– tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A7-0299/2013),
A. mivel – a Szerződés 30. jegyzőkönyve értelmében – az Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően már kötelező erejűvé vált; mivel ugyanez a Lisszaboni Szerződés jogalapot teremt az EU számára arra, hogy csatlakozzon az emberi jogok európai egyezményéhez, valamint hogy bevezesse az európai polgári kezdeményezést;
B. mivel a Petíciós Bizottság egyik feladata munkájának folyamatos felülvizsgálata és – ahol lehetséges – szerepének növelése, különös tekintettel a demokratikus alapértékek megvalósítására, így a polgárok fokozottabb részvételére az uniós döntéshozatali folyamatban, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésére, és mivel rendes tevékenysége során a bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, az Európai Bizottsággal, az ombudsmannal és más testületekkel az uniós jog betűjének és szellemének maradéktalan betartatása érdekében;
C. mivel 2012-ben a Petíciós Bizottság 1 986 petíciót regisztrált, amelyek leggyakoribb témái az alapvető jogok, a környezet, a belső piac, valamint a gazdasági és szociális válság voltak; mivel a 1.406 elfogadhatónak nyilvánított petíció közül 853 további vizsgálat céljából – a Szerződés 258. és 260. cikke alapján – továbbkerült a Bizottsághoz; 580 petíciót pedig elfogadhatatlannak nyilvánítottak; mivel a 2012-ben benyújtott petíciók közül legalább öt tárgyát – a Szerződés 258. és 260. cikke alapján – a Bíróság elé terjesztettek; mivel a T308/07. sz. ügyben 2011. szeptember 14-én hozott ítélet megszabta, hogy a petíciós ügyekben hozott parlamenti eljárási határozatokat bírósági felülvizsgálatnak is alá kell vetni; mivel az ebben a jelentésben közölt statisztikai elemzés szerint a petíciók nagy része (27,3%) az Unió egészére vonatkozik, majd ezt követik a spanyolországi (15%), németországi (12,5%) és olaszországi (8,6%) vonatkozású ügyek;
D. mivel az alapvető jogok területén a bizottság 2012-ben kiemelt figyelmet szentelt a fogyatékkal élők jogainak, a gyermekek jogainak, a fogyasztói jogoknak, a szabad mozgáshoz való jognak, amelyet semmilyen alapú megkülönböztetés nem korlátoz, a szólásszabadság és a magánélet védelmének, valamint a dokumentumokhoz és az információkhoz való hozzáférés jogának, illetve a politikai egyesülés szabadságához és a szakszervezethez való csatlakozáshoz való jognak; mivel a gazdasági válság által előidézett helyzet számos társadalmi problémát érintő – például a lakhatással, a foglalkoztatással, illetve a banki ágazatnak a betétesekkel szembeni tisztességtelen gyakorlataival kapcsolatos – petíciót eredményezett;
E. mivel a polgárok által benyújtott petíciók a velük szemben tartósan fennálló, fogyatékosságon, valamely kisebbséghez vagy bizonyos etnikai csoporthoz való tartozáson, nemi hovatartozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésről tanúskodnak;
F. mivel az Unió megkülönböztetés elleni kezdeményezéseit, mint például a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét késlekedés nélkül át kell ültetni a nemzeti jogba, és folyamatosan felül kell vizsgálni és nyomon kell követni a változó gazdasági és társadalmi helyzet fényében;
G. mivel a környezetvédelemmel kapcsolatban nem lehet túlbecsülni a szennyezés és a jogellenes környezeti gyakorlatok által jelentett veszélyt, a biodiverzitásra és az ökoszisztémákra jelentett kockázat, valamint a közegészségügyi kockázat miatt, amelyek mind hosszú távúak és gyakran életveszélyesek; mivel a biológiai sokféleség tekintetében egyes tagállamok még nem határozták meg az összes olyan területet, amelyet feltétlenül fel kell venni a Natura 2000 területek közé; mivel a kellő mértékben figyelembe kell venni a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló célkitűzést; mivel 2012-ben a bizottság sok figyelmet szentelt a hulladékkal és a vízzel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának, valamint a környezetvédelemmel és közegészséggel kapcsolatos projektek és tevékenységek hatásvizsgálatának;
H. mivel a Föld jövőjének biztosításához meg kell óvnunk a természeti erőforrásainkat; mivel alkalmazni kell az elővigyázatosság elvét az olyan technológiai újítások tekintetében, mint a GMO-k és a nanotechnológia;
I. mivel a hulladékgazdálkodás kérdésével kapcsolatban az Olaszországba indított tényfeltáró látogatás rámutatott arra, hogy valamennyi érintett olaszországi hatóság számára sürgető, hogy fenntartható megoldást találjanak Róma tartomány hulladékkezeléssel kapcsolatos problémáira, biztosítva a polgárok egészségének és méltóságának tiszteletben tartását; mivel annak ellenére, hogy Nápolyban nem uralkodnak többé szükségállapotok, a Campania régióban továbbra is sok, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó átfogó megközelítéssel kapcsolatos kihívás maradt a 2008/98/EK (hulladékokról szóló) keretirányelvben leírt hierarchia és az Európai Unió Bíróságának 2010. márciusi határozata tekintetében;
J. mivel – bár a Bizottság csak akkor tudja maradéktalanul ellenőrizni az uniós jogszabályok betartását, ha a nemzeti hatóságok már meghozták végső határozatukat – különösen környezeti ügyekben fontos, hogy már korai szakaszban ellenőrizzék, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok megfelelően alkalmazzák-e az uniós jog értelmében vonatkozó összes eljárási követelményt, ideértve az elővigyázatosság elvének alkalmazását is;
K. mivel a bizottság munkájának eredményeképpen a vizet a Parlament a közjavak közé sorolta; mivel „A vízhez való jog” elnevezésű európai polgári kezdeményezést aláíró európai polgárok száma már elérte az egymilliós küszöböt;
L. mivel meg kell akadályozni a biológiai sokféleség további helyrehozhatatlan csökkenését, különösen a Natura 2000 keretében kijelölt területeken; mivel a tagállamok vállalták a 92/43/EGK (természetes élőhelyekről szóló) irányelv és a 79/409/EGK (madárvédelmi) irányelv hatálya alá tartozó különleges természetvédelmi területetek védelmének biztosítását;
M. mivel a Parlament a fenntartható és versenyképes új acélipar 2012. december 13-i állásfoglalásában(1), amely egy benyújtott petíción alapul, a „szennyező fizet” elv mellett foglalt állást;
N. mivel a Parlament és a Bizottság közti intézményközi megállapodás ellenére utóbbi mintha vonakodna naprakész információkkal szolgálni a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos, petíciókhoz kapcsolódó jogsértési eljárásokban alkotott véleményéről, illetve az ez ügyekben hozott határozatairól; mivel ez jelentős probléma, tekintettel az ökosztisztémában és az egészség terén okozható a visszafordíthatatlan kárra és pusztításra; mivel az európai intézményeknek több információt kell nyújtaniuk és átláthatóbbaknak kell lenniük az EU polgárai számára;
O. mivel 2013 a polgárok európai éve, és éppen az Unió polgárai és lakosai – egyénileg, vagy másokkal összefogva – megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy értékeljék az európai jogszabályok alkalmazásának hatékonyságát és jelezzék az esetleges joghézagokat, amelyek akadályozzák a jogszabályok megfelelő végrehajtását és a jogok teljes körű gyakorlását; mivel kellő mértékben figyelembe kell venni a fogyasztói bizalom növelésére és a növekedés fellendítésére irányuló európai fogyasztóügyi stratégia tartalmát; mivel ennek egyik alapvető előfeltétele, hogy az uniós jogszabályokról szóló információkat praktikus módon elérhetővé tegyük a polgárok számára;
P. mivel a fenti okokból a Petíciós Bizottság 2012-ben sok időt és erőfeszítést fordított a polgárság fogalmáról folytatott vitára, amely szorosan összefügg az Unión belüli teljesen szabad mozgással és tartózkodással, az EUMSZ III. részében foglaltak szerint, ugyanakkor számos egyéb jogra kiterjed és azon polgárok számára is nyújt előnyöket, akik nem hagyják el a saját hazájukat; mivel a petíciók arról tanúskodnak, hogy az uniós polgárok és lakosok még mindig széles körű és konkrét akadályokkal néznek szembe különösen a határokon átnyúló jogaik gyakorlásakor, ez a helyzet pedig közvetlen és naponta tapasztalható hatással bír több ezer háztartás életére és jólétére;
Q. mivel a petíciós eljárás kiegészítheti az európai polgárok rendelkezésére álló egyéb olyan eszközöket, mint az európai ombudsman vagy az Európai Bizottság előtti panasztétel lehetősége; mivel a Petíciós Bizottság szoros munkakapcsolatban áll az európai ombudsmannal, az Európai Parlament egyéb bizottságaival, különböző európai szervezetekkel, szereplőkkel és hálózatokkal, valamint a tagállamokkal;
R. mivel a petíciós folyamatnak ezután is kiegészítő szerep juthat, illetve kell jutnia a polgárok számára elérhető olyan egyéb jogorvoslati mechanizmusok mellett, mint a panasz benyújtása az Európai Bizottsághoz vagy az európai ombudsmanhoz; mivel különösen a SOLVIT az uniós polgárok rendelkezésére álló fontos eszköz annak érdekében, hogy gyors megoldásokat találjanak a belső piaci jogszabályok hatóságok általi helytelen alkalmazásának problémájára; mivel ezért lépést kell tenni a fogyasztók és a szervezeteik által előterjesztett ügyek közös megoldása felé; mivel a „Gyakorolja jogait!” egységes internetes portál fontos információt tartalmaz az uniós jogszabályok jogszerű alkalmazása érdekében panasszal élni kívánó polgárok számára;
