Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2561(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0133/2013

Viták :

PV 14/03/2013 - 13.1
CRE 14/03/2013 - 13.1

Szavazatok :

PV 14/03/2013 - 14.1
CRE 14/03/2013 - 14.1

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0100

Elfogadott szövegek
PDF 212kWORD 24k
2013. március 14., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A bangladesi helyzet
P7_TA(2013)0100RC-B7-0133/2013

Az Európai Parlament 2013. március 14-i állásfoglalása a bangladesi helyzetről (2013/2561(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bangladesről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2013. január 17-i(1) , 2007. szeptember 6-i(2) és 2008. július 10-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Közösség és a Bangladesi Népköztársaság között létrejött, a partnerségről és a fejlesztésről szóló együttműködési megállapodásra(4),

–  tekintettel a bangladesi parlament által 1973-ban elfogadott nemzetközi büntetőtörvényszékekre vonatkozó jogszabályra, melynek célja „a népirtást, emberiesség elleni bűncselekményeket, háborús bűnöket és egyéb, a nemzetközi jog szerinti bűncselekményeket elkövető személyek letartóztatása, bíróság elé állítása és megbüntetése”,

–  tekintettel az Ashton főképviselő szóvivője által 2013. január 22-én tett, a bangladesi nemzetközi büntetőtörvényszékek által hozott halálos ítélettel kapcsolatos, valamint a 2013. március 2-án tett, a bangladesi erőszakra vonatkozó nyilatkozatra,

–  tekintettel a bírósági eljárás nélküli, gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó és a bírák és az ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2013. február 7-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvekre, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Nemzetközi Emberi Jogi Konferencia bécsi nyilatkozatára és cselekvési programjára (1993), valamint a szociális fejlődésről szóló 1995. évi koppenhágai nyilatkozatra és cselekvési programra,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU-nak jó és régóta tartó kapcsolata van Bangladessel, többek között a partnerségről és a fejlesztésről szóló együttműködési megállapodás révén;

B.  mivel a központi választási kampányban tett ígéretnek megfelelően az Awami Liga kormánya Sejk Haszína vezetésével létrehozott egy a háborús bűnöket kivizsgáló büntetőbíróságot az egykori Kelet- és Nyugat-Pakisztán közötti 1971-es kilenc hónapig tartó függetlenségi háború során elkövetett mészárlások kapcsán, melynek 300 000 és 3 millió közötti halálos áldozata volt, és amelynek során mintegy 200 000 nő esett nemi erőszak áldozatául;

C.  mivel a történelem során elkövetett egyik legsúlyosabb tömeggyilkosság traumája 40 évvel a történtek után még mindig beárnyékolja számos bangladesi polgár életét, és a bírósági eljárás célja, hogy az elismerés fontos momentumát biztosítsa számukra és kárpótolja őket szenvedéseikért;

D.  mivel 2013. január 21-én a Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICT) meghozta ítéletét Abdul Kalám Azad ellen az 1971-es függetlenségi háború során általa elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért, és a távollétében folytatott bírósági eljárást követően halálra ítélte őt;

E.  mivel 2013 február 5-én az ICT Abdulkádir Mollahot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte, ami érzelmektől sem mentes, ám nagyrészt békés tiltakozásokat eredményezett, amelyekben főleg fiatal emberek vettek részt a dakkai Shahbagh kereszteződésben; mivel az ún. „Shahbagh mozgalom” a halálos ítélet alkalmazására, valamint a vallási szélsőségektől mentes társadalom és politikai élet kialakítására szólított fel;

F.  mivel a tiltakozásokat követően a kormány módosította az ICT 1973-as jogi aktusát, olyan rendelkezést vezetve be, amely lehetővé teszi a felperes számára, hogy fellebbezzen a bíróság által hozott ítélet ellen; mivel az Abdul Qader Mollah elleni bírósági ítélet így halálos ítéletté változtatható; mivel a visszaható hatályú jogalkotás e formája sérti a tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó normákat, aláássa az ICT munkájának legitimitását és sérti a nemzetközi jog kétszeres eljárás tilalmára (non bis in idem) vonatkozó rendelkezését, amelyet a Banglades által is aláírt, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikke (7) bekezdése is tartalmaz;

G.  mivel a kormányzó Awami Liga párt több vezetője köztük a belügyminiszter is, támogatják a Shabagh Mozgalom követeléseit, azt javasolva, hogy a Dzsamáat e-Iszlámi pártot be kell tiltani és a párthoz közel álló médiaorgánumokat el kell hallgattatni;

H.  mivel 2013. február 28-án az ICT bejelentette, hogy a hindu kisebbség üldözését is magában foglaló vádakkal halálra ítéli Delvar Husszein Saídit, a Dzsamáat e-Iszlámi párt alelnökét,

I.  mivel a szóban forgó, legutóbbi ítélet nyomán a helyzet tovább romlott, mivel a Dzsamáat párt hívei erőszakos tiltakozásokat tartottak az ítélet ellen, melyek során több mint hatvanan életüket veszítették; mivel a nem kormányzati szervezetek által adott tájékoztatás szerint a Dzsamáat párt tagjai és támogatói által végrehajtott támadásokra adott rendőri válaszlépések során a rendőrség többek közt éles lőszert is használt;

J.  mivel jelentések szerint a Dzsamáat aktivistái és a Bangladesi Nacionalista Párt néhány híve a közelmúltban több mint 40 hindu templom, lakóépület és bolt ellen hajtottak végre támadásokat országszerte, melynek során emberek százai váltak otthontalanná; mivel Banglades hindu és egyéb kisebbségei (pl. az Ahmadíja közösség) már többször is erőszakkal és az üldöztetéssel járó időszakot éltek át, nevezetesen az 1971-es háború során, valamint a 2001-es választásokat követően, és mivel ennek következményeként 2001 és 2011 között mintegy 900 000 hindu hagyta el Bangladest;

K.  mivel az ICT-n számos egyéb bírósági eljárás van folyamatban, és komoly kockázata van annak, hogy a bíróság az alpereseket bűnösnek találja és halálra ítéli;

L.  mivel a bírósági eljárás nélküli, gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó és a bírák és az ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, valamint emberi jogi szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a bíróság tisztességes és jogszerű bírósági eljárás tekintetében fennálló hiányosságaival kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az egyik pert a vádlott távollétében folytatták le;

1.  mélységesen aggasztja a Bangladesben a közelmúltban az ICT ítéleteit követően kirobbant erőszak, és sajnálatát fejezi ki az események halálos áldozatai miatt;

2.  részvétét fejezi ki az erőszakos események során meggyilkoltak és megsebesültek családtagjai számára;

3.  elismeri a megbékélés és az 1971-es függetlenségi háború során elkövetett bűntettekkel kapcsolatos igazságtétel és elszámoltathatóság szükségességét; hangsúlyozza az ICT e éren betöltött fontos szerepét;

4.  megismétli, hogy minden esetben és minden körülmények között határozottan ellenzi a halálbüntetést;

5.  felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy valamennyi halálos ítéletet váltsák fel enyhébb büntetésekkel, építsenek arra a pozitív fejleményre, hogy 2012-ben nem került sor egyetlen kivégzésre sem, valamint hogy a halálbüntetés eltörlése felé tett első lépésként vezessenek be hivatalos moratóriumot a kivégzésekre;

6.  sajnálattal veszi tudomásul az ICT működésében tapasztalt szabálytalanságokról – állítólagos megfélemlítés, a tanúk zaklatása és erőszakos eltüntetése, valamint a bírók, ügyészek és a kormány közti törvénytelen együttműködéssel kapcsolatos bizonyítékok – szóló jelentéseket; különösen ragaszkodik ahhoz, hogy a bűnüldöző hatóságok fokozzák a tanúk védelmének szavatolására szolgáló intézkedéseket;

7.  felhívja a bangladesi kormányt annak biztosítására, hogy az ICT szigorúan kövesse a nemzeti és nemzetközi igazságügyi normákat; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a szabad, tisztességes és átlátható tárgyalás, valamint az áldozatok védelemhez, igazsághoz, igazságtételhez és kárpótláshoz való jogának szavatolását;

8.  felhívja a bangladesi kormányt, hogy fokozza a jogállamiság érvényesítésére és a közrend fenntartására irányuló erőfeszítéseit; emlékezteti a kormányt az emberi jogok terén tett nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítésének kötelezettségére;

9.  határozottan elítéli a Dzsamáat e-Iszlámi hívei és az e párttal szövetséges pártok által a bűnüldöző hatóságok tagjai, az ICT ítéleteit támogatók, valamint a vallási és etnikai kisebbségek ellen elkövetett erőszakos cselekményeket; határozottan elítél minden, a lakosság ellen irányuló, megkülönböztetés nélküli erőszakos cselekményt;

10.  aggodalmának ad hangot a halálos áldozatok és sebesültek jelentős számával kapcsolatosan; felhívja a kormányt, utasítsa biztonsági erőinek tagjait arra, hogy szigorúan feleljenek meg a lehető legnagyobb önmérsékletre és a halálos erő alkalmazásának elkerülésére vonatkozó kötelezettségüknek, valamint hogy vizsgálják ki alaposan a tüntetések során meggyilkoltak halálának körülményeit;

11.  annak biztosítására hívja fel a bangladesi hatóságokat, hogy a kínzás és rossz bánásmód állítólagos eseteit pártatlanul kivizsgálják, és a felelősöket bíróság elé állítják;

12.  felszólítja az ország valamennyi politikai vezetőjét, hogy a további erőszak elkerülése érdekében enyhítsék a politikai feszültségeket, valamint utasítsák támogatóikat, hogy ne vegyenek részt semmilyen erőszakos cselekményben; felszólítja a bangladesi politikai pártokat, hogy kezdjenek egymással párbeszédet;

13.  arra kéri a sajtót, hogy tartózkodjon az erőszakra való felbujtástól; annak biztosítására kéri a kormányt, hogy az újságírók és szerkesztők békés körülmények közt nyilváníthassanak véleményt, anélkül, hogy ezért zaklatnák, megfélemlítenék, letartóztatnák vagy megkínoznák őket;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint Banglades kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0027.
(2) HL C 187. E, 2008.7.24., 240. o.
(3) HL C 294. E, 2009.12.3., 77. o.
(4) HL L 118., 2001.4.27., 48. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat