Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU–USA csúcstalálkozó 2011. november 28-án kiadott közös nyilatkozatára, valamint az EU–USA Transzatlanti Gazdasági Tanács 2011. november 29-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a munkahelyteremtéssel és a növekedéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport 2013. február 11-i végleges jelentésére(1),

–  tekintettel az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy 2013. február 13-i közös nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2013. február 7–8-i Európai Tanács következtetéseire(3),

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2012. október 23-i, az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló állásfoglalására(4),

–  tekintettel a transzatlanti jogalkotói párbeszéd 2012. november 30-án és december 1-jén Washingtonban tartott 73. parlamentközi ülésének közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a londoni székhelyű Gazdaságpolitikai Kutatások Központjának (Centre for Economic Policy Research) 2013. márciusi, „A kereskedelem és befektetés transzatlanti akadályainak csökkentése – gazdasági értékelés” című végleges projektjelentésére(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU és az Egyesült Államok a világ két jelentős globális kereskedője és befektetője, és együtt a világ GDP-jének közel felével rendelkeznek és a világkereskedelem harmadát bonyolítják;

B.  mivel az EU és az Egyesült Államok piacai rendkívül integráltak, és közel 2 milliárd EUR értékben zajlik naponta a termékek és szolgáltatások kétoldalú kereskedelme, ami munkahelyek millióit tartja fenn mindkét gazdaságban, és mivel az uniós és amerikai befektetések – a kétoldalú befektetések összértéke 2011-ben meghaladta a 2 394 billió eurót – a transzatlanti kapcsolat tényleges mozgatórugói;

C.  mivel a Bizottság a Gazdaságpolitikai Kutatások Központjának jelentése alapján készített hatásvizsgálati jelentése szerint egy nagyra törő és átfogó transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség – a teljes körű végrehajtását követően – jelentős gazdasági előnyöket hozhat az egész EU (évente 119,2 milliárd EUR) és az Egyesült Államok (évente 94,9 milliárd EUR) számára; mivel az Egyesült Államokba irányuló uniós exportok így 28%-al és az EU összes exportja 6%-al emelkedhet, ami a termékek és szolgáltatások uniós exportőrei és az uniós fogyasztók számára is előnyös lenne;

D.  mivel az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak értékei azonosak, jogrendjük hasonló és mindkét ország munkaügyi, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi normái bár különböznek, de szigorúak;

E.  mivel a világgazdaság kihívásokkal és új szereplők megjelenésével küzd, és az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is ki kell használnia a szorosabb gazdasági együttműködésben rejlő teljes potenciált, annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelemből származó előnyöket a gazdasági válság leküzdésére és a világgazdaság tartós helyreállítására fordíthassák;

F.  mivel a 2011. novemberi EU–USA csúcstalálkozót követően a magas szintű munkacsoport azt a feladatot kapta, hogy azonosítsa a kereskedelem és a befektetések fokozására szolgáló lehetőségeket a kölcsönösen előnyös munkahelyteremtés, gazdasági növekedés és versenyképesség támogatása érdekében;

G.  mivel a magas szintű munkacsoport közösen elemezte a transzatlanti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlesztését célzó potenciális lehetőségek széles spektrumát, és végleges jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy mindkét gazdaság számára egy átfogó kereskedelmi és befektetési megállapodás biztosítaná a legjelentősebb szintű előnyt;

H.  mivel az EU meggyőződése, hogy a többoldalú rendszer fejlesztése és erősítése létfontosságú célkitűzés; mivel azonban ez nem zárja ki a WTO keretében tett kötelezettségvállalásokon túlmenő és a többoldalú szabályokat kiegészítő kétoldalú megállapodásokat, mivel a regionális megállapodások és a szabadkereskedelmi megállapodások is a normák fokozott harmonizálásához és a többoldalú kereskedelmi rendszernek kedvező szélesebb körű liberalizációhoz vezetnek;

I.  mivel 2013. március 12-én a Bizottság javasolta a tárgyalások megkezdésének, valamint a Tanács által megvitatandó tárgyalási irányelvek tervezetének jóváhagyását;

A stratégiai, politikai és gazdasági háttér

1.  úgy véli, hogy az EU–USA gazdasági kapcsolatok jelentőségét ismét meg kell erősíteni és mélyíteni kell, valamint hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közös megközelítéseket – mint például a szabványokat, normákat és szabályozásokat –kell kidolgoznia a globális kereskedelem, a befektetések és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések vonatkozásában, a szélesebb körű transzatlanti jövőkép és a közös stratégiai célok kialakítása érdekében;

2.  úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Államok számára elengedhetetlen egy valóban integrált transzatlanti piacban rejlő kiaknázatlan lehetőségek megvalósítása a tisztességes munkahelyek létrehozásának maximalizálása, valamint az intelligens, erőteljes, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedési potenciál ösztönzése érdekében; úgy véli, hogy ez az Atlanti-óceán mindkét partján jelenleg tapasztalható gazdasági válság, a pénzügyi piacok és a finanszírozási feltételek állása, a magas államadósság, a magas munkanélküliségi ráta és a szerény növekedési előrejelzések, valamint az e közös problémákra adott valóban összehangolt válasz által kínált előnyök fényében különösen időszerű;

3.  úgy véli, hogy az EU-nak ki kell használnia a mélyreható és átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat eredményező jelentős tárgyalási tapasztalatát annak érdekében, hogy az Egyesült Államokkal még ambiciózusabb eredményeket tudjon elérni;

A magas szintű munkacsoport végleges jelentése

4.  üdvözli a magas szintű munkacsoport végleges jelentésének közzétételét, és teljes mértékben támogatja egy átfogó kereskedelmi és befektetési megállapodást célzó tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatot;

5.  üdvözli, hogy a végleges jelentés a következőkre helyezi a hangsúlyt: i) az árukhoz, szolgáltatásokhoz, befektetéshez és közbeszerzéshez a kormányzat valamennyi szintjén való kölcsönös piaci hozzáférés ambiciózus javítása; ii) a nem vámjellegű akadályok csökkentése, valamint a kompatibilitás és a szabályozási rendszerek javítása; továbbá iii) a közös globális kereskedelmi kihívások és lehetőségek kezelésére szolgáló közös szabályok megállapítása;

6.  támogatja azt az elgondolást, hogy az alacsony átlagos vámtarifák miatt a transzatlanti kapcsolatban rejlő potenciál felszabadításához az elsősorban a vámügyi eljárásokban, műszaki normákban és a határon belüli szabályozási korlátozásokban megtestesülő nem vámjellegű akadályok felszámolása jelenti a kulcsot; támogatja a magas szintű munkacsoport által javasolt célkitűzést, mely szerint fokozatosan egy még integráltabb transzatlanti piac felé kell elmozdulni;

7.  üdvözli az arra irányuló ajánlást, hogy megvizsgálják a szabályozásból eredő felesleges költségek és adminisztratív késedelmek csökkentésének új módozatait oly módon, hogy közben elérjék a mindkét fél által megfelelőnek ítélt egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szintet, illetve közben egyébként elérjék a jogos szabályozási célkitűzéseket;

Tárgyalási felhatalmazás

8.  megismétli, hogy támogatja az Egyesült Államokkal kötött mély és átfogó kereskedelmi és befektetési megállapodás létrejöttét, amely elősegítené minőségi munkahelyek létrehozását az európai munkavállalók számára, közvetlen előnyöket biztosítana az uniós fogyasztók számára, új lehetőségeket nyitna meg az uniós vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – előtt, hogy termékeket értékesíthessenek és szolgáltatásokat nyújthassanak az Egyesült Államokban, biztosítaná az Egyesült Államok közbeszerzési piacaihoz való teljes hozzáférést és javítaná az uniós befektetések lehetőségeit az Egyesült Államokban;

9.  felszólítja a Tanácsot, hogy kövesse nyomon a magas szintű munkacsoport végleges jelentésében foglalt ajánlásokat, és engedélyezze a Bizottságnak, hogy megkezdje a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal;

10.  hangsúlyozza, hogy a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló megállapodásnak nagyra törőnek, illetve a kormányzat valamennyi szintjén – az Atlanti-óceán mindkét partján, többek között valamennyi szabályozóra és egyéb illetékes hatóságra vonatkozóan is – kötelezőnek kell lennie; hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak a piacok viszonossági alapon történő tényleges hosszú távú megnyitását és a kereskedelem megkönnyítését kell eredményeznie, és különös figyelmet kell fordítania a nagyobb transzatlanti szabályozási konvergencia megvalósításának lehetséges strukturális módjaira; úgy véli, hogy a megállapodással kapcsolatban nem állhat fenn a veszélye annak, hogy korlátozza az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét, többek között az audiovizuális és a kulturális szolgáltatási ágazatot;

11.  elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió és tagállamai – meglévő jogszabályaik, normáik és megállapodásaik révén – fenntartsák a kulturális és audiovizuális politikáik megőrzésének és fejlesztésének lehetőségét; kéri tehát, hogy a – többek között online – kulturális és audiovizuális tartalmú szolgáltatások kizárása egyértelműen szerepeljen a tárgyalási megbízatásban;

