Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Az európai digitális menetrend – európai növekedés digitális alapokon” című, 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0784),

–  tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend – ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett kérdésekre (O–000085 – B7–0219/2013 és O–000086 – B7–0220/2013),

–  tekintettel az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel az európai összekapcsolódási eszközről szóló folyamatban lévő tárgyalásokra és különösen a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatra (COM(2013)0329),

–  tekintettel az „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című 2010. május 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában”című 2012. szeptember 27-i bizottsági közleményre (COM(2012)0529),

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) irányuló 2012. január 25-i javaslatra (COM(2012)0011),

–  tekintettel az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2011. október 19-i javaslatra (COM(2011)0665),

–  tekintettel „Az európai digitális menetrend” című, 2010. május 19-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Tanács az európai digitális menetrendre vonatkozó következtetések elfogadását tervezi a 2013. október 24–25-i ülésén;

B.  mivel a 2010-ben elfogadott európai digitális stratégia legfőbb célja, hogy csökkentse a tagállamok között fennálló egyenlőtlenségeket, különösen a vezetékes és mobil gyors és szupergyors szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés vonatkozásában;

C.  mivel az információs és kommunikációs technológiák a digitális társadalom alapelemei, és ma az uniós éves termelékenységnövekedés körülbelül 20%-át, az Unió GDP-jének 4,5%-át, valamint a kutatásba és fejlesztésbe történő uniós magánbefektetések 25%-át teszik ki, és ezáltal bennük rejlik annak lehetősége, hogy igen jelentősen hozzájáruljanak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz;

D.  mivel az uniós digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásának jelentős sokszorozó hatása lenne a gazdaságra, hiszen nagyobb növekedést és több munkahelyet eredményezne; mivel e potenciál kiaknázása az egyik legfontosabb a növekedésre és a versenyképességre irányuló reformok közül, és segítené az Uniót abban, hogy a jelenlegi válságból kilábaljon;

E.  mivel becslések szerint 2020-ra 50 milliárd eszköz kapcsolódik az internethez és 2017 végéig várhatóan 15-szörösére nő a globális adatforgalom; mivel ha az Európai Unió nagyobb növekedésre, versenyképességre és teljesítőképességre törekszik, akkor a szélessávú adatátvitel exponenciális növekedése ambiciózus politikákat tesz szükségessé uniós és tagállami szinten, a vezetékes és a mobilhálózatok kapacitásának növelése tekintetében egyaránt;

F.  mivel a jelenlegi digitális menetrendben kitűzött célokat túlszárnyalták a többi kontinensen végbemenő felgyorsult fejlesztések, ezért e célok nem elég ambiciózusak annak biztosításához, hogy az Unió a távközlés terén globális vezető szerephez jusson 2020-ig;

G.  mivel a Parlament és a Tanács még mindig várja a Bizottság hálózatsemlegességre és egyetemes szolgáltatásra vonatkozó javaslatait;

1.  hangsúlyozza, hogy a digitális menetrend és az egységes digitális piac megvalósításának a növekedés serkentésére és a válságból való kilábalásra irányuló uniós erőfeszítések középpontjában kell állniuk; úgy véli, hogy az egységes digitális piac előtt álló akadályok leküzdéséhez mind uniós, mind nemzeti szinten politikai vezetésre van szükség az Unión belüli munkahelyteremtés és növekedés elősegítése érdekében; emlékeztet arra, hogy a digitális gazdaság a többi ágazatnál hétszer gyorsabban nő, és megjegyzi, hogy az egységes digitális piac megvalósítása évi 110 milliárd eurós nagyságrendű növekedést biztosíthat;

2.  rámutat arra, hogy a GDP-növekedés tekintetében az Unió több, egyidejűleg jelentkező nyomással szembesül akkor, amikor az adósság és a hiány magas szintje miatt korlátozott a növekedés közforrásokból történő ösztönzésére alkalmas mozgástér, valamint felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy valamennyi lehetséges növekedési ösztönzőt bocsássanak rendelkezésre; megjegyzi, hogy az ikt-k alapvető átalakító technológiát képviselnek minden gazdasági ágazat esetében, különös tekintettel az egészségügyi ellátás, energia, közszolgáltatások és oktatás területére;

Barangolásidíj-mentes Európa 2015-re

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a távközlési piac mesterséges határok révén még mindig széttagolt a nemzeti piacok között és nem tekinthető a versenyt ösztönző egységes gazdasági piacnak;

4.  hangsúlyozza, hogy iparági elemzők jelzései szerint a barangolásból származó árbevételek sok esetben az uniós szolgáltatók összbevételének 10%-át teszik ki, és megjegyzi, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének legutóbbi elemzései szerint a vállalatok és a fogyasztók átlag kétszer magasabb árat fizetnek a barangolásos hívásokért, mint az üzemeltetők a nagykereskedelmi piacon;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a barangolás kiegyensúlyozatlan haszonkulcsa növeli az Unión belüli mobilitás költségeit; rámutat arra, hogy ez akadályozza a növekedést és a fellendülést, mivel a mobilitás az Unió növekedésének egyik legfontosabb tényezője;

6.  hangsúlyozza, hogy a barangolási díjak megszüntetése döntő fontosságú az innováció ösztönzése szempontjából, hiszen bővíti az innovatív termékek és szolgáltatások hazai piacát;

7.  úgy véli, hogy az egységes távközlési piac – többek között a belföldi és barangolási díjak közötti árkülönbségek miatt – jelenleg nem létezik; ezért úgy véli, hogy strukturális intézkedésekkel hozzá kellene járulni olyan valódi belső digitális piac megteremtéséhez, ahol a versenyt ösztönzik és ahol nincsen különbség a nemzeti és barangolási tarifák között, ekként pedig megteremtődne a páneurópai mobil távközlési piac;

8.  emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az európai digitális menetrend értelmében a barangolási és a nemzeti tarifák közötti különbségnek 2015-ig nullához kellene közelítenie, valamint hogy az 531/2012/EU rendelet célja a mobilhírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása, és az, hogy végül teljesen megszűnjön a nemzeti és barangolási tarifák közötti különbségtétel;

9.  úgy véli tehát, hogy a digitális egységes piac kiteljesítésére irányuló intézkedéseknek 2015-ig át kellene hidalniuk a barangolási és nemzeti tarifák közötti szakadékot, ami – a hívások, a szöveges üzenetek és az adatátvitel vonatkozásában – barangolásdíj-mentes Uniót eredményez;

10.  emlékeztet arra, hogy a távközlési szolgáltatók új ajánlatainak felhasználóbarátoknak és átláthatóaknak kell lenniük, megakadályozva ezáltal a távközlési piac új rejtett akadályainak kialakulását;

11.  emlékeztet, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az 531/2012/EU rendelet működését és értékelnie kell a barangolási piac versenyképességét, azt, hogy mennyire voltak előnyösek az ügyfelek számára a barangolási szolgáltatások tényleges árcsökkentései, valamint a barangolási és nemzeti tarifák közötti különbséget, ideértve olyan ajánlatok rendelkezésre állását, amelyek egységes tarifát kínálnak a nemzeti és a barangolási szolgáltatásokra;

12.  megjegyzi, hogy csupán a barangolási díjak eltörlésével nem lehet ténylegesen egységes digitális piacot létrehozni; hangsúlyozza, hogy ezt az intézkedést egy átfogó európai digitális stratégia részének kell tekinteni, amely stratégia elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre és a hozzáférhetőségre irányul az ágazaton belüli munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek létrehozásának ösztönzése érdekében;

13.  üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint jogalkotási csomagra irányuló javaslatot tesz annak érdekében, hogy megszüntesse az Európai Unió egységes digitális piaca működésének még meglévő akadályait; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak érdekében, hogy felmérje a távközlési ágazatnak az uniós egységes digitális piac kialakításához köthető növekedési potenciálját;

Infrastruktúra és mobilitás

14.  hangsúlyozza a szélessávú hálózatok megvalósítására és az ezekhez való hozzáférésre, az e-kereskedelemre, a digitális társadalmi befogadásra, a határokon átnyúló közszolgáltatásokra, valamint a kutatásra és innovációra vonatkozó, az európai digitális menetrendben megfogalmazott célértékek szükségességét, amelyek továbbra is kiemelt célkitűzések maradnak annak érdekében, hogy az Unió teljes mértékben kiaknázhassa a digitális társadalom előnyeit;

15.  emlékeztet arra, hogy az egységes uniós digitális piac előtt álló akadályok eltávolításának igényével párhuzamosan az Európai Uniónak elsőrendű prioritása az optimális, nagyon gyors internetes szélessávú infrastruktúrába való beruházás a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek teljes kihasználása érdekében;

16.  hangsúlyozza, hogy ha az Unió a digitális forradalom hazája kíván lenni és vissza szeretné nyerni globális vezető szerepét, 2020-ra ambiciózus és előretekintő célkitűzésekre van szükség; úgy véli, hogy a digitális menetrend 2020-ra vonatkozó egyik felülvizsgált előretekintő célkitűzése az kellene, hogy legyen, hogy valamennyi uniós háztartás másodpercenként 100 megabites (Mbps) sávszélességű hozzáféréssel rendelkezzen, a háztartások 50%-a pedig másodpercenként 1 gigabites sávszélességű vagy afölötti hozzáféréssel; megjegyzi, hogy a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló jelentésében az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság már jelezte, hogy támogatja ezeket az ambiciózus célkitűzéseket;

17.  mélységesen sajnálja, hogy sok tagállam nem tartotta be a rádióspektrum-politikai program által meghatározott, a 800 MHz frekvenciasávba tartozó „digitális hozadék” szélessávú mobil szolgáltatásoknak történő kiosztására vonatkozó 2013. január 1-jei határidőt; hangsúlyozza, hogy ez a késedelem akadályozza a 4G hálózatok kiépítését az Unióban, ezért felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a 800 MHz frekvenciasáv a szélessávú mobil szolgáltatások rendelkezésére álljon, és felhívja a Bizottságot, hogy használja fel teljes hatáskörét a gyors végrehajtás biztosítása érdekében;

18.  megállapítja, hogy a digitális menetrendben előírt, a szélessávra vonatkozó rendelkezésekről szóló célkitűzések valószínűleg nem fognak megvalósulni; ezért meg van győződve arról, hogy a jövőbeli hálózatokba történő nagyobb beruházások nélkül még inkább csökkenni fog az Unió globális versenyképessége; úgy véli, hogy a Bizottságnak az egységes piaci intézkedéscsomag keretében szintén teljesen felül kellene vizsgálnia a távközlési piac jogi keretét annak érdekében, hogy előmozdítsa a vezetékes- és a mobilhálózatokra irányuló beruházásokat;

19.  úgy véli, hogy a versenynek az új digitális infrastruktúrára irányuló beruházások ösztönzésében – és ezáltal a gazdasági növekedés előmozdításában – betöltött szerepét nem szabad gyengíteni; alapvető fontosságúnak ítéli, hogy a Bizottság biztosítson egy szabályozási keretrendszert, amely valamennyi piaci szereplő számára lehetővé tenné, hogy innovatív digitális infrastruktúrába fektessenek be; úgy véli, hogy e célból az új generációs hozzáférési hálózatok hatékony hozzáférési árait meghatározó új szabályoknak tükrözniük kell az alapjukat képező verseny folyamatát az egyes tagállamokban, tiszteletben tartva a nemzeti szabályozó hatóságok előjogait; véleménye szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak e célból a közös célkitűzések, például a digitális menetrend megvalósítására kell törekedniük, saját nemzeti piacaikra vonatkozó pontosabb ismereteikre és sajátos szakértelmükre alapozva;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretszabályozásának alapvető felülvizsgálatára irányuló javaslatot;

21.  kiemeli az európai digitális menetrendben bejelentett főbb intézkedések végrehajtásának fontosságát, különös tekintettel az ellenálló képességgel rendelkező, megbízható infrastruktúrákra és szolgáltatásokra, valamint az adatvédelmi rendszerre;

22.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az egységes uniós digitális piac tervezhetősége, mobilitása és rugalmassága érdekében értékelje és vizsgálja felül az információs társadalomról szóló irányelvet (2001/29/EK(4)), ahogyan azt az Európai Parlament az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalásában(5) szorgalmazta;

Információs és kommunikációs technológiák a fiatalok foglalkoztatásáért

23.  hangsúlyozza, hogy a teljes mértékben működőképes egységes digitális piac megvalósításához összehangolt erőfeszítés szükséges annak biztosítása érdekében, hogy tartózkodási helyétől függetlenül minden állampolgár hozzáférjen az internethez és a használatához szükséges készségekhez;

24.  üdvözli a 2013 márciusában létrehozott, a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót, amely valamennyi érintett számára nyitott; felhívja a Bizottságot, hogy e nagykoalíciót sürgősen tegye működőképessé, valamint hogy ismételje meg ezt a kezdeményezést tagállami szinten is, és az uniós alapokhoz biztosítson preferenciális hozzáférést a résztvevők számára, ezáltal támogatva fellépésüket;

25.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség – beleértve a fiatalkori és a tartós munkanélküliséget – elfogadhatatlanul magas szintet ért el az Európai Unióban és valószínűleg magas marad a közeljövőben is, és hogy valamennyi politikai szinten határozott és gyors fellépésre van szükség;

26.  megjegyzi, hogy az ikt-ágazatban foglalkoztatottak száma jelenleg az Unióban több mint 4 millió és bár ez a szám évente 3%-kal nő, a Bizottság szerint a válság ellenére 2015-re 700 000 és 1 millió közötti magas minőségű ikt-munkahely lesz betöltetlen; hangsúlyozza, hogy következésképpen az e-készségek és a digitális oktatás rendkívüli jelentőségűek lehetnek a növekvő munkanélküliség csökkentése tekintetében, különösen a fiatalok esetében;

27.  üdvözli az ifjúsági garanciarendszerek uniós szintű elfogadását, amelyek minden fiatal európai számára biztosítják, hogy az iskola elvégzését vagy munkanélkülivé válásukat követő négy hónapon belül jó minőségű állásajánlatot kapjanak, illetve további tanulási vagy képzési lehetőségben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlatban részesüljenek; ugyanakkor megjegyzi, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés céljára a következő többéves pénzügyi keretben előirányozott 6 milliárd euró nyilvánvalóan nem elegendő egy ekkora méretű probléma orvoslására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maximalizálják e fellépések hatékonyságát azáltal, hogy a digitális készségek elsajátítására helyezik a hangsúlyt; hangsúlyozza, hogy a digitális készségek minden szakmai képzés elengedhetetlen összetevői kellene, hogy legyenek annak biztosítása érdekében, hogy az új generációk és a jelenlegi munkavállalók egyaránt képesek elsajátítani a szükséges készségeket;

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó információs és kommunikációs technológiák

28.  emlékeztet arra, hogy az internet az egységes digitális piac egyik alapelve egyrészt mint a szolgáltatások elindítását vagy innovatív termékek piacra dobását az állampolgárok számára lehetővé tevő platform, amely ezáltal munkahelyeket teremt és elősegíti kkv-k létrejöttét, másrészt mint társadalmi kommunikációs platform;

29.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k jelentik az Unió gazdaságának motorját, valamint hogy több intézkedés szükséges az uniós kkv-k világszintű versenyképességének előmozdításához és az Unió versenyképességére nagy hatást gyakorló ígéretes új technológiai fejlesztések – például a felhő alapú számítástechnika – elterjesztése számára a lehető legmegfelelőbb környezet kialakításához;

30.  megjegyzi, hogy a szabályos foglalkoztatás melletti alternatív pályaválasztási lehetőségként egyre több európai, elsősorban fiatal lesz vállalkozó, amelynek ösztönzői az eddig soha nem látott lehetőségeket teremtő internet, a felhőalapú technika, a mobilplatformok, a közösségi oldalak és a hatalmas adatáramlás; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki fokozottabban vállalkozásbarát környezetet, amelyben könnyebb hozzájutni a finanszírozáshoz („a tévedés jogával”), a piacokhoz, a hálózatokhoz és a szakértelemhez, és amelyet támogatni kell közös kockázatmegosztási-mechanizmusok, kockázati tőke, kedvezményes adózás és kapcsolatépítő rendezvények révén;

A közszféra digitális átállása

31.  hangsúlyozza, hogy a közszféra digitális átállása a digitális menetrend egyik következő lépése kellene, hogy legyen, hiszen a közigazgatást terhelő költségek csökkentésén és a polgárok számára biztosított hatékonyabb szolgáltatásokon túlmenően a digitális serkentő hatás a gazdaság minden ágazata számára különösen hasznos lenne;

32.  sajnálatosnak tartja, hogy a felhőalapú számítástechnikára vonatkozó nemzeti stratégiák háttérbe szorítják az ambiciózus és hatékony európai stratégiát; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg javaslatait és határozza meg azokat a forrásokat, amelyek kielégítően hatékonyak Európa vezető szerepének biztosításához az egységesítés tekintetében;

33.  kiemeli, hogy a modern közigazgatás alapvető fontosságú a munkahelyek, a növekedés és a versenyképesség ösztönzésére irányuló politikák megtervezésének és megvalósításának megerősítése szempontjából; hangsúlyozza az ikt-kban rejlő lehetőségek kiaknázásának fontosságát egy jobban teljesítő, hatékonyabb közszféra kialakítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében; megjegyzi, hogy az ikt-k ösztönözhetik az adóbeszedési és az egészségügyi rendszerek reformját, csökkenthetik a beszállítóknak történő kifizetések késedelmeit és megerősíthetik az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságát; úgy véli, hogy mindenekelőtt az egészségügyi ellátás nyújtását kell forradalmasítani annak érdekében, hogy költséghatékonyabb és személyre szabott szolgáltatásokat biztosítsanak a betegeknek és a szakembereknek;

34.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az Európai Számítási Felhő Partnerség munkáját;

Az információs és kommunikációs technológiák finanszírozása: a többéves pénzügyi keret

35.  sajnálja, hogy a Bizottság által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében az ikt-beruházásokra a 2014–2020 közötti időszakra javasolt 9,2 milliárd eurót drasztikusan csökkentik; hangsúlyozza, hogy az új pénzügyi körülmények következtében a strukturális alapokból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, a szélessávú hálózatokba történő beruházások fontosabbak, mint korábban bármikor, és ezeket a 2007–2013 közötti programozási időszakra növelni kell;

36.  hangsúlyozza, hogy szükség van az uniós alapoknak az ikt-beruházásokra irányuló célzottabb felhasználására, és hogy a következő többéves pénzügyi keretben az ikt-kra fordított forrásoknak összhangban kell lenniük az ágazat súlyával és gazdasági hatásával; felszólít, hogy az átfogó többéves pénzügyi keretben az ikt-val kapcsolatos költségek részesedését kiemeltebben kell kezelni a 2007–2013 közötti időszakhoz képest;

o
o   o

37.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 172., 2012.6.30., 10.o. (2) HL L 81., 2012.3.21., 7.o. (3) HL C 81. E, 2011.3.15, 45.o. (4) HL L 167., 2001.6.22., 10.o. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0470.