Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Irakról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az asszír közösségről szóló, 2006. április 6-i(1), valamint a keresztény közösségek elleni támadásokról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Bizottság Irakra vonatkozó közös stratégiáról (2011–2013) szóló dokumentumára,

–  tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Irakban elkövetett terrorista támadások legutóbbi hullámával kapcsolatban tett, 2013. január 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Tuz Khurmatu-i temetésen bekövetkezett gyilkosságokkal kapcsolatban tett 2013. január 24-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és a Núri al-Maliki iraki miniszterelnök által 2007-ben kezdeményezett, Irakkal való nemzetközi megállapodásra, amely kötelezettséget vállal a szegények és a kiszolgáltatott csoportok nélkülözéssel és éhezéssel szembeni védelmére,

–  tekintettel az ENSZ iraki segélymissziója (UNAMI) és a Bizottság által 2012. december 19-én közösen benyújtott, „Az emberi jogok helyzete Irakban: 2012. január–június” című emberi jogi jelentésre,

–  tekintettel Navi Pillaynak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának ehhez kapcsolódó sajtóközleményére, mely szerint: „a 2012-ben ez idáig bekövetkezett kivégzések száma, valamint az, hogy véghezvitelükre tömegesen került sor, rendkívül veszélyes, semmivel sem igazolható és súlyosan veszélyezteti az iraki jogállamiság irányába tett kezdeti és bizonytalan lépéseket”

–  tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2013. január 25-i nyilatkozatára, amelyben határozottan elítéli „az Irakban lezajlott terrorista támadások legutóbbi hullámát, amelynek során több száz embert öltek meg és a sebesültek száma ennél is több”,

–  tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy hiten alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyhez Irak is csatlakozott,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Irak továbbra is súlyos politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági kihívások elé néz, és mivel az ország politikailag rendkívül megosztott, erőszak sújtja és ez kedvezőtlenül hat az iraki nép béke, jólét és egy valós demokratikus átmenet iránti jogos vágyára;

B.  mivel az iraki alkotmány törvény előtti egyenlőséget biztosít valamennyi állampolgára számára, különös tekintettel a 125. cikkre, amely közigazgatási, politikai, kulturális és oktatási jogokat biztosít a különböző nemzetiségek, például a türkmének, a káldeusok, az asszírok és az összes többi nemzetiség számára, és mivel a kurdisztáni régió 2009 óta hatályos alkotmányának 31. cikke nemzeti, kulturális és közigazgatási autonómiát szavatol a türkmének, arabok, káldeus-asszír-szírek, örmények és más, kurdisztáni állampolgársággal rendelkező személyek számára, amennyiben ők alkotják a népesség többségét;

C.  mivel az iraki parlament 2012. április 9-én létrehozta az Emberi Jogi Bizottságot, amely ugyan még nem működik teljes körűen, de Irak történelme során ez az első független, emberi jogi bizottság;

D.  mivel a Parlament az iraki féllel folytatott politikai párbeszéd során az iraki emberi jogi helyzetre összpontosít, ami továbbra is súlyos aggodalomra ad okot, tekintettel a kiszolgáltatott helyzetű csoportok – köztük a kisebbségek – nem kielégítő helyzetére;

E.  mivel az EU és Irak közötti megállapodás – és különösen az abban foglalt emberi jogi záradék – hangsúlyozza, hogy az EU és Irak közötti politikai párbeszéd középpontjában az emberi jogoknak és a demokratikus intézmények megerősítésének kell állnia;

F.  mivel Irak régóta számos etnikai és vallási kisebbségnek – többek között a türkméneknek, keresztényeknek, kurdoknak, sabakoknak, mandeusoknak, örményeknek, jeziditáknak, baháiknak, az iraki feketéknek, asszíroknak, zsidóknak, palesztinoknak és másoknak – ad otthont;

G.  mivel az iraki kisebbségek az asszimilációs intézkedések céltáblái, és az iraki kormányban és a társult testületekben alulreprezentáltak; mivel az utóbbi években ennek következtében az iraki kisebbségi csoportok népessége drámaian csökkent, mivel közülük sokan elmenekültek az országból, másokat pedig lakóhelyük Irakon belüli áthelyezésére kényszerítették;

H.  mivel állítólag a türkmének alkotják a harmadik legnépesebb etnikai kisebbségi csoportot Irakban; mivel a türkmének és kurdok között folyamatos vita zajlik az olajban és egyéb természeti erőforrásban gazdag régió, Kirkuk hovatartozása felől, melynek következtében a türkmének a kurd erők és arab szélsőséges csoportok támadásainak és emberrablásainak vannak kitéve; mivel a szunnita és síita türkmének is e vallási alapú támadások célpontjaivá váltak;

I.  mivel a közelmúltban az iraki központi kormányzat és a kurdisztáni regionális önkormányzat közötti vita kiéleződött, ami negatív hatással van a régió biztonsági helyzetére és veszélybe sodorja a különböző etnikai csoportok, nevezetesen a kurdok, az arabok és a türkmének békés együttélését;

J.  mivel Észak-Irak a területi konfliktusokon kívül a vallási alapú támadások célpontjává is vált, amelyek keretében szunnita csoportok gyakran intéznek akciót a síita lakosság ellen; mivel 2012. december 31-én 39 zarándokot öltek meg az Arbaínban tartott síita fesztiválon; mivel 2013. január 23-án az észak-iraki ninivei tartomány egyik városában, az iraki kormányzat és a kurdisztáni regionális önkormányzat között vita tárgyát képező és jelentős türkmén lakossággal rendelkező Tuz Khurmatu városában egy síita mecset ellen intézett támadás legalább 42 ember halálát okozta, és további 117 ember megsebesült;

K.  mivel a biztonsági helyzet jelentős javulása ellenére az iraki lakossággal szembeni erőszak továbbra is elfogadhatatlan mértékű, mindennaposak a bombázások és lövöldözések, és mivel a folyamatos feszültség és erőszak az irakiak többségét bizonytalanná teszi a jövőjét tekintve, és ellehetetleníti az iraki lakosság általános gazdasági és társadalmi integrációjának előmozdítását;

1.  mély aggodalommal tekint azokra az elsősorban a szunniták és a síiták közötti erőszakos cselekményekre, amelyeknek az iraki polgári lakosság esik áldozatául, de a kiszolgáltatott helyzetű csoportok, például a vallási, etnikai és kulturális kisebbségek ellen indított támadásokra is; felhívja az iraki hatóságokat a biztonság és a közrend fokozására, valamint az országban dúló terrorizmus és vallási alapú erőszak elleni küzdelemre;

2.  elítéli a 2013. január 23-án, Tuz Khurmatuban, egy előző napon meggyilkolt türkmén köztisztviselő temetésén végrehajtott támadást, amely 42 ember halálát okozta és további 117 ember sebesüléséhez vezetett, elítéli továbbá a 2013. február 3-i támadást, amelynek során egy kirkuki rendőrőrs előtti öngyilkos bombamerényletben 30 ember meghalt és további 70 megsebesült, valamint a 2012. december 16-i támadást, amelyben elraboltak, megkínoztak és elevenen elégettek két türkmén tanárt;

3.  határozottan elítél valamennyi terrortámadást, és részvétét nyilvánítja az elhunytak és a sebesültek családjainak és barátainak;

4.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az instabilitás és a vallási alapú erőszak újbóli megjelenése Irakban veszélyeztetheti a 2013. április 20-án esedékes tartományi választásokat, amelyek elhalasztása veszélyeztetheti egy demokratikusabb és befogadóbb kormányzati struktúra esélyét;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmányban a türkmének és más kisebbségek jogaira való utalás ellenére a kisebbségek továbbra is etnikai és vallási alapú erőszak és megkülönböztetés áldozatai;

6.  felhívja az iraki kormányzatot és a kurdisztáni regionális önkormányzatot, hogy e támadásokat ítéljék el, és folytassanak teljes körű és haladéktalan vizsgálatot a régióban a közelmúltban bekövetkezett terrortámadások, köztük a Tuz Khurmatu-i síita mecset elleni véres bombatámadás ügyében, és állítsák a felelősöket bíróság elé;

7.  felhívja az iraki kormányt és a kurdisztáni regionális önkormányzatot, hogy tegyenek azonnali intézkedéseket a ninivei fennsíkon zajló területi vita fokozatos lecsendesítésére, a tartomány kulturális, etnikai és vallási sokszínűségének elismerésére, és annak lehetővé tételére, hogy polgárai szabadon megválasszák identitásukat, beleértve nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat;

8.  felhívja az iraki képviselőtanácsban képviselt politikai erőket, hogy folytassanak valódi, befogadó nemzeti párbeszédet Irak hatékony demokratikus irányításának és az iraki polgárokat megillető egyéni és kollektív jogok tiszteletben tartásának biztosítása céljából; sürgeti az iraki kormányt a határozatlan időre elhalasztott népszámlálás elvégzésére a türkmén és egyéb kisebbségekhez tartozó lakosság számának meghatározása érdekében;

9.  felhívja az iraki kormányt és minden politikai vezetőt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket általában minden iraki állampolgár, és különösen a sebezhető etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyek biztonságának és védelmének garantálására; felhívja a kormányt, hogy utasítsa a biztonsági erőket arra, hogy tanúsítsanak önmérsékletet a közrend fenntartása során, tiszteletben tartva a jogállamiságot és a nemzetközi normákat;

10.  ezzel összefüggésben üdvözli a fogdák és börtönök átalakítási és újjáépítési programjának közelmúltbeli elindítását az iraki igazságügyi minisztérium fennhatósága alatt, és azt reméli, hogy ez elő fogja segíteni az emberi jogi szervezetek által bírált, helyi szinten alkalmazott erőszak és széles körű büntetlenség megszüntetését Irakban;

11.  mélységesen sajnálja, hogy Irakban nagy számban történnek kivégzések, amelyek mögött gyakran tisztességtelen tárgyalásokat követően, erőszakkal kicsikart vallomások alapján hozott halálos ítéletek állnak; sürgősen felszólítja az iraki kormányt, hogy hirdesse meg a kivégzésekre vonatkozó moratóriumot a halálbüntetés közeljövőbeli eltörlése céljából;

12.  hangsúlyozza, hogy az iraki hatóságok és a nemzetközi segélyszervezetek összehangolt fellépését a kiszolgáltatott csoportok segítésére kell fordítani, megfelelő feltételeket teremtve biztonságuk és méltóságuk garantálásához, elsősorban az Irakban élő összes vallási és etnikai közösség közötti párbeszédet és kölcsönös tiszteletet előmozdító kezdeményezések révén;

13.  hangsúlyozza, hogy az EUJUST LEX kezdeményezéseiben – lehetőség szerint – megfelelően előtérbe kell helyezni a türkmének jogait és általában a kisebbségi jogokat, és üdvözli az EUJUST LEX iraki missziójának sikerét, valamint végrehajtásának pozitív mérlegét;

14.  kitart amellett, hogy az Európai Unió és az Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodással létrehozott Együttműködési Tanácsot kommunikációs csatornaként kell használni, amelyen keresztül az iraki etnikai és vallási kisebbségek helyzetével kapcsolatos aggodalmak eljuthatnak Irakhoz;

15.  kéri, hogy a nemzetközi közösség és az Unió támogassa az iraki kormányt, hogy 2013. áprilisában békés, szabad és tisztességes választásokra kerülhessen sor;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurdisztáni regionális önkormányzatnak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) HL C 293. E, 2006.12.2., 322. o. (2) HL C 99. E, 2012.4.3., 115. o. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0022.