Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkére,

–  tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az energiahatékonyságról, valamint a 2009/125/EK és 2010/30/EU irányelvek módosításáról és a 2004/8/EK és 2006/32/EK irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti irányelvre(2), illetve ezeknek a hő- és energiatermelésre vonatkozó hatásaira,

–  tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3), az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4), valamint ezek végrehajtási rendeleteire,

–  tekintettel „A belső energiapiac működőképessé tételéről” című bizottsági közleményre és az azt kísérő munkadokumentumokra (COM(2012)0663), SWD(2012)0367, SWD(2012)0368,

–  tekintettel a „Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője” című bizottsági közleményre (COM(2012)0271),

–  tekintettel az energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló, 2010. december 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Bizottságnak benyújtott, a mikrotermelésre vonatkozó írásbeli kérdésre (E-010355/2011),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, a polgári partnerség keretében finanszírozott naperőmű-projektekre vonatkozó írásbeli kérdésre (E-011185/2012),

–  tekintettel a Bizottságnak benyújtott, a mikrotermelésre vonatkozó szóbeli kérdésre (O-000074/2013 – B7-0217/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a kellő mennyiségű energiához való hozzáférés alapvető joga valamennyi embernek, és mivel az energiaárak jelentős mértékben nőttek az elmúlt évek során;

B.  mivel az Európai Unió energiaellátása szempontjából egyre inkább rászorul harmadik országokból származó behozatalra, és ezért változásra van szükség az éghajlati, energia- és növekedési célok biztosítása érdekében;

C.  mivel a fosszilis tüzelőanyag mint energiaforrás emelte a légkör szén-dioxid-szintjét és ezáltal hozzájárult a globális éghajlatváltozáshoz; mivel az Európai Unió a megújuló energiatermelésre vonatkozó célokat tűzött ki 2020-ra, és jelenleg az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra vonatkozó keretrendszerén dolgozik; mivel jelenleg is léteznek a kis léptékű energiatermelésre (mikrotermelés) vonatkozó rendelkezések, jóllehet ezek több jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben – például a megújuló energiáról szóló irányelvben és az energiahatékonysági irányelvben – elszórtan találhatók;

D.  mivel az Európai Unió vezetőinek kezdeményezőknek kell lenniük a fenntartható energiaellátásra való átállásban, figyelembe véve, hogy jövedelemtől és vagyoni helyzettől függetlenül valamennyi európai uniós polgár részvételére szükség van; mivel a kis léptékű energiatermelés elősegítheti a közösségi kohézió növelését, az energiaszegénység leküzdését, új munkahelyek teremtését és a gazdasági növekedést, és a jelenlegi gazdasági válság újszerű megoldását eredményezheti;

E.  mivel a kis léptékű energiatermelés lehetőséget kínál a háztartások, kis- és középvállalkozások, illetve a városi és vidéki területeken élő közösségek számára egyaránt, hogy együttműködhessenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben azáltal, hogy maguk is energiatermelőkké válnak; mivel a fogyasztóknak meg kell ismerniük az energiatermelés és -fogyasztás hatékony módjait; mivel a fogyasztók képessé tétele arra, hogy energiát és hőt termeljenek saját maguk számára, fenntarthatóbb és felelősségteljesebb társadalom kialakulását eredményezheti; mivel a belső energiapiacról szóló bizottsági közlemény foglalkozik a termeléshez hozzájáruló fogyasztók kérdésével; mivel a fogyasztóknak számos lehetőségük van aktívan részt venni a hatékony energiatermelésben – és fogyasztásban, azonban e területen még mindig sok problémát kell leküzdeni;

F.  mivel a kis léptékű energiatermelés globális szinten is szerepet játszhat;

G.  mivel a kis léptékű energia- és hőtermelést elősegítő ösztönzők nagyon eltérőek a különböző tagállamokban; mivel az uniós politikákat jobban kell végrehajtani a kis léptékű energiatermelésben rejlő lehetőség Európa-szerte történő kiaknázása érdekében;

Meghatározás

1.  Ezen állásfoglalás alkalmazásában a mikrotermelés: 1) fűtés/hűtés és villamos energia kis léptékű termelése, amely az egyén és a kkv-k szintjén biztosít energiát saját szükségleteik kielégítésére; valamint 2) a csoportos vagy szövetkezeti, közösségi szintű kisléptékű termelés különböző formái, amelyek célja a helyi szükségletek kielégítése; megjegyzi, hogy a kis léptékű energiatermelés számos technológiatípust foglal magában (vízenergia, geotermikus energia, napenergia, tengeri energia, szélenergia, hőszivattyú, biomassza), külön hangsúllyal a megújuló és fenntartható energiára;

Bevezetés

2.  megerősíti, hogy a mikrotermelésnek fontos szerepet kell betöltenie a jövőbeni energiatermelésben, amennyiben az Európai Unió hosszú távon teljesíteni kívánja a megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit; emlékeztet arra, hogy a mikrotermelés hozzájárul a megújuló energiaforrások általános arányának növeléséhez az uniós energiaszerkezetben, és lehetővé teszi a termelés helyéhez közeli, hatékony energiafogyasztást, elkerülve az átvitellel járó veszteségeket;

3.  emlékeztet arra, hogy a mikrotermelés sikeres elterjesztése számos különböző tényezőn múlik, többek között: egy jól működő európai belső energiapiacon; az energiatermelő mikroegységek műszaki fejlesztésén; az intelligens energiainfrastruktúra kiépítésén, különösen elosztói szinten; a mikrotermelést európai, nemzeti és helyi szinten ösztönző, hatékony rövid, közép- és hosszú távú politikákon és támogatórendszereken;

4.  felismeri a kutatás és a technológia szerepét a mikrotermelés hatékonyságának javításában és költségeinek csökkentésében;

5.  rámutat arra, hogy bizonyos akadályok korlátozzák a mikrotermelési technológiák nagyobb léptékű elterjedését, mint például: a magas kezdeti beruházások problémája; a villamosenergia-hálózathoz való csatlakozáshoz és hozzáféréshez társuló nagyfokú adminisztratív bonyodalmak; valamint a különböző mikrotermelési technológiák élettartama során elérhető energia- és költségmegtakarítások ismeretének hiánya;

6.  rámutat arra, hogy az energiaszegénység egyre növekvő probléma; hangsúlyozza, hogy a mikrotermelés egyéni és közösségi szinten történő elősegítése képessé teheti a fogyasztókat arra, hogy az energiahálózat aktív szereplőivé váljanak, és ezzel egyidejűleg jobban irányítsák energiafelhasználásukat, csökkentve ezáltal a beszerzendő energiamennyiséget, így megelőzve az energiaszegénységet; hangsúlyozza, hogy a mikrotermelés lehetőséget nyújt a társadalom fenntarthatóbb, együttműködőbb és méltányosabb átalakítására; kéri, hogy szenteljenek külön figyelmet az olyan fogyasztókra, akik gyakran visszariadnak a hatékonyabb megoldásoktól és attól, hogy maguk állítsanak elő energiát saját szükségleteikre;

7.  hangsúlyozza, hogy a mikrotermelési technológiák – például a mikro léptékű kapcsolt hő- és energiatermelés és a kisléptékű megújuló energiák – lehetővé teszik a nulla energiafelhasználású vagy pozitív energiamérlegű épületeket, amelyek a helyszínen termelt többletenergiát a hálózatba táplálják;

8.  megjegyzi, hogy a megújuló energia állami támogatásának, a polgárok tájékozottságának, illetve a kis léptékű energiatermelésben való részvételüknek a növelése, valamint a megújuló energiához való hozzáférés és a beruházások serkentése érdekében fontos mind a vidéki, mind a városi területeken megvalósuló helyi megújulóenergia-szövetkezetek ösztönzése; megállapítja a helyi és regionális energiabeszerzési közösségek támogatásának fontosságát, amelyek lehetővé tennék a polgárok biztonságos és hatékony villamosenergia-piaci részvételét, tisztességes árakat garantálva a termeléshez hozzájáruló fogyasztók számára az energiarendszernek nyújtott szolgáltatások ellenében; megállapítja, hogy a helyi hatóságokra fontos szerep hárul a mikrotermelés polgárok, kkv-k és érdekeltek körében történő népszerűsítésében és ösztönzésében;

9.  álláspontja szerint az európai polgárok körében nem kellően ismertek a mikrotermelés előnyei, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a mikrotermelési megoldások és e terület bevált gyakorlatainak ismertté tétele érdekében;

10.  megjegyzi, hogy kevés információ áll rendelkezésre az uniós mikrotermelés kapacitására és jövőbeni lehetőségeire vonatkozóan; meggyőződése, hogy több ismeret birtokában lehetővé válna, hogy a mikrotermelés kulcsfontosságú szerepet kapjon az éghajlat-, energia- és iparpolitikában;

11.  megállapítja, hogy a villamos energia mikrotermelésének előmozdítása érdekében szükség van intelligens fogyasztásmérőkre – amelyek ki tudják számítani az előállító saját céljaira felhasznált villamos energiát és a hálózatra táplálandó részt –, és olyan hőenergia-mérőkre, amelyek nyomon követik a fűtési hálózatba kapcsolt ingatlanba belépő és onnan kilépő hőt, hogy az előállított hőenergiát jóvá lehessen írni;

12.  megállapítja, hogy rendszerint életképes még a mikrotermelés esetében is az előállított kapcsolt hő- és villamos energia üzemekbe való betáplálása, mert ez gyakran lényegesen javítja az energiahatékonyságot;

13.  megjegyzi, hogy a mikrotermelés széles körben való elterjesztése fontos lépést jelent a történelmi központosított energiarendszerekről a decentralizáltabb és rugalmasabb energiarendszerekre való átállás során, amelyre szükség van az EU energetikai és éghajlati célkitűzéseinek eléréséhez; hangsúlyozza, hogy fontos a mikrotermelés előmozdítása, ugyanakkor az elosztóhálózatok üzemeltetőit érintő kérdések – például a költségmegosztás és az intelligens technológiákba történő beruházás – méltányos kezelése is; hangsúlyozza, hogy a mikrotermelők által nyújtott kiegészítő szolgáltatások pozitív hatását és a biztonságos rendszerüzemeltetéshez való hozzájárulását megfelelően meg kell határozni és méltányosan kell kezelni; hangsúlyozza ezért, hogy most kell meghozni a megfelelő döntéseket és meghatározni a helyes célkitűzéseket, és nem szabad tovább halogatni a megfelelő beruházásokat és egy ambiciózus szabályozás létrehozását;

14.  rámutat arra, hogy a mikrotermelési kapacitás növelése az Unióban ugyancsak költséges lehet, és az energiát termelő egyes fogyasztók mikrotermelésbe való fokozott beruházásai az energiarendszer különböző szintjein további beruházásokat tesznek majd szükségessé, például a mikrotermelés felhasználását megkönnyítő elosztó- és átviteli rendszerek terén; hangsúlyozza, hogy ez nem áshatja alá a teljes ellátásbiztonságot, és nem növelheti mesterségesen az energiaárakat; egyetért az Európai Tanáccsal abban, hogy az EU energiapolitikájának megfizethető és versenyképes árak és költségek mellett biztosítania kell a háztartások és a vállalkozások számára az ellátásbiztonságot;

Szabályozási keret

15.  felhívja a Bizottságot arra, hogy a szabályozók és rendszerüzemeltetők számára dolgozzon ki arra vonatkozó javaslatokat, hogyan csökkenthetők és egyszerűsíthetők az energiatermelő mikroegységek üzemeltetésével és hálózathoz kapcsolásával járó adminisztratív eljárások, külön hangsúlyt helyezve az egyablakos eljárások kialakítására; hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a meglévő iránymutatások – például a kapcsolt energiatermelő mikroegységekre vonatkozó, az energiahatékonysági irányelvben szereplő rendelkezések – ambiciózus végrehajtását;

16.  megállapítja, hogy a mikrotermelők által előállított energia azonnali, helyben történő felhasználása elősegíti a rendszerben az energiaáramlás és az azzal járó veszteség megelőzését, valamint erősíti a termeléshez hozzájáruló fogyasztók tulajdonosi szemléletét; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fogyasztás általános csökkentése mellett alakítsanak ki speciális mechanizmusokat az önellátás ösztönzésére;

17.  felhívja a Bizottságot és a nemzeti szabályozókat, hogy dolgozzanak ki az elosztóhálózatokban részt vevő összes szereplő szerepkörét és felelősségeit meghatározó szabályozási keretrendszereket, külön hangsúlyt helyezve az energiabeszerzési közösségek elterjedését lehetővé tevő feltételekre, tekintettel arra, hogy ezek a mikrotermelésnek a rendszerben való aktív részvétele szempontjából a jövőben központi szerepet töltenek majd be;

18.  megjegyzi, hogy egy decentralizáltabb energiahálózatban egyre fontosabb szerepe van az elosztórendszerek üzemeltetőinek az ellátásbiztonság és a stabil és megbízható hálózatüzemeltetés, valamint a fogyasztók adatvédelmének biztosításában; felhívja a Bizottságot és a nemzeti szabályozókat arra, hogy ismerjék el ezt a szerepet és ösztönözzék az elosztórendszer üzemeltetőit az elosztórendszerekbe történő beruházásokra az energiarendszerek általános hatékonyságának javítása érdekében; ezen túlmenően kéri, hogy az ellátás kiegyensúlyozása és az egyéb kiegészítő szolgáltatások szervezése érdekében egyértelműbben határozzák meg az elosztóhálózatok üzemeltetőinek szerepét;

19.  úgy véli, hogy a kis léptékű energiatermelésre vonatkozó uniós szintű hatékony, összehangolt intézkedés elengedhetetlen része az európai belső energiapiac megteremtésének;

20.  megjegyzi, hogy a különböző tagállamok különböző célokat tűztek ki és eltérő struktúrákat alkalmaznak a mikrotermelést érintő pénzügyi és jogi előírásokra vonatkozóan, és ez akadályozhatja a mikrotermelés széles körű elterjedését; kéri a Bizottságot, hogy az „Intelligens energia – Európa” program keretében határozzon meg költségvetési tételeket és működjön együtt a tagállamokkal az egyéni és szövetkezeti mikrotermelési projektek finanszírozáshoz való hozzáférését gátló, a nemzeti jogban fennálló akadályok megszüntetése és új, célzott pénzügyi eszközök (például mikrohitelek) létrehozása érdekében, valamint terjessze az e tevékenységekre vonatkozó bevált gyakorlatokat;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy a nemzeti ösztönző és támogató rendszerek kialakításakor és felülvizsgálatakor vegyék figyelembe a mikrotermelés sajátosságait, biztosítva ezzel, hogy e rendszerek illeszkedjenek a kis léptékű energiatermeléshez;

Infrastruktúra, termékek és előírások

22.  követeli, hogy haladéktalanul és teljes körűen hajtsák végre a harmadik energiacsomagot, különösen a mérésre vonatkozó uniós jogszabályokat a hálózathoz kapcsolódó termelő-fogyasztó tevékenységek elősegítése és az elosztórendszerek hatékony működtetése érdekében; kéri, hogy tegyék lehetővé a termelő és fogyasztó közötti energiaátruházást kis léptékben is, például lakókörnyezetben vagy szövetkezetben; kéri a tagállamokat, hogy ahol a költség-haszon elemzés kimutatása szerint az a fogyasztó érdeke, gyorsítsa fel a fogyasztásmérők kiépítését, elősegítve, hogy a háztartások pontos adatokat kaphassanak, valamint megkapják a területükön előállított energia teljes értékét;

23.  javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg a mikrotermelési rendszerek városrendezési projektekbe való bevezetésének lehetőségét; úgy véli, hogy ez fokozott hatékonysághoz és költségcsökkenéshez vezethet a megújuló energiák kis léptékű átvitelének és elosztásának fejlesztése tekintetében;

24.  megállapítja, hogy a szabványosítás kulcsfontosságú a mikrotermeléshez használt tömegcikk jellegű berendezések racionalizált és költséghatékony további elterjesztéséhez; felhívja az európai szabványügyi szerveket, hogy gyorsítsák fel szabványosítási tevékenységeiket;

25.  emlékeztet arra, hogy a mikrotermelők más módon kapcsolódnak az elosztóhálózatokhoz, mint a nagy volumenű energiatermelők, ezért eltérően kell kezelni őket a jövőbeni jogalkotás során;

26.  tudatában van annak, hogy a mikrotermelés széles körben való elterjedése az energiakereslet és -kínálat összehangolása tekintetében kihívások elé állítja az elosztóhálózatok üzemeltetőit, és innovatív beruházásokra lesz szükség egy korszerűsített elosztóhálózat kialakításához; megjegyzi, hogy ennek elérésében fontos szerepe van az innovatív technológiáknak; felhívja a tagállamokat arra, hogy segítsék elő a mikrotermelők hálózathoz való hozzáférését, ugyanakkor foglalkozzanak a kis léptékű energiatermeléshez kapcsolódó hálózati költségek és a hatékony hálózatműködtetés kérdésével; felhívja a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy ösztönözzék az innovációt és a helyi elosztóhálózatokba történő beruházásokat;

27.  megjegyzi, hogy a tulajdonosi projektek bizonyítottan elfogadottabbak és ezért ösztönözni kell őket; emlékeztet arra, hogy az energiabeszerzési közösségek fontos szerepet játszhatnak az ilyen projektek elősegítésében, azonban szerepük ez idáig tisztázatlan az uniós jogalkotásban; kéri ezért a keresletoldali szabályozásra vonatkozó, az energiahatékonysági irányelvben foglalt rendelkezések gyors és ambiciózus végrehajtását;

28.  ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a közösségi finanszírozási (crowdfunding) modellek – azaz hosszú távú beruházási rendszerek – támogatásának lehetőségeit, amelyekben a beruházók és a vállalkozók egy fórumon keresztül közvetlenül érintkeznek egymással annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson és ösztönözze az embereket a mikrotermelő szövetkezetek kiépítésére;

29.  megállapítja, hogy egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül a projektek széles nyilvánosságot megszólító nyílt felhívások révén történő finanszírozásának (crowdfunding) a lehetősége; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a közös tulajdonú helyi projektek lehetőségét, és ezzel segítse elő a helyi támogatás mozgósítását;

30.  felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mennyiben teszik lehetővé az uniós szabályok – például a tájékoztatókról szóló irányelv (2003/71/EK), a MiFID-irányelv (2004/39/EK) és az elektronikuspénzről szóló irányelv (2009/110/EK) – bizonyos projekteknek a helyi struktúrák közös tulajdonán alapuló végrehajtását;

31.  megállapítja, hogy a mikrotermelésre vonatkozó bármilyen kezdeményezésnek összhangban kell lennie a hálózati előírásokkal; megjegyzi, hogy az elektromos áramra vonatkozó másodlagos jogszabályok – mint például a hálózati előírások – célkitűzéseit jobban és hatékonyabban lehet teljesíteni a mikrotermelési technológiák legtöbb típusának uniós szintű szabványosítása révén; felhív az elosztórendszereknek az elosztórendszer-üzemeltetők és az átvitelirendszer-üzemeltetők, illetve a hálózati hatóságok egyéb elemei (termelési, fogyasztási és tárolóegységek) közötti szoros együttműködésen alapuló aktív irányítására a helyi elosztóhálózatokat érintő innováció és beruházások ösztönzése érdekében;

32.  felhívja az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (ACER), a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatát (ENTSO-E), a Bizottságot és a nemzeti kormányokat, hogy a hálózati előírások jelenleg folyó szövegezése és az erről folyó tárgyalások során fordítsanak külön figyelmet a decentralizált megújuló energiaforrásokra;

33.  megállapítja, hogy a termelés, a tulajdon és a fogyasztás új formái – például a lízingtársaság – létfontosságú szerepet játszhatnak a mikrotermelés elterjedésében, mivel számos, e megközelítés által lehetővé tett elem kedvező a mikrotermelés területén, így például az alacsonyabb induló költségek és a költségek átláthatósága a rögzített árú termékek/szolgáltatások révén, valamint a termeléshez hozzájáruló alacsonyabb jövedelmű fogyasztók fontos finanszírozási problémájának megoldása, a telepítés kedvező minősége, a jobb karbantartás és az ebből eredő hosszabb életciklus a szállítói oldalon;

Egyedi fellépések

34.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó értékelést a mikrotermelés Európai Unión belüli potenciális kapacitására, valamint a mikrotermelés európai belső energiapiacon és -infrastruktúrán belüli széles körű elterjedésére vonatkozóan, valamint vizsgálja meg a bevált gyakorlatokat;

35.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a mikrotermelés a 2014–2020-as időszaktól kezdődően az európai alapok – többek között a strukturális alapok – keretében támogatható legyen;

36.  kéri, hogy a megfelelő műszaki megoldások és létesítmények fejlesztése érdekében fektessenek be kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokat a mikrotermelésbe;

37.  elismeri az EU vezető szerepének fontosságát az éghajlatváltozás és az energiapolitika területén, és megállapítja, hogy a mikrotermelésnek hozzá kell járulnia a hosszú távú célkitűzések eléréséhez; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a már meglévő politikai keretrendszerbe illesszen bele a kis léptékű elektromosáram- és hőtermelésre vonatkozó stratégiákat, ezáltal elismerve a mikrotermelés fontosságát és elősegítve annak elterjedését a tagállamokban;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeni európai energiaügyi jogszabályokban vegye figyelembe a mikrotermelés szerepét, különösen az Unió 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi csomagja tekintetében;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt gondosan vizsgálja meg az energiahálózat jelenlegi költségszerkezetét és adjon útmutatást az energiatermelő mikroegységek hálózathoz való hozzáférése engedélyezésének és működtetésének elősegítésére vonatkozóan;

o
o   o

40.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 140., 2009.6.5., 16. o. (2) HL L 315., 2012.11.14., 1. o. (3) HL L 285., 2009.10.31., 10. o. (4) HL L 153., 2010.6.18., 1. o. (5) HL C 169. E, 2012.6.15., 66. o.