Az Európai Parlament által 2013. december 12-én elfogadott módosítások a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2013)0133 – C7-0065/2013 – 2013/0074(COD))(1)
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 a bevezető hivatkozás (új)
tekintettel a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló egyezményhez csatolt, a mediterrán térség tengerparti övezetének integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló 2010. szeptember 13-i 2010/631/EU tanácsi határozatra1,
(1) A fokozott és gyorsan növekvő igény, mely a tengeri térségek különféle célú hasznosítására irányul – ideértve a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények telepítését, a tengeri hajózást és halászati tevékenységeket, az ökoszisztémák megőrzését, az idegenforgalmat, az akvakultúra-létesítmények üzemeltetését –, akárcsak a parti erőforrásokra nehezedő többféle nyomás, integrált tervezési és irányítási megközelítést igényelnek.
(1) A fokozott és gyorsan növekvő igény, mely a tengeri térségek különféle célú hasznosítására irányul – ideértve a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények telepítését, az olaj- és gázfeltárást és -kiaknázást, a tengeri hajózást és halászati tevékenységeket, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzését, a nyersanyagok kitermelését, az idegenforgalmat, az akvakultúra-létesítmények üzemeltetését –, akárcsak a parti erőforrásokra nehezedő többféle nyomás, integrált tervezési és irányítási megközelítést igényelnek.
(2) Ilyen óceángazdálkodási megközelítés kidolgozására került sor az Európai Unió integrált tengerpolitikájának keretében, melynek környezetvédelmi pillérét a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelenti. Az integrált tengerpolitika célja a tengerek és óceánok fenntartható fejlődésének elősegítése, valamint koordinált, koherens és átlátható döntéshozatali rendszer kialakítása az Unió azon ágazati politikái tekintetében, amelyek – többek között a tengermedencékre vonatkozó stratégiák vagy makroregionális stratégiák révén – kihatással vannak az óceánokra, tengerekre, szigetekre, a tengerparti és a legkülső régiókra, valamint a tengeri ágazatokra.
(2) Ilyen óceángazdálkodási és tengeri irányítási megközelítés kidolgozására került sor az Európai Unió integrált tengerpolitikájának keretében, melynek környezetvédelmi pillérét a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelenti. Az integrált tengerpolitika célja a tengerek és óceánok fenntartható fejlődésének elősegítése, valamint koordinált, koherens és átlátható döntéshozatali rendszer kialakítása az Unió azon ágazati politikái tekintetében, amelyek – többek között a tengermedencékre vonatkozó stratégiák vagy makroregionális stratégiák révén – kihatással vannak az óceánokra, tengerekre, szigetekre, a tengerparti és a legkülső régiókra, valamint a tengeri ágazatokra.
(3) Az integrált tengerpolitika a tengeri területrendezést és az integrált partiövezet-gazdálkodást horizontális politikai eszközként határozza meg, melynek segítségével a hatóságok és az érdekeltek koordinált és integrált megközelítési módot alkalmazhatnak. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés hozzá fog járulni a tengeri és partiövezet-gazdálkodás fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához.
(3) Az integrált tengerpolitika a tengeri területrendezést és az integrált partiövezet-gazdálkodást horizontális politikai eszközként határozza meg, melynek segítségével a hatóságok és az érdekeltek koordinált és integrált határokon átnyúló megközelítési módot alkalmazhatnak. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés hozzá fog járulni a tengeri és partiövezet-gazdálkodás fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához.
(5) A közelmúltban kiadott „Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című közlemény számba veszi azokat a folyamatban lévő európai uniós kezdeményezéseket, amelyek az Európa 2020 stratégia végrehajtását szolgálják. A szóban forgó közlemény beazonosít egy sor olyan ágazati tevékenységet, amelyekre a jövőben a kék növekedéssel kapcsolatos kezdeményezéseknek összpontosítaniuk kell, és amelyek kibontakozását a tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak megfelelőképpen segítenie kell.
(5) A közelmúltban kiadott „Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című közlemény számba veszi azokat a folyamatban lévő európai uniós kezdeményezéseket, amelyek az Európa 2020 stratégia végrehajtását szolgálják. A szóban forgó közlemény beazonosít egy sor olyan ágazati tevékenységet, amelyekre a jövőben a kék növekedéssel kapcsolatos kezdeményezéseknek összpontosítaniuk kell, és amelyek kibontakozását a tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak megfelelőképpen segítenie kell. A tagállamok e meghatározott stratégiai területekre irányuló egyértelmű támogatása jogbiztonságot és tervezhetőséget nyújt az állami és magánbefektetések számára, ami kiegyenlítőleg hat a part menti és tengeri térségekhez kapcsolódó ágazati politikákra.
(7) Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) preambulumában rámutat arra, hogy az óceáni térségek használatával összefüggő ügyek szorosan összefonódnak egymással, ezért egységes egészként kell tekinteni őket. Az óceáni térségekkel kapcsolatos tervezés az egyezményben biztosított jogok alkalmazásának logikus továbbvitele és szerkezetbe foglalása, egyszersmind a tagállamok segítésének gyakorlati eszköze is kötelezettségeik teljesítése terén.
(7) Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) preambulumában rámutat arra, hogy az óceáni térségek használatával összefüggő ügyek szorosan összefonódnak egymással, ezért egységes egészként kell tekinteni őket. Az óceáni térségekkel kapcsolatos tervezés az egyezményben biztosított jogok alkalmazásának logikus továbbvitele és szerkezetbe foglalása, egyszersmind a tagállamok és a nemzeti szint alatti illetékes hatóságok segítésének gyakorlati eszköze is kötelezettségeik teljesítése terén.
(10) A következetesség és jogi egyértelműség érdekében a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégia földrajzi hatósugarát a meglévő uniós jogi eszközökkel és a nemzetközi tengerjoggal összhangban kell meghatározni.
(10) A következetesség és jogi egyértelműség érdekében a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás földrajzi hatósugarát a meglévő uniós jogi eszközökkel és a nemzetközi tengerjoggal, különösen az UNCLOS egyezménnyel összhangban kell meghatározni.
(12) Miközben az Unió szempontjából helyénvaló a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás szabályainak lefektetése, a tagállamok és azok illetékes hatóságai továbbra is felelősek tengervizeik és parti menti övezeteik tekintetében az ilyen tervek és stratégiák kialakításáért és meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek között.
(12) Miközben az Unió szempontjából helyénvaló a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodással kapcsolatos átlátható és koherens keret meghatározása, a tagállamok és azok illetékes hatóságai továbbra is felelősek tengervizeik és parti menti övezeteik tekintetében az ilyen tervek és stratégiák kialakításáért és meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek és tengeri felhasználási módok között.
(13) Az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelés, valamint a járulékos adminisztratív terhek minimalizálása érdekében ezen irányelv átültetésének és végrehajtásának a lehető legnagyobb mértékben a meglévő nemzeti szabályokon és mechanizmusokon kell alapulnia. Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak a 2002/413/EK tanácsi ajánlásban és a 2010/631/EU tanácsi határozatban meghatározott elveken és szempontokon kell nyugodniuk.
(13) Az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelés, valamint a járulékos adminisztratív terhek minimalizálása érdekében ezen irányelv átültetésének és végrehajtásának a lehető legnagyobb mértékben a meglévő nemzeti és regionális tengeri egyezmény szabályain és mechanizmusain kell alapulnia. Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak az európai integrált partiövezet-kezelés végrehajtásáról szóló, 2002. május 30-i 2002/413/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban18a és a 2010/631/EU tanácsi határozatban meghatározott elveken és szempontokon kell nyugodniuk.
(15) A tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodásnak a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett ökoszisztéma-alapú szemléletet kell alkalmaznia, biztosítva a különféle tevékenységek által okozott kollektív terhelés azon szintjét, amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével, gondoskodva arról, hogy a tengeri ökoszisztémáknak az emberi tevékenység által előidézett változásokra való reagálóképessége ne sérüljön, egyszersmind lehetővé téve a tengeri javak és szolgáltatások fenntartható igénybevételét a jelen és a jövő nemzedékek számára.
