Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 49. és 56. cikkére,

–  tekintettel „A szolgáltatási irányelv végrehajtása – Partnerség a szolgáltatások új növekedéséért 2012–2015” című bizottsági közleményre (COM(2012)0261) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra,

–  tekintettel „A szolgáltatási irányelv gazdasági hatásai: a végrehajtást követő első értékelés” című bizottsági tanulmányra (Economic Papers, 456. szám),

–  tekintettel az „Úton a szolgáltatások jobban működő egységes piaca felé – a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatának eredményeire építve” című bizottsági közleményre (COM(2011)0020) és az azt kísérő, a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0102),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel „Az egységes piac jobb irányítása” című bizottsági közleményre (COM(2012)0259),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel az európai szakpolitikák növekedéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulásáról szóló, 2013. március 14–15-i európai tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumról szóló, 2012. június 28–29-i európai tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a szolgáltatások jobban működő egységes piacáról, illetve a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról szóló, 2011. március 10-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az egységes piac irányításáról szóló 2013. február 7-i, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai polgároknak és vállalkozásoknak az egységes piac működésével kapcsolatos 20 legfőbb aggályáról szóló, 2012. október 25-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az egységes piacon belüli irányításról és partnerségről szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról szóló, 2011. július 5-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2011. február 15-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0273/2013),

A.  mivel egységes piacunk az európai építkezés egyik sarokköve, és annak zökkenőmentes működése létfontosságú az európai politikák megfelelő végrehajtásához, és a helyreállítás egyik alapja;

B.  mivel a szolgáltatási ágazat az Unió GDP-jének és teljes foglalkoztatottságának több mint 65%-át teszi ki és gazdaságunk egyik pillére; mivel a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások az Unió GDP-jének 45%-át teszik ki;

C.  ·mivel az irányelv teljes körű végrehajtása nagyban javítja a szolgáltatások egységes piacának működését, különösen a kkv-k és az önálló vállalkozók piaci hozzáférésének megkönnyítésével, a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítésével, valamint azáltal, hogy hozzájárul az Unió versenyképességének és fejlődésének, valamint a foglalkoztatásnak a megerősítéséhez;

D.  mivel az európai iparnak, az európai vállalkozásoknak (különösen a kkv-knak), valamint a fogyasztóknak jól működő, hatékony és versenyképesebb szolgáltatási piacra van szükségük;

E.  mivel a szolgáltatási irányelv kézzelfogható előnyökkel járt a 2006. évi elfogadása óta, megkönnyítve a piaci hozzáférést a vállalkozások és fogyasztók számára egyaránt, ugyanakkor még nem hozta meg az összes várt eredményt a végrehajtás terén tapasztalt hiányosságok következtében;

F.  mivel az irányelv eltérő értelmezése és elégtelen végrehajtása továbbra is akadályozza a szolgáltatások határokon átnyúló szabad mozgását;

G.  mivel a vállalkozásoknak – konkrétan a kkv-knak – továbbra is számos olyan adminisztratív és bürokratikus követelménynek kell megfelelniük, amelyek súlyos terhet jelentenek számukra, és amelyeket csak fokoznak a hitelhez való hozzáférés nehézségei;

H.  mivel a szolgáltatási irányelvhez kapcsolódó fárasztó munka nem késztethet bennünket arra, hogy csökkentsük az irányelvben rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseinket;

I.  mivel elérkezett a cselekvés ideje, hiszen a növekvő munkanélküliség és a költségvetési egyenleg romlása mellett a szolgáltatási ágazat most még inkább a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás forrását jelenti, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni;

A szolgáltatásokban rejlő kiaknázatlan növekedési és foglalkoztatási potenciál

1.  hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásnyújtás terén Unió-szerte tapasztalható szükségtelen és aránytalan adminisztratív terhek, a megkülönböztető gyakorlatok és az indokolatlan korlátozások jelentős növekedési forrásokat gátolnak, akadályozzák a munkahelyteremtést és azt eredményezik, hogy a vállalkozások lehetőségeket szalasztanak el;

2.  hangsúlyozza, hogy ha a tagállamok készen állnának a szolgáltatási irányelv megfelelő és teljes körű végrehajtására, valamint az indokolatlan korlátozások eltörlésére, a Bizottság ambiciózus becslése szerint az Unió 5–10 éven belül a GDP 2,6%-ának megfelelő nyereséget érhetne el;

3.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak a gazdasági szempontból nagy jelentőségű és az átlagot meghaladó növekedési potenciállal rendelkező olyan szolgáltatási területekre kell összpontosítania az erőfeszítéseit, mint az üzleti szolgáltatások, az építőipar, az idegenforgalmi szolgáltatások és a kiskereskedelem, ezáltal rövid idő alatt kézzelfogható eredményeket érve el a növekedés és a foglalkoztatás terén;

4.  hangsúlyozza, hogy a meglévő szabályok hatékony érvényesítése bölcs és gyors módja a növekedés közkiadások nélküli előmozdításának; nyomatékosítja annak égető szükségét, hogy az irányelvet a gyakorlatba is átültessék, hogy ezáltal felszabadítsák az irányelv eddig kiaknázatlan potenciálját és hozzájáruljanak Európa kiegyensúlyozott és fenntartható szociális piacgazdasági modelljéhez;

5.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egységes piaccal kapcsolatos, a vállalkozások és a fogyasztók tényleges tapasztalatain és elvárásain alapuló hatékonyabb teljesítménymutatókat dolgozzanak ki azzal a céllal, hogy javítsák e piac működését, valamint növeljék az említett szereplők azon, különböző jogokkal kapcsolatos ismereteit, amelyekre a szolgáltatások egységes piacához való hozzáférés biztosítása érdekében hivatkozhatnak;

6.  üdvözli az egységes digitális piac fejlődését és a szolgáltatások új formáit, így például a digitális és mobilszolgáltatásokat, valamint a vegyes termék- és szolgáltatáscsomagokat; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az irányelvet – az innováció ösztönzése érdekében – szövegét és szellemét tekintve egyaránt teljes körűen, valamint időtálló módon hajtsák végre;

7.  ösztönzi emellett a szociális szolgáltatások ágazatában nyújtott szolgáltatások belső piacának fokozatos megnyitását, a szolgáltatási irányelv rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett;

8.  emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási irányelv a versenyképes szociális piacgazdaság keretében nem kikényszeríti a szolgáltatások liberalizációját, hanem kikövezi az utat a vállalkozások és a fogyasztók előtt egyaránt, hogy felismerhessék az egységes piacunkban rejlő valamennyi lehetőséget;

9.  örömmel fogadja a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló, „Partnerség a szolgáltatások új növekedéséért (2012–2015)” című bizottsági közleményt (COM(2012)0261), amely a szolgáltatási irányelv 41. cikkében előírt jelentéstételi kötelezettségnek tesz eleget; ismételten megjegyzi, hogy figyelembe kell venni a szolgáltatási irányelvnek az uniós foglalkoztatásra közép- és hosszú távon gyakorolt hatásait;

A szabad mozgás akadályai, határai és terhei

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy jelentős számú olyan esetet azonosítottak, ahol a tagállamok nem megfelelő módon hivatkoznak a közérdeken alapuló kényszerítő indokra (a szolgáltatási irányelv 15. cikke) kizárólag annak érdekében, hogy hazai piacukat megóvják és előnyhöz juttassák; úgy véli, hogy a közérdeken alapuló kényszerítő indokokra való hivatkozásnak minden esetben objektív indokokkal igazolhatónak és szigorúan a követendő célkitűzéssel arányosnak kell lennie, összhangban az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával; kiemeli, hogy a jogi formára és a részvényesekre vonatkozó nehézkes követelmények, a területi korlátozások, a gazdasági szükségszerűségi vizsgálatok és a rögzített tarifák indokolatlan akadályokat gördítenek a más tagállamokban való eredményes letelepedés elé, és kárt okoznak a szolgáltatások belső piacának;

11.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az arányosság értékelését ritkán végzik el; felkéri a Bizottságot, hogy tisztázza az arányosság fogalmát, és annak alkalmazásáról tegyen közzé gyakorlati útmutatót a tagállamok számára, a Bíróság létező ítélkezési gyakorlatára építve;

12.  arra kéri a tagállamokat, hogy hatékonyan és teljes körűen alkalmazzák a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szakaszt (a szolgáltatási irányelv 16. cikke), és töröljék el a kettős szabályozási terheket;

13.  rámutat arra, hogy azon tevékenységekről, ahol a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai kapacitás szűkössége miatt korlátozott lehet a kiadható engedélyek száma, a szolgáltatási irányelv úgy rendelkezik, hogy a szolgáltató számára a szabad verseny korlátozása vagy gyengítése nélkül biztosítani kell a beruházás költségeinek megtérülését, valamint a beruházott tőke méltányos megtérülését;

14.  aggasztónak találja a fogyasztók által bejelentett megkülönböztetés eseteinek egyre növekvő számát; arra kéri a tagállamokat, hogy érvényesítsék megfelelően és teljes körűen a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdését, és felszólítja a vállalkozásokat, hogy tartózkodjanak az állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló, indokolatlan megkülönböztető gyakorlatoktól; kiemeli ugyanakkor, hogy bármilyen értékesítési kötelezettség ellentétes a szerződési szabadság alapvető elvével; ezért üdvözli a Bizottságnak a megkülönböztetésmentességre vonatkozó útmutatásokat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos, folyamatban lévő munkáját, amely jelentés megfelelő egyensúlyt teremt a fogyasztók és vállalkozások javára; üdvözli továbbá az Európai Fogyasztói Központoknak a megfigyelt szabálytalanságok azonosításában és orvoslásában betöltött szerepét;

A szolgáltatások belső piacának intelligens irányítása

15.  hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások belső piacának zökkenőmentes működése ágazatspecifikus szabályok bevonását követeli meg, ami külön engedélyezést tehet szükségessé, halmozott költségeket teremtve különösen a vállalkozások számára; kiemeli, hogy mindez más uniós jogalkotási aktusok végrehajtásán is múlik; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy a szolgáltatások belső piacára vonatkozóan integrált megközelítést alkalmazzanak annak érdekében, hogy a fogyasztók és vállalkozások, különösen a kkv-k számára garantálják a jogbiztonságot;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a szolgáltatási irányelv szerinti szakmai értékelés, illetve a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv szerinti kölcsönös értékelés egységes jellegéről; hangsúlyozza, hogy körültekintő eseti alapú vizsgálatot kell folytatni, amelybe a tagállamok bizonyos követelmények meglétével kapcsolatban nyújtott indoklásainak vizsgálata is beletartozik, annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a konkrét területeket, ahol a tagállamok aránytalan mértékben szabályozzák egy-egy szakma gyakorlását vagy gátolják az egyes szakmákhoz való hozzáférést; arra kéri a tagállamokat, hogy számolják fel az ilyen indokolatlan követelményeket;

17.  felkéri a tagállamokat a kölcsönös elismerés nagyobb fokú alkalmazására a szolgáltatások szabad mozgásának elősegítése érdekében, amennyiben valahol még nem állnak rendelkezésre harmonizált szabályok;

18.  megjegyzi, hogy a nemzeti előírások sokfélesége széttagoltságot és bizonytalanságot eredményez; sürgeti a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó önkéntes európai szolgáltatási szabványok kidolgozását a határokon átnyúló összehasonlíthatóság és kereskedelem javítása érdekében;

19.  úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak és az európai szabványügyi szervezeteknek szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy adott esetben biztosítsák az általuk használt fogalmak közötti összhangot annak érdekében, hogy az Unió egész területén következetesen alkalmazzák a szabályokat;

20.  egyúttal hangsúlyozza, hogy a szolgáltatók elégtelen határokon átnyúló biztosítási fedezete jelentősen gátolja a szabad mozgást; arra kéri az érdekelt feleket, hogy párbeszéd útján keressenek megoldásokat;

21.  az IMI-rendszer szélesebb körű alkalmazását szorgalmazza a tagállamok körében az irányelv követelményeinek, különösen a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtási helyzetekben való teljesítésének ellenőrzése érdekében, továbbá ösztönzi az Európai Fogyasztói Központok és a SOLVIT alkalmazását ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a vállalkozások és fogyasztók számára az egymásnak ellentmondó szabályok és a megfelelés elmulasztása esetén; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a társult partnerek számára biztosítsák a SOLVIT-hálózathoz való teljes körű technikai hozzáférést;

22.  megjegyzi, hogy az egységes piac eszközeinek – köztük a SOLVIT-nak – hatékonyabban kellene működniük az ügyek rendezéséhez szükséges időtartam tekintetében; hangsúlyozza e tekintetben a célok és a fő teljesítménymutatók kiigazításának fontosságát; üdvözli a SOLVIT jogi keretének felülvizsgálatára irányuló bizottsági kezdeményezést;

23.  arra kéri a tagállamokat, hogy térjenek át a második generációs egyablakos ügyintézési pontok használatára, amelyek teljes körűen működő, többnyelvű és felhasználóbarát e-kormányzati portálok; hangsúlyozza a szolgáltatói megközelítés alkalmazásának fontosságát az üzleti ciklus egésze tekintetében; úgy véli, hogy az elektronikus eljárások elősegítik az egyszerűsítést, csökkentik a megfelelési költségeket és javítják a jogbiztonságot; felszólítja a tagállamokat, hogy teljes körűen biztosítsák az egyablakos ügyintézési pontjaik közötti kölcsönös átjárhatóságot, és azokat a határokon túl is tegyék ismertté, tájékoztatva az európai polgárokat és vállalkozásokat a szolgáltatási irányelvből eredő jogaikról és lehetőségeikről; továbbá felkéri a Bizottságot, hogy határozzon meg egyértelmű teljesítményértékelési kritériumokat az egyablakos ügyintézési pontokra vonatkozóan, beleértve az azok felhasználási szintjeire vonatkozó adatokat, és az elért haladásról rendszeresen számoljon be a Parlamentnek;

Hatékonyabb érvényesítés a gazdasági hatások maximalizálása érdekében

24.  hangsúlyozza, hogy a szolgáltatási irányelv kézzelfogható eredményekkel járt a foglalkoztatás és a növekedés szempontjából ott, ahol azt megfelelően végrehajtották; ezért támogatja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, ideértve az innovatív megoldások illetékes hatóságok közötti cseréjét is a határ menti térségekben;

25.  rámutat arra, hogy a megfelelő végrehajtás elmulasztása „határtalan” hatást vált ki, és azért az állampolgárok Unió-szerte megfizetik az árat; hangsúlyozza, hogy minden tagállam felelősséggel tartozik egymás és az Unió iránt az irányelv hatékony végrehajtása tekintetében, a tagállamokat pedig azonos feltételek mellett kell szembesíteni saját kötelezettségeikkel;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamoknak azon főbb problémák kezelésében, amelyeket az egységes piacra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása és alkalmazása terén azonosítottak, ideértve azt is, hogy miként orvosolhatók az átültetés és a megfelelés területén jelentkező hiányosságok, illetve miként érhető el gyors és hatékony bírósági jogorvoslat;

27.  hangsúlyozza, hogy az illetékes regionális és helyi hatóságoknak szintén fel kell vállalniuk az irányelv betűjének és szellemének teljes körű és minőségi végrehajtásával kapcsolatos közös feladatukat, szem előtt tartva a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás ösztönzésének általános célját; e tekintetben kiemeli az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságát;

28.  határozottan támogatja a Bizottságnak az indokolatlan korlátozásokkal szembeni zéró toleranciára vonatkozó politikáját; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt foganatosítson a meglévő szabályok teljes körű és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, a tagállamokkal egyenlő partnerekként folytatott párbeszéd kíséretében; gyorsított kötelezettségszegési eljárások alkalmazását, illetve azok legfeljebb 18 hónapon belüli lezárását szorgalmazza az irányelv tagállamok általi helytelen vagy elégtelen végrehajtásának, illetve megsértésének megállapítása esetén;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy használja ki az „egységes piac hónapjának” lehetőségét a szolgáltatások belső piaca jelentette előnyök vállalkozások körében való népszerűsítésére;

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítése

30.  felkéri a Bizottságot, hogy a szakértői értékelések eredményei alapján készítse el a legnagyobb terhet jelentő korlátozások jegyzékét, tegyen javaslatot célzott reformokra, valamint folyamatosan tájékoztassa a Tanácsot és a Parlamentet;

31.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az éves növekedési jelentésekben és az egységes piaci integráció helyzetéről szóló jelentésekben fordítson különös figyelmet a szolgáltatási ágazatra, és az országspecifikus ajánlásokba is foglalja bele a szolgáltatásokat; véleménye szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak e részletes országspecifikus ajánlások révén továbbra is ösztönöznie kell a tagállamokat, hogy hosszú távú növekedési politikákat irányozzanak elő és hajtsanak végre;

32.  felszólítja a nemzeti parlamenteket, hogy aktívan működjenek közre az irányelv végrehajtásának támogatásában, és valamennyi szinten éljenek a nemzeti hatóságokkal szembeni ellenőrzési hatáskörükkel;

33.  sürgeti az érdekelt felek, az üzleti közösség és a szociális partnerek egyéni szerepvállalását abban, hogy a kormányzatokon számon kérik az európai szolgáltatási ágazat fellendítésének és a kiegyensúlyozott foglalkoztatás megteremtésének feladatát;

34.  felkéri a Tanácsot és annak elnökségét, hogy a szolgáltatások belső piacának ügyét rendszeresen szerepeltesse a Versenyképességi Tanács üléseinek napirendjén; javasolja a Bizottság „megfelelési jelentéseinek” ismételt bevezetését a piaci hozzáférés megkönnyítése terén elért haladás mérésére szolgáló eszközként;

35.  arra kéri az Európai Tanács tagjait, hogy teljes mértékben vállaljanak politikai felelősséget a szolgáltatások jól működő belső piacáért; felkéri az Európai Tanács elnökét, hogy e témakört tartsa az Európai Tanács napirendjén mindaddig, amíg az szükségesnek bizonyul, egy közösen elfogadott menetrend kíséretében, beleértve a tagállamok számára megállapított egyedi referenciaértékeket és egy ütemtervet is, hogy friss lendületet adjanak a szolgáltatási irányelv teljes körű végrehajtásához, valamint felszámolják a fennmaradó akadályokat;

o
o   o

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 376., 2006.12.27., 36. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0054. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0395. (4) HL C 131. E, 2013.5.8., 46. o. (5) HL C 296. E, 2012.10.2., 51.o. (6) HL C 33. E, 2013.2.5., 9.o. (7) HL C 188. E, 2012.6.28., 1.o.