12.  hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdon az innováció és szellemi alkotás legjelentősebb hajtóerői közé tartozik és a tudásalapú gazdaság egyik pillére, és hogy a megállapodásban magas szintű védelmet kell biztosítani a szellemi tulajdonjogok pontosan és egyértelműen meghatározott területeinek, többek között a földrajzi jelzéseknek, és a megállapodásnak összhangban kell lennie a meglévő nemzetközi megállapodásokkal; úgy véli, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos egyéb területek eltéréseit a védelemre vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban kell megoldani;

13.  úgy véli, hogy a megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az EU alapjogi normáit; megismétli, hogy támogatja a személyes adatok magas szintű védelmét, amely a fogyasztók javát szolgálja az Atlanti-óceán mindkét partján; úgy véli, hogy a megállapodásnak figyelembe kell vennie a szolgáltatások értékesítéséről szóló általános megállapodásnak (GATS) a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseit;

14.  emlékeztet a közlekedési ágazatnak a növekedésben és a foglalkoztatásban betöltött fontos szerepére, különösen a repülés terén, amely területen az EU és az Egyesült Államok piaca a világ légi forgalmának 60%-át teszi ki; hangsúlyozza, hogy a tárgyalásoknak érdemben kell foglalkozniuk az európai vállalkozások tulajdonában lévő tengeri és légi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó – többek között a légitársaságok külföldi tulajdonlásával, a kabotázs terén való viszonossággal és a tengeri rakományok átvizsgálásával kapcsolatos – jelenlegi korlátozásokkal;

15.  kiemeli, hogy a kockázat-alapú értékelés és az információk két fél közötti megosztása értéket képvisel a piaci felügyelet, illetve a hamisított termékek azonosítása tekintetében;

16.  különösen üdvözli a magas szintű munkacsoport arra irányuló ajánlását, hogy az EU és az Egyesült Államok foglalkozzanak a kereskedelem és a fenntartható fejlődés környezetvédelmi és munkaügyi vonatkozásaival; úgy véli, hogy figyelembe kell venni az EU korábbi kereskedelmi megállapodásainak tapasztalatait, valamint az EU és az USA között létrejött tartós kötelezettségvállalásokat a munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok kidolgozásának és végrehajtásának megerősítése, az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott alapvető normáknak és referenciaértékeknek, a tisztességes munkahelyeknek és a fenntartható fejlődésnek az előmozdítása érdekében; ösztönzi a szociális felelősségvállalással kapcsolatos normák harmonizálását; elismeri, hogy a közös normák megvalósítása valószínűleg egyaránt jelent technikai és politikai kihívást, és hangsúlyozza, hogy a közös célnak annak biztosításának kell lennie, hogy a környezetvédelmi törekvések ne csorbuljanak;

17.  hangsúlyozza a tárgyalások által érintett bizonyos területek érzékenységét, ilyen például a mezőgazdasági ágazat, ahol a géntechnológiával módosított szervezetekkel (GMO-k), a klónozással és a fogyasztók egészségével kapcsolatos felfogás általában eltérő az Egyesült Államokban és az Európai Unióban; lehetőséget lát a mezőgazdasági kereskedelemben való együttműködés megerősítésében, és hangsúlyozza, hogy ezen a területen nagyra törő és kiegyensúlyozott eredményekre van szükség; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem sértheti egyik kereskedelmi partner alapvető értékeit – például az EU elővigyázatossági elvét – sem; felszólítja az Egyesült Államokat, hogy bizalomerősítő intézkedésként oldja fel az uniós marhahús-termékek behozatali tilalmát;

18.  hangsúlyozza, hogy a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló tárgyalások során ki kell térni a pénzügyi szolgáltatásokra is, és ebben az összefüggésben kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az egyenértékűségre, a kölcsönös elismerésre, a konvergenciára és a területenkívüliségre, mivel ezek mindkét fél számára lényegi szempontok; hangsúlyozza, hogy előnyös lenne az EU és az USA között egy közös pénzügyi szabályozási keret irányába mutató konvergencia; kiemeli, hogy bár a piaci hozzáférést pozitív lépésnek kell tekinteni, a prudenciális felügyeleti folyamatok nélkülözhetetlenek a megfelelő konvergencia megvalósításában; hangsúlyozza, hogy minimalizálni kell a területenkívüliség negatív hatását, és nem szabad engedni, hogy az sértse a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának következetes megközelítését;

19.  megismétli, hogy támogatja a felesleges szabályozási akadályok megszüntetését, és ösztönzi a Bizottságot és az Egyesült Államok kormányát, hogy a megállapodásba vegyék bele a jövőbeni akadályok megelőzését célzó mechanizmusokat, többek között a korai előzetes szabályozási együttműködést; úgy véli, hogy a jobb szabályozás, valamint a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentése olyan kérdések, amelyeknek a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerséggel kapcsolatos tárgyalások fő elemét kell képezni, és úgy véli, hogy a nagyobb transzatlanti szabályozási konvergenciának – különösen a kkv-k számára – könnyen érthető és alkalmazható, egységesebb szabályozást kell eredményeznie;

20.  ismét kinyilvánítja meggyőződését, hogy az EU–USA kereskedelmi és befektetési megállapodás egy mindenki számára kedvező helyzetet fog eredményezni, amely mindkét gazdaság javát szolgálná, és hogy egy nagyobb fokú integráció jelentősen megsokszorozná az előnyöket mindkét gazdaság számára; meggyőződése, hogy az EU és az USA szabályozástechnikai normáinak lehetőség szerinti összehangolása biztosítaná, hogy az EU és az USA továbbra is meghatározhassa a globális normákat, és megnyitná az utat a nemzetközi normák számára; határozott álláspontja, hogy a megállapodásnak a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi szintű szabványosítás tekintetében meglévő előnyeit gondosan kell mérlegelni és kialakítani;

21.  emlékeztet arra, hogy az egész tárgyalási folyamat során szükség van a Bizottság kezdeményezőbb tájékoztatására, illetve arra, hogy átlátható módon együttműködjön az érdekeltekkel – többek között az üzleti, környezetvédelmi, mezőgazdasági, fogyasztóvédelmi, munkaügyi és egyéb képviselőkkel – a tényeken alapuló vitának, a tárgyalásokba vetett bizalom kiépítésének és a különböző oldalakról érkező vélemények arányosságának a biztosítása, illetve a közvélemény támogatásának – az érdekeltek véleményének figyelembevétele általi – előmozdítása érdekében; ösztönzi valamennyi érdekeltet az aktív részvételre, valamint arra, hogy indítsanak kezdeményezéseket és nyújtsanak be információkat a tárgyalásokkal kapcsolatban;

22.  figyelmeztet, hogy a minőség fontosabb az időnél, és reméli, hogy a tárgyaló felek nem hajszolják bele magukat egy olyan megállapodásba, amely nem jár kézzelfogható és érdemi előnyökkel a vállalkozásaink, munkavállalóink és polgáraink számára;

A Parlament szerepe

23.  várakozással tekint az Egyesült Államokkal való tárgyalások megkezdése elé, valamint az elé, hogy szorosan figyelemmel követhesse őket és hozzájárulhasson a sikeres kimenetelükhöz; emlékezteti a Bizottságot az arra vonatkozó kötelezettségére, hogy a Parlamentet a tárgyalások összes szakaszában – a tárgyalási fordulók előtt és után – haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatnia kell; elkötelezte magát arra, hogy foglalkozzon a tárgyalásokkal, valamint a jövőbeni megállapodással összefüggésben esetlegesen felmerülő jogalkotási és szabályozási kérdésekkel; megismétli alapvető felelősségét, hogy az EU polgárait képviselje, és várakozással tekint az elé, hogy a tárgyalási folyamat alatt előmozdíthassa az inkluzív és nyílt párbeszédet; elkötelezett amellett, hogy proaktív szerepet vállal az Egyesült Államok megfelelő szerveivel folytatott együttműködésben az új szabályozások bevezetésekor;

24.  elkötelezte magát arra, hogy szorosan együttműködjön a Tanáccsal, a Bizottsággal, az Egyesült Államok Kongresszusával, az Egyesült Államok kormányával és az érdekeltekkel a transzatlanti gazdasági kapcsolat teljes gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi potenciáljának megvalósítása, valamint az EU és az Egyesült Államok által a kereskedelem és a külföldi befektetés liberalizációjában és szabályozásában játszott vezető szerep megerősítése érdekében; elkötelezte magát az EU és az Egyesült Államok közötti mélyebb kétoldalú együttműködés ösztönzésére a felek nemzetközi kereskedelemben és befektetésben betöltött vezető szerepének megerősítése érdekében;

25.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározottak szerint a Parlamentet felkérik majd, hogy adja hozzájárulását a jövőbeni transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló megállapodáshoz, és ezért álláspontjait minden szakaszban megfelelően figyelembe kell venni;

26.  emlékeztet arra, hogy a Parlament törekedni fog a jövőbeni megállapodás végrehajtásának nyomon követésére;

o
o   o

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Államok kormányának és Kongresszusának.

(1) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/february/tradoc_150519.pdf (2) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-94_en.htm (3) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/135324.pdf. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0388. (5) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/march/tradoc_150737.pdf