Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumot sürgető, 2007. december 18-i 62/149. számú határozatára, valamint az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Közgyűlése által 2008. december 18-án elfogadott 62/149. számú közgyűlési határozat végrehajtását sürgető 63/168. számú határozatára,

–  tekintettel a 2010. február 24. és 26. között Genfben megrendezett, halálbüntetés elleni negyedik világkongresszus által elfogadott zárónyilatkozatra, amely sürgeti a halálbüntetés egyetemes eltörlését,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló 2010. augusztus 11-i jelentésére,

–  tekintettel a halálbüntetés eltörléséről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratóriumot támogató kezdeményezésről szóló, 2007. április 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a 14 nyugalmazott indiai legfelsőbb bírósági és felsőbírósági bíró által 2012 júliusában az indiai elnökhöz intézett beadványra, amelyben kérték az elnököt 13 fogoly halálos ítéletének módosítására, tekintettel arra, hogy a legfelsőbb bíróság a megelőző kilenc évben tévesen hagyta helyben az ítéleteket,

–  tekintettel a halálbüntetés elleni világnapra és a minden év október 10-én megtartott, halálbüntetés elleni európai napra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Mohamed Afzal Gurut – miután az indiai parlament ellen elkövetett 2001. decemberi támadással kapcsolatban összeesküvés vádjában bűnösnek találták – 2002-ben halálra ítélték, és az indiai hatóságok 2013. február 9-én kivégezték;

B.  mivel a halálbüntetés a legkegyetlenebb, legembertelenebb és legmegalázóbb büntetés, és megsérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is lefektetett, élethez való jogot;

C.  mivel világszerte 154 ország törölte el a halálbüntetést de jure vagy de facto; mivel India, amikor a 2011. május 20-i választások előtt jelöltette magát az Emberi Jogi Tanácsba, elkötelezte magát az emberi jogok előmozdítására és védelmére vonatkozó legmagasabb szintű követelmények betartása mellett,

D.  mivel India 2012 novemberében véget vetett a kivégzésekre vonatkozó nem hivatalos moratóriumának, amikor kivégezték a 2008-as mumbai merényletekben játszott szerepéért elítélt Adzsmal Kaszabot;

E.  mivel nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezetek komolyan megkérdőjelezték Afzal Guru perének tisztességes voltát;

F.  mivel Indiában jelenleg több mint 1455 fogoly van siralomházban;

G.  mivel az indiai fennhatóság alá tartozó Kasmír jelentős részén elrendelt kijárási tilalom ellenére Afzal Guru halálát tiltakozások követték;

1.  ismételten kinyilvánítja régóta képviselt álláspontját, mely szerint minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést, és újból sürgeti a kivégzésekre vonatkozó moratórium azonnali bevezetését azokban az országokban, ahol még alkalmaznak halálbüntetést;

2.  elítéli, hogy az indiai kormány az újdelhi Tihar börtönben 2013. február 9-én titokban kivégeztette Afzal Gurut, ami ellentétben áll a halálbüntetés eltörlése felé mutató világszintű tendenciával, és sajnálatát fejezi ki azért, hogy Afzal Guru feleségét és többi családtagját nem tájékoztatták közelgő kivégzéséről és temetéséről;

3.  felhívja az indiai kormányt, hogy szolgáltassa ki Afzal Guru holttestét a családjának;

4.  nyomatékosan felszólítja az indiai hatóságokat, hogy minden bírósági per és eljárás során tartsák magukat a legmagasabb szintű nemzeti és nemzetközi igazságügyi normákhoz, és biztosítsák a szükséges jogi segítségnyújtást minden fogoly és perbe fogott személy számára;

5.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy három kasmíri fiatal lelte halálát az Afzal Guru kivégzésével szembeni tiltakozásokat követően; felszólítja a biztonsági erőket, hogy tartózkodjanak az erő alkalmazásától a békés tüntetésekkel szemben; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az eset negatívan hathat a kasmíri békefolyamatra;

6.  nyomatékosan felszólítja az indiai kormányt, hogy a jövőben ne hagyjon jóvá kivégzési parancsot;

7.  felszólítja India kormányát és parlamentjét, hogy fogadjon el a kivégzésekre vonatkozó állandó moratórium bevezetéséről szóló jogszabályt azzal a céllal, hogy a közeljövőben meg lehessen szüntetni a halálbüntetést;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az alelnöknek/főképviselőnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Nemzetközösség főtitkárának, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlése elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, valamint India elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 74. E, 2008.3.20., 775. o.