(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0126),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (3) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0093/2011),

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében az olasz Szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely azt hangsúlyozza, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0253/2013),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)   E rendelet a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Nem érinti a „házasság” fogalmát, amelyet a tagállamok nemzeti joga határoz meg. (10)   E rendelet a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Nem érinti a „házasság” fogalmát, amelyet a tagállamok nemzeti joga határoz meg. E fogalomhoz inkább semlegesen viszonyul. E rendelet nem érinti a házasság fogalmának a tagállamok nemzeti joga szerinti meghatározását. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)   E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti. (11)   E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából, a házasság felbontásávól vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti. (A 650/2012/EU rendelet (9) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új) (11a)  E rendelet azonban nem alkalmazandó a polgári jog házassági vagyonjogi rendszerektől eltérő területeire. Az egyértelműség érdekében a rendelet hatálya alól egyértelműen ki kell zárni néhány olyan kérdést, amely a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatosnak tekinthető. (A 650/2012/EU rendelet (11) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)   Mivel a házastársak között fennálló tartási kötelezettségekkel a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet, az ajándékozás érvényességét és hatásait érintő kérdésekkel pedig a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza, azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. (12)   Mivel a házastársak között fennálló tartási kötelezettségekkel a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet, az öröklést érintő kérdésekkel pedig az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 szabályozza, azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. ______________ 1 HL L 201., 2012.7.27., 107. o. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)   Továbbá, a tagállamok nemzeti jogában esetlegesen létező dologi jogok jellegével – például e jogok nyilvánosságával – kapcsolatos kérdéseket – [az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről szóló …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez] hasonlóan – e rendelet hatálya alól is ki kell zárni. Így azon tagállam bíróságai, amelynek területén az egyik vagy mindkét házastárs vagyontárgya található, a dologi jog hatálya alá tartozó – nevezetesen az adott vagyontárgy átruházásának a nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos – intézkedéseket hozhatnak, amennyiben az említett tagállam joga ezt előírja. (13)   A 650/2012/EU rendelet mintájára e rendelet nem érinti a néhány tagállamban korlátozott számban (numerus clausus) létező dologi jogokat sem. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy elismerjék az adott tagállamban található tulajdonhoz kapcsolódó dologi jogokat, ha a szóban forgó dologi jog nem ismert a jogukban. (Részben a 650/2012/EU rendelet (15) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) (13a)  Annak érdekében azonban, hogy a kedvezményezettek valamely más tagállamban élhessenek a házassági vagyonjogi rendszerek megszüntetése révén keletkezett vagy rájuk átszállt jogokkal, e rendeletnek elő kell írnia, hogy az ismeretlen dologi jogot a másik tagállam jogában létező, az eredetihez legközelebb álló dologi joghoz kell hozzáigazítani. Az ilyen hozzáigazítás keretében figyelembe kell venni az adott dologi jog célját, valamint az ahhoz fűződő joghatást. Az eredetihez legközelebb álló nemzeti dologi jog megállapítása céljából az házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazott jog szerinti állam hatóságaihoz vagy illetékes személyeihez lehet fordulni az adott jog jellegével és joghatásával kapcsolatos további információkért. Ebből a célból a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén meglévő hálózatokat, valamint a külföldi jog megértését elősegítő, egyéb rendelkezésre álló eszközöket lehet igénybe venni. (A 650/2012/EU rendelet (16) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új) (13b)  E rendelet hatálya nem terjedhet ki az ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos jogok nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményekre. Ezért a nyilvántartás helye szerinti tagállam jogának (ingatlan esetén a lex rei sitae-nek) kell meghatároznia, hogy milyen jogi feltételekkel és hogyan kell elvégezni a bejegyzést, és mely hatóságok – földhivatalok vagy közjegyzők – feleljenek annak ellenőrzéséért, hogy minden követelmény teljesül-e, és hogy a benyújtott vagy összeállított dokumentáció elegendő-e, illetve hogy tartalmazza-e a szükséges adatokat. (Részben a 650/2012/EU rendelet (18) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 13 c preambulumbekezdés (új) (13c)  Valamely jog nyilvántartásba vételének joghatásai szintén nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Ezért a nyilvántartás helye szerinti tagállam jogának kell meghatároznia azt, hogy például a nyilvántartásba vétel deklaratív vagy konstitutív hatályú-e. Így például, ha a nyilvántartás szerinti tagállam joga szerint a nyilvántartás erga omnes joghatásának biztosítása vagy a jogügyletek védelme érdekében az ingatlanon történő jogszerzéshez nyilvántartásba vétel szükséges, akkor az ilyen jogszerzés időpontjára annak a tagállam joga kell, hogy irányadó legyen. (A 650/2012/EU rendelet (19) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 13 d preambulumbekezdés (új) (13d)  Az e rendelet hatályát meghatározó „házassági vagyonjogi rendszerek” fogalmának valamennyi olyan vagyonjogi szabályozást fel kell ölelnie, amely a a házasság révén és annak felbontása után a házastársak között, illetve harmadik személyekkel való kapcsolataik révén alkalmazandók. Ide tartoznak nemcsak az alkalmazandó jog kötelező erejű szabályai, hanem azok a fakultatív szabályok is, amelyekről a házastársak az alkalmazandó joggal összhangban megállapodhatnak. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 13 e preambulumbekezdés (új) (13e)  A 650/2012/EU rendelethez hasonlóan e rendeletnek tiszteletben kell tartania a tagállamokban a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyek rendezésére alkalmazott eltérő rendszereket. E rendelet alkalmazásában a „bíróság” fogalmát ennélfogva tágan kell értelmezni, hogy abba ne csak a szó szoros értelmében vett, igazságügyi feladatokat ellátó bíróságok tartozzanak bele, hanem egyes tagállamokban azon közjegyzők vagy nyilvántartó hivatalok is, akik vagy amelyek bizonyos vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a bírósághoz hasonlóan igazságügyi feladatokat látnak el, továbbá azon közjegyzők és jogi szakemberek, akik egyes tagállamokban bíróság felhatalmazásával konkrét vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyben igazságügyi feladatokat látnak el. Az e rendeletben meghatározott valamennyi bíróság a rendeletben foglalt joghatósági szabályok hatálya alá tartozik. Ezzel szemben a „bíróság” fogalmába nem tartoznak bele a tagállamoknak a nemzeti jog szerint vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben való eljárásra fejogosított nem igazságügyi hatóságai, például a közjegyzők a tagállamok többségében, ahol általában nem látnak el igazságszolgáltatási feladatokat. (A 650/2012/EU rendelet (20) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)   A párok házas életük alatti egyre növekvő mobilitásának figyelembe vétele érdekében, valamint a megfelelő uniós igazságszolgáltatás előmozdítása céljából, az e rendeletben foglalt joghatósági szabályok előírják, hogy a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdésekkel – ideértve a házassági vagyonjogi rendszernek a házasság felbontásához, a házaspárok különválásához és a házasság érvénytelenítéséhez kapcsolódó megszüntetését is – kapcsolatban a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerint a házasság felbontása, a házaspárok különválása és a házasság érvénytelenítése ügyében hatáskörrel rendelkező tagállami bíróságok járnak el. (14)   A párok házas életük alatti egyre növekvő mobilitásának figyelembevétele érdekében, valamint a megfelelő uniós igazságszolgáltatás előmozdítása céljából az e rendeletben foglalt joghatósági szabályok előírják, hogy a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdésekkel – ideértve a házassági vagyonjogi rendszernek a házasság felbontásához, a házaspárok különválásához és a házasság érvénytelenítéséhez kapcsolódó megszüntetését is – kapcsolatban a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerint a házasság felbontása, a házaspárok különválása és a házasság érvénytelenítése ügyében hatáskörrel rendelkező tagállami bíróságok járnak el, amennyiben a házastársak az érintett bíróságok joghatóságát kifejezetten vagy más módon elismerték. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)   Amennyiben a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdések nem kapcsolódnak sem házasságfelbontáshoz, sem különváláshoz, sem házasság érvényesítéséhez, sem az egyik házastárs halálához, a házastársak a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdéseket azon tagállam bíróságai elé vihetik, amelynek jogát a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg. E döntésüket egymás közötti megállapodás formájában fejezik ki, amelyet bármikor – az eljárás folyamán is – megköthetnek. (16)   Amennyiben a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdések nem kapcsolódnak sem házasságfelbontáshoz, sem különváláshoz, sem házasság érvényesítéséhez, sem az egyik házastárs halálához, a házastársak a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdéseket azon tagállam bíróságai elé vihetik, amelynek jogát a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg. Ehhez a házastársak közötti megállapodás szükséges, amelyet legkésőbb a bíróság megkereséséig, azt követően pedig a megkeresett bíróság szerinti tagállam jogának megfelelően köthetnek meg. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)   E rendeletnek lehetővé kell tennie a tagállami bíróságok területi joghatóságának fenntartását a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos – a házaspárok különválásának vagy az egyik házastárs halálának eseteitől eltérő – keresetek elbírálására, és az igazságszolgáltatás megtagadásának helyzetét elkerülendő elő kell főleg írnia egy forum necessitatis-t. (17)   E rendeletnek fenn kell tartania a tagállamok bíróságainak területi joghatóságát a házaspárok különválásának vagy az egyik házastárs halálának eseteitől eltérő, vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos keresetek elbírálására, olyan kritériumok alapján, amelyek szoros kapcsolat meglétét biztosítják a házastársak és a joghatósággal rendelkező bíróság helye szerinti tagállam között. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) (17a)  E rendeletben – különösen az olyan helyzetek orvoslására, amelyekben az igazságszolgáltatás megtagadása áll fenn – rendelkezni kell a forum necessitatis elvének alkalmazásáról, amely valamely tagállam bírósága számára lehetővé teszi, hogy kivételes esetekben egy harmadik államhoz szorosan kapcsolódó, vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyben határozatot hozzon. Ilyen kivételes eset állhat fenn, ha az érintett harmadik államban például polgárháború miatt nincs lehetőség az eljárás lefolytatására, vagy ha a kedvezményezettől ésszerűen nem várható el, hogy az említett államban eljárást kezdeményezzen, vagy abban részt vegyen. A forum necessitatis elvén alapuló joghatóság azonban kizárólag abban az esetben gyakorolható, ha a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügy a megkeresett bíróság szerinti tagállammal elegendően szoros kapcsolatban áll. (A 650/2012/EU rendelet (31) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)   Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képei az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága szerinti jog előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét. Meg kell jegyezni, hogy e szoros kötelékeket a házasság létrejöttekor kell figyelembe venni. (21)   Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötéskori közös tartózkodási helye, illetve a házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képezi az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt; e szoros kötelékeket a házasságkötés időpontja szerint kell figyelembe venni. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új) (22a)  E rendelet alkalmazásában, azaz amennyiben a rendelet valamely állam jogának alkalmazása tekintetében az állampolgárságot jelöli meg kapcsoló tényezőnek, annak megítélésére, hogy a többes állampolgárság esetében hogyan kell eljárni, valamint hogy egy személy valamely államnak állampolgára-e, arra – adott esetben nemzetközi egyezményekkel együtt – a nemzeti jog irányadó, amelynek azonban teljes mértékben figyelembe kell vennie az Európai Unió általános elveit. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés (24)   Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, a rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában vannak választásuk következményeinek. Az alkalmazandó jog megválasztása a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által a házassági szerződésre előírt formában történik, de mindenképpen írásban, keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva. Továbbá, tiszteletben kell tartani a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által az ilyen szerződések érvényességét, nyilvánosságát vagy bejegyzését illetően előírt további alaki szabályokat. (24)   Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, e rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában legyenek választásuk következményeinek. A jog megválasztására vonatkozó megállapodást legalább írásba kell foglalni, dátummal kell ellátni, és azt mindkét házastársnak alá kell írnia. A jog megválasztásának olyan formában kell történnie, amilyet a házassági vagyonjogi rendszerekre alkalmazandó jog vagy a megállapodás megkötése szerinti állam joga előír. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 24 a preambulumbekezdés (új) (24a)  A tagállamok egyes – többek között a családi otthon védelmét, valamint a használati jogosultság házastársak közötti szabályozását érintő – jogi normáinak figyelembevétele érdekében e rendelet nem akadályozhatja meg, hogy a megkeresett bíróság imperatív rendelkezéseket alkalmazzon, azaz lehetővé kell tennie, hogy valamely tagállam a külföldi jog alkalmazását saját joga javára megtagadja. Ezzel összefüggésben az imperatív rendelkezéseknek olyan kötelező erejű előírásokat kell jelentenie, amelyek betartását valamely ország a közérdek – mint például politikai, társadalmi vagy gazdasági rendjének megőrzése – szempontjából döntő fontosságúnak ítéli. Így a családi otthon védelmének biztosítása érdekében annak a tagállamnak, amelynek területén e családi otthon található, lehetőséget kell kapnia saját szabályainak alkalmazására, az érintett tagállamban alkalmazandó jogügyletvédelmi előírások sérelme nélkül, amelyek elsőbbségét a 35. cikk biztosítja. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)   Mivel e rendelet egyik célkitűzése a tagállamokban hozott határozatok kölcsönös elismerése, a 44/2001/EK rendelet alapján meghatározott szabályokat kell tartalmaznia a határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatban, amelyeket szükség szerint az e rendelet által felölelt tárgykör konkrét követelményeihez kell igazítani. (27)   Mivel e rendelet egyik célkitűzése a tagállamokban a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolas ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése, a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén meglévő más uniós jogi eszközökhöz hasonló szabályokat kell tartalmaznia a határozatok elismerésével, végrehajthatóságával és végrehajtásával kapcsolatban. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)   Annak figyelembe vétele érdekében, hogy a tagállamok eltérő módon szabályozzák a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket, e rendeletnek biztosítania kell a közokiratok elismerését és végrehajtását. Mindazonáltal a közokiratok elismerésük tekintetében nem vehetők a bírósági határozatokkal egy tekintet alá. A közokiratok elismerése azt jelenti, hogy az okiratok tartalmukat illetően ugyanolyan bizonyító erővel és ugyanolyan hatásokkal bírnak, mint a kiállításuk helye szerinti tagállamban, és vonatkozik rájuk az érvényesség vélelme, amely megtámadás esetén megszűnhet. (28)   A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyek rendezésére szolgáló, eltérő tagállami rendszerek figyelembevétele érdekében e rendeletnek valamennyi tagállamban biztosítania kell a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyben kiállított közokiratok elfogadását és végrehajthatóságát. (A 650/2012/EU rendelet (60) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) (28a)  E rendeletnek különösen a 650/2012/EU rendelet alapján kell rendelkezéseket magában foglalnia a bírósági határozatok elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása, továbbá a közokiratok elfogadása és végrehajthatósága, valamint a bírósági egyezségek végrehajthatósága tekintetében. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)   Mindazonáltal, mennyiben a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak az egyik házastárs és egy harmadik személy közötti jogviszonyt is szabályoznia kell, e jog érvényesítési feltételeit – a harmadik személy védelmének biztosítása érdekében – az egyik házastárs vagy a harmadik személy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga állapíthatja meg Így tehát e tagállam joga előírhatja, hogy az említett házastárs csak akkor érvényesítheti házassági vagyonjogi rendszere jogát az említett harmadik személlyel szemben, ha az említett tagállamban előírt bejegyzési és nyilvánossági feltételeket tiszteletben tartották, kivéve, ha a harmadik személy ismeri vagy ismernie kellene a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot. (29)   Az egyik házastárs és egy harmadik személy közötti jogviszonyra a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó, e rendelet szerinti jogot kell alkalmazni. A házastársak egyike és egy harmadik fél között fennálló jogviszonyban ugyanakkor a harmadik fél védelmének biztosítása érdekében a házastársak egyike sem érvényesítheti e házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot, ha a harmadik féllel jogviszonyban álló házastárs és a harmadik fél szokásos tartózkodási helye ugyanazon államban található, amely azonban eltér attól az államtól, amelynek joga a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó. Kivételt kell képeznie annak, ha a harmadik személy nincs kiszolgáltatott helyzetben, tehát az alkalmazandó jogot ismeri vagy ismernie kellene, illetve ha az adott államban a nyilvántartásba vételre vagy nyilvánosságra vonatkozó követelményeket betartották. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új) (30a)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a határozatok, perbeli egyezségek és közokiratok végrehajthatóvá nyilvánításával kapcsolatos tanúsítványok és formanyomtatványok meghatározása és későbbi módosítása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban kell gyakorolni; _____________ 1 HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (A 650/2012/EU rendelet (78) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 30 b preambulumbekezdés (új) (30b)  Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az e rendeletben előírt tanúsítványok és formanyomtatványok létrehozásáról és a későbbiekben azok módosításáról szóló végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 182/2011/EU rendelet 4. cikkében foglalt eljárás keretében. (A 650/2012/EU rendelet (79) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés (32)   Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különösen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint (9. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát (21. cikk), valamint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot (47. cikk). A tagállamok bíróságainak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazni ezt a rendeletet. (32)   Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 9., 17., 20., 21., 23. és 47. cikkében foglalt elveket, nevezetesen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, a tulajdonhoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A tagállamok bíróságainak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazniuk ezt a rendeletet. (Részben a 650/2012/EU rendelet (81) preambulumbekezdésének felel meg.) Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – a pont a)   a házastársak cselekvőképessége, a)   a házastársak általános cselekvőképessége, Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új) aa)  a házasság létezése, érvényessége vagy elismerése, Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – c pont c)  a házastársak közötti ajándékozás, törölve Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – d pont d)   a túlélő házastárs öröklési jogai, d)   az örökléssel kapcsolatos kérdések a túlélő házastársra való tekintettel, Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – e pont e)   a házastársak között létrehozott társaságok, e)   a társasági jog, az egyesületi jog és a jogi személyek jogával kapcsolatos kérdések, (A 650/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjának felel meg.) Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f pont f)   valamely vagyontárgyra vonatkozó dologi jogok természete, valamint e jogok nyilvánossága. f)   a dologi jogok természete, (A 650/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjának felel meg.) Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új) fa)  az ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos jogok nyilvántartásba vétele – beleértve az e nyilvántartásba vételre vonatkozó jogi követelményeket is – és az ilyen jogok nyilvántartásba vételének vagy a nyilvántartásba vétel elmulasztásának a joghatásai, és (A 650/2012/EU rendelet 1. cikk l) pontjának felel meg.) Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f b pont (új) fb)  a házasság felbontása esetén a házasság során szerzett nyugdíj- vagy rokkantságinyugdíj-jogosultságok házastársak vagy volt házastársak közötti átvitelére vagy kiigazítására való jogosultsággal kapcsolatos kérdések. Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont a)   „házassági vagyonjogi rendszer”: a házastársak egymás közötti, illetve harmadik személyekkel szemben fennálló vagyonjogi viszonyaival kapcsolatos szabályok összessége; a)   „házassági vagyonjogi rendszer”: a házastársak egymás közötti, illetve harmadik személyekkel fennálló, házasság következtében létrejött vagyonjogi viszonyaival kapcsolatos szabályok összessége; Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont b)   „házassági szerződés”: valamennyi olyan megállapodás, amelyben a házastársak vagyonjogi viszonyaikat rendezik egymás között vagy harmadik személyekkel szemben; b)   „házassági szerződés”: valamennyi olyan megállapodás, amelyben a házastársak vagy leendő házastársak házassági vagyonjogi rendszerüket szabályozzák; Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – c pont – bevezető rész c)   „közokirat”: az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban az alaki követelményeknek megfelelően közokiratként kiállított vagy bejegyzett okirat, c)   „közokirat”: az alaki követelményeknek megfelelően valamely tagállamban közokiratként kiállított vagy bejegyzett, vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos irat, amelynek hitelessége: (A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése i) pontjának felel meg.) Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – d pont d)   „határozat”: házassági vagyonjogi rendszer ügyében valamely tagállam bírósága által hozott határozat, elnevezésére való tekintet nélkül, ideértve az ítéletet, a végzést, a meghagyást vagy végrehajtási intézkedést, valamint az eljárási költségek hivatalvezető általi meghatározását; d)   „határozat”: házassági vagyonjogi rendszer ügyében valamely tagállam bírósága által hozott határozat, elnevezésére való tekintet nélkül, ideértve a költségeknek vagy kiadásoknak valamely bírósági tisztviselő általi meghatározására vonatkozó határozatot; (A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése g) pontjának felel meg.) Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – e pont e)   az „eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az adott esettől függően a határozatot meghozták, a házassági szerződést megkötötték, a közokiratot vagy a közös vagyon elosztásáról szóló aktust, illetve az igazságügyi hatóság által vagy előtt, illetve az általa adott felhatalmazás alapján készített okmányt kiállították. e)   az „eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a határozatot meghozták, a közokiratot kiállították, a perbeli egyezséget jóváhagyták vagy megkötötték; (A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése e) pontjának felel meg.) Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – f pont f)   „megkeresett tagállam”: az a tagállam, amelyben a határozat, a házassági szerződés, a közokirat, a perbeli egyezség, a közös vagyon megosztásáról szóló aktus vagy egyéb vagy a hatóság által vagy előtt kiállított, illetve az általa adott felhatalmazás alapján kiállított minden egyéb aktus elismerését és/vagy végrehajtását kérik; f)   „Végrehajtás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol a határozatot, perbeli egyezséget vagy közokiratot el kell ismerni, végrehajthatóvá kell nyilvánítani vagy végre kell hajtani; (A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése f) pontjának felel meg.) Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – g pont g)  a tagállamok bármely hatáskörrel rendelkező bírói hatósága, amely a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben igazságszolgáltatási feladatot lát el, valamint minden egyéb nem igazságügyi hatóság vagy személy, amelyet hatáskör-átruházás vagy kijelölés útján bírósági hatáskörbe tartozó egyes feladatok ellátásával bízott meg, az e rendeletben meghatározottak szerint. törölve Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  E rendelet alkalmazásában „bíróság” minden olyan igazságügyi hatóság és minden egyéb olyan, házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben hatáskörrel rendelkező hatóság és jogi szakember, amely/aki igazságszolgáltatási feladatot lát el, vagy igazságügyi hatóság felhatalmazása alapján vagy igazságügyi hatóság ellenőrzése alatt jár el, feltéve, hogy ezek az egyéb hatóságok és jogi szakemberek szavatolják a pártatlanságot és a felek meghallgatáshoz való jogát, valamint feltéve, hogy a tevékenységük helye szerinti tagállam joga értelmében: a)  határozataik ellen jogorvoslattal lehet élni, vagy azokat igazságügyi hatóság felülvizsgálhatja; valamint b)  határozataik hasonló érvénnyel és hatállyal bírnak, mint az igazságügyi hatóságok által ugyanilyen ügyben hozott határozatok. A tagállamok az első albekezdésben említett egyéb hatóságokról és jogi szakemberekről a 37a. cikkel összhangban értesítik a Bizottságot. (Ez a rendelkezés az 650/2012/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének felel meg.) Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat -3 cikk (új) -3. cikk Hatáskör vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a tagállamokon belül Ez a rendelet nem érinti a tagállami hatóságoknak a házasságivagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos, tagállamon belüli hatáskörét. Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk Azon tagállam bíróságai, amelyeket [az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről szóló …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet] alkalmazásában az egyik házastárs halálából fakadó öröklésre irányuló kérelem ügyével keresnek meg, hatáskörrel rendelkeznek a házassági vagyonjogi rendszer e kérelemmel kapcsolatos kérdéseit érintő határozathozatalra is. Azon tagállam bíróságai, amelyeket a 650/2012/EU rendelet alkalmazásában az egyik házastárs halálából fakadó öröklés ügyében keresnek meg, hatáskörrel rendelkeznek az ezen öröklési üggyel kapcsolatos házassági vagyonjogi renszereket érintő kérdésekben való határozathozatalra is. Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok – a házastársak beleegyezése esetén – hatáskörrel rendelkeznek a keresettel kapcsolatos házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is. A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a keresettel kapcsolatos házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is, amennyiben a házastársak az érintett bíróságok joghatóságát kifejezetten vagy más visszavonhatatlan módon elismerték. E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva. A házastársak beleegyezésének hiányában a joghatóságra az 5. és azt követő cikkek irányadók. Az (1) bekezdésben említett bíróság joghatósága elismerésének hiányában a joghatóságra az 5. és az azt követő cikkek irányadók. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 4 a cikk (új) 4a. cikk A joghatóságra vonatkozó megállapodás (1)  A házastársak megállapodhatnak arról, hogy a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdésekben azon tagállam bíróságai rendelkezzenek joghatósággal, amelynek jogát a 16. cikkel összhangban a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg. Ez a joghatóság kizárólagos. A harmadik albekezdés sérelme nélkül a joghatóság megválasztására vonatkozó megállapodás bármely időpontban, legkésőbb azonban a bíróság megkeresésekor megköthető vagy módosítható. Amennyiben az eljáró bíróság országa szerinti jog úgy rendelkezik, a házastársak a bíróság megkeresése után is kijelölhetik a joghatósággal rendelkező bíróságot. Ebben az esetben az eljáró bíróság a saját jogának megfelelően jegyzőkönyvbe veszi a kijelölés tényét. Amennyiben még az eljárás előtt megállapodnak, a megállapodást írásba kell foglalni, dátummal kell ellátni, és azt a házastársaknak alá kell írniuk. A megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés az „írásos” formával egyenértékű. (2)  A házastársak megállapodhatnak arról is, hogy azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek jogát a 17. cikk értelmében jogválasztás hiányában alkalmazni kell. Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 4 b cikk (új) 4b. cikk Az alperes megjelenésén alapuló joghatóság (1)  Az e rendelet egyéb rendelkezéseiből eredő egyéb joghatóságon kívül azon tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal, amelynek jogát a 16. cikk szerint választották, vagy amelynek joga a 17. cikk szerint alkalmazandó, és amely előtt az alperes megjelenik. E szabály nem alkalmazható, amennyiben az alperes a bíróság joghatóságának kifogásolása céljából jelent meg a bíróságon, vagy amennyiben a 3., a 4. vagy a 4a. cikk alapján más bíróság rendelkezik joghatósággal. (2)  A bíróságnak, mielőtt az (1) bekezdés alapján megállapítaná joghatóságát, gondoskodnia kell arról, hogy az alperest tájékoztassák a joghatóság kifogásolásához fűződő jogáról, valamint a perbe bocsátkozás, illetve a perbe nem bocsátkozás következményeiről. Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk (1)  A 3. és 4. cikkben említett eseteken kívül, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyben azon tagállam bíróságai járhatnak el, Amennyiben egyetlen bíróság sem rendelkezik a 3., 4. és 4a. cikk szerinti joghatósággal, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyekben azon tagállam bíróságai járhatnak el, a)   amelynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában a)   amelynek területén a házastársak szokásos tartózkodási helye található a bíróság megkeresésekor, vagy ennek hiányában b)   amelynek területén a házastársak legutóbb közös szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy ennek hiányában b)   amelynek területén a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben a bíróság megkeresésekor egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy ennek hiányában c)   amelynek területén az alperes közös szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában c)   amelynek területén az alperes szokásos tartózkodási helye található a bíróság megkeresésekor, vagy ennek hiányában d)   amelynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik közös lakóhellyel (domicile). d)   amelynek a bíróság megkeresésekor mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében ott rendelkeznek közös „lakóhellyel”, vagy ennek hiányában (2)  A két házastárs arról is megállapodhat, hogy azon tagállam bíróságai, amelynek jogát a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg, a 16. és 18. cikkel összhangban a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdésekben is eljárhat. da)  amelynek az alperes az állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében ahol szokásos lakhellyel rendelkezik. E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva. (A (2) bekezdéshez lásd a 4a. (új) cikkhez fűzött módosítást; a szöveg változott.) Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk Amennyiben a 3., 4. és 5. cikk alapján egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal, az egyik tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek, amennyiben az egyik vagy mindkét házastársnak a vagyontárgya vagy vagyontárgyai e tagállam területén helyezkednek el, amely esetben a megkeresett bíróság csak e vagyontárggyal vagy vagyontárgyakkal kapcsolatban hoz határozatot. Amennyiben egyetlen tagállam bíróságai sem rendelkeznek a 3., 4., 4a. és 5. cikk alapján joghatósággal, valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek annyiban, amennyiben az egyik vagy mindkét házastárs ingatlan vagyontárgya vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyai e tagállam területén található(k); ebben az esetben azonban a megkeresett bíróság csak a szóban forgó ingatlan vagyontárggyal vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyakkal kapcsolatban hozhat határozatot. Ezzel összefüggésben valamely tagállam bíróságai csak csak az azon ingatlan vagyontárgyakkal vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyakkal kapcsolatos határozathozatalra rendelkeznek joghatósággal, amelyek a szóban forgó tagállamban találhatók. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk Amennyiben a 3., 4., 5. és a 6. cikk alapján egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal, az egyik tagállam bíróságai – kivételes esetben, és amennyiben az ügy elegendő mértékben kötődik e tagállamhoz – eljárhatnak a házassági vagyonjogi rendszer ügyében, amennyiben egy harmadik államban az eljárás megindítása vagy lefolytatása ésszerűtlen vagy lehetetlen lenne. Amennyiben a 3., 4., 4a., 5. és 6. cikk alapján egyik tagállam bíróságai sem rendelkeznek joghatósággal, kivételes esetben az egyik tagállam bíróságai határozatot hozhatnak a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyben, amennyiben az eljárás megindítása vagy lefolytatása lehetetlen lenne egy olyan harmadik államban, amelyhez az ügy szorosan kötődik. Az ügynek kielégítő mértékben kell kapcsolódnia azon tagállamhoz, amelynek bíróságához fordultak. (A 650/2012/EU rendelet 11. cikkének felel meg.) Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk A 3., 4., 5., 6. vagy 7. cikk alapján megkeresett azon bíróság, amely előtt az eljárás függőben van, hatáskörrel rendelkezik a viszontkereset megvizsgálására is, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik. Az a bíróság, amely előtt a 3., 4., 4a., 5., 6. vagy 7. cikk értelmében az eljárás folyik, szintén rendelkezik joghatósággal a viszontkereset vizsgálatára, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik. Amennyiben a bírósághoz a 6. cikk alapján fordultak, a viszontkereset vizsgálatára vonatkozó joghatósága az ügy érdemét képező ingatlan vagyontárgyakra vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyakra korlátozódik. Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk A bíróság megkeresettnek tekintendő: E fejezet alkalmazásában valamely bírósági eljárás az alábbi időpontokban tekintendő megkezdettnek: a)   az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az alperes részére történő kézbesítés érdekében előírt intézkedéseket; a)   az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az alperes részére történő kézbesítés érdekében előírt intézkedéseket, b)   ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésére hatáskörrel rendelkező intézmény megkapja, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az irat bírósághoz történő benyújtása érdekében előírt intézkedéseket. b)   ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésére illetékes hatóság megkapja, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedések megtételét, vagy ba)  ha a bíróság hivatalból indít eljárást, abban az időpontban, amikor a bíróság meghozza az eljárás megindításáról szóló határozatát, vagy ha nem kötelező ilyen határozatot hozni, abban az időpontban, amikor a bíróság iktatja az ügyet. (A 650/2012/EU rendelet 14. cikkének felel meg.) Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés (1)   Amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyó eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást. (1)   Amennyiben különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak ugyanabból a ténybeli alapból származó, házastársak között folyó eljárásokat, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást. (A 650/2012/EU rendelet 17. cikkének felel meg.) Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés (2)   Amennyiben ezen eljárások első fokú bíróság előtt vannak folyamatban, a később megkeresett bíróság valamely fél kérelmére megszüntetheti az eljárást, amennyiben az említett peres eljárásokra az elsőként megkeresett bíróság rendelkezik joghatósággal, és joga az eljárások egyesítését lehetővé teszi. (2)   Amennyiben a keresetek tekintetében első fokon folyik az eljárás, a később megkeresett bíróság a házastársak egyikének kérelmére megállapíthatja a joghatóság hiányát, feltéve, hogy a keresetek tekintetében az elsőként megkeresett bíróság joghatósággal rendelkezik, és a rá vonatkozó jog az eljárások egyesítését lehetővé teszi. (A 650/2012/EU rendelet 18. cikkének felel meg.) Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 13 a cikk (új) 13a. cikk Információszolgáltatás a házastársak számára Az illetékes hatóság ésszerű időn belül köteles tájékoztatni a házastársat/házastársakat minden ellene/ellenük kezdeményezett, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos eljárásról. Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk Valamely tagállam bíróságainál a tagállam joga alapján rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket is, még akkor is kérelmezhetőek, ha e rendelet alapján az ügy érdemére más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal. A valamely tagállam joga alapján rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések – beleértve a biztosítási intézkedéseket is – a tagállam bíróságainál kérelmezhetők, még akkor is, ha e rendelet alapján az ügy érdemi elbírálására más tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal. (A 650/2012/EU rendelet 19. cikkének felel meg.) Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés A 16., 17. és 18. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó. (1)  A 16. és a 71. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog az e rendszer hatálya alá tartozó valamennyi vagyontárgyra alkalmazandó, függetlenül azok fellelhetőségi helyétől. Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Az 1. cikk (3) bekezdése f) és fa) pontjának sérelme nélkül a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog szabályozza többek között az alábbiakat: a)  a házastársak vagyonának házasság előtti és utáni kategóriákba való felosztása; b)  a vagyon egyik kategóriából a másikba való átvezetése; c)  adott esetben felelősségvállalás a házastárs tartozásaiért; d)  a házastársak házasság idején fennálló rendelkezési jogosultságai; e)  a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetése és felszámolása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetése a házasság felbontása során; f)  a házassági vagyonjogi rendszernek a házastársak és harmadik személyek közötti jogviszonyra gyakorolt hatásai, a 35. cikk alapján; g)  a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó megállapodás anyagi érvényessége. Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 15 a cikk (új) 15a. cikk Egyetemes alkalmazás Az e rendelet által meghatározott jogot arra való tekintet nélkül alkalmazni kell, hogy az egy tagállam joga-e vagy sem. (Lásd a 21. cikkhez tartozó módosítást; a szöveg változott.) Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk A házastársak vagy leendő házastársak megválaszthatják a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot, amennyiben az alábbi jogok egyikéről van szó: (1)  A házastársak vagy leendő házastársak megállapodhatnak a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogról vagy annak megváltoztatásáról, amennyiben az alábbi jogok egyikéről van szó: a)  azon állam joga, amelyben a házastársak vagy leendő házastársak közös szokásos tartózkodási helye található, vagy b)   azon állam joga, ahol a házastársak vagy leendő házastársak e választás megtételekor szokásos tartózkodási helye található, vagy a)   azon állam joga, amelynek területén a házastársak vagy leendő házastársak vagy egyikük szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, illetve rendelkezik a megállapodás megkötésének időpontjában, vagy c)   azon tagállam joga, amelynek állampolgárságával a házastársak vagy a leendő házastársak egyike e választás megtételekor rendelkezik. b)   azon állam joga, amelynek a házastársak vagy leendő házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában állampolgára. (2)  Amennyiben a házastársak nem állapodnak meg másként, a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak a házasság ideje alatt történő megváltoztatása csak jövőbeli hatállyal bír. (3)  Ha a házastársak visszamenőleges hatályt kívánnak adni az alkalmazandó jog e megválasztásának, e visszamenőleges hatály sem az addig alkalmazandó jog alapján kötött korábbi aktusok érvényességét, sem a harmadik személyek előzőleg alkalmazandó jogból fakadó jogait nem érinti. Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)   Amennyiben a házastársak nem élnek a jogválasztás lehetőségével, a házassági vagyonjogi rendszerre az alábbi jogot kell alkalmazni: (1)   A 16. cikk szerinti jogválasztás hiányának esetén a házassági vagyonjogi rendszerre azon állam jogát kell alkalmazni: Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – a pont a)   azon állam jogát, amelyben a házastársak házasságkötés utáni első közös szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában, a)   azon állam jogát, amelyben a házastársaknak a házasságkötés időpontjában szokásos közös tartózkodási helye található, illetve amelyben a házastársak házasságkötés utáni első közös szokásos tartózkodási helyüket létesítik, vagy ennek hiányában, Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c pont c)   azon állam jogát, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét. c)   azon állam jogát, amelyhez a házastársakat a házasságkötés időpontjában együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, a házasságkötés helyére való tekintet nélkül. Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk 18. cikk törölve Az alkalmazandó jog megváltoztatása A házastársak a házasság ideje alatt bármikor kérhetik, hogy házassági vagyonjogi rendszerükre az addig alkalmazott jog helyett egy másik jogot alkalmazzanak. Csak az alábbi jogok egyikét jelölhetik ki: a)  azon állam joga, ahol az egyik házastárs e választás megtételekor szokásos tartózkodási helye található, b)  azon tagállam joga, amelynek állampolgárságával az egyik házastárs e választás megtételekor rendelkezik. Amennyiben a házastársak nem fejezik ki ezzel ellentétes szándékukat, a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak a házasság ideje alatt történő megváltoztatása csak a jövőre nézve van kihatással. Ha a házastársak visszamenőleges hatályt kívánnak adni az alkalmazandó jog e megválasztásának, e visszamenőleges hatály sem az addig alkalmazandó jog alapján kötött korábbi aktusok érvényességét, sem a harmadik személyek előzőleg alkalmazandó jogból fakadó jogait nem érinti. Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk (1)   Az alkalmazandó jog megválasztása a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog által vagy a házassági szerződés megfogalmazásának helye szerint állam joga által meghatározott formában történik. (1)   A 16. cikkben említett, a joghatóságra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, dátummal kell ellátni, és azt mindkét házastársnak alá kell írnia. A megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés egyenértékű az írásos formával. (2)   Az (1) bekezdés ellenére a választásnak kifejezettnek kell lennie, és írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva. (2)   E megállapodásnak meg kell felelnie a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogban vagy a megállapodás megkötésének helye szerinti állam jogában előírt alaki követelményeknek. (3)   Továbbá, ha az a tagállam, amelyben a két házastárs az (1) bekezdésben említett választás megtételekor közös szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, további alaki feltételeket ír elő a házassági szerződésre vonatkozóan, e feltételeket tiszteletben kell tartani. (3)   Amennyiben azonban annak az államnak a joga, amelyben az alkalmazandó jogról szóló megállapodás megkötésének időpontjában mindkét házastárs szokásos tartózkodási helye található, további alaki követelményeket ír elő az ilyen típusú jogválasztásra vagy ennek hiányában a házassági szerződésekre vonatkozóan, e követelményeket kell alkalmazni. (4)  Amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye különböző államokban van, és ezen államok jogai különböző alaki követelményeket írnak elő, alaki szempontból érvényes a megállapodás, ha megfelel az ezen államok egyikének jogában rögzített követelményeknek. (5)  Amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában csak az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye található valamely tagállamban, és ez az állam kiegészítő alaki előírásokat határoz meg az ilyen típusú megállapodások tekintetében, ezeket a követelményeket kell alkalmazni. (A 650/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdéséhez hasonlóan.) Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk A házassági szerződés formájára alkalmazandó jog A házassági szerződés alaki követelményei (1)  A házassági szerződést a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog vagy a házassági szerződés megfogalmazásának helye szerint állam joga határozza meg. A házassági szerződés formájára a 19. cikket megfelelően alkalmazni kell. A 19. cikk (3) bekezdése szerinti kiegészítő alaki követelmények e cikkel összefüggésben kizárólag a házassági szerződésekre vonatkoznak. (2)  Az (1) bekezdés ellenére a házassági szerződésnek írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva. (3)  Továbbá, ha a két házastárs e házassági szerződés megkötésekor közös szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga további alaki feltételeket ír elő a házassági szerződésre vonatkozóan, e feltételeket tiszteletben kell tartani. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 20 a cikk (új) 20a. cikk Dologi jogok egymáshoz igazítása Ha egy személy a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog alapján őt megillető dologi jogra hivatkozik, azonban azon tagállam jogában, ahol e jogra hivatkozik, nem létezik ilyen dologi jog, a szóban forgó jogot – szükség esetén és amennyire lehetséges – az említett állam jogában létező, az eredetihez legközelebb álló dologi joghoz kell igazítani, figyelembe véve az adott dologi jog célját, valamint az ahhoz fűződő érdekeket és joghatást. (A 650/2012/EU rendelet 31. cikkének felel meg.) Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk 21. cikk törölve A kollíziós szabályok egyetemessége Az e fejezet rendelkezései alapján meghatározott jog akkor is alkalmazandó, ha ez a jog nem egy tagállam joga. Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk E rendelet rendelkezései nem sérthetik az imperatív rendelkezések alkalmazását, amelyek betartását valamely ország a közérdek – mint például politikai, társadalmi vagy gazdasági rendjének megőrzése – szempontjából döntő fontosságúnak ítéli, és megköveteli a hatálya alá tartozó valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a házassági vagyonjogi rendszerre mely jog alkalmazását írja elő. (1)  Az elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések olyan rendelkezések, amelyek figyelmen kívül hagyása az érintett tagállam közrendjével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen lenne. Az illetékes hatóságok a közrendre vonatkozó kivételt nem értelmezhetik az Európai Unió Alapjogi Chartájával és különösen annak a megkülönböztetés valamennyi formáját tiltó 21. cikkével ellentétes módon. (2)  E rendelet nem korlátozza az eljáró bíróság országának joga szerint az elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések alkalmazását, a 35. cikk szerint alkalmazandó jogügyletvédelmi előírások sérelme nélkül. Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk Az e rendeletben meghatározott jog valamely rendelkezésének alkalmazása csak abban az esetben tagadható meg, ha az ilyen alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság országának közrendjével. Valamely állam e rendelet által meghatározott joga szerinti endelkezésének alkalmazása csak akkor tagadható meg, ha az alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen a megkeresett bíróság szerinti állam közrendjével. (A 650/2012/EU rendelet 35. cikkének felel meg.) Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk Valamely állam e rendelet szerint alkalmazandó anyagi joga alatt az adott államban hatályban lévő jogszabályokat kell érteni, a nemzetközi magánjogi jogszabályok kizárásával. (A nyelvi változatok többsége és a  magyar változat közötti eltérés okán a módosítás nem érinti ezt a nyelvi változatot.) Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk Egynél több jogrendszerrel rendelkező államok – a területi jogszabályok ütközése Az egynél több jogrendszerrel rendelkező államok – területközi kollízió (1)  Amennyiben az e rendelet által meghatározott jog olyan államé, amely több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a házassági vagyonjogi rendszerek vonatkozásában, akkor az adott állam belső kollíziós szabályai határozzák meg azt a releváns területi egységet, amelynek jogszabályait alkalmazni kell. Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogrendszerrel vagy a rendelet által tárgyalt kérdésekre vonatkozóan saját szabályokkal rendelkezik: (1a)  Ilyen belső kollíziós szabályok hiányában: a)   az adott államra történő valamennyi hivatkozást – az e rendelet alapján alkalmazandó jog megállapítása céljából – az érintett területi egységben hatályos jogra való hivatkozásként kell értelmezni; a)   az alkalmazandó jognak a házastársak szokásos tartózkodási helyére vonatkozó rendelkezések szerinti meghatározásához az (1) bekezdésben említett állam jogára való hivatkozásokat azon területi egység jogára való hivatkozásként kell értelmezni, amelyben a házastársak szokásos tartózkodási helye található; b)   az adott állambeli szokásos tartózkodási helyre való hivatkozást a valamely területi egységen belüli szokásos tartózkodási helyre való hivatkozásként kell értelmezni; b)   az alkalmazandó jognak a házastársak állampolgárságára vonatkozó rendelkezések szerinti meghatározásához az (1) bekezdésben említett állam jogára való hivatkozásokat azon területi egység jogára való hivatkozásként kell értelmezni, amelyhez a házastársakat a legszorosabb kapcsolat fűzi; c)   az állampolgárságra való hivatkozást az adott állam joga szerinti területi egységre, vagy alkalmazandó jog hiányában a felek által választott területi egységre, vagy választás hiányában a házastársat vagy a házastársakat legszorosabb kötelékkel fűző területi egységre történő hivatkozásként kell értelmezni. c)   az alkalmazandó jognak az egyéb tényezőkre kapcsoló elvként hivatkozó egyéb rendelkezések szerinti meghatározásához az (1) bekezdésben említett állam jogára való hivatkozásokat azon területi egység jogára való hivatkozásként kell értelmezni, amelyben az adott tényező található. (A 650/2012/EU rendelet 36. cikkének felel meg.) Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 25 a cikk (új) 25a. cikk Az egynél több jogrendszerrel rendelkező államok – személyközi kollízió Olyan államok esetében, amelyek a házassági vagyonjogi rendszer tekintetében a személyek különböző kategóriáira vonatkozóan két vagy több jogrendszerrel vagy szabályrendszerrel rendelkeznek, az állam jogára történő hivatkozás az adott állam hatályos szabályai által kijelölt jogrendszerre vagy szabályrendszerre vonatkozik. Ilyen szabályok hiányában az a jogrendszer vagy szabályrendszer alkalmazandó, amelyhez a házastársakat a legszorosabb kapcsolat fűzi. Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 25 b cikk (új) 25b. cikk E rendelet alkalmazásának mellőzése belső kollízió esetén Azon tagállam, amely több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a házassági vagyonjogi rendszerek vonatkozásában, nem köteles e rendeletet alkalmazni a kizárólag e területi egységek jogai között fennálló kollízió esetén. (A 650/2012/EU rendelet 38. cikkének felel meg.) Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés (2)   Az az érdekelt fél, aki valamely jogvita tárgyává teszi az elismerést, a 44/2001/EK [38–56.] cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kérelmezheti annak megállapítását, hogy a határozat elismerhető. (2)   Az az érdekelt fél, aki valamely jogvita tárgyává valamely határozat elismerését teszi, a 31b.–31o. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kérelmezheti a határozat elismerésének megállapítását. (A 650/2012/EU rendelet 39. cikkének felel meg.) Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – a pont a)  az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik; (A nyelvi változatok többsége és a magyar változat közötti eltérés okán a módosítás nem érinti ezt a nyelvi változatot.) (A 650/2012/EU rendelet 40. cikkének felel meg.) Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – c pont c)   összeegyeztethetetlen az azonos felek közötti jogvitában abban a tagállamban hozott határozattal, amelyben az elismerést kérik; c)   összeegyeztethetetlen egy, az azonos felek közötti eljárásban abban a tagállamban hozott határozattal, amelyben az elismerést kérelmezik; (A 650/2012/EU rendelet 40. cikkének felel meg.) Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – d pont d)   összeegyeztethetetlen más tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat a megkeresett tagállamban az elismerés feltételeinek megfelel. d)   összeegyeztethetetlen egy másik tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, amelyben az elismerést kérelmezik. (A 650/2012/EU rendelet 40. cikkének felel meg.) Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk A külföldi határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül. A valamely tagállamban hozott határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül. (A 650/2012/EU rendelet 41. cikkének felel meg.) Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt egy másik tagállamban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a határozat ellen rendes jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt egy másik tagállamban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, amennyiben a határozat ellen rendes jogorvoslatot nyújtottak be az eredeti tagállamban. (A 650/2012/EU rendelet 42. cikkének felel meg.) Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk Valamely tagállamban hozott és ebben az államban végrehajtható határozatot más tagállamban a 44/2001/EK rendelet [38–56. és 58.] cikkének megfelelően kell végrehajtani. A valamely tagállamban hozott és az adott államban végrehajtható határozat egy másik tagállamban is végrehajtható, amennyiben azt a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárás keretében bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították. (A 650/2012/EU rendelet 43. cikkének felel meg.) Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 31 a cikk (új) 31a. cikk A lakóhely meghatározása Annak megállapításához, hogy a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárás céljából az adott fél rendelkezik-e lakóhellyel a végrehajtás helye szerinti tagállamban, a megkeresett bíróság e tagállam belső jogát alkalmazza. (A 650/2012/EU rendelet 44. cikkének felel meg.) Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 31 b cikk (új) 31b. cikk A tagállami bíróságok hatásköre és illetékessége (1)  A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet a végrehajtás helye szerinti tagállam azon bíróságához vagy illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyről az adott tagállam a 37. cikk alapján a Bizottságot tájékoztatta. (2)  Az illetékességet annak a félnek a lakóhelye alapján határozzák meg, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy pedig a végrehajtás helye alapján. (A 650/2012/EU rendelet 45. cikkének felel meg.) Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 31 c cikk (új) 31c. cikk Eljárás (1)  A kérelmezési eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga az irányadó. (2)  A kérelmező nem köteles a végrehajtás helye szerinti tagállamban sem postacímmel, sem meghatalmazott képviselővel rendelkezni. (3)  A kérelemhez a következő okiratokat kell csatolni: a)  a határozatnak a hitelessége megállapításához szükséges feltételeknek megfelelő másolatát; b)  az eredeti tagállam bírósága vagy illetékes hatósága által – a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott – formanyomtatványon kiállított tanúsítványt, a 31d. cikk sérelme nélkül. (A 650/2012/EU rendelet 46. cikkének felel meg.) Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 31 d cikk (új) 31d. cikk A tanúsítvány bemutatásának elmulasztása (1)  Ha a 31c. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett tanúsítványt nem mutatják be, a bíróság vagy illetékes hatóság annak bemutatására határidőt szabhat, elfogadhat azzal egyenértékű okiratot, vagy, ha úgy véli, hogy elegendő információval rendelkezik, eltekinthet annak bemutatásától. (2)  A bíróság vagy illetékes hatóság kérelmére be kell mutatni az okiratok fordítását. A fordítást a tagállamok valamelyikében fordítások készítésére jogosult személynek kell készítenie. (A 650/2012/EU rendelet 47. cikkének felel meg.) Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 31 e cikk (új) 31e. cikk Végrehajthatóvá nyilvánítás A határozatot a 31c. cikk szerinti alaki követelmények teljesítését követően haladéktalanul – a 27. cikk szerinti vizsgálat nélkül – végrehajthatóvá kell nyilvánítani. Az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre észrevételt nem tehet. (A 650/2012/EU rendelet 48. cikkének felel meg.) Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 31 f cikk (új) 31f. cikk Értesítés a végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozatról (1)  A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozatot haladéktalanul a kérelmező tudomására kell hozni a végrehajtás helye szerinti tagállam joga által megállapított eljárás keretében. (2)  A végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozatot kézbesítik annak a félnek, aki ellen a végrehajtást kérték, a végrehajthatóvá nyilvánított határozattal együtt, amennyiben azt a fél részére még nem kézbesítették. (A 650/2012/EU rendelet 49. cikkének felel meg.) Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 31 g cikk (új) 31g. cikk A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat (1)  A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozat ellen bármely fél jogorvoslatot nyújthat be. (2)  A jogorvoslatot ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyről az érintett tagállam a 37. cikk alapján a Bizottságot tájékoztatta. (3)  A jogorvoslatot a kontradiktórius eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elbírálni. (4)  Amennyiben az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, a kérelmező által benyújtott jogorvoslatot érintő eljárásban nem jelenik meg a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság előtt, a 11. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni még abban az esetben is, ha az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, egyik tagállamban sem rendelkezik lakóhellyel. (5)  A végrehajthatóvá nyilvánítás elleni jogorvoslatot a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Ha annak a félnek, akivel szemben a végrehajtást kérik, más tagállamban van a lakóhelye, mint ahol a végrehajthatóságot megállapították, a jogorvoslatra nyitva álló időtartam a személyes kézbesítés vagy a lakóhelyen történő kézbesítés időpontjától számított 60 nap. A határidő a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg. (A 650/2012/EU rendelet 50. cikkének felel meg.) Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 31 h cikk (új) 31h. cikk A jogorvoslat tárgyában hozott határozat megtámadására vonatkozó eljárás A jogorvoslat tárgyában hozott határozat kizárólag azon eljárás keretében támadható meg, amelyről az érintett tagállam a 37. cikk alapján a Bizottságot tájékoztatta. (A 650/2012/EU rendelet 51. cikkének felel meg.) Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 31 i cikk (új) 31i. cikk A végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadása vagy visszavonása Az a bíróság, amelynél a 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, kizárólag a 27. cikkben meghatározott okok egyike alapján utasíthatja el vagy vonhatja vissza a végrehajthatóságot megállapító határozatot. A bíróság késedelem nélkül határozatot hoz. (A 650/2012/EU rendelet 52. cikkének felel meg.) Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 31 j cikk (új) 31j. cikk Az eljárás felfüggesztése Az a bíróság, amelynél a 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtanak be, felfüggeszti az eljárást annak a félnek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik, ha az eredeti tagállamban a határozat végrehajthatóságát jogorvoslati kérelem benyújtása miatt felfüggesztik. (A 650/2012/EU rendelet 53. cikkének felel meg.) Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 31 k cikk (új) 31k. cikk Ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket (1)  Amennyiben a határozatot e fejezetnek megfelelően el kell ismerni, a kérelmező a végrehajtás helye szerinti tagállam jogának megfelelően, a 31e. cikk szerinti végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül is minden esetben igénybe vehet ideiglenes intézkedéseket, beleértve a biztosítási intézkedéseket is. (2)  A végrehajthatóvá nyilvánítás jogszabály erejénél fogva feljogosít biztosítási intézkedések megtételére. (3)  A végrehajthatóvá nyilvánítás elleni jogorvoslatra a 31g. cikk (5) bekezdésében meghatározott időtartam alatt, és amíg az ilyen jogorvoslatot el nem bírálták, annak a félnek a vagyona ellen, akivel szemben a végrehajtást kérték, a biztosítási intézkedés kivételével végrehajtási intézkedés nem tehető. (A 650/2012/EU rendelet 54. cikkének felel meg.) Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 31 l cikk (új) 31l. cikk Részleges végrehajthatóság (1)  Amennyiben a határozatot több tárgyban hozták, és a végrehajthatóság nem állapítható meg valamennyi tárgy tekintetében, a bíróság vagy illetékes hatóság azt egy vagy több tárgy tekintetében állapítja meg. (2)  A kérelmező a határozat egyes részeire korlátozva is kérelmezheti a végrehajthatóvá nyilvánítást. (A 650/2012/EU rendelet 55. cikkének felel meg.) Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 31 m cikk (új) 31m. cikk Jogi segítségnyújtás Az a kérelmező, aki az eredeti tagállamban teljes vagy részleges költségtérítésben vagy a költségek és kiadások alóli mentességben részesült, bármely végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás során jogosult a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján járó legkedvezőbb elbánásra a jogi segítségnyújtás vagy a költségek és kiadások alóli mentesség terén. (A 650/2012/EU rendelet 56. cikkének felel meg.) Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat 31 n cikk (új) 31n. cikk Biztosíték, óvadék vagy letét tilalma A valamely tagállamban egy másik tagállamban hozott határozat elismerését, végrehajthatóvá nyilvánítását vagy végrehajtását kérelmező fél nem kötelezhető semmilyen biztosíték, óvadék vagy letét – függetlenül annak elnevezésétől – megfizetésére azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel a végrehajtás helye szerinti tagállamban. (A 650/2012/EU rendelet 57. cikkének felel meg.) Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 31 o cikk (új) 31o. cikk Díj- és illetékmentesség A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásban a végrehajtás helye szerinti tagállamban semmiféle, a tárgy értéke alapján kiszámított díj vagy illeték nem számítható fel. (A 650/2012/EU rendelet 58. cikkének felel meg.) Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk Közokiratok elismerése A közokiratok elfogadása (1)   A valamely tagállamban az alaki követelményeknek megfelelően kiállított közokiratokat más tagállamokban el kell ismerni, kivéve, ha ezen okiratok érvényességét az alkalmazandó jognak megfelelően megtámadják, és feltéve, hogy a szóban forgó elismerés nem nyilvánvalóan ellentétes a megkeresett tagállam közrendjével. (1)   A valamely tagállamban kiállított közokirat ugyanolyan bizonyító erővel bír egy másik tagállamban, mint az eredeti tagállamban, vagy az azzal a lehető legnagyobb mértékben egyező bizonyító erővel bír, feltéve, hogy ez nem nyilvánvalóan ellentétes az érintett tagállam közrendjével. A közokiratot egy másik tagállamban felhasználni szándékozó személy kérheti a közokiratot az eredeti tagállamban kiállító hatóságot, hogy töltse ki a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott formanyomtatványt, és ennek során azt is részletezze, hogy milyen bizonyító erővel rendelkezik a közokirat az eredeti tagállamban. (1a)  A közokirat hitelessége kizárólag az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságai előtti eljárás útján támadható meg, és arról az említett tagállam joga alapján kell dönteni. A megtámadott közokirat más tagállamban mindaddig nem rendelkezik bizonyító erővel, amíg az illetékes bíróság előtt folyamatban van ennek elbírálása. (1b)  A közokiratba foglalt jogügyletekkel vagy jogviszonyokkal kapcsolatban kizárólag az e rendelet alapján joghatósággal rendelkező bíróságok előtt emelhető kifogás, és arról a III. fejezet értelmében alkalmazandó jog, illetve a 36. cikk értelmében meghatározott jog alapján kell dönteni. A megtámadott közokirat a vitatott kérdést illetően az eredeti tagállamtól eltérő tagállamban mindaddig nem rendelkezik bizonyító erővel, amíg az illetékes bíróság előtt folyamatban van ennek elbírálása. (1c)  Amennyiben egy tagállam bíróságán folyó eljárás kimenetele vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyet érintő közokiratban foglalt jogügyletekre vagy jogviszonyokra vonatkozó előkérdés eldöntésétől függ, az említett bíróság joghatósággal rendelkezik e kérdés eldöntésére. (2)  A közokiratok elismerése azt jelenti, hogy azoknak tartalmukat illetően bizonyító erővel bírnak, valamint vonatkozik rájuk az érvényesség megdönthető vélelme. (A 650/2012/EU rendelet 59. cikkének felel meg.) Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk (1)   Az alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy közokiratként nyilvántartásba vett és valamely tagállam területén végrehajtható okiratot más tagállamok területén végrehajthatónak kell nyilvánítani a 44/2001/EK rendelet [38–57.] cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően. (1)   Az eredeti tagállamban végrehajtható közokiratot valamely más tagállamban bármely érdekelt fél kérelmére végrehajthatóvá kell nyilvánítani a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően. (1a)  A 31c. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a közokiratot kiállító hatóság bármely érdekelt fél kérelmére a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott formanyomtatványon tanúsítványt állít ki. (2)   Az a bíróság, amely előtt a 44/2001/EK rendelet [43. és 44.] cikke alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóság megállapítását kizárólag abban az esetben utasítja el vagy vonja vissza, ha az okirat végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes volna a megkeresett tagállam közrendjével. (2)   Az a bíróság, amely előtt a 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóság megállapítását kizárólag abban az esetben tagadja meg vagy vonja vissza, ha a közokirat végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes lenne a végrehajtás helye szerinti tagállam közrendjével. (A 650/2012/EU rendelet 60. cikkének felel meg.) Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk A perbeli egyezségek elismerése és végrehajthatósága A perbeli egyezségek végrehajthatósága Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtható perbeli egyezséget valamely más tagállamban bármely érdekelt fél kérelmére el kell ismerni és végrehajthatóvá kell nyilvánítani a közokiratokra vonatkozókkal megegyező feltételek mellett. Az a bíróság, amely előtt a 44/2001/EK rendelet [42. vagy 44.] cikke alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóság megállapítását kizárólag abban az esetben utasítja el vagy vonja vissza, ha a perbeli egyezség végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes volna a végrehajtás helye szerinti tagállam közrendjével. (1)  Az eredeti tagállamban végrehajtható perbeli egyezséget valamely más tagállamban bármely érdekelt fél kérelmére végrehajthatóvá kell nyilvánítani a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően. (1a)  A 31c. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában azon bíróság, amely az egyezséget jóváhagyta vagy amely előtt azt megkötötték, bármely érdekelt fél kérelmére a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott formanyomtatványon tanúsítványt állít ki. (1b)  Az a bíróság, amely előtt az 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóvá nyilvánítást kizárólag abban az esetben tagadja meg vagy vonja vissza, ha a perbeli egyezség végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes a végrehajtás helye szerinti tagállam közrendjével. (A 650/2012/EU rendelet 61. cikkének felel meg.) Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – cím Harmadik személyekkel szembeni joghatások Harmadik felek védelme Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés (2)   Mindazonáltal valamely tagállam joga előírhatja, hogy az egyik házastárs csak akkor érvényesítheti a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot egy harmadik személlyel szemben, ha egyikük szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén található, és ha tiszteletben tartották az ezen állam joga által előírt bejegyzési és nyilvánossági feltételeket, kivéve, ha a harmadik személy ismerte vagy ismernie kellett volna a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot. (2)   A házastársak egyike és egy harmadik fél között fennálló jogviszonyban ugyanakkor a házastársak egyike sem érvényesítheti a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot, ha a harmadik féllel jogviszonyban álló házastárs és a harmadik fél szokásos tartózkodási helye egyazon államban található, amely azonban eltér attól az államtól, amelynek joga a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó. Ilyen esetben az utóbbi házastárs és a harmadik fél szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga alkalmazandó a házassági vagyonjogi rendszer harmadik felet érintő joghatásai tekintetében. Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 3 bekezdés (3)   Az ingatlan helye szerinti tagállam joga a (2) bekezdésben szereplőhöz hasonló szabályt írhat elő az egyik házastárs és egy harmadik személy között ezen ingatlan tekintetében fennálló jogviszonyra. (3)   Az (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha: a)  a harmadik fél ismerte vagy ismernie kellett volna a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot, vagy b)  a harmadik fél és a harmadik féllel jogviszonyban álló házastárs szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga szerint a házassági vagyonjogi rendszer közzétételére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények teljesültek, vagy c)  az ingatlan vagyontárgyakkal kapcsolatos ügyekben az ingatlan vagyontárgyak fellelhetőségi helye szerinti állam joga szerinti, az ingatlan javak tekintetében a házassági vagyonjogi rendszer közzétételére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények teljesültek. Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat -36 cikk (új) -36. cikk A szokásos tartózkodási hely (1)  E rendelet alkalmazásában a társaságok és a jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye. A saját üzleti tevékenysége körében eljáró természetes személy szokásos tartózkodási helye e személy üzleti tevékenységének fő üzletviteli helye. (2)  A fióktelep, képviselet vagy más telephely működése keretében létrejött jogviszony esetén, vagy ha a szerződés szerint a teljesítésre egy ilyen fióktelep, képviselet vagy más telephely kötelezett, úgy a szokásos tartózkodási helynek a fióktelep, képviselet vagy más telephely helye tekintendő. (3)  A szokásos tartózkodási hely meghatározása szempontjából a lényeges időpont a jogviszony létrejöttének időpontja. Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) ba)  a 31b. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott, végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmek és az ilyen kérelmekkel kapcsolatos határozatok ellen a 31g. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott fellebbezések elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok és hatóságok neve és elérhetőségei; (A 650/2012/EU rendelet 78. cikk (1) bekezdése a) pontjának felel meg.) Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új) bb)  a 31h. cikkben említett, a jogorvoslat tárgyában hozott határozat megtámadására vonatkozó eljárások; Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 bekezdés (3)   A Bizottság megfelelő eszközök útján, vagyis a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapján a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően közzétett információkat. (3)   A Bizottság megfelelő eszközök útján, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapján egyszerű módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően a részére megküldött információkat. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen többnyelvű honlapon szereplő információk elérhetők legyenek bármely általuk létrehozott hivatalos honlapon keresztül, különösen azáltal, hogy a Bizottság honlapjára mutató linket helyeznek el rajta. (A 650/2012/EU rendelet 78. cikk (3) bekezdésének felel meg.) Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Bizottság tájékoztatási és képzési eszközt vezet be az illetékes bírósági tisztviselők és gyakorló jogászok számára, az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén működő interaktív honlap létrehozása révén, amely többek között a szakmai ismeretek és eljárások megosztását is szolgálja. Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 37 a cikk (új) 37a. cikk A 2. cikk (1a) bekezdésében említett információkat tartalmazó jegyzék összeállítása és későbbi módosításai (1)  A Bizottság a tagállamoktól kapott értesítések alapján összeállítja a 2. cikk (1a) bekezdésében említett egyéb hatóságok és jogi szakemberek jegyzékét. (2)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett jegyzékben szereplő információkban bekövetkezett későbbi változásokról. A Bizottság ennek megfelelően módosítja a jegyzéket. (3)  A Bizottság a jegyzéket annak későbbi módosításaival együtt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (4)  A Bizottság az (1) és (2) bekezdéssel összhangban közölt valamennyi információt bármely egyéb megfelelő eszközön – elsősorban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton – keresztül közzéteszi. (A 650/2012/EU rendelet 79. cikkének felel meg.) Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat 37 b cikk (új) 37b. cikk A 31c., 32., 33. és 34. cikkben említett tanúsítványok, bizonyítványok és formanyomtatványok kidolgozása és későbbi módosítása A Bizottság végrehajtási aktusok elfogadásával dolgozza ki, illetve a későbbiekben módosítja a 31c., 32., 33. és 34. cikkben említett tanúsítványokat, bizonyítványokat és formanyomtatványokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el. (A 650/2012/EU rendelet 80. cikkének felel meg.) Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 37 c cikk (új) 37c. cikk Bizottsági eljárás (1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. (2)  Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó. (A 650/2012/EU rendelet 81. cikkének felel meg.) Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat 39 cikk – 3 bekezdés (3)   A III. fejezet rendelkezéseit csak azon házastársakra kell alkalmazni, akik e rendelet alkalmazásának megkezdése után kötöttek házasságot vagy jelölték ki a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot. (3)   A III. fejezet rendelkezéseit csak azon házastársakra kell alkalmazni, akik e rendelet alkalmazásának megkezdése után: a)  kötöttek házasságot vagy b)  jelölték ki a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot. Az [e rendelet alkalmazása megkezdésének időpontja] előtt megkötött, joghatóságra vonatkozó megállapodás is érvényes, amennyiben megfelel a III. fejezetben foglalt feltételeknek, vagy ha a hatályos nemzetközi magánjogi szabályok értelmében a jogválasztási megállapodás megkötésének időpontjában alkalmazandó jog értelmében érvényes.