Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig” című, 2012. augusztus 29-i bizottsági zöld könyvre (COM(2012)0473),

–  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: tengermegfigyelés és tengeriadat-kezelés az intelligens és fenntartható növekedés szolgálatában” című, 2010. szeptember 8-i bizottsági közleményre (COM(2010)0461),

–  tekintettel a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló 2013. március 12-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0133),

–  tekintettel a „Kék növekedés – A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, 2012. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2012)0494),

–  tekintettel a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv),

–  tekintettel az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a közszférából származó információk újrafelhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,

–  tekintettel az „Úton a tudományos információkhoz való jobb hozzáférés felé: A közfinanszírozású kutatások előnyeinek megsokszorozása” című 2012. július 17-i bizottsági közleményre (COM(2012)0401),

–  tekintettel a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló, 2012. július 17-i 2012/417/EU bizottsági ajánlásra,

–  tekintettel a part menti övezetek integrált európai kezelésének végrehajtásáról szóló, 2002. május 30-i 2002/413/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel „Az uniós integrált tengerpolitika terén elért eredmények” című 2012. szeptember 11-i bizottsági közleményre (COM(2012)0491),

–  tekintettel az európai tengeri megfigyelési és adathálózat félidős értékeléséről szóló 2012. augusztus 29-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0250),

–  tekintettel az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODnet) ütemtervéről szóló 2012. március 8-i bizottsági dokumentumra (Ares(2012)275043),

–  tekintettel az európai tengeri megfigyelési és adathálózat hatásvizsgálatáról szóló 2010. szeptember 8-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0998),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a tengerekkel kapcsolatos adatok infrastruktúrájára vonatkozó nyilvános konzultáció eredményeiről szóló 2010. január 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0073),

–  tekintettel a Tanács (Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) 2973. ülésén elfogadott, integrált tengerpolitikára vonatkozó 2009. november 16-i következtetéseire,

–  tekintettel „Az uniós integrált tengerpolitika eredményeiről szóló helyzetjelentés” című 2009. október 15-i bizottsági jelentésre (COM(2009)0540),

–  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás európai infrastruktúrájának kiépítése: Az európai tengeri megfigyelési és adathálózat ütemterve” című 2009. április 7-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)0499),

–  tekintettel „A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiája: az Európai Kutatási Térségen belüli egységes keretrendszer a tengerek és óceánok fenntartható hasznosításáért” című 2008. szeptember 3-i bizottsági közleményre (COM(2008)0534), valamint a közös halászati politika területén alkalmazott kutatásról szóló 2009. február 19-i parlamenti állásfoglalásra(1),

–  tekintettel „Az Európai Unió integrált tengerpolitikája” című 2007. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2007)0575),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0295/2013),

A.  mivel a tengerekkel kapcsolatos tudás alapvető fontosságú az Európa 2020 stratégia tengeri dimenzióját alkotó „kék gazdaság” előmozdításához, fejlesztéséhez és kiszélesítéséhez a tudás és a technológiai innováció, a fenntartható erőforrás-használat, a versenyképesség és a munkahelyteremtés intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló összekapcsolása révén;

B.  mivel a tengerekkel kapcsolatos tudás alapvető fontosságú az ökoszisztémákkal és a tengerekre gyakorolt antropogén hatásokkal kapcsolatos információk gyarapításához és tökéletesítéséhez, és lehetővé teszi a környezet megfelelő védelmét, az erőforrások környezeti szempontból hosszú távon fenntartható, ésszerű felhasználását, valamint az óceánokat érintő emberi hasznosítások és tevékenységek kiegyensúlyozott és fenntartható növekedését;

C.  mivel a tengerekkel kapcsolatban meglévő adatok jelenleg szétszórtan és szétaprózódva sok különböző szerv birtokában vannak; mivel a tengerekkel kapcsolatos hatalmas európai adatállomány rendelkezésre bocsátása és az ahhoz való hozzáférés megkönnyítése nélkülözhetetlen az erőforrások optimalizálásához, valamint a tengeri és a tengergazdasági ágazatokon belüli fejlődés, innováció és munkahelyteremtés előmozdításához;

D.  mivel a halászati ágazat a tengereken végzett emberi tevékenységek egyik legfontosabbika, amely hozzájárul az élelmiszer-ellátás hozzáférhetőségéhez, és – különösen bizonyos part menti közösségek számára – rendkívüli jelentőséggel bír, ezáltal pedig kulcsfontosságú eleme az integrált tengerpolitikának; mivel emlékeztetni kell arra, hogy a halászati tevékenységek a kitermelt halállományok sokféleségénél és mennyiségénél fogva gyakran jelentős káros hatást gyakorolnak a tengeri ökoszisztémákra; mivel a halászat az az ágazat, amelyet a leginkább érintenek a tengerek különféle hasznosításai és a tengereken végzett tevékenységek, úgymint a tengeri közlekedés és az idegenforgalom, a városi és part menti területek fejlesztése, a tengeri szennyezés, a nyersanyag-kitermelő iparágak és a megújuló energiaforrások, és ezek hatásai ötvöződhetnek a halászati tevékenységekből adódó hatásokkal;

E.  mivel az európai tengereket nagyfokú sokféleség jellemzi, különböző halászati flottákkal és a különböző tagállamok részéről folytatott különféle típusú halászattal; mivel e sokféleség és e sajátosságok elismerése és értékelése jelentős mértékben függ a halászati tevékenységgel kapcsolatban rendelkezésre álló információktól;

F.  mivel az utóbbi időben a halászati ágazattal kapcsolatos információs technológiák alkalmazása mellett – ami jobb hozzáférést tesz lehetővé és javítja az információk átláthatóságát – egyre inkább számítógépesítik az adatgyűjtési és az adattovábbítási rendszereket, mind a nemzeti és regionális közigazgatásban, mind a termelői szervezetek szintjén; és ezért véleménye szerint a halászati tevékenységgel kapcsolatos információk jobb hozzáférhetősége kétségkívül olyan dinamikát indíthat el, amely előmozdítja a nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is fenntarthatóbb halászatot;

G.  mivel a sérülékeny tengeri ökoszisztémák különösen nagy hatással járó halászati tevékenységekkel szembeni hatékony védelmének és megőrzésének biztosítása érdekében azonosítani kell és körül kell határolni a biológiai és földrajzi szempontból sérülékeny övezeteket, valamint halállomány-helyreállítási területeket és védett tengeri területeket kell létrehozni; mivel az ökoszisztémák védelmével, a halászati gazdálkodással és a tengeri területrendezéssel kapcsolatos intézkedések annál inkább érthetőek, elfogadhatóak és végrehajthatóak, minél több és minél jobb minőségű információ áll rendelkezésre a tengerekkel és a halászati tevékenységekkel kapcsolatban;

H.  mivel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés eszmecserét indított el a témában, és előmozdította a nyilvános konzultációt a tengerekkel kapcsolatos európai megfigyelésekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásában rejlő lehetőségekről és kihívásokról alkotott vélemények meghallgatása céljából; mivel üdvözlendő a Bizottság azon kezdeményezése, hogy „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig” címmel zöld könyvet terjesztett elő;

I.  mivel a meglévő szabályok keretei között ki kell használni az Európában számtalan különböző állami és magánszervezet által gyűjtött és tárolt, tengerekkel kapcsolatos hatalmas adatállományban rejlő lehetőségeket, lehetővé téve annak rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét a potenciális felhasználók számára, és mivel paradigmaváltásra van szükség az adatok gyűjtése és felhasználása terén, és a jelenlegi rendszerről – amelyben sok különböző adatgyűjtés folyik egyedi és különálló célokból – egy olyan modellre kell áttérni, amelyben az adatok gyűjtése és rendelkezésre bocsátása többféle célt szolgál;

J.  mivel az adatok fokozottabb rendelkezésre állása és az adatokhoz való hozzáférés egyszerűsödése lehetővé tenné az adatok több tudományágat felölelő tanulmányokhoz való felhasználását, és ösztönözné az ágazatközi partnerségek – így a köz- és magánszféra közötti partnerségek – létrejöttét, gondoskodva ezáltal egy olyan adatállományról, amelynek kapacitása és hasznossága messze meghaladná részeinek összességét;

K.  mivel ez a kezdeményezés interdiszciplináris stratégián alapul, amely integrálja és összekapcsolja az Unióban folyamatban lévő összes, tengermegfigyeléssel kapcsolatos tevékenységet; mivel jelentős haszonnal és előnyökkel jár, ha különféle adatokhoz egyetlen, a tengerekkel kapcsolatos adatokat rendelkezésre bocsátó egységes digitális platformon keresztül hozzá lehet férni;

L.  mivel a halászati ágazat mint a tengereken végzett ősi és hagyományos tevékenység hatalmas jelentőséggel bír és rendkívül szerteágazó, ami teljes mértékben indokolja, hogy a halászati tevékenységgel és gazdálkodással kapcsolatos információk részét képezzék „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés keretében feltérképezendő és rendelkezésre bocsátandó adatoknak;

M.  mivel a közös halászati politika irányításának segítése érdekében az Unió 2001 óta finanszírozza a halászati ágazattal kapcsolatos adatok gyűjtését és tagállami hatóságok általi terjesztését; mivel az uniós halászatot egyre inkább többéves gazdálkodási tervekkel irányítják, elővigyázatossági és ökoszisztéma alapú megközelítés által vezérelten, aminek célja a halászati tevékenység tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának minimalizálása, és mivel ez az irányítási stratégia több tudományágat felölelő kutatást tesz szükségessé, és számtalan tudományos adat gyűjtését igényli az állományokra vonatkozóan;

N.  mivel a közös halászati politika folyamatban lévő reformja növeli a tagállamok kötelezettségeit a halászati tevékenységgel kapcsolatos környezeti, biológiai, technikai és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtése tekintetében a halászati adatgyűjtési kereten belül, amely az új Európai Tengerügyi és Halászati Alapon keresztül megerősített finanszírozásban fog részesülni a 2014 és 2020 közötti időszakban;

Információforrások és adattípusok

1.  rámutat arra, hogy rengeteg különféle állami és magánszervezet rendelkezik adatokkal az Unión belüli halászati tevékenységre vonatkozóan, és ezeket az adatokat integrálni kellene az európai vizekről készítendő, nyilvánosan hozzáférhető több felbontású digitális tengerfenéktérképben;

2.  rámutat arra, hogy a tagállamok a halászati adatgyűjtési kereten belül az Unió felé fennálló kötelezettségeik teljesítése érdekében összegyűjtik és továbbítják az adatokat, amelyek kiváló információforrást jelentenek a halászati tevékenységre vonatkozóan, és ezt az információtömeget a Közös Kutatóközpont összesíti és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) munkacsoportjainak szakértői értékelik; hozzáteszi, hogy a tagállamok által a halászati adatgyűjtési kereten belül összegyűjtött adatokat a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) felhasználja az erőforrásokra vonatkozó tudományos információk szolgáltatásához és a halászati gazdálkodással kapcsolatos tanácsadáshoz;

3.  rámutat a hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) felszerelt flották által generált adatok hatalmas mennyiségére, amelynek felhasználása rendkívül hasznos volna a halászati tevékenység feltérképezése szempontjából; emlékeztet a VMS adatainak fontosságára a vegyes halászat vonatkozásában; hangsúlyozza a további információk – így az elektronikus és papíralapú hajónaplókban feljegyzett adatok, a fedélzeti megfigyelők feljegyzései és a halászati erőforrások ellenőrzésére irányuló kampányok során gyűjtött adatok – integrálásának és feltérképezésének kívánatos voltát;

4.  emlékeztet arra, hogy néhány termelői szervezet – különösen az ipari halászat területén – olyan adatokkal rendelkezik a halászati tevékenységre vonatkozóan, amelyeknek ki kellene egészíteniük a jelenleg rendelkezésre álló információkat; megjegyzi, hogy a kisüzemi halászat esetében – amelyre vonatkozóan korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre – ösztönözni kellene a flotta általi adatgyűjtést, adatgyűjtési és halászati ellenőrző platformokként használva a hajókat, esetlegesen felszerelve a hajókat egyszerű, GPS/GPRS rendszerű valós idejű nyomkövető berendezésekkel; megállapítja továbbá, hogy a halászatra vonatkozó adatok igen jelentős részéhez kutatási projektek keretében jutnak hozzá;

5.  rámutat arra, hogy célszerű rendelkezésre bocsátani a halászati flotta, a halászati erőkifejtés, valamint a fogások összetétele és mennyisége területi eloszlásának feltérképezését, mivel ez lehetővé tenné a potenciális felhasználók számára a többek között az intenzívebb halászat által érintett területekre, valamint az adott területeken halászott fajokra és fogásmennyiségre vonatkozó információkhoz való hozzáférést; a feltérképezésbe bevonandó halászati információk közül rámutat különösen az alábbiakat érintő adatokra: a flotta típusa (például nemzetiség, kikötő, kor, méret és űrtartalom, teljesítmény, legénység), a halászati erőkifejtés (például a halászutak vagy a halászattal töltött napok száma, a halászeszközök száma és jellemzői) és a fogások (például célfajok, járulékosan kifogott fajok, visszadobások, tömeg, érték); kiemeli továbbá, hogy a VMS-adatok rendelkezésre állása lehetővé tenné a flotta területi eloszlásának megállapítását, az információk hajónaplókban foglalt adatokkal való keresztezése pedig lehetővé tenné a fogások területi eloszlásának felmérését;

6.  rámutat, hogy az adatoknak a halászati tevékenység típusa – kisüzemi halászat, kisipari halászat és ipari halászat – szerinti külön feltérképezése reálisabb képet adna a halászat sokféleségéről; továbbá hangsúlyozza, hogy a halászattal kapcsolatos társadalmi-gazdasági mutatók rendelkezésre bocsátása (például a legénység életkorára és képzettségére vonatkozóan) hasznos kiegészítést jelentene az ágazat alaposabb leírásához;

Az adatok beszerzésének és rendelkezésre bocsátásának ösztönzése

7.  elismeri, hogy sok szereplőnek jogos érdeke fűződik a halászati tevékenységgel, valamint az erőforrások megőrzésének és kiaknázásának helyzetével kapcsolatos információkhoz való hozzáféréshez; ezzel összefüggésben szorgalmazza a halászattal kapcsolatos adatok – előre meghatározott feltételek szerinti és különböző hozzáférési szinteken alapuló – könnyű hozzáférhetőségének biztosítását célzó mechanizmusok létrehozását, biztosítva az információk megfelelő szintű titkosságát és az üzleti érdekek védelmét;

8.  emlékeztet arra, hogy az adatgyűjtést és a halászati erőforrásokkal való gazdálkodást az Unió és a tagállamok finanszírozzák, és ezért a potenciális felhasználók és a nyilvánosság számára lehetővé kell tenni az ezekbe való betekintést; rámutat arra, hogy az uniós vagy tagállami közpénzekből történő finanszírozás vagy társfinanszírozás révén szerzett egyéb halászati adatoknak szintén elérhetőknek és nyilvánosan hozzáférhetőeknek kell lenniük, míg a magánfinanszírozás révén kapott, üzleti szempontból érzékeny információkat nem tartalmazó adatokhoz való hozzáférést az információt birtokló szervezet engedélyéhez kell kötni;

9.  rámutat, hogy a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában a halászati adatokról és információkról szóló rész külön cikkeket szentel a személyes adatok védelmének, valamint a bizalmas adatkezelésnek és a szakmai és üzleti titoktartásnak; továbbá hangsúlyozza, hogy az említett rendelet kifejezetten rögzíti, hogy az olyan halászati adatokra, amelyek gyűjtése, cseréje és közlése alááshatja a magánélet védelmét és az egyének sérthetetlenségét, illetve valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeit (ideértve a szellemi tulajdont is), a szakmai és üzleti adatok védelmére alkalmazandó szabályok az irányadók;

10.  rámutat, hogy a kutatási projektek révén szerzett halászati adatok esetében hasonló a helyzet, és hogy elvárható, hogy az uniós vagy tagállami közpénzekből finanszírozott vagy társfinanszírozott tudományos projektek keretében szerzett információk hozzáférhetőek és elérhetőek legyenek a potenciális felhasználók és a nyilvánosság számára, az egyes projektek vonatkozásában külön meghatározandó feltételek betartása mellett; hangsúlyozza, hogy bizonyos halászati adatok kifejezetten kísérleti modellek, prototípusok vagy eszközök létrehozásából és alkalmazásából adódnak, így ezek rendelkezésre bocsátása különösen érzékeny kérdés;

11.  rámutat arra, hogy a Bizottság közleményeket és ajánlásokat adott ki a tudományos információkhoz való hozzáférésről, azok terjesztéséről és megőrzéséről, amelyek kimondják, hogy a kutatási adatok rendelkezésre bocsátása során tiszteletben kell tartani az európai és a nemzeti adatvédelmi szabályokat; továbbá kiemeli, hogy e dokumentumok értelmében figyelembe kell venni az adatok rendelkezésre bocsátásának feltételeit, valamint a személyes adatok, a magánélet, az üzleti titok, a jogos üzleti érdekek és a szellemi tulajdonjogok védelmére irányuló szabályok betartásához szükséges korlátozásokat;

12.  úgy véli, hogy az információk gyűjtéséért, feldolgozásáért és közléséért felelős szervezetet minden esetben fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy az adatokat állami vagy magánszervezetek gyűjtötték-e, állami vagy magánfinanszírozás segítségével; rámutat továbbá, hogy amennyiben az információ közlése hatással lehet a versenyképességre, a versenyre, illetve az információt birtokló szervezet bevételeire, csak az adattermékek tehetők nyilvánossá, a nyers vagy feldolgozott adatok nem; ezekben az esetekben az adat forrására való kötelező hivatkozás lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy kapcsolatba lépjenek az eredeti információk birtokosaival, és hozzáférést kérjenek a részletesebb vagy akár a nyers adatokhoz;

13.  hangsúlyozza, hogy a halászati flotta mozgására és műveleteire vonatkozó adatok – különösen a VMS-nyilvántartásokból, a hajónaplókból és a fedélzeti megfigyelők feljegyzéseiből szerzett információk – feltérképezése és rendelkezésre bocsátása tekintetében az ezzel összefüggésben alkalmazandó jogi előírásokkal összhangban intézkedéseket kell elfogadni, biztosítandó az adatok bizalmas jellegének megőrzését és az üzleti érdekek védelmét; hangsúlyozza, hogy ez megvalósítható az egyedi információk – például a hajónevek és a lajstromjelek – elhagyásával, az adatok összesített formában – akár területenként, akár flottaszegmensenként vagy halászeszközönként csoportosítva – történő közlésével, valamint annak lehetővé tételével, hogy az adatok összegyűjtése és a halászati térkép rendelkezésre bocsátása között bizonyos idő teljen el; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az adatok túlzott összevonása és a túl széles területi vagy időbeli skálák alkalmazása csökkentheti az információk részletességét és pontosságát;

14.  úgy véli, hogy a tagállami hatóságok birtokában lévő halászati adatok esetében a Bizottságnak átfogó iránymutatásokat kell rögzítenie arra vonatkozóan, hogy mennyi időnek kell eltelnie az adatgyűjtés, valamint az információk feldolgozása és közlése között, továbbá ösztönöznie kell, hogy az érdekelt felek számára biztosítsanak betekintést az információkba; úgy véli, hogy meg kell határozni a kötelezően közlendő paraméterek minimális körét, valamint elő kell írni az adatok megfelelő közlését és megosztását, hogy az összes tagállam egyforma típusú halászati információkat bocsásson rendelkezésre;

15.  rámutat, hogy az uniós vagy tagállami finanszírozással megvalósuló vagy társfinanszírozott kutatási projektek keretében szerzett, halászati tevékenységre vonatkozó adatok tekintetében fontolóra kell venni egy záradék bevezetését, amely kötelezővé teszi az adatoknak a projekt lezárását követő közlését, egy előre meghatározott ütemtervnek megfelelően;

16.  úgy véli, hogy a kutatási projektek eredményeiként keletkező halászati adatok esetében ésszerű időtartamot kell előírni, amelyen belül a kutatóknak közzé kell tenniük tanulmányaikat; rámutat, hogy a Horizont 2020 kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően ezt a kitételt felül lehet írni egy moratóriummal a közzététel lehetővé tétele tekintetében; továbbá rámutat, hogy az adatokat a lehető legrövidebb időn belül közölni kell, és ezért a moratórium nem lehet hosszabb három évnél, hogy az adatok ne évüljenek el, és a rendelkezésre bocsátásuk a lehető legtöbb előnnyel járjon;

Az adatok hatékony összegyűjtésének és rendszerezésének biztosítása

17.  rámutat, hogy a szilárd és megbízható adatok rendelkezésre bocsátásához szabványosítani, ellenőrizni és kontrollálni kell az adatok minőségét, akár tagállami adatbázisokból, akár a halászati tevékenységgel kapcsolatos kutatási projektekből származnak;

18.  alapvető fontosságúnak tartja közös, harmonizált és kipróbált protokollok, illetve modellek létrehozását a mintavételi stratégiákra, az adatgyűjtési és adatfeldolgozási eljárásokra, valamint az információk közlésének formátumára vonatkozóan, mivel ezek nélkülözhetetlenek a halászati adatok összehasonlíthatóságához és interoperabilitásához; emlékeztet arra, hogy ehhez fel lehet használni a halászati adatgyűjtési kereten belül meghatározott modellt;

19.  úgy véli, hogy a halászati adatok rendelkezésre bocsátásának módja az adatok összetettségétől függően különböző lehet, és hogy meg kell határozni, mely adatok közölhetők nyers adatként, feldolgozott adatként, illetve adattermékként; rámutat, hogy a legalapvetőbb/legegyszerűbb paraméterek nyers adatokként közölhetők, míg a bonyolultabb, illetve specifikusabb paramétereket, amelyek esetében külön elemzésre és értelmezésre van szükség, feldolgozott adatként vagy adattermékként kell rendelkezésre bocsátani; hangsúlyozza, hogy fel kell tüntetni a potenciális felhasználók rendelkezésére bocsátott, halászatra vonatkozó információk típusát, különbséget téve a nyers és a feldolgozott adatok, illetve az adattermékek között, valamint a mérésekkel szerzett és a modellekből származó paraméterek között;

20.  hangsúlyozza, hogy bizonyos esetekben a nagyon részletes adatok és a túl pontos feltérképezés a halászati erőkifejtés bizonyos sérülékeny tengeri erőforrásokra és élőhelyekre való, nem kívánt összpontosulásához vezethet; ezért úgy véli, hogy az információk közléséhez intézkedéseknek kell társulniuk az adott erőforrások és élőhelyek védelme és ellenőrzése érdekében; továbbá úgy véli, hogy a ritka vagy veszélyeztetett tengeri fajok területi eloszlására vonatkozó érzékeny információkat e fajok védelme érdekében nem szabad rendelkezésre bocsátani;

21.  rámutat, hogy az adatok hatékony egybegyűjtéséhez és rendelkezésre bocsátásához a Bizottság részéről megfelelő koordinációra, a tagállamok szintjén pedig a tevékenységük megszervezésére és együttműködésre van szükség; hangsúlyozza, hogy a Bizottság általi koordináció nélkülözhetetlen az elsődleges célkitűzések meghatározásához, az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és rendelkezésre bocsátásának költséghatékonyabbá tételéhez, valamint a tagállamok közötti szinergiák kialakításához;

22.  rámutat, hogy az adatgyűjtési rendszerek sokféleségéből, valamint a halászati információkat birtokoló különféle állami és magánszervezetek által gyűjtött adatok mennyiségének és típusának eltérő voltából adódóan az adatok sokféleségének, mennyiségének, minőségének és formátumának harmonizálásához elengedhetetlenül fontos a tagállamok közötti koordináció és együttműködés; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a tagállamok közötti koordináció és együttműködés hatékonyságát;

23.  javasolja, hogy a tagállamok határozzák meg, mely nemzeti hatóság felel a halászati tevékenységekre vonatkozó közös információs platformba továbbítandó adatok gyűjtéséért, összesítéséért és feldolgozásáért, minőségének ellenőrzéséért, valamint összehangolásáért és továbbításáért; rámutat, hogy e célból fontolóra lehetne venni egy külön szerv létrehozását a tagállamok szintjén, amely közösségi finanszírozással és a Bizottság által koordinálva működne;

Az adatok feldolgozásában és értelmezésében rejlő előnyök kiaknázása

24.  rámutat, hogy a kezdeményezésben rejlő előnyök maximális kihasználásához olyan irányítási és működési modellre van szükség, amely – a tagállamok, a tudományos élet és a helyi közösségek részvétele és tényleges bevonása mellett – lehetővé teszi a halászati adatok megfelelő összegyűjtését, feldolgozását, értelmezését és közzétételét;

25.  úgy véli, hogy az irányítás és a működés tekintetében alapvető fontosságú, hogy az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODnet) állandó státusszal rendelkezzen; úgy véli, hogy a halászati adatok e platformban való integrálása és rendelkezésre bocsátása tekintetében ki kellene használni az EMODnet koncepciójának kidolgozása során gyűjtött tapasztalatokat, ideértve a különböző tematikus csoportok felállítását és működését, valamint a tengerekkel kapcsolatos tematikus portálok létrehozását (hidrológia, geológia, fizika, kémia, biológia, élőhelyek és emberi tevékenységek);

26.  úgy véli, hogy az ágazat Unión belüli jelentősége indokolja, hogy a halászati adatok lehetőség szerint további külön tematikus csoportot képezzenek az EMODnet platformon belül, vagy egy újonnan létrehozandó, az emberi tevékenységeknek szentelt tematikus portálba ágyazódjanak be, amely általánosabb és átfogóbb tartalmakat szolgáltatna;

27.  hangsúlyozza az EMODnet platform és az európai Föld-megfigyelési program (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés – GMES) tengeri szolgálata közötti kapcsolat megerősítésének fontosságát, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a rendelkezésre bocsátott információkat, és lehetővé váljék a halászati tevékenységekre vonatkozó adatok és a tengeri környezet paramétereivel kapcsolatban a GMES által szolgáltatott, műholdas megfigyeléssel kapott adatok összekapcsolása;

28.  úgy véli, hogy egy olyan ambiciózus kezdeményezéshez, mint „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” – amely rendkívül átfogó, és több tudományterületre is kiterjed, és amelyet a halászattal kapcsolatos információk integrálása az elképzelések szerint tovább erősít – konkrét cselekvési tervre van szükség, amely közép- és hosszú távú célokat határoz meg, az Unió és a tagállamok összehangolt fellépésével;

29.  rámutat, hogy e projektek végrehajtásához és sikeréhez elengedhetetlen a szilárd finanszírozás, valamint a hosszú távú folytonosság és kiszámíthatóság biztosítása; szorgalmazza, hogy az Unió ösztönözze és támogassa megfelelően az európai vizekről készítendő, több felbontású digitális tengerfenéktérképben integrálható halászati adatok rendelkezésre bocsátását; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a halászatra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása szükségessé teszi az e célból uniós és nemzeti szinten biztosított finanszírozási mechanizmusok egybegyűjtését, és hangsúlyozza, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra irányuló javaslat magában foglalja az EMODnet létrehozásához és működéséhez szükséges műszaki eszközökhöz nyújtott támogatást;

o
o   o

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Régiók Bizottságának, a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottságnak, a regionális tanácsadó testületeknek és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságnak.

(1) HL C 76. E, 2010.3.25., 38. o.