Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2543(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0121/2013

Viták :

PV 12/03/2013 - 6
CRE 12/03/2013 - 6

Szavazatok :

PV 14/03/2013 - 8.3

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0090

Elfogadott szövegek
PDF 221kWORD 29k
2013. március 14., Csütörtök - Strasbourg
A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem megerősítése
P7_TA(2013)0090RC-B7-0121/2013

Az Európai Parlament 2013. március 14-i állásfoglalása a rasszizmus, az idegengyűlölet és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem erősítéséről (2013/2543(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a megkülönböztetést tiltó nemzetközi emberi jogi eszközökre, nevezetesen a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre (UNCERD),

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére, nevezetesen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkére, amely megtilt minden megkülönböztetést, így különösen a faj, etnikai származás vagy nyelv, vallás vagy nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő bármilyen megkülönböztetést,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, amely megállapítja: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. cikkére, amely megállapítja: „Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen”,

–  tekintettel az EUMSZ 19. cikkére, amely politikai felhatalmazást ad az EU-nak, hogy „megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére”,

–  tekintettel az EUMSZ 67. cikkére, amely megállapítja, hogy „Az Unió [...] a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel [...] a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodik”,

–  tekintettel az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti irányelvre(1),

–  tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre(2) (faji megkülönböztetés elleni irányelv);

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(3) (a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv);

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra(4) (a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni kerethatározat);

–  tekintettel a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszerére;

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a vallási intolerancia, a cigányellenesség, a homofóbia, a transzfóbia és minden más előítéleten alapuló erőszakról, illetve a büntetőjog uniós megközelítéséről szóló 2012. május 22-i állásfoglalásaira(5);

–  tekintettel az Alapjogi Ügynökségre (FRA) és annak a megkülönböztetésmentesség, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia ehhez kapcsolódó formái és előítéleten alapuló erőszak terén folytatott munkájára(6);

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2013. január 17–18-i informális ülésén az ír elnökség vitát kezdeményezett a gyűlölet-bűncselekmények, a rasszizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a homofóbia elleni európai uniós fellépésről, és rámutatott arra, hogy hatékonyabb védelemre és adatgyűjtésre, továbbá a vezetők részéről határozottabb elkötelezettségre van szükség „az európai értékek aktív védelme és a különböző vallási vagy etnikai háttérrel, illetve szexuális irányultsággal rendelkező személyek iránti kölcsönös tisztelet és befogadás légkörének előmozdítása mellett”;

B.  mivel a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja minden évben március 21., annak emlékére, hogy 1960-ban Dél-Afrikában 69 apartheidellenes tüntetőt gyilkoltak meg ezen a napon;

C.  mivel alapvető fontosságú, hogy megemlékezzünk az Európa történelmét beszennyező, rasszizmuson és idegengyűlöleten alapuló vérfürdőkre, és életben tartsuk az emléküket;

D.  mivel az Európai Unió a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletére épül, és alaposzlopa a tolerancia nagyobb fokú előmozdítása;

E.  mivel a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a vallási intolerancia, a cigányellenesség, a homofóbia, a transzfóbia és az intolerancia ehhez kapcsolódó formái olyan hitet, előítéletet és magatartást vonnak magukkal, amely legitimizálja a bizonyos tényezők, például külső jellemzők vagy társadalmi státus alapján történő megkülönböztetést, előítéleten alapuló erőszakot és gyűlöletet;

F.  mivel az egyenlőség előmozdítása érdekében ugyan minden tagállam bevezette nemzeti jogába a megkülönböztetés tilalmát, az EU-ban növekszik a megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények, azaz a rasszizmus, idegengyűlölet, cigányellenesség, antiszemitizmus vagy vallási intolerancia, illetve a szexuális irányultság, nemi identitás, egy kisebbségi csoporthoz való tartozás vagy az Alapjogi Charta 21. cikkében nem kimerítően felsorolt indokok alapján történő erőszak és bűncselekmények;

G.  mivel az Alapjogi Ügynökség szerint a kisebbségi csoportokba tartozó személyek közül minden negyedik átélt már faji alapú bűncselekményeket, és a bevándorlók vagy az etnikai kisebbségek tagjai sérelmére elkövetett támadások vagy fenyegetések 90%-át nem jelentik a rendőrségnek; mivel csak négy uniós tagállam gyűjt és tesz közzé adatokat a cigányellenes bűncselekményekről és csak nyolc tartja nyilván az áldozat (feltételezett) szexuális irányultsága okán elkövetett bűncselekményeket;

H.  mivel fontos, hogy az EU és tagállamai fellépjenek a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, megelőzve azokat az oktatás, illetve a tisztelet és a tolerancia kultúrájának elősegítése és annak biztosítása révén, hogy az áldozatok bejelentsék a bűncselekményeket, a bűnüldözési hatóságok kivizsgálják, az igazságszolgáltatási rendszer pedig szankcionálja azokat;

I.  mivel a jelenlegi gazdasági válság próbára teszi a szolidaritás elvét, és mivel a tagállamoknak ébereknek kell maradniuk a gazdasági válság idején, hogy senki ne engedjen a növekvő intolerancia és a bűnbakkeresés csábításának;

J.  mivel az EU egész sor eszközt fogadott el az ilyen cselekmények és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében, nevezetesen a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvet (faji megkülönböztetés elleni irányelv), a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvet (a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv), a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározatot (a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni kerethatározat), a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszerét és a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet;

K.  mivel a munkahelyen kívüli, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól független egyenlő bánásmód védelméről szóló tanácsi irányelvre (egyenlőségi irányelv) irányuló 2008-as bizottsági javaslatot a Tanács néhány tagállam rendíthetetlen ellenállása miatt ötévi vitát követően sem fogadta még el;

L.  mivel a Parlament többször felszólította a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy erősítsék az olyan előítéleten alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelmet, mint a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a vallási intolerancia, a cigányellenesség, a homofóbia és a transzfóbia;

M.  mivel a Bizottság a közelmúltban figyelmeztetett a rasszista, szélsőséges és populista politikai érvelés veszélyeire, amely az erőszakos szélsőségesség terjedésével arra késztethet egyes „magányos farkasokat”, hogy válogatás nélküli gyilkosságokat hajtsanak végre;

N.  mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) részt vevő államok, köztük valamennyi uniós tagállam elismerte, hogy a gyűlölet-bűncselekmények ellen – amelyek a meghatározás szerint előítéleten alapuló bűncselekmények – büntető jogszabályokkal és egyedi, testre szabott politikák révén kell fellépni;

1.  hangsúlyozza, hogy soha nem szabad elfogadni az Európai Unióban az intolerancia és a megkülönböztetés bármilyen formáját;

2.  felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy fokozzák a gyűlölet-bűncselekmények és diszkriminatív magatartások elleni küzdelmet;

3.  átfogó stratégia létrehozására hív fel a gyűlölet-bűncselekmények, valamint az előítéleten alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelem terén;

4.  hangsúlyozza, hogy mindenki számára fontos, hogy megfelelően tudatában legyen a jogainak a gyűlölet-bűncselekmények elleni védelem vonatkozásában, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden megfelelő intézkedést a gyűlölet-bűncselekmények, illetve minden rasszista és idegengyűlöletből fakadó bűncselekmény bejelentésének bátorítására, valamint hogy biztosítsanak megfelelő védelmet a bűncselekményeket bejelentő személyeknek és a rasszista és idegengyűlöletből fakadó bűncselekmények áldozatainak;

5.  emlékeztet korábbi, a 2008/913/IB kerethatározat felülvizsgálatára irányuló kéréseire, különösen ami az antiszemitizmus, a vallási intolerancia, a cigányellenesség, a homofóbia és a transzfóbia megnyilvánulásait és tetteit illeti;

6.  felhívja a Tanácsot és a tagállamokat az egyenlőségi irányelv haladéktalan elfogadására, amely az egyik legfontosabb uniós eszköz a valódi egyenlőség EU-ban történő előmozdítására és biztosítására, valamint az előítéletek és a megkülönböztetés felszámolására;

7.  a romák társadalmi befogadását célzó nemzeti stratégiák végrehajtását biztosító intézkedések meghozatalára hív fel időszakos felülvizsgálatok, ellenőrzés és támogatás révén, hogy a helyi és regionális hatóságok hatékony és az emberi jogi követelményeknek megfelelő politikákat, programokat és fellépéseket dolgozhassanak ki és hajthassanak végre a romák befogadása érdekében, a rendelkezésre álló, többek között uniós források felhasználásával, az alapvető jogok tiszteletben tartásának és a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogról szóló 2004/38/EK irányelv végrehajtásának szigorú ellenőrzésével egy időben;

8.  felhív a Parlament arra vonatkozó ismételt kérésének végrehajtására, hogy dolgozzanak ki ütemtervet a szexuális irányultságtól vagy a nemi identitástól független egyenlőség megvalósítása érdekében;

9.  felhívja az EU-t, hogy írja alá az UNCERD-et, mivel már minden tagállama ratifikálta azt;

10.  intézkedések meghozatalára hív fel annak biztosítása, hogy valamennyi uniós büntetőjogi eszköz, beleértve a kerethatározatot is, fokozatos szankciók szélesebb körét foglalja magában, adott esetben például olyan alternatív büntetéseket, mint a közösségi munka, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, beleértve a szólásszabadságot is;

11.  a megkülönböztetés elleni küzdelemért felelős nemzeti hatóságok szerepének megerősítésére hív fel a gyűlöletbeszéd támogatása és a gyűlölet-bűncselekményekre való buzdítás fokozottabb elszámoltathatósága érdekében;

12.  képzési programok támogatására hív fel a bűnüldözési és igazságszolgáltatási hatóságok és a megfelelő uniós ügynökségek számára a diszkriminatív gyakorlatok és a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésére és csökkentésére;

13.  átfogóbb, megbízható adatokat gyűjtésére hív fel a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatosan, amelyek mutatják legalább a lakosság által jelentett és a hatóságok által nyilvántartásba vett esetek számát, az elmarasztaló ítéletek számát, az elítélt cselekmény indítékát képező megkülönböztetés jellegét és a kiszabott szankciókat, valamint viktimizációval kapcsolatos felmérések elkészítésére hív fel a be nem jelentett bűncselekmények jellegéről és gyakoriságáról, az áldozatok bűnüldözéssel kapcsolatos tapasztalatairól, a be nem jelentés okairól és arról, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai mennyire vannak tisztában jogaikkal;

14.  a gyűlölet-bűncselekmények az Unióban történő láthatóvá tételére irányuló mechanizmusok létrehozására hív fel annak biztosítása révén, hogy az előítéleten alapuló bűncselekmények büntethetők legyenek, és így ezeket megfelelően nyilvántartásba vegyék és hatékonyan kivizsgálják, hogy az elkövetőket büntetőeljárás alá vonják és megbüntessék, valamint hogy az áldozatoknak megfelelő segítséget, védelmet és kártérítést nyújtsanak, ezzel bátorítva a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait és tanúit, hogy jelentsék be ezeket az eseteket;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.
(2) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
(3) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(4) HL L 328., 2008.12.6., 55. o.
(5) Elfogadott szöveg, P7_TA(2012)0208.
(6) Például: A gyűlölet-bűncselekmények láthatóvá tétele az Európai Unióban: az áldozatok jogainak elismerése, http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra-2012_hate-crime.pdf

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat