Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2008)0229),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0137),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslatról szóló, 2011. december 15-i álláspontjára(1),

–  tekintettel 2012. december 12-i állásfoglalására az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2010–2011)(2),

–  tekintettel a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálata tárgyában a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-00049/2013, O-00050/2013, O-00051/2013, O-00052/2013, O-00053/2013, O-00054/2013, O-00058/2013 és O-00059/2013),

–  tekintettel a Bizottság által az 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálatáról 2013. május 21-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az átláthatóság alapvető eszköz ahhoz, hogy a polgárok részt vehessenek az uniós döntéshozatali folyamatban, valamint az európai intézmények polgárok felé való elszámoltathatóságának biztosítása tekintetében, ezáltal erősítve a polgárok elkötelezettségét és bizalmát;

B.  mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése tovább erősítette az átláthatóságra vonatkozó uniós kötelezettségeket, a dokumentumokhoz való hozzáférést pedig alapvető jogként rögzítette;

C.  mivel a Parlament több alkalommal is szorgalmazta a jogalkotási eljárás fokozottabb átláthatóságát, beleértve – többek között – a Tanács munkacsoportjaival kapcsolatos átláthatóságot, a jogalkotási eljárásokhoz fűződő jogi vélemények közzétételét és a háromoldalú egyeztetések nagyobb átláthatóságát;

D.  mivel a Parlament szintén sajnálatát fejezte ki az uniós ügynökségek, a nemzetközi tárgyalások és a Bizottság tagállamokkal folytatott tárgyalásai terén hiányzó átláthatóság miatt, különösen ha az alapvető jogokról vagy az európai polgárok érdekeiről van szó(3);

E.  mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata és az európai ombudsman határozatai lényegi befolyással voltak az 1049/2001/EK rendelet értelmezésére; mivel ennek az ítélkezési gyakorlatnak és ezeknek a határozatoknak – különösen az el nem ismerés okainak a jogalkotási eljárás folyamán történő bevezetése tekintetében (lásd a Turco és az Access Info ügyet) – a jogalkotásban is tükröződnie kell;

F.  mivel az 1049/2001/EK rendeletet az Unió polgárai és nyilvánossága olyan kulcsfontosságú jogszabálynak tekintik, amely biztosítja a megfelelő eszközöket az uniós fellépések megfelelő ellenőrzéséhez; mivel az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásán – mint ahogy több, az ombudsman elé kerülő ügy bizonyítja – még van mit javítani;

G.  mivel 2008-ban a Bizottság javaslatot tett az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására, és mivel ezt a javaslatot a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után sem vonta vissza; mivel a Parlament megfelelően tájékoztatta a Bizottságot az átdolgozási eljárás igénybevételének helytelenségéről;

H.  mivel 2011-ben a Bizottság kiegészítő javaslatot terjesztett elő, amely az 1049/2001/EK rendelet hatályát csupán közvetetten terjeszti ki valamennyi uniós intézményre, hivatalra, ügynökségre és szervre; mivel a Parlament a 2008. évi és a 2011. évi eljárást egyetlen eljárásba vonta össze;

I.  mivel a Parlament 2011. december 15-én elfogadta első olvasat során kialakított álláspontját, 2012 első felében pedig a dán elnökség alatt megindultak a háromoldalú egyeztetések; mivel a Bizottság nem értett egyet a javasolt lehetséges kompromisszumokkal, ami több mint egy évig tartó szünetet eredményezett;

J.  mivel a ciprusi és az ír elnökség nem volt képes a Tanácsban a helyzetet feloldani és a tárgyalásokat újraindítani a Bizottság ellenállása miatt, amelynek következtében bizonyos kérdésekben a Tanács egyhangú állásfoglalására van szükség;

K.  mivel – a Lisszaboni Szerződés következtében – a Szerződésekben foglalt megerősített átláthatósági kötelezettségek folytán az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata nem eredményezheti az átláthatóság szintjének a jelenleginél alacsonyabban történő meghatározását;

L.  mivel ha az 1049/2001/EK rendelet új változatának kérdésében nem születne megegyezés, ez negatív jelzést küldene az EU természetéről polgárainak, és mivel egy ilyen kudarc – különösen a gyorsan közeledő európai választások fényében – aláásná az uniós döntéshozatal legitimitását;

1.  hangsúlyozza a tájékoztatáshoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés alapvető jogának, az intézmények és döntéshozatali eljárásaik átláthatóságának és nyitottságának fontosságát, amelyek a demokrácia alappillérei, és közelebb hozhatják a polgárokat az EU-hoz, különösen a közelgő európai választások előtt;

2.  felhívja az uniós intézményeket, hivatalokat, szerveket és ügynökségeket az 1049/2001/EK rendelet maradéktalan végrehajtására;

3.  úgy véli, hogy az 1049/2001/EK rendelet módosítását valamennyi uniós intézmény részéről prioritásként kell kezelni, továbbá sajnálatát fejezi ki a folyamat holtpontra jutása miatt; felkéri az uniós intézményeket, hogy működjenek együtt a kiút mielőbbi megtalálása érdekében;

4.  megerősíti elkötelezettségét az 1049/2001/EK rendelet átdolgozása iránt, amelynek egészében véve lehetővé kell tennie az uniós polgárok számára az uniós dokumentumokhoz való szélesebb körű és fokozottabb hozzáférést;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy mind politikai, mind technikai szinten teljes mértékben kötelezze el magát az 1049/2001/EK rendelet módosítása és „lisszabonizálása” mellett, vagy tegye meg a megfelelő lépéseket a holtpont feloldása végett;

6.  felhívja a Tanácsot, hogy az 1049/2001/EK rendelet kérdésében haladéktalanul indítsa újra a vitát, fogadja el első olvasatbeli álláspontját, és folytassa a tárgyalásokat;

7.  megerősíti a fent említett, 2011. december 15-én elfogadott első olvasatbeli álláspontját(4) mint a tárgyalások kiindulópontját, és kiemeli, hogy különösen egy módosított szövegnek minimumkövetelményként és a Szerződés előírásaival összhangban: a hatályt kifejezetten ki kell terjesztenie valamennyi uniós intézményre, hivatalra és ügynökségre; erősítenie kell a jogalkotás átláthatóságát, azaz a kivételek jogalkotási folyamatban történő bármiféle alkalmazását a jogalkotás átláthatóságának általános szabálya alóli kivételként kell kezelnie; tisztáznia kell az átláthatóság és az adatvédelem közötti kapcsolatot; be kell építenie az Aarhusi Egyezményt; a dokumentum jelenlegi tág meghatározását kell a további lépések minimális kiindulópontjának tekintenie; biztosítania kell a nemzetközi tárgyalásokhoz és megállapodásokhoz kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférést és az átláthatóságot; gondoskodnia kell az uniós alapok pénzügyi átláthatóságáról; nem szabad bevezetnie semmiféle csoportmentességet;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0580. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0500. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0500, 18. pont. (4) EP-PE_TC1-COD(2008)0090.