Index 
Elfogadott szövegek
2013. január 16., Szerda - Strasbourg
A veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása és címkézése ***I
 A földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázása ***I
 A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadása ***
 Államháztartás a GMU-ban - 2011 és 2012
 A hitelminősítő intézetek ***I
 Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és alternatívbefektetésialap-kezelők ***I
 A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv ***I
 A Parlament eljárási szabályzatának a közfelkiáltással megválasztott alelnökök rangsora tekintetében történő módosítása
 Ifjúsági garancia
 Az uniós kohéziós politika szerepe Európa új energiapolitikájának végrehajtásában
 A stabilitási kötvények bevezetésének megvalósíthatósága

A veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása és címkézése ***I
PDF 974kWORD 188k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2013. január 16-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes készítmények osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2012)0008 – C7-0021/2012 – 2012/0007(COD))
P7_TA(2013)0008A7-0391/2012

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0008),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0021/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2012. november 9-i levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0391/2012),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelemmel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásaira;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. január 16-án került elfogadásra a veszélyes készítmények osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

P7_TC1-COD(2012)0007


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak  114.  cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(5) több alkalommal jelentősen módosították(6). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

(2)  A veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó tagállami szabályok közelítése elengedhetetlen az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a belső piac működéséhez.

(3)  A tagállamok azon intézkedéseinek, amelyek a belső piac működésére vonatkozó rendelkezéseik közelítésére irányulnak – amennyiben azok az ember és a környezet egészségét, biztonságát és védelmét érintik – a védelem magas szintjén  kell  alapulniuk. Ezen irányelvnek egyúttal biztosítania  kell  a lakosság, és különösen azon személyek védelmét, akik munkájuk vagy szabadidős tevékenységük gyakorlása során kapcsolatba kerülnek a veszélyes készítményekkel, csakúgy, mint a fogyasztók és a környezet védelmét.

(4)  A tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban a kísérleti célokra használt állatok számát a lehető legkisebbre kell csökkenteni.  Ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy – amennyiben lehetséges – az irányelv értelmében vett eljárás (amely az irányelv meghatározása szerint: állatok kísérleti vagy egyéb tudományos – ismert vagy ismeretlen kimenetelű – célra vagy oktatási célra történő, olyan invazív vagy nem invazív felhasználása, amely az állatok számára a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal azonos vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást okozhat) helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát alkalmazzanak . Ezért ezen irányelv a toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságok értékelésének eredményeit csak akkor használja fel, amennyiben e tulajdonságok már ismertek, és nem köteleznek újabb állatokon folytatandó kísérletekre.

(5)  Bár a lőszerekre ezen irányelv nem vonatkozik, a robbanó vagy pirotechnikai hatás bemutatása céljából forgalmazott robbanószerek kémiai összetételük folytán veszélyt jelenthetnek az egészségre. Az átlátható tájékoztatási eljárás részeként ezen  irányelvvel  összhangban szükséges ezeket is megfelelően osztályozni és  a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) összhangban  biztonsági adatlappal ellátni, továbbá a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályokkal összhangban megfelelően címkézni.

(6)  A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9)  és a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) az ezen irányelvben szereplő vegyi készítményekre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétben minden egyes termékre olyan engedélyezési eljárást ír elő, amely egy, a kérelmező által benyújtott dosszién és az egyes tagállamok illetékes hatósága által elvégzett értékelésen alapul. Ezen engedélyezési eljárás kiterjed a termékek osztályozásának, csomagolásának és címkézésének forgalomba hozatal előtti ellenőrzésére. Egy világos és átlátható tájékoztatási folyamat részeként indokolt a növényvédő szerek  és a biocid termékek osztályozása és címkézése ezen irányelvvel összhangban, továbbá indokolt használati utasítások adása az  1107/2009/EK rendelet és a 98/8/EK irányelv  keretében végzett értékelés eredményeivel összhangban, és annak érdekében, hogy a címkézés mind az ezen irányelvben, mind az  1107/2009/EK rendelet vagy a 98/8/EK  irányelvben előirányzott magas szintű védelemnek eleget tegyen. Mindezen túlmenően  a 1907/2006/EK rendelettel  összhangban, a növényvédő szerekről  és a biocid termékekről  biztonsági adatlapot kell készíteni.

(7)  A gáznemű formában forgalmazott termékekre térfogatszázalékban kifejezett koncentrációs határértékeket kell meghatározni.

(8)  Szükséges annak meghatározása, hogy mely, emberekre vonatkozó tapasztalatok vehetők figyelembe egy készítmény egészséget veszélyeztető hatásainak értékelése során. Ha a klinikai vizsgálatok elfogadhatók, úgy ezeknek nyilvánvalóan összhangban kell lenniük a Helsinki Nyilatkozattal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyes klinikai gyakorlatra vonatkozó irányelveivel.

(9)  Mivel az anyagok és készítmények szállítói láncán belül a meglévő biztonsági adatlapot már most is kommunikációs eszközként használják, ezt  továbbfejlesztették  és az  1907/2006/EK  rendelet által létrehozott rendszer szerves részévé  tették, ebből az irányelvből el kell hagyni .

(10)  Az 1907/2006/EK rendelet, elfogadására tekintettel a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelvet(11)  kiigazították , és annak a vegyi anyagok bejelentésére és kockázatértékelésére vonatkozó szabályait  elhagyták. Ezt az irányelvet ennek megfelelően módosítani kell. 

(11)  A 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 2008. január 1-jei hatállyal törölte a 67/548/EGK rendelet V. mellékletét  , amely az anyagok és készítmények fizikai-kémiai tulajdonságainak, toxicitásának és ökotoxicitásának meghatározására állapít meg módszereket. Ezen irányelvben az arra a mellékletre történő hivatkozásokat ennek megfelelően módosítani kell. 

(12)  A 67/548/EGK irányelv alapján elvégzett munka és összegyűlt tapasztalatok – ideértve az irányelv I. mellékletében felsorolt, bizonyos anyagok osztályozását és címkézését is – teljes körű figyelembevétele érdekében valamennyi, már meglévő harmonizált osztályozást az új kritériumok alapján kell átalakítani új harmonizált osztályozássá. Továbbá, mivel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK(13) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása késleltetett és az ebből következő átmeneti időszakban a 67/548/EGK irányelv kritériumai szerinti harmonizált osztályozások érvényesek az anyagok és keverékek osztályozására, valamennyi már meglévő harmonizált osztályozásnak változtatás nélkül át kell kerülnie  azon  rendelet mellékletébe.  Azon  rendeletnek az osztályozások valamennyi jövőbeli harmonizálására való kiterjesztésével el kell kerülni egy adott anyagnak a már meglévő, valamint az új kritériumok szerinti harmonizált osztályozásából fakadó ellentmondásokat.

(13)  Azon készítmények esetében, amelyek egy vagy több olyan anyagból állnak, amelyeket a  1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 3. részének 3.2 táblázata  karcinogén, mutagén és/vagy reprodukciót károsító anyagként sorol be, a kockázat jellegére utaló tájékoztatást (R-mondatokat) feltüntető címke segítségével jelölni  kellett , hogy a készítmény – osztályozása alapján – az 1. vagy 2., és egyidejűleg azt is, hogy a 3. kategóriába tartozik. Mindkét R-mondat feltüntetése azonban ellentmondásosságot eredményez. Javasolt ezért a készítményeket csak a szigorúbb kategóriába besorolni, és ennek megfelelően címkézni.

(14)  A 2001/59/EK bizottsági irányelv(14)  módosította a 67/548/EGK irányelvben az R40 R-mondatra történő hivatkozásokat , amennyiben  az R40 R-mondatot  a 3. kategóriájú karcinogén anyagokra  alkalmazták . Következésképpen az R40 R-mondat régi szövege ezután R68-raként  változott , és azt a 3. kategóriájú mutagén és egyes nem halálos, visszafordíthatatlan hatású anyagokra  alkalmazták. Ebben az irányelvben a R40 R-mondatra történő hivatkozásokat ennek megfelelően módosítani kell. 

(15)  A  2001/59/EK irányelvvel módosított 67/548/EGK irányelv VI. melléklete  világos tanácsokat  ad  a maró hatású anyagok és készítmények osztályozására.  Ezért ebben az irányelvben a készítményeket osztályozni kell. 

(16)  Ismert, hogy bizonyos körülmények között a krómot (VI) tartalmazó cementkészítmények allergiás reakciókat válthatnak ki. E készítményeket  megfelelő  figyelmeztető jelzéssel  kell ellátni .

(17)  A 98/98/EK bizottsági  irányelvvel módosított 67/548/EGK irányelv(15) új kritériumokat és egy új R-mondatot (R67) ír elő azon gőzök tekintetében, amelyek álmosságot és szédülést okozhatnak.  A készítményeket ennek megfelelően kell osztályozni és címkézni .

(18)  A 67/548/EGK irányelvet hetedik alkalommal módosító 92/32/EGK irányelv(16) a és a 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő tizennyolcadik hozzáigazításáról szóló, z 1993. április 27-i 93/21/EGK bizottsági irányelv(17)  kritériumokat vezetett be a környezetre veszélyes készítmények osztályozására és címkézésére a címkén feltüntetendő megfelelő veszélyszimbólumokkal, veszélyjelekkel, kockázatra utaló mondatokkal és biztonsági útmutatásokkal.  uniós szintű intézkedések szükségesek  a készítmények osztályozásáról és címkézéséről azért, hogy számba vegyék e készítmények környezetre gyakorolt hatásait, és ezért vagy egy számítási módszerrel, vagy az ökotoxikológiai jellemzők meghatározott feltételek közötti vizsgálati módszerekkel történő meghatározásával  rendelkezni kell  egy módszerről egy adott készítmény környezeti veszélyeinek értékelésére.

(19)  A vízi környezetre nagyon mérgező („N” osztályozású) és az R50 vagy R50/53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagok esetében azokra, amelyeket az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 3. részének 3.2 táblázata felsorol, egyedi koncentráció-határértékek (specific concentration limits, SCLs) vonatkoznak annak érdekében, hogy ne nyíljon lehetőség az általuk jelentett veszélyt alábecsülni. Ez az intézkedés torzulást eredményez: míg az  azon mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó készítményekre egyedi koncentráció-határértékek vonatkoznak, addig az  azon  mellékletbe még fel nem vett, de ideiglenesen a 67/548/EGK irányelv 6. cikke alapján osztályozott és címkézett anyagokat tartalmazó készítményekre nem alkalmaznak egyedi koncentráció-határértékeket. Ezért biztosítani kell, hogy a vízi környezetre nagyon mérgező anyagokat tartalmazó készítmények mindegyikére azonos módon alkalmazzák az egyedi koncentráció-határértékeket.

(20)  A 2001/59/EK irányelv felülvizsgálta a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében ismertetett, az ózonlebontó anyagok osztályozására és címkézésére vonatkozó kritériumokat. A módosított III. melléklet jelenleg az R59 R-mondat és az „N” veszélyszimbólum együttes feltüntetését írja elő.  A készítményeket ennek megfelelően kell osztályozni és címkézni. 

(21)  A készítményeket alkotó bizonyos anyagok bizalmas kezelését szavatolni kell, ezért olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy ezen anyagokra bizalmas kezelést kérjen.

(22)  A veszélyes készítmények felhasználói számára a címke alapvető jelentőségű, amennyiben általa ismerhetik meg tömör formában a lényeges alapvető információkat. Ezt azonban ki kell egészíteni egy részletesebb, megkettőzött információs rendszerrel, amelynek egyik része  a 1907/2006/EK rendelet szerinti , a hivatásos felhasználók részére szolgáló biztonsági adatlap, másik része pedig a tagállamok által kijelölt szervek, amelyek kizárólag orvosi – mind gyógyító, mind megelőző – célból nyújtanak tájékoztatást.

(23)  A veszélyes készítmények bizonyos kategóriáit tartalmazó és a lakosság számára értékesített vagy hozzáférhető csomagolóeszközöket gyermekbiztos zárással és/vagy veszélyre utaló kitapintható jelképpel kell ellátni. Egyes készítmények, amelyek nem tartoznak ezen veszélyességi kategóriákba, összetételük folytán mégis veszélyt jelenthetnek a gyermekekre. Az ilyen készítményeket ezért gyermekbiztos zárással kell ellátni.

(24)  Figyelembe véve, hogy bizonyos készítmények, noha ezen irányelv alapján nem tekinthetők veszélyesnek, a felhasználókra mégis kockázatot jelenthetnek, szükséges  , hogy ezen irányelv bizonyos rendelkezései e készítményekre is kiterjedjenek .

(25)  Ezen irányelv különleges előírásokat tartalmaz egyes készítmények címkézésére. Az ember és a környezet megfelelő szintű védelme érdekében különleges címkézési előírásokat  kell lefektetni  egyes olyan készítményekre, amelyek ezen irányelv értelmében ugyan nem minősülnek veszélyesnek, de a felhasználóra mégis veszélyt jelenthetnek

(26)  Az ezen irányelv értelmében veszélyesnek minősített készítmények esetében indokolt a tagországok számára megengedni, hogy a címkézés tekintetében bizonyos mentességeket engedélyezhessenek, amennyiben a csomag túl kicsi vagy más okból alkalmatlan a címkézésre, vagy amennyiben olyan kis csomagolásról vagy mennyiségről van szó, hogy nem kell tartani az ember vagy a környezet veszélyeztetésétől. Ezen esetekben érdemes megfontolni a vonatkozó rendelkezések közelítését  uniós  szinten is.

(27)  A környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatban indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy különleges mentességekről és különös rendelkezésekről lehessen határozni olyan egyedi esetekben, amelyeknél bizonyítható, hogy az érintett terméktípusok környezetre gyakorolt hatása kisebb, mint a velük összehasonlítható, megfelelő terméktípusoké.

(28)  Ezen irányelv egyes nem alapvető rendelkezéseinek a kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a környezetre veszélyes címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alóli felmentések meghatározására, az egyes készítmények címkézéséről szóló különös rendelkezések keretében hozandó intézkedésekre és a mellékletek műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(29)  Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek(18) megfelelően kell gyakorolni.

(30)  Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a VIII. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos kötelezettségeit.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az irányelv céljai és hatálya

1.  Ennek az irányelvnek a célja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése: a veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása és címkézése tekintetében, és a különleges előírások közelítése egyes olyan készítmények esetében, amelyek veszélyforrást jelenthetnek, függetlenül attól, hogy ezen irányelv értelmében veszélyesnek minősülnek-e vagy sem, amennyiben e készítmények a tagállamokban forgalomba kerülnek.

2.  Ezen irányelvet azon készítményekre kell alkalmazni, amelyek:

   a) a 2. cikk értelmében legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak;  és 
   b) az 5., 6. vagy 7. cikk értelmében veszélyesnek minősülnek.

3.  Azokat a különleges rendelkezéseket, amelyeket a 9. cikk és a IV. melléklet tartalmaz,  valamint amelyeket  a 10. cikk és az V. melléklet tartalmaz, azon készítményekre is alkalmazni kell, amelyek az 5., 6. vagy 7. cikk értelmében nem minősülnek veszélyesnek, de mégis különleges kockázatot jelenthetnek.

4.  Az  1107/2009/EK rendelet  sérelme nélkül, ezen irányelv osztályozásra, csomagolásra  és  címkézésre vonatkozó cikkei érvényesek a növényvédő szerekre.

5.  Ezen irányelv nem vonatkozik a következő, késztermékként a végső felhasználónak szánt készítményekre:

   a) a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(19), illetőleg a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(20) meghatározott állatgyógyászati készítmények és emberi felhasználásra szánt gyógyszerek;
   b) a 76/768/EGK tanácsi irányelvben(21) meghatározott kozmetikai termékek;
   c) olyan anyagok keveréke, amelyek hulladék formájában a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(22) hatálya alá tartoznak;
   d) élelmiszerek;
   e) takarmányok;
   f) a 96/29/Euratom tanácsi irányelvben(23) meghatározott radioaktív anyagokat tartalmazó készítmények;
   g) az emberi testtel közvetlen fizikai kapcsolatban alkalmazott vagy abba behatoló orvostechnikai eszközök, amennyiben az  uniós  közösségi intézkedések olyan előírásokat tartalmaznak a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására és címkéz sére, amelyek az ezen irányelvnek megfelelő mértékű tájékoztatást és védelmet biztosítanak.

6.  Ezen irányelv nem vonatkozik:

   a) a veszélyes készítmények vasúton, közúton, belföldi vízi úton, tengeren és légi úton történő szállítására;
   b) az átmenő forgalomban lévő, vámfelügyelet alatt álló készítményekre, feltéve hogy semmiféle kezelésen vagy feldolgozáson nem esnek át.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.  Ezen irányelv alkalmazásában:

   a) „anyagok”: természetes állapotban előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékokat és az előállításból/gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők;
   b) „készítmények”: két vagy több anyagot tartalmazó keverékek vagy oldatok;
   c) „polimer”: az az anyag, amelynek molekulái azzal jellemezhetők, hogy egy vagy több (különböző) típusú monomeregység sorozatából állnak, a molekulák tömeg szerinti többségét azok alkotják, amelyek legalább három olyan monomeregységet tartalmaznak, amelyek kovalens kötéssel egy másik monomeregységhez vagy egy másik reaktánshoz kapcsolódnak, és a molekulák tömeg szerinti kisebbségét alkotják azok, melyeknek azonos a molekulatömege. A rendszer molekulái molekulatömeg-eloszlással bírnak, ahol a molekulatömeg-különbségek elsődlegesen az egyes molekulákat alkotó monomeregységek eltérő számának a következményei. Ebben az összefüggésben a „monomer egység” a monomernek a polimerben levő reagált formáját jelenti;
   d) „forgalomba hozatal”: hozzáférhetővé tétel harmadik fél számára. Ezen irányelv alkalmazásában az  Unió  vámterületére érkező behozatalt forgalomba hozatalnak kell tekinteni;
   e) „tudományos kutatás és fejlesztés”: ellenőrzött feltételek között végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kutatás, amely utóbbi magában foglalja mind a belső tulajdonság, a megjelenés és a hatásosság meghatározását, mind a termék kifejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatást;
   f) „eljárásorientált kutatás és fejlesztés”: valamely veszélyes anyag továbbfejlesztése, amely továbbfejlesztés alatt a próbaüzemet és a próbatermelést az anyag alkalmazási területének vizsgálatára használják;
   g) „Einecs”: az 1981. szeptember 18-án az  Unió  piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke.

2.  Ezen irányelv alkalmazásában a következő anyagok minősülnek „veszélyesnek”:

   a) robbanóanyagok és -készítmények: olyan szilárd, folyékony, képlékeny vagy kocsonyás anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül gyors gázfejlődésel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak;
   b) oxidáló anyagok és készítmények: azon anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak;
   c) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények: azon folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, valamint azon gázok, amelyek környezeti hőmérsékleten és nyomáson levegővel érintkezve gyúlékonyak;
  d) tűzveszélyes anyagok és készítmények:
   i) azon anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd öngyulladásra képesek; vagy
   ii) olyan szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítását követően is tovább égnek vagy bomlanak; vagy
   iii) igen alacsony lobbanáspontú folyékony anyagok és készítmények; vagy
   iv) olyan anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve veszélyes mennyiségben fokozottan tűzveszélyes gázokat képeznek;
   e) kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények: alacsony lobbanáspontú folyékony anyagok és készítmények;
   f) nagyon mérgező anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált, heveny vagy krónikus egészségkárosodást okoznak;
   g) mérgező anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny vagy krónikus egészségkárosodást okoznak;
   h) ártalmas anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek a belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny vagy krónikus egészségkárosodást okozhatnak;
   i) maró (korrozív) anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek élő szövetekkel érintkezve azok elhalását okozzák;
   j) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: olyan, nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak;
   k) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzés vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén hiperérzékenységi reakciót képesek kiváltani úgy, hogy az anyagnak vagy készítménynek való ismételt expozíció esetén jellegzetes káros hatások lépnek fel;
   l) karcinogén anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át vagy a bőrön keresztül a szervezetbe jutva daganatot okozhatnak vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelhetik;
   m) mutagén anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át vagy a bőrön keresztül a szervezetbe jutva öröklődő genetikai károsodást okoznak, vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát;
   n) reprodukciót károsító anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át vagy a bőrön keresztül a szervezetbe jutva nem-öröklődő káros hatással lehetnek az utódokra, illetve a férfi vagy női szaporodási funkció vagy képesség csökkenését okozhatják, vagy növelhetik ezek előfordulási gyakoriságát;
   o) környezetre veszélyes anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsíthatják.

3. cikk

A készítmények veszélyes tulajdonságainak meghatározása

1.  Egy készítmény kockázatainak értékelése:

   a) fizikai-kémiai tulajdonságai;
   b) az egészségre ható tulajdonságai;
   c) a környezettel kapcsolatos veszélyes tulajdonságai meghatározásán alapul.

A különféle tulajdonságokat az 5., 6. és 7. cikkel összhangban kell meghatározni.

Amennyiben laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, ezeket a készítmény azon állapotában kell elvégezni, ahogyan azt forgalomba hozzák.

2.  Amennyiben a veszélyes tulajdonságokat az 5., 6. és 7. cikkel összhangban állapítják meg, úgy a 2. cikk szerinti valamennyi veszélyes anyagot, és különösen  a következőket kell az alkalmazott módszerben meghatározott előírásokkal összhangban figyelembe venni: 

   a) az 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében   szereplő anyagok ;
   b) a forgalomba hozatalért felelős személy által a 67/548/EGK irányelv 6. cikkével összhangban ideiglenesen osztályozott és címkézett  anyagok .

3.  Azon készítmények esetében, amelyekre ezen irányelv vonatkozik, a (2) bekezdésben említett anyagokat, amelyek az egészségre és/vagy a környezetre gyakorolt hatásaik alapján minősülnek veszélyesnek, függetlenül attól, hogy ezen anyagok szennyeződésként vagy adalékanyagként kerülnek a készítménybe, akkor kell figyelembe venni, amennyiben tömegszázalékos koncentrációjuk egyenlő vagy nagyobb, mint a következő táblázatban meghatározott értékek, kivéve ha a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ezen irányelv II. mellékletének B. része vagy III. mellékletének B. része alacsonyabb értékeket ad meg, és ezen irányelv V. melléklete nem rendelkezik másként.

Vegyi anyag veszélyességi kategóriája

Koncentrációs határok

gáznemű készítmény

% térfogat

egyéb készítmény

% tömeg

Nagyon mérgező

≥ 0,02

≥ 0,1

Mérgező

≥ 0,02

≥ 0,1

Karcinogén

1-es vagy 2-es kategória

≥ 0,02

≥ 0,1

Mutagén

1-es vagy 2-es kategória

≥ 0,02

≥ 0,1

Reprodukciót károsító

1. vagy 2. kategória

≥ 0,02

≥ 0,1

Ártalmas

≥ 0,2

≥1

Maró

≥ 0,02

≥1

Irritatív

≥ 0,2

≥1

Szenzibilizáló

≥ 0,2

≥1

Karcinogén

3-as kategória

≥ 0,2

≥1

Mutagén

3-as kategória

≥ 0,2

≥1

Reprodukciót károsító

3-as kategória

≥ 0,2

≥1

Környezetre veszélyes (N)

≥ 0,1

Környezetre veszélyes

(ózonréteg)

≥ 0,1

≥ 0,1

Környezetre veszélyes

≥1

4. cikk

Az osztályozás és a címkézés általános elvei

1.  A veszélyes készítményeknek a kockázat mértéke és egyedi jellege szerinti osztályozása a veszélyességi kategóriák 2. cikkben megadott meghatározásain alapul.

2.  A készítmények osztályozásának és a címkézésének általános elveit a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban kell alkalmazni, kivéve ha az ezen irányelv 5., 6., 7. és 10. cikkében és kapcsolódó mellékleteiben említett alternatív kritériumokat alkalmazzák.

5. cikk

A fizikai-kémiai tulajdonságokból származó kockázatok értékelése

1.  Egy készítmény fizikai-kémiai tulajdonságaiból származó kockázatokat úgy kell megállapítani, hogy a 440/2008/EK tanácsi rendelet(24) mellékletének A. részében megadott módszerekkel meg kell határozni a készítmény azon fizikai-kémiai tulajdonságait, amelyek a  67/548/EGK  irányelv VI. mellékletében megjelölt kritériumokkal összhangban történő megfelelő osztályozásához és címkézéséhez szükségesek.

2.  Az (1) bekezdéstől eltérve, a robbanásveszélyes, oxidáló, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy kevésbé tűzveszélyes tulajdonság meghatározása nem szükséges, amennyiben:

   a) egyik összetevőnek sincs ilyen tulajdonsága, és a gyártó tájékoztatása szerint valószínűtlen, hogy a készítmény ilyen jellegű veszélyt jelentene;
   b) ismert összetételű készítmény összetételének megváltoztatása esetén tudományosan bizonyítható, hogy a kockázatok újbóli felmérése után az osztályozás nem fog megváltozni;
   c) az aeroszol csomagolásúként forgalomba hozott készítmények teljesítik a 75/324/EGK tanácsi irányelv(25) 8. cikke (1a).bekezdésének előírásait.

3.  Bizonyos esetekre, amelyekre a 440/2008/EK rendelet mellékletének A. részében megjelölt módszerek nem alkalmazhatók, ezen irányelv I. mellékletének B. része alternatív számítási módszereket állapít meg.

4.  A 440/2008/EK rendelet mellékletének A. részében megállapított módszerek alkalmazása alóli bizonyos átmeneti mentesítésekről ezen irányelv I. mellékletének A. része tesz említést.

5.  Az  1107/2009/EK rendelet  hatálya alá tartozó készítmények fizikai-kémiai tulajdonságaiból eredő veszélyek értékelése során a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban kell megállapítani a készítménynek a megfelelő osztályozáshoz szükséges fizikai-kémiai tulajdonságait. A tulajdonságokat a 440/2008/EK rendelet mellékletének A. részében megadott módszerekkel kell megállapítani, kivéve ha az  544/2011/EU(26) és az 545/2011/EU rendeletben(27) előírtakkal  összhangban más nemzetközileg elismert módszerek is elfogadhatók.

6. cikk

Az egészségi kockázatok értékelése

1.  Egy készítmény egészséget veszélyeztető hatásait a következő eljárások közül egy vagy több alkalmazásával kell felmérni:

   a) egy, a II. mellékletben megnevezett hagyományos módszer;
   b) a készítmény azon toxikológiai tulajdonságainak meghatározása, amelyek a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében leírt kritériumokkal összhangban a megfelelő osztályozás szempontjából szükségesek. A toxikológiai tulajdonságokat azon módszerek alapján kell meghatározni, amelyeket a 440/2008/EK rendelet mellékletének B. része állapít meg, kivéve a növényvédő szereket, amelyek esetében, az  544/2011/EU és az 545/2011/EU rendeletben előírtakkal  összhangban más nemzetközileg elismert módszerek is elfogadhatók.

2.  Az  1107/2009/EK rendelet  követelményeinek sérelme nélkül, és kizárólag amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy tudományosan bizonyítani tudja, hogy a készítmény toxikológiai tulajdonságai az (1) bekezdés a) pontjában megadott módszerrel vagy állatkísérletek meglevő eredményei alapján nem határozhatók meg helyesen, az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett módszerek alkalmazhatók, feltéve hogy azok igazolása vagy kifejezett engedélyezése a 86/609/EGK irányelv 12. cikke szerint történik.

Amennyiben a toxikológiai tulajdonságot az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett, új adatok megszerzését célzó módszerekkel állapítják meg, úgy a vizsgálatot a helyes laboratóriumi gyakorlat elveinek megfelelően kell elvégezni, amint azt a 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(28), valamint a 86/609/EGK irányelv és különösen ennek 7. és 12. cikke előírja.

A (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, amennyiben a mérgező tulajdonságot mind az (1) bekezdés a), mind pedig a b) pontjában megnevezett módszerekkel megállapították, úgy a készítmény osztályozását az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módszerekkel kell elvégezni, kivéve a karcinogén, a mutagén és a reprodukciót károsító hatásokat, amelyek esetében csak az (1) bekezdés a) pontja szerinti módszert kell alkalmazni.

A készítménynek azon toxikológiai tulajdonságait, amelyeket az (1) bekezdés b) pontja szerinti módszerrel nem vizsgálnak, az (1) bekezdés a) pontjában leírt módszerrel összhangban kell megvizsgálni.

3.  Ezenkívül amennyiben bizonyítható epidemiológiai vizsgálatokkal, a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott tudományosan megalapozott esettanulmányokkal vagy statisztikailag megalapozott olyan gyakorlati tapasztalatokkal, mint például detoxikáló állomások adatai vagy a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos adatok értékelései,

   hogy az emberre gyakorolt toxikológiai hatások különböznek azon hatásoktól, amelyek az (1) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából következnek, úgy a készítményt az emberre gyakorolt hatásai alapján kell osztályozni,
   hogy olyan hatások következtében, mint egymás hatásának kölcsönös felerősítése, a hagyományos értékelés alábecsülné a toxikológiai veszélyt, úgy a készítményt e hatások figyelembevételével kell osztályozni,
   hogy olyan hatások következtében, mint egymás hatásának kölcsönös gátlása, a hagyományos értékelés túlbecsülné a toxikológiai veszélyt, úgy a készítményt e hatások figyelembevételével kell osztályozni.

4.  Ismert összetételű készítmények esetén, kivéve az  1107/2009/EK rendelet  alá tartozókat, amelyeket az (1) bekezdés b) pontjával összhangban osztályoztak, az egészséget veszélyeztető hatások értékelését az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában leírt eljárás alapján újra el kell végezni, amennyiben:

   a gyártó az alábbi táblázattal összhangban módosítja egy vagy több egészséget veszélyeztető összetevő – tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett – eredeti tartalmának az összetételét:

Veszélyes anyagok eredeti koncentráció határai

Az eredeti koncentrációk megengedett változásai

≤ 2,5 %

± 30 %

>2,5 ≤ 10 %

± 20 %

> 10 ≤ 25 %

± 10 %

> 25 ≤ 100 %

± 5 %

   a gyártó az összetételt oly módon változtatja meg, hogy egy vagy több összetevőt kicserél vagy hozzáad, függetlenül attól, hogy az érintett összetevők a 2. cikk definíciója szerint veszélyesek-e.

Ezen új értékelést kell alkalmazni, kivéve ha bizonyos tudományos ismeretek alapján úgy ítélhető meg, hogy a kockázat átértékelése az osztályozás megváltozását nem eredményezi.

7. cikk

A környezeti kockázatok értékelése

  1 Egy készítmény környezetet veszélyeztető hatásait a következő eljárások közül egy vagy több alkalmazásával kell felmérni:

   a) egy, a III. mellékletben megnevezett hagyományos módszer;
   b) a készítmény azon környezetre veszélyes tulajdonságainak meghatározása, amelyek a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében leírt kritériumokkal összhangban a megfelelő osztályozás szempontjából szükségesek. A környezetre veszélyes tulajdonságokat azon módszerek alapján kell meghatározni, amelyeket a 440/2008/EK rendelet mellékletének C. része állapít meg, kivéve a növényvédő szereket, amelyek esetében, az  544/2011/EU és az 545/2011/EU rendeletben előírtakkal  összhangban más nemzetközileg elismert módszerek is elfogadhatók. Az  1107/2009/EK rendeletben meghatározott vizsgálati követelmények sérelme nélkül, a vizsgálati módszerek alkalmazási feltételeit ezen irányelv III. mellékletének C. része tartalmazza.

2.  Amennyiben az ökotoxikológiai tulajdonságot az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett, új adatok megszerzését célzó módszerekkel állapítják meg, úgy a vizsgálatot a 2004/10/EK irányelvben előírt helyes laboratóriumi gyakorlat elveinek, valamint a 86/609/EGK irányelvnek megfelelően kell elvégezni.

Amennyiben a környezetet veszélyeztető hatásokat mindkét fenti módszernek megfelelően megvizsgálták, úgy a készítményeket az (1) bekezdés b) pontjában említett módszerek eredményei alapján kell osztályozni.

3.  Ismert összetételű készítmények esetén, kivéve az  1107/2009/EK rendelet  hatálya alá tartozókat, amelyeket az (1) bekezdés b) pontjával összhangban osztályoztak, a környezetet veszélyeztető hatások értékelését az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában leírt eljárás alapján újra el kell végezni, amennyiben:

   a gyártó az alábbi táblázattal összhangban módosítja egy vagy több a környezetet veszélyeztető összetevő – tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett – eredeti tartalmának az összetételét:

Veszélyes anyagok eredeti koncentráció határai

Az eredeti koncentrációk megengedett változásai

≤ 2,5 %

± 30 %

>2,5 ≤ 10 %

± 20 %

> 10 ≤ 25 %

± 10 %

> 25 ≤ 100 %

± 5 %

   a gyártó az összetételt oly módon változtatja meg, hogy egy vagy több összetevőt kicserél vagy hozzáad, függetlenül attól, hogy az érintett összetevők a 2. cikk definíciója szerint veszélyesek-e.

Ezen új értékelést kell alkalmazni, kivéve ha biztos tudományos ismeretek alapján úgy ítélhető meg, hogy a kockázat átértékelése az osztályozás megváltozását nem eredményezi.

8. cikk

A tagállamok kötelezettségei és feladatai

1.  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az irányelv hatálya alá tartozó készítmények csak akkor kerülhessenek forgalomba, amennyiben az abban foglaltaknak megfelelnek.

2.  Ezen irányelv betartása érdekében a tagállamok hatóságai a készítmény forgalomba hozataláért felelős bármely személytől tájékoztatást kérhetnek a készítmény összetételéről és más ide vonatkozó információról.

3.  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a készítmény forgalomba hozataláért felelős személyek a tagállamok hatóságai rendelkezésére bocsássák:

   a) a készítmény osztályozása és címkézése során felhasznált adatokat;
   b) a 9. cikk c) pontjával összhangban lévő csomagolási követelményekre vonatkozó minden megfelelő információt, beleértve a 67/548/EGK irányelv IX. mellékletének A. részével összhangban kibocsátott vizsgálati tanúsítványt;
   c) a biztonsági adatlap elkészítéséhez felhasznált adatokat, az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkével összhangban.

4.  A tagállamok és a Bizottság tájékoztatják egymást azon nemzeti hatóság(ok) nevéről és címéről, amely(ek) felelős(ek) az ezen irányelv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos információk átadásáért és kicseréléséért.

9. cikk

Csomagolás

1.  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy:

  a) az 1. cikk (2) bekezdése szerinti, valamint az 1. cikk (3) bekezdése alapján a IV. melléklet hatálya alá tartozó készítmények csak akkor kerülhessenek forgalomba, amennyiben csomagolásuk kielégíti a következő követelményeket:
   i) a csomagolóeszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy tartalmuk ne juthasson ki; e követelmény nem alkalmazható, amennyiben különleges biztonsági berendezéseket írnak elő;
   ii) azon csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;
   iii) a csomagolóeszközök és a záróelemek mindenhol elég erősek és szilárdak, biztosítva azt, hogy nem lazulnak fel, és sérülés nélkül megfelelnek a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;
   iv) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárását követően is megakadályozza a tartalom kijutását;
  b) a kiskereskedelmi forgalomba hozott, vagy a lakosság számára hozzáférhető, az 1. cikk (2) bekezdése szerinti, valamint az 1. cikk (3) bekezdése értelmében a IV. melléklet hatálya alá tartozó készítményeket tartalmazó csomagolóeszközök:
   i) formája és/vagy grafikai díszítése ne keltse fel és ne táplálja a gyermekek kíváncsiságát, és ne vezesse félre a fogyasztókat; továbbá
   ii) megjelenése, és/vagy neve nem lehet olyan, amely már élelmiszereknél, takarmányoknál, egészségügyi vagy kozmetikai termékeknél használatban van;
  c) kiskereskedelmi forgalomba hozott, vagy a lakosság számára hozzáférhető, a IV. melléklet hatálya alá tartozó meghatározott készítmények csomagolóeszközei a következőkkel vannak ellátva:
   i) a gyermekbiztos zárás;  és/vagy 
   ii) veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés).

Az eszközöknek meg kell felelniük a 67/548/EGK irányelv IX. mellékletének A. és B. részében megadott műszaki követelményeknek.

2.  A készítmények csomagolása akkor elégíti ki az (1). bekezdés a) pontjának (i), (ii) és (iii) alpontjában foglaltakat, amennyiben megfelel a veszélyes anyagok vasúti, közúti, belföldi vízi, tengeri és légi szállítására vonatkozó követelményeknek.

10. cikk

Címkézés

1.  A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy:

   a) az 1. cikk (2) bekezdése szerinti készítményeket csak akkor lehessen forgalomba hozni, amennyiben a csomagolásukon lévő címkézés megfelel az e cikkben meghatározott követelményeknek és az V. melléklet A. és B. része különös rendelkezéseinek;
   b) az 1. cikk (3) bekezdése szerinti, az V. melléklet B. és C. részében meghatározott készítményeket csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha a csomagolásukon lévő címkézés megfelel a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, valamint az V. melléklet B. és C. része különös rendelkezéseinek.

2.  Az  1107/2009/EK rendeletben hatálya alá tartozó növényvédő szerek esetében az ezen irányelvvel összhangban lévő címkézési követelményeket az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:"

Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást!

"

E jelölés nem érinti az  1107/2009/EK rendeletben 65.  cikkével és  az 547/2011/EU bizottsági rendelet(29) I. és III.  mellékletével összhangban előírt tájékoztatást.

3.  Minden csomagoláson jól olvashatóan és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a következő adatokat:

   a) a készítmény kereskedelmi neve vagy jelölése;
   b) annak az  Unióban  letelepedett személynek a neve, teljes címe és telefonszáma, aki a készítmény forgalomba hozataláért felelős, függetlenül attól, hogy gyártó, importőr vagy forgalmazó;
  c) a készítményben megtalálható anyag vagy anyagok kémiai elnevezése az alábbi feltételekkel összhangban:
   i) a 6. cikkel összhangban T+, T és Xn szimbólummal besorolt készítmények vonatkozásában csak azon T+, T és Xn anyagokat kell figyelembe venni, amelyek koncentrációja legalább egyenlő vagy nagyobb a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy amennyiben abban nem szerepelne, az ezen irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott legalacsonyabb határértéknél (Xn határérték);
   ii) a 6. cikkel összhangban „C” szimbólummal besorolt készítmények vonatkozásában csak azon „C” anyagokat kell figyelembe venni, amelyek koncentrációja legalább egyenlő vagy nagyobb a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy amennyiben abban nem szerepelne, ezen irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott legalacsonyabb határértéknél (Xi határérték);
  iii) a címkén fel kell tüntetni azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az alábbi veszélyességi kategóriák közül egybe vagy többe besorolták:
   karcinogén, 1., 2. vagy 3. kategória;
   mutagén, 1., 2. vagy 3. kategória;
   reprodukciót károsító, 1., 2. vagy 3. kategória;
   nagyon mérgező, mérgező vagy ártalmas egyetlen expozíciót követő nem halálos hatásuk alapján;
   mérgező vagy ártalmas ismételt vagy hosszan tartó expozíciót követő súlyos hatások alapján;
   szenzibilizáló.

A kémiai név a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  felsorolt vagy egy nemzetközileg elismert kémiai nómenklatúrában szereplő valamely elnevezés, ez utóbbi akkor, amennyiben az említett mellékletben még nincs megfelelő elnevezés.

  iv) nem szükséges megnevezni a címkén azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az alábbi veszélyességi kategóriákba sorolták  kivéve, ha az anyagot az i), ii) vagy iii) pont alapján meg kell nevezni :
   robbanásveszélyes;
   oxidáló;
   fokozottan tűzveszélyes;
   tűzveszélyes;
   kis mértékben tűzveszélyes;
   irritatív;
   környezetre veszélyes;
   v) rendszerint nem szükséges négy kémiai névnél többet megadni azon anyagok meghatározásához, amelyekre lényegében visszavezethetők azon legfontosabb veszélyes tulajdonságok, amelyek az osztályozás és a megfelelő kockázati mondatok megválasztása tekintetében döntőnek bizonyultak. Bizonyos esetekben szükséges lehet négynél több kémiai név megadása;
   d)  veszélyszimbólum(ok) és veszélyjel(ek).  A veszélyszimbólumok, amennyiben ezen irányelv meghatározza őket, valamint a készítmény használata során felmerülő veszélyek jelölései összhangban vannak a 67/548/EGK irányelv II. és VI. mellékletével, és azokat az ezen irányelv I., II. és III. mellékletével összhangban elvégzett kockázatértékeléssel összhangban kell alkalmazni.

Amennyiben egy készítményhez egynél több veszélyszimbólumot kell rendelni, akkor:

   i) a „T” szimbólum alkalmazásának kötelezettsége a „C” és „X” szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi, amennyiben a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  másként nem rendelkezik;
   ii) a „C” szimbólum alkalmazásának kötelezettsége az „X” szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi;
   iii) az „E” szimbólum alkalmazásának kötelezettsége az „F” és az „O” szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi;
   iv) az „X”n szimbólum alkalmazásának kötelezettsége az „X”i szimbólum alkalmazását választhatóvá teszi.

A veszélyszimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni;

   e)  kockázat jellegét jelző szabványmondatok (R-mondatok).  A különös veszélyekre vonatkozó jelölések (R-mondatok) szóhasználata megegyezik a 67/548/EGK irányelv III. és VI. mellékletével, és az R-mondatokat az ezen irányelv I., II. és III. mellékletével összhangban elvégzett kockázatértékelések eredményei alapján kell megadni.

Rendszerint nem szükséges hatnál több R-mondatot megadni a kockázat leírásához; ilyenkor a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében felsorolt összetett mondatokat egyetlen mondatnak kell tekinteni. Amennyiben azonban a készítményt egyidejűleg több veszélyességi kategóriába be lehet sorolni, úgy e szabványmondatok lefedik a készítményből eredő fő veszélyek összességét. Bizonyos esetekben szükséges lehet hatnál több R-mondat megadása.

A „fokozottan tűzveszélyes” és a „tűzveszélyes” szabványmondatot nem szükséges alkalmazni, amennyiben azok egy, ezen bekezdés d) pontjával a 2.4. ponttal összhangban lévő veszélyjelet ismételnek meg;

   f)  a biztonsági útmutatások (S-mondatok).  A biztonsági útmutatások (S-mondatok) szóhasználata megegyezik a 67/548/EGK irányelv IV. és VI. mellékletével, és az S-mondatokat az ezen irányelv I., II. és III. mellékletével összhangban elvégzett kockázatértékelések eredményeivel összhangban kell megadni.

Rendszerint nem szükséges hatnál több S-mondatot megadni a legmegfelelőbb biztonsági útmutatások megfogalmazásához; ilyenkor a 67/548/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt összetett mondatokat egyetlen mondatnak kell tekinteni. Azonban bizonyos esetekben szükséges lehet hatnál több S-mondat megadása.

Amennyiben a biztonsági útmutatásokat fizikailag nem lehetséges a címkén vagy magán a csomagoláson elhelyezni, úgy a csomagoláshoz kell mellékelni a készítmény biztonságos használatára vonatkozó útmutatásokat;

   g) A tartalom névleges mennyisége (névleges tömeg vagy névleges térfogat) kiskereskedelmi forgalomba hozott vagy a lakosság számára hozzáférhető készítmény esetén.

4.  A 7. cikk értelmében veszélyesként osztályozott bizonyos készítményekkel kapcsolatban, e cikk (3) bekezdésének d), e) és f) pontjától eltérve, a  Bizottság a 20. cikkel összhangban felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására, hogy  felmentést adjon a környezetre veszélyes címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alól, vagy különös rendelkezések határozhatók meg a környezetre veszélyes címkézéssel kapcsolatban, amennyiben a környezeti terhelés bizonyíthatóan csökkenne . A mentességeket, illetve különös előírásokat az V. melléklet A. vagy B. része határozza meg és ismerteti.

5.  Amennyiben a csomag tartalma nem haladja meg a 125 millilitert:

   a) a tűzveszélyes, oxidáló vagy irritatív, kivéve az R 41 mondattal jelölteket, vagy a környezetre veszélyes és „N” szimbólummal jelölt készítmények esetén, nem szükséges az R- és az S-mondatok feltüntetése;
   b) a kevésbé tűzveszélyes vagy környezetre veszélyes osztályozású készítmények esetén, amelyeken nincs „N” szimbólum, csak az R-mondatokat kell feltüntetni, az S-mondatokat nem.

6.  Az  547/2011/EU rendelet I. bekezdése I. melléklete 3. pontjának  sérelme nélkül, az ezen irányelv tárgyát képező készítmények csomagolásán vagy címkéjén nem jelenhet meg olyan jelzés, mint „nem mérgező”, „nem ártalmas”, „nem környezetszennyező”, „ökológiai”, vagy bármilyen egyéb olyan közlés, amely szerint a készítmény nem veszélyes, vagy amely az érintett készítmény veszélyeinek alulértékelését eredményezheti.

11. cikk

A címkézési követelmények végrehajtása

1.  Amennyiben egy címkén a 10. cikk által előírt adatok megtalálhatók, e címkét erősen kell rögzíteni a csomagolás egy vagy több oldalához úgy, hogy ezen adatok vízszintesen olvashatók legyenek, ha a csomagot szabályosan teszik le. A címke méreteit a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete állapítja meg, és a címke kizárólagos rendeltetése az ezen irányelv által megkövetelt tájékoztatás és – amennyiben szükséges – a kiegészítő egészségügyi és biztonsági tájékoztatás feltüntetése.

2.  Nincs szükség címkére, amennyiben magán a csomagoláson világosan láthatók az (1) bekezdésben leírtak szerinti adatok.

3.  A címke vagy a (2) bekezdés esetében a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyszimbólum és háttere világosan kitűnjön.

4.  A 10. cikk szerinti tájékoztatás a címkén világosan kitűnik a háttérből, valamint olyan méretűnek és elhelyezésűnek kell lennie, hogy könnyen olvasható legyen.

Az ezen tájékoztatás megjelenésére és formátumára vonatkozó sajátos előírásokat a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében kell megállapítani.

5.  A tagállamok a veszélyes anyagok felségterületükön való forgalomba hozatalát a címkézésnek a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein való megjelenésétől tehetik függővé.

6.  Ezen irányelv alkalmazásában a címkézési követelmények kielégítettnek tekinthetők:

   a) abban az esetben, ha egy külső csomagolás egy vagy több belső csomagolást tartalmaz, amennyiben a külső csomagolás a veszélyes termékek szállításáról szóló nemzetközi szabályoknak megfelelően van címkézve és a belső csomagolás vagy csomagolások ezen irányelvvel összhangban vannak címkézve;
  b) egyetlen csomagolás esetében:
   i) amennyiben a csomagolás címkézése a veszélyes termékek szállítására vonatkozó nemzetközi szabályokkal és a 10. cikk (3) bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjával összhangban történik; a 7. cikkel összhangban osztályozott készítményeknél, a kérdéses tulajdonság tekintetében a 10. cikk (3) bekezdése d) pontjának a rendelkezéseit szintén alkalmazni kell, amennyiben az a címkén mint olyan nem lenne feltüntetve; vagy
   ii) adott esetben olyan egyedi csomagolástípusoknál, mint a mozgatható gázpalackok, amennyiben 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében említett különös követelmények teljesülnek.

Amennyiben a veszélyes anyagok nem hagyják el a tagállam területét, engedélyezhető olyan címkézés, amely a veszélyes termékek szállításának nemzetközi szabályai helyett a nemzeti szabályoknak felel meg.

12. cikk

Mentesítések a címkézési és csomagolási követelmények teljesítése alól

1.  A 9., 10. és 11. cikk nem vonatkozik olyan robbanószerekre, amelyeket robbanó vagy pirotechnikai hatás bemutatása céljából hoznak forgalomba.

2.  A 9., 10. és 11. cikk nem vonatkozik az 5., 6. és 7. cikk szerinti, a VII. mellékletben meghatározott egyes veszélyes készítményekre, amelyek abban a formában, amelyben forgalomba hozzák őket, semmilyen fizikai-kémiai, egészségügyi vagy környezeti kockázatot nem jelentenek.

3.  Ezenkívül a tagállamok:

   a) engedélyezhetik a 10. cikkben előírt címkézés más megfelelő módon történő alkalmazását olyan csomagolásokon, amelyek vagy túl kicsik, vagy más okból alkalmatlanok a 11. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban lévő címkézésre;
   b) a 10. és a 11. cikktől eltérve engedélyezhetik a címkézés elhagyását vagy a más módon történő címkézést olyan veszélyes készítmények csomagolásán, amelyek besorolásuk szerint ártalmasak, fokozottan tűzveszélyesek, tűzveszélyesek, kis mértékben tűzveszélyesek, irritatívak vagy oxidálóak, amennyiben a csomagok olyan kis mennyiséget tartalmaznak, amely semmilyen veszélyt nem jelent az ilyen készítményeket kezelő vagy harmadik személyekre;
   c) a 10. és a 11. cikktől eltérve engedélyezhetik a 7. cikkel összhangbanosztályozott készítmények csomagolásán a címkézés elhagyását vagy a más módon történő címkézést, amennyiben a csomagok olyan kis mennyiséget tartalmaznak, hogy nem kell tartani semmiféle környezeti veszélytől;
   d) a 10. és a 11. cikktől eltérve engedélyezhetik, hogy a b) vagy c) pontban nem említett veszélyes készítményeket más, megfelelő módon címkézzék, amennyiben a csomagok túl kicsik ahhoz, hogy a 10. és 11. cikk szerint címkézzék azokat, és nem kell tartani semmiféle, az ilyen készítményeket kezelő vagy harmadik személyeket fenyegető veszélytől.

E bekezdés alkalmazása nem engedi meg az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő szimbólumok, veszélyjelek, kockázati R-mondatok vagy biztonságos használatra vonatkozó S-mondatok használatát.

4.  Amennyiben egy tagállam a (3) bekezdésben megadott lehetőségeket alkalmazza, arról haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a tagállamokat. 1 A Bizottság  a 20. cikkel összhangban felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására,  az V. melléklet  ezen információn alapuló módosítása céljából  .  

13. cikk

Távértékesítés

Az ezen irányelv szerinti készítmények bármely olyan reklámozásában, amely bárki számára lehetővé teszi adásvételi szerződés megkötését anélkül, hogy előzőleg megtekintené a készítmény címkéjét, meg kell nevezni a címkén feltüntetett veszélyek típusát vagy típusait. E követelmény nem érinti a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(30).

14. cikk

A kémiai nevek titkossága

Amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy bizonyítani tudja, hogy egy olyan anyag kémiai azonosítójának a megadása a címkén vagy a biztonsági adatlapon, amely kizárólag:

   irritálóként van osztályozva, kivéve az R41 jelzésűeket vagy azokat, amelyek a 10. cikk (3) bekezdése 2.3.4. c) pontjának iv) alpontjában felsorolt egy vagy több egyéb tulajdonsággal kombinálva irritálóak, vagy
   ártalmasként van osztályozva, vagy a 10. cikk (3) bekezdése c) pontjának iv) alpontjában felsorolt egy vagy több tulajdonsággal kombinálva ártalmas úgy, hogy kizárólag heveny, halálos kimenetelű egészségkárosító hatása van,
  

szellemi tulajdonának titkosságát veszélyezteti, úgy a VI. melléklet rendelkezéseivel összhangban hivatkozhat az anyagra vagy egy olyan névvel, amely a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat nevezi meg, vagy egy alternatív név felhasználásával. Ezen eljárás nem alkalmazható, amennyiben az érintett anyagra a  uniós  rendelkezések expozíciós határértéket határoztak meg.

Amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy igénybe kívánja venni a titkosítás lehetőségét nyújtó rendelkezéseket, úgy azon tagállam illetékes hatóságához terjeszti be kérelmét, amelyben a készítmény először forgalomba kerül.

A kérelemnek összhangban kell lennie a VI. melléklet rendelkezéseivel, és tartalmaznia  kell  a VI. melléklet A. részének formulájában megkövetelt információt. Az illetékes hatóság mindazonáltal további információt kérhet a készítmény forgalomba hozataláért felelős személytől, amennyiben ezen információ a kérelem megalapozottságának megállapításához szükségesnek látszik.

Azon hatóság, amelyhez a titkosítási kérelmet benyújtják, értesíti a kérelmezőt a határozatáról. A készítmény forgalomba hozataláért felelős személy e határozat másolatát minden olyan tagállamnak megküldi, amelyben a terméket forgalomba kívánja hozni.

A tagállamok hatóságai vagy a Bizottság tudomására hozott titkos adatokat  titkosként kell kezelni .

Ezen információkat minden esetben:

   csak annak az illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak lehet a tudomására hozni, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az anyagnak az embert és a környezetet érintő előrelátható kockázatának kiértékeléséhez szükséges információk átvételéért, és annak ellenőrzéséért, hogy azok megfelelnek-e az ezen irányelvben megadott követelményeknek,
   nyilvánosságra lehet azonban hozni olyan személyek számára, akik közvetlenül részt vesznek a forgalmazott anyagok ellenőrzése céljából foganatosított, esetlegesen szankciókat maguk után vonó közigazgatási és bírósági eljárásokban, valamint azok számára, akiknek részt kell venniük, vagy akiket meg fognak hallgatni valamely jogalkotási eljárás keretében.

15. cikk

A tagállamoknak a munkavállalók biztonságával kapcsolatos jogai

Ezen irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a Szerződéssel összhangban meghatározzák azon követelményeket, amelyeket szükségesnek vélnek annak érdekében, hogy a munkavállalók védelme az érintett veszélyes készítmények használatakor biztosítva legyen; feltéve hogy mindez nem jelenti a veszélyes készítmények osztályozásának, csomagolásának és címkézésének az ezen irányelvben nem meghatározott módosulását.

16. cikk

Az egészségre vonatkozó információ fogadásáért felelős szervek

A tagállamok kijelölik azon szervezetet vagy szervezeteket, amelyek fogadják a forgalomba hozott és egészségre gyakorolt hatásaik vagy fizikai-kémiai hatásaik alapján veszélyesnek ítélt készítményekre vonatkozó információkat, a kémiai összetételt is beleértve.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kijelölt szervek minden szükséges garanciát megadjanak a kapott információ titkosságának megőrzésére. Ezen információ csak arra használható fel, hogy a megelőzési és gyógyítási intézkedések által – különösen veszélyhelyzetben – valamely egészségügyi igényt kielégítsen.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az információt más célra nem használják fel.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kijelölt szervek rendelkezésére álljon a gyártóktól vagy a készítmény forgalomba hozataláért felelős személyektől minden szükséges információ ahhoz, hogy eleget tehessenek mindazoknak a feladataiknak, amelyekért felelősek.

17. cikk

Szabad mozgás záradék

Az  Unió  egyéb jogszabályi rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy nem akadályozhatják a készítmények forgalomba hozatalát osztályozásuk, csomagolásuk  és  címkézésük alapján, amennyiben e készítmények összhangban vannak az ezen irányelvben meghatározott rendelkezésekkel.

18. cikk

Védzáradék

1.  Amennyiben egy tagállam részletes bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy egy készítmény, noha eleget tesz az ezen irányelvben meghatározott rendelkezéseknek, veszélyt jelent az emberre vagy a környezetre olyan okokból, amelyek összefüggésben vannak ezen irányelv rendelkezéseivel, átmenetileg megtilthatja vagy különleges feltételekhez kötheti e készítménynek a területén való forgalomba hozatalát. E lépéséről – a döntését megalapozó okok megjelölésével – haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

2.  Az (1) bekezdésben említett esetben a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül egyeztet a tagállamokkal.

3.  A Bizottság  végrehajtási jogi aktusokkal határoz E végrehajtási jogi aktusokat.  a 21 cikk (2) bekezdésében említett  vizsgáló  bizottsági eljárással összhangban  fogadja el  .

19. cikk

 A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás 

A Bizottság  a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy  ezen irányelv  I-VII. mellékletét hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására

(2)  A Bizottságnak a 10. cikk (4) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 19. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ...(31)-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (4) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 19. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)  A 10. cikk (4) bekezdése, a 12. cikk (4) bekezdése és a 19. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappalkét hónappal meghosszabbodik. [Mód. 1]

21. cikk

 Bizottsági eljárás

1.  A Bizottságot a 67/548/EGK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság segíti.  E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.  

2.  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén  a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni  .

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

A VIII. melléklet A. részében felsorolt jogi aktusokkal módosított 1999/45/EK irányelv hatályát veszti, a hatályon kívül helyezett irányelv VIII. mellékletének B. részében és az ezen irányelv VIII. mellékletének B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését  követő huszadik  napon lép hatályba.

24. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettei.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről

az elnök

A Tanács részéről

az elnök

I.MELLÉKLET

MÓDSZEREK A KÉSZÍTMÉNYEK FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSÉRE AZ 5. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

A.RÉSZ

Mentességek a 440/2008/EK rendelet mellékletének A. részében meghatározott vizsgálati módszerek alól

Lásd a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 2.2.5. pontja.

B.RÉSZ

Alternatív számítási módszerek

B.1.  Nem gáz-halmazállapotú készítmények

1.  Módszer a szerves peroxidokat tartalmazó készítmények oxidáló tulajdonságainak meghatározására.

Lásd a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 2.2.2.1. pontja.

B.2.  Gáz-halmazállapotú készítmények

1.  Módszer az oxidáló tulajdonságok meghatározására.

Lásd a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 9.1.1.2. pontja.

2.  Módszer a gyúlékonysági tulajdonságok meghatározására.

Lásd a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 9.1.1.1. pontja.

II.MELLÉKLET

MÓDSZEREK A KÉSZÍTMÉNYEK EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSÉRE A 6. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

Bevezetés

A készítményt alkotó anyagok valamennyi, az egészséget veszélyeztető hatását fel kell mérni. Az e melléklet A. és B. részében leírt hagyományos módszer egy olyan számítási módszer, amely minden készítményre alkalmazható, és amely figyelembe veszi a készítményt alkotó anyagok valamennyi egészséget veszélyeztető tulajdonságát. E célból az egészséget veszélyeztető hatások a következőképpen oszthatók fel:

   1. heveny halált okozó hatások;
   2. egyetlen expozíció utáni visszafordíthatatlan, nem halálos hatások;
   3. ismételt vagy hosszabb expozíció utáni súlyos hatások;
   4. maró hatások, irritatív hatások;
   5. túlérzékenységet okozó hatások;
   6. rákkeltő hatások, mutagén hatások, reprodukciót károsító hatások.

A készítmények egészséget veszélyeztető hatásait a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kell értékelni, az e melléklet A. és B. részében leírt hagyományos módszerrel, egyedi koncentráció-határértékeket alkalmazva:

   a) amennyiben a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  felsorolt veszélyes anyagokra meghatároztak olyan koncentráció-határértékeket, amelyek az e melléklet A. részében ismertetett értékelési módszer alkalmazásához szükségesek, úgy e koncentrációs határértékeket kell alkalmazni;
   b) amennyiben a veszélyes anyagokat a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  nem tartalmazza, vagy ott az e melléklet A. részében ismertetett értékelési módszer alkalmazásához szükséges koncentrációs határértékek nélkül szerepelnek, úgy a koncentrációs határértékeket az e melléklet B. részének meghatározásaival összhangban kell megadni.

Az osztályozási eljárást e melléklet A. része ismerteti.

Az anyag(ok) és ebből eredően a készítmény osztályozása kifejezhető:

   vagy egy szimbólummal és egy vagy több kockázat jellegét jelző R-mondattal, vagy
   kategóriákkal (1. kategória, 2. kategória vagy 3. kategória), amelyekhez karcinogén, mutagén vagy reprodukciót károsító hatás esetén szintén R-mondatokat kell hozzárendelni. Ezért a szimbólumon kívül figyelembe kell venni az egyes anyagokhoz hozzárendelt valamennyi kockázati szabványmondatot is.

Minden egészséget veszélyeztető hatás szisztematikus vizsgálatának eredményét tömeg/tömeg százalékos arányban koncentrációs határértékek segítségével kell kifejezni, kivéve a gáz-halmazállapotú készítményeknél, ahol a határértékeket az anyag osztályozásának függvényében térfogat/térfogat százalékos arányban kell kifejezni.

Amennyiben a hagyományos módszer alkalmazásához szükséges koncentráció-határértékeket a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  nem adja meg, úgy e melléklet B. része tartalmazza azokat.

A.RÉSZ

Az egészséget veszélyeztető tulajdonságok értékelésének eljárása

A vizsgálat lépésről lépésre történik a következők szerint:

  1. Nagyon mérgezőnek minősülnek a következő készítmények:
   1.1. akut halált okozó hatásaik alapján, és a „T+” veszélyszimbólummal, a „nagyon mérgező” veszélyjellel és az R26, R27 vagy R28 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve;

1.1.1.  azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   (a) az érintett anyagra vagy anyagokra a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  meghatározott koncentráció, vagy
  (b) ezen irányelv B. részének 1. pontjában (1. és 1.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   1.1.2. azon készítmények, amelyek egynél több nagyon mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 1.1.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000001.jpg

ahol:

PT+

=

a készítményben megtalálható valamennyi nagyon mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LT+

=

valamennyi nagyon mérgező anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték a nagyon mérgezőként való besoroláshoz;

   1.2. egyetlen expozíciót követő, visszafordíthatatlan, nem halálos hatásuk alapján, és a „T+” veszélyszimbólummal, a „nagyon mérgező” veszélyszimbólummal és az R 39/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve.

Azon készítmények, amelyek legalább egy olyan veszélyes anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációban fejti ki, amely egyenlő vagy nagyobb, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  meghatározott koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy
   b) az e melléklet B. részének 2. pontjában (2. és 2.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem találhatók a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

2.  Mérgezőnek minősülnek a következő készítmények:

   2.1. akut halált okozó hatásuk alapján, és a „T” veszélyszimbólummal, a „mérgező” veszélyjellel és az R23, R24 vagy R25 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve;
  2.1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként vagy mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy
   b) e melléklet B. részének 1. pontjában (1. és 1.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   2.1.2. azon készítmények, melyek egynél több nagyon mérgezőként vagy mérgezőként osztályozott anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek a 2.1.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000002.jpg

ahol:

PT

=

a készítményben megtalálható valamennyi nagyon mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PT

=

a készítményben megtalálható valamennyi mérgező anyag tömegszázaléka,

LT+

=

valamennyi nagyon mérgező vagy mérgező anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték a mérgezőként való besoroláshoz;

  2.2. egyetlen expozíciót követő, visszafordíthatatlan, nem halálos hatásuk alapján, és a „T” veszélyszimbólummal, a „mérgező” veszélyjellel és az R 39/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve.

Azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként vagy mérgezőként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet a B. részének 2. pontjában (2. és 2.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   2.3. hosszú távú hatásaik alapján, és a „T” veszélyszimbólummal, a „mérgező” veszélyjellel és az R48/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve.
  

Azon készítmények, amelyek egy vagy több veszélyes anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 3. pontjában (3. és 3.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

3.  Ártalmasnak minősülnek a következő készítmények:

  3.1. akut halált okozó hatásaik alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R20, R21 vagy R22 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve;
  3.1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy ártalmasként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 1. pontjában (1. és 1.a. táblázat) meghatározott koncentrációk, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   3.1.2. azon készítmények, amelyek egynél több nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy ártalmasként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek a 3.1.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000003.jpg

ahol:

PT+

=

a készítményben megtalálható valamennyi nagyon mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PT

=

a készítményben megtalálható valamennyi mérgező anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PXn

=

a készítményben megtalálható valamennyi ártalmas anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LXn

=

valamennyi nagyon mérgező, mérgező vagy ártalmas anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az ártalmasként való besoroláshoz;

   3.2. lenyelésük esetén a tüdőre gyakorolt heveny hatásuk alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R65/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve.

Azon készítmények, amelyek a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 3.2.3. pontjában meghatározott kritériumok alapján minősülnek károsnak.  E rész  3.1. pontjával összhangban a hagyományos módszer alkalmazása során nem kell figyelembe venni egy anyag R65-ként való osztályozását;

   3.3. egyetlen expozíciót követő, visszafordíthatatlan, nem halálos hatásaik alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az 1 R68 / expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve.

Azon készítmények, amelyek legalább egy nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy ártalmasként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációban fejti ki, amely egyenlő vagy nagyobb, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet a B. részének 2. pontjában (2. és 2.a.táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   3.4. hosszú távú hatásaik alapján, és az „Xn” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R48/expozíciós út kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölve.
  

Azon készítmények, amelyek legalább egy mérgezőként vagy károsként osztályozott veszélyes anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy    b) az e melléklet B. részének 3. pontjában (3. és 3.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

4.  Maró hatásúnak minősülnek a következő készítmények:

   4.1. a „C” veszélyszimbólummal, a „maró hatású” veszélyjellel és az R35 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve;
  4.1.1. azon készítmények, melyek egy vagy több maró hatásúként osztályozott és R35 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (4. és 4.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   4.1.2. azon készítmények, amelyek több maró hatásúként osztályozott és R35 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek a 4.1.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000004.jpg

ahol:

PC, R35

=

a készítményben megtalálható valamennyi, R35 mondattal jelölt maró anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LC, R35

=

valamennyi maró és R35 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett R35 határérték a maróként való besoroláshoz;

  4.2. a „C” veszélyszimbólummal, a „maró hatású” veszélyjellel és az R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve;
  4.2.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több maró hatásúként osztályozott és R35 vagy R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy
   b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (4. és 4.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   4.2.2. azon készítmények, amelyek több maró hatásúként osztályozott és R35 vagy R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek a 4.2.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000005.jpg

ahol:

PC, R35

=

a készítményben megtalálható valamennyi R35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PC, R34

=

a készítményben megtalálható valamennyi R34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LC, R34

=

valamennyi maró és R35 vagy R34 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R34 maróként való besoroláshoz.

5.  Ingerlő hatásúnak minősülnek a következő készítmények:

  5.1. amelyek súlyos szemkárosodást okozhatnak, és a „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R41 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve;
  5.1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több irritatívként osztályozott és R41 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (4. és 4.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   5.1.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R41 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R35 vagy R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 5.1.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000006.jpg

ahol:

PC, R35

=

a készítményben megtalálható valamennyi R35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PC, R34

=

a készítményben megtalálható valamennyi R34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PXi, R41

=

a készítményben megtalálható valamennyi R41 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LXi, R41

=

valamennyi maró és R35 vagy R34 mondattal jelölt vagy R41 mondattal jelölt és irritatív hatású anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R41 irritatív hatásúként való besoroláshoz;

  5.2. amelyek szemirritáló hatásúak és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R36 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve;
  5.2.1. az egy vagy több maró hatásúként osztályozott anyagot tartalmazó készítmények, amelyeket az R35 vagy az R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal, vagy irritatívként az R41 vagy az R36 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelöltek, amennyiben az anyagok egyedi koncentrációja egyenlő vagy nagyobb, mint:
   a) az érintett anyagra vagy anyagokra a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  meghatározott koncentráció; vagy
   b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (4. és 4.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentrációs határértékek nélkül van(nak) megadva;
   5.2.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R41 vagy R36 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R35 vagy R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 5.2.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000007.jpg

ahol:

Pc, R35

=

a készítményben megtalálható valamennyi R35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

Pc, R34

=

a készítményben megtalálható valamennyi R34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PXi, R41

=

a készítményben megtalálható valamennyi R41 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PXi, R36

=

a készítményben megtalálható valamennyi R36 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LXi, R36

=

valamennyi maró és R35 vagy R34 mondattal jelölt R36 vagy R41 mondattal jelölt és irritatív hatású anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R41 irritatív hatásúként való besoroláshoz;

  5.3. azon készítmények, amelyek bőrirritáló hatásúak és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R38 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve;
  5.3.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több irritatívként osztályozott és R38 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot vagy maró hatásúként osztályozott és R35 vagy R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (4. és 4.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva;
   5.3.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R38 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R35 vagy R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 5.3.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000008.jpg

ahol:

PC, R35

=

a készítményben megtalálható valamennyi R35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PC, R34

=

a készítményben megtalálható valamennyi R34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PXi, R38

=

a készítményben megtalálható valamennyi R38 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LXi, R38

=

valamennyi maró és R35 vagy R34 mondattal jelölt vagy R38 mondattal jelölt és irritatív hatású anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R38 irritatív hatásúként való besoroláshoz;

  5.4. amelyek irritálják a légzőrendszert és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R37 kockázat jellegét jelző R-mondattal vannak megjelölve;
  5.4.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több irritatívként osztályozott és az R37 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 4. pontjában (4. és 4.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   5.4.2. azon készítmények, amelyek több irritatívként osztályozott és R37 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 5.4.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000009.jpg

ahol:

PXi, R37

=

a készítményben megtalálható valamennyi R37 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

LXi, R37

=

valamennyi irritatív és R37 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R37 irritatív hatásúként való besoroláshoz;

   5.4.3. azon gáz-halmazállapotú készítmények, amelyek egynél több irritatívként osztályozott és R37 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt, vagy maró hatásúként osztályozott és R35 vagy R34 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek az 5.4.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000010.jpg

ahol:

PC, R35

=

a készítményben megtalálható valamennyi R35 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PC, R34

=

a készítményben megtalálható valamennyi R34 jelölésű maró hatású anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka,

PXi, R37

=

a készítményben megtalálható valamennyi R37 jelölésű irritatív anyag tömeg- vagy térfogatszázaléka

LXi, R37

=

valamennyi gáz-halmazállapotú maró és R34 vagy R35 mondattal jelölt, illetve irritatív és R37 mondattal jelölt anyag számára meghatározott és tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett határérték az R37 irritatív hatásúként való besoroláshoz.

6.  Szenzibilizáló hatásúnak minősülnek a következő készítmények:

  6.1. A bőrrel való érintkezés útján, és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „irritatív” veszélyjellel és az R43 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve;

Azon készítmények, amelyek legalább egy szenzibilizálóként osztályozott és R43 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 5. pontjában (5. és 5.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
  6.2. Inhaláció útján és az „Xi” veszélyszimbólummal, az „ártalmas” veszélyjellel és az R42 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölve.

Azon készítmények, amelyek legalább egy szenzibilizálóként osztályozott és R42 jelölésű anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy
   b) az e melléklet B. részének 5. pontjában (5. és 5.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

7.  Karcinogénnek minősülnek a következő készítmények:

   7.1. Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R45 vagy R49 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg;
  

Azon készítmények, amelyek legalább egy karcinogénként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú karcinogén anyagokat jellemző R45 vagy R49 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációban fejti ki, amely egyenlő vagy nagyobb, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   7.2. Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az R40 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg.   

Azon készítmények, amelyek legalább egy karcinogénként osztályozott és a 3. kategóriájú rákkeltő anyagokat jellemző R40 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

8.  Mutagénnek minősülnek a következő készítmények:

   8.1. Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R46 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg.
  

Azon készítmények, amelyek legalább egy mutagénként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú mutagén anyagokat jellemző R46 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amely e hatását olyan egyedi koncentrációkban fejti ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   8.2. Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az 1 R68  kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölnek meg.   

Azon készítmények, amelyek legalább egy mutagénként osztályozott és a 3. kategóriájú mutagén anyagokat jellemző 1 R68  mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, melyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

9.  Reprodukciót károsítónak minősülnek a következő készítmények:

   9.1. Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R60 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fogamzóképesség vagy nemzőképesség) jelölnek meg.
  

Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jellemző R60 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   9.2. Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az R62 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fogamzóképesség vagy nemzőképesség) jelölnek meg.   

Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és a 3. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jelző R62 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   9.3. Azon 1. vagy 2. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket a „T” veszélyszimbólummal és az R61 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fejlődés) jelölnek meg.   

Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és az 1. és 2. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jellemző R61 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   9.4. Azon 3. kategóriába tartozó készítmények, amelyeket az „Xn” veszélyszimbólummal és az R63 kockázat jellegét jelző R-mondattal (fejlődés) jelölnek meg.   

Azon készítmények, amelyek legalább egy reprodukciót károsítóként osztályozott és a 3. kategóriájú reprodukciót károsító anyagokat jellemző R63 mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amelyek e hatásukat olyan egyedi koncentrációkban fejtik ki, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:

   a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   b) az e melléklet B. részének 6. pontjában (6. és 6.a. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

B.RÉSZ

Az egészségi kockázatok értékelésénél alkalmazandó koncentrációs határértékek

Az egészséget veszélyeztető valamennyi hatásnál az első táblázat (1–6. táblázat) határozza meg a nem gáz-halmazállapotú készítményekhez alkalmazandó koncentráció határértékeket (tömegszázalékban kifejezve), a második táblázat pedig (1.a.–6.a. táblázat) a gáz-halmazállapotú készítményekhez alkalmazandó koncentrációs határértékeket határozza meg (térfogatszázalékban kifejezve). E koncentrációs határértékeket kell alkalmazni, amennyiben az érintett anyagra a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  nem határoz meg különös koncentráció-határértékeket.

1.  Heveny halált okozó hatások

1.1  Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Az 1. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett koncentrációs határértékek határozzák meg a készítmény osztályozását, a készítményt alkotó anyag(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amely(ek) osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

1. táblázat

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

T+

T

Xn

T+ és R26, R27, R28

koncentráció

≥ 7 %

1 % ≤

koncentráció

< 7 %

0,1 % ≤

koncentráció

< 1 %

T és R23, R24, R25

koncentráció

≥ 25 %

3 % ≤

koncentráció

< 25 %

Xn és R20, R21, R22

koncentráció

≥ 25 %

A kockázat jellegét jelző R-mondatokat a következő kritériumok alapján kell hozzárendelni a készítményhez:

   a címke az alkalmazott osztályozás szerint egy vagy több fent említett R-mondatot tartalmaz,
   általános szabály szerint azon anyagra vagy anyagokra vonatkozó R kockázati mondatokat kell kiválasztani, amelyek koncentrációja megfelel a legszigorúbb osztályozásnak.

1.2.  Gáz-halmazállapotú készítmények

Az 1.a. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett koncentrációs határértékek határozzák meg a gáz–halmazállapotú készítmények osztályozását a készítményt alkotó gáz(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amely(ek) osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

1.a. táblázat

Az anyag

(gáz) osztályozása

A gáznemű készítmény osztályozása

T+

T

Xn

T+ és R26, R27, R28

koncentráció ≥ 1 %

0,2 % ≤ koncentráció

< 1 %

0,02 %≤

koncentráció

< 0,2 %

T és R23, R24, R25

koncentráció

≥ 5 %

0,5 % ≤

koncentráció

< 5 %

Xn és R20, R21, R22

koncentráció

≥ 5 %

A kockázat jellegét jelző R-mondatokat a következő kritériumok alapján kell a készítményhez hozzárendelni:

   a címke az alkalmazott osztályozás szerint egy vagy több fent említett R-mondatot tartalmaz,
   általános szabály szerint azon anyagra vagy anyagokra vonatkozó R-mondatokat kell kiválasztani, amelyek koncentrációja megfelel a legszigorúbb osztályozásnak.

2.  Egyetlen expozíció utáni, nem halálos, visszafordíthatatlan hatások

2.1.  Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Azon anyagok esetében, amelyek egyetlen expozíció után nem halálos, visszafordíthatatlan hatásokat idéznek elő (R39/expozíciós út, 1 R68 /expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben a 2. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

2. táblázat

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

T+

T

Xn

T+ és R39/expozíciós út

koncentráció

≥ 10 %

R39 (*)

kötelező

1 % ≤

koncentráció

< 10 %

R39 (*)

kötelező

0,1 % ≤ koncentráció

< 1 %

1 R68  (*) kötelező

T + és R39/expozíciós út

koncentráció

≥ 10 %

R39 (*)

kötelező

1 % ≤ koncentráció

< 10 %

1 R68  (*)

kötelező

Xn és 2 R68 /expozíciós út

koncentráció

≥ 10 %

1 R68  (*)

kötelező

(*) Az adminisztrációs/expozíciós út (expozíciós út) jelzése érdekében a címkézési útmutató 3.2.1., 3.2.2. és 3.3.3. pontjában (67/548/EGK irányelv VI. melléklet) felsorolt összetett R-mondatokat kell alkalmazni.

2.2.  Gáz-halmazállapotú készítmények

Azon gázok esetében, amelyek egyetlen expozíció után nem halálos, visszafordíthatatlan hatásokat idéznek elő (R39/expozíciós út, 2 R68 /expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben a 2.a. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

2.a. táblázat

Az anyag (gáz) osztályozása

A gáznemű készítmény osztályozása

T+

T

Xn

T+ és R39/expozíciós út

koncentráció

≥ 1 %

R39 (*) kötelező

0,2 % ≤

koncentráció

< 1 %

R39 (*)kötelező

0,02 % ≤ koncentráció < 0,2 %

2 R68  (*)

kötelező

T és R39/expozíciós út

koncentráció

≥ 5 %

R39 (*) kötelező

0,5 % ≤ koncentráció < 5 %

2 R68  (*) kötelező

Xn és 2 R68 /behatol. út

koncentráció

≥ 5 %

2 R68  (*) kötelező

(*) Az adminisztrációs/expozíciós út (expozíciós út) jelzése érdekében a címkézési útmutató 3.2.1., 3.2.2. és 3.3.3. pontjában (67/548/EGK irányelv VI. melléklet) felsorolt összetett R-mondatokat kell alkalmazni.

3.  Ismételt vagy huzamosabb ideig tartó expozíció utáni súlyos hatások

3.1.  Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Azon anyagok esetében, amelyek ismételt vagy huzamosabb ideig tartó expozíció után súlyos hatásokat idéznek elő (R48/expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben a 3. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

3. táblázat

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

T

Xn

T és R48/expozíciós út

koncentráció ≥ 10 %

R48 (*) kötelező

1 % ≤ koncentráció

< 10 %

R48 (*)kötelező

Xn és R48/expozíciós út

koncentráció ≥ 10 %

R48 (*)kötelező

(*) Az adminisztrációs/expozíciós út (expozíciós út) jelzése érdekében a címkézési útmutató 3.2.1., 3.2.2. és 3.3.3. pontjában (67/548/EGK irányelv VI. melléklet) felsorolt összetett R-mondatokat kell alkalmazni.

3.2.  Gáz-halmazállapotú készítmények

Azon gázok esetében, amelyek ismételt vagy huzamosabb ideig tartó expozíció után súlyos hatásokat idéznek elő (R48/expozíciós út), a készítmény osztályozását adott esetben a 3.a. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

3.a. táblázat

Az anyag

(gáz) osztályozása

A készítmény osztályozása

T

Xn

T és R48/expozíciós út

koncentráció ≥ 5 %

R48 (*) kötelező

0,5 % ≤ koncentráció < 5 %

R48 (*) kötelező

Xn és R48/expozíciós út

koncentráció ≥ 5 %

R48 (*) kötelező

(*) Az adminisztrációs/expozíciós út (expozíciós út) jelzése érdekében a címkézési útmutató 3.2.1., 3.2.2. és 3.3.3. pontjában (67/548/EGK irányelv VI. melléklet) felsorolt összetett R-mondatokat kell alkalmazni.

4.  Maró és irritatív hatások, beleértve a súlyos szemkárosító hatást is

4.1.  Nem gáz-halmazállapotú készítmények

A maró (R34, R35) vagy irritatív hatású (R36, R37, R38, R41) anyagok esetében a készítmény osztályozását adott esetben a 4. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

4. táblázat

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

C és R35

C és R34

Xi és R41

Xi és R36, R37, R38

C és R35

koncentráció ≥ 10 %

R35

kötelező

5 % ≤

koncentráció

< 10 %

R48

kötelező

5 % (*)

1 % ≤

koncentráció

< 5 %

R36/38 kötelező

C és R34

koncentráció ≥ 10 %

R34 kötelező

10 % (*)

5 % ≤ koncentráció < 10 %

R36/38 kötelező

Xi és R41

konc.

≥ 10 %

R41 kötelező

5 % ≤

koncentráció

< 10 %

R36 kötelező

Xi és R36, R37, R38

koncentráció

≥ 20 %

R36, R37, R38 kötelező a meglévő koncentráció függvényében, ha azokat a szóban forgó anyagokra alkalmazzák

(*) A címkézési útmutatónak megfelelően (67/548/EGK irányelv VI. melléklete) az R35-ös vagy R34-es kockázat jellegét jelző mondatokkal jelzett maró hatású anyagokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket az R41 mondat is érint. Ezért amennyiben egy készítményben lévő R35 vagy R34 maró hatású anyag mennyisége kisebb azon koncentrációs határértéknél, amely alapján a készítményt maró hatásúként kell osztályozni, úgy ezen anyagok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a készítményt R41 irritatívként vagy R36 irritatívként osztályozzák.

     Megjegyzés: A hagyományos módszernek a marónak vagy irritatívnak minősített anyagokat tartalmazó készítményekre való egyszerű alkalmazása a veszély alul- vagy felülértékelését eredményezheti, ha más releváns tényezőket nem vesznek figyelembe (pl. a készítmény pH-értékét). Ezért a maró hatás fokának osztályozása során figyelembe kell venni a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 3.2.5. pontjában és az ezen irányelv 6. cikke (3) bekezdésének második és harmadik francia bekezdésében adott tanácsot.

4.2.  Gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatásokat kiváltó gázok esetében (R34, R35 vagy R36, R37, R38, R41) a készítmény osztályozását adott esetben a 4a. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

4.a. táblázat

Az anyag (gáz) osztályozása

A készítmény osztályozása

C és R35

C és R34

Xi és R41

Xi és R36, R37, R38

C és R35

koncentráció

≥ 1 %

R35 kötelező

0,2 % ≤

koncentráció

< 1 %

R34 kötelező

0,2 % (*)

0,02 % ≤

koncentráció

< 0,2 %

R36/37/38 kötelező

C és R34

koncentráció

≥ 5 %

R34 kötelező

5 % (*)

0,5 % ≤

koncentráció

< 5 %

R36/37/38 kötelező

Xi és R41

koncentráció

≥ 5 %

R41

kötelező

0,5 % ≤

koncentráció

< 5 %

R36 kötelező

Xi és R36, R37, R38

koncentráció ≥ 5 %

R36, R37, R38 kötelező, esettől függően

(*) A címkézési útmutatónak megfelelően (67/548/EGK irányelv VI. melléklete) az R35-ös vagy R34-es kockázat jellegét jelző mondatokkal jelzett maró hatású anyagokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket az R41 mondat is érint. Ezért amennyiben egy készítményben lévő R35 vagy R34 maró hatású anyag mennyisége kisebb azon koncentrációs határértéknél, amely alapján a készítményt maró hatásúként kell osztályozni, úgy ezen anyagok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a készítményt R41 irritatívként vagy R36 irritatívként osztályozzák.

     Megjegyzés: A hagyományos módszernek a marónak vagy irritatívnak minősített anyagokat tartalmazó készítményekre való egyszerű alkalmazása a veszély alul- vagy felülértékelését eredményezheti, ha más releváns tényezőket nem vesznek figyelembe (pl. a készítmény pH-értékét). Ezért a maró hatás fokának osztályozása során figyelembe kell venni a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 3.2.5. pontjában és az ezen irányelv 6. cikke (3) bekezdésének második és harmadik francia bekezdésében adott tanácsot.

5.  Szenzibilizáló hatások

5.1.  Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatást kifejtő készítményeket szenzibilizálóként kell minősíteni, és az alábbiakkal kell megjelölni:

   „Xn” szimbólum és R42 mondat, ha e hatás inhaláció útján következik be,
   „Xi” szimbólum és R43 mondat, ha e hatás a bőrrel való érintkezés útján következik be.
  

A készítmény osztályozását adott esetben az 5. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

5. táblázat

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

Szenzibilizáló és R42

Szenzibilizáló és R43

Szenzibilizáló és R42

koncentráció ≥ 1 %

R42 kötelező

Szenzibilizáló és R43

koncentráció ≥ 1 %

R43 kötelező

5.2.  Gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatást kifejtő készítményeket szenzibilizálóként kell minősíteni, és az alábbiakkal kell megjelölni:

   Xn szimbólum és R42 mondat, ha e hatás inhaláció útján következik be,
   Xi szimbólum és R43 mondat, ha e hatás a bőrrel való érintkezés útján következik be.
  

A készítmény osztályozását adott esetben az 5.a. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációs határértékek határozzák meg.

5.a. táblázat

Az anyag

(gáz) osztályozása

A gáz-halmazállapotú készítmény osztályozása

Szenzibilizáló és R42

Szenzibilizáló és R43

Szenzibilizáló és R42

koncentráció ≥ 0,2 %

R42 kötelező

Szenzibilizáló és R43

koncentráció ≥ 0,2 %

R43 kötelező

6.  Karcinogén/mutagén/reprodukciót károsító hatások

6.1.  Nem gáz-halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatásokat eredményező anyagok esetében a 6. táblázatban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett egyedi koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a készítmény osztályozását. Az alábbi szimbólumokat és R-mondatokat kell alkalmazni:

Karcinogén, 1. és 2. kategória:

T; R 45 vagy R 49

Karcinogén, 3. kategória:

Xn; R40

Mutagén, 1. és 2. kategória:

T; R46

Mutagén, 3. kategória:

Xn; 1 R68 

Reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség), 1. és 2. kategória:

T; R60

Reprodukciót károsító (utódkárosító), 1. és 2. kategória.

T; R61

Reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség), 3. kategória:

Xn; R62

Reprodukciót károsító (utódkárosító), 3. kategória:

Xn; R63

6. táblázat

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

1. és 2. kategória

3. kategória

1-es vagy 2-es kategóriájú karcinogén anyagok R45 vagy R49 jelzéssel

Koncentráció ≥ 0,1 %

karcinogén

esettől függően R45 vagy R49 kötelező

3-as kategóriájú karcinogén anyagok R40 jelzéssel

Koncentráció ≥ 1 %

karcinogén

R40 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R45 jelzéssel(*))

1-es vagy 2-es kategóriájú mutagén anyagok R46 jelzéssel

Koncentráció ≥ 0,1 %

mutagén

R46 kötelező

3-as kategóriájú mutagén anyagok R68 jelzéssel

Koncentráció ≥ 1 %

mutagén

R68 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R46 jelzéssel)

1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R60 jelzéssel (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

Koncentráció ≥ 0,5 %

reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

R60 kötelező

3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R62 jelzéssel (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

Koncentráció ≥ 5 %

reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

R62 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R60 jelzéssel)

1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R61 jelzéssel (fejlődés)

Koncentráció ≥ 0,5 %

reprodukciót károsító (fejlődés)

R61 kötelező

3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R63 jelzéssel (fejlődés)

Koncentráció ≥ 5 %

reprodukciót károsító (fejlődés)

R63 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R61 jelzéssel)

(*) Abban az esetben, ha a készítmény R49 és R40 jelzéssel rendelkezik, mindkét R-mondatot meg kell tartani, mert az R40 jelzés nem tesz különbséget az expozíciós utak között, míg az R49 jelzés kizárólag a belégzésre utal.

6.2.  Gáz–halmazállapotú készítmények

Az ilyen hatásokat eredményező anyagok esetében a 6.a. táblázatban meghatározott, térfogatszázalékban kifejezett koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a készítmény osztályozását. Az alábbi szimbólumokat és R-mondatokat kell alkalmazni:

Karcinogén, 1. és 2. kategória:

T; R 45 vagy R 49

Karcinogén, 3. kategória:

Xn; R40

Mutagén, 1. és 2. kategória:

T; R46

Mutagén, 3. kategória:

Xn; 1 R68 

Reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség), 1. és 2. kategória:

T; R60

Reprodukciót károsító (utódkárosító), 1. és 2. kategória.

T; R61

Reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség), 3. kategória:

Xn; R62

Reprodukciót károsító (utódkárosító), 3. kategória:

Xn; R63

6.a. táblázat

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

1. és 2. kategória

3. kategória

1-es vagy 2-es kategóriájú karcinogén anyagok R45 vagy R49 jelzéssel

Koncentráció ≥ 0,1 %

karcinogén

esettől függően R45 vagy R49 kötelező

3-as kategóriájú karcinogén anyagok R40 jelzéssel

Koncentráció ≥ 1 %

karcinogén

R40 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R45 jelzéssel(*))

1-es vagy 2-es kategóriájú mutagén anyagok R46 jelzéssel

Koncentráció ≥ 0,1 %

mutagén

R46 kötelező

3-as kategóriájú mutagén anyagok R68 jelzéssel

Koncentráció ≥ 1 %

mutagén

R68 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R46 jelzéssel)

1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R60 jelzéssel (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

Koncentráció ≥ 0,2 %

reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

R60 kötelező

3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R62 jelzéssel (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

Koncentráció ≥ 1 %

reprodukciót károsító (fogamzóképesség vagy nemzőképesség)

R62 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R60 jelzéssel)

1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R61 jelzéssel (fejlődés)

Koncentráció ≥ 0,2 %

reprodukciót károsító (fejlődés)

R61 kötelező

3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R63 jelzéssel (fejlődés)

Koncentráció ≥ 1 %

reprodukciót károsító (fejlődés)

R63 kötelező (kivéve, ha már rendelkezik R61 jelzéssel)

(*) Abban az esetben, ha a készítmény R49 és R40 jelzéssel rendelkezik, mindkét R-mondatot meg kell tartani, mert az R40 jelzés nem tesz különbséget az expozíciós utak között, míg az R49 jelzés kizárólag a belégzésre utal.

III.MELLÉKLET

MÓDSZEREK A KÉSZÍTMÉNYEK KÖRNYEZETI VESZÉLYEINEK ÉRTÉKELÉSÉRE A 7. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

Bevezetés

A környezetre veszélyes hatások szisztematikus felmérésének eredményét koncentrációs határértékek segítségével kell kifejezni tömegszázalékos arány formájában, kivéve a gáz-halmazállapotú készítményeket, amelyeknél az anyag osztályozásától függően a térfogatszázalékos arányt kell megadni.

Az A. rész a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti számítási eljárást, valamint a készítmény osztályozásához alkalmazandó R-mondatokat határozza meg.

A B. rész a hagyományos módszer alkalmazásakor használandó koncentrációs határértékeket és az osztályozást szolgáló szimbólumokat és R-mondatokat határozza meg.

A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban egy készítmény környezeti veszélyeit e melléklet A. és B. részében leírt hagyományos módszerrel kell értékelni, egyedi koncentráció- határértékek felhasználásával.

a)  Amennyiben a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  felsorolt veszélyes anyagokra meghatároztak olyan koncentráció-határértékeket, amelyek az e melléklet A. részében ismertetett értékelési módszer alkalmazásához szükségesek, úgy e koncentrációs határértékeket kell alkalmazni.

b)  Amennyiben a veszélyes anyagokat a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  nem tartalmazza, vagy azok ott a melléklet A. részében ismertetett értékelési módszer alkalmazásához szükséges koncentrációs határértékek nélkül szerepelnek, úgy a koncentrációs határértékeket e melléklet B. részében előírtakkal összhangban kell megadni.

A C. rész a vízi környezet veszélyeinek értékelésére szolgáló vizsgálati módszereket határozza meg.

A.RÉSZ

A környezeti veszélyek értékelésére vonatkozó eljárás

(a)  Vízi környezet

I.  Hagyományos módszer a vízi környezet veszélyeinek értékelésére

A vízi környezet veszélyeinek értékelésére szolgáló hagyományos módszer az alábbi felosztással összhangban veszi figyelembe az összes olyan veszélyt, amelyet egy készítmény jelenthet e közeg számára.

A következő készítményeket kell környezetre veszélyesként osztályozni:

  1. és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az R50 és R53 (R50-53) kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni:
   1.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   (a) a 2 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   (b) az e melléklet B. részében (1. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 2 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   1.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 1.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000011.jpg

ahol:

PN, R50–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LN, R50–53

=

valamennyi környezetre veszélyes és R50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R50-53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

  2. és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az R51 és R53 (R51-53) kockázat jellegét jelző mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a 1.1. ponttal összhangban osztályozták.
  2.1. Azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R50-53 vagy R51-53 kockázati szabványmondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   (a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   (b) az e melléklet B. részében (1. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   2.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és az R50-53 vagy R51-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek a 2.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000012.jpg

ahol:

PN, R50–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

PN, R51–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R51-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LN, R50–53

=

valamennyi környezetre veszélyes és R50-53 vagy R51-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R51-53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

  3. és az R52 és R53 (R52-53) kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a 1.1. vagy 1.2. ponttal összhangban osztályozták;
  3.1. azon készítmények, melyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R50-53, R51-53 vagy R52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   (a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   (b) az e melléklet B. részében (1. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   3.2. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R50-53, R51-53 vagy R52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek a 3.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000013.jpg

ahol:

PN, R50–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

PN, R51–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R51-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

PN, R52–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R52-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LR52–53

=

valamennyi környezetre veszélyes és R50-53, R51-53 vagy R52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R52-53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

  4. és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az R50 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve, ha a készítményt már a 1.1. ponttal összhangban osztályozták:
  4.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és az R50 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   (a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   (b) az e melléklet B. részében (2. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   4.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R50 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az I.4.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000014.jpg

ahol:

PN, R50

=

a készítményben megtalálható valamennyi R50 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LN, R50

=

valamennyi környezetre veszélyes és R50 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R50 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

   4.3. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R50 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt olyan anyagot tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg az I.4.1. vagy az I.4.2. pontokban említett kritériumoknak, és amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000015.jpg

ahol:

PN, R50

=

a készítményben megtalálható valamennyi R50 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

PN, R50‐53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LN, R50

=

valamennyi környezetre veszélyes és R50 vagy R50-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R50 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

  5. és az R52 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a 1.1., 1.2., 1.3. vagy 1.4. ponttal összhangban osztályozták;
  5.1. azon készítmények, melyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R52 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   (a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy
   (b) az e melléklet B. részében (3. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része , vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   5.2. Azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R52 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az I.5.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000016.jpg

ahol:

PR52

=

a készítményben megtalálható valamennyi R52 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LR52

=

valamennyi környezetre veszélyes és R52 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R52 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

  6. és az R53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni, kivéve ha a készítményt már a I.1., I.2. vagy I.3. ponttal összhangban osztályozták;
  6.1. azon készítmények, amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott és R53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   (a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan, vagy
   (b) az e melléklet B. részében (4. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.
   6.2. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, melyek az 1.6.1. pont (a) vagy (b) alpontjában meghatározott határértékeket nem lépik túl, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000017.jpg

ahol:

PR53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LR53

=

valamennyi környezetre veszélyes és R53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve;

   6.3. azon készítmények, amelyek több környezetre veszélyesként osztályozott és R53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt olyan anyagot tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg az 1.6.2. pont kritériumainak, és amelyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott R50-53, R51-53 vagy R52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak, amennyiben:

20130116-P7_TA(2013)0008_HU-p0000018.jpg

ahol:

PR53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

PN, R50–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R50-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

PN, R51–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R51-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

PR52–53

=

a készítményben megtalálható valamennyi R52-53 jelölésű környezetre veszélyes anyag tömegszázaléka,

LR53

=

valamennyi környezetre veszélyes és R53, R50-53, R51-53 vagy R52-53 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyag számára megállapított R 53 koncentrációs határérték tömegszázalékban kifejezve.

