Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2542(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0095/2013

Viták :

Szavazatok :

PV 14/03/2013 - 8.8
CRE 14/03/2013 - 8.8

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0095

Elfogadott szövegek
PDF 238kWORD 31k
2013. március 14., Csütörtök - Strasbourg
Az egyiptomi helyzet
P7_TA(2013)0095RC-B7-0095/2013

Az Európai Parlament 2013. március 14-i állásfoglalása az egyiptomi helyzetről (2013/2542(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a legújabb egyiptomi fejleményekről szóló 2012. február 16-i állásfoglalására(1), valamint a Sínai-félszigeten folytatott emberkereskedelemről szóló 2012. március 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Egyiptomról és a Közel-Keletről folytatott 2012. június 12-i, 2012. július 4-i és 2012. december 12-i parlamenti vitáira,

–  tekintettel a Catherine Ashton főképviselő/alelnök és szóvivője által Egyiptomról tett 2012. évi nyilatkozatokra, különösen az egyiptomi elnökválasztásról szóló 2012. május 25-i, az egyiptomi szükségállapot feloldásáról szóló 2012. június 1-jei, az Egyiptomi Legfelsőbb Alkotmánybíróság ítéleteiről szóló 2012. június 15-i, az egyiptomi politikai helyzetről szóló 2012. június 20-i, a Mohamed Murszi egyiptomi elnökké választásáról szóló 2012. június 24-i, az új EU–Egyiptom munkacsoport felállításáról szóló 2012. szeptember 13-i, a nemzeti párbeszédre felszólító 2012. december 5-i, az egyiptomi népszavazásról szóló 2012. december 25-i és a Port Szaíd-i gyilkosságokról szóló 2013. január 25-i nyilatkozatra,

–  tekintettel a Tanács Egyiptomról szóló 2012. február 27-i, 2012. június 25-i, 2012. november 19-i és 2012. december 10-i, a 2013. január 31-i, „A fenntartható változás uniós támogatása az átalakulóban lévő társadalmakban” címmel megfogalmazott, valamint 2013. február 8-i, az arab tavaszról szóló következtetéseire,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitikai csomag (ENP-csomag) keretében Egyiptomról készített 2012. május 15-i eredményjelentésre,

–  tekintettel az EU–Egyiptom munkacsoport 2012. november 13–14-i ülésére és annak következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Unió és az Arab Liga közötti második külügyminiszteri találkozón kiadott 2012. november 13-i kairói nyilatkozatra,

–  tekintettel az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 270/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2012. november 26-i 1099/2012/EU tanácsi rendeletre,

–  tekintettel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által a Mohamed Murszi egyiptomi elnökkel 2012. szeptember 13-án és 2013. január 13-án megrendezett találkozók után tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel a Bizottság által „Az EU válasza az arab tavaszra: helyzetjelentés két év elteltével” címmel kiadott 2013. február 8-i memorandumra,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az alelnök/főképviselő által az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az új európai szomszédságpolitika megvalósításáról szóló 2012. május 15-i közös közleményre,

–  tekintettel az EU és Egyiptom közötti 2001. évi társulási megállapodásra, amely 2004. június 1-jén lépett hatályba, és amelyet megerősített a 2007. évi cselekvési terv és az európai szomszédságpolitika,

–  tekintettel Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosának az Egyiptomban elkövetett erőszakos cselekményekről szóló 2012. december 7-i, valamint a komoly párbeszéd megkezdésének és a túlzott erőszakkal való felhagyásnak a szükségességéről szóló 2013. január 29-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Michelle Bachelet, a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével foglalkozó ENSZ-szervezet (UN Women) ügyvezető igazgatójának 2013. január 31-i nyilatkozatára, amelyben mélységes aggodalmát fejezi ki az Egyiptomban, közterületeken, nők ellen elkövetett növekvő erőszak miatt,

–  tekintettel az 1966-ban aláírt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint az 1989-ben aláírt, a Gyermek Jogairól szóló Nemzetközi Egyezményre, amelyeknek Egyiptom részes fele,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Egyiptom az Európai Unió kulcsfontosságú partnere a Földközi-tenger déli térségében; mivel az egyiptomi politikai fejlemények jelentős következményekkel járnak a régió egészében és a régió határain túl;

B.  mivel a 2012 májusában és júniusában tartott elnökválasztást Mohamed Murszi nyerte a szavazatok 51,7%-ával és ezzel első alkalommal vált iszlamista jelölt választott államfővé az arab világban; mivel ez a szabad és tisztességes elnökválasztás mérföldkő volt a demokratikus átalakulás folyamatában;

C.  mivel 2012. június 14-én az Egyiptomi Legfelsőbb Alkotmánybíróság a 2012. évi parlamenti választásokat alkotmányellenesnek, a győztesek egyharmadát pedig törvénytelennek minősítette, továbbá megsemmisítette a politikai kizárásról szóló törvényt;

D.  mivel 2012. november 22-én, nyolc nappal az EU–Egyiptom munkacsoport találkozójának lezárását követően és egy nappal az Izrael és a Hamasz közötti tűzszünetről szóló – Egyiptom által tető alá hozott – megállapodás urán Murszi elnök alkotmányos nyilatkozatában egyebek mellett az elnöki hatalmat kivonta a bírósági ellenőrzés alól; mivel pár nappal később az elnök visszavonta ugyan a nyilatkozatot, de már egyre szélesebb körben került sor tüntetésekre;

E.  mivel különböző politikai szereplők és erők a nyomásgyakorlás, a támadások, a megfélemlítés és a beavatkozás eszközével élnek az igazságszolgáltatás intézményeivel és a bírákkal szemben Egyiptomban; mivel 2012 novemberében az Alkotmánybíróság felfüggesztette munkáját, mivel az államfőnek és szövetségeseinek támogatói megostromolták az épületet; mivel a főügyész 2012. októberi elbocsátása és utódjának kinevezése erőteljes bírálatot – és tüntetetéseket – váltott ki a bírák, az igazságügyi tisztviselők és mások körében; mivel az igazságszolgáltatásba való beavatkozás aláássa az egyiptomi lakosságnak a jogrendszer tisztességébe és pártatlanságába vetett bizalmát;

F.  mivel 2012. november 30-án az alkotmányozó gyűlés elfogadta az alkotmánytervezetet; mivel az alkotmánytervezetet 2012. december 15-én és 22-én 63,8%-os támogatással népszavazás útján elfogadták, ugyanakkor a részvétel csak 32,9%-os volt; mivel az alkotmányozási folyamat és az új alkotmány előre látható elfogadása a konszenzus megteremtése helyett tovább mélyítette az egyiptomi társadalmon belüli megosztottságot; mivel Egyiptomon belül és kívül sokan aggályaikat fejezték ki az új alkotmány különböző cikkei, többek között a saría hazai jogszabályokban betöltött szerepe, az igazságszolgáltatás függetlensége és a katonai bíróságok szerepe, az alapvető szabadságok és a nők jogai miatt;

G.  mivel 2013. április végére előrehozott parlamenti választásokat tűztek ki Egyiptomban; mivel az egyiptomi Legfelsőbb Választási Bizottság jóváhagyta, hogy négy nem kormányzati szervezet, továbbá az Európai Unió, az Arab Liga és az Afrikai Unió „szemtanúja legyen” a választásoknak; mivel 2013. február 18-án a Legfelsőbb Alkotmánybíróság e törvény több cikkét alkotmányellenesnek nyilvánította és felkérte a Súra Tanácsot, hogy módosítsa őket; mivel a szabad és tisztességes választások jogi garanciáinak hiánya miatt tiltakozó ellenzéki erők a Nemzeti Megmentési Front vezetésével bejelentették a közelgő parlamenti választások bojkottját; mivel 2013. március 7-én az Egyiptomi Választási Bizottság a kairói közigazgatási bíróságnak a közelgő parlamenti választások leállításáról szóló határozata nyomán felfüggesztette azokat, mivel a Súra Tanács a választási törvényt a módosítások végrehajtása után nem küldte vissza a Legfelsőbb Választási Bizottságnak végső felülvizsgálatra;

H.  mivel a tiltakozók és a biztonsági erők közötti, a január 25-i forradalom második évfordulójának előestéjén és az azt követő hetekben lezajlott, több tucat ember életét követelő zavargások, az Egyiptomban tapasztalható növekvő törvénytelenség, az egyiptomi gazdaság erős hanyatlása, valamint a halálos áldozatokat követelő 2012-es Port Szaíd-i szurkolói zavargásokban részt vevő polgári személyek ellen hozott több tucat halálos ítélet nyomán – és miután a katonaság figyelmeztetett az „állam összeomlására” – Murszi elnök számos egyiptomi városban szükségállapotot hirdetett ki; mivel 2013. január 30-án az ellenzék vezetői közösen sürgették Murszi elnököt, hogy vessen véget a tiltakozókkal szembeni erőszaknak, állítson fel nemzeti egységkormányt és indítson nemzeti párbeszédet, mert az az egyetlen eszköz a jelenlegi politikai és társadalmi megosztottság és feszültségek meghaladására; mivel Murszi elnök elutasította az egységkormány létrehozására irányuló felhívást; mivel 2013. február 26-án Murszi elnök nemzeti párbeszédet kezdeményezett, amelyet a vezető ellenzéki erők bojkottáltak;

I.  mivel 42 ember, köztük két rendőr veszítette életét az azt követő összecsapásokban, hogy 2013. január 26-án egy bíróság 21 Port Szaíd-i lakos halálra ítélését javasolta az egy évvel korábbi labdarúgó-mérkőzést követő öldöklés miatt; mivel 2013. március 9-én az ítéletet megerősítették, a további 52 vádlott ellen pedig ítéletet hoztak; mivel 2012. február 16-i állásfoglalásában az Európai Parlament kérte a tragédiához vezető események független kivizsgálását, továbbá felszólított a felelősök bíróság elé állítására; mivel az Európai Unió minden esetben és minden körülmények között ellenzi a halálbüntetés alkalmazását, és következetesen annak egyetemes eltörlésére szólít fel az emberi méltóság védelme érdekében;

J.  mivel a növekvő politikai feszültség tovább mélyítette az egyiptomi társadalom belső megosztottságát, és folyamatos utcai tiltakozásokhoz és erőszakos összecsapásokhoz vezet, melyek nyomán önkényes letartóztatásokra, megfélemlítésre, emberrablásokra és kínzásokra kerül sor; mivel a békés tüntetőkkel szemben a rendőri és biztonsági erők, valamint azonosítatlan csoportok által alkalmazott túlzott erő és gyilkos erőszak gyakran büntetlen marad; mivel a biztonságot és a közrendet mérséklettel, az emberi jogok és alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartásával kell fenntartani;

K.  mivel az egyiptomi közvélemény élesen bírálja a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó korlátozásokat; mivel a büntető törvénykönyv és az újonnan elfogadott alkotmány jelentősen korlátozhatja mind az online, mind az offline véleménynyilvánítás szabadságát; mivel a polgári és digitális szabadságjogok az egyetemes emberi jogok elősegítői mindenkor fenn kell tartani őket; mivel jelentős mértékben fokozódott az újságírókkal szembeni fizikai erőszak és zaklatás; mivel az elnök megsértése miatt több jogi eljárás indult az ellenzéki médiával szemben; mivel továbbra is büntetőeljárásokat indítanak – nevezetesen az ellenzéki médiában szereplő – újságírók és színészek, így például Gamal Fahmi, Basszem Júszef és Okasha Taufík ellen; mivel jelentések szerint 24 esetben került sor feljelentésre az elnök megsértése miatt; mivel Murszi elnök hivatalba lépése óta megnövekedett az istenkáromlási ügyek száma;

L.  mivel a nyilvános helyeken a békés tüntetéshez való jog védelméről szóló törvény tervezete súlyosan korlátozná a békés gyülekezéshez való jogot;

M.  mivel az egyiptomi nők különösen veszélyeztetett helyzetben vannak az átmenet jelenlegi időszakában; mivel egyiptomi és nemzetközi emberi jogi szervezetek beszámolói szerint a biztonsági erők gyakran folyamodnak erőszakhoz, szexuális agresszióhoz, szüzességi vizsgálatokhoz és a megalázó bánásmód egyéb formáihoz a tüntető nőkkel szemben, míg a nőjogi aktivisták fenyegetésekkel és zaklatással szembesülnek; mivel a nők jelentős visszalépést tapasztalnak a politikai részvétel terén; mivel a Nemzeti Nőtanács és a civil társadalmi szervezetek hallgatásuk miatt bírálták a hatóságokat, amelyek nem ítélik el a nők által elszenvedett erőszakot, negatív üzenetet közvetítve arról, hogy Egyiptom mennyire tartja tiszteletben a nők jogait;

N.  mivel az egyiptomi civil társadalom és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek működésük során egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, és jelentős nehézségekkel szembesülnek Egyiptomban; mivel a polgári egyesületekről és alapítványokról szóló törvény több tervezete aggodalmat keltett a civil társadalmi aktivisták és szervezetek körében, mivel szigorúan korlátoznák a nem kormányzati szervezetek – főként külföldi forrásokból való – finanszírozását, lehetővé tenné hatóságok általi beható ellenőrzésüket és korlátokat állítana valamennyi társadalmi tevékenység és szervezet elé; mivel ugyancsak korlátoznák az Egyiptomban tett tényfeltáró látogatásokat és egyéb feltétlenül szükséges tevékenységeket, ezzel gyakorlatilag gátat emelve a civil társadalmi szervezetek munkavégzése elé;

O.  mivel az EU Egyiptom első számú gazdasági partnere és a külföldi beruházások és a fejlesztési együttműködés fő forrása; mivel 2012. november 13–14-én, Kairóban a főképviselő/alelnök és Kamel Amr egyiptomi külügyminiszter társelnökletével összeült az EU–Egyiptom munkacsoport, és jelentős gazdasági és politikai támogatáscsomagban egyezett meg a folyamatban lévő egyiptomi átmenet elősegítésére, melynek keretében összesen közel 5 milliárd eurót biztosítanak 2012 és 2013 során hitelek és támogatások formájában; mivel a pénzügyi támogatás részben az Egyiptom és a Nemzetközi Valutaalap közötti megállapodás véglegesítésétől, valamint az emberi jogokkal, a demokráciával és a gazdasági kormányzással kapcsolatos feltételektől függ; mivel e kötelezettségvállalások betartása és az uniós támogatás folyósításának felgyorsítása döntő fontosságú Egyiptom számára;

P.  mivel a munkacsoport hangsúlyozta az emberi jogok (többek között a nők jogai és a nők valamennyi területen történő felemelése érdekében a nemek közötti egyenlőség), a szólás- és gyülekezési szabadság, valamint a vallás vagy a meggyőződés szabadsága tiszteletben tartása iránti elkötelezettségét, és elítélte a vallási gyűlölet, intolerancia, ellenségeskedés vagy erőszak szításának valamennyi formáját;

Q.  mivel az európai szomszédságpolitika, valamint az emberi jogok, kiváltképp a nőjogok terén végrehajtott reformok sikere azon múlik, hogy a civil társadalom mennyire vesz részt a lényeges szakpolitikák végrehajtásában;

R.  mivel az egyiptomi gazdaság súlyos helyzetben van, a devizatartalékok szintje alacsony, az egyiptomi font árfolyama pedig a 2004 óta a legalacsonyabb szintre esett; mivel az ország gazdasági helyzetének javulása a hosszú távú politikai és társadalmi stabilitástól függ; mivel Egyiptom kritikus átmeneti időszakon megy keresztül, és a demokráciába való átmenet során jelentős kihívásokkal és nehézségekkel szembesül; mivel az átmenetnek a társadalmi igazságosság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a jogállamiság és a jó kormányzás alapértékein kell alapulnia;

S.  mivel az előző rezsim által ellopott vagyon visszaszolgáltatása gazdasági jelentőségén túlmenően hozzájárulhat az Egyiptom népével szembeni igazságtételhez és elszámoltatáshoz is, ezért nagy szimbolikus fontossággal bíró, jelentős politikai kérdés az EU és Egyiptom viszonyában; mivel 2011 márciusa óta az egyiptomi állami pénzek eltulajdonításáért felelős 19 személy, köztük Mubarak volt elnök Unióban fellelhető vagyonát fagyasztották be; mivel a Tanács 2012. november 26-án új rendeletet fogadott el, amely ezen eltulajdonított vagyon visszaszerzésének megkönnyítésére irányul; mivel a munkacsoport megállapodott abban, hogy három hónapon belül véglegesíti azt a menetrendet, amely egy Európai Külügyi Szolgálat által koordinált vagyon-visszaszerzési csoport felállítását is tartalmazhatja;

1.  kifejezi szolidaritását az egyiptomi néppel az ország demokratikus átalakulásának e kulcsfontosságú időszakában; felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartását, ideértve a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát, a sajtó- és médiaszabadságot, a nők jogait, a vallási, lelkiismereti és gondolatszabadságot, a kisebbségek védelmét és a nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni harcot is, valamint hogy biztosítsák a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a büntetlenség elleni küzdelmet és a szabályszerű bírósági eljárásokat, mivel ezek egy szabad és demokratikus társadalom elengedhetetlen elemei;

2.  mély aggodalmát fejezi ki az egyiptomi társadalmon belüli fokozódó belső polarizálódás és a folytatódó erőszakos incidensek miatt; emlékezteti az egyiptomi állami hatóságokat és biztonsági erőket az ország biztonságának és rendjének helyreállítására és biztosítására vonatkozó kötelességükre; sürgeti valamennyi politikai szereplőt, hogy a további erőszak elkerülése céljából az ország érdekében tanúsítsanak önmérsékletet; kéri a gyilkosságok, kínzások, a békés tüntetőkkel – különösen pedig a nőkkel – szembeni megalázó bánásmód és zaklatás eseteinek komoly, pártatlan és átlátható kivizsgálását és a felelősök bíróság elé állítását; sürgeti a hatóságokat, hogy a nemzetközi normákkal szoros összhangban lépjenek fel; legmélyebb sajnálatának ad hangot a közelmúltbeli összecsapások során bekövetkezett jelentős számú haláleset és számtalan sérülés miatt, valamint részvétét fejezi ki az áldozatok családjának;

3.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EU határozottan és elvi alapon elutasítja a halálbüntetést, és kéri, hogy vezessenek be teljes moratóriumot a halálos ítéletek végrehajtásának vonatkozásában Egyiptomban; sürgeti Egyiptomot, hogy ratifikálja a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló 1966-os második fakultatív jegyzőkönyvét; kéri az Al-Maszri labdarúgóklub 21 szurkolójára 2013. január 26-án kirótt halálos ítéletek átváltoztatását;

4.  tudomásul veszi az egyiptomi választási bizottságnak a soron következő parlamenti választások leállítására vonatkozó határozatát, és felhívja az egyiptomi kormányt, hogy ezt az időszakot használja ki egy konszenzuson és közös felelősségvállaláson alapuló inkluzív politikai folyamat létrehozására az összes demokratikus politikai erő érdemi részvételével folytatott őszinte nemzeti párbeszéd révén; felszólítja valamennyi politikai erőt Egyiptomban, hogy működjenek együtt e cél érdekében; arra ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák és segítsék az egyiptomi hatóságokat, politikai pártokat és a civil társadalmat az e cél elérését szolgáló erőfeszítésekben; a választások elmaradása ellenére üdvözli az egyiptomi hatóságok Uniónak szóló meghívását a közelgő parlamenti választások nyomon követésére; megismétli a teljes körű választási megfigyelő küldöttség lehetőségére vonatkozó felajánlását;

5.  riasztónak tartja a nőkkel – különösen a tüntető nőkkel és a nőjogi aktivistákkal – szembeni erőszak fokozódását, és azt, hogy a hatóságok nem akadályozzák meg és ítélik el ezt az erőszakot, illetve nem vonják felelősségre annak elkövetőit; felszólítja Murszi elnököt, továbbá a kormányzó és az ellenzéki pártokat, hogy vállaljanak határozott politikai vezető szerepet a nemi alapú erőszak leküzdése érdekében, és biztosítsák a nők ellen irányuló szemérem elleni erőszak és szexuális zaklatás valamennyi esetének tényleges kivizsgálását, bíróság elé állítva az elkövetőket, és biztosítva, hogy az áldozatok megfelelő jóvátételben részesüljenek; sürgeti Murszi elnököt, hogy kezelje a nők ellen irányuló állandósult erőszakot és megkülönböztetést a nőjogi aktivisták által javasolt, zaklatás elleni jogszabály elfogadása révén; felszólítja az egyiptomi hatóságokat a nőkkel szembeni erőszak és agresszió valamennyi formájának elítélésére; sürgeti a kormányt, hogy a jelenlegi negatív tendenciák visszafordításával mozdítsa elő és támogassa a nők politikai részvételét;

6.  felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy reformálják meg a rendőrséget és a biztonsági erőket, töröljenek el minden olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi a korlátlan erőszak civilekkel szembeni alkalmazását a rendőrség és a biztonsági erők számára; hangsúlyozza, hogy a civil társadalommal folytatott párbeszéd és egyeztetés mellett megfelelő jogi keretet kell kidolgozni a békés tüntetéshez és a békés gyülekezéshez való jog biztosítására és annak lehetővé tételére, hogy a civil társadalmi szervezetek indokolatlan korlátozások nélkül, külföldi forrásokat igénybe véve működhessenek;

7.  teljes mértékben támogatja a civil társadalmi szervezetek elkötelezettségét és a béke, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében általuk végzett magas színvonalú munkát, és felszólít a szakszervezetek és az újságírók ellen irányuló mindennemű nyomásgyakorlás, megfélemlítés vagy zaklatás azonnali megszüntetésére;

8.  aggódik az egyiptomi igazságszolgáltatás helyzete miatt; felhívja az egyiptomi kormányt és az ország politikai erőit, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben, támogassák és mozdítsák elő az igazságszolgáltatási intézmények függetlenségét és integritását Egyiptomban; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformját a büntetlenség és a kínzások felszámolását és az emberi jogok védelmét szolgáló megfelelő jogi keret biztosítása érdekében; ösztönzi az egyiptomi hatóságokat, hogy kezdeményezzenek valódi átmeneti igazságszolgáltatási folyamatot a 2011-es forradalom előtt, közben és után elkövetett emberi jogi jogsértésekkel való elszámoltathatóság biztosítása érdekében;

9.  aggodalmát fejezi ki a vallás, a lelkiismeret és a meggyőződés szabadságára vonatkozó korlátozások miatt; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy 2013. február 18-án létrejött az ország öt legnagyobb keresztény felekezetét tömörítő Egyiptomi Egyházak Tanácsa, amelynek megbízatása a muzulmán–keresztény párbeszéd előmozdítására is kiterjed; véleménye szerint erőfeszítéseket kell tenni az egyiptomi keresztények körében megindult kivándorlási hullám visszafordítására, mert az amellett, hogy veszélyezteti Egyiptom egyik legrégebbi közösségének fennmaradását, a képzett szakemberek országból való távozása révén kárt okoz az egyiptomi gazdaságnak is;

10.  felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy írják alá és ratifikálják a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB) létrehozó Római Statútumot, és tartózkodjanak olyan államfők meghívásától, akik ellen az NBB elfogatóparancsot adott ki;

11.  határozottan támogatja Egyiptomban a demokrácia, a jogállamiság és a társadalmi igazságosság felé vezető reformokat, az egyiptomi nép kifejezett igényeinek megfelelően; újólag felszólít a szükségállapot egész országra vonatkozó teljes feloldása lehetőségének értékelésére; felszólít arra, hogy azonnali hatállyal vessenek véget a civilek ellen katonai bíróságokon indított eljárásoknak;

12.  ismételten kifejezi aggodalmát a folytatódó embercsempészet és emberkereskedelem, valamint az országban tartózkodó jogellenes bevándorlók helyzete miatt, különösen a Sínai-félszigeten; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy fokozzák tovább e kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseiket, nem utolsósorban azáltal, hogy maradéktalanul végrehajtják a menekültekre vonatkozó nemzeti jogszabályokat, és engedélyezik az ENSZ-ügynökségek és az emberi jogi szervezetek számára, hogy szabadon találkozhassanak az érintett személyekkel a Sínai-félszigeten;

13.  mélységes aggodalmát fejezi ki Egyiptom gazdasági helyzetének rohamos romlása és az IMF-fel kötendő hitelmegállapodásra irányuló tárgyalások elhúzódása miatt; üdvözli, hogy a kormány újabb erőfeszítéseket tesz e tárgyalások folytatására; ösztönzi az EU és Egyiptom közötti gazdasági együttműködés fejlesztését a gazdasági reformról folytatott megerősített kétoldalú párbeszéd révén, ami fontos lépés a befektetők bizalmának megerősítése felé;

14.  sürgeti a főképviselőt/alelnököt és a Bizottságot, hogy a felülvizsgált európai szomszédságpolitika sarokköveként az EU és az egyiptomi kormány közötti viszonyban – anélkül, hogy ez negatív hatással lenne az ország lakosságának életkörülményeire – következetesebben és gyakorlatibb módon fejlesszék tovább a „többért többet” elvet, külön hangsúlyt helyezve a civil társadalomra, a nők jogaira és a kisebbségi jogokra, és határozzanak meg egyértelmű feltételeket és mutatókat arra az esetre, ha az egyiptomi kormány esetleg letérne a demokratikus reformok és az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása útjáról;

15.  sürgeti a főképviselőt/alelnököt, hogy kérje számon az egyiptomi hatóságokon és Murszi elnökön az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása tekintetében vállalt kötelezettségeket; felhívja az Uniót, hogy ne nyújtson semmiféle költségvetési támogatást az egyiptomi hatóságok számára, amennyiben nem tapasztalható jelentős előrelépés az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokratikus kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartása terén;

16.  teljes körű támogatásáról biztosítja az EU és Egyiptom közötti fokozott együttműködést, történjen az a társulási megállapodás és a hozzá kapcsolódó akciótervek, az EU–Egyiptom munkacsoport munkájának folytatása, rendszeres emberi jogi párbeszédek, megerősített üzleti együttműködés, az egyiptomiak (főleg a diákok) EU-ba irányuló mobilitásának fokozása, egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás vagy egy jövőbeli piaci integráció keretében;

17.  sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy tegyenek további jelentős erőfeszítéseket az előző rezsim által eltulajdonított vagyon egyiptomi nép részére történő visszaszolgáltatásának megkönnyítése érdekében; ezzel összefüggésben kéri egy tagállamokból és más európai országokból származó nyomozókból, jogászokból és ügyészekből álló csoport EU általi létrehozását, amely jogi támogatást és segítséget nyújt az egyiptomi hatóságoknak ebben a folyamatban;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/az Európai Bizottság alelnökének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, valamint az egyiptomi hatóságoknak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0064.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0092.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat