Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak preambulumára, illetve 3. és 6. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 6., 9., 151., 153., 156. és 168. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 1., 3., 6., 31., 37. és 35. cikkére,

–  tekintettel az azbesztről szóló, 2006. június 1-jei ILO-határozatra,

–  tekintettel az azbeszt felhasználásának biztonságáról szóló, 1989. június 16-i ILO-egyezményre

–  tekintettel a WHO azbesztről szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel a munkavállalók azbeszt elleni védelméről szóló 2003-as drezdai konferencián elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Közösségek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi cselekvési programjáról szóló, 1978. június 29-i tanácsi állásfoglalásra, különös tekintettel annak (4) bekezdésére(1),

–  tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (keretirányelv)(2),

–  tekintettel az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24-i 92/57/EGK tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a tagállamokhoz intézett, a foglalkozási megbetegedések európai ütemtervéről szóló, 1990. május 22-i 90/326/EGK bizottsági ajánlásra(5),

–  tekintettel „A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között” című bizottsági közleményre (COM(2007)0062),

–  tekintettel a Bizottság szolgálatainak „Az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007–2012 közötti európai stratégia középtávú értékelése” című, 2011. április 24-i munkadokumentumára (SEC(2011)0547),

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet a XVII. melléklet tekintetében” című, 2009. május 7-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007–2012 közötti európai stratégia középtávú értékeléséről szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottságának (Committee of Senior Labour Inspectors, SLIC) a 2006-os európai azbesztkampányról szóló jelentésére,

–  tekintettel a WHO „A betegségek elkerülése egészséges környezet teremtése révén: a legnagyobb közegészségügyi problémákat felvető vegyi anyagokat tekintve cselekvésre van szükség” című jelentésére(9),

–  tekintettel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC) „Arzén, fémek, szálak és por: az emberre nézve rákkeltő anyagok értékelése” című 100C. sz. monográfiájára (2012)(10),

–  tekintettel a Foglalkozás-egészségügyi Nemzetközi Bizottság (ICOH) „Globális azbeszttilalom és az azbeszt okozta megbetegedések felszámolása” című nyilatkozatára(11),

–  tekintettel a „Tájékoztatás a foglalkozási megbetegedésekről: útmutató a diagnózishoz” című 2009-es bizottsági dokumentumra(12),

–  tekintettel az Eurogip „Azbeszt okozta foglalkozási megbetegedések Európában: elismerés – adatok – egyedi rendszerek” című, 2006. áprilisi 24/E. sz. kutatási jelentésére(13),

–  tekintettel az Eurogip „A foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos költségek és finanszírozás Európában” című, 2004. augusztusi 08-E sz. jelentésére(14),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0025/2013),

A.  mivel az azbeszt minden fajtája veszélyes, továbbá az azbeszt veszélyes hatása dokumentált és jogszabályban rögzített; mivel az azbesztszálak belélegzésének legkárosabb egészségügyi hatásai a kitettséget követően évtizedek múlva jelentkeznek;

B.  mivel az Európai Bizottság által megbízott szakértői csoport már 1977-ben az alábbi következtetésre jutott: „Nem áll rendelkezésre elméleti bizonyíték a kitettség olyan küszöbértékére vonatkozóan, amely alatt nem fordul elő daganatos megbetegedés. Nem került sor az azbesztnek való kitettség biztonságos szintjének megállapítására”; mivel ezt a véleményt az évek során valamennyi releváns tudományos tanácsadó szerv megerősítette, és mivel a bíróságok általában véve elfogadják azt, hogy nem ismert az azbesztnek való kitettség olyan küszöbértéke, amely alatt megszűnik a kockázat;

C.  mivel az 1999/77/EK irányelv kimondja, hogy „még nem állapították meg azt a küszöbértéket, amely alatt a krizotil-azbeszt nem jelent rákkeltő kockázatot”, illetve hogy „az emberi egészség védelmének hatékony módja a krizotil-azbesztszálak és ilyen szálakat tartalmazó termékek használatának betiltása”;

D.  mivel a daganatos megbetegedések megnövekedett kockázatát figyelték meg az azbesztszálaknak – köztük a krizotilszálaknak – nagyon kis mértékben kitett népesség körében;

E.  mivel az azbeszthulladék hulladéklerakókban történő elhelyezése nem tűnik a legbiztonságosabb módszernek, amellyel végérvényesen megakadályozható az azbesztszálak környezetbe kerülése (különös tekintettel a levegőre és a felszín alatti vizekre), és mivel ebből kifolyólag jóval előnyösebb választást jelentenének az inertizáló üzemek;

F.  mivel az azbeszthulladék számára kialakított hulladéklerakók csupán átmeneti megoldást jelentenek a problémára, amellyel így a jövő nemzedékeinek kell majd megbirkózniuk, minthogy az azbesztszálak az idő előrehaladtával jóformán elpusztíthatatlanok;

G.  mivel az azbeszt használatának tilalma ellenére az még mindig megtalálható számos hajóban, vonatban, gépben, óvóhelyen, alagútban, tárnában, az állami és magánkézben lévő vízellátó hálózatok csővezetékeiben és főként épületekben, közöttük számos köz- és magánépületben;

H.  mivel a tilalom ellenére a jelenlegi piacfelügyelet nem tudja biztosítani az azbeszt európai piacokra való behozatalának megakadályozását;

I.  mivel sok tagállam nyújtott képzéseket az épületek lebontásában, építésében és karbantartásában részt vevő, illetve az azbeszttartalmú anyagok eltávolításával foglalkozó munkavállalók számára;

J.  mivel munkája során sok munkavállaló van kitéve azbesztnek, különösen a karbantartással és szennyeződésmentesítéssel foglalkozó ágazatokban;

K.  mivel a cél a munkahelyteremtés, valamint olyan munkahelyi körülmények biztosítása, amelyek előmozdítják az egyének egészségét és jólétét, közvetett úton pedig, munkájuk eredményeként a társadalmi haladást is;

L.  mivel a nem megfelelő munkahelyi egészségvédelem és biztonság problémája az emberi vonatkozásokon túl a gazdaságra nézve is ártalmas; konkrétabban szólva, a munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz fűződő problémák akadályozzák a növekedést és a versenyképességet, egyúttal pedig aránytalanul növelik a szociális biztonsági költségeket;

M.  mivel a felújítási vagy bontási munka végzésekor a fiatalabb munkavállalók és építőmunkások nem szükségszerűen ismerik fel az azbesztet az épületekben, különösen számos olyan tagállamban, ahol már régóta azbeszttilalom van érvényben;

N.  mivel az azbeszttartalmú anyagokat már eltávolították, beburkolták vagy betokozták, valamint számos vállalat és épülettulajdonos rendelkezik olyan dokumentumokkal, amelyek pontosan felsorolják azokat a helyeket, ahonnan az azbesztet már eltávolították;

O.  mivel az azbeszttartalmú anyagok épületekből való eltávolítása – különösen a gazdaságilag kevésbé fejlett tagállamokban és a vidéki térségekben – pénzügyi terhet ró az épülettulajdonosokra, így tehát annak továbbra is aktív támogatásban kell részesülnie nemzeti és uniós szinten egyaránt;

P.  mivel az azbeszttartalmú anyagok élettartama jellemzően 30 és 50 év között van; mivel ez a felújítási és építési projektek növekedéséhez, következésképpen pedig a veszélynek kitett dolgozók számának emelkedéséhez fog vezetni;

Q.  mivel az azbesztre vonatkozó tagállami jogszabályok eredményes alkalmazását gátolja az azbeszttartalmú anyagok létezésével és az ehhez tapadó kockázatokkal kapcsolatos ismeretek hiánya, valamint hogy az építőmunkások és karbantartók nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel és képesítéssel – még azok az építőipari munkavállalók sem, akik esetében előfordulhat, hogy azbeszttel érintkeznek;

R.  mivel a helyi közösségek nem rendelkeznek szakértelemmel, és komoly hiányosságaik vannak a megelőzési, felügyeleti és végrehajtási feladatok ellátása terén, amelyek gyakran túlságosan széttagoltak;

S.  mivel az azbeszttartalmú anyagok helye gyakran rejtett és/vagy ismeretlen, és az idő múlásával az elhelyezésükkel kapcsolatos meglévő ismeretek is rohamosan csökkennek;

T.  mivel az épületek, hajók, vonatok, gépek, óvóhelyek, alagutak, tárnák, az állami és magánkézben lévő vízellátó hálózatok csővezetékei és a hulladéklerakók azbeszttartalmával kapcsolatos kötelező ellenőrzés szilárd alapot és kellő információt kínál az azbeszt eltávolítására irányuló nemzeti, regionális és európai programok számára;

U.  mivel az EU nagyra törő energiahatékonysági politikát határozott meg, valamint a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvnek köszönhetően várhatóan minden tagállamban hosszú távú stratégiát vezetnek be az épületek felújítására vonatkozóan, azonban ehhez a politikához nem társulnak az azbeszt eltávolítására irányuló stratégiák;

V.  mivel kétséges, hogy egyes épületek tartalmaznak-e azbesztet, vagy azokban betokozták-e, illetve azokból eltávolították-e az azbesztet, ez ahhoz vezet, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között konfliktus léphet fel, és mivel az azbeszt jelenlétéről szerzett előzetes ismeretek sokkal biztonságosabb munkakörülményeket teremtenek, különösen a felújítási munkáknál;

W.  mivel a 92/57/EGK irányelvvel(15) összhangban, veszélyes helyzetben a létesítményekben lehetővé kell tenni, hogy a munkaruhákat az utcai ruhától, valamint személyes tárgyaktól elkülönítve tárolhassák;

X.  mivel az azbeszttartalmú anyagok beburkolása vagy betokozása csak abban az esetben megengedett, ha az anyagokat megfelelő figyelmeztetéssel látták el;

Y.  mivel három tagállamban még mindig engedélyezett az azbesztszálak alkalmazása az elektrolízishez használt cellákban annak ellenére, hogy alternatív technológiák állnak rendelkezésre, és azokat már sikeresen alkalmazták más országokban;

Z.  mivel még mindig elfogadhatatlanul nagy különbségek vannak az azbeszt okozta foglalkozási megbetegedések elismerésére irányuló tagállami ütemtervek között;

AA.  mivel az áldozatok kezelése tekintetében az egyik legnagyobb akadályt az jelenti, hogy az azbeszt okozta megbetegedésekről nem készül teljes körű jelentés;

AB.  mivel az azbesztnek kitett munkavállalókat érintő nemzeti egészségügyi felülvizsgálati programok terén jelentős eltérések mutatkoznak az EU-n belül, különösen a foglalkoztatás utáni orvosi ellenőrzés tekintetében;

AC.  mivel az azbesztnek való kitettség a teljes lakosságot fenyegeti, valamint érzékelhetően megbetegedésekhez vezet(16);

AD.  mivel az WHO becslései szerint az azbeszt okozta megbetegedések száma az EU-ban évente 20 000 és 30 000 között mozog, és még nem érte el a maximumértéket;

AE.  mivel a nagyon hosszú lappangási idő, illetve az orvosi személyzet ezzel kapcsolatos hiányos ismeretei miatt az áldozatok gyakran nem kapnak kellő időben nyújtott és megfelelő támogatást az egészségügyi szolgáltatók részéről;

AF.  mivel Lengyelország az egyetlen olyan tagállam, amely cselekvési tervet fogadott el az ország azbesztmentesítésére;

AG.  mivel sok tagállamban csökkentik a munkaügyi ellenőrzéseket, és mivel a szabályozás fokozott felszámolásának irányába való elmozdulás növeli az azbeszttel járó kockázatokat;

AH.  mivel sok építőmunkás és épülettulajdonos továbbra is védtelen az azbesztnek való nagy kitettséggel szemben;

AI.  mivel még a tilalom ellenére is több millió tonna azbeszt marad az épületekben, és nincs olyan nyilvántartás, hogy hol található még azbeszt, illetve mennyi azbesztet kell még eltávolítani;

AJ.  mivel az új jogalkotási javaslatoknak figyelembe kell venniük a hatályos nemzeti és európai szintű jogszabályokat, és azokat lehetséges hatásaik részletes értékelésének, valamint költség-haszon elemzésnek kell megelőznie;

Az azbeszt szűrése és nyilvántartása

1.  felszólítja az EU-t egy azbesztszűrési modell kidolgozására, bevezetésére és támogatására a 2009/148/EK irányelv 11. cikkével összhangban, valamint indítványozza, hogy az EU kérje fel a kereskedelmi és középületek tulajdonosait arra, hogy:

Képesítések és képzések biztosítása

15.  kéri az EU-t, hogy a tagállamokkal közösen állítson fel egy munkacsoportot, amelynek feladata az azbeszttel kapcsolatos szakismeretekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása az általános mérnökök, az építészek és az azbeszt eltávolításával foglalkozó, nyilvántartásba vett vállalatok munkavállalói számára, valamint hogy azbeszttel kapcsolatos képesítéseket kínáljon a többi olyan munkavállaló – például a hajóépítő iparban foglalkoztatottak vagy a mezőgazdasági termelők – továbbképzése tekintetében is, akik valószínűleg azbeszttel érintkezhetnek, különös hangsúlyt helyezve az azbeszt helyszíni eltávolításával megbízott személyekre, megerősítve képzésüket, védőfelszerelésüket és a tagállamok illetékes hatóságai által e személyek tevékenységeit illetően végzett ellenőrzést;

16.  felszólítja az EU-t, hogy a szociális partnerekkel és más érintett szereplőkkel közösen, a 2009/148/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban dolgozzon ki programokat és figyelemfelkeltő tevékenységeket az azbeszthez fűződő kockázatokkal, illetve az azbeszttartalmú anyagokkal valószínűleg érintkezésbe kerülő munkavállalók megfelelő továbbképzésének szükségességével kapcsolatban, továbbá fokozza az azbesztre vonatkozó hatályos jogszabályokról szóló tájékoztatást, és biztosítson gyakorlati útmutatást azok betartásához;

17.  hangsúlyozza, hogy minden olyan egyén esetében (munkáltatók, felügyelők, munkavállalók), aki tevékenysége során azbeszttel érintkezhet (vagy érintkezik), a képzésnek ki kell terjednie az alábbiakra: az azbeszt jellemzői és egészségre gyakorolt hatásai, a dohányzás szinergikus hatását is ideértve; az esetlegesen azbesztet tartalmazó anyagok és termékek típusa, illetve várható előfordulási helyük; miként befolyásolja az anyag állapota a szálak gyors felszabadulását, és mi a teendő olyan anyagokkal való érintkezés esetén, amelyek feltételezhetően azbesztet tartalmaznak;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen javaslatot egy külön irányelvre, amely minimumkövetelményeket határoz meg az építőmunkások és karbantartók, köztük építőipari vezetők és az esetlegesen azbeszttel érintkező építőipari szakemberek, valamint az azbeszttartalmú hulladékot ártalmatlanító hulladéktárolókban, illetve az azbeszttartalmú hulladék kezelésére, biztonságos eltávolítására és ártalmatlanítására szakosodott központokban dolgozók szakképzésére vonatkozóan, valamint hogy együttműködésével és más módon is támogassa a szociális partnereket és a többi érintett szereplőt a 2009/148/EK irányelv 14. cikke (2) bekezdésének jobb alkalmazásában, felkeltve a figyelmet a megfelelő továbbképzés szükségességére, továbbá információt és anyagokat bocsátva rendelkezésükre ennek biztosítása érdekében; Ilyen jellegű képzést rendszeres időközönként, illetve a munkavállalók számára térítésmentesen kell biztosítani;

19.  felszólítja az EU-t, hogy a SLIC-en és a nemzeti munkaügyi felügyelőségeken keresztül biztosítsa, hogy a munkaügyi felügyelők azbesztet tartalmazó anyagokkal kapcsolatos képzésben részesüljenek, a terepen dolgozó munkaügyi felügyelők részére pedig megfelelő védőfelszerelést kell biztosítani;

20.  felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az üzemi orvosok megfelelő képzéséről annak biztosítása érdekében, hogy tájékozottak legyenek az azbesztről, ezáltal pedig maguk is el tudják látni a szükséges információval a felügyeletük alá tartozó munkaállományt;

Azbeszteltávolítási programok kidolgozása

21.  arra ösztönzi az EU-t, hogy a szociális partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel európai, nemzeti és regionális szinten együttműködve dolgozzanak ki és egymással osszanak meg az azbeszt eltávolítására és kezelésére irányuló cselekvési terveket. E tervek a következőkre terjednek ki: jogalkotási javaslatok; oktatás és tájékoztatás; közalkalmazottak képzése; nemzeti és nemzetközi képzések; az azbeszt eltávolításának finanszírozására szolgáló programok; az azbeszt és az azbeszttartalmú termékek közterületi eszközökből és volt azbesztgyárak területéről való eltávolításához kapcsolódó figyelemfelkeltő tevékenységek (többek között az épületekből történő azbeszteltávolítás során is); a helyiségek megtisztítása, valamint az azbeszt és az azbesztet tartalmazó törmelékek megsemmisítésére szolgáló létesítmények építése; a hatályos jogszabályi követelmények hatékonyságának nyomon követése, a veszélyeztetett személyzet kitettségének értékelése, valamint egészségvédelem;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az azbeszt lehető legrövidebb időn belül történő kivonására;

23.  hangsúlyozza, hogy az azbeszttartalmú anyagok közelében dolgozó munkavállalók számára a biztonságos munkaeljárásokat kell kidolgozni, egyéni védőfelszerelések megfelelő használatát is ideértve;

24.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen kutatásokat az azbesztszálakra vonatkozó jelenlegi határérték felülvizsgálata érdekében; a határérték csökkentését és a ténylegesen megállapított értéket szilárd tudományos bizonyítékokra kell alapozni;

25.  sürgeti az Uniót, hogy a fáziskontraszt-optikai mikroszkópos módszert (PCOM) váltsa fel transzmissziós elektronmikroszkópiával (TEM), amely pontosabb, és lehetővé teszi a könnyű részecskék hatékonyabb feltárását;

26.  felszólítja az EU-t, hogy a WHO által meghatározott elvek alapján készítsen egy ütemtervet az azbesztmentes munkahelyek és az azbesztmentes környezet megteremtésére vonatkozóan(17);

27.  felszólítja az EU-t, hogy a SLIC-en és a nemzeti munkaügyi felügyelőségeken keresztül biztosítsa az azbeszttel kapcsolatos uniós és nemzeti rendelkezések maradéktalan végrehajtását;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy a következő, 2014–2020 közötti közösségi egészségügyi és biztonsági stratégiába építsen be egy azbesztre vonatkozó összehangolt stratégiát, valamint lássa el az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget hatékony eszközökkel a technikai, tudományos és gazdasági információk összegyűjtésének és terjesztésének javítása, valamint a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére szolgáló nemzeti politikák kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése érdekében;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse át az elektrolitikus berendezésekben használt krizotilmentes diafragmák kifejlesztése terén tett előrelépéseket, összhangban a REACH-rendelet XVII. mellékletének 6. részével, továbbá hogy biztosítsa az anyag helyettesítését még a 2009-ben megadott – 10 évre szóló – mentesség hatályának lejárta előtt;

30.  felszólítja az Uniót, hogy erősítse meg az azbesztet helyettesítő termékek előzetes értékelését;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az elemi szálak levegőben való újbóli szuszpendálódásának megakadályozására és/vagy az azbeszt szálszerű kristályrácsainak megsemmisítésére irányuló kutatási és helyreállítási tevékenységeket;

32.  rámutat, hogy az azbeszthulladékok kezelésével kapcsolatban – az érintett lakosság beleegyezésével – ugyancsak intézkedéseket kell tenni a környezetbarát alternatívák kutatása és az ezeket használó technológiák előmozdítása és támogatása, valamint olyan eljárások biztosítása érdekében, mint az azbesztet tartalmazó hulladékok semlegesítése, az azbeszt aktív szálainak deaktiválása és a közegészségre ártalmatlan anyaggá történő átalakítása;

33.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az ellenőrzések megerősítésére, hogy valamennyi érintett felet – különösen a hulladéklerakókban található azbeszthulladék kezelésével foglalkozókat – a 2009/148/EK irányelvben előírt valamennyi egészségügyi rendelkezés betartására kötelezzék, továbbá hogy minden azbesztet tartalmazó hulladék – azbesztszál-tartalmától függetlenül – a felülvizsgált 2000/532/EK határozat szerint veszélyes hulladéknak minősüljön; hangsúlyozza, hogy a szóban forgó hulladékokat az 1999/31/EK irányelvnek megfelelően kifejezetten azbeszt kezelésére szolgáló veszélyeshulladék-lerakókban kell elhelyezni, vagy ha erre engedélyt adtak, kifejezetten az azbeszt kezelésére és semlegesítésére szolgáló telepeken kell feldolgozni, amiről az érintett lakosságot tájékoztatni kell.

Az azbeszt okozta megbetegedések elismerése

34.  elismeri, hogy a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó két ajánlásnak nem lett eredménye összehangolt nemzeti szabályok és eljárások bevezetése az azbeszt okozta megbetegedések azonosítása, bejelentése, elismerése és ellentételezése tekintetében, következésképpen a nemzeti rendszerek még mindig rendkívül nagy mértékben eltérnek egymástól;

35.  sürgeti a Bizottságot, hogy módosítsa a 2003/670/EK ajánlást annak érdekében, hogy az tükrözze az orvosi kutatás terén elért előrehaladást, valamint hogy a gége- és petefészekrákot vegye fel az ajánlásba az azbeszt okozta megbetegedések közé;

36.  sajnálatosnak tartja, hogy több tagállam nem bocsát rendelkezésre elegendő információt, ami akadályozza a mezotelióma-halandóság megfelelő bizonyossággal történő előrejelzését Európában; miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az azbeszttel kapcsolatos megbetegedések száma csak az Európai Unióban 20 000 és 30 000 közé tehető évente, valamint az Unióban 2030-ig várhatóan több mint 300 000 állampolgár fog meghalni a mezotelióma következtében; ebben az összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonít az azbeszttel kapcsolatos betegségek diagnosztizálásához kapcsolódó, az állampolgároknak nyújtott tájékoztatás és képzés, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének;

37.  hangsúlyozza, hogy az azbeszttel kapcsolatos mindenféle megbetegedést, mint a tüdőrákot, a pleurális mezoteliómát – amelyet a levegőben lebegő azbesztszálak belélegzése okoz, amelyek elég vékonyak ahhoz, hogy elérjenek a tüdőhólyagocskákig, és elég hosszúak ahhoz, hogy meghaladják a makrofágok méretét, valamint különböző rákfajtákat, amelyeket nem csak levegőben szálló azbesztszál, hanem az azbesztcsöves vízvezetékek esetében az azbesztszálat tartalmazó víz fogyasztása is okozhat – az emberi egészségre veszélyesként tartják számon, káros hatásai pedig több évtized elteltével jelentkezhetnek, és egyes esetekben csak több mint negyven év múlva;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy az azbeszttel kapcsolatos foglalkozási és nem foglalkozási betegségekre vonatkozó módszeres adatgyűjtés segítségével biztosítsák minden azbesztózis- és mezotelióma-eset, valamint a kapcsolódó megbetegedések nyilvántartásba vételét, a pleurális plakk azbeszttel kapcsolatos megbetegedésként való besorolását és hivatalos nyilvántartásba vételét, valamint külön erre a célra létrehozott megfigyelőközpontok segítségével az azbeszt jelenlétének megbízható feltérképezését; hangsúlyozza, hogy az említett uniós szintű nyilvántartásnak és térképnek tartalmaznia kell az azbesztet tartalmazó köz- és magánterületek pontos helyszíneit, valamint az azbeszthulladékot tartalmazó hulladéklerakók egyértelmű részleteit az ilyen anyagokat tartalmazó föld véletlen mozgatásának elkerülése, valamint a megelőző és helyreállító intézkedésekhez való hozzájárulás érdekében;

39.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak mennyiségi és minőségi kutatásokat a kizárólag az azbeszttel kapcsolatos kitettséggel összefüggő betegségek által sújtott európai közösségekben klinikai szinten megfigyelhető pszichológiai hatások mértékére és súlyosságára vonatkozóan(18);

40.  az azbeszt okozta foglalkozási megbetegedések elismerésére és ellentételezésére vonatkozóan közös megközelítés elfogadására szólítja fel a biztosítókat és a kártalanítási szervezeteket;

41.  felszólít az elismerési eljárások egyszerűsítésére és megkönnyítésére;

42.  felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszen elő javaslatot a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosítására vonatkozóan, a megelőzés és a diagnosztizálás terén bevált gyakorlatok előmozdítása és cseréje révén gondoskodva a rákkeltő anyagokkal való érintkezés kockázatának kitett munkavállalók egészségének védelméről és megóvásáról;

43.  felszólítja az EU-t, hogy biztosítsa az azbeszt okozta valamennyi megbetegedés, köztük a pleurális plakkok foglalkozási megbetegedésként történő elismerését;

44.  elismeri, hogy a hosszú lappangási idő miatt az azbeszt áldozatai gyakran nem tudják bizonyítani, hogy a foglalkozásuk kapcsán az azbesztnek való kitettség okozta a megbetegedést;

45.  felszólítja a tagállamokat, hogy az azbeszt áldozatait ne terheljék bizonyítási kötelezettséggel, hanem inkább tágabb jogokat biztosítsanak számukra a kártérítési igény benyújtására, miként azt a 2003/670/EK bizottsági ajánlás(19) is javasolja;

46.  felszólítja az EU-t, hogy ajánlja a tagállamoknak lépések megtételét annak biztosítására, hogy az azbeszt okozta megbetegedéseket minden esetben azonosítsák, jelentsék az illetékes hatóságok felé és szakértők kivizsgálják;

47.  felszólít a jogsértők eljárás alá vonására és szankcionálására, következésképpen pedig az ilyen intézkedések mindennemű, esetlegesen a nemzeti büntetőjogban rögzített akadályának feltárására és eltörlésére;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy az azbeszt okozta megbetegedések elismerésére vonatkozó nemzeti eljárások tekintetében terjessze a nemzeti irányelvekhez és gyakorlatokhoz kapcsolódó bevált gyakorlatokat;

49.  felszólítja a Bizottságot, hogy az orvosi személyzet számára az azbeszt okozta megbetegedések diagnosztizálása terén nyújtott képzés tekintetében támogassa a bevált gyakorlatok cseréjét;

50.  felszólítja az érintett uniós ügynökségeket, hogy – független orvosi és technikai szakértők segítségével – határozzák meg az annak alátámasztásához szükséges tudományos bizonyítékokat, hogy bizonyos munkakörülmények azbeszt okozta megbetegedéseket idéztek elő;

Az azbeszt áldozatainak csoportjai részére nyújtott támogatás

51.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogasson olyan konferenciákat, amelyek lehetővé teszik szakszerű tanácsadás és egyéb támogatás nyújtását az azbeszt áldozatainak csoportjai számára;

52.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az azbeszt áldozatainak uniós hálózatát;

A globális azbeszttilalomra vonatkozó stratégiák

53.  kiemeli, hogy az expozíció forrására vagy az érintett személy alkalmazotti státuszára való tekintet nélkül az azbeszt összes Unión belüli áldozatának és hozzátartozóiknak joguk van gyors és megfelelő orvosi ellátást és pénzügyi támogatást kapni nemzeti egészségbiztosítási rendszerüktől;

54.  felszólítja az EU-t, hogy nemzetközi szervezetekkel együttműködve elsőként vezessen be olyan eszközöket, amelyek az azbeszt piacát mérgező anyaggal való kereskedelemnek nyilvánítják;

55.  általánosabb értelemben felszólít arra, hogy a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának koncepcióját vegyék figyelembe a nemzeti jogban, valamint arra is, hogy az teljesítési kötelezettséget vonjon maga után a munkáltatókra nézve, a 89/391/EGK irányelvvel összefüggésben;

56.  felszólítja az EU-t, hogy legfőbb feladatának a krizotil rotterdami egyezmény III. mellékletében való felsorolását tekintse;

57.  felszólítja az EU-t, hogy kereskedelmi egyezményeket megvitató fórumokon – és különösen a WTO keretében – foglalkozzon az azbeszt fejlődő országokba irányuló elfogadhatatlan mértékű dömpingjével, valamint gyakoroljon diplomáciai és pénzügyi nyomást az azbesztet exportáló országokra, hogy számolják fel az azbesztbányászatra épülő iparágaikat és hagyjanak fel az azbesztet tartalmazó, leselejtezendő hajók exportálásának illegális és tisztességtelen gyakorlatával;

58.  felszólítja az Uniót, hogy az Egészségügyi Világszervezettel, harmadik országokkal és más nemzetközi szervezetekkel együttműködve világszerte mozdítsa elő a munkahelyi egészségvédelem és biztonság magas szintjét, például az azbeszthez köthető problémák azonosításával és az egészségvédelmet elősegítő megoldások ösztönzésével;

59.  felszólítja az EU-t, hogy fejlesszen ki azbesztmentes technológiákat, illetve támogassa e technológiák és az azbeszttel kapcsolatos ismeretek fejlődő országokba irányuló kivitelét;

60.  elítéli a világ azbesztiparába történő európai pénzügyi befektetéseket;

61.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós felségvizeken áthaladó, azbesztet szállító hajók ne köthessenek ki, illetve ne használhassanak kikötői létesítményeket és átmeneti tárolókat az Unió területén;

o
o   o

62.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) „Megelőző és védelmi intézkedések kialakítása a rákkeltő hatásúnak minősülő anyagokra vonatkozóan, a kitettségi szintek, a mintavételi követelmények és a mérési módszerek, illetve a megfelelő munkahelyi higiéniai feltételek meghatározásával, valamint – szükséges esetben – tilalmak megállapításával.” (2) HL L 183., 1989.6.29., 1. o. (3) HL L 245., 1992.8.26., 6. o. (4) HL L 330., 2009.12.16., 28. o. (5) HL L 160., 1990.6.26., 39. o. (6) HL C 41. E, 2009.2.19., 14. o. (7) HL C 212. E, 2010.8.5., 106. o. (8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0589. (9) http://www.who.int/ipcs/features/10chemicals_en.pdf (10) http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol100C/mono100C.pdf (11) http://www.icohweb.org/site_new/multimedia/news/pdf/ICOH%20Statement%20on%20global%20asbestos%20ban.pdf (12) http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=3155&langId=en (13) http://www.eurogip.fr/en/docs/EUROGIP-24E-AsbestosOccDiseases.pdf (14) http://www.europeanforum.org/pdf/Eurogip-08_E-cost.pdf (15) A 92/57/EGK irányelv: Melléklet, IV. RÉSZ: ÉPÍTKEZÉSEKEN KIALAKÍTOTT MUNKAHELYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK, 14.1.2.: Ha a körülmények úgy kívánják (pl. veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés), lehetővé kell tenni, hogy a munkaruhákat az utcai ruhától, valamint személyes tárgyaktól elkülönítve tárolhassák. (16) 18 hónapos vizsgálati időszakot követően egy parlamenti bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az azbeszt „egyaránt veszélyt jelent az azbesztágazatban dolgozókra és az azbesztnek más helyzetekben kitett egyénekre nézve” (Európai Parlament, 1978). (17) „Globális egészségügyi kockázatok: bizonyos súlyos kockázatoknak betudható halandóság és betegségteher” – http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/GlobalHealthRisks_report_full.pdf and http://www.who.int/ipcs/assessment/public_health/asbestos/en/ (18) A mezotelióma a betegeket és családtagjaikat – elsõsorban pszichológiai szempontból – rendkívül nehéz helyzet elé állítja. A Torinói Egyetem (A. Granieri professzor asszony) Casale Monferratóban folytatott kutatása rávilágított arra, hogy a mezoteliómában szenvedõ személyeket és családtagjaikat olyan különbözõ személyiségjegyek jellemzik, amelyek a poszttraumás stressz-zavar tudományos szakkifejezéssel (PTSD) írhatók le. (19) HL L 238., 2003.9.25., 28. o.