(b)  Nem vízi környezet

(1)  ÓZONRÉTEG

I.  Hagyományos módszer az ózonrétegre veszélyes készítmények értékelésére

A következő anyagokat  kell  környezetre veszélyesként osztályozni:

  1. és az „N” veszélyszimbólummal, a „környezetre veszélyes” veszélyjellel és az 59 kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölni;
  1.1. azon készítmények, melyek egy vagy több környezetre veszélyesként osztályozott, „N” veszélyszimbólummal és az R59 kockázat jellegét jelző R-mondattal jelölt anyagot tartalmaznak olyan egyedi koncentrációkban, amelyek egyenlők vagy nagyobbak, mint:
   (a) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  leírt koncentráció az érintett anyag(ok)ra vonatkozóan; vagy
   (b) az e melléklet B. részében (5. táblázat) meghatározott koncentráció, amennyiben az érintett anyag(ok) nem található(k) a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ott koncentráció-határértékek nélkül van(nak) megadva.

(2)  SZÁRAZFÖLDI KÖRNYEZET

I.  A szárazföldi környezetre veszélyes készítmények értékelése

A készítményeknek a következő R-mondatok felhasználásával történő osztályozása azután alkalmazható, miután ezen R-mondatok felhasználásának részletes kritériumai a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletébe felvételre kerültek.

R 54

Mérgező a növényekre

R 55

Mérgező az állatokra

R 56

Mérgező a talaj szervezeteire

R 57

Mérgező a méhekre

R 58

A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

B.RÉSZ

A környezeti veszélyek értékelése során alkalmazandó koncentrációs határértékek

I.  Vízi környezet esetében

Az alábbi táblázatokban meghatározott, tömegszázalékban kifejezett koncentrációs határértékek határozzák meg a készítmény osztályozását, a készítményt alkotó anyag(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amely(ek) osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

1.a. táblázat

Akut vízi toxicitás és hosszú távú káros hatások

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása

N, R50–53

N, R51–53

R52–53

N, R50–53

lásd: 1.b. táblázat

lásd: 1.b. táblázat

lásd: 1.b. táblázat

N, R51–53

Cn ≥ 25 %

2,5 % ≤ Cn< 25 %

R52–53

Cn ≥ 25 %

Azon készítményekre, melyek N, R50–53 besorolással rendelkező anyagokat tartalmaznak, az 1.b. táblázatban feltüntetett koncentráció-határértékek vonatkoznak, és esetükben az ezekből eredő osztályozást kell alkalmazni.

1.b. táblázat

A vízi környezetre nagyon mérgező anyagok akut vízi toxicitása és hosszú távú káros hatásai

az N, R50–53 besorolású anyag LC50- vagy EC50-értéke („L(E)C50”) (mg/l-ben kifejezve)

A készítmény osztályozása

N, R50–53

N, R51–53

R52–53

0,1 < L(E)C50 ≤ 1

Cn ≥ 25 %

2,5 % ≤ Cn< 25 %

0,25 % ≤ Cn< 2,5 %

0,01 < L(E)C50 ≤ 0,1

Cn ≥ 2,5 %

0,25 % ≤ Cn< 2,5 %

0,025 % ≤ Cn< 0,25 %

0,001 < L(E)C50 ≤ 0,01

Cn ≥ 0,25 %

0,025 % ≤ Cn< 0,25 %

0,0025 % ≤ Cn< 0,025 %

0,0001 < L(E)C50 ≤ 0,001

Cn ≥ 0,025 %

0,0025 % ≤ Cn< 0,025 %

0,00025 % ≤ Cn< 0,0025 %

0,00001 < L(E)C50 ≤ 0,0001

Cn ≥ 0,0025 %

0,00025 % ≤ Cn< 0,0025 %

0,000025 % ≤ Cn< 0,00025 %

Azon készítmények esetében, melyek 0,00001 mg/l-nél alacsonyabb LC50- vagy EC50-értékkel rendelkező anyagokat tartalmaznak, a megfelelő koncentráció-határértékek kiszámítása ennek megfelelően történik (az intervallumhatárok is egy nagyságrenddel csökkennek).

2. táblázat

Akut vízi toxicitás

Vagy N, R50 vagy N, R50–53 besorolású anyag LC50- vagy EC50-értéke („L(E)C50”) (mg/l-ben kifejezve)

A készítmény osztályozása N, R50

0,1 < L(E)C50 ≤ 1

Cn ≥ 25 %

0,01 < L(E)C50 ≤ 0,1

Cn ≥ 2,5 %

0,001 < L(E)C50 ≤ 0,01

Cn ≥ 0,25 %

0,0001 < L(E)C50 ≤ 0,001

Cn ≥ 0,025 %

0,00001 < L(E)C50 ≤ 0,0001

Cn ≥ 0,0025 %

Azon készítmények esetében, melyek 0,00001 mg/l-nél alacsonyabb LC50- vagy EC50-értékkel rendelkező anyagokat tartalmaznak, a megfelelő koncentráció-határértékek kiszámítása ennek megfelelően történik (az intervallumhatárok is egy nagyságrenddel csökkennek).

3. táblázat

Vízi toxicitás

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása; R52

R52

Cn ≥ 25 %

4. táblázat

Hosszabb távú káros hatások

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása; R53

R53

Cn ≥ 25 %

N, R50‐53

Cn ≥ 25 %

N, R51‐53

Cn ≥ 25 %

R52‐53

Cn ≥ 25 %

II.  Nem vízi környezet esetében

Az alábbi táblázatokban meghatározott, tömegszázalékban, illetve gáz-halmazállapotú készítmények esetében térfogatszázalékban kifejezett koncentráció határértékek határozzák meg a készítmény osztályozását, a készítményt alkotó anyag(ok) egyedi koncentrációjának függvényében, amelyek osztályozását a táblázat ugyancsak tartalmazza.

5. táblázat

Az ózonrétegre veszélyes

Az anyag osztályozása

A készítmény osztályozása N, R59

N és R59

Cn ≥ 0,1 %

C.RÉSZ

Vizsgálati módszerek a vízi környezet veszélyeinek értékelésére

A készítményeket rendszerint a hagyományos módszer alapján kell osztályozni. Az akut vízi toxicitás meghatározása esetében azonban előfordulhatnak olyan esetek, amelyeknél indokolt a készítményt vizsgálatoknak alávetni.

A készítményen végzett e vizsgálatok eredménye csak módosíthatja az akut vízi toxicitás azon osztályozását, amelyet a hagyományos módszer alkalmazásával lehetett volna elérni.

Amennyiben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy ilyen vizsgálatok elvégzését választja, úgy biztosítani kell azt, hogy a vizsgálati módszerek kritériumai eleget tegyenek a 440/2008/EK rendelet mellékletének C. részében leírt minőségi kritériumoknak.

Ezenkívül a vizsgálatokat mindhárom fajon (alga, daphnia és hal) a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében leírt kritériumoknak megfelelően kell elvégezni, kivéve ha az akut vízi toxicitás veszélyének legmagasabb osztályozási szintjét határozták meg a készítményre a fajok egyikén történő vizsgálat alapján, vagy ha a vizsgálati eredmény már ezen irányelv hatálybalépése előtt rendelkezésre állt.

IV.MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A LAKOSSÁG SZÁMÁRA ÉRTÉKESÍTETT VAGY HOZZÁFÉRHETŐ KÉSZÍTMÉNYEKET TARTALMAZÓ CSOMAGOLÓESZKÖZÖKRE

A.RÉSZ

Gyermekek által nehezen kinyitható zárral ellátandó csomagolóeszközök

1.  Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely a lakosság számára értékesített vagy hozzáférhető olyan készítményeket tartalmaz, melyek ezen irányelv 10. cikkének előírásaival összhangban és a 6. cikkben megállapított feltételek alapján nagyon mérgezőként, mérgezőként vagy maró hatásúként vannak címkézve, gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni.

2.  Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely a légutakat veszélyeztető készítményeket (Xn, R65) tartalmaz, és amelyet a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete 3.2.3. pontjával összhangban osztályoztak és címkéztek – az aeroszolos kiszerelésben és a lepecsételt szórókészülékkel ellátott csomagolóeszközben forgalomba hozott készítmények kivételével –, gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni.

3.  Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely az alább megnevezett anyagok legalább egyikét tartalmazza olyan koncentrációban, amely egyenlő vagy nagyobb, mint a meghatározott egyedi koncentráció,

Szám

Az anyag megnevezése

Koncentrációs határérték

CAS-Reg. szám

Név

Einecs-szám

1

67–56–1

Metanol

2006596

≥ 3 %

2

75–09–2

Diklór-metán

2008389

≥ 1 %

és amely a lakosság számára értékesítésre kerül vagy hozzáférhetővé válik, gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni.

B.RÉSZ

Tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelképpel ellátandó csomagolóeszközök

Minden olyan csomagolóeszközt, tekintet nélkül az űrtartalmára, amely a lakosság számára értékesített vagy hozzáférhető olyan készítményeket tartalmaz, amelyek ezen irányelv 10. cikkével összhangban és az 5. és 6. cikkben megállapított feltételek alapján nagyon mérgezőként, mérgezőként, maró hatásúként, ártalmasként, fokozottan tűzveszélyesként vagy tűzveszélyesként vannak osztályozva, tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel kell ellátni.

Ezen előírás nem vonatkozik azon aeroszolokra, amelyek kizárólag fokozottan tűzveszélyesként vagy tűzveszélyesként vannak osztályozva és címkézve.

V.MELLÉKLET

EGYES KÉSZÍTMÉNYEK CÍMKÉZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

A.  Az 5., 6. és 7. cikk értelmében veszélyesként besorolt készítmények esetében

1.  A lakosság számára értékesített készítmények

1.1.  Az ilyen készítmények csomagolásán található címkén a konkrét biztonsági útmutatáson kívül – a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelően – fel kell tüntetni a készítmény esetében releváns óvintézkedésre utaló S1, S2, S45 vagy S46 S-mondatot is.

1.2.  Abban az esetben, ha e készítmények nagyon mérgező (T+), mérgező (T) vagy maró (C) anyagnak minősülnek, és ennek a csomagoláson történő feltüntetése technikailag megoldhatatlan, az ilyen készítményekhez pontos és könnyen érthető használati utasítást kell mellékelni, beleértve – indokolt esetben – az üres csomagolás megsemmisítésére vonatkozó utasítást is.

2.  Permetezéses (porlasztásos) alkalmazásra szánt készítmények

Az ilyen készítményeket tartalmazó csomagolás címkéjén kötelező feltüntetni az S23 biztonsági útmutatást, valamint a 67/548/EGK irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban kiválasztott S38 vagy S51 biztonsági mondatot.

3.  R33 [halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes] kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyagot tartalmazó készítmények

Amennyiben egy készítmény legalább egy olyan anyagot tartalmaz, melyet R33 kockázat jellegét jelző R-mondattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén – a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően – fel kell tüntetni az R-mondat szövegét, ha az anyag készítménybeli koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1 %-ot, kivéve ha a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  más értékeket határoz meg.

4.  R64 (a szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja) kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyagot tartalmazó készítmények

Amennyiben egy készítmény legalább egy olyan anyagot tartalmaz, melyet R64 kockázat jellegét jelző R-mondattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén – a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően – fel kell tüntetni az R-mondat szövegét, ha az anyag készítménybeli koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1 %-ot, kivéve ha a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  más értékeket határoz meg.

B.  Készítmények esetében, függetlenül azok 5., 6. és 7. cikk szerinti besorolásától

1.  Ólmot tartalmazó készítmények

1.1.  Festékek és lakkok

Azon festékek és lakkok esetében, melyeknek – a 6503/1984 ISO-szabványnak megfelelően meghatározott – ólomtartalma (fémtömegben kifejezve) meghaladja a készítmény össztömegének 0,15 %-át, a csomagoláson található címkén fel kell tüntetni a következőket:"

Ólmot tartalmaz. Ne használjuk olyan tárgyakon, amelyeket gyermekek szájukba vehetnek.

"

Abban az esetben, ha a kiszerelés tartalma nem éri el a 125 millilitert, a címkén szerepelhet a következő:"

Figyelem! Ólmot tartalmaz.

"

2.  Cianoakrilátot tartalmazó készítmények

2.1.  Ragasztók

A cianoakrilátalapú ragasztók közvetlen csomagolásán található címkén az alábbiakat kell feltüntetni:"

Cianoakrilát.

Veszélyes.

Néhány másodperc alatt ragasztó hatást fejt ki a bőrön és a szemen.

Gyermekektől elzárva tartandó.

"

A csomagoláshoz megfelelő biztonsági útmutatásokat kell mellékelni.

3.  Izocianátokat tartalmazó készítmények

Az izocianátokat (monomereket, oligomereket, előpolimereket stb. vagy azok elegyét) tartalmazó készítmények csomagolásának címkéjén fel kell tüntetni a következőket:"

Izocianátokat tartalmaz.

Lásd a gyártó által adott tájékoztatót.

"

4.  700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó készítmények

A 700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó készítmények csomagolásának címkéjén fel kell tüntetni a következőket:"

Epoxi-összetevőket tartalmaz.

Lásd a gyártó által adott tájékoztatót.

"

5.  Lakossági forgalomban értékesített, aktív klórt tartalmazó készítmények

Az 1 %-nál több aktív klórt tartalmazó készítmények csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a következőket:"

Figyelem! Ne használjuk más termékekkel együtt. Veszélyes gázok (klór) szabadulhatnak fel.

"

6.  Kadmiumot (ötvözeteit) tartalmazó, kemény- vagy lágyforrasztásra szánt készítmények

A fent említett készítmények csomagolásán található címkén jól olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni a következőket:"

Figyelem! Kadmiumot tartalmaz.

Felhasználásakor veszélyes füstök képződhetnek.

Lásd a gyártó által adott tájékoztatót.

Be kell tartani a munkabiztonsági előírásokat.

"

7.  Aeroszolként kapható készítmények

Ezen irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül az aeroszolként kapható készítményekre vonatkoznak a 75/324/EGK irányelv melléklete 2.2. és 2.3. pontjának megfelelő címkézési rendelkezések is.

8.  Még nem teljesen bevizsgált anyagokat tartalmazó készítmények

Amennyiben egy készítmény legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 67/548/EGK irányelvvel összhangban a 2 „Vigyázat! – még nem teljesen bevizsgált anyag!”  felirattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a „Figyelem – ez a készítmény még nem teljesen bevizsgált anyagot tartalmaz” feliratot, ha ez az anyag legalább 1 %-os koncentrációban jelen van a készítményben.

9.  Legalább egy túlérzékenységet okozó anyagot tartalmazó, de túlérzékenységet okozónak nem minősülő készítmények

Az alábbi feliratot kell feltüntetni az olyan készítmények csomagolásán található címkén, melyek legalább egy túlérzékenységet okozónak minősített anyagot tartalmaznak vagy legalább 0,1 %-os koncentrációban, vagy legalább olyan koncentrációban, mint amit a 3 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  az anyag vonatkozásában külön feltüntet."

»Túlérzékenységet okozó anyagot (anyag neve) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.«

"

10.  Halogénezett szénhidrogéneket tartalmazó folyékony készítmények

Esettől függően az alábbi feliratot kell feltüntetni az olyan készítmények csomagolásán található címkén, amelyeknek nincs lobbanáspontjuk vagy lobbanáspontjuk 55 °C-nál magasabb, és halogénezett szénhidrogént, valamint 5 %-ot meghaladó koncentrációban kismértékben tűzveszélyes vagy tűzveszélyes anyagokat tartalmaznak:

„Felhasználáskor tűzveszélyes lehet.” vagy „Felhasználáskor kismértékben tűzveszélyes lehet.”

11.  R67 (a gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak) kockázat jellegét jelző R-mondattal megjelölt anyagot tartalmazó készítmények

Abban az esetben, ha egy készítmény legalább egy R67 kockázat jellegét jelölő R-mondattal láttak el, a készítmény csomagolásán található címkén – a 67/548/EGK irányelv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően – fel kell tüntetni az R-mondat szövegét, ha az anyag(ok) készítménybeli összkoncentrációja eléri vagy meghaladja a 15 %-ot, kivéve, ha:

   a készítmény már rendelkezik R20, R23, R26, R68/20, R39/23 vagy R39/26 besorolással,
   vagy a készítmény kiszerelése nem haladja meg a 125 ml-t.

12.  Cementek és cementkészítmények

Azon cementek és cementkészítmények csomagolásán található címkén, amelyek több oldható krómot (VI) tartalmaznak, mint a cement teljes szárazanyagtömegének 0,0002 %-a, a következőket kell feltüntetni:"

Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

"

kivéve, ha a készítményt már túlérzékenységet okozó készítménynek minősítették, és ennek megfelelően címkézték az R43 R-mondattal.

C.  Az 5., 6. és 7. cikk értelmében nem besorolt, de legalább egy veszélyes anyagot tartalmazó készítmények

1.  Nem a lakosság számára szánt készítmények

Az 1907/2006/EK rendelet 31. cikk (3) bekezdésének (a) és (c) pontjában említett készítmények csomagolásán található címkén fel kell tüntetni:"

Foglalkozásszerű felhasználók kérésükre biztonsági adatlapot kapnak.

"

VI.MELLÉKLET

EGY ANYAG KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉNEK BIZALMAS KEZELÉSE

A.RÉSZ

A bizalmas kezelésre irányuló kérelemben feltüntetendő információk

Bevezető megjegyzések

A.  A 14. cikk ismerteti azon feltételeket, amelyek megvalósulása esetén a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy bizalmas kezelésre tarthat igényt.

B.  A különféle készítményekben megtalálható azonos anyagra vonatkozó ismételt bizalmas kezelésre vonatkozó kérelmek elkerülése érdekében egyetlen bizalmas kezelésre vonatkozó kérelem is elegendő, amennyiben meghatározott számú készítmény:

   ugyanazon veszélyes összetevőket tartalmazza ugyanazon koncentrációban,
   osztályozása és a címkézése azonos,
   ugyanazon felhasználási célokat szolgál.

Az érintett készítményekben lévő ugyanazon anyag kémiai összetételének titokban tartása érdekében egyetlen és ugyanazon helyettesítő elnevezést kell alkalmazni. Ezenkívül a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelemnek az alábbi mintában szereplő valamennyi információt tartalmaznia kell, beleértve valamennyi készítmény nevét és kereskedelmi elnevezését.

C.  A címkén alkalmazott helyettesítő elnevezés azonos az 1907/2006/EK rendelet  II. mellékletének  a 3. szakaszában „Összetétel/tájékoztató az összetevőkről” megadott elnevezéssel.

Ebből következik, hogy az alkalmazott helyettesítő elnevezés elegendő információt tartalmaz az anyagról a kockázatmentes kezelés biztosításához.

D.  A helyettesítő elnevezés használatára vonatkozó kérelemben a készítmény forgalomba hozataláért felelős személynek figyelembe kell vennie azon igényt, hogy elegendő információt nyújtson a munkahelyi egészségi és biztonsági óvintézkedések megtételéhez és a készítmény kezeléséből származó veszélyek minimálisra csökkentéséhez.

Bizalmas kezelés iránti kérelem

A 14. cikkel összhangban a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelemben az alábbi információkat kötelező megadni:

1.  A készítmény forgalomba hozataláért felelős,  uniós  illetőségű személy (gyártó, importőr vagy forgalmazó) neve és teljes címe és telefonszáma.

2.  Azon anyag(ok) pontos meghatározása, amely(ek)re a titkosságot igénylik és helyettesítő elnevezésük.

CAS sz.

Einecs sz.

A nemzetközi nómenklatúra szerinti kémiai név és osztályozás (a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  vagy ideiglenes osztályozás)

Helyettesítő elnevezés

(a)

(b)

(c)

Megjegyzés: Amennyiben az anyagokat ideiglenesen osztályozták, akkor kísérő információt (bibliográfiai hivatkozásokat) kell adni annak igazolására, hogy az ideiglenes osztályozás az anyag tulajdonságaival kapcsolatos valamennyi vonatkozó és elérhető információt figyelembe veszi.

3.  A bizalmas kezelés indokolása: (valószínűség – elfogadhatóság).

4.  A készítmény(ek) kereskedelmi neve(i) vagy elnevezése(i).

5.  E kereskedelmi név(ek) vagy elnevezés az  Unió  egészében azonosan alkalmazandó?

IGEN

NEM

Amennyiben nem, akkor adja meg az egyes tagállamokban alkalmazott kereskedelmi név(eke)t vagy elnevezés(eke)t:

Belgium:

Bulgária:

Cseh Köztársaság:

Dánia:

Németország:

Észtország:

Írország:

Görögország:

Spanyolország:

Franciaország:

Olaszország:

Ciprus:

Lettország:

Litvánia:

Luxemburg:

Magyarország:

Málta:

Hollandia:

Ausztria:

Lengyelország:

Portugália:

Románia:

Szlovénia:

Szlovákia:

Finnország:

Svédország:

Egyesült Királyság:

6.  A legutóbb az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének 3. címében meghatározott készítmény(ek) összetétele.

7.  A készítmény(ek) ezen irányelv 6. cikkével összhangban történő osztályozása.

8.  A készítmény(ek) ezen irányelv 10. cikkével összhangban történő címkézése.

9.  A készítmény(ek) tervezett felhasználási célja.

10.  Biztonsági adatlap(ok) az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően.

B.RÉSZ

Útmutató a helyettesítő elnevezések (generikus nevek) megállapítására

1.  Bevezető megjegyzés

Ezen útmutató a veszélyes anyagok osztályozási eljárásán alapul (az anyagok felosztása osztályokba), a 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  megfelelően.

Az ezen útmutatóban szereplőktől eltérő helyettesítő elnevezések is alkalmazhatók. A kiválasztott névnek azonban minden esetben elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy a készítményt kockázatmentesen lehessen kezelni, és hogy a munkahelyen megtehessék a szükséges egészségügyi és biztonsági óvintézkedéseket.

Az osztályokat a következő módon kell megállapítani:

   szervetlen és szerves anyagok, amelyek azon legjellegzetesebb kémiai eleme, amely tulajdonságaikat kifejezi közös. Az osztály neve a kémiai elem nevéből származik. E családokat az 2 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  szerint a kémiai elem rendszáma alapján (001-tól 103-ig) kell megszámozni,
   szerves anyagok, amelyeknek azon legjellegzetesebb funkcionális csoportja, amely tulajdonságaikat kifejezi, közös.

Az osztály neve a funkcionális csoport nevéből származik.

E családokat az 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  lévő hagyományos szám alapján kell megszámozni (601-650).

Egyes esetekben a közös különös tulajdonságokkal rendelkező anyagokat egyesítő alosztályokat is figyelembe vették.

2.  A generikus név megállapítása

Alapelvek

A generikus név megállapítása két egymást követő lépésben a következő módon történik:

   (i) mérték meghatározása, ameddig a legfontosabb funkcionális csoportokat és kémiai a molekulában jelen levő funkcionális csoportok és kémiai elemek azonosítása;
   (ii) azon elemeket az elnevezésben figyelembe kell venni.

A figyelembe vett azonosított funkcionális csoportok és elemek megfelelnek a 3. pont szerinti osztályok és alosztályok neveinek, e lista azonban nem kimerítő.

3.  Az anyagok felosztása osztályokba és alosztályokba

Az osztály száma

Az 1 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része 

Osztályok

Alosztályok

001

Hidrogénvegyületek

Hidridek

002

Héliumvegyületek

003

Lítiumvegyületek

004

Berilliumvegyületek

005

Bórvegyületek

Boránok

Borátok

006

Szénvegyületek

Karbamátok

Szervetlen szénvegyületek

Hidrogén-cianid sói

Karbamid és származékai

007

Nitrogénvegyületek

Kvaterner ammóniumvegyületek

Savas nitrogénvegyületek

Nitrátok

Nitritek

008

Oxigénvegyületek

009

Fluórvegyületek

Szervetlen fluoridok

010

Neonvegyületek

011

Nátriumvegyületek

012

Magnéziumvegyületek

Fémorganikus magnéziumszármazékok

013

Alumíniumvegyületek

Fémorganikus alumíniumszármazékok

014

Szilíciumvegyületek

Szilikonok

Szilikátok

015

Foszforvegyületek

Savas foszfor vegyületek

Foszfóniumvegyületek

Foszforsav-észterek

Foszfátok

Foszfitek

Foszforamidok és származékai

016

Kénvegyületek

Savas kénvegyületek

Merkaptánok

Szulfátok

Szulfitek

017

Klórvegyületek

Klorátok

Perklorátok

018

Argonvegyületek

019

Káliumvegyületek

020

Kalciumvegyületek

021

Szkandiumvegyületek

022

Titánvegyületek

023

Vanádiumvegyületek

024

Krómvegyületek

Króm(VI)-vegyületek

025

Mangánvegyületek

026

Vasvegyületek

027

Kobaltvegyületek

028

Nikkelvegyületek

029

Rézvegyületek

030

Cinkvegyületek

Szerves cinkszármazékok

031

Galliumvegyületek

032

Germániumvegyületek

033

Arzénvegyületek

034

Szelénvegyületek

035

Brómvegyületek

036

Kriptonvegyületek

037

Rubídiumvegyületek

038

Stronciumvegyületek

039

Ittriumvegyületek

040

Cirkóniumvegyületek

041

Nióbiumvegyületek

042

Molibdénvegyületek

043

Technéciumvegyületek

044

Ruténiumvegyületek

045

Ródiumvegyületek

046

Palládiumvegyületek

047

Ezüstvegyületek

048

Kadmiumvegyületek

049

Indiumvegyületek

050

Ónvegyületek

Szerves ónszármazékok

051

Antimonvegyületek

052

Tellúrvegyületek

053

Jódvegyületek

054

Xenonvegyületek

055

Céziumvegyületek

056

Báriumvegyületek

057

Lantánvegyületek

058

Cériumvegyületek

059

Prazeodímiumvegyületek

060

Neodímiumvegyületek

061

Prométiumvegyületek

062

Szamáriumvegyületek

063

Európiumvegyületek

064

Gadolíniumvegyületek

065

Terbiumvegyületek

066

Diszpróziumvegyületek

067

Holmiumvegyületek

068

Erbiumvegyületek

069

Túliumvegyületek

070

Itterbiumvegyületek

071

Lutéciumvegyületek

072

Hafniumvegyületek

073

Tantálvegyületek

074

Volfrámvegyületek

075

Réniumvegyületek

076

Ozmiumvegyületek

077

Irídiumvegyületek

078

Platinavegyületek

079

Aranyvegyületek

080

Higanyvegyületek

Szerves higanyszármazékok

081

Talliumvegyületek

082

Ólomvegyületek

Szerves ólomszármazékok

083

Bizmutvegyületek

084

Polóniumvegyületek

085

Asztáciumvegyületek

086

Radonvegyületek

087

Franciumvegyületek

088

Rádiumvegyületek

089

Aktíniumvegyületek

090

Tóriumvegyületek

091

Protaktíniumvegyületek

092

Uránvegyületek

093

Neptúniumvegyületek

094

Plutóniumvegyületek

095

Ameríciumvegyületek

096

Kűriumvegyületek

097

Berkéliumvegyületek

098

Kaliforniumvegyületek

099

Einsteiniumvegyületek

100

Fermiumvegyületek

101

Mendeléviumvegyületek

102

Nobéliumvegyületek

103

Laurenciumvegyületek

601

Szénhidrogének

Alifás szénhidrogének

Aromás szénhidrogének

Aliciklusos szénhidrogének

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)

602

Halogénezett szénhidrogének (*)

Halogénezett alifás szénhidrogének (*)

Halogénezett aromás szénhidrogének (*)

Halogénezett aliciklusos szénhidrogének (*)

(*) A halogénnek megfelelő osztály szerint kell megadni.

603

Alkoholok és származékaik

Alifás alkoholok

Aromás alkoholok

Aliciklusos alkoholok

Alkanolaminok

Epoxiszármazékok

Éterek

Glikoléterek

Glikolok és poliolok

604

Fenolok és származékaik

Halogénezett fenolszármazékok (*)

(*) A halogénnek megfelelő osztály szerint kell megadni.

605

Aldehidek és származékaik

Alifás aldehidek

Aromás aldehidek

Aliciklusos aldehidek

Alifás acetálok

Aromás acetálok

Aliciklusos acetálok

606

Ketonok és származékaik

Alifás ketonok

Aromás ketonok (*)

Aliciklusos ketonok

(*) Beleértve a kinonokat is.

607

Szerves savak és származékaik

Alifás savak

Halogénezett alifás savak (*)

Aromás savak

Halogénezett aromás savak (*)

Aliciklusos savak

Halogénezett aliciklusos savak (*)

Alifás sav-anhidridek

Halogénezett alifás sav-anhidridek (*)

Aromás sav-anhidridek

Halogénezett aromás sav-anhidridek (*)

Aliciklusos sav-anhidridek

Halogénezett aliciklusos sav-anhidridek (*)

Alifás savak sói

Halogénezett alifás savak sói (*)

Aromás savak sói

Halogénezett aromás savak sói (*)

Aliciklusos savak sói

Halogénezett aliciklusos savak sói (*)

Alifás savak észterei

Halogénezett alifás savak észterei (*)

Aromás savak észterei

Halogénezett aromás savak észterei (*)

Aliciklusos savak észterei

Halogénezett aliciklusos savak észterei (*)

Glikol-éter észterei

Akrilátok

Metakrilátok

Laktonok

Acil-halogenidek

(*) A halogénnek megfelelő osztály szerint kell megadni.

608

Nitrilek és származékaik

609

Nitrovegyületek

610

Klór-nitrovegyületek

611

Azoxi és azovegyületek

612

Aminvegyületek

Alifás aminok és származékaik

Aliciklusos aminok és származékaik

Aromás aminok és származékaik

Anilin és származékai

Benzidin és származékai

613

Heterociklusos bázisok és származékaik

Benzimidazol és származékaik

Imidazol és származékai

Piretroidok

Kinolin és származékai

Triazin és származékai

Triazol és származékai

614

Glikozidok és alkaloidok

Alkaloidok és származékaik

Glikozidok és származékaik

615

Cianátok és izocianátok

Cianátok

Izocianátok

616

Amidok és származékaik

Acetamid és származékai

Anilidek

617

Szerves peroxidok

647

Enzimek

648

Komplex kőszén származékok

Savas extraktum

Lúgos extraktum

Antracén olaj

Antracén olaj extrakciós maradék

Antracén olaj frakció

Karbol olaj

Karbol olaj extrakciós maradék

Kőszén folyadékok, folyékony oldószeres extraktum

Kőszén folyadékok, folyékony oldószeres folyadék extraktum

Kőszén olaj

Kőszén kátrány

Kőszén kátrány extraktum

Kőszén kátrány szilárd maradék

Koksz (kőszén kátrány), alacsony hőmérsékletű, magas hőmérsékletű

Koksz (kőszén kátrány), magas hőmérsékletű

Koksz (kőszén kátrány), kevert kőszén, magas hőmérsékletű

Nyers benzol

Nyers fenolok

Nyers kátrány bázisok

Desztillátum bázisok

Desztillátum fenolok

Desztillátumok

Desztillátumok (kőszén), folyékony oldószer extraktum, primer

Desztillátumok (kőszén), oldószer extraktum, hidrokrakkolt

Desztillátumok (kőszén), oldószer extraktum, hidrokrakkolt, hidrogénezett középső frakció/extraktum

Desztillátumok (kőszén), oldószer extraktum, hidrokrakkolt középső frakció/extraktum

Extrakciós maradékok (kőszén) alacsony hőmérsékletű, kőszén kátrány, lúgos

Friss olaj

Üzemanyagok, dízel, kőszén oldószer extraktum, hidrokrakkolt, hidrogénezett

Üzemanyagok, sugárhajtású repülő, kőszén oldószer extraktum, hidrokrakkolt, hidrogénezett

Gazolin, kőszén oldószer extraktum, hidrokrakkolt nafta

Hőkezeléses termékek

Nehéz antracén olaj

Nehéz antracén olaj redesztillátum

Könnyű olaj

Könnyű olaj extrakciós maradékok, magas forráspontú

Könnyű olaj extrakciós maradékok, közepes forráspontú

Könnyű olaj extrakciós maradékok, alacsony forráspontú

Könnyű olaj redesztillátum, magas forráspontú

Könnyű olaj redesztillátum, közepes forráspontú

Könnyű olaj redesztillátum, alacsony forráspontú

Metilnaftalin-olaj

Metilnaftalin olaj extrakciós maradék

Nafta (kőszén), oldószer extraktum, hidrokrakkolt

Naftalin olaj

Naftalin olaj extrakciós maradék

Naftalin olaj redesztillátum

Szurok

Szurok redesztillátum

Szurokmaradék

Szurokmaradék, hőkezelt

Szurokmaradék, oxidált

Pirolízis termékek

Redesztillátumok

Maradékok (kőszén), folyékony oldószer extraktum

Kátrány barnaszén

Kátrány barnaszén, alacsony hőmérsékletű

Kátrányolaj, magas forráspontú

Kátrányolaj, közepes forráspontú

Mosóolaj

Mosóolaj extrakciós maradék

Mosóolaj-redesztillátum

649

Komplex olajszármazékok

Nyersolaj

Szénhidrogén gáz

Alacsony forráspontú nafta

Alacsony forráspontú módosított nafta

Alacsony forráspontú katalitikusan krakkolt nafta

Alacsony forráspontú katalitikusan reformált nafta

Alacsony forráspontú termikusan krakkolt nafta

Alacsony forráspontú hidrogénezett nafta

Alacsony forráspontú nafta – nem specifikált

Közvetlen lepárlású kerozin

Kerozin – nem specifikált

Krakkolt gázolaj

Gázolaj – nem specifikált

Nehéz fűtőolaj

Kenőzsír vagy kenőanyag

Finomítatlan vagy enyhén finomított bázisolaj

Bázisolaj – nem specifikált

Párlat aromás extraktum

Párlat aromásextraktum (kezelt)

Gacsolaj

Gacs

Petrolátum

650

Különböző anyagok

Ne ezt az osztályt használja. Ehelyett a fent említett osztályokat vagy alosztályokat alkalmazza.

4.  Gyakorlati alkalmazás:

Annak megállapítása után, hogy az anyag a listán szereplő egy vagy több osztályba vagy alosztályba tartozik-e, a generikus név a következő módon állapítható meg:

4.1.  Amennyiben az osztály vagy alosztály neve elegendő a kémiai elemek vagy fontos funkcionális csoportok jellemzésére, úgy ez a név lesz a generikus név.

Példák:

   1,4 dihidroxibenzol

604-es osztály

:

fenolok és származékaik

generikus név

:

fenolszármazékok

   – butanol

603-as osztály

:

alkoholok és származékaik

alosztály

:

alifás alkoholok

generikus név

:

alifás alkohol

   – 2-Izopropoxietanol

603-as osztály

:

alkoholok és származékaik

alosztály

:

glikoléterek

generikus név

:

glikoléter

   – metakrilát

607-es osztály

:

szerves savak és származékaik

alosztály

:

akrilátok

generikus név

:

akrilát

4.2.  Amennyiben egy osztály vagy alosztály neve nem elegendő a kémiai elemek vagy fontos funkcionális csoportok jellemzésére, úgy a generikus név a megfelelő különböző osztályok vagy alosztályok neveinek kombinációja lesz:

Példák:

   klórbenzol

602-es osztály

:

halogénezett szénhidrogéne

kalosztály

:

halogénezett aromás szénhidrogének

017-es csoport

:

klórvegyületek

generikus név

:

klórozott aromás szénhidrogén

   – 2,3,6-triklórfenilecetsav

607-es osztály

:

szerves savak

alosztály

:

halogénezett aromás savak

017-es osztály

:

klórvegyületek

generikus név

:

klórozott aromás sav

   – 1-klór-1-nitropropán

610-es osztáy

:

klór-nitrovegyületek

601-es osztály

:

szénhidrogének

alosztály

:

alifás szénhidrogének

generikus név

:

klórozott alifás szénhidrogén

   – tetrapropil-ditiopirofoszfát

015-ös csoport

:

foszforvegyületek

alosztály

:

foszfor észterek

016-os osztály

:

kénvegyületek

generikus név

:

tiofoszforsav észter

     Megjegyzés: Egyes elemek, elsősorban fémek esetében, az osztály vagy alosztály neve a „szerves” vagy „szervetlen” szóval jelölhető.

Példák:

   higany-klorid

080-as osztály

:

higanyvegyületek

generikus név

:

szervetlen higanyvegyület

   – bárium-acetát

056-os osztály

:

báriumvegyületek

generikus név

:

szerves báriumvegyület

   – etil-nitrit

007-es csoport

:

nitrogénvegyületek

alcsalád

:

nitritek

generikus név

:

szerves nitrit

   – nátrium-hidroszulfit

016-os csoport

:

kénvegyületek

generikus név

:

szervetlen kénvegyület

  

(Az idézett példák a 3 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része  származnak, amelyekre vonatkozóan bizalmas adatkezelési kérelem nyújtható be.)

VII.MELLÉKLET

A 12.CIKK (2) BEKEZDÉSE ALÁ TARTOZÓ KÉSZÍTMÉNYEK

A 67/548/EGK irányelv VI. mellékletének 9.3. pontja szerinti készítmények.

VIII.MELLéKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

(lásd a 22. cikket)

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve

(HL L 200., 1999.7.30., 1. o.)

A Bizottság 2001/60/EK irányelve

(HL L 226., 2001.8.22., 5. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete

(HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

Csak a III. melléklet 90. pontja

A Tanács 2004/66/EK irányelve

(HL L 168., 2004.5.1., 35. o.)

Csak a 1999/45/EK irányelvre vonatkozó utalás az 1. cikkben és a melléklet I. B. pontjában

A Bizottság 2006/8/EK irányelve

(HL L 19., 2006.1.24., 12. o.)

A Tanács 2006/96/EK irányelve

(HL L 363., 2006.12.20., 81. o.)

Csak a 1999/45/EK irányelvre vonatkozó utalás az 1. cikkben és a melléklet G. szakaszában

Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete

(HL L 396., 2006.12.30., 1. o.)

Csak a 140. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács 1137/2008/EK rendelete

(HL L 311., 2008.11.21., 1. o.)

Csak a melléklet 3.5. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete

(HL L 353., 2008.12.31., 1. o.)

Csak az 56. cikk

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(lásd a 22. cikket)

Irányelv

Az átültetés határideje

1999/45/EK

2001/60/EK

2004/66/EK

2006/8/EK

2006/96/EK

2002. július 30.

2002. július 30.

2004. május 1.

2007. március 1.

2007. január 1.

IX.MELLéKLET

Megfelelési táblázat

1999/45/EK irányelv

Ezen irányelv

1. cikk (1) bekezdés, bevezető fordulat

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés, záró fordulat

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

1. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

1. cikk (2) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (2) bekezdés a) pont

1. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (2) bekezdés b) pont

1. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, harmadik francia bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, záró fordulat

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

1. cikk (5) bekezdés

1. cikk (5) bekezdés

1. cikk (6) bekezdés, bevezető fordulat

1. cikk (6) bekezdés, bevezető fordulat

1. cikk (6) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (6) bekezdés a) pont

1. cikk (6) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (6) bekezdés b) pont

2. cikk (1) bekezdés, bevezető fordulat

2. cikk (1) bekezdés, bevezető fordulat

2. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont

2. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont

2. cikk (1) bekezdés d) pont

2. cikk (1) bekezdés e) pont

2. cikk (1) bekezdés d) pont

2. cikk (1) bekezdés f) pont

2. cikk (1) bekezdés e) pont

2. cikk (1) bekezdés, g) pont

2. cikk (1) bekezdés f) pont

2. cikk (1) bekezdés, h) pont

2. cikk (1) bekezdés g) pont

2. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

2. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

2. cikk (2) bekezdés a), b) és c) pont

2. cikk (2) bekezdés a), b) és c) pont

2. cikk (2) bekezdés d) pont, bevezető fordulat

2. cikk (2) bekezdés d) pont, bevezető fordulat

2. cikk (2) bekezdés d) pont, első francia bekezdés

2. cikk (2) bekezdés d) pont i) alpont

2. cikk (2) bekezdés d) pont, második francia bekezdés

2. cikk (2) bekezdés d) pont ii) alpont

2. cikk (2) bekezdés d) pont, harmadik francia bekezdés

2. cikk (2) bekezdés d) pont iii) alpont

2. cikk (2) bekezdés d) pont, negyedik francia bekezdés

2. cikk (2) bekezdés d) pont iv) alpont

2. cikk (2) bekezdés (e)-(o) pont

2. cikk (2) bekezdés (e)-(o) pont

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető fordulat

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető fordulat

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, első francia bekezdés

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés a) pont

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés b) pont

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, harmadik francia bekezdés

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés c) pont

3. cikk (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés

3. cikk (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés

3. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

3. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

3. cikk (2) bekezdés, első francia bekezdés

3. cikk (2) bekezdés a) pont

3. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés

3. cikk (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés

3. cikk (2) bekezdés b) pont

3. cikk (2) bekezdés, negyedik francia bekezdés

3. cikk (2) bekezdés, ötödik francia bekezdés

3. cikk (2) bekezdés, hatodik francia bekezdés

3. cikk (2) bekezdés, záró fordulat

3. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

4. cikk

4. cikk

5. cikk (1) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés, első bevezető fordulat

5. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

5. cikk (2) bekezdés, második bevezető fordulat

5. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat

5. cikk (2) bekezdés, első francia bekezdés

5. cikk (2) bekezdés a) pont

5. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés

5. cikk (2) bekezdés b) pont

5. cikk (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés

5. cikk (2) bekezdés c) pont

5. cikk (3), (4) és (5) bekezdés

5. cikk (3), (4) és (5) bekezdés

6. cikk (1) és (2) bekezdés

6. cikk (1) és (2) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat

6. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat

6. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés, első rész

6. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat

6. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés, második rész

6. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés

6. cikk (3) bekezdés, második francia bekezdés

6. cikk (3) bekezdés, második francia bekezdés

6. cikk (3) bekezdés, harmadik francia bekezdés

6. cikk (3) bekezdés, harmadik francia bekezdés

6. cikk (4) bekezdés

6. cikk (4) bekezdés

7. cikk

7. cikk

8. cikk (1) és (2) bekezdés

8. cikk (1) és (2) bekezdés

8. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat

8. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat

8. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés

8. cikk (3) bekezdés a) pont

8. cikk (3) bekezdés, második francia bekezdés

8. cikk (3) bekezdés b) pont

8. cikk (3) bekezdés, harmadik francia bekezdés

8. cikk (3) bekezdés c) pont

8. cikk (4) bekezdés

8. cikk (4) bekezdés

9. cikk, 1. pont, bevezető fordulat

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető fordulat

9. cikk, 1.1. pont, bevezető fordulat

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont, bevezető fordulat

9. cikk, 1.1. pont, első francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont i) alpont

9. cikk, 1.1. pont, második francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont ii) alpont

9. cikk, 1.1. pont, harmadik francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont iii) alpont

9. cikk, 1.1. pont, negyedik francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont iv) alpont

9. cikk, 1.2. pont, bevezető fordulat

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont, bevezető fordulat

9. cikk, 1.2. pont, első francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont i) alpont

9. cikk, 1.2. pont, második francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont ii) alpont

9. cikk, 1.3. pont, első albekezdés, bevezető fordulat

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont, bevezető fordulat

9. cikk, 1.3. pont, első albekezdés, első francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont, i) alpont

9. cikk, 1.3. pont, első albekezdés, második francia bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont, ii) alpont

9. cikk, 1.3. pont, második albekezdés

9. cikk, második albekezdés

9. cikk (2) bekezdés

9. cikk (2) bekezdés

10. cikk, 1.1. pont, bevezető fordulat

10. cikk (1) bekezdés, bevezető fordulat

10. cikk, 1.1(a). pont

10. cikk (1) bekezdés a) pont

10. cikk, 1.1(b). pont

10. cikk (1) bekezdés b) pont

10. cikk, 1.2. pont

10. cikk (2) bekezdés

10. cikk, 2. pont, bevezető fordulat

10. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat

10. cikk, 2.1. pont

10. cikk (3) bekezdés a) pont

10. cikk, 2.2. pont

10. cikk (3) bekezdés b) pont

10. cikk, 2.3. pont, bevezető fordulat

10. cikk (3) bekezdés c) pont, bevezető fordulat

10. cikk, 2.3.1. pont

10. cikk (3) bekezdés c) pont i) alpont

10. cikk, 2.3.2. pont

10. cikk (3) bekezdés c) pont ii) alpont

10. cikk, 2.3.3. pont, első albekezdés, bevezető fordulat

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, első albekezdés, bevezető fordulat

10. cikk, 2.3.3. pont, első albekezdés, első francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, első albekezdés, első francia bekezdés

10. cikk, 2.3.3. pont, első albekezdés, második francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, első albekezdés, második francia bekezdés

10. cikk, 2.3.3. pont, első albekezdés, harmadik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, első albekezdés, harmadik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.3. pont, első albekezdés, negyedik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, első albekezdés, negyedik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.3. pont, első albekezdés, ötödik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, első albekezdés, ötödik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.3. pont, első albekezdés, hatodik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, első albekezdés, hatodik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.3. pont, második albekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iii) alpont, második albekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, bevezető fordulat

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, bevezető fordulat

10. cikk, 2.3.4. pont, első francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, első francia bekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, második francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, második francia bekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, harmadik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, harmadik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, negyedik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, negyedik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, ötödik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, ötödik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, hatodik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, hatodik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, hetedik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, hetedik francia bekezdés

10. cikk, 2.3.4. pont, utolsó szavak

10. cikk (3) bekezdés c) pont iv) alpont, bevezető fordulat

10. cikk, 2.3.5. pont

10. cikk (3) bekezdés c) pont v) alpont

10. cikk, 2.4. pont, első albekezdés

10. cikk (3) bekezdés d) pont, első albekezdés

10. cikk, 2.4. pont, második albekezdés, bevezető fordulat

10. cikk (3) bekezdés d) pont, második albekezdés, bevezető fordulat

10. cikk, 2.4. pont, második albekezdés, első francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés d) pont, második albekezdés, i) pont

10. cikk, 2.4. pont, második albekezdés, második francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés d) pont, második albekezdés, ii) pont

10. cikk, 2.4. pont, második albekezdés, harmadik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés d) pont, második albekezdés, iii) pont

10. cikk, 2.4. pont, második albekezdés, negyedik francia bekezdés

10. cikk (3) bekezdés d) pont, második albekezdés, iv) pont

10. cikk, 2.4. pont, harmadik albekezdés

10. cikk (3) bekezdés d) pont, harmadik albekezdés

10. cikk, 2.5. pont

10. cikk (3) bekezdés e) pont

10. cikk, 2.6. pont

10. cikk (3) bekezdés f) pont

10. cikk, 2.7. pont

10. cikk (3) bekezdés g) pont

10. cikk, 3. pont

10. cikk (4) bekezdés

10. cikk, 4. pont, bevezető fordulat

10. cikk (5) bekezdés, bevezető fordulat

10. cikk, 4. pont, első francia bekezdés

10. cikk (5) bekezdés a) pont

10. cikk, 4. pont, második francia bekezdés

10. cikk (5) bekezdés b) pont

10. cikk, 5. pont

10. cikk (6) bekezdés

11. cikk (1) - (5) bekezdés

11. cikk (1) - (5) bekezdés

11. cikk (6) bekezdés, bevezető fordulat

11. cikk (6) bekezdés, bevezető fordulat

11. cikk (6) bekezdés a) pont

11. cikk (6) bekezdés a) pont

11. cikk (6) bekezdés b) pont, első albekezdés, bevezető fordulat

11. cikk (6) bekezdés b) pont, első albekezdés, bevezető fordulat

11. cikk (6) bekezdés b) pont, első albekezdés, első francia bekezdés

11. cikk (6) bekezdés b) pont, első albekezdés, i) pont

11. cikk (6) bekezdés b) pont, első albekezdés, második francia bekezdés

11. cikk (6) bekezdés b) pont, első albekezdés, ii) pont

11. cikk (6) bekezdés b) pont, második albekezdés

11. cikk (6) bekezdés b) pont, második albekezdés

12. és 13. cikk

12. és 13. cikk

15. cikk

14. cikk, első–ötödik bekezdés

14. cikk, hatodik bekezdés

16. cikk

15. cikk

17. cikk

16. cikk

18. cikk

17. cikk

19. cikk

18. cikk

20. cikk

19. cikk

20a. cikk (1) és (2) bekezdés

23. cikk

20a. cikk (3) bekezdés

20. cikk

21. cikk

21. cikk

22. cikk

21. cikk

22. cikk

23. cikk

23. cikk

24. cikk

24. cikk

I – VII. melléklet

I–VII. melléklet

VIII. melléklet

IX. melléklet

VIII. melléklet

IX. melléklet

(1) HL C 181., 2012.6.21., 203. o.
(2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(3) HL C 181., 2012.6.21., 203. o.
(4) Az Európai Parlament 2013. január 16-i álláspontja.
(5) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.
(6) Lásd a VIII. melléklet A. részét.
(7) HL L 276., 2010.10.20., 33. o. 
(8) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(9) HL L 309., 2009.11.24., 1. o. 
(10) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
(11) HL 196., 1967.8.16., 1. o.
(12) HL L 396., 2006.12.30., 850. o.
(13) HL L 353, 2008.12.31., 1. o.
(14) HL L 225, 2001.8.21., 1. o.
(15) HL L 355., 1998.12.30., 1. o.
(16) HL L 154., 1992.6.5., 1. o.
(17) HL L 110., 1993.5.4., 20. o.
(18) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(19) HL L 311., 2001.11.28., 1. o.
(20) HL L 311., 2001.11.28., 67. o.
(21) HL L 262., 1976.9.27., 169. o.
(22) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.
(23) HL L 159., 1996.6.29., 1. o.
(24) HL L 142., 2008.5.31., 1. o.
(25) HL L 147., 1975.6.9., 40. o.
(26) HL L 155., 2011.6.11., 1. o.
(27) HL L 155., 2011.6.11., 67. o.
(28) HL L 50., 2004.2.20., 44. o.
(29) HL L 155., 2011.6.11., 176. o.
(30) HL L 144., 1997.6.4., 19. o.
(31)* A jelen irányelv hatálybalépésének időpontja.


A földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázása ***I
PDF 411kWORD 33k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2013. január 16-i jogalkotási állásfoglalása a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)0479 – C7-0216/2011 – 2011/0218(COD))
P7_TA(2013)0009A7-0180/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0479),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0216/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. december 7-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0180/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. január 16-án került elfogadásra a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0218


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(-1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépése által kiváltott változások megjelenítése érdekében el kell végezni az 1967/2006/EK tanácsi rendelet(4) általános kiigazítását. [Mód. 2]

(1)  Az 1967/2006/EK rendelet hatásköröket ruház a Bizottságra az említett rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtása érdekében.

(2)  Az 1967/2006/EK rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével.

(3)  Az 1967/2006/EK rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazásakiegészítése vagy módosítása érdekében a jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni az alábbiak tekintetében: [Mód. 3]

   eltérések engedélyezése, amennyiben azt a hivatkozott rendelet kifejezetten előírja;
   védett halászati terület kijelölése a tagállamok felségterületéhez tartozó vizeken, illetve az érintett vizekre vonatkozó halászati irányítási intézkedések meghatározása, amennyiben a tagállam halászati irányítási intézkedései nem elegendőek az erőforrások és a környezet magas szintű védelmének biztosításához; [Mód. 4]
   a valamely védett halászati terület kijelölésének megerősítésére, hatályon kívül helyezésére vagy módosítására irányuló határozat, amely hatással lehet valamely más tagállam hajóira; [Mód. 5]
   a vonóhálók használatát engedélyező eltérés módosítása; [Mód. 6]
   valamely tagállam irányítási tervének módosítása, amennyiben a terv nem elegendő az erőforrások és a környezet magas szintű védelmének biztosításához; [Mód. 7]
   a valamely tagállam irányítási tervének megerősítésére, hatályon kívül helyezésére vagy módosítására irányuló határozat, amely hatással lehet valamely más tagállam hajóira; [Mód. 8]
   a rendelkezésre álló halászati kapacitás fölöslegének elosztása a tagállamok között a Málta körüli 25 mérföldes igazgatási övezetben, és [Mód. 9]
   a Málta körüli 25 mérföldes gazdálkodási övezetben folytatott aranymakréla-halászat tekintetében a halcsoportosulást előidéző eszközökhöz (FAD) kapcsolódó útvonalak meghatározására és kiosztására vonatkozó kritériumok elfogadása.
   a vonatatott hálókba illesztendő négyzetes szemű hálómezők további műszaki előírásaira vonatkozó részletes szabályok megállapítása, [Mód. 10]
   a vonóhálók felínjének, a fenék-vontatókötelének, kerületének vagy körméretének legnagyobb méretét, valamint a több hálóból álló vonóhálókban lévő hálók maximális számát korlátozó műszaki előírások elfogadása, és [Mód. 11]
   az 1967/2006/EK rendelet mellékleteinek módosításai. [Mód. 12]
  

Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. Amikor a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat készít elő és szövegez, biztosítania kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, gyors és megfelelő továbbítását az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(5)  Az egyértelműség érdekében indokolt módosítani a Posidonia oceanica által alkotott fűágyakra történő utalást.

(6)  További műszaki és tudományos adatokra van szükség a földközi-tengeri halászat sajátosságainak kellő figyelembevétele érdekében, ami lehetővé teszi, hogy a Bizottság megállapíthassa a vonóhálók legnagyobb méretét és a több hálóból álló vonóhálókban lévő hálók maximális számát korlátozó esetleges műszaki előírásokat. [Mód. 13]

(6a)  A földközi-tengeri halászati erőforrások megőrzése rendkívüli jelentőségű, ezért annak az 1967/2006/EK rendelet címében is meg kell jelennie. [Mód. 14]

(7)  A 1967/2006/EK rendeletet ezért megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1967/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:"

A Tanács földközi-tengeri halászati erőforrások megőrzésével és fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK rendelete

"

[Mód. 1]

1.  A 4. cikk (5) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:"

(5)  Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a fenéken vontatott hálókkal felszerelt, legfeljebb 12 méter teljes hosszúságú és legfeljebb 85 kW motorteljesítményű, hagyományosan a Posidonia oceanica fűágyak felett halászatot folytató hajókkal történő halászatot a Bizottság a 30a. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal engedélyezheti a következő feltételekkel:

"

1a.  A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  A Tanács az (1) bekezdésben meghatározott időszak letelte után és legkésőbb 2009. november 30-ig – az új, vonatkozó tudományos ismeretek fényében – további védett halászati területeket is kijelölhet, vagy módosíthatja ezek határát és irányítási szabályait.

2009. december 1-jétől az Európai Parlament és a Tanács – az új, vonatkozó tudományos ismeretek fényében – a rendes jogalkotási eljárással összhangban eljárva, a Bizottság javaslatára további védett halászati területeket jelöl ki vagy módosítja azok határát és irányítási szabályait.

[Mód. 15]

1b.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

   a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(4)  Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy azok az irányítási intézkedések, amelyekről a (3) bekezdésnek megfelelően az értesítést megküldték, nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák az erőforrások és a környezet magas szintű védelmét, az érintett tagállamot – a vele folytatott konzultációt követően – felkérheti, hogy az intézkedést a kérelemről szóló értesítéstől számított három hónapon belül módosítsa.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam halászati irányítási intézkedéseit nem vagy nem megfelelően módosították, és továbbra sem elegendőek az erőforrások és a környezet magas szintű védelmének biztosításához, a 30a. cikkel összhangban felhatalmazást kap védett halászati övezet kijelölésére vagy halászati irányítási intézkedések meghatározására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

"

   b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(5)  Amennyiben valamely tagállam a felségterületéhez tartozó vizeken olyan védett halászati terület kijelölésére tesz javaslatot, amely hatással lehet valamely más tagállam hajóira is, arról a kijelölés elfogadása előtt értesítenie kell a Bizottságot, a másik tagállamot és az érintett regionális tanácsadó testületet.
Az érintett tagállamok és regionális tanácsadó testület a javasolt kijelölésről szóló értesítéstől számított 30 munkanapon belül a javasolt kijelölésről szóló írásbeli véleményt nyújthatnak be a Bizottsághoz.
A Bizottság a benyújtott vélemények vizsgálata után a 30a. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a javasolt kijelölésről szóló értesítéstől számított 60 munkanapon belül a kijelölés megerősítéséről, hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

[Mód. 16]


2.  A 13. cikk a következőképpen módosul:
   a) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(5)  A tagállamok eltérést kérhetnek az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól. A Bizottság ilyen eltérést a 30a. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal engedélyezhet, feltéve, hogy azt az érintett tengeri terület sajátos földrajzi adottságai indokolják, mint például egy tagállam teljes partvonala mentén húzódó kontinentális talapzat korlátozott mérete vagy a vonóhálós halászatra alkalmas halászterületek korlátozott kiterjedése, ahol az érintett halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatása nem számottevő és a tagállam vagy – adott esetben – más tagállamok hajóinak meghatározott csoportját érintik, továbbá amennyiben az érintett halászati tevékenységek más felszereléssel nem végezhetők, és a 18. és a 19. cikkben említett irányítási terv hatálya alá tartoznak. A tagállamok az ilyen eltérésre vonatkozó kérelmüket naprakész tudományos és technikai indoklással támasztják alá."
   b) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(10)  Az (1) és (2) bekezdéstől való eltérés a 30a. cikkel összhangban a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal engedélyezhető azon halászati tevékenységek tekintetében, amelyekre érvényes a 4. cikk (5) bekezdése szerinti eltérés."
   ba) A (11) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Amennyiben a Bizottság a tagállamok által a második és harmadik albekezdésnek megfelelően megküldött értesítések, vagy új tudományos szakvélemény alapján úgy ítéli meg, hogy az eltérés feltételei nem teljesülnek, az érintett tagállamot – a vele folytatott konzultációt követően – felkérheti, hogy az eltérést a kérelemről szóló értesítéstől számított három hónapon belül módosítsa. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam az eltérést nem vagy nem megfelelően módosította, a 30a. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy az erőforrások és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az eltérés módosításáról.»

[Mód. 17]


2a.  A 14. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.
2b.  A 18. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:
  »(1) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban eljárva, a Bizottság javaslatára irányítási terveket fogadhat el adott földközi-tengeri halászati tevékenységekre, különösen a tagállami felségvizeken teljesen vagy részben kívül eső területeken. Ezek a tervek különösen a következőket tartalmazhatják:«

[Mód. 19]


2c.  A 19. cikk a következőképpen módosul:
   a) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

  »(8) Amennyiben a Bizottság a (7) bekezdésben említett értesítés vagy új tudományos szakvélemény alapján úgy ítéli meg, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján elfogadott irányítási terv nem biztosít kielégítően magas szintű védelmet az erőforrásokra és a környezetre nézve, az érintett tagállamot – a vele folytatott konzultációt követően – felkérheti, hogy a tervet a kérelemről szóló értesítéstől számított három hónapon belül módosítsa.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam irányítási tervét nem vagy nem megfelelően módosították, és az továbbra sem elegendő az erőforrások és a környezet magas szintű védelmének biztosításához, a 30a. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy az erőforrások és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az irányítási terv módosításáról."
   b) a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(9)  Amennyiben valamely tagállam olyan irányítási terv elfogadására tesz javaslatot, amely valamely más tagállam hajóira is hatással lehet, arról az irányítási terv elfogadása előtt értesítenie kell a Bizottságot, a másik tagállamot és az érintett regionális tanácsadó testületet.
Az érintett tagállamok és regionális tanácsadó testület a javasolt irányítási tervről szóló értesítéstől számított 30 munkanapon belül a javasolt irányítási tervről szóló írásbeli véleményt nyújthat be a Bizottsághoz.
A Bizottság a benyújtott vélemények vizsgálata után a 30a. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a javasolt irányítási tervről szóló értesítéstől számított 60 munkanapon belül a terv megerősítéséről, hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.»

[Mód. 20]


3.  A 26. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
  »(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett halászati összkapacitás meghaladja a legfeljebb 24 méter teljes hosszúságú és a 2000–2001-es referencia-időszakban az igazgatási övezetben tevékenységet folytató vonóhálós halászhajók halászati összkapacitását (a továbbiakban: halászati referenciakapacitás), a Bizottság ezt a halászati kapacitástöbbletet a 30a. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal elosztja a tagállamok között, figyelembe véve az engedélyt kérő tagállamok érdekeit."

4.  A 27. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A Bizottság a 30a. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal meghatározza a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyekhez kapcsolódó útvonalak meghatározásának és kiosztásának kritériumait.

"

4a.  A 28. cikket el kell hagyni. [Mód. 21]

4b.  A 29. cikket el kell hagyni. [Mód. 22]

5.  A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép cikket el kell hagyni.

„A mellékleteket a 30a. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell módosítani.”

[Mód. 23]

6.  A rendelet az alábbi új 30a. cikkel egészül ki:"

30a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 4. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (4) és (5) bekezdésében a 13. cikk (5) és (10) bekezdésében, a 13. cikk (11) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 19. cikk (8) és (9) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében és a 27. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 30. cikkben, az I. melléklet b) 3. pontjában és a II. melléklet 7. pontjában említett felhatalmazás az e rendelet hatálybalépésnek időpontjától számított határozatlan időreemlített, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása …(5)-tól/től három évre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. A felhatalmazás a korábbival megegyező időtartamra automatikusan meghosszabbodik, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az automatikus meghosszabbodás időpontja előtt legalább három hónappal nem emel kifogást az ellen. [Mód. 24 ]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 13. cikk (5) és (10) bekezdésében, a 13. cikk (11) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 19. cikk (8) és (9) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésének első albekezdésébenés a 27. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 4. cikk (5) bekezdése, a 7. cikk (4) és (5) bekezdése, a 13. cikk (5) és (10) bekezdése, a 13. cikk (11) bekezdésének negyedik albekezdése, a 19. cikk (8) és (9) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdésének első albekezdése és a 27. cikk (3) bekezdésének második albekezdésealapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére egy hónappal meghosszabbodik.

"

7.  Az I. melléklet b) pontja a következőképpen módosul:

[Mód. 25]

[Mód. 27]

   a) a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:"
3.  Bármely vontatott hálóba négyzetes szemű hálómezők illeszthetők be, és ezeket a hosszabbító elem elé kell helyezni, vagy a hosszabbító elem eleje és a zsákvég hátsó része közé bárhová. Semmiképpen sem fedhetik el sem belső, sem külső tartozékok. Csomózás nélküli hálóból vagy csúszásmentes csomókból készült hálóból kell készülnie, és úgy kell beilleszteni, hogy a halászat során a hálószemek mindig teljes mértékben nyitva maradjanak. A négyzetes szemű hálómezők további műszaki előírásaira vonatkozó részletes szabályokat a 30a. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell megállapítani."
   b) a 4. pontot el kell hagyni. [Mód. 26]
   c) az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:"
5.  Tilos a fedélzeten tartani vagy használni bármilyen vontatott hálót, amelynek zsákvége részben vagy egészben nem négyzetes vagy nem rombusz alakú hálószemekből készült."

8.  A II. melléklet 7. pontját helyébe a következő szöveg lép:el kell hagyni.

„7.  A vonóhálók felínjének, fenék-vontatókötélének, kerületének vagy körméretének legnagyobb méretét, valamint a több hálóból álló vonóhálókban lévő hálók maximális számát korlátozó műszaki előírásokat a Bizottság a 30a. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal határozhatja meg.„

[Mód. 28]

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 43., 2012.2.15., 56. o.
(2) HL C 43., 2012.2.15., 56. o.
(3) Az Európai Parlament 2013. január 16-i álláspontja.
(4) HL L 409., 2006.12.30., 11. o.
(5)* E rendelet hatálybalépésének időpontja.


A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadása ***
PDF 199kWORD 20k
Az Európai Parlament 2013. január 16-i jogalkotási állásfoglalása a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (13582/2012 – C7-0323/2012 – 2012/0120(NLE))
P7_TA(2013)0010A7-0429/2012

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (13582/2012),

–  tekintettel a 2010. október 15-én a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául szolgáló, a Részes Felek Nagojában tartott ötödik Konferenciájának utolsó plenáris ülésén (COP/MOP 5) elfogadott és az Unió által 2011. május 11-én aláírt, a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvre (13583/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban a Tanács által előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0323/2012),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására (A7-0429/2012),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


Államháztartás a GMU-ban - 2011 és 2012
PDF 231kWORD 28k
Az Európai Parlament 2013. január 16-i állásfoglalása az államháztartásokról a gazdasági és monetáris unióban – 2011 és 2012 (2011/2274(INI))
P7_TA(2013)0011A7-0425/2012

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a GMU államháztartásairól szóló 2011. évi bizottsági jelentésre(1),

–  tekintettel a GMU államháztartásairól szóló 2012. évi bizottsági jelentésre(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak a 121. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 136. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a 2011. március 24−25-i európai tanácsi következtetések „Euró Plusz Paktum: fokozottabb gazdaságpolitikai koordináció a versenyképesség és a konvergencia érdekében” című 1. mellékletére(9),

–  tekintettel a 2012. június 28–29-i Európai Tanács következtetéseire, és különösen a „Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum” című mellékletére,

–  tekintettel a 2012. évi éves növekedési jelentésről szóló 2011. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0815),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletét célzó eredménytáblára vonatkozó első tervekről szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló, 2012. február 15-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az IMF „World Economic Outlook” című 2012. októberi kiadványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0425/2012),

A.  mivel a gazdasági, pénzügyi és bankválság nem mérséklődött, és rámutatott, hogy az államháztartással kapcsolatos problémák negatív hatást gyakorolnak a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a politikai stabilitásra;

B.  mivel az euróövezetben az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2011. első negyedévi 86,2%-ról 2012 első negyedévében 88,2%-ra nőtt;

C.  mivel az Európai Unió gazdasági és költségvetési keretrendszerének legutóbbi reformjai önmagukban nem képesek megoldani a válságot; mivel átfogó fellépésre van szükség ahhoz, hogy szimmetrikus módon lehessen kezelni a túlzott mértékű makroszintű pénzügyi egyensúlyhiányt, valamint hogy a Gazdasági és Monetáris Unión (GMU-n) belül növelni lehessen az általános társadalmi-gazdasági konvergencia és a szolidaritás szintjét;

D.  mivel a legtöbb euróövezeti tagállam túlzott adósságát és költségvetési hiányát orvosló minden fenntartható megoldásnak előfeltétele a növekedésnek kedvező konszolidációs intézkedések iránti szavahihető elkötelezettség;

E.  mivel jelentős lépéseket tettek az uniós országokban az államháztartások megszilárdítása érdekében, azonban a helyzet javításával kapcsolatban még mindig számos kihívással kell szembenézni; mivel a jelenlegi súlyos gazdasági hanyatlás aggodalomra ad okot, lévén hogy az a tagállamoknak a költségvetés-konszolidációs stratégiájával kapcsolatos alapvető erőfeszítéseit fenyegeti;

F.  mivel a tagállamok helyzete nem ugyanolyan, ezért pedig fenntartható növekedésbarát stratégiákat kell bevezetni, amelyek – összhangban a Tanács által elfogadott ajánlásokkal – differenciáltak, és tükrözik az országspecifikus költségvetési és makropénzügyi kockázatokat, valamint a gazdasági és társadalmi feltételeket;

G.  mivel a legutóbbi országspecifikus ajánlások aránytalan hangsúlyt helyeztek a bérek és a szociális biztonsági kiadások csökkentésének, valamint az állami nyugdíjkeretek reformjának szükségességére; mivel az egyéb területekre, így például a tőkenyereség, a fogyasztás, az ingatlan és a szennyező tevékenységek megadóztatására vonatkozó egyedi ajánlások többnyire túlságosan kis hangsúlyt kaptak;

H.  mivel különösen azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzügyi támogatási programokban részesülnek, valamint amelyek alapos piacvizsgálat alatt állnak, hiteles, hosszú távú költségvetés-konszolidációs stratégiákat kell végrehajtaniuk; mivel a Gazdasági és Monetáris Unióban tapasztalható negatív továbbgyűrűző hatásokat sürgősen kezelni kell annak érdekében, hogy a válság leküzdéséhez szükséges tagállami erőfeszítéseket ismét kiegyensúlyozzák és kalibrálják;

I.  mivel a demokráciák megkövetelik az intenzív társadalmi ellenőrzést a gazdaságért és a kapcsolódó politikákért felelős döntéshozó szervek minden szintjén, csakúgy, mint az elszámoltathatóságot és a legitimációs mechanizmusokat;

1.  üdvözli az uniós tagállamok költségvetési helyzetének előre jelzett javulását és a költségvetési céljaik elérése érdekében tett erőfeszítéseiket; helyteleníti, hogy előre láthatólag elhúzódik a folyamatban lévő ciklikus lelassulás; rámutat, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági hanyatlás aggodalomra ad okot, lévén hogy az a tagállamoknak a költségvetés konszolidációjára tett alapvető erőfeszítéseit fenyegeti;

2.  úgy véli, hogy a költségvetési konszolidációra vonatkozó hiteles hosszú távú stratégiák a magán- és az állami szektor néhány tagállamban tapasztalható magas szintű adóssága és költségvetési hiánya miatt, illetve azon nehézségek miatt, amelyekkel az államháztartásuk fenntartható mederbe való visszaterelése során a tagállamok szembesülni kényszerülnek, s amelyek nagy nyomást váltanak ki a pénzügyi piacokon, továbbra is szükségszerűek; emlékeztet arra, hogy az általános költségvetési hiányt mindeddig a fokozott konszolidációs erőfeszítéseknek köszönhetően sikerült csökkenteni; megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg negatív előjelű GDP-növekedést jósol 2013-ra a GMU valamennyi országára nézve, és azt jelzi, hogy 2013-ban vagy 2014-ben romlani fog a költségvetési egyensúly a GMU hét tagállamában; úgy véli ezért, hogy a nagyfokú költségvetési kiigazítások iránti állandósult igénynek a fenntartható növekedés, a gazdasági fejlődés és a szociális védelem erősítése között kiegyensúlyozott módon kell megvalósulnia;

3.  komoly aggodalommal tölti el, hogy az euróövezet államadósságkötvény-piacai a tagállami reform- és konszolidációs törekvések ellenére bajban vannak, ami magas felárakban és a kamatok nagyfokú volatilitásában mutatkozik meg; megjegyzi, hogy ennek azonnali kiváltója és alapvető oka a pénzügyi piacok egyes euróövezetbeli országok magán- és az állami szektora pénzügyeinek stabilitásával szembeni bizalmatlansága volt;

4.  úgy véli, hogy a koordináció és a költségvetési konszolidáció javítására irányuló erőfeszítések nem fogják meghozni a várt eredményeket, ha nem kezelik a tagállamok közötti makrogazdasági egyenlőtlenségeket és azok gazdaságélénkítési folyamattal kapcsolatos következményeit;

5.  hangsúlyozza, hogy a magán- és állami szektor pénzügyeinek hosszú távú fenntarthatósága a növekedés, illetve az állami kiadások – a befektetéseket is ideértve – megfelelő szintje fenntartásának egyik alapvető feltétele; hangsúlyozza, hogy a magas szintű eladósodottság – az egészségügyre, a nyugdíjakra, a foglalkoztatásra és a méltányosság generációk közötti érvényesülésére kifejtett – negatív hatást és lanyha növekedést eredményez;

6.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkanélküliség magas szintje a jövőben is vissza fogja fogni a gazdasági növekedést, a tagállamoknak ezért már most konkrét intézkedéseket kell elfogadniuk annak csökkentésére;

7.  ösztönzi a tagállamokat, hogy szigorúan kövessék a Tanács által a gazdasági kormányzásra vonatkozó, a „hatos csomaggal” módosított Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban a Bizottság ajánlására elfogadott ajánlásokat a költségvetési konszolidáció erőteljesebb, hiteles, időben történő és differenciált megvalósítása érdekében, amelynek során figyelembe veszik az országspecifikus körülményeket; ösztönzi a Tanácsot, hogy szükség szerint vizsgálja felül ezeket az ajánlásokat annak érdekében, hogy kellően figyelembe vegyék a makrogazdasági környezetet;

8.  felkéri a tagállamokat, hogy segítsék elő a Parlamenttel való megállapodást a „kettes csomag” mihamarabbi – de legkésőbb az év végéig történő – elfogadása céljából;

9.  ösztönzi a Bizottságot, hogy konkrét és részletes országspecifikus ajánlásokban adjon pozitív és negatív visszajelzést is a tagállamoknak, és ismerje el a figyelemre méltó törekvéseket és legjobb gyakorlatokat;

10.  ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is törekedjen arra, hogy hagyományos fenntarthatósági elemzését alternatív módszerekkel egészítse ki; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen közzé olyan mutatókat a GMU államháztartásairól szóló jövőbeli jelentésekben, amelyek e fenntarthatósági elemzését tükrözik, valamint tegye közzé azokat a feltételezéseit, amelyekből modelljei kiindulnak, amikor az állami kiadások szintjének a GDP növekedésére gyakorolt multiplikációs hatását értékeli;

11.  kiemeli, hogy a makrogazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek Unió-szerte történő sikeres csökkentése érdekében az uniós költségvetésnek fontos szerepet kell játszania, ezáltal helyreállítva a fenntartható monetáris unióhoz szükséges feltételeket;

12.  üdvözli, hogy a GMU államháztartásairól szóló, 2012. évi bizottsági jelentés középpontjába a költségvetési decentralizáció került, valamint javasolja, hogy a helyi és regionális államháztartásokra vonatkozó fejezet mindig legyen része a jövőben közzétett jelentéseknek;

13.  úgy véli, hogy a költségvetési konszolidáció hatékonyan megvalósítható, és hosszú távú pozitív hatásokkal bírhat, feltéve, hogy mögötte növekedésbarát intézkedések állnak annak érdekében, hogy előmozdítsák a növekedést, javítsák a foglalkoztatási kilátásokat és tiszteletben tartsák a méltányosság polgárok közötti érvényesülését;

14.  felkéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégiával összhangban vezessenek be növekedést célzó szakpolitikákat és reformokat a szociális védelem, a társadalmi befogadás és a közberuházások tekintetében; emlékeztet azon kérésére, miszerint szükség van a munkaerő-piac rugalmasabbá tételére, különösen azáltal, hogy csökkentik a munkát terhelő adót; optimalizálják a képzési rendszereket annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalókat arra ösztönözzék, hogy hosszabb ideig folytassanak keresőtevékenységet; csökkentik az ifjúsági munkanélküliséget azáltal, hogy a fiatalok képesítéseit jobban a munkaerő-piaci igényekhez igazítják; biztosítják, hogy a bérek összhangban maradjanak a termelékenységgel; és elmozdulás történjék abba az irányba, hogy a munkaerő helyett – különös tekintettel az alacsony jövedelemkategóriákba tartozó munkavállalókra – a környezetre káros tevékenységek után kelljen adót fizetni; felkéri a tagállamokat, hogy vezessenek be a termelékenység javítását és annak a bérezésben bekövetkező változásokkal való összehangolását célzó innovációs politikákat, valamint teremtsenek versenyképesebb üzleti környezetet azáltal, hogy liberalizálnak bizonyos ágazatokat; felszámolják a szabályozott szakmákra vonatkozó indokolatlan korlátozásokat; megkönnyítik a hitelhozzáférést; valamint segítik az új vállalkozások elindítását; végül ösztönzi a közigazgatási szektor reformját, valamint ennek keretében a bürokrácia felszámolását, a kiadások csökkentését és a szükségtelen kormányzati szintek megszüntetését;

15.  emlékeztet arra, hogy a növekedés és a konszolidáció közötti kapcsolat kulcsfontosságú eleme a konszolidáció összetétele; hangsúlyozza, hogy a kiadási és bevételi oldali intézkedések megfelelő kombinációja a körülményektől függ, valamint azt alaposan meg kell vizsgálni; rámutat azonban e tekintetben arra, hogy a bevétel növelésén alapuló konszolidációval szemben a nemtermelő kiadások csökkentésén alapuló konszolidáció általában tartósabb, és középtávon jobban segíti a növekedést, rövid távon viszont jobban lassítja; azon a véleményen van, hogy a konszolidációs stratégiáknak enyhíteniük kell a rövid távú lassító hatást, miközben arra kell törekedniük, hogy középtávon segítsék a növekedést; úgy véli, hogy a konszolidáció esetleges rövid távú negatív hatásai enyhíthetőek, különösen amennyiben a meghozott intézkedések hitelesek, tartósak és törekszenek arra, hogy ne csökkenjen a közberuházás mértéke a gazdaság produktív ágazataiban;

16.  ösztönzi a tagállamokat, hogy konszolidációra irányuló törekvéseiket összpontosítsák a kiadási és bevételi oldali intézkedések körülményekhez igazított, megfelelő kombinációjára, és ezzel egy időben őrizzék meg az olyan, az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó, a fenntartható növekedést elősegítő elemeket, mint a kutatás-fejlesztésbe, az oktatásba, az egészségügybe és az energiahatékonyságba történő beruházás; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a foglalkoztatási szolgáltatások alkalmazási köre és hatékonysága, valamint az aktív munkaerő-piaci politikák – mint például a munkakeresőknek szánt képzési és egyéb rendszerek, köztük a munkanélkülieknek és friss vállalkozóknak kialakított „Európai Ifjúsági Foglalkoztatási Garancia” – fenntartására vagy megerősítésére;

17.  ösztönzi a Bizottságot, hogy az egész euróövezetben értékelje a konszolidált költségvetési helyzetet, összegyűjtve a nemzeti szinten elfogadott költségvetési intézkedéseket és azoknak a továbbgyűrűző hatások által az egyes euróövezetbeli tagállamokban kiváltott előrevetített hatásait;

18.  felkéri a Bizottságot, hogy tegye közzé a tagállamok strukturális egyenlege értékelésének alátámasztásához alkalmazott módszertant, valamint az e módszertan tekintetében 2008 óta bevezetett változtatásokat és e változtatások által a tagállamok strukturális egyenlegének értékelésére gyakorolt hatásokat;

19.  hangsúlyozza, hogy a konszolidációs stratégiának a tagállami költségvetések bevételi oldalát is meg kell célozniuk; különösen hangsúlyozza, hogy a bevételi oldalra irányuló konszolidációs intézkedéseknek a következőkre kell összpontosítaniuk: az olyan adókiadások csökkentése, amelyek nemtermelő piaci réseket hoznak létre vagy nem termelékeny, járadékvadász magatartásokat eredményeznek, a környezetvédelmi szempontból káros támogatások csökkentése, valamint a negatív externáliák forrását célzó környezetvédelmi adók bevezetése, amelyek kettős hasznot hajthatnak, azaz egyrészről javítják a költségvetést, másrészről pedig elősegítik az Európa 2020 stratégiában foglalt célkitűzések elérését;

20.  támogatja a nyugdíjrendszerek reformjára és modernizációjára irányuló törekvéseket, amit a szociális partnerek autonómiájának és szerepének, valamint a sajátos nemzeti körülmények teljes mértékben való tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani, ugyanakkor biztosítani kell a hosszú távú pénzügyi stabilitást és a nyugdíjak megfelelőségét; rámutat, hogy ezek a reformok az automatikus stabilizátorként nyújtott töretlen hozzájárulás mellett társadalmi kohéziós és szolidaritási eszközként is szolgálnak; különösen olyan intézkedéseket ösztönöz, amelyek megemelik a tényleges nyugdíjkorhatárt; támogatja az arra irányuló szakpolitikákat, hogy növeljék azoknak a számát, akik úgy döntenek, hogy továbbra is a munkaerőpiacon maradnak a nyugdíjkorhatár elérését követő első néhány évben;

21.  ösztönzi a tagállamokat a bevételi oldalra vonatkozó konszolidációs eljárások végrehajtására, amelynek keretében az adófizetési morál és a méltányosság polgárok körében való javítására kellene összpontosítaniuk, különösen az adócsalás és adókikerülés elleni harc tekintetében; úgy véli, hogy amennyiben ez nem elegendő, mérlegelni kell az adóalap kiszélesítését – a gazdasági és társadalmi torzulások csökkentése érdekében is; úgy véli, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az adókikerülés és adócsalás elleni harc érdekében;

22.  úgy véli, hogy a közép- és hosszú távon kiegyensúlyozott államháztartás megvalósítása érdekében fontos költség-haszon elemzéseket végezni minden olyan infrastrukturális projekt esetében, amely jelentős súlyt képvisel a költségvetésben;

23.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok az Euró Plusz Paktum keretében elkötelezték magukat a költségvetési politika megreformálása mellett, és amellett, hogy rendszeres megbeszéléseket tartanak a legjobb gyakorlatok elfogadásával kapcsolatban;

24.  kiemeli a helyi és regionális állami hatóságok köz- és magánberuházások támogatásában betöltött szerepét; hangsúlyozza a növekedést célzó beruházások jelentőségét a gyors gazdasági fellendülés szempontjából;

25.  felkéri a tagállamokat, hogy tisztázzák a különböző (nemzeti, regionális és helyi) kormányzati szintek feladatait, szerepét, költségvetési transzfereit és bevételi forrásait a szilárd és fenntartható államháztartási keret biztosítása során, különösen azáltal, hogy figyelembe veszik a Gazdasági és Monetáris Unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés helyi és regionális költségvetési autonómiára gyakorolt hatását;

26.  aggodalmát fejezi ki annak veszélye miatt, hogy a központi és a nemzeti szint alatti kormányzati szintek között kialakított kapcsolat károsíthatja a költségvetési konszolidáció végrehajtását, különösen akkor, ha a decentralizációt túlnyomórészt a központi költségvetésből érkező transzfereken keresztül finanszírozzák, a bevételi oldalon pedig nem találkozik nemzeti szint alatti felelősségvállalással;

27.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállamban létezhetnek olyan kormányzati alszektorok és minisztériumok, amelyek nem rendelkeznek konkrét hatáskörrel és feladatokkal; e kormányzati alszektorok miatt a közigazgatás általában véve veszít a hatékonyságából és költekezőbbé válik, ezért azokat a költségvetés-konszolidációs intézkedések keretében fel kell számolni;

28.  megjegyzi, hogy a különböző igazgatási ágaknak – az általuk nyújtott szolgáltatásokra tekintettel – igazságosan kell osztozniuk a költségvetés-konszolidációs erőfeszítésekben;

29.  elismeri, hogy néhány nagyon eladósodott tagállamban még mindig növekszik a közalkalmazottak nettó száma, annak ellenére, hogy állami szinten kötelezettséget vállaltak a közalkalmazottak munkaerő-piaci arányának befagyasztására vagy csökkentésére;

30.  felkéri a költségvetési problémákkal küszködő tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként azokat a költségvetés-konszolidációs intézkedéseket, amelyek célja a szükségtelen védelmi kiadások – például az új és drága hadi felszerelések beszerzéséhez kapcsolódó költségek – csökkentése;

31.  üdvözli a válság megoldására irányuló különböző intézkedéseket, a fenntartható és növekedést segítő strukturális reformokat is ideértve; kiemeli a nemrégen elfogadott új, megerősített uniós kormányzási keretet; úgy véli, hogy bár ezek a reformok nem képesek egyik pillanatról a másikra megoldani a válságot, arra kell törekedniük, hogy növeljék a költségvetési kiigazítás hitelességét, csökkentsék annak növekedésre gyakorolt, rövid távú negatív hatását, valamint jobb politikai döntéshozatali keretet hozzanak létre azokra az évekre, amikor a növekedés visszatért;

32.  ösztönzi – különösen az európai szemeszterrel való összefüggésben – a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti, annak érdekében folyó gazdasági párbeszédet és együttműködést, hogy megvitassák az éves növekedési jelentésben és az országspecifikus ajánlásokban elővezetett gazdasági orientációkat;

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2011/pdf/ee-2011-3_en.pdf
(2) http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2012/pdf/ee-2012-4.pdf
(3) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(7) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(8) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(9) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/120296.pdf
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0583.
(11) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0048.


A hitelminősítő intézetek ***I
PDF 201kWORD 22k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2013. január 16-i jogalkotási állásfoglalása a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0747 – C7-0420/2011 – 2011/0361(COD))
P7_TA(2013)0012A7-0221/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0747),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0420/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2012. április 2-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 29-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2012. december 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0221/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. január 16-án került elfogadásra a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0361


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 462/2013/EU rendelet.)

(1) HL C 167., 2012.6.13., 2. o.
(2) HL C 181., 2012.6.21., 68. o.


Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és alternatívbefektetésialap-kezelők ***I
PDF 204kWORD 22k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2013. január 16-i jogalkotási állásfoglalása az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelv módosításáról, valamint az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0746 – C7-0419/2011 – 2011/0360(COD))
P7_TA(2013)0013A7-0220/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0746),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0419/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2012. április 2-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2012. május 23-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2012. december 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0220/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. január 16-án került elfogadásra a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról szóló 2013/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0360


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2013/14/EU irányelv.)

(1) HL C 167., 2012.6.13., 2. o.
(2) HL C 229, 2012.7.31., 64. o.


A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv ***I
PDF 407kWORD 33k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2013. január 16-i jogalkotási állásfoglalása a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0155 – C7-0090/2012 – 2012/0077(COD))
P7_TA(2013)0014A7-0395/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0155),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0090/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0395/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. január 16-án került elfogadásra a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0077


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Bármiféle félreértés elkerülése végett, illetve az Unió által vállalt azon nemzetközi kötelezettségvállalással való összhang biztosítása érdekében, amely szerint a kimerített állományok tekintetében meg kell valósítani a legnagyobb fenntartható hozam szerinti halászatot, a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozóan az 1098/2007/EK tanácsi rendelettel(4) létrehozott többéves terv céljait egyértelművé kell tenni.

(2)  Az 1098/2007/EK rendelet előírja, hogy a rendeletben meghatározott minimális halászati állománypusztulási rátákat nyomon kell követni és felül kell vizsgálni, amennyiben az említett ráták nem alkalmasak a szóban forgó terv célkitűzéseinek megvalósítására.

(3)  A Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kaphat arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészítse vagy módosítsa a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit. [Mód. 1]

(4)  Az 1098/2007/EK rendeletben kijelölt célok hatékony teljesítése érdekében, valamint annak biztosítására, hogy az állományok állapotában vagy az adott halászatban bekövetkező változásokra gyorsan lehessen reagálni, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a minimális halászati állománypusztulási ráták felülvizsgálatára vonatkozóan, amennyiben a tudományos adatok tanúsága szerint az említett ráták már nem megfelelőek, az intézkedések pedig nem elegendőek a terv céljainak eléréséhez.olyan időszakok kijelölése céljából, amikor bizonyos földrajzi területek tekintetében bizonyos halászfelszerelésekkel engedélyezett a halászat. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson a balti-tengeri regionális tanácsadó testülettel és az érdekelt felekkel, , többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. [Mód. 2]

(6)  Az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(5) megfelelően kell gyakorolni.[Mód. 3]

(7)  A terv teljesítésére vonatkozó értékelés hatékonyságának biztosítása érdekében módosítani kell az 1098/2007/EK rendeletben előírt értékelés ütemezését.

(8)  Ezen túlmenően az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépését követően indokolt egyértelművé tenni az 1098/2007/EK rendeletben említett, a halászati lehetőségek megállapítására vonatkozó döntéshozatali eljárást.

(9)  A javasolt módosítások tehát elsősorban olyan változtatásokra irányulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a terv hatékonyan működjön a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új döntéshozatali keretek között.

(10)  Az 1098/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1098/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 4. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:"

4. cikk

Tárgy és célok

»A terv az érintett tőkehalállományoknak a legnagyobb fenntartható hozam szerinti fenntartható kiaknázását biztosítja azáltal, hogy az állománypusztulási rátákat fokozatosan olyan értékekre csökkenti, illetve olyan értékeken tartja fenn, amelyek nem lehetnek alacsonyabbakmagasabbak az alábbiaknál: [Mód. 4]

   a) 0,25 az A területen élő tőkehalállomány három és hat év közötti egyedei esetében; valamint [Mód. 5]
   b) 0,3 a B és C területen élő tőkehalállomány négy és hét év közötti egyedei esetében.

"

2.  A 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(1)  A Tanács a Szerződésnek megfelelően minden évben határoz az érintett tőkehalállományokra vonatkozó következő évi teljes kifogható mennyiségekről.

"

[Mód. 6]

3.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

[Mód. 8]

[Mód. 9]

   a) a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(3)  A Tanács a SzerződésnekBizottság felhatalmazást kap, hogy a 29a. cikknek megfelelően évente határozfelhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő évre vonatkozóan az (1) bekezdésben megállapított időszakokon kívül eső, kikötőn kívül töltött olyan napok maximális számáról, amelyek során az (1) bekezdésben említett eszközökkel folytatott halászat a (4) és (5) bekezdésben megállapított szabályokkal összhangban engedélyezett. [Mód. 7]
(4)  Amennyiben az érintett tőkehalállományok egyike tekintetében a halászati állománypusztulás aránya a HTMGB becslése szerint legalább 10%-kal meghaladja a 4. cikkben meghatározott halászati állománypusztulás célarányát, a folyó évben engedélyezett napok számához képest 10%-kal csökkenteni kell az (1) bekezdésben említett eszközökkel folytatott halászatra engedélyezett napok számát."
   b) a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Az (1) bekezdéstől eltérve a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő halászhajók számára engedélyezett a halászat rögzített halászfelszereléssel az alapvonalaktól számított 10 tengeri mérföldön belül. A nevezett rögzített halászfelszerelés merítési ideje nem haladhatja meg a 48 órát."

4.  A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

26. cikk

A terv értékelése

A Bizottság 2007. szeptember 18-tól kezdődően ötévente értékeli a szóban forgó többéves terv működését és hatékonyságát. Adott esetbenE felülvizsgálat érdekében a Bizottság javasolhatjaszakvéleményt kér a HTMGB-től és a balti-tengeri regionális tanácsadó testülettől. Szükség esetén a Bizottság a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadandó megfelelő javaslatokat tesz a a többéves terv kiigazítását, illetve a 27. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat elmódosítására.

"

[Mód. 10]

5.  A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

27. cikk

A minimális halászati állománypusztulási ráták felülvizsgálata

Amennyiben a Bizottság felhatalmazást kapúgy találja, hogy a 29a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 4. cikkben megadott halászati állománypusztulási célráták már nem megfelelőek a gazdálkodási terv célkitűzéseinek elérése céljából, a rendes jogalkotási eljárás keretében, a HTMGB szakvéleménye alapján, valamint a balti-tengeri regionális tanácsadó testülettel és az érdekelt felekkel való konzultációt követően javaslatot nyújt be a a 4. cikkben meghatározott minimális halászati állománypusztulási rátákcélráták felülvizsgálatára vonatkozóan, amennyiben a tudományos adatok tanúsága szerint a minimális halászati állománypusztulási ráták nincsenek összhangban a gazdálkodási terv célkitűzéseivel.

"

[Mód. 11]

6.  A 29. cikk (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja és az említett cikk (3), (4) és (5) bekezdése nem alkalmazandó a 27 és/vagy 28.2 ICES-alterületre, ha bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az említett ICES-alterületeken ejtett tőkehalfogások mennyisége nem éri el a B területen ejtett összes tőkehalfogás 3 %-át. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, felhatalmazást kap, hogy minden évben a tagállamok az (1) bekezdésben említett tagállami jelentésekjelentései és tudományos adatok alapján minden évben ellenőrzia 29a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak megerősítésére vonatkozóan, hogy az ilyen bizonyítékok meglétét, léteznek-e, és következésképpen aztarra vonatkozóan is, hogy az érintett alterületeken alkalmazandók-e a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és az említett cikk (3), (4) és (5) bekezdésében előírt korlátozások. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 29b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban kell elfogadni. [Mód. 12]

(3)  A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja és az említett cikk (3), (4) és (5) bekezdése csak akkor alkalmazandó a 28.1 ICES-alterületre, ha bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a tőkehalfogások mennyisége meghaladja a B területen ejtett összes tőkehalfogás 1,5 %-át. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, azfelhatalmazást kap, hogy minden évben a tagállamok (1) bekezdésben említett tagállami jelentésekjelentései és tudományos adatok alapján minden évben ellenőrzi az a 29a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak megerősítésére vonatkozóan, hogy ilyen bizonyítékok meglététléteznek-e, és következésképpen azt is,arra vonatkozóan hogy az érintett alterületenalterületeken alkalmazandók-e a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és az említett cikk (3), (4) és (5) bekezdésében előírt korlátozások. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 29b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban kell elfogadni.[Mód. 13]

(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említett végrehajtásifelhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következő év január 1-jétől december 31-ig alkalmazandók.

"

[Mód. 14]

7.  A rendelet a következő VIa. fejezettel egészül ki:"

VIa. fejezet

29a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  Ez a cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit.

(2)  A Bizottság a 26. és8. cikk (3) bekezdésében a 27. cikkben és a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást határozatlan időre , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottság ...(6)-tól hároméves időszakra kapja. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam lejárta előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács – legkésőbb az adott időszak vége előtt három hónappal – kifogást emel a meghosszabbítás ellen. [Mód. 15]

(3)  A 26. és8. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikkben és a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 16]

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 26. és a 27.cikk8. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk és a 29. cikk (2) és (3) bekezdésének alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

29b. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 17]

29c. cikk

Tanácsi határozatok

Ahol ez a rendelet a Tanács által meghozandó határozatokról rendelkezik, a Tanács a Szerződés rendelkezéseivel összhangban jár el.»

"

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 299., 2012.10.4., 145. o.
(2) HL C 299, 2012.10.4., 145. o.
(3) Az Európai Parlament 2013. január 16-i álláspontja.
(4) HL L 248., 2007.9.22., 1. o.
(5) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(6)* E rendelet hatálybalépésének időpontja.


A Parlament eljárási szabályzatának a közfelkiáltással megválasztott alelnökök rangsora tekintetében történő módosítása
PDF 192kWORD 21k
Az Európai Parlament 2013. január 16-i határozata az Európai Parlament eljárási szabályzatának a közfelkiáltással megválasztott alelnökök rangsoráról szóló 15. cikke (2) bekezdésének módosításáról (2012/2020(REG))
P7_TA(2013)0015A7-0412/2012

Az Európai Parlament,

–  tekintettel elnöke 2010. szeptember 3-i levelére,

–  tekintettel az eljárási szabályzat 13. cikke (1) bekezdésének az Alkotmányügyi Bizottság által 2011. június 15-én elfogadott, és a 2011. június 22-i plenáris ülésen bejelentett értelmezésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0412/2012),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  rámutat arra, hogy e módosítás a következő ülés első napján lép hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
15 cikk – 2 bekezdés – második albekezdés
Ha az alelnökválasztás nem titkos szavazással történik, az elnök által felolvasott sorrend határozza meg az alelnökök rangsorát.

Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására.


Ifjúsági garancia
PDF 123kWORD 24k
Az Európai Parlament 2013. január 16-i állásfoglalása az ifjúsági garanciaprogramról (2012/2901(RSP))
P7_TA(2013)0016B7-0007/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2012. december 5-i javaslatára (COM(2012)0729),

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0933) és a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i európai parlamenti állásfoglalásra(1), továbbá a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezéssel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000106/2012 – B7-0113/2012),

–  tekintettel az Európai Tanács tagjainak a „Növekedésorientált konszolidáció és a munkahelyteremtéssel járó növekedés felé” című, 2012. január 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, valamint a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Ifjúsági garanciaprogram: finn- és svédországi tapasztalatok” című 2012. június 13-i Eurofund-jelentésre(3),

–  tekintettel a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” című közleményére (COM(2010)0477),

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet „Globális előrejelzés: sivár munkaerő-piaci kilátások az ifjúság számára” című, 2012. szeptemberi anyagára(4), valamint a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 101. ülésének „Az ifjúsági munkanélküliségi válság: felhívás a cselekvésre” című határozatára és következtetéseire(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a gazdasági válság következményeképpen a munkanélküliség általános aránya 2012 októberére elérte a példátlan 10,7%-ot, vagyis a munkát keresők száma 25,91 millió(6);

B.  mivel az ifjúság körében 5,68 millió fiatal munkanélkülivel a munkanélküliség aránya 23,4%-ra ugrott, ami részben a nyújtható szakismeretek és a munkaerő-piaci igények közötti meg nem felelést tükrözi, bár ez gyakran független az álláskeresők képzettségi szintjétől; mivel a kutatások szerint az ifjúsági munkanélküliség gyakran olyan maradandó sebeket hagy maga után, mint a jövőbeli munkanélküliség és az állandó társadalmi kirekesztettség fokozott kockázata;

C.  mivel az Európai Tanács tagjai 2012. június 29-i nyilatkozatukban sürgették, hogy a tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket a fiatalok foglalkoztatási szintjének emelése érdekében, azzal „a céllal, hogy a tanulás befejezését követő néhány hónapon belül minden fiatal minőségi foglalkoztatási ajánlatban, továbbképzésben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlatban részesüljön”;

D.  mivel egy ifjúsági garanciaprogram hozzájárulna az Európa 2020 stratégia céljai közül háromnak az eléréséhez, nevezetesen hogy a 20–64 éves korosztály tagjainak 75%-a álláshoz jusson, hogy a korai iskolaelhagyás aránya 10% alatt legyen, és hogy legalább 20 millió embert kiemeljenek a szegénységből és a társadalmi kirekesztettség állapotából;

E.  mivel a válság oda vezetett, hogy a fiatalok körében emelkedett a bizonytalan formájú foglalkoztatás – a rövid távú és részmunkaidős szerződések – aránya, a meglévő munkahelyek újbóli betöltése során pedig túl gyakran folyamodnak a javadalmazásban nem részesülő munkavállalókat előnyben részesítő programokhoz;

F.  mivel a munkahellyel, képzettséggel vagy szakismeretekkel nem rendelkező (NEET-) fiatalok problémájának megoldása terén tapasztalható tehetetlenség az EU számára mintegy 153 milliárd euróra becsülhető költséggel jár, ami megfelel az uniós GDP 1,2%-ának, és mivel jelenleg körülbelül 7,5 millió ilyen helyzetű – 25 év alatti – fiatal él az EU-ban;

G.  mivel a Bizottság a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó csomagjában ifjúsági garanciaprogramot igényel;

1.  erőteljesen támogatja az ifjúsági garanciarendszerekről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági kezdeményezést;

2.  felhívja a tagállamok munka- és szociálisügyi minisztereit, hogy a 2013. februári EPSCO Tanácson egyezzenek meg a tanácsi ajánlás kérdésében, melynek célja az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtása valamennyi tagállamban; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogram nem garantál munkahelyet, hanem olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az EU valamennyi, legfeljebb 25 éves fiatal polgára, illetve jogszerűen ott tartózkodó lakosa, valamint a frissen végzettek 30 éves koruk eléréséig jó minőségű foglalkoztatási ajánlatot, folyamatos oktatást vagy szakmai gyakorlati lehetőséget kapjanak a munkanélkülivé válás vagy az iskolarendszerű oktatásból való kilépés időpontjától számított négy hónapon belül; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciarendszerek révén hatékonyan javítani kell a NEET-fiatalok helyzetét; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciarendszerek számára lehetővé kell tenni, hogy testreszabott európai uniós támogatásokban részesülhessenek, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol a fiatalok munkanélkülisége a legmagasabb arányú;

3.  úgy véli, hogy az ifjúsági garanciarendszerek uniós finanszírozásának kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie, és hogy az ESZA szerkezetét különösen úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye a finanszírozás garantálását, és ezért a strukturális és kohéziós alapok legalább 25%-át az ESZA számára kell elkülöníteni; meggyőződése azonban, hogy az uniós és a tagállami finanszírozás megfelelő egyensúlyára kell törekedni;

4.  elismeri, hogy a fiatalok nem alkotnak homogén csoportot, hogy eltérő szociális körülmények között élnek, és hogy ezért a tagállamokban eltérő az ifjúsági garanciaprogram alkalmazására való felkészültség; ennek alapján minden fiatal esetében mindenekelőtt készségeik személyre szabott értékelését kell biztosítani, majd egyéni és személyre szabott szolgáltatásokat kell nyújtani számukra;

5.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciarendszerek eredményes végrehajtása érdekében alapvetően szükséges a szoros együttműködés a Bizottság és a tagállamok, nemzeti szinten az (ágazati) szociális partnerek, a helyi és regionális hatóságok, a köz- és magánszféra által nyújtott szolgáltató szervezetek, valamint a helyi és regionális oktatási és szakképzési intézmények között;

6.  megállapítja, hogy az ifjúsági garanciarendszerekhez minőségi keretnek kell kapcsolódnia annak biztosítása érdekében, hogy a felkínált oktatás, képzés és munkahelyek megfelelő javadalmazást, munkakörülményeket és egészségvédelmi és biztonsági normákat foglaljanak magukban;

7.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy egy „foglalkoztatási bizottság” révén jöjjön létre az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásának többoldalú felügyelete, és kéri az Európai Parlament bevonását e bizottságba;

8.  felkéri a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokat megcélzó oktatási és szakképzési normák megreformálására annak érdekében, hogy jelentősen javuljon a fiatalok foglalkoztatottsága, illetve életlehetőségeik;

9.  elismeri a tagállamok eltérő felkészültségi fokát az ifjúsági garanciaprogram elfogadása tekintetében, és hangsúlyozottan felkéri a Bizottságot, hogy részesítse támogatásban a pénzügyileg nehéz helyzetben lévő tagállamokat; sürgeti a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében kövesse szorosan figyelemmel az ifjúsági garanciaprogram végrehajtását, melyről nyújtson be jelentést, adott esetben pedig nevezze meg azokat a tagállamokat, amelyek elmulasztják az ifjúsági garanciarendszerek létrehozását;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0224.
(2) HL C 351. E, 2011.12.2., 29. o.
(3) http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/2012/42/en/1/EF1242EN.pdf
(4) http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---dcomm/documents/publication/wcms_188810.pdf
(5) http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/@ed_norm/@relconf/documents/meetingdocument/wcms_185950.pdf
(6) Eurostat, 2012. november: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-30112012-BP/EN/3-30112012-BP-EN.PDF


Az uniós kohéziós politika szerepe Európa új energiapolitikájának végrehajtásában
PDF 236kWORD 32k
Az Európai Parlament 2013. január 16-i állásfoglalása az uniós kohéziós politika és résztvevőinek szerepéről az új európai energiapolitika végrehajtásában (2012/2099(INI))
P7_TA(2013)0017A7-0437/2012

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkére,

–  tekintettel az „Energia 2020: Stratégia a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiáért” című, 2010. november 10-i közleményre (COM(2010)0639),

–  tekintettel a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről szóló, 2011. december 15-i közleményre (COM(2011)0885),

–  tekintettel az energiahatékonyságról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2011)0370),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0437/2012),

A.  mivel az európai energiapolitika közös célkitűzései az ellátás biztonsága, a fenntarthatóság és a versenyképesség;

B.  mivel az európai energiapolitikának biztosítania kell az energiaforrások biztonságát és az energiadiverzifikációt is, valamint megfizethető árakat kell garantálnia a végfelhasználók számára;

C.  mivel az uniós kohéziós politika elsődleges célkitűzése a régiók gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának biztosítása a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokon keresztül;

D.  mivel az energia területén megvalósított kohéziós politikai beruházásoknak hozzá kell járulniuk mindkét politika célkitűzéseinek végrehajtásához;

E.  mivel e politikáknak az összes régióban elő kell mozdítaniuk a növekedést és a helyi munkahelyteremtést, biztosítva ugyanakkor az energiaforrások fenntarthatóságát, valamint az energiaellátás biztonságát szerte az EU-ban;

F.  mivel az Európai Unió energiapiacai egyre inkább túlnyúlnak a nemzeti határokon, és az elkövetkezendő időszakban ez a trend várhatóan még inkább erősödi fog;

G.  mivel ezen a tematikus területen az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra az előirányzatok minimum 20, illetve 6%-át kell elkülöníteni, ami jelentős mértékű finanszírozásnak minősül;

H.  mivel ezen a tematikus területen az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra az előirányzatok minimum 20, illetve 6%-át kell elkülöníteni, ami jelentős mértékű finanszírozásnak minősül;

I.  mivel az elmúlt években az energiaárak jelentős mértékben növekedtek, és mára már történelmi szintre emelkedtek, súlyos problémákat okozva az európai iparágaknak;

J.  mivel az ELENA keretében támogatható projekteknek legalább 50 millió euró értékűnek kell lenniük, az intelligens energia program keretében támogathatóknak pedig több mint 6 millió euró értékűnek, ami meghaladja számos kis és vidéki közösségben futó projekt értékét;

K.  mivel a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv szerint a megújuló energia jelenős szerepet tölt be a jövőbeni energiapolitikában;

Általános megközelítés

1.  üdvözli azt az általános megközelítést, amely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés felé történő elmozdulás, valamint az összes ágazatban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiahatékony gazdaságra történő átállás érdekében a kohéziós politikát az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és kiemelt kezdeményezéseihez kapcsolja; emlékeztet ezenkívül a strukturális alapok és a Kohéziós Alap jelentőségére egyrészt e rövid és hosszú távú célok elérése tekintetében – a Lisszaboni Szerződésben rögzített, tagállamok közötti szolidaritás jegyében –, másrészt az Unió legkevésbé fejlett régiói és a legkiszolgáltatottabb háztartások esetében az energiaszegénység elleni küzdelem terén;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak határozottan támogatnia kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, mivel a válság negatív hatásaként Európában elmélyültek a helyi és regionális különbségek;

3.  úgy véli, hogy az energiaágazatbeli európai projektek hozzájárulhatnak a regionális fejlődéshez és a határokon átnyúló együttműködés megerősödéséhez azáltal, hogy elősegítik a régiók energiaforrások kezelésével kapcsolatos képességeinek megerősödését; úgy véli, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a megújuló energiaforrásokba, valamint az energiahatékonyságba való beruházások elősegíthetik a regionális növekedést és a munkahelyteremtést;

4.  hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni egyrészt az Európa 2020 stratégia teljesítéséhez hozzájáruló kohéziós politikai célok, másrészt a kohéziós finanszírozásra jogosult országokra is hatást gyakorló tágabb uniós energiapolitikai célok között; hangsúlyozza, hogy a kohéziós alapok kizárólag akkor használhatók az energiaprojektek finanszírozásának kiegészítő forrásaként, ha az adott projekt hozzájárul a kohéziós politika céljaihoz;

5.  úgy véli, hogy Európa régióinak elő kell mozdítaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, amely figyelembe veszi a helyi adottságokat és feltételeket, elegendő rugalmasságot biztosítva Európa régiói számára ahhoz, hogy a helyi és regionális feltételeknek és erőforrásoknak leginkább megfelelő energiaforrásokra összpontosítsanak, valamint hogy az EU-nak el kellene kezdenie az energiával kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításának uniós szintű értékelését;

6.  javasolja annak figyelembevételét, hogy Európa energiapiacai regionális csoportokba szerveződnek, és úgy véli, hogy a jogalkotási szabályozás megfelelő érvényre juttatásának biztosítása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a nemzeti és a regionális piacok különleges adottságaira;

7.  úgy véli, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb kell cselekednie a jövőbeni energiaellátásának biztosítása és az e téren meglévő érdekeinek védelme érdekében, és ennek keretében további nyomást kell gyakorolnia a helyi és regionális képviselőkre az uniós iránymutatásoknak való megfelelés biztosítása érdekében; ugyanakkor úgy véli, hogy jelentős pénzügyi támogatást kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy projekteket dolgozhassanak ki;

8.  hangsúlyozza, hogy az energiaárak várható növekedése az EU kevésbé fejlett régióiban élő lakosságot különösen hátrányosan érintheti; ezért kéri, hogy a kohéziós politika megtervezésekor ezt vegyék figyelembe, a tagállamok pedig hozzanak további intézkedéseket a – különösen a védett fogyasztókra gyakorolt –hatások mérséklése érdekében;

Kapacitásépítés

9.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi éghajlat-politikai és energiaügyi célkitűzéseket, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó energiaügyi célokat az európai régiók közötti méltányos tehermegosztásra kell alapozni, és hogy a célkitűzéseknek lehetővé kell tenniük a régiók számára a szükséges fejlődést;

10.  kiemeli, hogy a bürokrácia és az egyértelmű eljárások hiánya megnehezítette a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz való hozzáférést, azokat a szereplőket pedig, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a belőlük származó forrásokra, eltérítette a támogatás igénylésétől; ezért támogatja a szabályok és az eljárások leegyszerűsítését, a bürokrácia megszüntetését, valamint a források elosztásának rugalmasabbá tételét uniós és nemzeti szinten egyaránt; úgy véli, hogy az egyszerűsítés hozzájárul a források hatékony elosztásához, növeli a felhasználási arányokat, csökkenti a hibák számát és lerövidíti a kifizetési határidőket, továbbá lehetővé teszi, hogy a legszegényebb tagállamok és régiók teljes mértékben ki tudják aknázni a régiók és államok közötti különbségek csökkentésére szolgáló pénzügyi eszközöket; úgy véli, hogy egyensúlyt kell találni a szabályok és eljárások egyszerűsítése és megerősítése között;

11.  hangsúlyozza az igazgatási kapacitás növelésének jelentőségét – az adminisztratív terhek emelése nélkül – a tagállamokban regionális és helyi szinten, valamint az érdekelt felek körében egyaránt, a kohéziós politika keretében az energiával (többek között az energiahatékonysággal és a megújuló energiával) kapcsolatos projektekre elkülönített források teljes körű és eredményes felhasználása, a strukturális és egyéb alapok közötti hatékony szinergiák kialakítása előtti akadályok ledöntése, illetve a politikák eredményes kialakításának és végrehajtásának támogatása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az uniós alapok kezeléséhez képzett személyzetet alkalmazzanak, és meg is tudják tartani őket;

12.  a nagyszabású energiaprojekteket illetően hangsúlyozza a különböző regionális és helyi hatóságok lehetséges kapacitáshiányát, ami súlyosan hátráltathatja a végrehajtást; ezért úgy véli, hogy a JESSICA, az ELENA és az IEE-MLEI (Intelligens energia – Európa - A helyi energia-beruházások mobilizálása) megerősítése mellett 2018-ra e kezdeményezések felvevőképességének függvényében felül kell vizsgálni, és szükség esetén legkésőbb a többéves pénzügyi keret tervezett felülvizsgálatakor ki kell igazítani a kohéziós politika keretében a karbonszegény gazdasággal kapcsolatos tematikus koncentráció számára biztosított összes támogatást;

13.  üdvözli az intelligens városokra és közösségekre vonatkozó európai innovációs partnerség elindítását, és felszólítja a fenntartható városfejlesztést szolgáló tervezési folyamatokban részt vevő, érintett partnereket, hogy támogassák és használják ki jobban a JESSICA és az ELENA kezdeményezések által a fenntartható energiába történő helyi szintű befektetések számára biztosított előnyöket, ezzel segítve a városokat és a régiókat az életképes beruházási projektek indításában az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások, valamint a fenntartható városi közlekedés terén;

14.  hangsúlyozza az energiaprojektekre szánt kohéziós finanszírozás elosztása rendszeres felülvizsgálatának jelentőségét annak érdekében, hogy növeljék a felhasználási arányt és a forrásokat olyan programokhoz irányítsák, amelyek bizonyítottan felhasználtak már ilyen forrásokat, hozzáadott értéket teremtettek és eredményesek voltak;

15.  hangsúlyozza, hogy bár támogatja új pénzügyi eszközök (hitelek, hitelgaranciák és sajáttőke-finanszírozás) alkalmazását, az ilyen eszközök nem helyettesíthetik a közvetlen támogatásokat és az energiaprojektek társfinanszírozását, csak kiegészíthetik azt;

16.  felhívja a tagállamok és a Bizottság figyelmét arra, hogy a – különösen a kis- és közepes méretű – városoknak és a vidéki közösségeknek jogosultnak kellene lenniük közvetlen támogatásra az energiahatékonysággal és az épületek felújításával kapcsolatos, valamint a transzregionális és a határokon átnyúló projektek tekintetében, mivel valószínűleg nem rendelkeznek a szükséges igazgatási kapacitással ahhoz, hogy teljes mértékben ki tudjanak használni egyéb pénzügyi eszközöket; ezzel összefüggésben javasolja a Bizottságnak, hogy energiahatékonysági stratégiát kell kidolgozni a kis közösségek vonatkozásában;

17.  úgy véli, hogy – többek között az ERFA és az ESZA segítségével megvalósított beruházások révén – támogatni kell az energiahatékonyság kezelésével kapcsolatos helyi és regionális képességeket előmozdító kezdeményezéseket;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy az ikerintézményi program tapasztalataira építve hozzon létre uniós szintű együttműködési programot az uniós források tekintetében a nagy felhasználású és az alacsony felhasználású régiók közötti együttműködés javítása, valamint a bevált gyakorlatok terjesztésének elősegítése érdekében;

Partnerségi megállapodások

19.  megjegyzi, hogy a projektek megfelelő végrehajtása érdekében a partnerségi megállapodásokról oly módon kellene konzultációt folytatni a regionális és helyi hatóságokkal, hogy azoknak valóban lehetőségük legyen a megállapodások céljainak, az általuk lefedett költségek körének és a végrehajtásuknak a befolyásolására; ezért a partnerségi elv megerősítését kéri;

20.  ezért támogatja a többszintű irányítást és a decentralizált megközelítést az energiapolitika és az energiahatékonyság terén, ideértve többek között a Polgármesterek Szövetségének részvételét és az intelligens városok kezdeményezés továbbfejlesztését, valamint a legjobb megoldások helyi és regionális szintű népszerűsítését tájékoztatási kampányok segítségével;

21.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika terén alkalmazott finanszírozási megoldásoknak biztosítaniuk kell a régiók különböző gazdasági, társadalmi és területi jellegzetességeinek teljes körű figyelembevételét; e tekintetben kiemeli az Európai Unió külső határain elhelyezkedő régiók szerepét;

22.  úgy véli, hogy miközben a közös rendelkezésekről szóló rendelet általánosságban véve rendelkezik a források célhoz rendeléséről és egyéb tematikus célkitűzésekről, ezeket az intézkedéseket a partnerségi szerződéseken belül rugalmasan kell alkalmazni annak érdekében, hogy a tagállamok és régióik a leghatékonyabb megoldásokat választhassák a 2020-as célok és a kohéziós politikai célkitűzések megvalósítása érdekében;

23.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós támogatásra előterjesztett energiaprojektek értékelésére tág kritériumokat kell alkalmazni; megjegyzi különösen azt, hogy az eltérő földrajzi feltételek miatt lehetetlen minden régióra univerzális energiapolitikát alkalmazni;

Végrehajtás és szakpolitikai javaslatok

24.  megállapítja, hogy bár a tagállamok az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel összhangban fokozatosan változtatják az energiaszerkezetüket, sok régió függ továbbra is a fosszilis üzemanyagoktól; következésképpen úgy véli, hogy e régiókat ösztönözni kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzésének megfelelő energiaforrások használatára;

25.  hangsúlyozza, hogy körültekintéssel kell kiválasztani az energiatermelés helyi forrásait, biztosítva, hogy a lehető legjobban illeszkedjenek a régió tájképébe;

26.  úgy véli, hogy következetes szabályokra van szükség uniós szinten, valamint egy olyan mechanizmusra, amely a hatóságok számára lehetővé teszi, hogy szerte az EU-ból érkező információkhoz hozzáférjenek, és így teljes mértékben megérthessék az energiapiaci fejleményeket;

27.  úgy véli, hogy a kohéziós politika kulcsszerepet tölthet be az innovációban, valamint a kutatásban és fejlesztésben rejlő lehetőséget kiaknázásában, annak érdekében, hogy az energiával kapcsolatos jövőbeni kihívásokat az Unió gazdasági erejének feltámasztását elősegítő lehetőséggé alakítsuk;

28.  támogatja, hogy a kohéziós politika és az energiapolitika rendelkezésére álló pénzeszközöket harmadik országokkal folytatott, határokon átnyúló projektekre és a nemzeti hálózatok összekapcsolására fordítsák; hangsúlyozza, hogy az uniós rendszerbe a lehető legteljesebb mértékben be kellene vonni az egymással szomszédos régiókat annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés a határ mindkét oldalán biztosítva legyen; hangsúlyozza, hogy az efféle támogatásra az EU energiapiaci szabályozását kell alkalmazni, beleértve a harmadik energiacsomagot;

29.  üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről mint a kohéziós politikát kiegészítő további olyan eszközről szóló új javaslatot, amelynek célja az Európa energiainfrastruktúráinak modernizálására és kiterjesztésére, és ezáltal az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez való hozzájárulásra irányuló befektetések iránti jelentős igény kezelése; sürgeti a Bizottságot, hogy a strukturális alapokat és a Kohéziós Alapot a lehető legnagyobb mértékben hangolja össze az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel;

30.  ösztönzi az európai területi együttműködéssel kapcsolatos célkitűzés és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hatékony energiatermeléssel, -elosztással és -használattal kapcsolatos, határokon átnyúló stratégiák végrehajtására történő felhasználását; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az energiainfrastruktúra üzemeltetőire vonatkozó uniós szabályokat a határokon átnyúló kontextushoz igazítsák;

31.  úgy véli, hogy a kohéziós politikai pénzeszközökből a helyi és regionális hatóságok, a kkv-k és a magánszemélyek nemzeti megújulóenergia-rendszerekkel kapcsolatos strukturált tájékoztatását is támogatni kell; megjegyzi, hogy erre különösen azon tagállamokban van szükség, amelyekben „származási bizonyítványra” vonatkozó rendszert fogadtak el, amely esetlegesen csak a nagyszabású energiaprojekteket részesíti előnyben;

32.  felhív az állami és a magánforrások közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázására az energiaprojektek finanszírozása terén;

33.  támogatja az uniós héaszabályozásnak (2006/112/EK irányelv) az energiahatékonyság fokozására irányuló regionális, helyi és határokon átnyúló projektekre, valamint a 2010/30/EU irányelv értelmében a legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek megvásárlására vonatkozó héakulcs csökkentése érdekében történő felülvizsgálatát;

34.  úgy véli, hogy kizárólag az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló, a 2003/87/EK irányelv 1. mellékletében felsorolt létesítményeket célzó projekteket szabad kizárni az ERFA-ból és a kohéziós alapból, annak érdekében, hogy ne érje aránytalan hatás a kevésbé fejlett régiókat, és ne késlekedjen az alacsony kibocsátású régiókká alakulásuk; kéri a Bizottságot, hogy határozza meg egyértelműbben, az energiaipar mely ágazatai nem jogosultak kohéziós finanszírozásra, és vonja vissza ezt a kizárási kritériumot a konvergenciarégiókban zajló projektek esetében;

35.  megállapítja, hogy a távhőellátó rendszerek és a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő erőművek különösen Közép- és Kelet Európában elterjedtek; úgy véli, hogy e rendszerek és elosztó hálózataik modernizálása, illetve szükség esetén nagy hatékonyságú új erőművek építése kedvező környezeti hatással járna, ezért azt a kohéziós politikának ösztönöznie és támogatnia kell;

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások és infrastruktúra

36.  egyetért azzal, hogy az energiahatékonyság kulcsfontosságú az EU energiapolitikai céljai szempontjából, és hogy mindenekelőtt a tematikus koncentráció és az operatív programok keretében kellene előmozdítani;

37.  kiemelten fontosnak tartja, hogy jöjjenek létre az energiahatékonyság és a megújulóenergia-felhasználás előmozdítását célzó beruházások, elsősorban a lakásépítési ágazatban;

38.  úgy véli, hogy a közösségi alapok következő, 2014–2020 közötti programozási időszakban történő intelligens felhasználása révén meg lehet valósítani az energiahatékonyságra vonatkozó 20%-os célkitűzést, és ezáltal az Európai Unió fenntarthatósági és versenyképességi célkitűzéseit; hangsúlyozza, hogy a fogyasztás energiahatékonyság révén történő csökkentése a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mérséklésének legfenntarthatóbb módja, és a behozatal mintegy 25%-os csökkentéséhez vezet;

39.  hangsúlyozza a kohéziós politika, valamint az arra kijelölt pénzügyi források jelentőségét az Unió tagállamai és valamennyi – többek között legkülső – régiója közötti energiatárolási és -átviteli infrastruktúra és hálózatok (különösen az intelligens hálózatok és elosztórendszerek) teljes körű kiépítése, a belső energiapiac kiteljesítése és működése, a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiaellátás biztosítása, valamint az Unió régiói közötti konvergencia céljának elérése tekintetében, figyelembe véve az egyes tagállamokban az európai polgárok igényeit; kiemeli, hogy 2015 után egyetlen régió vagy tagállam sem maradhat elszigetelve az európai gáz- és elektromos hálózatoktól, illetve nem szenvedhet hátrányt az energiahálózatokhoz történő nem megfelelő kapcsolódás miatt;

40.  hangsúlyozza, hogy integrált és összekapcsolt energiarendszert, valamint a villamos energia és a gáz vonatkozásában helyi és regionális intelligens elosztó- és szállítóhálózatokat kell kialakítani; úgy véli, hogy az energiára vonatkozó tematikus koncentrációnak támogatnia kell a megújulóenergia-hálózatok kiépítését és felújítását, így például a fenntartható biogáztermelést;

41.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának hozzá kell járulnia a tagállamok határain átmenő energiaforgalom kiegyensúlyozásához, az áramkimaradások lehetséges veszélyének elkerülése érdekében (pl. transzformátorok segítségével);

42.  megállapítja, hogy a vidéki területeken fokozni kell az energiahatékonyságot, és fejleszteni kell a megújuló energiaforrások használatát; kiemeli a vidéki háztartások növekvő energiahatékonysági potenciálját, ami innovatív támogatási rendszereket tehet szükségessé, mivel e közösségek nem rendelkeznek az ilyen projektek támogatására képes szükséges pénzintézetekkel; támogatja a vidéki területek új technológiákhoz való hozzáférésének előmozdítására irányuló lépéseket, különösen a mikrotermelés területén;

43.  kéri a Bizottságot az energiapolitika vidékbarát jellegének biztosítására, azáltal, hogy átfogóbb és összehangoltabb módon foglalkozik az energiahasználat és -termelés tekintetében a vidéki területek esetében felmerülő kihívásokkal és lehetőségekkel;

44.  hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság lehetősége az építési és a közlekedési ágazatokban nincs kihasználva, holott az épületek fűtésébe vagy az energiahatékony tömegközlekedésbe való beruházások lehetőséget teremtenek a foglalkoztatás növelésére az érintett ágazatokban; úgy véli, hogy e tekintetben többéves célkitűzéseket kellene meghatározni;

45.  felhívja a figyelmet a tagállamok között a fenntartható erőforrás-használat tekintetében tapasztalható aránytalanságra; hangsúlyozza, hogy a fenntartható erőforrás-használattal és az energiahatékonysággal kapcsolatos, határokon átnyúló együttműködés révén megvalósítható a méretgazdaságosság; úgy véli, hogy fokozni kell az erőforrás-hatékonyság és az újrahasznosítás támogatására irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza a kibocsátásáthelyezés kockázatát, valamint regionális fejlődésre és társadalmi kohézióra gyakorolt hatását, és ezért úgy véli, hogy egyensúlyt kell teremteni az éghajlati célkitűzések és az európai régiók energiabiztonsági szükségletei között, ez utóbbira ugyanis a fenntartható és versenyképes növekedés érdekében szükség van;

46.  hangsúlyozza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásában rejlő jelentős előnyöket a biztonságos és megbízható, intelligens uniós energiahálózat kiépítéséhez szükséges információs és kommunikációs hálózatok megvalósítása terén;

Versenyképesség, foglalkoztatás és az energiaszegénység elleni küzdelem

47.  hangsúlyozza, hogy az energiainfrastruktúrába és az energiahatékony építésbe és közlekedésbe történő beruházások közvetlen eredménye lesz az, hogy új munkahelyek jönnek létre;

48.  felhív a bevált módszerek Unió-szerte történő kicserélésére, az energiával kapcsolatosan elfogadott politikák energiaszegénységre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében;

49.  hangsúlyozza, hogy a vonatkozó jogi keretekben és a projektek kidolgozásához és végrehajtásához felhasználható állami és magánforrások hozzáférési rendszere terén fennálló akadályok és szűk keresztmetszetek felszámolása által meg kell szüntetni az uniós energiapiac felaprózódását;

o
o   o

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.


A stabilitási kötvények bevezetésének megvalósíthatósága
PDF 301kWORD 39k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2013. január 16-i állásfoglalása a stabilitási kötvények bevezetésének megvalósíthatóságáról (2012/2028(INI))
P7_TA(2013)0018A7-0402/2012

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Unió bővített gazdasági kormányzási keretrendszerére, ezen belül a hatos csomagra, a Parlament kettes csomagra vonatkozó, megegyezés tárgyát képező javaslataira, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról  szóló szerződés 16. cikke értelmében közösségi szintre emelt költségvetési paktumra,

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének 2012. június 26-án,(1) illetve 2012. október 12-én(2) kiadott, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című két jelentésére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2012. június 28–29-i, az euróövezet gazdasági és pénzügyi felépítésének javítási lehetőségeit feltérképező következtetéseire(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 125. cikkére,

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unió első tíz évéről és jövőbeni kihívásairól szóló, 2008. november 18-i állásfoglalására,(4)

–  tekintettel a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról, illetve a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlásokról szóló 2011. július 6-i állásfoglalására,(5)

–  tekintettel a stabilitási kötvények bevezetésének megvalósíthatóságáról szóló, 2011. november 23-i bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0818),

–  tekintettel a stabilitási kötvények bevezetésének megvalósíthatóságáról szóló, 2012. február 15-i állásfoglalására,(6)

–  tekintettel az ezen állásfoglaláshoz csatolt ütemtervre,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0402/2012),

A.  mivel a Parlament kérte a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést az eurókötvények bevezetésének lehetőségéről, ami szerves része a gazdasági kormányzásra vonatkozó intézkedéscsomagról (hatos csomag) szóló, Parlament és Tanács közötti megállapodásnak;

B.  mivel a zöld könyv széles körű nyilvános vitát kezdeményezett a stabilitási kötvények fogalmáról; mivel a zöld könyv értékeli az államkötvények euróövezeti tagállamok körében történő közös kibocsátásának megvalósíthatóságát és tárgyalja a szükséges feltételeket;

C.  mivel – a tágabb, uniós perspektíva figyelmen kívül hagyása nélkül – az euróövezet egyedi helyzetben van, hiszen a részt vevő tagállamok anélkül használnak közös valutát, hogy közös költségvetési politikájuk és közös kötvénypiacuk lenne; mivel ennélfogva jó okkal lehet üdvözölni az „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” címmel az Európai Tanács elnöke által ismertetett két jelentésben található javaslattervezeteket, amelyek jó kiindulópontnak minősülnek egy rendezett és valódi gazdasági és monetáris unió kialakításához;

D.  mivel az EUMSZ 125. cikke tiltja a tagállamoknak, hogy más tagállamok kötelezettségeit átvállalják;

E.  mivel az Európai Központi Bank (EKB) pénzügyi politikája nem megoldás a tagállamok pénzügyi és strukturális problémáira, és a standardtól eltérő intézkedéseinek hatékonysága korlátozott;

F.  mivel egyetlen szövetségi állam (ideértve az Amerikai Egyesült Államokat és Németországot is) sem bocsát ki a zöld könyv 1. és 2. változatában tervezett eurókötvényeknek megfelelő kötvényeket, ami az eurókötvényeket olyan, teljesen új fogalom szintjére emeli, amely nem hasonlítható sem a kipróbált és megbízhatónak vélt amerikai kincstárjegyekhez, sem pedig a német szövetségi értékpapírokhoz (Bundesanleihen);

G.  mivel a piac által az államadósságokkal szemben tanúsított bizalmatlanság, az európai bankok helyzete és az európai vezetők képtelensége miatt, hogy határozott lépéseket tegyenek az egységes pénznem védelme és tökéletesítése érdekében, a tagállamok nehézségekkel küzdenek az ésszerű árfolyamokon finanszírozáshoz jutás terén;

H.  mivel a válság nemcsak az euróövezet tagállamainak egymástól való kölcsönös függőségét mutatta meg, hanem azt is, hogy szilárdabb pénzügyi unióra van szükség, amely hatékony mechanizmusokkal bír a tarthatatlan költségvetési útvonalak korrigálására, a felborult makrogazdasági egyensúly, az adósságszint és a tagállamok költségvetési mérlegének felső határai helyreállítására;

I.  mivel a legtöbb euróövezeti tagállam túlzott adósságát és költségvetési hiányát orvosló minden fenntartható megoldásnak előfeltétele a növekedésnek kedvező konszolidációs intézkedések iránti szavahihető elkötelezettség;

J.  mivel az euróövezet államadósságainak közössé alakítása önmagában nem orvosolhatja az euróövezet versenyképességének elvesztését;

K.  mivel a több és közös kötelezettséggel járó közös adósságkibocsátás, illetve a költségvetési fegyelemmel és ellenőrzéssel járó fokozott költségvetési integráció ugyanazon érem két oldala;

1.  nyugtázza a válság enyhítésére és megoldására irányuló különféle erőfeszítéseket, és felhívja a figyelmet az EMU új, megerősített irányítására, a mentőcsomagokra vonatkozó közelmúltbeli megállapodásokra és az EKB által hozott döntésekre; ugyanakkor úgy véli, hogy továbbra is szükség van egy tartós megoldásra vonatkozó megállapodásra egy olyan kiegyensúlyozott megközelítés kidolgozása érdekében, amely az euróövezeten belül ötvözi a szolidaritást és a felelősségvállalást; emlékeztet arra, hogy három, az euróövezeten kívüli tagállam is támogatást kap az államadóssággal kapcsolatos válságuk leküzdésére;

2.  továbbra is rendkívüli módon aggódik a jelenleg folyó euróövezeti válság és azon fenyegetés miatt, amelyet a válság Unió-szerte a szegénységgel és munkanélküliséggel küzdő milliókra nézve jelent; hangsúlyozza, hogy a gazdasági és monetáris unió integritásának megőrzése érdekében amellett, hogy strukturális reformokra és az euróövezet számára az országspecifikus gazdasági sokkok mérsékléséhez hozzájáruló vagy a strukturális reformokat elősegítő, közös fiskális rendszer kidolgozására kell törekedni, olyan, alternatív módozatokat kell találni a piachoz való hozzáférés fenntartására vagy a tagállamok általi hitelfelvétel költségeinek csökkentésére, amelyek nem kizárólag a mentőmechanizmusokon – például az ESM-en és az EFSF-en – alapulnak;

3.  üdvözli az Európai Tanács 2012. június 30-i, arra vonatkozó határozatát, mely szerint fel kell térképezni az euróövezet gazdasági és pénzügyi szerkezetének javítási lehetőségeit, miközben kerülni kell az erkölcsi kockázatot, továbbá rendezett és fenntartható államháztartást kell megvalósítani; úgy véli, hogy a megerősödött Unió megteremtésére irányuló hosszú távú elképzelést fokozott demokratikus legitimitásra kell építeni, a közösségi módszerre kell alapozni, és azt időhöz kötött útitervnek kell kísérnie;

4.  megjegyzi, hogy az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus (EFSM), az Európai pénzügyi stabilizációs eszköz (EFSF) és az Európai Stabilizációs Mechanizmus (ESM) az EU által eleddig megtervezett tűzfalak legfontosabbjai; tudatában van annak, hogy az ESM fizetőképességi és elkülönítési ügyek tekintetében betöltött szerepe a jövőben nem hagyható figyelmen kívül; üdvözli azt az EU Tanácsa által 2012. október 18–19-én vállalt kötelezettséget, miszerint amennyiben az EKB bevonásával tényleges egységes felügyeleti mechanizmus jön létre, lehetővé kell tenni, hogy az ESM szabályszerű döntés alapján az euróövezeti bankokat közvetlenül újratőkésítse;

5.  hangsúlyozza, hogy minden tagállamban szükség van a költségvetés konszolidálására és szerkezeti reformokra irányuló, hiteles stratégiára, és hogy ezek lényegesek a költségvetési hitelesség helyreállításához és a rendezett és fenntartható államháztartáshoz; a rendezett államháztartás pedig a közös adósságkibocsátási rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges;

6.  üdvözli a zöld könyv bemutatását, amely az Európai Parlament régi kérésének tesz eleget; úgy véli, hogy a stabilitási kötvények bevezetése jelentőségét tekintve az egységes pénznem bevezetésével egyenértékű művelet lenne;

7.  üdvözli a tagállamok által a konszolidációra és a strukturális reformokra vonatkozóan tett erőfeszítéseket, és elismerését fejezi ki amiatt, hogy az európai polgárok nehéz és megerőltető erőfeszítéseket kérnek; sürgeti a tagállamokat, hogy a költségvetési konszolidáció tekintetében továbbra is tegyenek eleget vállalásaiknak és a megkötött megállapodásoknak, valamint megfelelően vegyék figyelembe a makrogazdasági összefüggéseket, és fokozzák a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok mérséklésére irányuló erőfeszítéseiket;

8.  ugyanakkor komolyan aggódik amiatt, hogy a tagállamok által tett reform- és konszolidációs erőfeszítések ellenére a pénzügyi piaci befektetők és szereplők nem tudják majd kellőképpen értékelni az eddig megtett erőfeszítéseket és továbbra is megpróbálnak spekulatív nyomást gyakorolni a politikákra, ami a növekvő kamatrésekben és a nagyfokú volatilitásban mutatkozik meg;

9.  meggyőződése, hogy sürgős lépéseket kell tenni az euróövezet hosszabb távú stratégiájának kidolgozása érdekében, amely a költségvetési unió felé való elmozdulás révén biztosítja a rendezett államháztartást, a fenntartható növekedést, a szociális kohéziót és a foglalkoztatás magas szintjét, az erkölcsi kockázat megelőzése és a konvergencia támogatása mellett; örömmel veszi tudomásul, hogy az Európai Tanács, a Bizottság, az eurócsoport és az EKB elnökei által ismertetett jelentés vitát indított az euróövezet átfogó, nagy ívű és hiteles stratégiájáról;

10.  felismeri a nyugtalanság önkormányzati adósságpiacokon érezhető jeleit és azt, hogy azok hogyan függnek össze az érintett tagállamra nehezedő nyomással;

11.  felszólítja azokat a tagállamokat, ahol jelentős mértékű az önkormányzati vagy tartományi eladósodás, hogy léptessenek életbe mechanizmusokat olyan, közös stabilitási kötvényeknek a költségvetési fegyelem feltétele melletti kibocsátására, amely az illető tagállam államadósságának szintjére helyezi át az önkormányzati adósságok által kifejtett nyomást;

12.  örömmel veszi tudomásul, hogy az euró világszerte második helyre került a globális tartalékvalutaként; rámutat arra, hogy az euróövezet hosszú távú stratégiai érdeke, hogy kihasználja a közös pénznemből eredő összes lehetséges előnyt, például annak lehetőségét, hogy likvid és diverzifikált kötvénypiacot hozzon létre, és globális tartalékvalutaként megerősítse az eurót; úgy véli, hogy ehhez integrált európai pénzügyi, gazdasági és költségvetési keretekre van szükség;

13.  megjegyzi, hogy az integrált költségvetési keretek lényegesek a rendezett költségvetési politika, az átfogó koordináció, a közös döntéshozatal, a fokozottabb végrehajtás és az adósságkibocsátás felé tett arányos lépések biztosításához, valamint hogy az államadósság közössé alakítása érdekében javasolt rendszerek némelyike nem feltétlenül egyeztethető össze egyes tagállamok alkotmányjogi előírásaival;

14.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet rövid távon a minőségi eszközökhöz való menekülést („flight to quality”) idézett elő (a legbiztonságosabb ügyletek keresése, még nagyon alacsony nyereség esetén is), ami a bankok és más pénzintézetek számára finanszírozási kihívásokat eredményez;

15.  aggódik amiatt, hogy a bankok birtokában nagy mennyiségű hazai államkötvény van, ami téves visszacsatolást hoz létre, amikor az államadósság tekintetében gyakorolt nyomás a bankokra gyakorolt nyomássá alakul; emlékeztet arra, hogy az eszközök és a kötelezettségek diverzifikálása a stabilitás biztosításának egyik eszköze, illetve a belső piacnak köszönhető, elhanyagolt előnyök egyike;

16.  hangsúlyozza, hogy minden meglévő és jövőbeni eszközt és intézményt, amely szűk vagy tág értelemben véve része az Unió gazdasági kormányzási keretrendszerének, demokratikusan legitimálni kell;

17.  úgy véli, hogy a közös kötvényekre vonatkozó kilátások erőteljes jelzésül szolgálhatnak a pénzügyi piacok számára, elősegítgetik az EMU integritásának megőrzését, megalapozhatják a gazdasági stabilitás helyreállítását és a bizonytalanság csökkentését, amennyiben az uniós pénzügyi és költségvetési integráció és felügyelet terén előrelépés történik; megismétli azt az álláspontját, hogy a sorrendiség kulcsfontosságú kérdés, amely az egységes valuta bevezetéséhez kapcsolódó maastrichti kritériumokhoz hasonló, kötelező erejű ütemtervet von maga után; kéri a Bizottság azon javaslatának további kifejtését, hogy a közös adósságkibocsátást például a stabilitási és növekedési paktum betartásától kellene függővé tenni;

18.  ajánlja a Bizottságnak, hogy tisztázza az erős fiskális konszolidáción és költségvetési fegyelmen alapuló kilépési és belépési kritériumokat, vegye ugyanakkor figyelembe a jelenlegi válságot és a számos euróövezeti országban bevezetett költségvetési kiigazításokat;

19.  megállapítja, hogy az euróövezetben 1999 óta pozitív és negatív fejlemények is bekövetkeztek, és hangsúlyozza, hogy az államadósságok kamatláb-konvergenciája fenntarthatatlan adósságszintek felhalmozására ösztönzött; megállapítja, hogy a nyilvános és a politikai vita során különböző javaslatok születtek a közös hitelpapírok részleges kibocsátásának módjaira, így például az egyes rövid távú finanszírozási eszközök korlátozott és feltételes alapú összevonására (eurókincstárjegyek) vagy az európai adósságtörlesztési alapra fokozatos áttérésre;

20.  hangsúlyozza, hogy a közös kötvénykibocsátás felé való bárminemű elmozdulás során teljes mértékben figyelembe kell venni az egységes piaci szemléletet, biztosítva, hogy a részes és a nem részes tagállamok között ne jöjjön létre szükségtelen akadály vagy egyensúlyhiány;

21.  emlékeztet arra, hogy az egyes tagállamok a közös kötvénykibocsátási rendszerben is kötelesek visszafizetni adósságuk egészét; emlékeztet arra, hogy a közös kötvénykibocsátás nem nyújt garanciát azzal szemben, hogy valamely tagállam nem tudja visszafizetni adósságát;

22.  úgy véli, hogy csak olyan közös kötvények kibocsátását szabad fontolóra venni, amelyek tulajdonosait szigorúan szenior kategóriába sorolják az uniós adófizetők védelme érdekében;

23.  elismeri, hogy a nem megfelelő versenyképesség és a strukturális reformok elmaradása a reálgazdaságot tekintve kritikus tényező egy adott ország gazdasági helyzetének folyamatos romlásában;

24.  megállapítja, hogy az eurókötvényekre vonatkozó javaslatok többsége magában foglal olyan módozatokat, amelyekkel korlátozható azon tagállamok kötvényekhez való hozzáférése, amelyek költségvetési helyzete kezelhetetlenné válik; ezért kéri azon mechanizmusok fenntartását, amelyek segítséget tudnak nyújtani a likviditási (és nem fizetésképtelenségi) válság formájában nehézségekkel küzdő és a közös kötvénykibocsátásból kizárt tagállamok számára; úgy véli, hogy e célból fenn kell tartani az Európai Stabilitási Mechanizmust, úgy véli, hogy az ESM-et a közösségi módszer hatálya alá kellene vonni;

25.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozza ki jobban a kölcsönök tagállamoknak való kiosztására vonatkozó kritériumokat, mivel a zöld könyv csupán annyit rögzít, hogy erre „szükségleteiknek megfelelően” kerül majd sor; kitart amellett, hogy az egyik fő kiosztási kritériumként az adósságszolgálati képességet kell meghatározni;

26.  rámutat, hogy a Bizottság zöld könyve szerint a kék kötvényekre irányuló javaslatban a GDP arányában meghatározott 60%-os felső korlát túl magas ahhoz, hogy biztosítsa a rendszer stabilitását, és e korlátra vonatkozóan további pontosítást kér;

27.  úgy véli, hogy ütemtervet kell kidolgozni rövid távon a jelenlegi válságból való kilábalás céljából, hosszabb távon pedig egy költségvetési unió felé történő elmozdulás érdekében a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése, megerősítése és elmélyítése révén;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb terjesszen jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben megvizsgálja az államadósság-instrumentumok közös kibocsátásához vezető lehetséges ütemtervre irányuló lehetőségeket és – amennyiben szükséges – javaslatokat tesz, figyelembe véve a pénzügyi, költségvetési és jogi szempontokat is; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezzel összefüggésben és a 2012. október 12-i ideiglenes Van Rompuy-jelentéssel párhuzamosan különös figyelmet kell fordítania egy olyan visszavásárlási alap megvalósíthatóságára, amely az adósságinstrumentumok ideiglenes közös kibocsátását ötvözi a fiskális kiigazítás szigorú szabályaival azon részt vevő országok esetében, amelyek adósságállománya meghaladja a GDP 60%-át, és amelyek vállalják, hogy a törlesztésre legfeljebb 25 éven belül sort kerítenek – amely a megújult stabilitási és növekedési paktumban előirányzottnál hosszabb időszak, ugyanakkor a gyakorlatban elegendő gazdasági növekedést és igen szigorú fiskális fegyelmet tesz szükségessé;

29.  kéri a tagállamokat, hogy a 2012. október 12-i Van Rompuy-jelentésben foglaltak szerint mérlegeljék közös, rövid lejáratú adósság eurókincstárjegyek formájában történő kibocsátását, hogy megvédjék az alapvetően fenntartható költségvetési politikával rendelkező tagállamokat a likviditás hiányát okozó pánikszerű megrohanástól, valamint az államadósság-válság és a bankválság, valamint a pánik kiváltotta negatív externáliák közötti ördögi körtől, ami a piac súlyos torzulását eredményezi, és implicit támogatásokat generált azon tagállamok számára, amelyek államkötvényeinek kamatszintje abnormálisan alacsony;

30.  sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a biztonságos kötvények rendszere vagy más, egy kötvénykosár ötletén alapuló javaslatok felé való elmozdulás kivitelezhetőségét;

31.  úgy véli, hogy az időben és mennyiségben korlátozható eurókincstárjegyek időt és stabilitást biztosítanának más intézkedések, így például a stabilitási és növekedési paktum és a kettős csomag számára helytállóságuk bizonyítására, illetve az euróövezet jövőbeli integrációját célzó, hosszabb távú intézkedések megvalósítására;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy vegyen részt a közös kötvénykibocsátás jogi korlátainak tisztázásában, különösen az EUMSZ 125. cikkét és annak a három lehetséges kibocsátási módozatra: az együttes felelősségre, az egyetemleges felelősségre és az együttes és egyetemleges felelősségre gyakorolt hatását illetően; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az EUMSZ 352. cikkének (1) bekezdését vagy bármely más jogalapot alkalmazzák a részleges közös adósságkibocsátási megoldás végrehajtására anélkül, hogy a Szerződést módosítani kellene, ideértve , ideértve az EUMSZ 121. és 136. cikkén alapuló felügyeleti és jelentéstételi keretet, amelynek célja az euróövezeti tagállamok és az euróövezet egésze által a megerősített és valódi gazdasági és monetáris unió irányában elért előrehaladás, illetve a kölcsönössé tett keretbe nem tartozó államadósság-instrumentumok kibocsátásának összehangolását célzó intézkedések negyedévenkénti nyomon követése;

33.  üdvözli az eurócsoport 2012. június 29-i csúcsértekezlete által elfogadott határozat elveit, amelyek célja az euró stabilitásának biztosítása, és amelynek értelmében „különösen a meglévő EFSF/ESM eszközöket fogjuk rugalmasan és hatékonyan felhasználni azon országok piacainak stabilizálására, melyek betartják az országspecifikus ajánlásokat és egyéb kötelezettségeiket – a meghatározott időpontokat is –, melyeket az európai szemeszter, a Stabilitási és Növekedési Paktum és a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében vállaltak”; elismeri, hogy a feltételeket egy egyetértési megállapodásban rögzítik majd, és hogy az EKB „az EFSF/ESM megbízottjaként hatékonyan és eredményesen piaci műveleteket” végez majd;

34.  meggyőződése, hogy ezzel párhuzamosan sürgős szükség van az európai banki ágazat újratőkésítésére és pénzügyi szolgáltatások egységes uniós piacának kiteljesítésére; üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy a bankintézmények számára egységes európai felügyeleti mechanizmus valamint – ideálisan az egységes felügyeleti mechanizmus hatálybalépésével egyidejűleg – egységes európai rendezési és szanálási rendszer jöjjön létre; kéri továbbá, hogy az ESM a jövőben, közvetlenül az egységes felügyeleti mechanizmus működésbe lépésétől kezdve finanszírozhasson nehézségekkel küzdő bankokat; hangsúlyozza, hogy a közös felügyeleti mechanizmusnak elszámoltathatónak kell lennie a Parlament és a Tanács felé az európai felügyelet területén hozott intézkedésekért és döntésekért, és be kell számolnia a Parlament illetékes bizottságának;

35.  megerősíti, hogy végre kell hajtani a válságkezelő eszközöket, és elismeri, hogy a pénzügyi ágazat nem megfelelő szabályozása jelentékeny tényező abban, hogy több euróövezeti tagállam is nehéz költségvetési helyzetben van;

36.   határozottan úgy véli, hogy a közös adósságinstrumentumok EFSF-kötvényhez hasonló, külön felelősség melletti kibocsátása azzal a veszéllyel jár, hogy nem lesz kellően vonzó a befektetők számára, amennyiben néhány, a rendszerben részt vevő tagállam államháztartása továbbra sem fenntartható;

37.  megjegyzi, hogy előfordulhat, hogy három forgatókönyv közül kell választani: az első egy egységes kamatláb valamennyi részt vevő tagállam számára, amelynek révén a gazdasági előnyök áthelyeződnek az országok között, a második egy differenciált kamatláb, a harmadik pedig egy kompenzációs rendszerrel – például a Bizottság általi lebegtetéssel – összekötött, egységes kamatláb, amely által az alacsonyabb minősítésű tagállamok pénzügyi értelemben kompenzálják a jobb minősítésűeket;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki jobban azt a lehetőséget, hogy az eltérő minősítésű tagállamok között differenciált kamatlábrendszert hoz létre, és különösen tisztázza, hogy a piaci mechanizmusok közös kötvények bevezetése általi semlegesítése után kik és hogyan állapítják meg e minősítéseket;

39.  egyetért a Bizottság által a zöld könyvben kifejtett állásponttal, miszerint az eurókötvény-rendszer stabilitásának terhe nem nyugodhat csupán néhány, fenntartható államháztartású tagállam vállán, és hogy e rendszerhez megerősített fiskális unióra, erőteljesebb költségvetési fegyelemre és ellenőrzésre volna szükség az erkölcsi kockázat elkerülése érdekében;

40.  meggyőződése, hogy az adósság közössé tételének rendszere lehetségesnek bizonyul és beleágyazódik a stabilitást célzó keretbe, a valódi gazdasági és monetáris unióhoz vezető ütemtervben a Szerződés módosítását kell tervbe venni, amely az egyetemleges felelősség melletti kötvénykibocsátást vonhatja maga után;

41.  úgy véli, hogy a nemzeti kibocsátás részleges helyettesítésének (így a kék/piros kötvényeknek) a rendszere egyfelől csökkentheti a stabil és fenntartható államháztartással rendelkező tagállamok kölcsönfelvételi költségeit, másfelől pedig a túlzott adósságot felhalmozókat az adósság csökkentésére ösztönözheti, mivel a piros kötvényekhez kapcsolódó kockázat magasabb lenne, a kamatlábak pedig emelkednének;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben az EKB-vel és az Európai Bankhatósággal (EBH) egyeztetve alaposan értékelje a bármely rendszerhez kapcsolódó technikai részleteket, így a garanciákat, az ügyletrészsorozatokba való besorolásra és az összevonási struktúrákat, az esetleges biztosítékokat, a szabályalapú és a piacalapú fiskális fegyelem közötti egyensúlyt, a kiegészítő biztosítékokat (különösen a bármely rendszerben való részvétel tekintetében), az átstrukturálást, a kibocsátást, a meglévő stabilitási mechanizmusokkal való kapcsolatokat, a befektetői bázist, a szabályozási előírásokat (pl. a tőkemegfelelést), az adósság fokozatos fedezetét és a lejáratot; sürgeti a Bizottságot, hogy mérlegelje, melyik az irányítás és az elszámoltathatóság legitim és megfelelő formája;

43.  hangsúlyozza, hogy a válságból való kilábalást célzó rövid távú intézkedések végrehajtását követően, a kötelező érvényű ütemterv egyik első lépéseként a rendes jogalkotási eljárás alapján nyomon követést kell végezni, a döntéshozatal szintjén teljes körű demokratikus elszámoltathatóságot biztosítva; hangsúlyozza a Bizottság számára, hogy javaslatainak kidolgozása során az Európai Parlament képviselőiből és a tagállamok, valamint az EKB képviselőiből álló ideiglenes testületet hozhat létre; emlékeztet arra, hogy teljes körűen élni kíván valamennyi előjogával és kezdeményezési jogával, ideértve a Szerződés módosításának kezdeményezéséhez való jogot is; úgy véli, hogy e testületnek meg kellene vizsgálnia a valódi szövetségi kötvények kibocsátásának lehetőségét is egy javított európai költségvetéssel összefüggésben;

44.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak tanulmányoznia kellene a mellékletben ismertetett valamennyi lehetőség (mind az 1., mind a 2. fázis) megvalósíthatóságát, mivel e lehetőségek nem feltétlenül alternatívák, hanem bizonyos körülmények esetén kumulatív és egyidejű lehetőségek;

45.  tudatában van annak, hogy az adósság közössé tételével kapcsolatos, főként a tudományos körökből származó javaslatok száma folyamatosan növekszik; megállapítja, hogy e javaslatok között jelentős különbségek vannak;

46.  osztja a Bizottság aggodalmait a stabilitási kötvényeknek a tagállami számviteli szabályok szerinti kezelésével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a stabilitási kötvényekre vonatkozó különböző garanciális struktúrák GDP-arányos nemzeti államadósságra gyakorolt hatásának átfogó értékelését;

47.  tudomásul veszi a Bizottság által a zöld könyvben említett erkölcsi kockázat problémáját, azonban szükségesnek tartja az erkölcsi kockázat problémájának részletes elemzését annak érdekében, hogy ezzel kapcsolatban le lehessen vonni a helyes következtetéseket és adott esetben meg lehessen találni a megfelelő megoldásokat;

48.  úgy véli, hogy az erkölcsi kockázat a garanciák és a fiskális fegyelmet ösztönző mechanizmusok megfelelő meghatározásával elkerülhető;

49.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak.

MELLÉKLET

Az ütemterv

Az alábbiakban egy nem feltétlenül egymást követő, halmozódó vagy egymást kölcsönösen kizáró lépések sorából álló lehetőség bemutatása következik.

1. szakasz – A válságból való kilábalást célzó azonnali intézkedések

1.  Egy ideiglenes európai visszavásárlási alap létrehozása az adósság fenntartható szintre való csökkentése érdekében, megfizethető kamatlábak mellett

A Bizottság javaslatot tesz egy ideiglenes európai visszavásárlási alap azonnali létrehozására, a következő elvek mentén:

   az adósságok GDP 60%-ának megfelelő maastrichti referenciaérték feletti összegének egyszeri áthelyezése egy egyetemleges felelősség hatálya alá tartozó közös alapba, egy ötéves bevezetési szakasz során; az ilyen áthelyezést fokozatosan kell bevezetni, és kezdetben csak a GDP 60%-ának megfelelő maastrichti küszöbérték feletti adósság 10%-át kell áthelyezni; az ezt követő áthelyezéseket fokozatosan kell elvégezni;
   a részvétel teljes kiigazítási programmal nem rendelkező tagállamokra való korlátozása; azon tagállamok fokozatos bevonásának lehetővé tétele, amelyek sikeresen megvalósították kiigazítási programjukat; megfelelően kell értékelni a kiigazítási program alá tartozó tagállamok részvételének áthidalását;
   a tagállamok kötelezése arra, hogy legfeljebb 25 éves referencia-időtartam alatt autonóm módon visszavásárolják az áthelyezett adósságot;
   szigorú követelmények alkalmazása, amelyek jelenthetik i. biztosítékok nyújtását; ii. a költségvetési konszolidációs tervek és szerkezeti reformok folytatása iránti elköteleződést;
   a megerősített EMU-keret számszerűsített költségvetési szabályainak végrehajtása azon adósságoknak a GDP legfeljebb 60%-ára való korlátozása érdekében, amelyek kizárólag a részt vevő tagállaméi maradnak;
   a koordináció megerősítése a gazdasági kormányzás új keretrendszerének végrehajtása révén a megerősített EU 2020 stratégiával és a Bizottság által nyomon követett, kötelező strukturális reformra vonatkozó menetrenddel együtt;
   átlátható és kiszámítható kilépési eljárások biztosítása a tagállamok számára; a bentmaradást kell ösztönözni, ezért a kilépést költségessé kell tenni; a bevezetési szakasz során a kötelezettségvállalások teljesítésének elmulasztása a bevezetési szakasz azonnali felfüggesztését vonja maga után, illetve a kötelezettségvállalások teljesítésének elmulasztása bármely szakaszban az alapnál letétbe helyezett biztosíték elvesztésével jár.

2.  Eurokincstárjegyek bevezetése a tagállamok likviditás hiányát okozó, pánikszerű megrohanásoktól való védelme érdekében

A Bizottság javaslatot tesz egy közös, rövid lejáratú adósságok kibocsátására szolgáló rendszer azonnali létrehozására, a következő elvek mentén:

   ügynökség létrehozása vagy egy már meglévő jogalany felhasználása arra, hogy eurókincstárjegyeket bocsásson ki, az összes, teljes kiigazítási programmal nem rendelkező euróövezeti tagállam részvételével; azon tagállamok fokozatos bevonásának lehetővé tétele, amelyek sikeresen megvalósították kiigazítási programjukat;
   azon tagállamok, amelyek nem felelnek meg a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott szabályoknak, büntetőkamatra számíthatnak;
   a GDP legfeljebb 10%-ának megfelelő eurókincstárjegyek maximális lejáratának előírása, ami lehetővé teszi a folyamatos nyomon követést és a rövid lejárat miatt a garanciák gyakori megújítását;
   az eurókincstárjegyek kiváltanak a tagállamok által kibocsátandó minden rövid lejáratú adósságot, de a tagállamok következésképpen továbbra is egyedül felelősek az adósságaik hosszabb lejárattal történő kibocsátásáért, amelyet minden ország igénye, költségvetési helyzete és adósságaránya szerint kell nyomon követni és korlátozni;
   a kölcsönössé tett keretbe nem tartozó állampapírok kibocsátásának összehangolását célzó intézkedések elfogadása;
   a nemzeti parlamentek részvételének előírása az érintett tagállam alkotmányos szabályainak megfelelően;

A Bizottságnak figyelembe kellene vennie a valódi gazdasági és monetáris unióról szóló végleges Van Rompuy-jelentés által levont következtetéseket.

2. szakasz – Részleges közös kibocsátás – A kék kötvények bevezetése: az évente allokált, közösen kibocsátandó adósság legfeljebb a GDP 60%-a, a Szerződés módosítása nélkül

A Bizottság megvizsgálja és az Európai Parlamentnek benyújtja a GDP 60%-a alatti, közösen kibocsátandó adósság allokációjára szolgáló és nemzeti adósságfékek vagy az erkölcsi kockázatot elkerülő más megfelelő mechanizmusok által védett rendszer létrehozására vonatkozó javaslatok lehetőségével kapcsolatos következtetéseit, többek között az alábbi elvek alapján:

   a részvétel azon tagállamokra való korlátozása, amelyek a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 16. cikkével összhangban megfelelnek a stabilitási és növekedési paktumnak és a közösségi hatályú költségvetési paktumnak, és amelyekben nem folyik teljes kiigazítási program;
   az egyetemleges felelősség mellett kibocsátandó adósság összegének a GDP 60%-ánál kisebb részére való szigorú korlátozása, megtiltva a részt vevő tagállamoknak, hogy a közös kibocsátáson kívül elsőhelyi adósságot bocsássanak ki;
   a kék kötvények allokációjára és a megfelelő garanciáikra vonatkozó végső döntést valamennyi részt vevő ország nemzeti parlamentjeinek kell meghoznia;
   biztosíték nyújtásának előírása a részt vevő tagállamok számára;
   allokációs mechanizmus kialakítása a költségvetési fegyelem, a gazdasági ciklus és a jelentős kamatkülönbözetek tiszteletben tartásának figyelembevételével és a hitelnyújtási követelményekkel súlyozva.

3. szakasz – Teljes mértékben közös államadósság-kibocsátás a Szerződés módosításával

A Bizottság a bizottság munkája alapján, valamint az uniós jogi keret minden esetleges változtatását és a Szerződés módosítását követően – amennyiben szükséges, figyelembe véve a tagállamok alkotmányainak módosítását is –, javaslatokat terjeszt elő kötvények közös kibocsátására szolgáló rendszer létrehozására, a következő elveknek megfelelően:

   a részvétel azon tagállamokra való korlátozása, amelyek megfelelnek a 2. szakaszban meghatározott feltételeknek;
   egy európai adósságkezelő ügynökség létrehozása a kötvények kibocsátása céljából;
   megfelelő, demokratikusan legitimált intézmények létrehozása, amelyek többek között a nemzeti költségvetési politikák és a versenyképességi menetrend felügyeletéért és összehangolásáért, valamint az euróövezet nemzetközi pénzügyi intézményekben való külső képviseletéért felelnének.

4. szakasz – Valódi európai adósság közös kibocsátása egy javított európai költségvetéshez kapcsolódóan, a Szerződés módosításával

A Bizottság, miután előkészítette az uniós és adott esetben az euróövezeti jogi keret minden esetleges változtatását, javaslatokat terjeszt elő kötvények lehetséges kibocsátására az uniós közjavakra (például infrastruktúra, kutatás és fejlesztés stb.) irányuló uniós beruházások finanszírozása, bizonyos fokú központi szintű abszorpció előírása révén az országspecifikus sokkokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése, illetve a versenyképességet és a potenciális növekedést javító, egy integrált gazdaságpolitikai kerethez kapcsolódó strukturális reformok lehetővé tétele érdekében.

(1) http://ec.europa.eu/economy_finance/focuson/crisis/documents/131201_en.pdf
(2) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/132809.pdf
(3) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/131359.pdf
(4) HL C 16. E, 2010.1.22., 8. o.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0331.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0046.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat