakasz – 1 a alszakasz (új) 1a.  ALSZAKASZ TERMELÉSKORLÁTOZÁSI RENDSZER Módosítás 231 Rendeletre irányuló javaslat 103 a cikk (új) 103a. cikk Időtartam Ez az alszakasz a 2029/2030-as gazdasági év végéig alkalmazandó. Módosítás 232 Rendeletre irányuló javaslat 103 b cikk (új) 103b. cikk A szőlőültetvény-telepítés tilalma (1) A 63. cikk, és különösen annak (4) bekezdése sérelme nélkül a 63. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajták telepítése tilos. (2) A 63. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtáknak az ugyanabban a cikkben említettektől eltérő szőlőfajtákra történő átoltása szintén tilos. (3)  Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve engedélyezett az ültetés és az átoltás, ha arra az alábbiak egyike vonatkozik: a) a 103c. cikkben említett új telepítési jog; b) a 103d. cikkben említett újratelepítési jog; c) a 103e. és 103f. cikkben említett jogtartalékból nyújtott telepítési jog. (4)  A (3) bekezdésben említett telepítési jogot hektárban nyújtják. Módosítás 233 Rendeletre irányuló javaslat 103 c cikk (új) 103c. cikk Új telepítési jogok (1)  A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek azon területek tekintetében: a) amelyeket területrendezési vagy a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében új telepítésre szánnak; b) amelyeket kísérleti célra szánnak; c) amelyeket oltványiskoláknak szánnak; vagy d) amelyek bor- és szőlőtermékeit kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szánják. (2)  Az új telepítési jogot: a) az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték; b) az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell használni; c) arra a célra kell felhasználni, amelyre odaítélték. Módosítás 234 Rendeletre irányuló javaslat 103 d cikk (új) 103d. cikk Újratelepítési jogok (1)  A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki. Ugyanakkor nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan területek tekintetében, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakasza szerint kivágási támogatást nyújtottak. (2)  A tagállamok újratelepítési jogot adhatnak azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. Ilyen esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az azon új szőlőültetvények telepítését követő harmadik év végéig kell elvégezni, amelyekre az újratelepítési jogot adták. (3)  Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőtermő területre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek. (4)  Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon területek vonatkozásában lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták. (5)  A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra a következő esetekben: a) ha az érintett gazdaság egy részét átruházzák a szóban forgó másik gazdaságra; b) ha a másik gazdaság területeit a következőkre szánják: i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítása, vagy ii. oltványok nevelése. A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben előírt eltérés alkalmazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános megnövekedését, különösen a nem öntözött területekről öntözött területekre történő átruházások esetében. (6)  Az (1)–(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az újratelepítési joghoz hasonló, korábbi uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján szerzett jogokra. (7)  Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján odaítélt újratelepítési jogokat az ott előírt időszakon belül kell felhasználni. Módosítás 235 Rendeletre irányuló javaslat 103 e cikk (új) 103e. cikk Telepítési jogok nemzeti és regionális jogtartaléka (1)  A termelési potenciállal való megfelelőbb gazdálkodás érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát vagy regionális jogtartalékait. (2)  Azon tagállamok, amelyek az 1493/1999/EK rendelet alapján nemzeti vagy regionális jogtartalékot hoztak létre, fenntarthatják azokat egészen addig, ameddig a telepítési jogra vonatkozó, ezen alszakasz szerinti átmeneti szabályozást alkalmazzák. (3)  Az előírt határidőig fel nem használt következő telepítési jogok a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba kerülnek: a) új telepítési jogok; b) újratelepítési jogok; c) a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok. (4)  A termelők újratelepítési jogukat átruházhatják a nemzeti vagy a regionális jogtartalékra. Ezen – adott esetben, a nemzeti alapokból a termelőknek való kifizetés ellentételezéseként történő – átruházás feltételeit a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a felek jogos érdekeit. (5)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem hoznak létre jogtartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy területük egészén létezik egy telepítési jogokat kezelő, hatékonyan működő alternatív rendszer. Az alternatív rendszer eltérhet ezen alszakasz vonatkozó rendelkezéseitől. Az első albekezdés alkalmazandó azon tagállamokra is, amelyek megszüntetik az 1493/1999/EK rendelet szerinti nemzeti vagy regionális jogtartalék működtetését. Módosítás 236 Rendeletre irányuló javaslat 103 f cikk (új) 103f. cikk Telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése (1)  A tagállamok a jogtartalékból a következők szerint ítélhetnek oda jogot: a) pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan, negyven éves vagy annál fiatalabb termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői; b) nemzeti vagy adott esetben regionális pénzalapokba való befizetés ellenében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékozzák felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevőpiaccal rendelkezik A tagállamok meghatározzák az első albekezdés b) pontjában említett ellenszolgáltatás összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, amely összeg az érintett szőlőültetvények terméséből előállítandó végtermék és az új telepítésekre vonatkozóan a 103g. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalommal érintett átmeneti időszak hátralévő részének függvényében változhat. (2)  Amennyiben a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat felhasználják, a tagállamok biztosítják, hogy: a) a hely, a szőlőfajták és a termesztéstechnológia biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogy a majdani termelés a piaci kereslethez igazodik; b) a terméshozamok megfeleljenek a régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, ha öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat. (3)  A jogtartalékból odaítélt azon telepítési jogok, amelyeket legkésőbb az odaítélés borászati évét követő második borászati év vége előtt nem használnak fel, elvesznek és visszakerülnek a jogtartalékba. (4)  A jogtartalékból törölni kell azon telepítési jogokat, amelyek odaítélésére a jogtartalékba való utalásukat követő ötödik év végéig nem kerül sor. (5)  Ha egy tagállam létrehozott regionális jogtartalékokat, megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha egy tagállam mind regionális, mind nemzeti tartalékokat is létrehozott, az azok közötti átruházást is megengedheti. Az átruházásokra csökkentési együttható alkalmazható. Módosítás 237 Rendeletre irányuló javaslat 103 g cikk (új) 103g. cikk Minimumszabály Ez az alszakasz nem alkalmazandó azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni. Módosítás 238 Rendeletre irányuló javaslat 103 h cikk (új) 103h. cikk Szigorúbb nemzeti szabályozás A tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat fogadhatnak el az új telepítési jogok és az újratelepítési jogok odaítélése tekintetében. Előírhatják, hogy a vonatkozó kérelmeket és az azokban nyújtott megfelelő információkat az érintettek a termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez szükséges további információkkal egészítsék ki. Módosítás 239 Rendeletre irányuló javaslat 103 i cikk (új) 103i. cikk Átruházott hatáskörök (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására. (2)  Figyelembe véve, hogy el kell kerülni az előállítási potenciál növekedését, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak érdekében: a) azon esetek jegyzékének létrehozása, amelyekben a szőlő kivágása nem von maga után újratelepítési jogot; b) szabályok elfogadása a telepítési jogok jogtartalékok közötti átruházására vonatkozóan; c) a bortermelő háztartásának kizárólagos fogyasztására szánt bor és borászati termékek forgalmazásának megtiltása. (3)  Mivel a kivágást vállaló termelőkkel szemben egyenlő bánásmódot kell alkalmazni, a Bizottság felhatalmazást kap falhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, melyekben szabályokat fogadhat el a kivágás megtörténtének biztosítására, amennyiben az újratelepítési jogot von maga után. (4)  Mivel védeni kell az Unió forrásait, valamint az uniós borok identitását, származását és minőségét a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon az alábbiakra vonatkozóan: a) a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik; valamint a tagállami adatbankokra vonatkozó szabályok megalkotása; b) szabályok elfogadása az ellenőrző szervek és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtás vonatkozásában; c) szabályok elfogadása a tagállamok megállapításainak közös felhasználásáról; d) szabályok elfogadása a szankciók rendkívüli körülmények esetén való alkalmazásáról. Módosítás 240 Rendeletre irányuló javaslat 103 j cikk (új) 103j. cikk Végrehajtási hatáskör A Bizottság elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó valamennyi végrehajtási jogi aktust, többek között a következőkre vonatkozó szabályokat: a) új telepítési jogok odaítélése, ideértve a nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségeket; b) az újratelepítési jogok átruházása, ideértve a csökkentési együtthatót; c) a tagállamok által vezetendő nyilvántartások és a Bizottságnak küldött értesítések, egyebek mellett a jogtartalékrendszer jellegéről; d) a telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése; e) a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és az azokról való jelentéstétel a Bizottság felé. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 241 Rendeletre irányuló javaslat 104 cikk 104. cikk törölve Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban (1)  Ha egy tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstejfeldolgozónak nyerstejet szállít, e szerződésnek teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket. Az első albekezdésben említett esetben az érintett tagállam arról is dönt, hogy ha a nyerstej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi, a feleknek a szállítás minden szakaszára vonatkozóan kell-e ilyen szerződést kötniük. E célból a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyerstejet egy nyerstejfeldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és ennek során a nyerstej tulajdonjoga minden esetben átszáll. (2)  A szerződésre az alábbi előírások vonatkoznak: a) a szállítás megkezdése előtt kell megkötni; b) írásban kell rögzíteni; és c) tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket: i. a szállított tejért fizetendő árat, amely: – állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy – csak a szerződésben megállapított tényezők – különösen a piaci fejlemények piaci mutatókon alapuló változása, a szállított mennyiség és a szállított nyerstej minősége vagy összetétele – alapján változik; ii. a szállítható és/vagy szállítandó mennyiséget és a szállítások ütemezését, valamint iii. a szerződés időtartamát; a szerződés lehet határozatlan idejű, felmondási záradékkal. (3)  Az (1) bekezdéstől eltérve nem kell szerződés kötését előírni akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyerstejet olyan nyerstejfeldolgozó szövetkezetnek szállítja, amelynek ő is tagja, és amelynek alapszabálya a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaz. (4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstejbegyűjtők vagy -feldolgozók által kötött szállítási szerződések valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is, a felek szabadon tárgyalhatnak. (5)  E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 242 Rendeletre irányuló javaslat 104a cikk (új) 104a. cikk Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban (1)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstejfeldolgozónak nyerstejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyerstej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó szerződés megkötésére vonatkozó írásbeli ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy az ezen, szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket. Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstejfeldolgozónak nyerstejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyerstej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi. E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyerstejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyerstej tulajdonjoga minden esetben átszáll. (2)  A szerződést és/vagy a szerződésajánlatot: a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni; b) írásban kell rögzíteni; és c) tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket: i. a szállított tejért fizetendő árat, amely: – állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy – kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele; ii. a szállítható és/vagy szállítandó nyerstej mennyiségét és a szállítások ütemezését; iii. a szerződés időtartamát, amely vagy meghatározott, vagy meghatározatlan, felmondási záradékkal; iv. a kifizetési időszakokra és az eljárásokra vonatkozó részleteket; v. a nyerstej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket; valamint vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat. (3)  Az (1) bekezdéstől eltérve nem írható elő szerződés és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyerstejet olyan szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak. (4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstejbegyűjtők vagy –feldolgozók által kötött szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak. Az első albekezdés ellenére, i. ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyerstej szállítására az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megállapíthat egy minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyerstej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését; és/vagy ii. ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését. A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is. (5)  Azon tagállamok, amelyek az e cikkben meghatározott lehetőségekkel élnek, értesítik a Bizottságot e lehetőségek alkalmazásának módjáról. (6)  A Bizottság az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási aktusokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket fogadhat el. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 243 Rendeletre irányuló javaslat 105 cikk 105. cikk törölve Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban (1) A 106. cikknek megfelelően elismert, mezőgazdasági termelőket tömörítő tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak tagjaik nevében együttes termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyerstejnek a termelő által a nyerstej feldolgozója vagy a 104. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről. (2)  A termelői szervezet az alábbi feltételek mellett folytathat tárgyalásokat: a) függetlenül attól, hogy a nyerstej feletti tulajdonjog átkerül-e a mezőgazdasági termelőtől a termelői szervezethez vagy sem; b) függetlenül attól, hogy a tárgyalás útján megszabott ár azonos-e a termelő tagok egy része vagy összessége által együttesen előállított termékek esetében; c) ha az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalás keretébe tartozó nyerstej teljes mennyisége nem haladja meg: i. a teljes uniós termelés 3,5 %-át, és ii. az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalások által érintett tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át, és iii. az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalások által érintett valamennyi tagállam összesített nemzeti termelésének 33 %-át; d) ha az érintett termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; és e) ha a termelői szervezet értesíti azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat. (3)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik. Annak érdekében, hogy ezek a társulások megfelelően nyomon követhetők legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e társulások elismerésének feltételeire vonatkozóan. (4)  A (2) bekezdés c) pontjának ii. és iii. alpontjától eltérve a második albekezdésben említett versenyhatóság – vagy azért mert ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kkv-k ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a felügyelete alá tartozó területen – eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezet nem folytathat tárgyalásokat, még akkor sem, ha nem valósul meg a 33 %-os küszöb túllépése. Az első albekezdésben említett határozatot egynél több tagállam termelését érintő tárgyalások esetében a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 14. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktus útján hozza meg. Más esetekben a határozatot annak a tagállamnak a versenyhatósága hozza meg, amelynek termelésére a tárgyalások vonatkoznak. Az első és a második albekezdésben említett határozatok csak az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók. (5)  E cikk alkalmazásában: a) „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett hatóság; b) „kkv”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás. Módosítás 244 Rendeletre irányuló javaslat 105a cikk (új) 105a. cikk Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban (1) A 106. és 106a. cikknek megfelelően elismert, mezőgazdasági termelőket tömörítő tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak tagjaik nevében együttes termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyerstejnek a termelő által a nyerstej feldolgozója vagy a 104a. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről. (2)  A termelői szervezet az alábbi feltételek mellett folytathat tárgyalásokat: a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyerstej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem; b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében; c) feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében: i. az ilyen tárgyalások által érintett nyerstej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5%-át, és ii. az ilyen tárgyalások által érintett nyerstejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33%-át, és iii. az ilyen tárgyalások által érintett nyerstejnek bármely adott tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam nemzeti termelésének 33%-át; d) feltéve hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken; e) feltéve, hogy a nyerstejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet leadja; valamint f) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti az ezen tárgyalások által érintett nyerstej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat. (3)  A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyerstej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45%-át. (4)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik. (5)  A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyerstej mennyiségét. (6)  A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett nemzeti versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén. Az első albekezdésben említett határozatot egynél több tagállamot érintő tárgyalások kapcsán a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus révén hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyhez a tárgyalások kötődnek. Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók. (7)  E cikk alkalmazásában: a) „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikkében említett hatóság; b) „kkv”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás. (8)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően a tárgyalások folynak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontja és az (6) bekezdés alkalmazásáról. (9)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) és (3) bekezdésben említett tárgyalásokkal érintett nyerstej-mennyiségek kiszámítására vonatkozó kiegészítő szabályok megállapítására. (10)  A Bizottság végrehajtási jog aktusokat fogadhat el, melyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett értesítés alkalmazásához szükséges részletes szabályokat. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; Módosítás 245 Rendeletre irányuló javaslat 105 b cikk (új) 105b. cikk Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása (1) A 106. és a 106a. cikk értelmében elismert termelői szervezet, a 108. cikk (1) bekezdése és a 108a. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezet, vagy az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozására. (2)  Az (1) bekezdésben említett szabályoknak meg kell felelniük a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, és előfeltételük az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyerstej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie. (3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyerstej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel. (4)  Az (1) bekezdésben említett szabályok: a) csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása; b) csak az érintett termékre érvényesek; c) legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, amely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók; d) nem okozhatnak kárt az (1) bekezdésben említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében; e) nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő piaci értékesítése utáni ügyletekre; f) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is; g) nem tarthatják vissza az adott termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét; h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket; i) hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy fejlesztéséhez; j) a 105a. cikk sérelme nélkül alkalmazandók. (5)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában. (6)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat. (7)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az ilyen szabályokról szóló értesítésekről. (8)  A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 246 Rendeletre irányuló javaslat 106 cikk 106. cikk 106. cikk Termelői szervezetek Termelői szervezetek A tagállamok – kérelem alapján – elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek: A tagállamok – kérelem alapján – elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek: a) az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak; a) az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok valamelyikében működő és az azokat ellenőrző mezőgazdasági termelőkből állnak; b) a termelők kezdeményezésére jöttek létre; b) a mezőgazdasági termelők kezdeményezésére jöttek létre; c) meghatározott céllal működnek, amelyek legalább egyikének az alábbiakra kell vonatkoznia: c) meghatározott céllal működnek, amelyek az i., ii. vagy iii. pontban felsorolt célkitűzések legalább egyikét magukban foglalják, és amelyek az alábbi egyéb célkitűzések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak: i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, különösen közvetlen értékesítések révén, iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása, iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása, különösen például a környezetvédelemmel vagy az állatjóléttel kapcsolatos beruházások költségeiért járó ellentételezés tekintetében, és a fogyasztók szempontjából elfogadható árak elősegítése, iv. kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piac alakulásával kapcsolatban, iv. kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban, v. a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához, v. a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához, va. a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése, vb. a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szinten meghatározottaknál szigorúbb szabályok megállapítása, vi. a melléktermékek és a hulladékok kezelése, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása, valamint vi. a melléktermékek és a hulladékok kezelése, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása, vii. hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás elleni fellépéshez; vii. hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás elleni fellépéshez; viia. kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén, viib. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […]/EU rendelet 37. cikkében említett kölcsönös kockázatviselési alapok kezelése; viic. válságmegelőzési és -kezelési eszközök alkalmazása, különösen magántárolás, feldolgozás, promóció, akciós értékesítések és végső megoldásként a piacról történő árukivonások útján; viid. a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek használatához; viie. inputanyag-szállítási szerződésekre vonatkozóan saját nevükben, vagy adott esetben a tagjaik nevében tárgyalások folytatása az upstream ágazatok szereplőivel; viif. mezőgazdaságitermék- és élelmiszer-szállítási szerződésekre vonatkozóan saját nevükben, vagy adott esetben a tagjaik nevében tárgyalások folytatása a downstream ágazatok szereplőivel, d) egy adott piacon nincsenek gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 39. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi. da) a Szerződés I. mellékletében említett, az ex 22.08 KN-kód által kizárt termékeket forgalmaznak, feltéve hogy a nem az I. melléklet hatálya alá tartozó, eladott termékek aránya nem haladja meg a teljes forgalmazott mennyiség 49%-át, és ez nem vezet a hivatalos termelői szervezeti státusz elvesztéséhez az elismert mezőgazdasági ágazatban. Módosítás 247 Rendeletre irányuló javaslat 106a cikk (új) 106a. cikk A termelői szervezetek alapszabálya (1)  A termelői szervezet alapszabálya megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket: a) a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása; b) a gazdaság egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, azon esetleges eltérés sérelme nélkül, amelyet az érintett tagállam kellően indokolt esetben engedélyez, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el; c) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően; (2)  A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakat is előírja: a) az (1) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások; b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabása; c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát; d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók; e) az új tagok belépésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a minimális tagsági időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy évnél; f) a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok. (3)  A termelői szervezeteket úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben saját hatáskörükön belül, függetlenül attól, hogy az érintett termékek feletti tulajdonjog átkerült-e a mezőgazdasági termelőtől a termelői szervezethez vagy sem. Módosítás 248 Rendeletre irányuló javaslat 106 b cikk (új) 106b. cikk A termelői szervezetek elismerése (1)  A tagállamok termelői szervezetnek ismernek el minden olyan, elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket: a) megfelel a 106. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek; b) a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel; c) elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság, mind pedig a ténylegesen a tagok rendelkezésre bocsátott emberi, anyagi és technikai segítségnyújtási eszközök és a kínálat koncentrációja tekintetében; d) alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával. (2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 106. cikk alapján elismert termelői szervezeteknek tekintik. (3)  Azok a termelői szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket. (4)  A tagállamok: a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található, b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek megfelelnek-e az e fejezetben található feltételeknek; c) az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk megállapított megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és társulásaikra, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést; d) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról. Módosítás 249 Rendeletre irányuló javaslat 106 c cikk (új) 106c. cikk Kiszervezés A tagállamok engedélyezhetik, hogy elismert termelői szervezetek vagy elismert termelői szervezetek társulásai – többek között leányvállalatokhoz – szervezhessék ki a termeléstől eltérő tevékenységeiket, feltéve hogy elegendő bizonyítékot szolgáltatnak az érintett tagállam részére arra vonatkozóan, hogy ez a kiszervezés az érintett termelői szervezet vagy a termelői szervezetek érintett társulása célkitűzései megvalósításának megfelelő módját képezi, valamint hogy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása továbbra is felelős a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az igazgatás általános ellenőrzéséért és tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi szerződés felügyeletéért. A szervezetnek vagy társulásnak meg kell őriznie azt a hatáskörét, hogy kötelező érvényű utasításokat adhasson megbízottjának a rábízott tevékenységgel kapcsolatban. Módosítás 250 Rendeletre irányuló javaslat 107 cikk 107. cikk 107. cikk Termelői szervezetek társulásai Termelői szervezetek társulásai A tagállamok – kérelem alapján – elismerik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok valamelyikében működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre. A tagállamok elismerhetik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt konkrét ágazatokban működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre. A termelői szervezetek társulásai – a 114. cikk alapján elfogadott szabályok szerint – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik. A termelői szervezetek társulásai – a 114. cikk alapján elfogadott szabályok szerint – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik. Módosítás 251 Rendeletre irányuló javaslat 108 cikk 108. cikk 108. cikk Szakmaközi szervezetek Szakmaközi szervezetek (1)  A tagállamok – kérelem alapján – az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi ágazatban elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek: (1)  A tagállamok az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi ágazatban elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek hivatalosan kérték elismerésüket, és amelyek: a) egy vagy több ágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak; a) az előállításhoz és az ellátási lánc alábbi szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: egy vagy több ágazat termékeinek előállítása vagy kereskedelme, beleértve a forgalmazást; b) az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre; b) az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre; ba) olyan termékekkel vagy termékcsoportokkal foglalkoznak, amelyekkel korábban elismert szakmaközi szervezet nem foglalkozik; c) meghatározott céllal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat: c) tagjaik és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve, meghatározott céllal működnek, amelyek egyike többek között az alábbiakra vonatkozhat: i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében az árakra, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, valamint nemzeti szintű piaci fejlemények elemzése révén, i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében a termelési költségekre, az árakra – adott esetben az árakra vonatkozó mutatókkal kiegészítve –, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén, ia. a termelési potenciál előzetes megismerésének, valamint a piaci ármegállapításnak a megkönnyítése, ii. a termékek forgalomba hozatalának jobb koordinációja, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén, ii. a termékek forgalomba hozatalának jobb koordinációja, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén, iia. a potenciális exportpiacok felkutatása, iii. az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása, iii. a 104a. cikk és a 113a. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a mezőgazdasági termékek felvásárlók számára történő eladása és/vagy feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának szükségességét, és elkerülve a piac torzulásait, iv. a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, iv. a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, többek között az értékesítési piacok szintjén és a gazdasági versenyképesség és az innováció megerősítésére irányuló kezdeményezések kidolgozása, v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre, v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés innovatívabbá, ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására, és adott esetben feldolgozására és/vagy értékesítésére irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre, vi. az állatgyógyászati készítmények, növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítása, vi. az állat-egészségügyi készítmények és növényvédő szerek használatának csökkentése, az egyéb adalékok jobb kezelése, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítása, az élelmiszerek egészségügyi biztonságának – elsősorban a termékek nyomon követhetősége révén történő – növelése, valamint az állatok egészségnek és jóllétének javítása, vii. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható, vii. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és adott esetben a feldolgozás és/vagy a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható, viia. minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása, viii. az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása, viii. az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme, oltalma és előmozdítása érdekében bármilyen tevékenység végzése, ix. kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén, ix. kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén, x. egészséges fogyasztási minták előmozdítása, és a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás, x. mértéktartó és felelősségteljes fogyasztási minták előmozdítása a belső piacon, és/vagy a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás, xa. a fogyasztás előmozdítása és/vagy a belső és külső piacokon a termékekkel kapcsolatos információk nyújtása, xi. promóciós tevékenységek végrehajtása, mindenekelőtt harmadik országokban. xia. a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek előállításához, és adott esetben feldolgozásához és/vagy értékesítéséhez és/vagy elosztásához kapcsolódó egészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok és eshetőségek megelőzésére és kezelésére irányuló kollektív eljárások bevezetése; xib. a melléktermékek kezeléséhez, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás. (2)  Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti meghatározott célok között a következők közül legalább az egyik is szerepelhet: (2)  Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti meghatározott célok között a következők közül legalább az egyik is szerepelhet: a) a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása; a) a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása; b) a termelés és a feldolgozás együttes hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék javítása; b) a termelés és a feldolgozás együttes hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék javítása; c) a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének ösztönzése. c) a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének ösztönzése. Módosítás 252 Rendeletre irányuló javaslat 108a cikk (új) 108a. cikk A szakmaközi szervezetek elismerése (1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek: a) megfelelnek a 108. cikkben meghatározott követelményeknek, b) az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket, c) a 108. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik, d) a 108. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével saját maguk nem végeznek termelő-, feldolgozó és/vagy kereskedelmi tevékenységet. (2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 108. cikk alapján elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni. (3)  Azok a szakmaközi szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket. (4)  Amikor valamely szakmaközi szervezetet az (1) és/vagy a (2) bekezdésnek megfelelően elismerik, a tagállamok: a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a szervezet elismeréséről, a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található, b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek, c) az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést, d) visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények már nem teljesülnek, e) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról. Módosítás 253 Rendeletre irányuló javaslat 109 cikk 109. cikk törölve A piaci szereplők szervezetei E rendelet alkalmazásában az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplői szervezetek magukban foglalják az elismert termelői szervezeteket, az elismert szakmaközi szervezeteket vagy egyéb piaci szereplők elismert szervezeteit, vagy ezek bármelyikének társulásait. Módosítás 254 Rendeletre irányuló javaslat 109 a cikk (új) 109a. cikk A csoportosulások szerepe (1)  A mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló XXXXXXX/EK rendelet értelmében oltalom alatt álló eredetmegnevezéssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek piaca működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok – különösen a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló XXXXXXX/EK rendelet 42. cikkében említett csoportosulások által hozott végrehajtási határozatok útján – forgalmazási szabályokat állapíthatnak meg a kínálat szabályozására. (2)  E szabályoknak az elérni kívánt célkitűzéssel arányosnak kell lenniük, valamint: a) csak a kínálat szabályozására terjedhetnek ki, és a termék kínálatának a kereslettel való összehangolását kell célozniuk; b) ötéves (megújítható) forgalmazási időszaknál nem tarthat tovább; c) nem vonatkoznak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre; d) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás általi rögzítését is; e) nem tarthatják vissza az adott termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét; f) nem akadályozhatják meg a piaci szereplőket az adott termék előállításának elkezdésében. (3)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam teljes terjedelmükben közzéteszi valamely hivatalos kiadványában. (4)  A tagállamok által az n. évben e cikk értelmében hozott határozatokról és intézkedésekről az n+1. év március 1-jéig tájékoztatni kell a Bizottságot. (5)  A Bizottság felkérheti a tagállamot, hogy vonja vissza határozatát, ha úgy találja, hogy az adott határozat kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, veszélyezteti az áruk szabad mozgását, vagy ellentétes a Szerződés 39. cikkében kitűzött célokkal. Módosítás 255 Rendeletre irányuló javaslat 110 cikk 110. cikk 110. cikk A szabályok kiterjesztése A szabályok kiterjesztése (1)  Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy több gazdasági térségében működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat. (1)  Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy több gazdasági térségében működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat. (2)  A „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és a forgalmazási körülmények azonosak. (2)  A „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és a forgalmazási körülmények azonosak. (3)  Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben: (3)  Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben: a) az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi: a) az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi: i. a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60%-ot, illetve i. a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60%-ot, illetve ii. más esetekben legalább kétharmadot; és ii. más esetekben legalább kétharmadot; és b) a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik. b) a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50%-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik, és ba) szakmaközi szervezet esetén a 108. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik, a tagállam által rögzített feltételek mellett. Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét. Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét. (4)  Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb piaci szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk: (4)  Azon szabályok, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb piaci szereplőkre, a 106. cikk c) pontjában és a 108. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított célkitűzéseknek megfelelő valamely tevékenységre vonatkoznak. a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel; b) a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok; c) az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása; d) forgalmazási szabályok; e) környezetvédelmi szabályok; f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések; g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések; h) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások; i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok; j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét; k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása; l) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése. A szóban forgó szabályok nem okozhatnak kárt más piaci szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 145. cikk (4) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós és nemzeti szabályokkal. A szóban forgó szabályok nem okozhatnak kárt más piaci szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 145. cikk (4) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós és nemzeti szabályokkal. (4a)  Abban az esetben, ha van olyan szakmaközi szervezet, amelyet egy vagy több termék vonatkozásban is elismertek, a tagállamok nem terjeszthetik ki a szóban forgó szakmaközi szervezet hatálya alá tartozó termelői szervezetek döntéseit és gyakorlatait. (4b)  Az (1) bekezdésben említett szabályok kiterjesztését teljes terjedelmében a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában. (4c)  A tagállamok évente, legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az e cikkel összhangban meghozott valamennyi döntésről. Módosítás 256 Rendeletre irányuló javaslat 111 cikk 111. cikk 111. cikk A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 110. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálja, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam úgy határozhat, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgál. Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 110. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálja, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően úgy határozhat, hogy azoknak az egyes gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének költségei fedezésére szolgál. Módosítás 257 Rendeletre irányuló javaslat 112 cikk 112. cikk 112. cikk A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések A 106–108. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazatában az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében: A 106–108. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatokban az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében: a) a minőség javítása; a) a minőség javítása; b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítése; b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítése; c) a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; c) a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; d) az alkalmazott termelőeszközökre alapozott rövid és hosszú távú előrejelzések készítésének lehetővé tétele. d) az alkalmazott termelőeszközökre alapozott rövid és hosszú távú előrejelzések készítésének lehetővé tétele. Módosítás 258 Rendeletre irányuló javaslat 113 cikk 113. cikk 113. cikk A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok (1)  A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 108. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén. (1)  A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 108. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén. E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint: E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint: a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre; a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre; b) nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem; b) nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem; c) nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét; c) nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét; d) nem adhatnak alapot a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz. d) nem adhatnak alapot a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz. (1a)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam teljes terjedelmükben közzéteszi valamely hivatalos kiadványában. (1b)  A tagállamok évente, legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az e cikkel összhangban meghozott valamennyi döntésről. Módosítás 259 Rendeletre irányuló javaslat II rész – II cím – III fejezet – 3 a szakasz (új) 3a.  SZAKASZ SZERZŐDÉSBE FOGLALÁSI RENDSZEREK 113a. cikk Szerződéses kapcsolatok (1)  A tej és tejtermékek ágazatára vonatkozó 104a. és a 105a. cikk valamint a cukorágazatra vonatkozó 101. cikk sérelme nélkül, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni a feleknek minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő valamely feldolgozónak vagy forgalmazónak az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ágazatba tartozó mezőgazdasági termékeket szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlónak írásbeli ajánlatot kell tenniük a mezőgazdasági termékek termelő általi szállítására vonatkozó szerződésre, akkor e szerződésnek és/vagy ajánlatnak teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket. Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy vevőnek az érintett termékeket szállít, a tagállamnak arról is döntenie kell, ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik. A második albekezdésben említett esetben a tagállam biztosítja, hogy az említett ágazatokban kötött szerződések teljesüljenek, és közvetítő mechanizmust hoznak létre az olyan esetekre, amelyekben nem lehet közös megegyezéssel ilyen szerződést megkötni, biztosítva ezáltal a szerződéses kapcsolatok méltányosságát. (2)  A szerződést és/vagy a szerződésajánlatot: a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni; b) írásban kell rögzíteni; és c) tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket: i. a szállított tejért fizetendő árat, amely: – állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy – a szerződésben megállapított azon különböző tényezők összesítésével számítanak ki, amelyek között szerepelhetnek a piaci feltételek változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele, ii. a szállítható és/vagy szállítandó termékek mennyiségét és minőségét, valamint e szállítások ütemezését, iii. a szerződés időtartamát, amely vagy meghatározott, vagy meghatározatlan, felmondási záradékkal, iv. a kifizetési időszakokra és az eljárásokra vonatkozó részleteket, v. a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat. (3)  Az (1) bekezdéstől eltérve nem kell szerződést és/vagy szerződésajánlatot készíteni akkor, ha a termelő az érintett termékeket olyan vevőnek szállítja, aki szövetkezetként működik, és ennek a termelő a tagja, amennyiben a szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak. (4)  A termelők, begyűjtők, feldolgozók vagy forgalmazók által a mezőgazdasági termékek szállítására kötött szerződések valamennyi eleméről – köztük a (2) bekezdés c) pontjában említett elemekről – a felek szabadon tárgyalhatnak. Az első albekezdés ellenére, i. ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek szállítására az e cikk (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megszabhatja azt a minimális időtartamot, amelyet kizárólag a mezőgazdasági termékek termelője és első felvásárlója közötti szerződés esetén kell alkalmazni. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését; és/vagy ii. ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően szerződésre irányuló írásbeli ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlat tartalmazza a nemzeti jogban az e célra rögzített minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését. A második albekezdés nem érinti a termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is. (5)  Azon tagállamok, amelyek az e cikkben meghatározott lehetőségekkel élnek, értesítik a Bizottságot e lehetőségek alkalmazásának módjáról. (6)  A Bizottság az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási aktusokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket fogadhat el. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Módosítás 260 Rendeletre irányuló javaslat 113 b cikk (új) 113b. cikk Szerződéses tárgyalások (1) Az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott ágazatok egyikéhez tartozó, a 106. cikk szerinti elismert termelői szervezet a tagjai közé tartozó termelők nevében, a közös termelésük egy részére vagy egészére vonatkozóan tárgyalhat a termelők által egy feldolgozónak, közvetítőnek vagy forgalmazónak szállítandó mezőgazdasági termékekre vonatkozó szállítási szerződésekről. (2)  A termelői szervezet az alábbi feltételek mellett folytathat tárgyalásokat: a) függetlenül attól, hogy az érintett termékek feletti tulajdonjog átkerül-e a mezőgazdasági termelőtől a termelői szervezethez vagy sem; b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár egyforma-e a termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében, c) feltéve hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken; d) feltéve hogy a szóban forgó termékekre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a termékeket leadja, valamint e) amennyiben a termelői szervezet tájékoztatja a tárgyalások által érintett mezőgazdasági termékek mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat. (3)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik. (4)  Az egynél több tagállamot érintő tárgyalások kapcsán a Bizottság hozza meg a tárgyalásokra vonatkozó határozatot a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktus révén. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyhez a tárgyalások kötődnek. Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók. Módosítás 261 Rendeletre irányuló javaslat 114 cikk 114. cikk 114. cikk Átruházott hatáskörök Átruházott hatáskörök Annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplőket tömörítő szervezetek és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal is fokozódjon a szóban forgó szervezetek által folytatott tevékenységek hatékonysága, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a szakmaközi szervezetek és a piaci szereplőket tömörítő szervezetek vonatkozásában az alábbi kérdésekben: Annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal is fokozódjon a szóban forgó szervezetek által folytatott tevékenységek hatékonysága – szükségtelen terhek előírása nélkül –, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a szakmaközi szervezetek és a piaci szereplőket tömörítő szervezetek vonatkozásában az alábbi kérdésekben: -a) e rendelet első cikkének (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több ágazatban alkalmazandó sajátos szabályok; a) az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, ezen belül a 106–109. cikkben megállapított céloktól való eltérések; a) az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, adott esetben a 106–109. cikkben megállapított célokon túlmenően; aa) a szervezetek által a 108. cikk szerint megkötött szakmaközi megállapodásokra vonatkozó horizontális ajánlások; b) e szervezetek és társulások alapszabálya, elismerése, szervezeti felépítése, jogi személyisége, tagsága, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, a 106. cikk d) pontjában említett azon előírás, melynek értelmében a termelői szervezetek elismerésének feltétele, hogy egy adott piacon ne legyenek gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 39. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az összeolvadásnak a következményei; b) a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabályai, a bizonyos ágazatokban a termelői szervezetek alapszabályára alkalmazandó különös szabályok, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, jogi személyisége, tagsága, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerés feltételei, az elismerés visszavonásának és az összeolvadásnak a következményei; ba) az elismerésre, valamint az elismerés visszavonására és felfüggesztésre vonatkozó feltételek, az elismerésből, valamint az elismerés visszavonásából és felfüggesztésből eredő következmények, továbbá az elismerési kritériumok betartásának elmulasztása esetén a szóban forgó szervezetek és társulások számára előírt, korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség; c) a több tagállamban működő szervezetek és társulások, ezen belül az e cikk a) és b) pontjában említett szabályok; c) a több tagállamban működő szervezetek és társulások, ezen belül az e cikk a), b) és ba) pontjában említett szabályok; ca) a létesítésre vonatkozó szabályok és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítség feltételei; d) a tevékenységek kiszervezése és a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása; d) a tevékenységek kiszervezési feltételei és a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása; e) a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékeinek minimális mennyisége vagy értéke; e) a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékeinek minimális mennyisége vagy értéke; f) a szervezetek 110. cikk szerinti egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a 111. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek a 110. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, és ezen belül az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésnek vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását. f) a szervezetek 110. cikk szerinti egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a 111. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, többek között az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok meghatározott időre történő kiterjesztésének vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását. fa) a szerződéses rendszerek 113a. cikk (1) bekezdésében említett ágazatokban történő végrehajtásának sajátos feltételei, különösen az azon termelési mennyiségeket meghatározó küszöbértékek, amelyek kollektív tárgyalások tárgyát képezhetik; fb) azon feltételek, amelyek mellett az elismert termelők kollektív horizontális és vertikális megállapodásokat köthetnek versenytársaikkal és az élelmiszerláncon belüli partnereikkel a fenntartható termelésbe való beruházás költségeinek az árakba történő belefoglalásáról. Módosítás 262 Rendeletre irányuló javaslat 115 cikk 115. cikk 115. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e fejezethez kapcsolódó szükséges intézkedéseket, különösen a 110. és a 112. cikkben említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódó eljárásokra és technikai feltételekre vonatkozóan. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e fejezethez kapcsolódó szükséges intézkedéseket, különösen az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket: a) a 106b. és 108a. cikkben meghatározott termelői szervezetek és szakmaközi szervezetek elismerési feltételeinek végrehajtása; b) a tagállamoknak a 105a. cikk (8) bekezdésével, a 105b. cikk (7) bekezdésével, a 106b. cikk (4) bekezdésének d) pontjával és a 108a. cikk (4) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottságnak küldendő értesítései; c) a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítséggel kapcsolatos eljárások; d) a 110. és a 112. cikkben említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódó eljárások és technikai feltételek, különösen a 110. cikk (2) bekezdése szerinti „gazdasági térség” fogalmának gyakorlati megvalósítása. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 263 Rendeletre irányuló javaslat 116 cikk 116. cikk 116. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök Egyéb végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján egyedi határozatokat fogadhat el az alábbiakkal kapcsolatban: (1)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján egyedi határozatokat fogadhat el az alábbiakkal kapcsolatban: a) a 114. cikk c) pontja értelmében elfogadott szabályokkal összhangban azon szervezetek elismerése, amelyek egynél több tagállamban fejtenek ki tevékenységet; a) a 114. cikk c) pontja értelmében elfogadott szabályokkal összhangban azon szervezetek elismerése, elismerésének megtagadása vagy visszavonása, amelyek egynél több tagállamban fejtenek ki tevékenységet; b) szakmaközi szervezetek elismerésének elutasítása vagy visszavonása, szabályok vagy kötelező hozzájárulások kiterjesztésének hatályon kívül helyezése, a tagállamok által a 114. cikk f) pontja alapján elfogadott szabályok értelmében közölt gazdasági térségek módosításának jóváhagyása vagy a módosítással kapcsolatos határozat meghozatala. b) az a) pontban meghatározott szervezetek szabályainak vagy kötelező hozzájárulásainak kiterjesztése és hatályon kívül helyezése. (1a)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, melyek határozatot tartalmaznak a tagállamok által a 114. cikk f) pontja alapján elfogadott szabályok értelmében közölt gazdasági térségek jóváhagyásáról vagy a módosításáról. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 264 Rendeletre irányuló javaslat II rész – II cím – III fejezet – 4 a szakasz (új) 4a.  SZAKASZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS A PIACRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 116a. cikk Európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz (1)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és az összes hatóság tájékoztatást kapjanak a teljes élelmiszerellátási láncon belüli árképzésről, valamint hogy könnyebb legyen megállapítani és rögzíteni a piaci tendenciákat, a Bizottság rendszeresen jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz működéséről és tanulmányainak eredményeiről, valamint gondoskodik ezen eredmények nyilvánosságra hozataláról. (2)  Az (1) bekezdés alkalmazása érdekében, és az országos statisztikai hivatalok és nemzeti árfelügyeleti szervezetek tevékenységéhez kapcsolódva az eszköz – a mezőgazdasági termelők esetében további terhek nélkül – elsősorban a következő területekre vonatkozó elemzésekhez és tanulmányokhoz szükséges statisztikai adatokat és információkat gyűjt: a) termelés és ellátás; b) árképzési mechanizmusok és amennyire lehetséges a haszonkulcsok az Unió és a tagállamok teljes élelmiszer-ellátási láncában; c) az árak alakulásának tendenciái, és amennyire lehetséges a haszonkulcsok az Unió és a tagállamok teljes élelmiszer-ellátási láncában, és valamennyi mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában, mindenekelőtt a gyümölcs-, a zöldség-, a tej- és tejtermék- és a húságazatban; d) a piac alakulására vonatkozó rövid és középtávú előrejelzések. E bekezdés alkalmazásában az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz mindenekelőtt a kivitelt és a behozatalt, az üzemből kikerülési árakat, a fogyasztó által fizetett árakat, a haszonkulcsot, a termelési, feldolgozási és forgalmazási költségeket vizsgálja az EU és a tagállamok élelmiszer-ellátási láncának valamennyi szakaszában. (3)  Az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz tevékenységein keresztül nyilvánosságra hozott információkat bizalmasan kell kezelni. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ez ne tegye lehetővé az egyes gazdasági szereplők azonosítását. Módosítás 265 Rendeletre irányuló javaslat 117 cikk – -1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A következő termékekre vonatkozik a tanúsítási kötelezettség: gabonafélék, rizs, cukor, len, kender, vetőmagok, élő növények, olívaolaj, zöldség és gyümölcs, feldolgozott zöldség és gyümölcs, banán, marhahús, sertéshús, juh- és kecskehús, baromfihús, tojás, tej és tejtermékek, bor, mezőgazdasági eredetű etil-alkohol. Módosítás 350 Rendeletre irányuló javaslat 117 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  Az Unióba behozott termékeknek az Unión belül előállítottakkal azonos – elsősorban az élelmiszer-biztonsági, valamint a környezetvédelmi, a szociális és az állatjóléti – előírásoknak megfelelő –termelési és forgalmazási követelményeknek kell eleget tenniük, és a vonatkozó behozatali engedélyek csak e feltételek teljesülése esetén adhatók ki. Módosítás 267 Rendeletre irányuló javaslat 118 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  Figyelembe véve a kereskedelmi és piaci fejleményeket, illetve az érintett piacokon jelentkező igényeket, továbbá a szóban forgó termékek behozatalának és kivitelének nyomon követése céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása érdekében: (1)  Figyelembe véve, hogy nyomon kell követni a termékek behozatalát, hogy hatékony és eredményes piacirányításra van szükség, valamint hogy csökkenteni kell az adminisztratív terheket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása érdekében: Módosítás 268 Rendeletre irányuló javaslat 118 cikk – 1 bekezdés – a pont a) azon mezőgazdasági termékek jegyzéke, amelyek behozatala vagy kivitele engedély bemutatásához van kötve; a) azon mezőgazdasági termékek jegyzékének módosítása és kiegészítése, amelyek behozatala vagy kivitele engedély bemutatásához van kötve; Módosítás 269 Rendeletre irányuló javaslat 118 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész (2)  Az engedélyrendszer főbb elemeinek meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, és ezekben: (2)  Az engedélyrendszerre vonatkozó rendelkezések pontosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, és ezekben: Módosítás 270 Rendeletre irányuló javaslat 119 cikk – bevezető rész A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e szakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket, és többek között az alábbi szabályokat: A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e fejezethez kapcsolódó szükséges intézkedéseket, és többek között az alábbi szabályokat: Módosítás 271 Rendeletre irányuló javaslat 120 cikk – 1 a albekezdés (új) E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 272 Rendeletre irányuló javaslat 120 a cikk (új) 120a. cikk Behozatali vámok Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az 1. cikkben említett termékekre a közös vámtarifában szereplő behozatali vámtételeket kell alkalmazni. Módosítás 273 Rendeletre irányuló javaslat 121 cikk – cím Nemzetközi megállapodások végrehajtása Nemzetközi és egyéb megállapodások végrehajtása Módosítás 274 Rendeletre irányuló javaslat 121 cikk A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján intézkedéseket fogad el a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött nemzetközi megállapodásoknak vagy bármely egyéb, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével vagy a közös vámtarifával összhangban elfogadott jogi aktusnak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása tekintetében történő végrehajtására. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján intézkedéseket fogad el a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött nemzetközi megállapodásoknak vagy a közös vámtarifával összhangban elfogadott jogi aktusnak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok kiszámítási módszere tekintetében történő végrehajtására. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; Módosítás 275 Rendeletre irányuló javaslat 121 a cikk (új) 121a. cikk A gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása (1) A 121. cikkben foglaltak ellenére az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és – a vetésre szánt hibridek kivételével – az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55%-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a Kombinált Nómenklatúra alapján meghatározott szokásos vámtételt. (2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett importvámok kiszámításáról. A Bizottság e számításokat az (1) bekezdésben említett termékek reprezentatív CIF-importárai alapján rendszeresen elvégzi. (3)  A Bizottság a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kiváló minőségű közönséges búzára vonatkozó minimumkövetelményekről. (4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az alábbiak meghatározása érdekében: i. a figyelembe veendő árfolyamok, ii. annak lehetősége, hogy – egyes meghatározott esetekben – a gazdasági szereplők az érintett szállítmány megérkezése előtt megismerhessék a vonatkozó vámtételeket. (5)  A (2) és (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 160. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 276 Rendeletre irányuló javaslat 121 b cikk (új) 121b. cikk A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása (1) A 121. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 KN-kód alá tartozó hántolt rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg végrehajtási aktusok révén, az érintett referencia-időszak végét követő tíz napon belül, a VIIb. melléklet 1. pontjával összhangban. Amennyiben a melléklet szerinti számítások szükségessé teszik annak módosítását, a Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az új alkalmazandó vámtételt. E végrehajtási jogi aktusokat a 160. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni. (2) A VII. melléklet 1. pontja szerinti behozatalra vonatkozó számítások elvégzése céljából azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referencia-időszak során az 1006 20 KN-kód alá tartozó hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki, figyelmen kívül hagyva a 121. cikk c) pontjában említett basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek által érintett mennyiségeket. (3)  Az éves referenciamennyiség 449 678 tonna. A részleges referenciamennyiség minden gazdasági évben az adott évre vonatkozó referenciamennyiség fele. Módosítás 277 Rendeletre irányuló javaslat 121 c cikk (új) 121c. cikk A hántolt basmati rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása A 121. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 17 és az 1006 20 98 KN-kód alá tartozó, a VIIc. mellékletben felsorolt hántolt basmati rizsfajták importvámja nulla százalékos. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a nulla vámtétel alkalmazásának feltételeiről. E végrehajtási jogi aktusokat a 160. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 278 Rendeletre irányuló javaslat 121 d cikk (új) 121d. cikk A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása (1) A 121. cikkben foglaltak ellenére a Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizs behozatali vámjának meghatározására, az érintett referencia-időszak leteltét követő tíz napon belül, a VIIb. melléklet 2. pontjával összhangban. E végrehajtási jogi aktusokat a 160. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Amennyiben a melléklet szerinti számítások szükségessé teszik annak módosítását, a Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az új alkalmazandó vámtételt. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni. E végrehajtási jogi aktusokat a 160. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. (2) A VIIb. melléklet 2. pontjában említett behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referencia-időszak során az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyt bocsátottak ki. Módosítás 279 Rendeletre irányuló javaslat 121 e cikk (új) 121e. cikk A törmelék rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása A 121. cikkben foglaltak ellenére az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelék rizs behozatali vámja tonnánként 65 EUR. Módosítás 280 Rendeletre irányuló javaslat 122 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Amennyiben a szóban forgó szállítmány bejelentett belépési ára magasabb, mint a Bizottság által meghatározott tűréshatárral megnövelt behozatali átalányérték – az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10%-át –, a behozatali átalányérték alapján meghatározott behozatali vámmal megegyező összegű biztosíték nyújtása szükséges. A Bizottság ezt az értéket minden munkanapon minden egyes származásra, termékre és időszakra vonatkozóan kiszámítja; az érték megegyezik az adott termékek reprezentatív tagállami importpiacokon vagy adott esetben más piacokon belüli reprezentatív árainak súlyozott átlagával, levonva ezekből az árakból egy 5 EUR/100 kg-os összeget és az értékvámokat. Az érdekelt fél emellett tájékoztatást nyújt a termék forgalmazásának és szállításának feltételeiről, benyújtva a piaci szereplők közötti szállítást, valamint a termék behozatala és eladása között felmerült költségeket igazoló dokumentumok másolatait. A dokumentumok minden esetben megjelölik a termék fajtáját vagy kereskedelmi típusát – összhangban a vonatkozó közösségi forgalmazási szabályokban említett kiszerelési és címkézési előírásokkal –, a termékek kereskedelmi kategóriáját és tömegét. Módosítás 281 Rendeletre irányuló javaslat 122 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  Azon importált romlandó áruk vámértéke, amelyek esetében a közös vámtarifa szerinti vámtétel alkalmazása a termékek szállítmányban behozott tételének belépési árától függ, a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetlenül is meghatározható, és megegyezik a behozatali átalányértékkel. Módosítás 282 Rendeletre irányuló javaslat 122 cikk – 1 c bekezdés (új) (1c)  A szállítmány belépési árát adott esetben származási helyenként és termékenként az érintett termékek tagállamokbeli vagy reprezentatív behozatali piaci vagy adott esetben más piaci súlyozott átlagára alapján kiszámított behozatali átalányérték segítségével lehet megállapítani. Módosítás 283 Rendeletre irányuló javaslat 122 cikk – 2 bekezdés (2)  A Vámkódex végrehajtási rendelkezéseinek 248. cikke alkalmazásában a vámhatóságok által végrehajtandó azon ellenőrzések keretében, amelyek célja annak megállapítása, hogy kell-e biztosítékot letétbe helyezni, a vámértéket össze kell vetni a terméknek a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, egységáron alapuló értékével. törölve Módosítás 284 Rendeletre irányuló javaslat 122 cikk – 3 bekezdés (3)  Figyelembe véve a belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben arról rendelkezik, hogy a vámhatóságok által elvégzendő, az e cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzések keretében a vámértéknek az egységárral való összevetésén túl, vagy a helyett a vámértéket egy másik értékkel összevetve is ellenőrizni kell. törölve A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadja az e bekezdés első albekezdésében említett másik érték kiszámításához szükséges szabályokat. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Módosítás 285 Rendeletre irányuló javaslat 123 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, és a banánágazat azon termékeit, valamint azokat a szőlőléből, illetve szőlőmustból készült termékeket, amelyekre – a közös vámtarifában megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén – kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az uniós piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben: (1)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, és a banánágazat azon termékeit, valamint azokat a szőlőléből, illetve szőlőmustból készült termékeket, amelyekre – a közös vámtarifában megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén – kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az uniós piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben: Módosítás 286 Rendeletre irányuló javaslat 123 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a behozott termékek megfeleljenek az Unió minőségi és környezetvédelmi minimumkövetelményeinek. Módosítás 287 Rendeletre irányuló javaslat 124 cikk – 1 a albekezdés (új) E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 288 Rendeletre irányuló javaslat 125 cikk – 1 bekezdés (1)  Az Unióban (vagy annak egy részében) történő szabad forgalomba hozatalra szánt mezőgazdasági termékek behozatalára vagy a részben vagy egészben a Bizottság által kezelendő, az uniós mezőgazdasági termékek harmadik országokba való bevitelére vonatkozó azon vámkontingenseket, amelyek a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott egyéb jogi aktusból erednek, a Bizottság nyitja meg és/vagy igazgatja a 126–128. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok útján. (1)  Az Unióban történő szabad forgalomba hozatalra szánt mezőgazdasági termékek behozatalára vagy a részben vagy egészben a Bizottság által kezelendő, az uniós mezőgazdasági termékek harmadik országokba való bevitelére vonatkozó azon vámkontingenseket, amelyek a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott egyéb jogi aktusból erednek, a Bizottság nyitja meg és/vagy igazgatja a 126–128. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok útján. Módosítás 289 Rendeletre irányuló javaslat 125 cikk – 3 bekezdés – a pont a) behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie az uniós piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére; illetve a) behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie az uniós piac ellátási igényeire, a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére és az ipari termékek előállítása terén új, az értékesítési lánc következő szintjén elhelyezkedő (downstream) piacok kialakulásának szükségességére, a versenyképes globális árak melletti kínálat biztonságának és folytonosságának biztosítása révén; illetve Módosítás 290 Rendeletre irányuló javaslat 125 a cikk (új) 125a. cikk Különös rendelkezések A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens esetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és az e tagállamok piacain történő értékesítéséhez szükséges rendelkezések meghatározása érdekében. Módosítás 291 Rendeletre irányuló javaslat 126 cikk – 1 bekezdés – a pont a) meghatározza azokat a feltételeket és jogosultsági követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a behozatali vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be: az érintett rendelkezések előírhatják a harmadik országokkal és az azokkal megegyező vámjogi helyzetű területekkel folytatott kereskedelem vagy a feldolgozói tevékenység terén szerzett tapasztalat minimális szintjét, az érintett piaci szektorra vonatkozóan meghatározott minimális mennyiségben és időtartamban kifejezve; a rendelkezések magukban foglalhatnak továbbá olyan konkrét szabályokat is, amelyek egy meghatározott ágazat szükségleteinek kielégítését és a szóban forgó ágazatban alkalmazott gyakorlatoknak, illetve a feldolgozóipari felhasználásoknak és szükségleteknek való megfelelést hivatottak biztosítani; törölve Módosítás 292 Rendeletre irányuló javaslat 127 cikk – 1 bekezdés – e pont e) az engedélyek felhasználása, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtásának és az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó egyedi szabályok; e) az engedélyek felhasználása, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtására, valamint az engedélyek megadásának feltételeire alkalmazandó eljárások; Módosítás 293 Rendeletre irányuló javaslat 127 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új) ea) meghatározza azokat a feltételeket és jogosultsági követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell, amennyiben a behozatali vámkontingens keretében kérelmet nyújtanak be; az érintett rendelkezések előírhatják a harmadik országokkal és az azokkal megegyező vámjogi helyzetű területekkel folytatott kereskedelem vagy a feldolgozói tevékenység terén szerzett tapasztalat minimális szintjét, az érintett piaci szektorra vonatkozóan meghatározott minimális mennyiségben és időtartamban kifejezve; a rendelkezések magukban foglalhatnak továbbá olyan konkrét szabályokat is, amelyek egy meghatározott ágazat szükségleteinek kielégítését és a szóban forgó ágazatban alkalmazott gyakorlatoknak, illetve a feldolgozóipari felhasználásoknak és szükségleteknek való megfelelést hivatottak biztosítani; Módosítás 294 Rendeletre irányuló javaslat 128 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés (új) E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 295 Rendeletre irányuló javaslat 129 a cikk (új) 129a. cikk Komlóbehozatal (1)  A komlóágazat termékeit harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek az Unióban betakarított hasonló termékek vagy az ezekből készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal. (2)  A szóban forgó termékek akkor tekintendők az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha azokhoz csatolják a származási ország hatóságai által kiadott, az 59b. cikkben említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermék esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál. (3)  Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén nem kell alkalmazni az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségeket. (4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikkhez kapcsolódó szabályokat, beleértve az egyenértékűségre vonatkozó igazolások elismerésével és a komlóbehozatal ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat is. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Módosítás 296 Rendeletre irányuló javaslat 130 a cikk (új) 130a. cikk Finomításra szánt nyerscukor behozatala: kizárólagos három hónapos időszak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára (1)  A 2019/2020. évi cukorpiaci gazdasági év végéig valamennyi, kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem gazdasági évenként 2 500 000 tonna fehércukorban kifejezett kizárólagos behozatali kapacitásban részesül. (2)  A 2005-ben Portugáliában működő egyetlen cukorrépa-feldolgozó üzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni. (3)  A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak teljes munkaidőben működő finomítók részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) bekezdésben említett mennyiséget. Az engedélyek csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek között ruházhatók át, és érvényességük annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre vonatkozóan kiadták őket. Ez a bekezdés minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó. (4)  A behozott finomítatlan cukor ezen alszakasznak megfelelő finomításának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására: a) egyes, az (1) bekezdésben említett behozatali rendelkezések alkalmazásához szükséges fogalommeghatározások; b) azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy behozatali engedély iránti kérelmet nyújthassanak be, ideértve biztosíték letétbehelyezését is; c) a kiszabandó közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályok. (5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a benyújtandó dokumentumokra vonatkozó szükséges szabályokat, a behozatalban tevékenykedő szereplőkre és különösen a teljes időben működő finomítókra vonatkozó követelmények és kötelezettségek tekintetében. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Módosítás 297 Rendeletre irányuló javaslat 130 b cikk (új) 130b. cikk A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban A 101da. cikkben leírt mechanizmusnak megfelelően és a 2019/2020. gazdasági év végéig a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben részben vagy egészében felfüggeszti az alábbi termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozó behozatali vámok alkalmazását az európai cukorpiac tekintetében: a) az 1701 KN-kód alá tartozó cukor; b) az 1702 30 10, 1702 40 10, 1702 60 10 és 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 298 Rendeletre irányuló javaslat 133 cikk 133. cikk 133. cikk Hatály Hatály (1)  A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni: (1)  A kivitel világpiaci árfolyamok vagy – amikor a belső piaci feltételek a 154. cikk (1) bekezdésében ismertetett feltételek hatálya alá tartoznak – árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül és az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni: a) a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében: a) a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében: i. gabona, i. gabona, ii. rizs, ii. rizs, iii. cukor, az I. melléklet III. részének b)–d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében, iii. cukor, az I. melléklet III. részének b)–d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében, iv. marha- és borjúhús, iv. marha- és borjúhús, v. tej és tejtermékek; v. tej és tejtermékek; vi. sertéshús, vi. sertéshús, vii. tojás; vii. tojás; viii. baromfihús; viii. baromfihús; b) az e bekezdés a) pontjának i–iii., v. és vii. alpontjában felsorolt ágazatok termékei esetében, amennyiben azokat a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 2009. november 30-i 1216/2009/EK tanácsi rendelettel összhangban, feldolgozott áruk formájában, illetve az I. melléklet X. részének b) pontjában felsorolt, cukor hozzáadásával készült termék formájában kívánják exportálni. b) az e bekezdés a) pontjának i–iii., v., vi. és vii. alpontjában felsorolt ágazatok termékei esetében, amennyiben azokat a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 2009. november 30-i 1216/2009/EK tanácsi rendelettel összhangban, feldolgozott áruk formájában – ideértve a 2010. június 29-i 578/2010/EU bizottsági rendelettel összhangban a Szerződés I. mellékletének hatálya alá nem tartozó áruk formájában exportált termékeket is –, illetve az I. melléklet X. részének b) pontjában felsorolt, cukor hozzáadásával készült termék formájában kívánják exportálni. (2)  A feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét. (2)  A feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét. (2a) A 154. cikk (1) bekezdésének és a 159. cikk sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett termékek esetében biztosított visszatérítés mértéke 0 EUR. (3)  A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. (3)  A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Módosítás 299 Rendeletre irányuló javaslat 135 cikk 135. cikk 135. cikk Az export-visszatérítések mértékének megállapítása Az export-visszatérítések mértékének megállapítása (1)  Egyazon termékre az Unió egészében azonos export-visszatérítést kell alkalmazni. A rendeltetési helytől függően azonban lehetnek eltérések, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik. (1)  Egyazon termékre az Unió egészében azonos export-visszatérítést kell alkalmazni. A rendeltetési helytől függően azonban lehetnek eltérések, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik. (2)  A visszatérítések mértékét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban. (2)  A Bizottság végrehajtási aktus útján rögzíti a visszatérítéseket korlátozott időtartamra. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek. Ezek a gabonafélék, a rizs, a cukor, valamint a tej és a tejtermékek esetében pályázati eljárás útján rögzíthetőek. (2a)  Az egy adott termékre vonatkozó visszatérítés mértékének megállapításánál az alábbi tényezők közül legalább egyet figyelembe kell venni: a) a fennálló helyzet és a várható irányzatok a következők tekintetében: i. i. az adott termék ára és hozzáférhetősége az uniós piacon; ii. az adott termék világpiaci árai. b) a közös piacszervezés céljai, amelyeknek biztosítaniuk kell az egyensúlyt, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását ezen a piacon; c) azon zavarok elkerülésének szükségessége, amelyek az uniós piacon elhúzódó egyensúlyhiányt okozhatnak a kínálat és kereslet között; d) a tervezett kivitelek gazdasági vonatkozásai; e) a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátok; f) az uniós alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításához történő felhasználása és a harmadik országokból a feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége; g) a legkedvezőbb forgalmazási és szállítási költségek az uniós piacokról az uniós kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre, a rendeltetési országokba való továbbítási költségekkel együtt; h) a kereslet az uniós piacon; i. a sertéshús-, a tojás- és a baromfihús-ágazatot illetően az ezen ágazatok termékeinek az Unión belüli előállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség uniós árai és világpiaci árai közötti különbség. Módosítás 300 Rendeletre irányuló javaslat 141 cikk 141. cikk 141. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök Egyéb végrehajtási hatáskörök A Bizottság végrehajtási aktusok útján, a 139. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott szabályokkal összhangban rögzítheti az export-visszatérítés kiigazítására alkalmazandó együtthatókat. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben a 139. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott szabályokkal összhangban rögzíti az export-visszatérítés kiigazítására alkalmazandó együtthatókat. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. Módosítás 301 Rendeletre irányuló javaslat 143 cikk 143. cikk 143. cikk A Szerződés 101–106. cikkének alkalmazása A Szerződés 101–106. cikkének alkalmazása Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 101–106. cikkét, valamint az azok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 144–145. cikkére is figyelemmel – alkalmazni a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik. Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 42. cikkével összhangban a Szerződés 101–106. cikkét, valamint az azok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 143a–145. cikkére is figyelemmel – alkalmazni a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik. A belső piac működésének javítása és az uniós versenyszabályok mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazatban való egységes alkalmazása érdekében a Bizottság koordinálja a különböző nemzeti versenyhatóságok tevékenységét. E célból a Bizottság – többek között – iránymutatásokat és a bevált gyakorlatokról szóló útmutatásokat tesz közzé, amelyek segítik a különböző nemzeti hatóságok és a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok gazdasági szereplőinek tevékenységét. Módosítás 302 Rendeletre irányuló javaslat 143a cikk (új) 143a. cikk Az érintett piac (1)  Az érintett piac fogalmának meghatározásával azonosítható és meghatározható az a kör, amelyen belül a vállalkozások közötti verseny működik, és két kumulatív dimenzió körül tagolódik: a) az érintett termékpiac: e fejezet alkalmazásában „termékpiac” az a piac, amely a fogyasztó által a jellemzők, az ár, a rendeltetés szerinti használat alapján egymással felcserélhető vagy helyettesíthető valamennyi terméket tartalmazza; b) az érintett földrajzi piac: e fejezet alkalmazásában „földrajzi piac” az a piac, amely magában foglalja azt a területet, ahol az érintett vállalkozások a terméket kínálják, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely különösen a versenyfeltételek tekintetében érzékelhetően különbözik a szomszédos területektől. (2)  Az érintett piac meghatározásakor a következő elveket kell alkalmazni: a) az érintett termékpiac elemzése a feldolgozatlan termékek esetében elsőként a faj szintjén történik a növénytermesztés és az állattenyésztés esetében; bármely alacsonyabb szint figyelembevételét megfelelően igazolni kell; b) az érintett földrajzi piac elemzése elsőként az uniós piac szintjén történik; bármely alacsonyabb szint figyelembe vételét megfelelően igazolni kell. Módosítás 303 Rendeletre irányuló javaslat 143 b cikk (új) 143b. cikk Erőfölény (1)  E fejezet alkalmazásában „erőfölény” az, amikor valamely vállalkozás olyan gazdasági hatalmi helyzetben van, aminek segítségével képes megakadályozni az érintett piacon a tényleges versenyt, mivel lehetősége van arra, hogy versenytársaival, vevőivel és – végső soron – a fogyasztókkal szemben jelentős mértékben független magatartást tanúsítson. (2)  Nem minősül erőfölénynek, ha az érintett piacon a mezőgazdasági és az agrár-élelmiszeripari ágazatban horizontálisan kapcsolódó egy vagy több vállalkozás kezében lévő piaci részesedések nem érik el az ugyanezen az érintett piacon a legnagyobb, közvetlenül az ellátási szint alján elhelyezkedő vállalkozás kezében lévő részesedés mértékét. Módosítás 304 Rendeletre irányuló javaslat 144 cikk 144. cikk 144. cikk A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések A KAP-célok esetében a termelők és szervezeteik vagy szervezeti társulásaik számára biztosított eltérések (1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az e rendelet 143. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez. (1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az e rendelet 143. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez. Ezen belül a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások, továbbá az ezen rendelet 106. cikke szerinti elismert termelői szervezetek vagy az e rendelet 107. cikke szerinti elismert termelői szervezetek társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amely mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatos, és amely nem köti ki azonos árak alkalmazását, kivéve, ha a szóban forgó megállapodás, döntés, illetve összehangolt magatartás kizárja a versenyt vagy veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérését. Ezen belül, a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések megvalósításához szükségesnek tekintendők továbbá az e rendelet 106. cikke szerinti elismert termelői szervezetek vagy az e rendelet 107. cikke szerinti elismert termelők vagy termelői szervezetek társulásainak olyan megállapodásai, döntései és összehangolt magatartásai, amely mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatos. Az e bekezdésben említett megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételeknek. Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben a verseny kizárt. (1a) A 104a., 105a., 113a. és a 113b. cikkben meghatározott szerződések kivételével az (1) bekezdésben említett összehangolt megállapodások, döntések és magatartások nem vonnak maguk után azonos ár alkalmazására vonatkozó kötelezettséget. (1b)  A mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott, a 143. cikkben említett társulások megállapodásai, döntései és összehangolt gyakorlatai az 1/2003/EK rendelet hatálya alá tartoznak. (2)  A tagállamokkal folytatott konzultációt követően és azután, hogy meghallgatta az érintett vállalkozásokat vagy az ilyen vállalkozások által alkotott társulásokat, valamint bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely meghallgatását célszerűnek ítélte meg, a Bizottság – az Európai Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy –végrehajtási aktusok révén – kötelezően kihirdetendő határozatot fogadjon el, amelyben megállapítja, hogy mely megállapodás, döntés és összehangolt magatartás esetén teljesülnek az (1) bekezdés szerinti feltételek. A Bizottság a fent említettek meghatározását saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, illetve valamely érdekelt vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának a kérésére végzi el. (3)  A határozatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett kihirdetése az érintett felek nevének és a határozat főbb tartalmi elemeinek feltüntetésével történik. A kihirdetés során figyelemmel kell lenni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik megőrzéséhez fűződő jogos érdekére. Módosítás 305 Rendeletre irányuló javaslat 145 cikk 145. cikk 145. cikk Az elismert szalmaközi szervezetek megállapodásai és összehangolt magatartásai Az elismert szalmaközi szervezetek megállapodásai és összehangolt magatartásai (1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 108. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységeket végző, az e rendelet 108. cikke szerinti elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, továbbá az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatára, valamint a dohányágazatra (e rendelet 108. cikkének (2) bekezdése). (1)  A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 108. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységeket végző, az e rendelet 108. cikke szerinti elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, továbbá az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatára, valamint a dohányágazatra (e rendelet 108. cikkének (2) bekezdése). (2)  Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha: (2)  Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha: a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott; a) a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott; b)  Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő két hónapon belül – végrehajtási aktus révén – nem állapította meg, hogy az adott megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás nem felel meg az uniós szabályoknak. b) a Bizottság az általa kért értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül nem állapította meg, hogy e megállapodások a (4) bekezdés hatálya alá tartoznak. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy e megállapodások a (4) bekezdés hatálya alá tartoznak, végrehajtási aktust fogad el, amelyben részletezi megállapításait. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. (3)  A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba. (3)  A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba. (3a)  E cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül válsághelyzetben az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások hatályba lépnek, és azokat elfogadásukkor azonnal be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság az értesítéstől számított 21 napon belül adott esetben végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben részletezi azon döntését, miszerint e megállapodások a (4) bekezdés hatálya alá tartoznak. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni. (4)  Minden esetben az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni azokat a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek: (4)  Minden esetben az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni azokat a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek: a) az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek; a) az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek; b) befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését; b) befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését; c) a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez; c) a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez; d) árak vagy kvóták rögzítését vonják maguk után; d) árak rögzítését vonják maguk után; e) hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termék jelentős részének vonatkozásában. e) hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termék jelentős részének vonatkozásában. (5)  Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor végrehajtási aktus útján határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó. (5)  Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor végrehajtási aktus útján határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó. Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel. Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel. (6)  Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg. (6)  Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. (6a)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatj