Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel Catherine Ashtonnak, az Unió főképviselőjének az észak-kivui helyzetről szóló 2013. augusztus 30-i, valamint a kelet-kongói helyzetről szóló 2012. június 7-i és 2012. július 10-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek az „Instabilitás és bizonytalanság az Afrikai Nagy-tavak régiójában, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében” című, a 2012. november 27 és 29 között a suriname-i Paramaribóban tartott ülésén elfogadott állásfoglalására,

–  tekintettel a Nagy-tavak régiójáról szóló 2013. július 22-i, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kialakult helyzetről szóló 2012. december 10-i, 2012. november 19-i és 2012. június 25-i tanácsi következtetésre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről szóló 2053. (2012), a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő ENSZ-misszió (MONUSCO, korábban MONUC) megbízatását meghatározó 1925. (2010) és a MONUSCO megbízatását megújító 2098. (2013) számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek Szervezete kongói demokratikus köztársasági stabilizáló missziójáról szóló 2013. június 28-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének a Nagy-tavak régiójában uralkodó helyzetről szóló 2013. július 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Afrikai Unió (AU) Béke és Biztonsági Tanácsának a Nagy-tavak régiójában, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén kialakult helyzetről szóló 393., 2013. augusztus 28.-i ülésén elfogadott határozatára,

–  tekintettel a Nagy-tavak régiójával foglalkozó nemzetközi konferencia (ICGLR) tagállamai állam-, illetve kormányfőinek a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult biztonsági helyzetről szóló 2013. augusztus 6-i és 2012. november 24-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének (OIF) a frankofón országok 2012. október 13–14-én tartott XIV. csúcstalálkozóján hozott, a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről szóló állásfoglalására,

–  tekintettel a 2000 júniusában aláírt cotonoui partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. (2000), 1820. (2008), 1888. (2009) és 1960. (2010) számú határozataira,

–  tekintettel az 1949. évi Genfi Egyezmény 3. cikkére és annak II. jegyzőkönyvére, amely tiltja a törvénytelen kivégzést, a nemi erőszakot, az erőszakos besorozást és az egyéb erőszakcselekményeket,

–  tekintettel az 1989. november 20-i nemzetközi gyermekjogi egyezményre, amely különösen megtiltja a gyermekek fegyveres konfliktusokba való bevonását,

–  tekintettel a gyermekek fegyveres konfliktusokba történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyvre, amelyet ratifikáltak a Nagy-tavak régiójának országai is,

–  tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az 1966. évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Chartájára, amelyet a KDK 1982-ben ratifikált,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel tavaly június óta a KDK keleti részén az erőszak egyre jobban elharapózik, és ennek nyomán újjáéledt az ellenségeskedés az M23-as lázadók és a kormányzati csapatok között, ami több ezer ember halálát okozta és számtalan ember megsebesüléséhez, többek között civilek és ENSZ-békefenntartók ellen indított támadásokhoz vezetett; mivel a humanitárius helyzet továbbra is válságos;

B.  mivel a kiújult fegyveres konfliktus következtében a Kivu régió atrocitások és erőszak – többek között fosztogatás, szexuális és nemi alapú erőszak, emberrablások, gyermekek fegyveres csoportok általi erőszakos besorozásának, valamint emberi jogi visszaélések – helyszíne lett, ami továbbra is olyan veszedelem, amely aláássa az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a térségbeli szerveknek a konfliktus megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit;

C.  mivel 2013. augusztus 28-án egy ENSZ-békefenntartó meghalt, tíz másik pedig megsebesült az Észak-Kivuban található kibati dombokon az M23-as lázadók csoportja ellen elkövetett támadás során, amikor a MONUSCO a Goma város civilek által lakott területeit védő kongói fegyveres erőket (FARDC) támogatta;

D.  mivel több mint 2,7 millióan – ebből csak 2012-ben több mint egy millióan – kényszerültek elhagyni az otthonukat s váltak belső menekültté, és több mint 440 000 kongói menekült el más afrikai országokba, míg mintegy 6,4 millió embernek lenne szüksége élelemre és sürgősségi segítségnyújtásra, akik jelenleg épphogy csak túlélni képesek azokat a bizonytalan körülményeket, amelyeket a Kelet-Kongóban rendszeresen zajló harcok és az emberek emberi jogainak és a nemzetközi humanitárius jognak a megsértése okoz;

E.  mivel az emberi jogok megsértéséért és a háborús bűnökért felelős személyek elleni eljárás KDK általi mellőzése a büntetlenség légkörének kialakulását segíti elő, és ösztönzi az újabb bűncselekmények elkövetését;

F.  mivel a lázadó csoportok és a kongói állam közötti tárgyalások 2013 májusa óta fel vannak függesztve; emlékeztetve arra, hogy az M23-as lázadók, akiket egy 2000-es békemegállapodást követően beolvasztottak a hadseregbe, 2012 áprilisában fellázadtak, valamint hogy az M23 egyike annak a tizenkét fegyveres csoportnak, amelyek ebben az erőforrásokban gazdag régióban harcolnak egymással;

G.  mivel 2013. szeptember 5-én megkezdődött az ICGRL 7. csúcstalálkozója, amely felszólított a béketárgyalások újrakezdésére és gyors lezárására;

H.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2013. március 28-i 2098. (2013) számú határozata 2014. március 31-ig meghosszabbította a MONUSCO megbízatását, és kivételes jelleggel különleges intervenciós alakulatot hozott létre a művelet már meglévő, 19 815 főt számláló hadtestén belül;

I.  mivel 2012-ben az ICGLR tagállamai közös ellenőrzési mechanizmust hoztak létre, amelynek célja a KDK keleti részén történő csapatmozgások figyelése és a tervezett semleges nemzetközi erők bevetése;

J.  mivel az ENSZ-szakértők egy csoportja bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Ruanda kapcsolatban áll a lázadókkal, és az Egyesült Államok felszólította Kigalit, hogy hagyjon fel a lázadók támogatásával; mivel Ruanda ismételten tagadta, hogy bármiféle kapcsolatban állna az M23-mal;

K.  mivel a szexuális erőszak alkalmazása és a nemi erőszak még gyakoribb, háborús fegyverként való alkalmazása súlyos, az áldozatok fizikai és pszichikai megnyomorítását jelentő következményekkel jár, és ezeket háborús bűnöknek kell tekinteni; mivel a nemzeti hatóságok és a nemzetközi közösség hatalmas beruházásokat hajtott végre az igazságügyi rendszer – különösen katonai oldali – megerősítése, illetve a szexuális erőszakkal kapcsolatos nyomozások és vádemelés megkezdésének bátorítása érdekében; mivel tartottak ugyan pereket, de az ítéleteket nem hajtották végre, és az elítéltek sok esetben elmenekülhetnek, az áldozatok kárpótlásáért pedig vajmi keveset tesznek;

L.  mivel szükséges foglalkozni a konfliktusok következményeivel, különösen a leszerelés, a helyi kormányzás felülvizsgálata, a korábbi harcokban részt vevők leszerelése és reintegrációja, a menekültek hazatelepítése, a saját országukban lakhelyükről elüldözött emberek visszatelepítése, valamint az életképes fejlesztési programok végrehajtása révén;

M.  mivel az Európai Unió hozzájárul az igazságszolgáltatási és a biztonsági ágazat (rendőrség és hadsereg) újjáépítéséhez, valamint pénzügyi és technikai segítségnyújtással, illetve az EUSEC RD és az EUPOL RD missziók keretén belül megvalósuló képzésekkel törekszik ezen ágazatok megfelelő működésének elérésére;

N.  mivel az, hogy az ország természeti erőforrásait illegálisan aknázzák ki, és azok közül néhány más országokba kerül, egyike azon tényezőknek, amelyek fenntartják és súlyosbítják a KDK-ban kialakult konfliktust, és továbbra is a régió egészében uralkodó bizonytalanság egyik forrása;

O.  mivel részben a növekvő munkanélküliség, a szociális válság, az élelmiszerválság, az elégtelen alapvető szolgáltatások, a lakosság elszegényedése és a KDK-ban tapasztalható környezetkárosodás is felelős az országban és a Nagy-tavak régiójában uralkodó instabilitásért;

P.  mivel az elmúlt hónapokban nem történt előrelépés az emberijogvédők védelméről szóló törvénytervezet tekintetében, a KDK-ban súlyosbodott az emberi jogi aktivisták és az újságírók elnyomása, akik önkényes letartóztatásoknak és a megfélemlítésnek vannak kitéve; mivel nem tettek lépéseket, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák;

Q.  mivel miután 2013. április 9-én újrakezdték a legfelsőbb katonai bíróság előtt folytatott, a Floribert Chebeya (a La Voix des Sans Voix (VSV) ügyvezető igazgatója és a Kínzás Elleni Világszervezet (OMCT) közgyűlésének tagja) és Fidèle Bazana (a VSV tagja) 2010. júniusi meggyilkolásáról folytatott fellebbviteli tárgyalást, Peter Ngomo Milambo, Emmanuel Ilunga Kabengele és Regine Sesepe védőügyvédeket megfenyegették;

R.  mivel 2013. augusztus 7-én a Katanga tartománybeli Pweto körzetében, Kawakolo falujában a tartomány északi részén fekvő egyes falvakat 2011 óta félelemben tartó lázadó csoportok tagjai brutálisan meggyilkolták Godfrey Mutombót, a Libertas nevű nem kormányzati szervezet tagját;

1.  mélységes aggodalmának ad hangot a KDK keleti részén kialakult erőszak elharapózása miatt, amelynek súlyos politikai, gazdasági, társadalmi, humanitárius és biztonsági következményei vannak a KDK-ban és a már amúgy is instabil és ingatag térség egészében;

2.  határozottan elítéli a KDK keleti részén a közelmúltban újból fellángoló erőszakot, különösen a fegyveres M23 csoport és más fegyveres csoportok, kiváltképp a Ruandai Demokratikus Felszabadító Erők (FDLR) által folytatott, válogatás nélküli aknavetőzéseket, amelyek a polgári lakosság körében emberéleteket oltottak ki, illetve sérüléseket és károkat okoztak; elítéli a lázadók MONUSCO elleni célzott támadásait, amelyben több ember – többek között egy tanzániai békefenntartó is – életét vesztette, valamint többen megsebesültek; valamennyi érintett felet nyomatékosan felszólít arra, hogy tegyék lehetővé a bejutást a szenvedő polgári lakosság segítségére siető humanitárius ügynökségek számára, és biztosítsanak részükre védelmet;

3.  követeli, hogy haladéktalanul vessenek véget mindennemű emberi jogi visszaélésnek, ideértve az aggasztóan elterjedt szexuális és nemi alapú erőszaknak (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2008. június 19-i 1820. (2008) számú határozata) és a gyermekek fegyveres erők általi sajnálatos besorozásának és felhasználásának; szolidaritását fejezi ki a háború által sújtott KDK népe iránt;

4.  nyomatékosan felszólítja az összes érintett hatóságot, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az emberi jogi visszaélések valamennyi múltbeli és jelenlegi esetét pártatlanul és alaposan kivizsgálják, és a Nemzetközi Büntetőbírósággal teljes körűen működjenek együtt; nyomatékosan kéri, hogy történjenek lépések annak érdekében, hogy az emberi jogi visszaélések, a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények, a nők elleni szexuális erőszak elkövetőit és a gyermekkatonák besorozásáért felelős személyeket feljelentsék, azonosítsák, büntetőeljárás alá vonják és a nemzeti és nemzetközi büntetőjoggal összhangban felelősségre megbüntessék;

5.  határozottan elítéli az M23 csoport és a KBK-ban működő bomlasztó erők részére nyújtott külső támogatás valamennyi formáját, és követeli e támogatás haladéktalan és végleges felszámolását;

6.  támogatja a MONUSCO intervenciós alakulatának megbízatását, amely támadást indít majd a fegyveres csoportok, többek között az M23 ellen, elismerését fejezi ki a MONUSCO által a megbízatásának teljesítése – különösen a polgári lakosság védelme – érdekében tett hathatós lépésekért, és bátorítja ezen erőfeszítések folytatását; sürgeti különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a Biztonsági Tanács 2098. (2013) számú határozatával összhangban tegyen meg minden szükséges lépést a KBK keleti részén élő polgári lakosság védelme érdekében;

7.  kéri, hogy a kiterjesztett közös ellenőrzési mechanizmus (EJVM) alaposan vizsgálja ki a DKD területéről indított és a szomszédos Ruandában becsapódó aknavető-lövedékek és bombák eredetét; kéri, hogy az EJVM jelentései legyenek átláthatóbbak és rendszeresebbek;

8.  hangsúlyozza, hogy a KDK szomszédos országai általi közvetlen beavatkozás a helyzetet csak ronthatja; felhívja a térség valamennyi érintett szereplőjét, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet, és tartózkodjon minden olyan cselekedettől és nyilatkozattól, amely a helyzet további romlását eredményezheti; felhívja a szomszédos országokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a KDK függetlenségét és területi integritását;

9.  üdvözli az ICGRL, az AU tagállamainak erőfeszítéseit és az ENSZ arra irányuló intézkedéseit és kezdeményezéseit, hogy a válságra tartós, strukturális és békés politikai megoldást keressenek; kéri a KDK és a térség békéje és biztonsága érdekében folytatandó együttműködésről szóló keretmegállapodás (PSC) rendelkezéseinek maradéktalan tiszteletben tartását;

10.  felhívja a Nagy-tavak régiójának országait, hogy – különösen a 2013 februárjában az addisz-abebai megállapodások keretében vállalt kötelezettségekre való tekintettel – közösen lépjenek fel a béke, a stabilitás és a biztonság elősegítése érdekében, a térség gazdasági fejlődésének fokozása céljából, különös figyelmet fordítva a megbékélésre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a büntetlenség elleni küzdelemre, a pártatlan igazságszolgáltatási rendszer kialakítására és a kormányzat nagyobb elszámoltathatóságára;

11.  üdvözli a 2013. szeptember 5-én, Kampalában, a Yoweri Museveni ugandai elnök, az ICGLR elnökének égisze alatt a térség békéjének megteremtéséről tartott tárgyalásokat, és kéri valamennyi érintett felet, hogy azokban vegyen részt, továbbá arra bátorítja a kongói hatóságokat, hogy támogassák az országban élő – különösen a konfliktus által érintett – közösségek közötti párbeszédet;

12.  felszólítja az AU-t és a Nagy-tavak országait, hogy tegyenek további lépéseket a természeti erőforrások illegális kiaknázása és kereskedelme elleni harcban, mivel többek között ez vezet a fegyverek elterjedéséhez és táplálja a fegyverkereskedelmet, ami pedig egyike azon legfontosabb tényezőknek, amelyek a Nagy-tavak régiójában fenntartják és súlyosbítják a konfliktusokat;

13.  felszólítja a nemzetközi közösséget, különösen az EU-t, az AU-t és az ENSZ-et, hogy továbbra is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a KDK keleti részén élő embereknek összehangoltabb és hatékonyabb támogatást nyújtsanak, és járuljanak hozzá a humanitárius katasztrófa kezelésére irányuló erőfeszítésekhez;

14.  üdvözli, hogy a Bizottság további 10 millió eurót szabadított fel annak érdekében, hogy 2,5 millió kongói számára sürgősségi segítséget nyújtson, aminek következtében az EU által a KDK és a Nagy-tavak régiója számára nyújtott sürgősségi segítség összege 2013-ban 71 millió euróra emelkedik, és ennek révén az EU az ország legjelentősebb humanitárius adományozója;

15.  kitart amellett, hogy a KDK kormányának végre kell hajtania a biztonsági ágazat reformját, és hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten erőfeszítéseket kell tenni az állam tekintélyének növelésére, valamint a jogállamiság javítására a KDK-ban, különösen a kormányzás és a biztonság terén, többek között az Európai Unió katonai támogató missziójával (EUSEC) és az Unió rendőri segítségnyújtó missziójával (EUPOL) folytatott szoros együttműködés keretében, amit folytatni kell annak érdekében, hogy a béke és biztonság mind az országban, mind a Nagy-tavak régióban megszilárduljon;

16.  arra ösztönzi a KDK parlamentjét, szenátusát és elnökét, Joseph Kabilát, hogy a demokrácia megszilárdítása érdekében tegyenek meg minden szükséges intézkedést, és biztosítsák, hogy valamennyi olyan politikai erő, amely a kongói nemzet akaratát nyilvánítja ki, alkotmányos és jogi szabályok alapján, valamint szabad és tisztességes választások útján ténylegesen részt vehessen az ország irányításában; hangsúlyozza, hogy tekintetbe kell venni az EU 2011. évi választási megfigyelő missziójának ajánlásait, és végre kell hajtani azokat a reformokat, amelyek alapvető fontosságúak a választási folyamat folytatásához, ideértve annak garantálását is, hogy a helyhatósági választásokat megtartsák;

17.  felhívja a kongói hatóságokat, hogy minden körülmények között garantálják az emberijogvédők fizikai és pszichikai sértetlenségét, és folytassanak azonnali, alapos, pártatlan és átlátható vizsgálatot mindazok ellen, akik e jogvédők megfélemlítéséért, megtámadásáért vagy meggyilkolásáért felelősek;

18.  hangsúlyozza, hogy el kell fogadni a már régóta esedékes jogszabályokat, többek között az emberijogvédők védelméről szóló törvényt és a nemzeti jog Római Statútumnak való megfelelőségéről szóló törvényt;

19.  javasolja, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 24. ülése keretén belül fogadjon el egy olyan, határozott állásfoglalást, amely a KDK emberi jogi helyzetére vonatkozóan újra bevezet valamilyen ellenőrzési mechanizmust, felkéri az ENSZ emberi jogi főbiztosát, hogy terjesszen elő jelentést a KDK emberi jogi helyzetéről;

20.  sürgeti a kongói hatóságokat, hogy biztosítsák egy szakosodott vegyes bíróság tényleges felállítását a büntetlenség elleni küzdelem támogatása érdekében, és vonják felelősségre az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan megsértő – többek között a nőkkel szemben szexuális erőszakot alkalmazó – személyeket;

21.  úgy véli, hogy a KDK természeti erőforrásaihoz való átlátható hozzáférés és az azok feletti felügyelet, valamint az erőforrások méltányos újraelosztása és az erőforrások állami költségvetésen belüli tisztességes elosztása elengedhetetlen az ország fenntartható fejlődéséhez; ezért felhívja az AU-t és a Nagy-tavak régiójának országait, hogy hozzanak további intézkedéseket a természeti erőforrások illegális kiaknázása és kereskedelme elleni küzdelem érdekében, továbbá felhívja az Európai Uniót és a nemzetközi közösség egészét, hogy fokozza a KDK-val való együttműködést ezen a téren;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, a Nagy-tavak régiója kormányainak, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak kérdésével foglalkozó különmegbízottjának, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésének.