Az Európai Parlament,

–  tekintettel a cseh kormány által 2011. szeptember 5-én a Tanácshoz intézett, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a „Charta”) a Cseh Köztársaságra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvtervezetről szóló levélre,

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének 2011. október 25-i, az Európai Parlament elnökéhez intézett levelére a Charta Cseh Köztársaságra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvről,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (az EUSZ) 48. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően az Európai Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0385/2011),

–  tekintettel az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdésére és a Chartára,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról szóló, az EUSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 30. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a tagállamok állam- és kormányfői részvételével a Tanács keretében tartott 2009. október 29–30-i ülés következtetéseire,

–  tekintettel a 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt, a Chartával kapcsolatos nyilatkozatokra, különösen a valamennyi tagállam által elfogadott 1. nyilatkozatra, a Cseh Köztársaság 53. nyilatkozatára és a Lengyel Köztársaság 61. és 62. nyilatkozatára,

–  tekintettel a cseh szenátus 12. ülésszakán elfogadott 330. számú, 2011. október 6-i határozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 74a. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0174/2013),

mivel:

A.  a tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács keretében tartott 2009. október 29–30-i ülésen megállapodtak abban, hogy a következő csatlakozási szerződés megkötésekor és a vonatkozó alkotmányos követelményeikkel összhangban jegyzőkönyvet csatolnak a Szerződésekhez a Charta Cseh Köztársaságra történő alkalmazásáról;

B.  a cseh kormány – a Charta Cseh Köztársaságra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv beillesztése céljából – 2011. szeptember 5-én az állandó képviselője által küldött levélben az EUSZ 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a Szerződések módosítására vonatkozóan;

C.  a Tanács – a Charta Cseh Köztársaságra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv beillesztése céljából – 2011. október 11-én az EUSZ 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban javaslatot nyújtott be az Európai Tanácsnak a Szerződések módosítására vonatkozóan;

D.  az EUSZ 48. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban az Európai Tanács konzultációt folytatott a Parlamenttel arról, hogy meg kell-e vitatni a javasolt módosítást;

E.  az EUSZ 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Unió a Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a szerződésekével megegyező jogi erővel bíró rendelkezésekként ismeri el;

F.  a jegyzőkönyvek a szerződések szerves részét képezik, ezért az uniós jog egyes részeinek valamely tagállamra történő alkalmazására különös szabályokat megállapító jegyzőkönyv esetében felül kell vizsgálni a Szerződéseket;

G.  az EUSZ 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit;

H.  Az 51. cikk értelmében a Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. ezek az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek ennek megfelelően és a Szerződések által az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják a Chartában foglalt jogokat, és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását; amint azt a tagállamok 1. nyilatkozata is megerősíti, a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat;

I.  a Cseh Köztársaság 53. nyilatkozatának 2. bekezdése kimondja, hogy a Charta „nem szűkíti a nemzeti jog alkalmazási körét, és nem korlátozza a nemzeti hatóságok e téren fennálló jelenlegi hatásköreit”, ezzel kimondva, hogy a Cseh Köztársaság jogrendjének integritása további eszközök igénybevétele nélkül is biztosított;

J.  a tudományos bizonyítékok és az ítélkezési gyakorlat alapján a 30. jegyzőkönyv nem mentesíti Lengyelországot és az Egyesült Királyságot a Charta kötelező erejű rendelkezéseinek betartása alól, és nem tekinthető kívülmaradásnak, valamint nem módosítja a Chartát és nem változtat a nyilatkozat hiánya esetén érvényesülő jogi helyzeten(1); egyetlen joghatása, hogy jogbizonytalanságot kelt Lengyelországon és az Egyesült Királyságon kívül más tagállamokban is;

K.  a Charta egyik fontos feladata, hogy fokozza az alapjogok szerepét és láthatóbbá tegye azokat, a 30. jegyzőkönyv azonban jogbizonytalanságot és politikai zavart okoz, ezzel aláásva az Uniónak az egyformán magas és egységes szintű jogbiztonság elérése és fenntartása érdekében tett erőfeszítéseit;

L.  ha a 30. jegyzőkönyvnek a Charta rendelkezéseinek hatályát vagy jogerejét korlátozó értelmezést tulajdonítanánk, akkor Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és a Cseh Köztársaságban csökkenne az alapvető jogok és szabadságok védelmi szintje;

M.  a cseh parlament a Lisszaboni Szerződést annak aláírt formájában, a Cseh Köztársaságnak a Charta maradéktalan elfogadását illető bármilyen feltétel vagy kitétel nélkül ratifikálta(2);

N.  a cseh Szenátus a 2011. október 6-i 330. számú állásfoglalásában azon az alapon ellenezte a 30. jegyzőkönyv Cseh Köztársaságra való alkalmazását, hogy az csökkentené a cseh polgárok alapvető jogai és szabadságai védelmének normáit; a cseh Szenátus emellett megkérdőjelezte az ügy kétes alkotmányos körülményeit, mivel a köztársasági elnök az ügyet első alkalommal csak a Lisszaboni Szerződés parlamenti ratifikációját követően vetette fel;

O.  a cseh alkotmánybíróság 2008-ban és 2009-ben két beadványt utasított el azzal az indokkal, hogy a Lisszaboni Szerződés teljes mértékben összhangban van a cseh alkotmánnyal, azonban nem lehet kizárni, hogy ugyanezen a bíróságon meg fogják támadni a Szerződések javasolt módosítását;

P.  az őszinte együttműködés szellemében a Parlamentnek kötelessége véleményt nyilvánítani az Európai Tanács számára a Szerződést érintő összes módosítási javaslat tekintetében, jelentőségüktől függetlenül, de semmi nem kötelezi arra, hogy egyetértsen az Európai Tanáccsal;

Q.  továbbra is kétséges, hogy a 30. jegyzőkönyvnek a Cseh Köztársaságra való kiterjesztésére irányuló új jegyzőkönyv ratifikálását a cseh parlament támogatni fogja-e; amennyiben az Európai Tanács napirendre veszi a javasolt módosítás megvizsgálását, elképzelhető, hogy a többi tagállam addig nem kezdi meg a ratifikálási eljárást, amíg a Cseh Köztársaság le nem zárta saját ratifikálási eljárását;

1.  kéri az Európai Tanácsot, hogy ne vizsgálja meg a Szerződések javasolt módosítását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az – álláspontját képviselő – állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Cseh Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a többi tagállam parlamentjének.

(1) A C-411/10 és a C-493/10 egyesített ügyekben az Európai Bíróság által 2011 december 21-én ében hozott ítélet, és különösen annak 120. bekezdése. (2) A cseh képviselőház 2009. február 18-án, a cseh szenátus pedig 2009. május 9-én ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.