Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Irakról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az „Irak: a kisebbségi csoportok helyzete, különös tekintettel az iraki türkménekre” című, 2013. március 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Bizottság Irakra vonatkozó közös stratégiáról (2011-2013) szóló dokumentumára,

–  tekintettel az ENSZ iraki segélymissziója (UNAMI) és az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala által 2012. december 19-én közösen benyújtott, „Az emberi jogok helyzete Irakban: 2012. január–június” című jelentésre,

–  tekintettel a Nemzetközi Válság Csoport 144. sz., a Most vagy soha: az iraki szunniták és az állam” című, 2013. augusztus 14-i közel-keleti jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ által 2013. október 1-jén közzétett, a szeptemberi veszteségekre vonatkozó adatokra,

–  tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2013. július 29-i nyilatkozatára, amelyben sürgeti a vezetőket, hogy húzzák vissza Irakot „a szakadék széléről”,

–  tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2013. szeptember 1-jei nyilatkozatára az asrafi táborban történt tragikus eseményekrõl, amikor 52 ember halt meg,

–  tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyhez Irak is csatlakozott,

–  tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a legutóbbi Iraki erőszakos cselekményekről tett, 2013. szeptember 5-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Irak továbbra is súlyos politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági kihívások elé néz, és mivel az ország politikailag rendkívül megosztott, erőszak és vallási konfliktusok sújtják, és ez kedvezőtlenül hat az iraki nép béke, jólét és egy valós demokratikus átmenet iránti jogos vágyára;

B.  mivel az UNAMI által közzétett, a veszteségekre vonatkozó adatok szerint összesen 979 iraki halt meg és 2 133 sebesült meg a 2013. szeptemberi terrorista és erőszakos cselekmények következtében; mivel 2013 szeptemberében Bagdad kormányzóságát érintette leginkább az erőszak 1 429 civil áldozattal (418 halálos áldozat és 1 011 sebesült), amelyet Ninive, Dijála, Szaláh ad-Dín és el-Anbár követ; mivel et-Tamím, Erbíl, Bábil, Vászit, Dzi Kár és el-Baszra tartományokból szintén jelentettek áldozatokat;

C.  mivel az erőszaknak a civilekre gyakorolt hatása még mindig zavarósan magas és továbbra is növekszik: csaknem 5 000 civil halálos áldozat és 10 000 sebesült 2013 kezdete óta – a legmagasabb szám az elmúlt öt évben;

D.  mivel számos társadalmi és gazdasági probléma – széleskörű szegénység, magas munkanélküliségi arány, gazdasági stagnálás, környezetkárosodás, illetve az alapvető szolgáltatások hiánya – sújtja továbbra is a népesség túlnyomó részét; mivel számos, több szociális, gazdasági és politikai jogot követelő békés tüntetést fojtanak el nagyon következetesen erőszakosan – és büntetlenül – a biztonsági erők;

E.  mivel az iraki alkotmány törvény előtti egyenlőséget biztosít valamennyi állampolgára számára, emellett közigazgatási, politikai, kulturális és oktatási jogokat a különböző nemzetiségek számára;

F.  mivel az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodás – különösen az abban foglalt emberi jogi záradék – hangsúlyozza, hogy az EU és Irak közötti politikai párbeszéd középpontjában az emberi jogoknak és a demokratikus intézmények megerősítésének kell állnia;

1.  határozottan elítéli a legutóbbi terrorista cselekményeket és a növekvő vallási erőszakot, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az ország visszaesik a vallási viszályokba, és szélesebb vallási konfliktusok kiterjedésével fenyeget a régióban; rámutat, hogy bár az erőszak vallási alapon történik, okai inkább politikai, mint vallási jellegűek;

2.  részvétét nyilvánítja az elhunytak és a sebesültek családjainak és barátainak;

3.  elítéli a legutóbbi támadásokat: 2013. szeptember 3., amelyben legalább 60 ember halt meg Bagdad főleg síita negyedeiben; 2013. szeptember 15., amelyben több mint 40 ember halt meg a főleg a síita területeket érintő robbantásokban szerte Irakban; 2013. szeptember 21., amelyben legalább 60 ember halt meg a bagdai Szadr városban egy temetésen; 2013. szeptember 30., amelyben legalább 54 ember halt meg autós bombamerényletekben Bagdad főleg síita területein; 2013. október 5., amelyben legalább 51 ember halt meg és több mint 70-en megsebesültek egy bagdadi támadásban, amelyet egy öngyilkos merénylő követett el síita zarándokok ellen az al-Adhamiya kerületben, míg legalább 12 ember halt meg és legalább 25-en megsebesültek egy másik öngyilkos merénylet során ugyanazon a napon, egy észak-bagdadi kávézóban történt robbanásban; 2013. október 6., amelyben legalább 12 6 és 12 év közötti gyermek halt meg és sokan megsebesültek egy öngyilkos merényletben, ahol egy általános iskola mellett történt robbanás a síita türkmén Qabak faluban; 2013. október 7., amelyben legalább 22 ember halt meg egy robbanássorozatban Bagdadban; és 2013. október 8., amelyben legalább kilenc ember meghalt egy bagdadi autós bombamerényletben és a biztonsági erők elleni támadásban az ország északi részén;

4.  mély sajnálatát fejezi ki az asrafi tábor ellen, 2013. szeptember 1-jén iraki katonai erők által indított támadás miatt, amelyben 52 iráni menekültet öltek meg és 7 helyi lakost hurcoltak el, köztük 6 nőt, akiket feltehetően Bagdadban tartanak fogva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton nyilatkozata szerint, és felszólít e személyek azonnali és feltételek nélküli szabadon engedésére; kifejezi támogatását az UNAMI munkája iránt, amely igyekszik a nagyjából 3000 lakost áttelepíteni Irakon kívülre;

5.  súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az instabilitás újból megjelent Irakban, és felszólítja az összes – bármiféle etnikai és vallási hátterű – iraki politikai vezetőt, hogy működjenek együtt a vallási alapú erőszak és a bizalmatlanság megszüntetése, valamint az iraki emberek összekovácsolása érdekében;

6.  felszólítja az iraki kormányzatot és a regionális önkormányzatokat, hogy ítéljék el e támadásokat, és segítsenek elő teljes körű és haladéktalan független nemzetközi vizsgálatot a régióban a közelmúltban bekövetkezett terrortámadások ügyében, és felszólítja az iraki kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt e vizsgálat során annak érdekében, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák;

7.  aggodalmát fejezi ki a szíriai konfliktus keretében zajló erőszak Irakra való átterjedése miatt, melynek során az Iraki Iszlám Államhoz, az Al-Kaidát is magában foglaló szunnita fegyveres ernyőszervezethez köthető dzsihádista lázadók kerültek előtérbe;

8.  felszólítja a politikai, vallási és társadalmi vezetőket, illetve a biztonsági erőket, hogy sürgősen kezdjenek együttműködést annak érdekében, hogy véget vessenek a vérontásnak, és biztosítsák, hogy minden iraki polgár egyformán biztonságban érezhesse magát;

9.  felhívja az iraki kormányt és minden politikai vezetőt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket minden iraki polgár, különösen pedig a kiszolgáltatott kisebbségekhez tartozó személyek biztonságának és védelmének garantálására; felkéri az iraki kormányt, hogy gondoskodjon arról, hogy a biztonsági erők tartsák tiszteletben a jogállamiságot és a nemzetközi normákat;

10.  felkéri a nemzetközi közösséget és az EU-t, hogy támogassa az iraki kormányt nemzeti párbeszéd kezdeményezésének ösztönzésével, a jogállamiság megszilárdításával, és alapvető szolgáltatások nyújtásával, aminek célja egy biztonságos, stabil, egységes, virágzó és demokratikus Irak megteremtése, ahol minden ember emberi és politikai jogait védik;

11.  felkéri az iraki hatóságokat, hogy mivel a biztonsági helyzet a kiszolgáltatottabb csoportok, például a nők, a fiatalok és az emberi jogi aktivisták – köztük a szakszervezeti aktivisták – esetében súlyosbította a problémákat, tegyenek sürgős lépéseket annak érdekében, hogy több forrást fordítsanak a helyzet javítását célzó programokra;

12.  ösztönzi a vallási párbeszédet a szunnita és síita vallási vezetők között, mely a konfliktuskezelés szükséges eszköze; úgy véli, hogy az USA és Irán közötti közelmúltbeli tárgyalások jó alkalmat nyújtanak Irak számára, hogy hídszerepet vállaljon, mivel Irak azon kevés országok egyike, amelyeknek mindkét féllel szoros kapcsolatai vannak; felkéri az iráni vezetőket, hogy konstruktívan vegyenek részt a régió stabilizálásában;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurdisztáni regionális önkormányzatnak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0101. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0022.