Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2302(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0248/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0248/2013

Viták :

PV 12/09/2013 - 11
CRE 12/09/2013 - 11

Szavazatok :

PV 12/09/2013 - 13.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0368

Elfogadott szövegek
PDF 343kWORD 39k
2013. szeptember 12., Csütörtök - Strasbourg
A növekedés és a foglalkoztatás forrásait jelentő európai kulturális és kreatív ágazatok
P7_TA(2013)0368A7-0248/2013

Az Európai Parlament 2013. szeptember 12-i állásfoglalása a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről (2012/2302(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejeződési formák sokszínűségének védelméről és fejlesztéséről szóló általános konferenciáján elfogadott 2005. október 20-i egyezményre (UNESCO-egyezmény a kulturális sokszínűség védelméről),

–  tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről szóló, 2006. május 18-i 2006/515/EK tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a 2006. november 13-i és 14-i, valamint a 2007. május 24-i és 25-i tanácsi következtetésekre, különösen a kulturális és kreatív iparágaknak a lisszaboni célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásáról szólóra(2), valamint a Tanácsnak a kultúrára vonatkozó európai menetrendről szóló 2007. november 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Kultúra program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló 2007. június 7-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az európai kulturális iparágakról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a kreativitás és az innováció tekintetében a kultúráról mint katalizátorról szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre(9),

–  tekintettel a „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című, 2009. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2009)0532),

–  tekintettel „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–  tekintettel az EU külpolitikai fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló 2011. május 12-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel „Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése – Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című 2012. december 10-i tanácsi következtetésre(12),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i bizottsági közleményére (COM(2012)0789),

–  tekintettel a prémiumtermékeket előállító európai ipari ágazatok versenyképességéről szóló 2012. szeptember 26-i bizottsági munkadokumentumra (SWD(2012)0286),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának intézett, „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre COM(2012)0537),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. május 30-i véleményére(13),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0248/2013),

A.  mivel a kulturális és kreatív ágazatok, miközben más ágazatok körében elősegítik az innovációt, rendkívül fontos szerepet játszanak az Unió gazdasági és szociális fejlődésében (az előbbi esetben különös figyelemmel a kkv-kra) és teljes mértékben illeszkednek az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaságot támogató Európa 2020 stratégia keretébe;

B.  mivel a kulturális és kreatív ágazatok jelentősen hozzájárulnak a szociális kohézió, a kreativitás, valamint az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének előmozdításához;

C.  mivel a gazdasági válság jelenlegi időszakában a válság legkevésbé a kulturális ágazatot sújtotta, ami bizonyítja e terület stratégiai jelentőségét a társadalmi fejlődés szempontjából;

D.  mivel a kulturális és kreatív ágazatokat egyrészt tényleges kulturális értékük, másrészt a polgárok jólétéhez, a társadalmi integrációhoz és kohézióhoz, valamint az Unió gazdaságához a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében való jelentős hozzájárulásuk, harmadrészt pedig az idegenforgalmi ágazatra gyakorolt hatásuk miatt is el kell ismerni;

E.  mivel az európai kulturális és kreatív alkotótevékenység több ágazatra – például az idegenforgalomra, értékesítésre, digitális ágazatra stb. – is jelentős gazdasági hatást gyakorol;

F.  mivel a kulturális és kreatív ágazatok rendkívül változatos, finanszírozási és fejlesztési sajátosságokkal rendelkező kreatív tevékenységeket és szolgáltatásokat ölelnek fel; mivel e sokszínűséget figyelembe kell venni a – többek között nemzetközi – támogatási és együttműködési stratégiák kidolgozása során;

G.  mivel az európai fesztiválok hozzájárulnak az európai kulturális alkotótevékenység megismertetéséhez és területi szinten kulturális, társadalmi, gazdasági és idegenforgalmi értéket teremtenek;

H.  mivel a kulturális és kreatív ágazatokat túlnyomórészt kkv-k alkotják, amelyek az Európai Unió gazdaságának alapját képezik;

I.  mivel az Európai Bizottság 2012. szeptember 26-i munkadokumentumában(14) elismerte a felső kategóriát képviselő kulturális és kreatív gazdasági ágazatok (divat, ékszerek és órák, illatszerek és kozmetikumok, kiegészítők, bőráruk, bútorok és berendezési tárgyak, háztartási berendezések, gasztronómia, borok és szeszes italok, gépkocsik, hajók, szállodák és szabadidős tevékenységek, kiskereskedelem és aukciós házak, könyvkiadás) jelentőségét, és mivel a felső kategóriát képviselő vállalkozások vezető szerepet játszhatnak valamennyi kulturális és kreatív ágazatban;

J.  mivel a munkavállalók jogállásának a kulturális és kreatív ágazatokba való konszolidálása hozzájárul a gazdasági tevékenység strukturálásához, életképességéhez és hitelességéhez, valamint a foglalkoztatás megszilárdításához;

K.  mivel a mobilitást, amely a kulturális és kreatív ágazatok fontos jellemzője, számos országonként és régiónként eltérő akadály nehezíti, amelyek összefüggésben állnak a vízum megszerzésének nehézségeivel, a művészekre vonatkozó jogállás hiányával, valamint a művészi alkotás sajátos és eltérő feltételeivel;

L.  mivel a „Kulturális sokszínűség közgazdaságtana” tekintetében jelenleg zajló kísérleti projektnek áttekintést kell nyújtania a kulturális és kreatív ágazatok kihívásairól és megoldásairól;

M.  mivel saját kreativitásukat és kifejezőképességüket elősegítendő az Unió polgárai számára már kiskoruktól fogva biztosítani kell a kulturális és művészeti oktatást, hogy kialakíthassák a művészetek és a kultúra tekintetében saját felfogásukat, hallassák hangjukat és kialakítsák saját véleményüket és tudatosodjon bennük az Európában jelen lévő kultúrák sokszínűsége;

N.  mivel meg kell erősíteni a kulturális és kreatív ágazatok képzési szervezetei és vállalkozásai közötti együttműködést annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a szakmák fejlődését, a szakismereti igényeket, valamint ösztönözni lehessen az információk cseréjét;

O.  mivel Európa a kulturális és kreatív ágazatok sokszínűsége és gazdagsága terén nyilvánvalóan felülmúlja a világ többi részét, és ezt a növekedés fokozása érdekében ki kell használni;

P.  mivel a digitális korba való átállás lehetőséget kínál a kulturális és kreatív ágazatoknak, mivel új szükségleteket és szolgáltatásokat hoz létre, amelyek új gazdasági modellek kialakulásához vezetnek;

Q.  mivel az online kulturális javakhoz való hozzáférést elősegítő új üzleti modellek fejlesztése folyamatosan bővül, ezt pedig a kulturális és kreatív ágazatokba való beruházást ösztönző szilárd jogi keret révén kell támogatni;

R.  mivel fontos annak garantálása, hogy jövőbeli fejlődésük biztosítása érdekében a kulturális és kreatív ágazatok szilárd és szükségleteiknek megfelelő finanszírozási formákhoz jussanak;

S.  mivel a kulturális és kreatív ágazatok a helyi és regionális területfejlesztési stratégiák fontos részét képezik a szociális kohézió és a gazdasági fellendülés célkitűzéseinek elérése tekintetében;

A kulturális és kreatív ágazatok sikeréhez szükséges feltételek

1.  emlékeztet, hogy a kulturális és kreatív ágazatok jó gazdasági eredményt érnek el, a társadalmi kohézió megteremtésében kiemelt szerepet játszanak, továbbra is munkahelyeket teremtenek – különösen a fiatalok körében – és jelentős mértékű innovációs lehetőségeket szabadítanak fel a gazdaságokat az Unió költségvetési fegyelmére vonatkozó követelmények tekintetében jelenleg sújtó nehézségek ellenére;

2.  hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó friss és megbízható statisztikák fontosságát, különösen valós helyzetüket, sajátosságaikat – elsősorban jogállásukat –, a foglalkoztatás és a növekedés előmozdítására irányuló képességüket és más ágazatokra kifejtett hatásukat illetően annak érdekében, hogy ezek alapján meg lehessen határozni az ezen ágazatok hatékony előmozdítását elősegítő legmegfelelőbb politikai intézkedéseket; szorgalmazza a kulturális és kreatív ágazatokat érintő megfigyelőközpont vagy adatbázis létrehozását;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a kulturális és kreatív ágazatok gazdasági és társadalmi szerepére vonatkozó vizsgálatok kialakítását és az adatgyűjtést, különösen a különféle gazdasági ágazatokon átívelő döntő elemet illetően;

4.  sajnálja, hogy a Bizottság a kulturális és kreatív ágazatokról szóló közleményében(15) olyan fellépéseket javasol, amelyeknek korlátozott kihatása és hordereje van; hangsúlyozza, hogy ezen ágazatok perspektíváját hosszabb távra kell megtervezni, valamint strukturált és konkrét, az Európa 2020 stratégiának megfelelő intézkedéseket tartalmazó programot kell kialakítani; emlékeztet, hogy a kulturális alkotótevékenység Unió, tagállamok és helyi hatóságok általi támogatása elengedhetetlen;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív iparágak potenciáljával foglalkozó meglévő platform alapján hívjon össze egy kibővített fórumot, amely összegyűjti ezen ágazatok szereplőit abból a célból, hogy konkrét megoldások szülessenek és e szereplők aktív szerepet vállaljanak egy közép- és hosszú távú strukturált politikai program kialakításában;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ragaszkodjanak a kulturális és kreatív ágazatok innovációban betöltött döntő szerepéhez a több ágazaton átnyúló kapcsolódás megteremtése, agglomerációs és klaszterhatások kialakítása, valamint új beruházási és foglalkoztatási lehetőségek biztosítása céljából;

7.  megállapítja, hogy az innováció vezérelte kutatást innovatív, kreatív termékekkel kell támogatni az új piacokra való terjeszkedés érdekében;

8.  a gazdasági növekedés elősegítése érdekében elengedhetetlennek tartja a más ágazatokkal létrejövő szinergiák támogatását és erősítését; ezzel összefüggésben kiemeli a kulturális turizmusnak – a történelmi örökség megismerése és művészeti rendezvényeken, például fesztiválokon és más eseményeken való részvétel, valamint a nyelvek elsajátítása céljából szervezett utak – az értékteremtésben játszott szerepét;

9.  hangsúlyozza a kulturális és kreatív ökoszisztéma igen eltérő összetételét, és kiemeli a helyzet orvoslásának szükségességét a közös identitás kialakulását támogató koprodukciók ösztönzése, valamint a kulturális és kreatív ágazatok különböző szereplői közötti párbeszéd és véleménycsere fórumainak megteremtése révén a szereplők közötti új kapcsolódási pontok létrehozása, valamint a gazdaság más ágazatait érintő készségek és ismeretek átadásának lehetővé tétele érdekében; kiemeli a tényt, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek a – gazdagságáért, inspiráló erejéért és fejlesztési potenciáljáért elismert és a közös európai identitás kialakulását elősegítő – kulturális sokszínűség tiszteletben tartása mellett lehetővé kell tenniük a közös érdekek kialakulását;

10.  hangsúlyozza, hogy versenyövezetek, kiválóságot támogató kezdeményezések és hálózatok kialakítása révén elő kell segíteni a kreatív vállalkozások közötti együttműködéshez nélkülözhetetlen kölcsönös megismerést, valamint a készségek és az ismeretek átadását, és ezáltal ki kell alakítani a kulturális és kreatív ágazatok közös kultúráját, ösztönözve a különböző területek közötti együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyabban szembe tudjanak nézni az új gazdasági és társadalmi kihívásokkal;

11.  ösztönzi a területi beágyazódás kialakítását, a szakmai készségek ágazatok közötti cseréjét klaszterek létrehozása révén és a cserék optimalizálását a befektetők megnyerése érdekében azért, hogy a kulturális és kreatív vállalkozások (mikrovállalkozások, kkv-k, nem kormányzati szervezetek és kulturális intézmények) továbbra is támogatni tudják a növekedést és a munkahelyteremtést;

12.  rámutat, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban működő vállalkozások többsége kis- és középvállalkozás, és hangsúlyozza, hogy számukra ebben az összefüggésben kiemelt támogatást kell nyújtani;

13.  sürgeti az Európát kulturális kivétellé tevő kreatív és kulturális ágazatok láthatóságának elősegítését és elismerését mind uniós, mind pedig tagállami szinten;

14.  hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatokat érintő szabályozások közötti különbségeket és szorgalmazza a rendeletek és gyakorlatok Unión belüli harmonizálására irányuló intézkedések meghozatalát;

A kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek munkafeltételei

15.  rámutat, hogy alapvető fontosságú létrehozni a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek jogállását annak érdekében, hogy – az EU-n belüli mobilitás fokozása céljából – kielégítő munkafeltételek, valamint az adórendszer, a munkajog, a szociális védelem és a szerzői jog területén megfelelő intézkedések vonatkozhassanak rájuk;

16.  kéri annak tanulmányozását, hogy milyen intézkedések szolgálhatják a független művészek méltányos anyagi támogatását és javadalmazását; hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell a különböző európai társadalombiztosítási rendszerek közötti koordinációt e művészek számára, tekintettel jelentős mértékű mobilitásukra;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy a szociális biztonsági rendszereket igazítsák hozzá a kreatív munka világához, mindenekelőtt a digitális területen is, és eközben megfelelő módon vegyék figyelembe, hogy a kreatív tevékenységet végzőknek gyakran kell váltaniuk a munkaviszonyban és önálló vállalkozóként végzett tevékenység között, vagy egyszerre végzik a jövedelemszerző tevékenység mindkét formáját;

18.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy elérhető feltételekkel tegyék lehetővé az alkotók részére a hozzáférést a betegbiztosításhoz és az (önkéntes) munkanélküli biztosításhoz, valamint az önálló vállalkozók számára létrehozott foglalkoztatói és magán-nyugdíjbiztosításhoz;

19.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban a szociális minimumkövetelményeket és a kollektív szerződéseket többek között azzal mozdítsák elő, hogy az állami támogatást az ilyen követelmények betartásához kötik;

Oktatás és képzés

20.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell képzési, oktatási és minősítési rendszereiket, a kulturális és művészeti szakokon teljes, a szakmai élet jelenlegi szükségleteihez igazított képzést kínálva a diákoknak a vállalkozások és a képzési rendszer közelítése, valamint az összes tagállamban történő hatékony végrehajtás biztosítása érdekében; úgy véli, hogy kellő figyelmet kell fordítani az informatikai képzések területén az online tartalom ágazaton belüli lehetőségeire (pl. játékok);

21.  úgy véli, hogy a kulturális, művészeti és kreatív tudományágakban a képzés keretében olyan készségeket is át kell adni, amelyek a kulturális és kreatív ágazatokban vállalatok létrehozásának feltételét jelentik;

22.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú a manuális művészeti és kulturális képzések vonzerejének és arculatának hangsúlyosabbá tétele a tanulók, szüleik és az intézmények körében, valamint az elhelyezkedési és pénzkereseti lehetőségekkel kapcsolatos való kép helyreállítása, különösen megfigyelőközpont vagy adatbázis létrehozása révén;

23.  hangsúlyozza, hogy fontos a különböző kulturális és kreatív ágazatokhoz tartozó kézműves szakmák erősítése és megőrzése;

24.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy ismerje el az európai munkahelyteremtés szempontjából kulcsfontosságú kiválósági szakmák sajátos jellegét, amely valamennyi csúcskategóriás kulturális és üzleti ágazat esetében a következő négy közös szemponton alapul: innováció és kreativitás, kiválóság és esztétika, szakértelem és technológia, valamint a szakmai pályafutás végéig tartó tanulás és az ismeretek fejlesztése;

25.  fontosnak tartja, egyrészt hogy megerősítsék az oktatási rendszer (önállóságukat szem előtt tartva többek között az egyetemek), a kutatóközpontok és képzési szervezetek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozásai (többek között kkv-k) közötti kapcsolatokat annak érdekében, hogy javuljon e munkahelyteremtő ágazatok versenyképessége, és az eddigieknél inkluzívabb, több ágazatra és tudományterületre kiterjedő szinergiákat lehessen kialakítani különösen tudásszövetségek, ágazati készségszövetségek és partnerségek cseréjére szolgáló fórumok létrehozása révén, másrészt hogy segítsék a résztvevőket a közös sikert szem előtt tartó gondolkodás és fellépés elsajátításában, illetve hogy tovább lehessen növelni az uniós humántőke értékét, harmadrészt pedig hogy biztosítsák a szereplők közötti ismeretségek szélesítését, azonosítsák a különleges szakismereteket, fokozzák a szakmai és a tudásbeli fejlődés jobb megértését, valamint ösztönözzék a vállalkozói szellemet;

26.  szorgalmazza, hogy a Bizottság hozzon létre tudásszövetségeket a felsőbb szintű oktatás és a vállalkozások között a kulturális és kreatív ágazatok terén;

27.  szorgalmazza, hogy a Bizottság hozzon létre ágazati készségszövetségeket a szakoktatás és -képzés, valamint a vállalkozások között a kulturális és kreatív ágazatok terén;

28.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek előrelépéseket a kulturális és művészeti tudományágak, az ott szerzett szakmai képesítések és diplomák kölcsönös elismerése tekintetében;

29.  emlékeztet, hogy a kultúrához való hozzáférést és a kulturális jártasságot, illetve médiaműveltséget már kiskortól kezdve egész életen át támogatni kell, elősegítendő a kreativitás és a tehetség kibontakozását, a tehetségek valamint a kultúra szeretetének átadását;

30.  kiemeli, hogy sürgős szükség van a fiatal alkotók kreativitásának támogatására és a lakosság kultúrateremtésben való részvételének támogatására;

31.  úgy véli, hogy a művészeti és kulturális oktatás – az egyéni és kollektív kifejezés, a párbeszéd és a kölcsönös megértés eszközeként – elengedhetetlen az esélyegyenlőség, a kultúra demokratizálása és a társadalmi kohézió szempontjából; hangsúlyozza továbbá, hogy a művészi kreativitás fejlesztése, a művészekkel és műalkotásokkal való megismerkedés és a kulturális helyek felkeresése segíti a diákok kulturális fejlődését;

32.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a szaktudás megőrzése és előmozdítása érdekében vizsgálja meg a szaktudással kapcsolatos európai nyilvántartás létrehozását; felhívja a tagállamokat, valamint a kulturális és kreatív ágazatok szereplőit, hogy dolgozzanak ki e szaktudással kapcsolatos képzéseket;

A kulturális és kreatív ágazatok finanszírozása

33.  úgy véli, hogy elengedhetetlen megfelelő finanszírozási rendszereket lehetővé tenni és biztosítani, valamint hatékony végrehajtási eszközöket nyújtani a kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen a kkv-k esetében; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani és meg kell erősíteni a kulturális és kreatív ágazatokat támogató állami politikákat, ezáltal biztosítva a független és minőséget képviselő kreatív munka életképességének lehetővé tételét; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy megfigyelőközpont vagy adatbázis segítségével hozza létre az immateriális alkotások értékelésére szolgáló eszközt, valamint vizsgálja meg a kulturális beruházási bank létrehozását;

34.  ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a közösségi finanszírozáshoz (crowdfunding) és a közösségi befektetésekhez (crowdinvestment) hasonló új lehetőségekre is;

35.  sürgeti a tagállamokat, hogy társadalom- és gazdaságpolitikájukban vegyék figyelembe a kulturális és kreatív ágazatok megfelelő támogatását és finanszírozását;

36.  hangsúlyozza, hogy – gazdasági válság idején is – szükség van a kreatív és kulturális ágazatok uniós finanszírozásának a támogatására; kifejezetten kéri az Európai Parlamentet, hogy szálljon síkra egy ambiciózus és jelentős kulturális költségvetés mellett; e tekintetben felhívja a Tanácsot, hogy ne csökkentse a Bizottság által a Kreatív Európa program számára javasolt költségvetést;

37.  ismételten hangsúlyozza a finanszírozási és vállalatvezetési konzultációs és tanácsadó szolgáltatások fejlesztésének fontosságát, hogy a kkv-k és a mikrovállalkozások használni tudják a jó vállalatvezetéshez szükséges eszközöket a kulturális javak és szolgáltatások létrehozásának, előállításának, népszerűsítésének és terjesztésének javítása érdekében;

38.  a finanszírozásra vonatkozó tervek kidolgozásának megkönnyítése érdekében szorgalmazza, hogy a tagállamok és a területen tevékeny szakemberek – szakmai képzések nyújtása vagy releváns szervezeti struktúrák létrehozása révén – fokozzák a kulturális és kreatív ágazatok szereplőinek projekttervezési ismereteit;

39.  üdvözli a Kreatív Európa, a COSME és a Horizont 2020 keretében előirányzott, javasolt hitelprogramokat, mivel ezek az eszközök több diverzifikáltabb finanszírozási lehetőséget biztosítanak a kulturális és kreatív ágazatok számára;

40.  hangsúlyozza a pénzügyi intézményeken belül a kulturális és kreatív ágazatok sajátos jellemzőire vonatkozó ismeretek bővítésének szükségességét annak érdekében, hogy javuljon a kulturális és kreatív ágazatok esetében a finanszírozási magánforrások elérhetősége;

41.  kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hitelgarancia-rendszerek kisebb struktúrák számára történő kialakítása és a finanszírozás különféle, például a köz- és magánszféra közötti partnerségen alapuló, az átláthatósági szempontot szem előtt tartó és a szükséges állami finanszírozást nem veszélyeztető módjai révén tegyék meg a szükséges lépéseket az adott helyzetben legmegfelelőbb finanszírozási módot – mint a közösségi finanszírozást (crowdfunding) – ajánlva;

42.  sürgeti a tagállamokat, hogy igyekezzenek alternatív finanszírozási megoldásokat találni a kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen válságok idején; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a mecenatúra használható alternatíva lehet;

43.  úgy véli, hogy az audiovizuális ágazat terén az alkotás támogatása érdekében feltétlenül szükség van az audiovizuális szolgáltatásoknak az európai audiovizuális alkotások finanszírozásába történő bevonására, és ezt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv(16) pontos és számszerű átültetése révén meg kell erősíteni;

44.  sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki kedvező szabályozási keretet, különösen azáltal, hogy adminisztratív és szabályozási terheik csökkentésével kedvező üzleti környezetet teremtenek a kulturális és kreatív ágazatokon belül a kkv-k számára;

45.  sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek előrelépéseket az adóharmonizáció felé, és különösen szüntessék meg a tagállamok között a kulturális termékek vonatkozásában meglévő adózási különbségeket;

46.  emlékeztet arra, hogy ezekben az ágazatokban jelentős számú kis- és középvállalkozás tevékenykedik, és úgy véli, hogy növekedésük elősegítése és megszűnésük elkerülése érdekében megfelelő adószabályokat kell kidolgozni számukra;

47.  emlékeztet, hogy a strukturális alapok jelentős finanszírozási perspektívát kínálnak az Unióban a kultúra, a kreativitás és az innováció tekintetében, tekintve, hogy a kultúraalapú beruházások a kohéziós politika mindhárom célkitűzése – konkrétan a konvergencia, a regionális versenyképesség és a foglalkoztatás – keretében is kaphatnak finanszírozást;

48.  sajnálattal fogadja a tagállamok azon javaslatát, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetését 8,2 milliárd euróval csökkentsék, ami kedvezőtlen hatással lenne a széles sávú infrastruktúra kiépítésének támogatására, és ily módon a kulturális és kreatív ágazatokban az online üzleti modellek kialakítására is;

49.  felkéri a tagállamokat, hogy használják a meglévő és jövőbeli eszközöket és programokat, mint a MEDIA programot vagy a Kreatív Európa programban szereplő garanciamechanizmust, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy ezért konkrét intézkedések révén könnyítse meg a kreatív és kulturális ágazatok szereplői számára, hogy ezen eszközök révén finanszírozásban részesüljenek, a benyújtási, értékelési és irányítási folyamatok egyszerűsítése és az igazgatási terhek minimalizálása céljából a platformok digitalizálásának legeredményesebb kihasználására külön hangsúlyt fektetve;

50.  szorgalmazza, hogy az uniós intézmények biztosítsanak nagyra törő szintet a MEDIA tematikus területnek a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben;

A digitalizáció lehetőségei és kihívásai, a globalizáció és a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés jelentette kihívások

51.  meggyőződése, hogy a digitális és online eszközök és platformok példátlan lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására, új közönség bevonzására és piacaik terjesztésére az Unión belül és harmadik országokban egyaránt;

52.  hangsúlyozza, hogy a 27 különféle szellemitulajdonjogkezelő-rendszer külön terhet jelent Európa kulturális és kreatív ágazatai számára, és hogy az aktuális szétaprózódott rendszer reformra szorul a tartalom elérhetőségének és (globális) mozgásának olyan módon történő elősegítésére és fokozására, amely lehetővé teszi a művészek, az alkotók, a fogyasztók, a vállalkozások és a közönség számára, hogy profitáljanak a digitális fejlődésből;

53.  úgy véli, hogy a digitális korszakban a kreatív és kulturális ágazatok versenyképességének alapvető feltétele a szellemitulajdon-jogokat védő modern és kiegyensúlyozott rendszer, amely lehetővé teszi egyrészt a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára a tisztességes díjazás garantálását, másrészt a fogyasztók számára a tartalmak változatos, jogszerű választékához való könnyű hozzáférés, valamint a nyelvi és kulturális sokszínűség tekintetében a valóságos választás biztosítását;

54.  rámutat, hogy a szellemitulajdon-jogok védelme nem fenyegetheti az internet semlegességét;

55.  hangsúlyozza a kulturális alkotásokhoz való hozzáférést elősegítő innovatív digitális szolgáltatások számának exponenciális növekedését és kiemeli, hogy a kulturális és kreatív ágazatokba történő beruházást, az európai munkahelyteremtést és az innovatív gazdasági modellek előmozdítását ösztönző stabil ökoszisztémát kell biztosítani;

56.  kéri ezért a Bizottságot – a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása vonatkozásában –, hogy alakítson ki a különböző ágazatok sajátosságaihoz igazított szabályozási keretet, valamint harmonizálja a szerzői jogi keretet és végezze el annak reformját a tartalom elérhetőségének javítása, valamint az alkotók helyzetének és választékának javítása érdekében, és ösztönzi a felelősség hatékonyabb megosztását a teljes digitális értékláncon belül, megfelelően figyelembe véve a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességét;

57.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy a közös jogkezelő szervezetek a szellemitulajdon-jogok tényleges biztosítása és a felhasználókat érintő eljárások egyszerűsítése révén fontos szerepet töltenek be a kulturális örökség megismertetésében;

58.  emlékeztet a kulturális és kreatív ágazatokban a nemzetközi együttműködés és az export terén rejlő lehetőségekre és arra, hogy az Unió érdeke, hogy kiemelten kezelje az ágazatban tevékenykedő – köztük harmadik országbeli – szakemberek közötti cserekapcsolatok kialakítását, valamint a kreatív tehetségek vonzását és kibontakoztatását; hangsúlyozza a kreatív és kulturális ágazatoknak az európai kultúra terjesztésében, vonzóvá tételében és virágzásában betöltött meghatározó szerepét;

59.  hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a művészek jogállásának kölcsönös elismerése érdekében, valamint meg kell vizsgálni a mobilitás megkönnyítését és a képzési, hálózatok kialakítására és a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek – többek között kulturális szereplők és művészek –, valamint műalkotások szabad mozgásának elősegítésére irányuló programok optimális felhasználását;

60.  elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió és tagállamai – meglévő jogszabályaik, normáik és megállapodásaik (ideértve a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt) révén – fenntartsák a kulturális és audiovizuális politikáik megőrzésének és fejlesztésének lehetőségét; kéri tehát, hogy a – többek között online – kulturális és audiovizuális tartalmú szolgáltatások kizárása egyértelműen szerepeljen az Unió és a harmadik országok közötti megállapodásokban; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kulturális és audiovizuális ágazatokat egyértelműen ki kell zárni az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalási megbízatásából, emlékeztetve, hogy a kulturális és kreatív javak különböznek a többi árucikktől;

61.  hangsúlyozza, hogy a 2005. évi UNESCO-egyezménnyel összhangban továbbra is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az Európai Unió és a tagállamok politikákat fogalmazzanak meg és alakítsanak ki a digitális kor követelményeihez igazodó kulturális sokszínűség biztosítása érdekében;

62.  hangsúlyozza a műalkotások digitalizálására irányuló politikák megerősítésének szükségességét annak érdekében, hogy a lehető legtöbben férjenek hozzá az európai örökség részét képező műalkotásokhoz;

63.  kiemeli a kulturális diplomácia jelentőségét és azt, hogy az Uniónak globális szereplőként kell fellépnie az uniós kulturális és kreatív ágazat globális versenyképességének fokozása érdekében;

64.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan megfelelő eszközöket a kulturális és kreatív ágazatok számára, amelyek kedvező feltételek mellett teszik lehetővé a nemzetközi piacokra történő kivitelt;

65.  kéri, hogy az Európai Külügyi Szolgálat segítségével népszerűsítsék a kulturális és kreatív ágazatokat;

66.  hangsúlyozza, hogy a kultúra közvetlen hatást gyakorol a többi gazdasági ágazatra; következésképpen ösztönzi a kulturális és kreatív ágazatokat, hogy fokozzák a más ágazatokkal – mint az IKT-val és az idegenforgalommal – való együttműködéseiket a digitális kor, a globalizáció és a nemzetközi piacokhoz való hozzájutás kihívásaival való szembenézés érdekében;

