Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Európai kiskereskedelmi cselekvési terv” című, 2013. január 31-i bizottsági közleményre (COM(2013)0036),

–  tekintettel „az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ” című 2013. január 31-i bizottsági zöld könyvre (COM(2013)0037),

–  tekintettel „A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete – A kereskedelem és forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra” című 2010. július 5.-i bizottsági jelentésre (COM(2010)0355),

–  tekintettel a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról szóló 2011. július 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése” című, 2012. május 22-i bizottsági közleményre (COM(2012)0225),

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló 2013. június 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A fogyasztói piacok eredménytáblája – Otthon a belső piacon: az egységes kiskereskedelmi piac integrációja és a fogyasztói körülmények nyomon követése a tagállamokban” című, 2012. május 29-i bizottsági munkadokumentumra (SWD(2012)0165),

–  tekintettel a Bizottság „A vállalkozások védelme a megtévesztő marketinggyakorlatokkal szemben és a jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítása – A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv felülvizsgálata” című 2012. november 27-i közleményére (COM(2012)0702);

–  tekintettel a megtévesztő reklámozási gyakorlatokról szóló, 2013. október 22-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánccal foglalkozó magas szintű fórum, valamint a vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platform munkájára,

–  tekintettel „A szociális partnerek EUMSZ 154. cikke szerinti konzultációja az uniós együttműködés kiterjesztéséről a nem bejelentett munka megelőzése és megakadályozása terén” című 2013. július 4-i európai bizottsági konzultációs dokumentumra (C(2013)4145),

–  tekintettel a „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0591),

–  tekintettel a gazdálkodók igazságos jövedelméről és az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb európai működéséről szóló 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról szóló, 2008. február 19-i nyilatkozatára(5),

–  tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére”című, 2012. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0942),

–  tekintettel az egységes digitális piac megvalósításáról szóló, 2012. december 11-i(6) és 2013. július 4-i(7) állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 10-i véleményére az „Európai kiskereskedelmi cselekvési terv” című bizottsági közleményről(8),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére „az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ” című bizottsági zöld könyvről(9),

–  tekintettel a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10),

–  tekintettel az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11), és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 2011/1169/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12),

–  tekintettel a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(13),

–  tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(14),

–  tekintettel a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(15),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0374/2013),

A.  mivel aligha lehet túlbecsülni a kiskereskedelmi piac jelentőségét, amely az uniós GDP 11%-át teszi ki és az európai munkahelyek több mint 15%-át adja, beleértve mind a szakképzett, mind a képzetlen munkaerőt, valamint erősíti a társadalom szociális szövetét;

B.  mivel a kiskereskedelmi ágazatnak a növekedés, munkahelyteremtés, versenyképesség és innováció ösztönzésében, valamint az európai egységes piac erősítésében betöltött stratégiai szerepét teljes mértékben el kell ismerni;

C.  mivel egy olyan társadalomban, amelyet egyre inkább az internetes, virtuális kapcsolatok jellemeznek, az üzletek továbbra is a személyes találkozások színterei; főleg a bevásárlóutcák és a városközpontok, valamint a termelők általi közvetlen értékesítések szolgálhatnak a közös élmények helyszínéül és a helyi identitás, a közösségi összetartozás-érzés, a hagyományok és a közös értékek színhelyei lehetnek; mivel azonban az e-kereskedelem és a „valódi” boltok nem zárják ki, hanem inkább kiegészítik egymást;

D.  mivel a jelenlegi gazdasági válság súlyos veszteségeket okoz a kiskereskedelemnek és különösen a kisebb, önálló üzleteknek;

E.  mivel továbbra is tapasztalhatók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyek kedvezőtlenül hatnak az ellátási lánc egészére, beleértve a gazdálkodókat és a kis- és középvállalkozásokat; mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kedvezőtlenül hatnak a fogyasztói érdekekre, valamint a növekedésre és a munkahelyteremtésre;

1.  üdvözli a Bizottság európai kiskereskedelmi cselekvési tervét;

2.  kijelenti, hogy a cselekvési tervben több figyelmet kellett volna fordítania a jelenlegi gazdasági válság kiskereskedelemre, különösen a kisebb, önálló üzletekre gyakorolt hatásaira;

3.  üdvözli a Bizottság szándékát egy állandó kiskereskedelmi versenyképességi csoport létrehozására, ám hangsúlyozza az érdekeltek kiegyensúlyozott képviseletének fontosságát, beleértve többek között a kisebb és nagyobb méretű kiskereskedelmi egységeket, beszállítókat, szövetkezeteket, valamint a fogyasztói, környezetvédelmi és társadalmi érdekképviseleti csoportokat; kéri a Bizottságot, hogy átfogó megközelítést alkalmazzon a kiskereskedelemmel kapcsolatban, elkerülve a párhuzamos tevékenységeket és az adminisztratív terhek növekedését, valamint biztosítva ezzel az egyéb fórumokkal – például a kiskereskedelmi piacokról tartott éves kerekasztallal – megvalósuló koherenciát és szoros együttműködést;

4.  üdvözli azt a lépést, hogy a Bizottság létrehozta a kiskereskedelmi ágazat innovációjával foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, és kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a csoport soron következő ajánlásait az európai vállalkozások további ösztönzése, az innováció serkentése és munkahelyek létrehozása, illetve a növekedés beindítása érdekében;

5.  támogatja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által szervezett, a kiskereskedelmi piacról tartott kerekasztalt mint azt az intézményi fórumot, amelynek célja, hogy a kiskereskedelem témája kiemelt politikai kérdés maradjon, felülvizsgálja a kiskereskedelmi cselekvési terv fontos elemeinek végrehajtása során tett előrelépéseket, beszámoljon a kiskereskedelmi versenyképességgel foglalkozó állandó csoport munkájáról és tájékoztasson az egyéb meglévő platformokról és informális párbeszédet szolgáló mechanizmusokról; kéri az állandó kiskereskedelmi versenyképességi csoportot, hogy szorosan működjön együtt az Európai Parlamenttel az éves kiskereskedelmi piacról tartott kerekasztal előkészítésében;

6.  sürgeti a tagállamokat, hogy a megszorító politikák keretében ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek aláássák a fogyasztók bizalmát és közvetlen károkat okoznak a kiskereskedelmi ágazatnak, mint pl. a hozzáadottérték-adó vagy az üzletekre kivetett díjak emelése, termékek vagy termékosztályok átminősítése stb.; hangsúlyozza a finanszírozáshoz jutás fontosságát, különösen a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi kkv-k esetében; üdvözli ebben a tekintetben a 2011-es bizottsági cselekvési tervet, és a nemrég benyújtott jogalkotási javaslatokat, amelyek célja a kkv-k számára biztosított hiteláramlás fenntartása , és a tőkepiacokhoz való hozzáférésük javítása;

7.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell a diszkriminatív lépésektől, mint például a kizárólag bizonyos ágazatokra vonatkozó, a versenyt torzító kereskedelmi és adójogszabályok,

8.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállam újabb akadályok felállításával hátrányosan megkülönbözteti a külföldi vállalkozásokat és megnehezíti számukra az adott tagállamban való letelepedést, ami egyértelműen sérti a belső piaci alapelveket;

9.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kiskereskedelmi ágazat helyzetét kezeljék politikai prioritásként, lévén a közös piac egyik tartóoszlopa, beleértve az egységes digitális piacot, és szüntessék meg azokat a szabályozási, adminisztratív és gyakorlati korlátokat, amelyek megnehezítik a vállalkozások indítását, fejlesztését és fenntartását, valamint a kiskereskedők számára a belső piac lehetőségeinek teljes kiaknázását; úgy véli, hogy a kiskereskedelmi piacra vonatkozó jogszabályokat sokkal inkább a tapasztalatra kell alapozni, figyelembe véve az ágazat szükségleteit, különösen a kisvállalkozásokra gyakorolt hatásának megfelelő vizsgálata és megértése tekintetében;

10.  kéri a tagállamokat, hogy koherens és következetes módon ültessék át a belső piacra vonatkozó szabályozást, valamint maradéktalanul és helyesen hajtsák végre a belső piaci szabályozást és jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy a további vizsgálatokra és regisztrációra vonatkozó előírások, a szabványok és tanúsítványok el nem ismerése, az ellátás területi korlátozása és a hasonló intézkedések többletköltségeket okoznak a fogyasztók és a kiskereskedők, különösen a kkv-k számára, megfosztva az uniós polgárokat attól, hogy teljes mértékben kihasználhassák az egységes piac előnyeit; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a hatékonyabb irányítás érdekében a zéró tolerancia elvére épülő politikát alkalmazzák azon tagállamokkal szemben, amelyek nem megfelelően alkalmazzák a belső piaci szabályokat, és adott esetben indítsanak kötelezettségszegési eljárást, gyorsított eljárást alkalmazva.

11.  kéri, hogy a belső piaci eredménytáblát bővítsék ki, hogy az a szolgáltatási irányelv végrehajtására is kiterjedjen;

12.  ösztönzi az üzleti szövetségeket és a fogyasztói szervezeteket, hogy nyújtsanak további tájékoztatást, képzést és jogi tanácsot az érdekelt feleknek jogaikról és a rendelkezésükre álló problémamegoldó eszközökről (például a SOLVIT-ról), és ösztönözzék egymás között a bevált gyakorlatok cseréjét;

13.  üdvözli a Bizottság szándékát eszközök kidolgozására annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben hozzáférjenek az áruk és szolgáltatások áraira, minőségére és fenntarthatóságára vonatkozó átlátható, könnyen érthető, összehasonlítható és megbízható információkhoz; ösztönzi a Bizottságot, hogy készítsen könnyen hozzáférhető adatbázist, amely tartalmazza az összes uniós és tagállami címkézési követelményt; egyúttal óva int az újabb és újabb címkék és címkézési követelmények bevezetésétől, és szorgalmazza az egyszerűsítést, beleértve a fenntarthatóság különböző szempontjainak egyetlen címkével való kifejezését, a kötelező tagállami címkézési követelmények közt fennálló különbségek csökkentése és adott esetben közös referenciaértékek/kritériumok uniós szinten történő megállapítása révén is;

14.  kéri a Bizottságot, hogy cselekvési terve végrehajtásának ellenőrzése során fordítson különös figyelmet a független kiskereskedők támogatását célzó fellépésekre; ösztönzi a helyi és regionális hatóságokat, hogy segítsék elő a független kiskereskedők számára az egyenlő hozzáférés megkönnyítését és az egyenlő versenyfeltételek megteremtését célzó fellépéseket, a szabad és tisztességes verseny teljes tiszteletben tartásával, amelyek például a következőket foglalhatják magukban: a „karoljon fel egy boltot” elv bátorítása, amely révén a nagyobb kiskereskedők az azonos helyen található kisebb méretű boltok „mentoraiként” tevékenykednek, elsősorban az új piaci szereplők esetében; független kiskereskedők – többek között szövetkezetek – csoportjainak támogatása, amelyek számára előnyt jelent a kölcsönös segítségnyújtás és bizonyos méretgazdaságosság, emellett megőrizve teljes önállóságukat, valamint a helyi és regionális hatóságok azon jogának tiszteletben tartása, hogy kedvező feltételeket alakítsanak ki a jellemzően városközpontokban létrehozott kis, önálló üzletek számára, köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében biztosított alacsonyabb energiaárakkal – például a reklámtáblák éjszakai kivilágítására – és bérleti díjakkal, továbbá a kisvállalkozások és független kiskereskedők számára biztosított vállalati adókedvezmény révén a helyi díjakat illetően, az uniós állami támogatásért folytatott versenyre és a belső piaci közbeszerzésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, valamint az adott környék különböző üzletei közti együttműködés támogatása révén;

15.  emlékeztet arra, hogy a boltok városközpontokon kívüli koncentrációja néhány vásárló számára kényelmes lehet, ugyanakkor negatív környezeti hatásokkal is járhat, és más fogyasztók számára nehézséget is jelenthet, különösen az idősebb, a mozgáskorlátozott vagy az autóval nem rendelkező személyek számára; kéri ezért a helyi és regionális hatóságokat, hogy alkalmazzanak kiegyensúlyozott megközelítést, tekintettel arra, hogy számos régióban – különösen a gazdasági válságra tekintettel – a kínálat már elérte a telítettségi pontot; hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi ingatlanfejlesztőknek továbbra is fel kell vállalniuk közös felelősségüket a fenntarthatóság fejlesztésében, a vásárlók valódi választási szabadságának és a kisboltok piacra jutásának előmozdításában; megjegyzi, hogy a városközpontokon kívül eső bevásárlóközpontok bérleti díjai túl magasak lehetnek a kisebb, független boltok számára, és hangsúlyozza, hogy számukra is egyenlő esélyeket kell biztosítani, például a bérleti díjnak a forgalom bizonyos százalékában való megállapítása révén, ahol még nem vezették be ezt a gyakorlatot;

16.  elismeri a helyhatóságok hatáskörét a várostervezés vonatkozásában; rámutat ugyanakkor arra, hogy a várostervezést nem lenne szabad ürügyként használni a boltok szabad létesítéséhez való jog megkerüléséhez; ezzel összefüggésben emlékeztet a szolgáltatási irányelv megfelelő végrehajtásának fontosságára; sürgeti a tagállamokat, hogy számolják fel a szabad mozgás előtt álló akadályokat és nyissák meg piacaikat a versenyképesség ösztönzése és a boltok sokszínűségének elősegítése érdekében, hiszen ez alapvető fontosságú ahhoz, hogy a bevásárlókörzetek, különösen a városközpontokban, vonzóak maradjanak;

17.  hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontos szerepét a városközpontok tiszta, biztonságos és könnyen hozzáférhető vásárlási területeinek kialakításában, többek között a bevásárló körzetekben üresen álló épületek negatív hatásának kezelése révén, pl. e területek kezdő vállalkozásoknak történő bérbeadásával a szokásosnál alacsonyabb bérleti díjért, az alkalmazandó uniós állami támogatási és a közbeszerzési szabályoknak megfelelően;

18.  megjegyzi, hogy az e-kereskedelem gyors fejlődése jelentős előnyöket hozott a fogyasztók és a vállalkozások számára az innováció, az új piaci lehetőségek és növekedés, a nagyobb választék, a fokozódó verseny és az alacsonyabb árak tekintetében; megállapítja ugyanakkor, hogy a boltok új kihívásokkal néznek szembe, amelyek még fontosabbá teszik a többcsatornás kiskereskedelmi stratégiákat; tekintettel a kiskereskedelem társadalmi és kulturális szerepére, bátorítja a kiskereskedőket az innovatív technológiák teljes kiaknázására, és új kereskedelmi modellek kidolgozására online vásárlói bázisuk számára, miközben növelik a vásárlás élményét a valódi üzletekben, többek között a szolgáltatás szintjének javítása révén, az eladást megelőzően és azt követően is;

19.  üdvözli a Bizottságnak az e-kereskedelem támogatására irányuló szándékát; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki azon célkitűzés hiánya miatt, amely arra irányulna, hogy elérhetővé tegyék az online szolgáltatásokat és termékeket valamennyi uniós ország vásárlói számára; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan stratégiára, amely megelőzné, hogy a kereskedők megkülönböztető politikákat alkalmazzanak e-kereskedelmi gyakorlataikban, így biztosítva, hogy minden európai polgár szabadon hozzáférjen a határokon átnyúló online kereskedelemhez;

20.  hangsúlyozza az e-kereskedelem jelentőségét a fogyasztók választási lehetőségei és az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában, különösen a félreeső területeken; hangsúlyozza, hogy a benne rejlő lehetőségek kiaknázásához megfelelő intézkedésekre van szükség, beleértve az internethez való hozzáférés javítását az Európai Unió legfélreesőbb területein; támogatja az e-kereskedelemről szóló 2012. január 11-i bizottsági közleményben foglalt intézkedéseket, amelyek a bizalom megerősítésére, a domain-nevek határokon átnyúló bejegyzésének egyszerűsítésére, a biztonságos online fizetés és a szállítási szolgáltatások javítására, a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítésére, valamint a fogyasztókat megillető – különösen az elállásra és jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó – jogokról való tájékoztatás javítására irányulnak;

21.  ismételten hangsúlyozza azon akadályok (nyelvi és adminisztratív akadályok, a tájékoztatás hiánya) elhárításának fontosságát, amelyek korlátozzák a határokon átnyúló online kereskedelemben rejlő üzleti lehetőségeket és gyengítik a fogyasztók egységes piacba vetett bizalmát;

22.  üdvözli a Bizottság javaslatát a multilaterális bankközi díjakról, és hangsúlyozza a bankkártyarendszerekre vonatkozó, a MIF versenyellenes hatásait erősítő szabályozás megszüntetését; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a már átlátható, versenyképes és innovatív fizetési rendszerekkel rendelkező tagállamokat, és használják ezeket legjobb gyakorlatként az olcsóbb és igazságosabb európai fizetési piac továbbfejlesztése során;

23.  hangsúlyozza a kiskereskedelmi ágazat fenntarthatósággal kapcsolatos felelősségét; üdvözli, hogy a kiskereskedők és a beszállítók élen jártak a zöld felelősségvállalás terén, különösen ami a hulladékokat, az energiafogyasztást, a közlekedést és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését illeti; úgy véli, hogy ezen a területen további erőfeszítésekre van szükség;

24.  külön üdvözli a kiskereskedőknek és a beszállítóknak az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében hozott önkéntes kezdeményezéseit és kötelezettségvállalásait;

25.  rámutat a piaci kiskereskedelem megőrzésének fontosságára, amely ágazat túlnyomórészt több ezer családi mikrovállalkozásból áll és az európai gazdaság egyik megkülönböztető jegye;

26.  kiemeli, hogy a kiskereskedők az áruk és szolgáltatások vásárlásának és értékesítésének sokféle és korszerű módjait kínálják, ami bővíti a fogyasztók választási lehetőségeit, valamint a rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket, különösen a fiatalok és a tartósan munkanélküliek számára;

27.  felszólít a kkv-k és szövetkezetek fokozottabb támogatására és ösztönzésére, különösen az új piaci igényekhez igazodó, valamint a környezetbarát és társadalmi szempontból felelős tevékenységekben részt vevő, innovatív és a szociális gazdasághoz hozzájáruló kkv-k esetében, az uniós kiskereskedelmi ágazat versenyképességének növelése, a fogyasztói árak leszorítása, a szolgáltatások minőségének javítása, valamint új munkalehetőségek teremtése érdekében;

28.  emlékeztet a meglévő szociális és munkaügyi jogszabályok megfelelő végrehajtásának fontosságára; szorgalmazza a kereskedelmi szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot a belső piacon a be nem jelentett munkavégzés, valamint az adó- és társadalombiztosítási csalás elleni küzdelem érdekében;

29.  üdvözli a franchise üzleti modelljét, amely támogatja az új üzleti tevékenységeket és kisvállalkozói tulajdonosi szerkezetet; azonban megállapítja, hogy bizonyos esetekben tisztességtelen szerződési feltételek állnak fenn, ezért átlátható és méltányos szerződések megkötésére szólít fel; felhívja különösen a Bizottság és a tagállamok figyelmét azon franchise átvevők problémáira, akik el kívánják adni vállalkozásukat, vagy változtatni kívánnak a tevékenységük formáján, ugyanabban az ágazatban maradva; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az árrögzítési mechanizmusok franchise rendszereken belüli tilalmát és a hosszú távú versenyzáradékok, a beszerzési lehetőségek, illetve a többes franchise tilalmának hatásait, és ebben a tekintetben ismételten mérlegelje a 30%-nál kisebb piaci részesedéssel rendelkező szerződő felek versenyjog alóli jelenlegi mentességét;

30.  aggodalmát fejezi ki a saját márkák gyors terjedése miatt; hangsúlyozza, hogy a saját márkákat oly módon kellene kialakítani, hogy további fejlődést eredményezzenek e a fogyasztók választási lehetőségei és különösen az átláthatóság, a tájékoztatás minősége és a sokszínűség terén, és egyértelmű lehetőségeket kell biztosítaniuk a kkv-k számára az innovációra és a terjeszkedésre;

31.  támogatja a az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum és a vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platformja által végzett munkát; úgy véli, hogy a Parlamentnek sürgősen meg kell oldania a fórum munkájában való részvételével kapcsolatos függő kérdéseket; hangsúlyozza, hogy a nem élelmiszerjellegű áruk ellátási láncában is tapasztalhatóak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok; ezzel kapcsolatban felkéri a Bizottságot és a vállalkozási szövetségeket, hogy a meglévő fórumokon – ideértve az évente összehívott kiskereskedelmi piaci kerekasztalt és a Bizottság kiskereskedelmi versenyképességgel foglalkozó, közel jövőben létrejövő csoportját – folytassanak konstruktív és ágazatközi párbeszédet;

32.  üdvözli a helyes gyakorlatra vonatkozó elveket és a kereskedelmi lánc vertikális kereskedelmi kapcsolataiban tapasztalt tisztességtelen és tisztességes gyakorlatok példáinak listáját, valamint ezen elvek megvalósításának és betartatásának keretét; üdvözli, hogy a szakmai szövetségek elismerték az érvényesítés szükségességét, és hangsúlyozza, hogy amennyiben valóban érvényt kívánnak szerezni az érvényesítési mechanizmusnak, alapvető fontosságú, hogy az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője tiszteletben tartsa azt, illetve, hogy valamennyien közreműködjenek, beleértve a gazdálkodók szervezeteit, valamint a feldolgozó- illetve nagykereskedelmi forgalmazó ágazatokat; kéri a Bizottságot, hogy a kezdetétől számított egy éven belül tekintse át az önkéntes kezdeményezés gyakorlati hatásait, beleértve a bevált gyakorlat elveinek érvényre juttatását;

33.  megjegyzi, hogy a vertikális kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó kérdések a márkás termékek kiskereskedelmén belüli szelektív és kizárólagos forgalmazási megállapodások kapcsán is felmerülnek; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy óvják a rosszabb alkupozícióban lévő kiskereskedők és üzlettulajdonosok jogait;

34.  úgy véli, a gyengébb piaci szereplők, főleg a gazdálkodók és más beszállítók számára gyakran nehézséget okoz, hogy panaszt tegyenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a vállalkozói szövetségek fontos szerepét, amelyeknek lehetőségük nyílna e panaszok benyújtására a vállalkozások nevében; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy ombudsmanra vagy döntéshozó szerv szükségességét, illetve ennek kivitelezhetőségét, továbbá azt, hogy e hivatal hatásköre kiterjedjen-e hivatalból történő lépések megtételére bizonyított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetén;

35.  kéri a Bizottságot, hogy a kis beszállítók számára biztosítsa termelői csoportok létrehozásának jogát anélkül, hogy a nemzeti versenyhivatalok – amelyek csak a tagállami termelés alapján mérték fel e csoportok fontosságát – bírságot szabnának ki rájuk;

36.  kéri a Bizottságot, hogy érvényesítse a szállítók által a fogyasztókra kényszerített területi ellátási korlátozásokra vonatkozó hatályos jogszabályokat;

37.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 33. E, 2013.2.5., 9. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0239. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0436. (4) HL C 308. E, 2011.10.20., 22. o. (5) HL C 184. E, 2009.8.6., 23. o. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0468. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0327. (8) http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eu-cooperation.26065. (9) http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eu-cooperation.26065. (10) HL L 304., 2011.11.22., 64. o. (11) HL L 109., 2000.5.6., 29. o. (12) HL L 304., 2011.11.22., 18. o. (13) HL L 376., 2006.12.27., 21. o. (14) HL L 48., 2011.2.23., 1. o. (15) HL L 319., 2007.12.5., 1. o.