S. mivel a Szerződés rendelkezései szerint minden uniós polgárt és lakost megillető petíciós jog terjedelme és működési módja tekintetében eltér a polgárok rendelkezésére álló jogorvoslati módoktól – például a panaszok európai ombudsmanhoz vagy a Bizottsághoz történő benyújtásától;
T. mivel az Európai Unió legitimitásának és elszámoltathatóságának erősítését szem előtt tartva fokozni kell az állampolgárok közreműködését az uniós döntéshozatali folyamatban;
U. mivel 2012. április 1-jén hatályba lépett a részvételi demokrácia egy új eszköze, az európai polgári kezdeményezés és összesen tizenhat kezdeményezést regisztrált egy év alatt; mivel különböző európai polgári kezdeményezések indítványozói valós aggodalmaknak adtak hangot az aláírások tényleges összegyűjtésének technikai akadályaival kapcsolatban; mivel a Petíciós Bizottság elsődleges fontosságú szerepet fog játszani a sikeres kezdeményezések nyilvános meghallgatásának szervezésében;
V. mivel továbbra is nyilvánvaló, hogy az uniós polgároknak egyrészt nem áll rendelkezésükre világosan strukturált és széles körben terjesztett információ a jogaikkal kapcsolatban, másrészt nincs róluk tudomásuk; mivel mindez határozott akadályt képez az aktív uniós polgárság előtt; mivel ebben az összefüggésben a tagállamoknak átfogóbb módon kellene eleget tenniük az információszolgáltatásra és tudatosságnövelésre vonatkozó kötelezettségüknek;
W. mivel az európai polgárok és lakosok teljes joggal várják el, hogy az általuk a Petíciós Bizottsághoz benyújtott kérdésekre az Európai Unió jogi keretein belül szükségtelen késedelem nélkül megoldást találjanak, és a Petíciós Bizottság tagjai fellépjenek különösen a petíciók benyújtói természeti környezetének, egészségének, szabad mozgásának, méltóságának és alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmében; mivel a bizottság munkájának hatékonyságát nagyban meghatározza a titkárságán zajló munka gyorsasága és alapossága, ezt pedig tovább lehetne javítani különösen a petíciók ügyintézési idejének optimalizálásával, valamint az azok értékelésére irányuló eljárás ésszerűsítésével; mivel az évente beérkező petíciók egyre növekvő számának fényében több erőforrást és bizottsági ülésekre előirányzott időt kellene fordítani erre a célra; mivel a váltakozó parlamenti ciklusokon és az ebből adódó személyzeti változásokon átívelően is biztosítani kell a petíciók feldolgozásának folyamatosságát; mivel több olyan petíció érkezett, amelyet a Franco-rezsim áldozatai nyújtottak be, és amelyek Spanyolországban elrabolt gyermekekről szólnak;
X. mivel bizonyos petíciók megoldás nélkül megrekedtek a Bizottság, a Parlament, a Bíróság és a nemzeti hatóságok között, bizonytalanságban hagyva a petíció benyújtóit, a lezárás látható jele nélkül;
Y. mivel jelentősen megnőtt az olyan petíciók száma, amelyek a tagállamokban az Európai Unióról szóló Szerződés által védett, az alapvető demokratikus jogok és a jogállamiság elveinek megsértésével kapcsolatosak, ami azt mutatja, hogy az európai polgárok egyre jobban bíznak abban, hogy a közösségi intézmények megvédik az ő alapvető jogaikat;
Z. mivel az egyének és a helyi közösségek, valamint az önkéntes szervezetek és üzleti vállalkozások megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy értékeljék az európai jogszabályok hatékonyságát – mivel azok rájuk vonatkoznak – és jelezzék az esetleges joghézagokat, amelyeket az uniós jogszabályok minden tagállambeli jobb, egységesebb és összehasonlíthatóbb végrehajtása biztosításának érdekében elemezni kell;
1. megjegyzi, hogy a 2012-ben az európai uniós polgároktól és lakosoktól az uniós jog állítólagos megsértésével kapcsolatban érkezett petíciók jellemzően az alapvető jogok, a környezetvédelem, a belső piac és a tulajdonjogok területeire összpontosítottak; úgy véli, hogy a petíciók azt mutatják, hogy még mindig széles körű és gyakori az uniós jog nem teljes körű átültetése vagy helytelen alkalmazása;
2. megjegyzi, hogy továbbra is az alapvető jogok a benyújtott petíciók leggyakoribb témái, amelyek konkrétan a fogyatékkal élők jogaival, a gyermekek jogaival, a tulajdonjogokkal, a szabad mozgáshoz való joggal – a társadalombiztosítási jogosultságok bármilyen alapú megkülönböztetés nélküli hordozhatóságát is ideértve –, a szólásszabadsághoz és a magánélethez való jog védelmével, az egyesülés szabadságával, és a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáféréshez való joggal kapcsolatos problémákat vetnek fel; kéri a tagállamokat, hogy helyesen alkalmazzák és tartsák tiszteletben ezeket a Szerződésben lefektetett jogokat, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok arra való kötelezésére, hogy szüntessék meg a nemzeti joguk és az uniós polgárok alapvető jogai közt fennálló joghézagot; úgy véli, hogy külön figyelmet kell szentelni a történelmi emlékezethez való jogra, a Franco-diktatúra alatt szenvedett családok igazsághoz, igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való jogára, valamint az elrabolt spanyolországi gyermekek biológiai szüleik kilétének megismeréséhez való jogára;
3. úgy véli, hogy az Európai Parlament által az az internetre helyezett, az európai ombudsman honlapjához hasonló interaktív útmutató csökkenthetné azoknak a petícióknak a számát, amelyek nem tartoznak az Unió tevékenységi körébe;
4. megerősíti a Petíciós Bizottság azon alapvető fontosságú szerepét, hogy bíróságon kívüli jogorvoslatot keres a polgárok számára, amelynek segítségével a gyakorlatban ellenőrzi, hogyan látják az európaiak az Európai Uniót, ami viszont lehetővé teszi a következtetések levonását azzal kapcsolatban, hogy az európai jogszabályok vajon valóban a várt eredményt hozzák-e és azt nyújtják-e, amit az emberek az Uniótól elvárnak;
5. kéri a Petíciós Bizottságot, vizsgálja meg az Európai Unió Bírósága ERT ítélkezési gyakorlatának a petíciók elfogadhatóságára gyakorolt hatásait, amely még a tisztán nemzeti jog esetében is nagyobb szintű védelmet nyújt az uniós polgárok számára, amennyiben a nemzeti jogszabályok hatással bírnak az uniós állampolgári jogaik gyakorlására; kéri annak felderítését, mely tényleges akadályokkal szembesülnek az uniós polgárok abban az esetben, ha az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala iránti kérelem segítségével kívánnak a nemzeti bíróságok előtt folyó ügyekben az uniós jog megbízható értelmezéséhez jutni;
6. kéri a bizottsági munka hatékonyabbá tételének részeként a tényfeltáró megbízatásokra vonatkozó eljárás bevezetését, amely egyrészt biztosítja a tényfeltáró küldetés minden egyes tagja számára a jogot arra, hogy a tényeket saját szemszögéből ismertesse, másrészt minden bizottsági tag számára biztosítja a lehetőséget arra, hogy a Petíciós Bizottság által levonandó következtetések kialakítása során részt vegyen a döntéshozatalban;
7. készen áll arra, hogy a petíciós eljárásokat hatékonyabbá, átláthatóbbá és tárgyilagosabbá tegye, és a Petíciós Bizottság tagjai részvételi jogának figyelembevétele mellett azokat olyan módon alakítsa, hogy a petíciók kezelése az egyes eljárási szakaszokban is eleget tegyen a bírósági felülvizsgálatoknak;
8. Felhívja a figyelmet a polgárokkal szemben tartósan fennálló, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, valamely kisebbséghez való tartozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésre; Különösen arra figyelmeztet, hogy a roma népesség befogadása előtt továbbra is akadályokkal néz szembe Unió-szerte; ezért felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a kormányközi együttműködést ezen a területen, nyújtson megfelelő anyagi támogatást a romák befogadását célzó nemzeti stratégiák végrehajtása számára, és rendszeresen ellenőrizze, hogy ezeket a stratégiákat ténylegesen végrehajtják-e a tagállamokban;
9. kéri a Bizottságot, hogy álljon elő jogalkotási javaslattal, amely végleg rendezi a családi állapotot igazoló dokumentumok és hatályuk kölcsönös tagállami elismerését, miközben ugyanakkor a szubszidiaritás elvével összhangban tiszteletben tartja az egyes tagállamok szociális politikával kapcsolatos hagyományait;
10. megismétli korábbi felhívását a tagállamokhoz, hogy biztosítsák a mozgás szabadságát minden uniós állampolgár és családjaik számára, a szexuális irányultságon vagy a nemzetiségen alapuló megkülönböztetés nélkül; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy a kölcsönös elismerés, az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a méltóság, valamint a családi és magánélet tiszteletben tartásának elve alapján teljes körűen érvényesítsék a 2004/38/EK irányelv 2. és 3. cikkében garantált jogokat, nemcsak a különnemű házastársakra, hanem a bejegyzett élettársra, azonos háztartásban élő személyre vagy élettársra vonatkozóan is, akivel egy uniós polgár kellőképpen igazolt, szilárd kapcsolatban él, az azonos nemű párok tagjait is beleértve; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az irányelv szigorú alkalmazásáról, majd – amennyiben szükséges – felülvizsgálatáról a fentiekre tekintettel, valamint arról, hogy szükség esetén kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indítsanak azon tagállamokkal szemben, amelyek nem alkalmazzák azt;
11. megjegyzi, hogy továbbra is a környezet a petíciók egyik fő témája, amely bizonyítja, hogy a tagállami hatóságok ismételten kudarcot vallanak a biodiverzitás, a természeti erőforrások és az ökoszisztémák megőrzése, és a legmagasabb színvonalú egészségügy biztosítása terén; rámutat különösen a hulladékgazdálkodással, a vízüggyel, az atomenergia és a géntechnológia lehetséges veszélyeivel, a védett fajokkal, a projektek és tevékenységek – pl. a palagáz rétegrepesztéssel való kitermelése – környezeti és egészségügyi hatásainak vizsgálatával kapcsolatos petíciók nagy számára; kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályozási keretet, különösen annak helyes végrehajtását; sajnálja, hogy néhány tagállam – erőfeszítéseik ellenére – nem volt képes fenntartható megoldásokat találni a hulladékkezeléssel kapcsolatos problémákra;
12. sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tudomásul vegyék, hogy a víz közjó; azon az állásponton van, hogy szigorúan alkalmazni kell az elővigyázatosság elvét a biotechnológia és a nanotechnológia terén azon termékek esetében, amelyek súlyosan érinthetik a fogyasztók egészségét;
13. elvárja, hogy a környezeti hatásvizsgálatról szóló, a 2011/92/EU irányelvet módosító irányelv ne csupán megerősítésre kerüljön, egyértelműbb paraméterek meghatározása révén, hanem a tagállamok megfelelően végre is hajtsák azt;
14. azon az állásponton van, hogy olyan eljárásokat kell kidolgozni a sürgős petíciókkal kapcsolatban, amelyek révén az európai uniós választások ideje alatt (a hosszú, parlamenti tevékenység nélküli, „fehér” időszak a parlamenti ülésnaptárban), illetve a nyári parlamenti szünet alatt is lehet tényfeltáró látogatásokat tenni (lásd Damüls esetét, amelyben kizárólag a nyári időszakban volt kivitelezhető tényfeltáró látogatás);
15. üdvözli, hogy már nem uralkodik szükségállapot Nápoly városában, továbbá az új hulladékgazdálkodással kapcsolatos kezdeményezéseket, valamint elvárja, hogy a Campania régióban régóta fennálló kihívásokat megfelelően kezeljék, mégpedig egy átfogó regionális hulladékkezelő üzem segítségével, a hulladékokról szóló uniós keretirányelvben leírt hierarchiával és az Európai Unió Bíróságának 2010. évi határozatával összhangban; még mindig súlyos aggodalmai vannak a Lazio régióban követett hulladékgazdálkodási megközelítéssel, különösen pedig a Malagrotta hulladéklerakó bezárásának nyomon követésével kapcsolatban;
16. megjegyzi továbbá, hogy a petíciók tanúsága szerint az Európai Unióban élő polgárok továbbra is akadályokkal szembesülnek a belső piacon, mégpedig az őket magánszemélyként, áruk és szolgáltatások nyújtóiként és vevőiként, valamint munkavállalóként megillető szabad mozgás jogának gyakorlásakor – például a romániai és bulgáriai munkavállalók esetében, akik egyes tagállamokban továbbra is munkaerő-piaci korlátozásokkal szembesülnek; jelzi, hogy különösen a határon átnyúló bírósági együttműködés és hatékonyság marad aggályos terület; arra a következtetésre jut, hogy a határokon átnyúló fokozott együttműködés és harmonizáció jelentős előnyökkel jár a fogyasztók jogainak védelme és a gazdaságélénkítés szempontjából;
17. sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a fogyasztók információs és kommunikációs technológiához való hozzáférésének megkönnyítésére, biztosítva a megkívánt biztonsági és átláthatósági biztosítékok meglétét, valamint különösen a közszektorbeli szervezetek webhelyei akadálymentességének biztosítására;
18. rámutat, hogy a bizottság erőfeszítéseket tett a számos polgár által szorgalmazott uniós jogi keret iránti igény közvetítésére, amely alaposabb védelmet és fejlesztéseket nyújt az állatjólét terén, beleértve a kedvtelésből tartott és a kóbor állatokat;
19. hangsúlyozza a partvidékről szóló spanyol törvényekkel foglalkozó munkacsoport – amely alaposan tanulmányozta a vonatkozó petíciókat és törvénymódosításokat – létrehozásának fontosságát, ami kikövezhetné az utat más hasonló kezdeményezések előtt; megismétli a spanyol hatóságokkal tartott közvetlen kapcsolat fontosságát ebben a tekintetben, és hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a további fokozott együttműködésre a tulajdonjogok és a környezetvédelem közti optimálisabb egyensúly elérése, valamint megfelelőbb megoldások találása érdekében azon esetekben, mikor a környezetvédelem végső célja érdekében kisajátításokra van szükség; hangot ad abbéli aggodalmának, hogy a spanyol parlament által jóváhagyott, a partvidékről szóló új törvény nem oldja meg a petíciót benyújtók problémáit, és nem is léteznek tervek a spanyolországi partvidéki térségek további környezetvédelmére vonatkozóan;
20. hangsúlyozza, hogy a tengerparti területek védelmére szükség van, azonban jelzi, hogy a partvidékről szóló törvény nem szolgálja maradéktalanul az elérni kívánt célokat, mivel hatással van a történelmi örökségre és a hagyományosan itt élő lakosságra, és negatív hatással van a kis part menti községek lakosaira, akik mindig fenntartható módon éltek együtt a tengerrel és ökoszisztémáival;
21. üdvözli a bizottság következtetéseit az ifjúsági és családjóléti témájú berlini tényfeltáró látogatásáról, különösen a szülői felügyelettel kapcsolatos, határokon átnyúló ügyekben; megjegyzi azonban az e témájú, folytonosan érkező újabb petíciók alapján, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos, határokon átnyúló ügyek problémája egyértelműen továbbra is fennáll, és hogy más tagállamokból, köztük Dániából is hasonló esetekről értesítették a bizottságot; továbbá megjegyzi, hogy egyes Dániában történt eseteknek magában az országban élő külföldi állampolgárok is részesei voltak, valamint hogy ott több ízben később bebizonyított – többek között Dánián kívülről végrehajtott – gyermekrablásra is volt példa;
22. úgy véli, hogy – összhangban az 1049/2001/EK rendelettel – a jobb irányítás és a hatékonyabb jogorvoslati mechanizmusok közvetlen kapcsolatban állnak az átláthatósággal és az információkhoz való hozzáféréssel;
23. fontosnak tartja a tagállamok parlamentjeivel és kormányaival való, a kölcsönösségen alapuló együttműködés erősítését, és amennyiben szükséges, a tagállami hatóságok arra való ösztönzését, hogy az európai uniós jogszabályokat teljes mértékben átláthatóan ültessék át és alkalmazzák; hangsúlyozza a Bizottság és a tagállamok együttműködésének jelentőségét, és nemtetszésének ad hangot egyes tagállamoknak a közösségi környezetvédelmi jog alkalmazása és bevezetése területén mutatott hanyagságával kapcsolatosan;
24. ebben a tekintetben felhívja a figyelmet az Eurobarométer közvélemény-kutatására, amelyből kiderül, hogy az uniós polgárok csupán 36%-a tartja magát tájékozottnak a jogait illetően, és csak 24%-uk érzi tájékozottnak magát azt illetően, hogy mit tehetnek jogaik megsértése esetén; ezért hangsúlyozza az információhoz való hatékonyabb hozzáférés, valamint a különböző nemzeti és európai uniós intézmények funkciói közti világosabb különbségtétel sürgős szükségességét, hogy a petíciókat és a panaszokat a megfelelő szervekhez lehessen benyújtani;
25. felkéri a Bizottságot, hogy tegye felhasználóbarátabbá a „Gyakorolja jogait!” weboldalt, és hívja fel az uniós polgárok figyelmét annak létezésére;
26. határozott szándéka, hogy 2013 végéig könnyebben kezelhető és figyelemfelkeltőbb petíciós weboldalt hozzon létre, a petíciós folyamathoz való hozzáférés megkönnyítése és a petíciókról, azok nyilvános közzétételéről és a petíciós folyamat interaktív megközelítéséről, valamint az egyéb jogorvoslati mechanizmusokról szóló értékes információk közzététele érdekében; kéri a petícióbenyújtás jogának nagyobb láthatóságát a Parlament weboldalán;
27. hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság, más szervek, intézmények és eszközök mellett – mint az európai polgári kezdeményezés, az európai ombudsman, a Bizottság és a vizsgálóbizottságok – önálló és egyértelműen meghatározott szereppel rendelkezik kapcsolattartási pontként minden egyes polgár számára; hangsúlyozza továbbá, hogy a Petíciós Bizottságnak továbbra is kapcsolattartási pontnak kell maradnia azon polgárok számára, akiknek a jogait állítólagosan megsértik;
28. üdvözli a bizottság és az európai ombudsman közti, a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv helyes alkalmazására vonatkozó konstruktív együttműködést, amelyre példa volt az ombudsman bécsi repülőtérről készített különjelentése; támogatja az ombudsman tevékenységeit az uniós intézmények, testületek, hivatalok és ügynökségek tevékenysége során tapasztalható hivatali visszásságok eseteit illetően; elvárja, hogy az eddigieknek megfelelően e feladat végrehajtása továbbra is a teljes függetlenség jegyében történjen;
29. rámutat, hogy nem minden uniós polgár számára áll rendelkezésre kiterjedt hatáskörökkel felruházott nemzeti ombudsman, ami azt jelenti, hogy nem minden uniós állampolgár rendelkezik ugyanolyan hozzáféréssel a jogorvoslati lehetőségekhez; úgy véli, hogy az Ombudsmanok Európai Hálózata, amennyiben minden egyes tagállamban lenne tagja (nemzeti ombudsman), jelentős támogatást nyújthatna az európai ombudsmannak;
30. üdvözli a Bizottsággal az uniós jogszabályok tagállami alkalmazása terén született petíciók megvizsgálása tekintetében továbbra is folytatott együttműködést; hangsúlyozza azonban, hogy a bizottság részletes és késlekedés nélküli tájékoztatásokat kíván a kötelezettségszegési eljárások fejleményeivel kapcsolatban; kéri a Bizottságot, hogy mérlegelje a petíciókat és panaszokat a kötelezettségszegési eljárások működését illetően; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy lássa el a bizottságot információval minden általa kivizsgált panasz részleteiről és statisztikai elemzésükről; hangsúlyozza, hogy a petíció benyújtásához való jog teljes tiszteletben tartása érdekében létfontosságú, hogy a Bizottság kérés esetén alapos vizsgálatot végezzen és részletes válasszal szolgáljon, amely során nemcsak a formai vagy eljárásbeli problémákról ad értékelést, hanem az ügy elemi tartalmát illetően is;
31. kiemeli, hogy az uniós intézmények birtokában lévő információikhoz való hozzáférés – az 1049/2001/EK rendeletben kimondottaknak megfelelően – a döntéshozatali folyamat jobb megértésére törekvő polgárok elsődleges érdeke, különösen a környezetre hatással lévő projekteket illetően; úgy véli, hogy a Bizottság szélesebb körű hozzáférést biztosíthatna a vizsgálatokkal és a jogsértési ügyekkel kapcsolatos információkhoz anélkül, hogy veszélyeztetné a vizsgálatok célját, és hogy a nyomós közérdek kellőképpen indokolhatja az említett iratokhoz való hozzáférést, különösen olyan esetekben, amikor az alapvető jogok, az emberi és állati egészség vagy a környezet visszafordíthatatlan károkkal szembeni védelme foroghat kockán, vagy amikor egy kisebbséget érintő diszkrimináció vagy az emberi méltóság megsértése tárgyában folyik eljárás, feltéve, hogy biztosítják az üzleti titkok, valamint a bírósági ügyekhez, a versenyügyekhez és a személyes iratokhoz kapcsolódó érzékeny adatok védelmét;
32. kéri a Bizottságot, hogy az olyan projektek értékelése során, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a környezetre vagy a közegészségre, alkalmazzon elővigyázatossági és megelőzésre irányuló megközelítést és kezdjen mielőbbi együttműködésbe a tagállamokkal; megemlíti, hogy a tanácskozások során lehetőség van tiltó intézkedések meghozatalára, amennyiben visszafordíthatatlan károk bekövetkeztétől tartanak;
33. kiemeli különösen a SOLVIT hálózat fontos szerepét a belső piaci jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos problémák feltárásában és megoldásában; bátorítja ennek az uniós eszköznek a bővítését, amelyhez a tagállamoknak megfelelő személyzetről kell gondoskodniuk a SOLVIT nemzeti központok részére; hozzáteszi, hogy kollektív fellépésre van szükség a fogyasztók és szervezeteik által előterjesztett vitás esetek megoldásához;
34. hangsúlyozza – ahogy azt 2012. február 29-i véleményében a Jogi Szolgálat is megerősítette –, hogy az európai uniós intézmények Szerződésben lefektetett tevékenységi területei szélesebbek az unió által gyakorolt hatáskörök összességénél; figyelembe veszi a Parlament jogi szolgálatának álláspontját, miszerint a Parlament elfogadhat olyan belső igazgatási határozatokat, amelyek a polgárok beadványainak feldolgozására vonatkozó eljárás létrehozására irányulnak, sajnálja ebben a tekintetben az illetékes parlamenti szolgálat nem tett eleget a Petíciós Bizottság 2011. évi tevékenységéről szóló 2012. november 21-i állásfoglalásnak(2); végül tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának T-280/09. sz. ügyben hozott határozatát, amely kiköti, hogy az EUMSZ 227. cikkében megadott feltételek fényében a petíciókat kellően világos és pontos módon kell megfogalmazni ahhoz, hogy érthetőek legyenek.
35. sürgeti a tagállamokat, hogy ültessék át és alkalmazzák az uniós jogszabályokat, teljes átláthatóság mellett, és erre a célkitűzésre tekintettel elengedhetetlennek tartja a Bizottság tagállami parlamentekkel és kormányokkal való korai, kölcsönös alapon folytatott együttműködésének javítását;
36. helyteleníti az informatikai támogatás hiányában az európai polgári kezdeményezések útjában álló bürokratikus akadályokat; legfőképpen sajnálja, hogy ezt a polgárok számára létrehozott eszközt a különböző igazgatásokban ennyire eltérő módon használnak a különböző tagállami működési eljárásokból kifolyólag;
37. üdvözli az európai polgárság 2013-as évét; felkéri mind az Európai Unió, mind pedig a tagállamok minden intézményét és testületét, hogy ezen év során erősítsék meg és reklámozzák szélesebb körben az európai polgárok számára nyújtott szolgáltatásukat, a Szerződésben foglalt elvek és az e jelentés által feltárt tények fényében;
38. megjegyzi, hogy a petíciós mechanizmus nem pusztán szolgáltatás, hanem minden európai polgár és lakos joga; szándéka, hogy a petíciós eljárásokat hatékonyabbá, átláthatóbbá és pártatlanná tegye, és a Petíciós Bizottság tagjai részvételi jogának figyelembevétele mellett azokat olyan módon alakítsa, hogy a petíciók kezelése az egyes eljárási szakaszokban is kiállja a bírósági felülvizsgálat próbáját;
39. hangsúlyozza a parlamenti képviselők tényfeltáró látogatásokon való részvételének alapvető szerepét, nemcsak parlamenti részvételi jogosultságként, hanem a petíció benyújtójával szembeni kötelezettségként is; megerősíti, ahogy a bizottság előző jelentése is tartalmazta, hogy precízebb, írásos eljárási szabályok szükségesek a látogatások előkészítése, végrehajtása és értékelése érdekében, biztosítva egyrészt, hogy a tényfeltáró látogatás minden résztvevőjének jogában álljon a saját nézőpontjából ismerteti az eseményeket, másrészt minden bizottsági tagnak garantálva a döntéshozatalban való részvételt a Petíciós Bizottság által megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat illetően;
40. kéri az Európai Parlament Elnökök Értekezletét, hogy erősítse meg a bizottság vizsgálati szerepét;
41. úgy véli, hogy a nyilvános meghallgatások szervezése hasznos módja a petíciók benyújtói által felvetett problémák alapos tanulmányozásának; szeretné felhívni a figyelmet például a nem hagyományos energiaforrások felderítéséről és kiaknázásáról tartott nyilvános meghallgatásra, amely figyelembe vette az uniós polgárok által a petíciókban benyújtott aggodalmakat; elismeri a tagállamok energiamixeik kiválasztására irányuló jogát, valamint a hatékonyabb uniós koordináció szükségességét, az uniós energiapolitika egésze hármas célkitűzésének – azaz a versenyképességnek, a fenntarthatóságnak és az ellátás biztonságának – megvalósítása során;
42. várakozással tekint a sikeres európai polgári kezdeményezések nyilvános meghallgatásainak megszervezése elé, együtt a felelős jogalkotó bizottsággal, az Európai Parlament eljárási szabályzata 197a. cikkének megfelelően; ismételten hangot ad vélekedésének, amely szerint az új eszköz erősíteni fogja az Unió demokratikus intézményeit, és tartalmat ad az európai polgárság fogalmának;
43. mindazonáltal aggodalmát fejezi ki a bürokráciával és azokkal a technikai akadályokkal kapcsolatban, amelyek az európai polgári kezdeményezés gyakorlati alkalmazásának első hónapjaiban felmerültek; felhívja ezért a Bizottságot, hogy komolyan vegye fontolóra a 211/2011/EU rendelet 22. cikkében előírt felülvizsgálat dátumának előrehozatalát;
44. hangsúlyozza, hogy rendszeresen felül kell vizsgálni az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos helyzetet az eljárás javítása céljából, valamint hogy a lehető leghamarabb lehessen hatékony megoldást találni az eljárás valamennyi szakaszában felmerülő bármilyen akadályra;
45. véleménye szerint a Petíciós Bizottság jobban betölthetné szerepét és hatáskörét, valamint erősödhetne láthatósága, hatékonysága, elszámoltathatósága és átláthatósága, ha több eszköze lenne arra, hogy az uniós polgárok számára fontos kérdéseket a plenáris ülés elé vihesse, továbbá bővülnének annak lehetőségei, hogy tanúkat idézhessen be, vizsgálatokat folytathasson és meghallgatásokat tarthasson;
46. célul tűzi ki annak vizsgálatát, hogy az eljárási szabályzat 202. cikke alá tartozó tényfeltáró látogatásokkal és a plenáris ülés által elfogadott állásfoglalásokkal kapcsolatos fenti formai követelmények végrehajtása érdekében az eljárási szabályzat milyen mértékű módosítását tartaná megfelelőnek;
47. felszólítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságaiknak és ombudsmanjaiknak vagy hasonló illetékes szerveiknek.