A helyi és regionális fejlődés

67.  hangsúlyozza a kultúra és a kreatív tevékenységek területi politikáinak fontosságát, valamint a helyi, regionális és makroregionális hatóságoknak a kulturális és kreatív ágazatok megfelelő eszközök és finanszírozás révén történő előmozdításában és támogatásában játszott központi szerepét, figyelembe véve a populáris kultúra előmozdítását; üdvözli a kreatív ágazatok tekintetében a regionális vállalkozástámogató struktúrák kialakítására hozott közigazgatási kezdeményezéseket, beleértve az uniós finanszírozású projektek révén történő támogatást;

68.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális és kreatív iparágaknak az uniós és nemzeti társadalmi-gazdasági stratégiák részévé kell válniuk; hangsúlyozza, hogy szükség van a különböző politikák – többek között az ipar-, az oktatás- és az innovatív politikák, valamint a turizmusra, a régió-, város- és helyi fejlesztésre, illetve a területfejlesztésre vonatkozó politikák – további összehangolására; ösztönzi ugyanakkor a helyi és regionális hatóságokat, hogy – összhangban szubszidiaritás elvével – foglalják bele a kulturális és kreatív ágazatokat a közép- és hosszú távú gazdasági stratégiáikba;

69.  kiemeli a kulturális és kreatív iparágak ágazatokon átnyúló jellegét, amely révén a kommunikáció hatékony eszközévé válnak, valamint globális jelentőségüket nemcsak a világgazdaság, hanem a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés, az innováció, a vállalkozói készség, a társadalmi kohézió és a társadalmi fejlődés szempontjából is; hangsúlyozza, hogy ezen ágazatokban mind helyi, mind regionális szinten nagy növekedési potenciál rejlik, mivel új piaci lehetőségeket jelentenek a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalkozók, s ezáltal kulturális foglalkoztatás számára;

70.  úgy véli, hogy az ezen iparágak által lefedett különböző kompetenciák, illetve az alkotók és a technológiák közötti interakció gyakran helyi szinten gyökerezik, ezért azt olyan helyi és regionális platformok, hálózatok, csoportosulások, vállalati inkubátorházak és partnerségek létrehozása révén kell támogatni, amelyek előmozdítják a szinergiák kialakulását, segítenek a kreativitás és az innováció finanszírozására irányuló mechanizmusok kidolgozásában, valamint támogatják az állásajánlatok és a finanszírozási lehetőségek kezelését;

71.  hangsúlyozza a városok társadalmi és gazdasági rehabilitációjában a kultúra által gyakorolt hatásra; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy támogassa az egymástól való tanulást a városvezetési testületekben, elősegítve azáltal a helyes gyakorlatok helyi politikai döntéshozók közötti cseréjét;

72.  úgy véli, hogy a kulturális infrastruktúra modernizációja segíthet a városi területek újjáélesztésében, az ebből eredő társadalmi és gazdasági előnyökkel együtt;

73.  ajánlja – az életminőség városokban és régiókban történő javítása céljából – a kreatív ágazatok rejtett gazdasági potenciáljának kiaknázását;

74.  ösztönzi a területi dinamikákat a kultúra valamennyi szereplőjét (művészeket, helyi hatóságokat, szakmai képviselőket stb.) felvonultató helyi és regionális irányításának megteremtése érdekében;

75.  rámutat, hogy a kulturális és kreatív iparágak a régiókon belüli több és jobb álláslehetőség forrásaiként képesek hozzájárulni a társadalmi és területi integrációhoz; aggodalmát fejezi ki, amiért a kulturális és kreatív iparágak ezen vonatkozásait nem elemzik és támogatják kielégítően; hangsúlyozza, hogy a statisztikai adatok gyűjtése ezekben az ágazatokban egyik szinten sem kielégítő, legkevésbé regionális és helyi szinten; hangsúlyozza, hogy elemezni kell az IKT által a kulturális és kreatív ágazatokra gyakorolt hatást annak érdekében, hogy ezek az ágazatok alkalmazkodhassanak az új technológiai környezethez, és kapcsolódhassanak a technológiai fejleményekhez;

76.  kiemeli, hogy a kulturális és kreatív ágazatok, elsősorban a kkv-k – különösen az örökség előmozdítása, az idegenforgalom és a kiválósági központok révén – jelentős húzóerőt képviselnek a helyi, regionális és határokon átnyúló (tagállami) szintű növekedés és fejlődés terén azáltal, hogy növelik a területek vonzerejét, kiemelt figyelmet fordítva a jelentős kulturális örökséggel rendelkező régiókra, ösztönzik a társadalmi-gazdasági szerkezet újjáépítését, új tevékenységek előtérbe kerülését, valamint stabil és fenntartható munkahelyek teremtését; felhívja a figyelmet arra, hogy ez különösen az idegenforgalomra érvényes, mivel a városok és a régiók erős kulturális ágazatukkal különösen vonzóak az utazók számára;

77.  rávilágít az oktatási rendszerek jelentőségére a kreativitás kora gyermekkortól való előmozdításában, valamint a művészeti és kulturális nevelés elősegítésében azáltal, hogy az alap- és középfokú oktatásban felkeltik az érdeklődést a kreatív iparág munkája és termékei iránt; hangsúlyozza, hogy mivel gyakran a helyi és regionális hatóságok felelősek az iskolára felkészítő és az alapfokú oktatásért, fontos oktatási és kulturális szerepet kell játszaniuk abban a folyamatban, amely a kultúrát és a kreativitást a régió- és városfejlesztés szerves részeként kezeli; hangsúlyozza az olyan, nem formális felnőttképzés jelentőségét, amely a folyamatosan változó munkaerőpiachoz történő alkalmazkodáshoz szükséges készségek kifejlesztésére teszi képessé őket;

78.  kiemeli, hogy a jövőbeli többéves pénzügyi keret szerint – pontosabban az ESZA és ERFA keretében – elérhető finanszírozásból segíteni kell a kulturális és kreatív iparágak, valamint a nemzeti, regionális és helyi intézményi és közigazgatási kapacitás együttműködésének megerősítését, növelve ezáltal az ezen iparágakból származó gazdasági, társadalmi és kulturális előnyöket; felhívja a figyelmet a legkülső régiókra, ahol bonyolultabb a kulturális és kreatív ágazatok létrehozása és fejlesztése;

79.  e tekintetben úgy véli, hogy a filmszínházak számára nyújtott egyes nemzeti vagy regionális támogatások által előírt területi elv része a kultúra és a terület közötti kapcsolatnak és a 2001. évi filmművészeti közleményben(17) meghatározott feltételekkel összhangban fenn kell tartani;

80.  megállapítja, hogy a kulturális és kreatív ágazatok dinamikus átalakuláson mennek át és lehetővé teszik az előrehaladást, illetve a városok és régiók fejlődését vezérlő klaszterek létrehozását;

81.  rámutat, hogy a kulturális és kreatív iparágak hozzájárulnak Európa hatalmas kulturális, történelmi és építészeti örökségének megőrzéséhez és fejlesztéséhez; hangsúlyozza az ingó kulturális örökség, azaz a műalkotások jelentőségét, mivel azok a történelem során mindig – ahogyan napjainkban is – az emberi kreativitásról tanúskodtak; kiemeli, hogy a kulturális és kreatív ágazat fontos az uniós turisztikai ágazat fejlődéséhez, és mind az uniós, mind pedig a nem uniós országokból érkező turisták óriási érdeklődést mutatnak iránta; úgy véli, hogy e hozzáadott értékre való tekintettel a jövőbeli uniós költségvetésnek határozottan támogatnia kell a kulturális és kreatív ágazatokat, valamint segítenie kell azokat a 2014–2020 közötti időszakra szóló nemzeti és regionális programozási dokumentumok kidolgozása révén is, mivel azok fontos gazdasági lehetőségeket hordoznak magukban;

82.  kiemeli, hogy meg kell őrizni a nemzeti örökséget, egy adott régió kulturális tartalmát pedig népszerűsíteni kell belföldön és külföldön egyaránt;

83.  úgy véli, hogy az Unió kulturális sokféleségének részeként a kreatív személyeknek, termékeknek és szolgáltatásoknak kell az erős, egységes piac és a fejlett régiók, valamint a helyi gazdaságok alapját képezniük, amely utóbbiakban hozzájárulhatnak új gazdasági tevékenységek és új munkahelyek teremtéséhez; felszólít a kulturális és kreatív iparágak jobb kihasználására annak érdekében, hogy Európa új beruházásokat és sokféle tehetséget vonzzon magához; hangsúlyozza, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalkozók nem jutnak könnyen finanszírozáshoz; felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el megfelelő szociális és költségvetési intézkedéseket a kreatív gazdaság támogatására, és támogassák az európai piachoz igazított olyan üzleti modelleket, amelyek lehetővé tennék a művészek, illetve a kulturális és kreatív iparágakban dolgozó személyek mobilitását, és segítenék őket a különböző adózási, illetve szociális rendszerekkel kapcsolatos akadályok, valamint a nyelvi nehézségek leküzdésében, továbbá hogy mozdítsák elő az országok és kultúrák közötti megértést;

o
o   o

84.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 201., 2006.7.25., 15. o.
(2) HL C 311., 2007.12.21., 7. o.
(3) HL C 287., 2007.11.29., 1. o.
(4) HL L 372., 2006.12.27., 1. o.
(5) HL L 327., 2006.11.24., 12. o.
(6) HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o.
(7) HL C 125. E, 2008.5.22., 223. o.
(8) HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o.
(9) 8749/1/09 REV 1. sz. és 8749/1/09 REV 1 COR 1. sz. dokumentumok
(10) HL C 377. E, 2012.12.7., 135. o.
(11) HL C 377. E, 2012.12.7., 142. o.
(12) 17566/12. sz. dokumentum.
(13) CdR 2391/2012
(14) SWD(2012)0286.
(15) COM(2012)0537.
(16) HL L 95., 2010.4.15., 1. o. A javított változat az alábbi számban jelent meg: HL L 263., 2010.10.6., 15. o.
(17) HL C 43., 2002.2.16., 6. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat