A. mivel az első európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a 2009–2013-as időszakra szóló többéves cselekvési terv arra törekedett, hogy az igazságszolgáltatást és a jogrendszert elérhetőbbé tegye a polgárok számára, valamint hogy javítsa a gyakorló jogászok és a hatóságok közötti kölcsönös megértést a tájékoztatást és együttműködést segítő elektronikus eszközök biztosítása révén;
B. mivel az e-igazságügyi portál 2010-ben megkezdte működését;
C. mivel elérkezett az idő a 2014–2018-as időszakra szóló e-igazságszolgáltatási cselekvési tervről való döntésre;
D. mivel az e-igazságszolgáltatási cselekvési tervet a nyitott hozzáférés elve alapján kell kidolgozni, és minden tagállamot bátorítani kell az ebben való részvételre;
E. mivel az uniós polgári joganyag és a határokon átnyúló eljárások ismertsége viszonylag alacsony, és mivel a polgárok 73%-a úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a polgári igazságszolgáltatáshoz más tagállamokban is hozzáférjenek(1);
1. úgy gondolja, hogy az e-igazságszolgáltatás a polgárok és a gyakorló jogászok számára egyaránt a jogi és igazságszolgáltatási információkhoz, valamint a bírósági és közigazgatási eljárásokhoz való jobb hozzáférést elősegítő eszköz;
2. úgy gondolja, hogy az e-igazságszolgáltatásra fontos szerep hárul a kölcsönös bizalom és megértés erősítésében, és ezáltal a bírósági és közigazgatási határozatok kölcsönös elismerésének alátámasztásában, ami az Unió jogrendszerének alapvető elve;
3. rámutat arra, hogy az e-igazságszolgáltatási rendszerek természetüknél fogva általában csökkentik a bírósági és közigazgatási eljárások költségeit, különösen az információcserének, az iratok kézbesítésének és egyes eljárási aktusok fordításának automatizálása révén; úgy gondolja, hogy ez az igazságszolgáltatási rendszer minden érintettjének érdekében áll; úgy véli, hogy a költséghatékonysági szempontokra tekintettel a projektekben való részvételnek továbbra is önkéntes jellegűnek kell maradnia;
4. üdvözli az egyes uniós jogi eszközök, például az európai fizetési meghagyás és a kis értékű követelések eljárása, valamint a bel- és igazságügy területén használt információs rendszerek – különösen az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) és a Schengeni Információs Rendszer (SIS) II – igénybevételét elősegítő e-igazságszolgáltatási eszközök kifejlesztését;
5. megjegyzi, hogy az e-igazságszolgáltatás többnyelvű formanyomtatványok biztosítása által fontos szerepet játszik a határokon átnyúló bürokratikus terhek csökkentésében;
6. felszólít az elektronikus kérelmek használatára, az iratok elektronikus formában történő rendelkezésre bocsátására, a videokonferencia eszközének alkalmazására és a bírósági és közigazgatási nyilvántartások összekapcsolásának megerősítésére a bírósági és kvázi bírósági eljárások költségeinek további csökkentése érdekében;
7. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy folytassák tovább az igazságügy területén való elektronikus együttműködésre irányuló munkát, különösen az e-igazságügyi portálon elérhető alkalmazások bővítése révén; úgy gondolja, hogy kellő figyelmet kell fordítani az igazságszolgáltatás számára készült e-oktatási eszközök fejlesztésére;
8. rámutat arra, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós igazságügyi programnak lehetővé kell tennie a sikeres, a polgárok számára valódi európai többletértéket teremtő európai és nemzeti e-igazságszolgáltatási projektek finanszírozását; úgy gondolja, hogy a jogalkotási munkát, az e-igazságszolgáltatási projekteket és a pénzügyi programtervezetet egyszerűsíteni kell;
9. hangsúlyozza az e-igazságügyi portál fontosságát a valódi európai igazságszolgáltatási kultúra kiépítésére irányuló cél elérésében, az igazságügyi képzést szolgáló online eszközök tárolása és a tudásmenedzsmentben és az összekapcsolásban betöltött szerepe révén;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.