(15) A tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodásnak a szubszidiaritás elvére figyelemmel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett ökoszisztéma-alapú szemléletet kell alkalmaznia, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke (2) bekezdésének megfelelően figyelembe kell vennie az elővigyázatosság és a megelőzés elvét, biztosítva, hogy a tengeri és part menti tevékenységek által okozott kollektív terhelés olyan szinten maradjon, amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével és a természeti erőforrások megőrzésével, gondoskodva arról, hogy a tengeri ökoszisztémáknak az emberi tevékenység által előidézett változásokra való reagálóképessége ne sérüljön, egyszersmind lehetővé téve a tengeri javak és szolgáltatások fenntartható igénybevételét a jelen és a jövő nemzedékek számára.
(16) A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás hozzá fog járulni többek között a következő aktusokban foglalt célok megvalósulásához: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv19, a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet20, a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat21, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia22, az erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve23, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia24; továbbá adott esetben szolgálni fogja az EU regionális politikájának – köztük a tengermedencékre vonatkozó stratégiáknak és a makroregionális stratégiáknak – a céljait is.
(16) A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás hozzá fog járulni többek között a következő aktusokban foglalt célok megvalósulásához: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv19, a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet20, a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv20a, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv20b, a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló, 2004. április 29-i 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat21, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia22, az erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve23, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia24 és a „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című bizottsági közlemény (COM(2009)0008); továbbá adott esetben szolgálni fogja az EU regionális politikájának – köztük a tengermedencékre vonatkozó stratégiáknak és a makroregionális stratégiáknak – a céljait is.
(17) A tengeri és partközeli tevékenységek gyakran szorosan összefonódnak egymással. Ez megköveteli a tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák koordináltságát és integráltságát, biztosítva a tengeri térség fenntartható használatát és a parti területekkel való fenntartható gazdálkodását, figyelemmel a különféle társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre.
(17) A tengeri és partközeli tevékenységek gyakran szorosan összefonódnak egymással és függnek egymástól. Ez megköveteli a tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák koordináltságát, összekapcsoltságát és integráltságát, biztosítva a tengeri térség fenntartható használatát és a parti területekkel való fenntartható gazdálkodását, figyelemmel a különféle társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre és célokra.
(18) Ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez a tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak nemcsak magukban kell foglalniuk a problémameghatározás, információgyűjtés, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás és a végrehajtásra vonatkozó nyomon követés teljes ívét, de a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretekre is kell épülniük. Hasznosítaniuk kell továbbá a meglévő és leendő jogszabályokban – köztük a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról szóló 2010/477/EU bizottsági határozatban vagy „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” elnevezésű bizottsági kezdeményezésben25 – meghatározott mechanizmusokat.
(18) Ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez a tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak nemcsak magukban kell foglalniuk a problémameghatározás, információgyűjtés, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás, a végrehajtásra vonatkozó nyomon követés, a felülvizsgálat vagy az aktualizálás teljes ívét, de a rendelkezésre álló legjobb és legfrissebb tudományos ismeretekre is kell épülniük. Hasznosítaniuk kell továbbá a meglévő és leendő jogszabályokban – köztük a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról szóló 2010/477/EU bizottsági határozatban vagy „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” elnevezésű bizottsági kezdeményezésben25 – meghatározott mechanizmusokat.
(19) A tengeri területrendezés legfőbb célja a tengeri területek használati módjainak beazonosítása, irányítása és az ezekkel kapcsolatos konfliktusok kezelése. Ehhez a tagállamoknak legalább azt kell biztosítaniuk, hogy a tervezési folyamat vagy folyamatok végén létrejöjjön egy átfogó terv a tengeri térséggel kapcsolatos különféle használati formák tekintetében, figyelemmel az éghajlatváltozással összefüggő hosszú távú változásokra is.
(19) A tengeri területrendezés legfőbb célja a tengeri területek használati módjainak beazonosítása és irányítása, az ágazatközi konfliktusok minimalizálása és a fenntartható növekedés javítása a tengeri ágazatban. Ehhez a tagállamoknak legalább azt kell biztosítaniuk, hogy a tervezési folyamat vagy folyamatok végén létrejöjjön egy átfogó terv a tengeri térséggel kapcsolatos különféle használati formák tekintetében, figyelemmel az éghajlatváltozással összefüggő hosszú távú változásokra is.
(20) A tagállamok feladata, hogy egyeztessék és összehangolják terveiket és stratégiáikat a többi releváns tagállam vagy harmadik ország adott tengeri régiójáért, alrégiójáért vagy part menti övezetéért felelős hatóságaival, összhangban a szóban forgó tagállamok és harmadik országok európai vagy nemzetközi jogból fakadó jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamok közötti és a környező harmadik országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésekhez szükséges, hogy minden tagállamban legyenek az ügyért felelős hatóságok. Ezért a tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságot vagy hatóságokat, amely(ek) felelős(ek) a többi tagállammal vagy harmadik országokkal való együttműködésért. Tekintettel a tengeri régiók, alrégiók vagy part menti övezetek közötti különbségekre, ezen irányelv keretein belül nem helyénvaló részletesen előírni az együttműködési mechanizmus jellemzőit.
(20) A tagállamok feladata, hogy a lehetséges mértékig egyeztessék és összehangolják terveiket és stratégiáikat a többi releváns tagállam vagy harmadik ország adott tengeri régiójáért, alrégiójáért vagy part menti övezetéért felelős hatóságaival, összhangban a szóban forgó tagállamok és harmadik országok európai vagy nemzetközi jogból fakadó jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamok közötti és a környező harmadik országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésekhez szükséges, hogy minden tagállamban legyenek az ügyért felelős hatóságok. Ezért a tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek a többi tagállammal vagy harmadik országokkal való együttműködésért. Tekintettel a tengeri régiók, alrégiók vagy part menti övezetek közötti különbségekre, ezen irányelv keretein belül nem helyénvaló részletesen előírni az együttműködési mechanizmus jellemzőit.
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
(21a) Annak érdekében, hogy elősegítsük a part menti területek alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, valamint hogy gátat szabjunk az erózió és a túlzott feltöltődés jelenségének, a tengeri kiáradás kockázatának, a part menti ökoszisztémák környezeti állapota romlásának és a biológiai sokféleség pusztulásának, különösen fontos a part menti üledékek helyes – fenntartható és ökokompatibilis – kezelése, amely ellensúlyozná a kockázatoknak erősen kitett, sínylődő területeken kialakult helyzetet. A kontinentális talapzaton a tenger alatt lerakódott üledéket hiány esetén a part menti ökoszisztémák üledékpótlására lehetne használni.
(22) A tengeri és partközeli területek irányítása komplex feladat, amelybe bele kell vonni a különféle szintű hatóságokat, gazdasági szereplőket és egyéb érdekelteket. A vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban és a fenntartható fejlődés hatékony biztosítása érdekében elengedhetetlenül fontos az érdekeltek, a hatóságok és a nyilvánosság véleményének kikérése az ezen irányelv szerinti tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák előkészítésének megfelelő fázisában. A nyilvános egyeztetéssel kapcsolatos rendelkezésre jó példát kínál a 2003/35/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése.
(22) A tengeri és partközeli területek irányítása komplex feladat, amelybe bele kell vonni a különféle szintű hatóságokat, gazdasági szereplőket és egyéb érdekelteket. A vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban és a fenntartható fejlődés hatékony biztosítása érdekében elengedhetetlenül fontos az érdekeltek, a hatóságok és a nyilvánosság véleményének kikérése az ezen irányelv szerinti tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák előkészítésének megfelelő fázisában.
(25) Annak biztosítására, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák megbízható adatokon alapuljanak, továbbá hogy a járulékos adminisztratív terhek csökkenjenek, fontos, hogy a tagállamok az adatgyűjtés meglévő eszközeinek alkalmazásakor a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatokat gyűjtsék össze (például „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés keretében).
(25) Annak biztosítására, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák megbízható adatokon alapuljanak, továbbá hogy a járulékos adminisztratív terhek csökkenjenek, fontos, hogy a tagállamok az adatgyűjtés meglévő eszközeinek alkalmazásakor a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatokat gyűjtsék össze és használják azzal, hogy ösztönzik az érdekelt feleket adataik és információik megosztására (például „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés keretében).
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
(25a) Annak elősegítése érdekében, hogy az irányelvet az Unió területén átfogó és összehangolt módon alkalmazzák, helyénvaló feltárni, hogy a meglévő finanszírozási források közül melyek fogják támogatni a demonstrációs programokat, valamint a part menti és tengeri térségek kezelésére és irányítására szolgáló, jól működő stratégiákból és tervekből nyert helyes gyakorlatok megosztását.
(28) Ezen irányelv rendelkezéseinek időben történő átültetése rendkívül fontos, mivel az EU számos olyan, 2020-ig végrehajtandó szakpolitikai kezdeményezést fogadott el, amelyek támogatására ez az irányelv hivatott. Ezért ezen irányelv átültetésére a lehető legrövidebb határidőt kell elfogadni,
(28) Ezen irányelv rendelkezéseinek időben történő átültetése rendkívül fontos, mivel az EU számos olyan, 2020-ig végrehajtandó szakpolitikai kezdeményezést fogadott el, amelyek támogatására és kiegészítésére ez az irányelv hivatott. Ezért ezen irányelv átültetésére a lehető legrövidebb határidőt kell elfogadni,
(1) Ez az irányelv létrehozza a tengeri és partvidéki gazdaságok fenntartható növekedésének és a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdítását célzó tengeri területrendezés és integrált partiövezet-gazdálkodás keretét.
(1) Ez az irányelv létrehozza a tengeri és partvidéki gazdaságok fenntartható növekedésének és a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható fejlesztésének és használatának előmozdítását célzó tengeri területrendezés – az integrált partiövezet-gazdálkodást is magában foglaló – keretét, különösen azáltal, hogy támogatja a „Kék növekedés: a fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című 2012. szeptember 13-i bizottsági közleményben meghatározott prioritási területeket;
(2) Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának összefüggésében ez a keret biztosítja, hogy a tagállamok tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.
(2) Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának összefüggésében ez az irányelv keretet biztosít arra, hogy a tagállamok tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, figyelembe véve a szárazföld–tenger kölcsönhatásokat és a határokon átnyúló megerősített együttműködést a vonatkozó UNCLOS-rendelkezések alapján.
(1) Ezen irányelv rendelkezései a tengervizekre és a part menti övezetekre alkalmazandók.
(1) Ezen irányelv rendelkezései az összes uniós tengervízre és a part menti övezetre alkalmazandók, a hatályos uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban.
(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a kizárólag védelmi és nemzetbiztonsági célú tevékenységekre. Ugyanakkor minden tagállam köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen tevékenységek az irányelv célkitűzéseivel összehangolt módon folyjanak.
(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a kizárólag védelmi és nemzetbiztonsági célú tevékenységekre. A tagállamoknak ugyanakkor törekedniük kell annak biztosítására, hogy – amennyiben ez ésszerű és megvalósítható – e tevékenységeket az irányelv céljaival összeegyeztethető módon végezzék.
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 pont
1. „part menti övezet”: a partvonal tenger felőli és szárazföld felőli oldalára kiterjedő geomorfológiai terület, melynek tengeri határa a tagállamok parti vizeinek külső határával azonos, szárazföldi határa pedig a tagállamok által az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákban meghatározott határ;
1. „part menti övezet”: a partvonal tenger felőli és szárazföld felőli oldalára kiterjedő, a tagállamok által jogszabályaikban meghatározott tengerpart és geomorfológiai terület, melynek tengeri határa nem haladja meg a tagállamok parti vizeit;
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 pont
2. „integrált tengerpolitika”: uniós szakpolitika, melynek célja az összehangolt és következetes döntéshozatal előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású szakpolitikák és a megfelelő nemzetközi együttműködés révén optimalizálni lehessen a tagállamok – különösen az Unió part menti régiói, szigetei és legkülső régiói –, valamint a tengeri ágazatok fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját;
2. „integrált tengerpolitika”: uniós szakpolitika, melynek célja az összehangolt és következetes ágazatközi és határokon átnyúló tengeri irányítás előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású szakpolitikák és a megfelelő nemzetközi együttműködés révén optimalizálni lehessen a tagállamok – különösen az Unió part menti régiói, szigetei és legkülső régiói –, valamint a tengeri ágazatok fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját;
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a pont (új)
2a. „tengeri területrendezési terv”: a tengeri területeken folytatott emberi tevékenységek térbeli és időbeli elosztására vonatkozó, az ebben az irányelvben meghatározott gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzések megvalósulására irányuló nyilvános elemzési és tervezési folyamat eredményeként, a vonatkozó nemzeti szakpolitikákkal összhangban a tengeri térség különböző tengeri célokra történő felhasználásának meghatározása tekintetében létrejött terv vagy tervek, kifejezetten ösztönözve a többcélú felhasználást;
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 b pont (új)
2b. „integrált partiövezet-gazdálkodási stratégia”: formális és informális gyakorlatok és/vagy stratégiák, amelyek a part menti területeket érintő folyamatok összességének átfogó irányítására szolgálnak, koordinált módon kezelve a part menti tevékenységekkel összefüggő szárazföld–tenger kölcsönhatásokat a part menti és tengeri területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében; Ezek a stratégiák gondoskodnak arról, hogy az irányítási és fejlesztési döntéseket a különféle ágazati szempontok összehangolásával hozzák meg, valamint hogy elkerüljék vagy legalábbis korlátozzák a part menti területek használatából adódó konfliktusokat.
Külön szavazás Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 pont
3. „tengeri régiók vagy alrégiók”: a 2008/56/EK irányelv 4. cikkében említett tengeri régiók és alrégiók;
3. „tengeri régiók”: a 2008/56/EK irányelv 4. cikkében említett tengeri régiók;
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 pont
4. „tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott vízterület, tengerfenék és altalaj;
4. „tengervizek”: a felségvizek kiterjedését meghatározó alapvonal tenger felőli részétől az azon területek legszéléig terjedő vízterület, tengerfenék és altalaj, amelyen az UNCLOS-szal összhangban egy tagállam joghatósággal rendelkezik és/vagy joghatóságot gyakorol, kivéve az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében említett országokkal és területekkel szomszédos vizeket és a francia tengerentúli megyéket és közösségeket;
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 7 pont
7. „jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában említett környezeti állapot.
7. „jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában és a 2010/477/EU bizottsági határozatban említett környezeti állapot.
(1) Minden egyes tagállam köteles kidolgozni és végrehajtani egy vagy több tengeri területrendezési tervet és egy vagy több integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiát. Ezeket külön dokumentumokban rögzíthetik.
(1) Minden egyes tagállam kidolgozza és végrehajtja a tengeri területrendezési tervezési eljárásokat. Amennyiben egy tagállam nem foglalja bele a szárazföld–tenger kölcsönhatásokat tengeri területrendezési tervébe, ezekkel a kölcsönhatásokkal az integrált partiövezet-gazdálkodás keretében kell foglalkozni. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy vagy integrált megközelítést követnek, vagy pedig külön tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat hoznak létre.
(1a) Továbbra is a tagállamok vagy az illetékes regionális, illetve helyi hatóságok felelnek e tervek és stratégiák kialakításáért és tartalmuk meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek és tengerészeti, illetve tengeri felhasználási módok között.
(3) A tagállamok a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásakor kellő figyelmet fordítanak a régiók és alrégiók jellegzetességeire, az egyes ágazati tevékenységekre, az érintett tengervizekre és part menti övezetekre, valamint az éghajlatváltozással összefüggő lehetséges hatásokra.
(3) A tagállamok a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásakor kellő figyelmet fordítanak a tengeri és part menti régiók és alrégiók jellegzetességeire, szükségleteire és az ezekben rejlő lehetőségekre, az egyes jelenlegi és jövőbeli ágazati tevékenységekre, az érintett tengervizekre és part menti övezetekre, valamint az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra.
(3a) Az EUMSZ 349. cikkét különösen az Unió legkülső régiói esetében kell tiszteletben tartani, figyelembe véve e régiók egyedi adottságait és korlátait.
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk
A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazniuk a tengervizeken és a part menti övezetekben egymással versengő ágazati tevékenységek egymás mellettiségének megkönnyítése és konfliktusaik kezelése érdekében, valamint hozzá kell járulniuk a következőkhöz:
(1) A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak ökoszisztéma-alapú megközelítést, illetve ezzel egyidejűleg gazdasági, szociális és környezetvédelmi kritériumokat kell alkalmazniuk a tengeri ágazat fenntartható fejlődése és növekedése érdekében. Támogatniuk kell az adott ágazati tevékenységek egymással összeegyeztethető egymás mellettiségét, minimalizálniuk kell a tengervizeken és a part menti övezetekben folyó tevékenységek közötti konfliktusokat, és elő kell mozdítaniuk ugyanazon tengeri térség különböző ágazatok általi többszörös felhasználását.
(2) A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak hozzá kell járulniuk a következő uniós célokhoz:
a) az Unió energiaellátásának biztosítása a tengeri erőforrások kiaknázásának, az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének, az energiaellátó hálózatok összekapcsolásának és az energiahatékonyság fokozásának előmozdítása révén;
a) az Unió energiaellátásának biztosítása a tengeri erőforrások kiaknázásának, az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének, az energiaellátó hálózatok összekapcsolásának és az energiahatékonyság fokozásának előmozdítása révén;
b) a tengeri közlekedés fejlődésének elősegítése, hatékony és költséghatékony hajózási útvonalak kialakítása Európa-szerte, ideértve a kikötők rendelkezésre állását és a közlekedésbiztonságot is;
b) a tengeri közlekedés fejlődésének elősegítése Európa-szerte, ideértve a kikötők rendelkezésre állását, a közlekedésbiztonságot, a multimodális kapcsolatokat és a fenntarthatóságot is;
c) a halászati és akvakultúra-ágazat fenntartható fejlődésének és növekedésének előmozdítása, ideértve a foglalkoztatás kérdését a halászati és a kapcsolódó ágazatokban;
c) a halászati ágazat fenntartható fejlődésének és az akvakultúra-ágazat fenntartható növekedésének előmozdítása, ideértve a foglalkoztatás kérdését a halászati és a kapcsolódó ágazatokban;
d) a környezet megóvásának, védelmének és állapotjavulásának biztosítása, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, különösen annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jó környezeti állapotot, ne csökkenjen tovább a biodiverzitás, megálljon az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségi romlása, és mérséklődjön a tengerszennyezés kockázata;
d) a környezet megóvásának, védelmének és állapotjavulásának biztosítása a védett területek reprezentatív és koherens hálózata révén, valamint a természeti erőforrások körültekintő, elővigyázatos és ésszerű hasznosítása, különösen annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jó környezeti állapotot, hogy ne csökkenjen tovább a biodiverzitás, hogy megálljon az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségi romlása, továbbá hogy mérséklődjön és megelőzhető legyen a tengeri és tengerparti szennyezés kockázata;
e) a part menti és tengeri területek ellenállóképességének biztosítása az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
e) a part menti és tengeri területek fokozottabb ellenállóképességének biztosítása az éghajlatváltozás hatásaival szemben, a sérülékeny part menti területek védelme érdekében.
(3) A tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák hozzájárulhatnak további nemzeti célokhoz is, például:
a) a fenntartható nyersanyag-kitermelés elősegítése;
b) a fenntartható turizmus elősegítése;
c) a kulturális örökség megőrzésének és védelmének biztosítása;
d) szabadidős és egyéb nyilvános felhasználási formák biztosítása;
e) a tengeri gazdaság hagyományos gazdasági és társadalmi jellemzőinek megőrzése.
(1) A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák keretében operatív lépéseket kell kidolgozni az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, figyelembe véve minden kapcsolódó tevékenységet és az azok tekintetében alkalmazandó intézkedéseket.
(1) Minden egyes tagállamnak eljárási lépéseket kell kidolgoznia az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, figyelembe véve a kapcsolódó tevékenységeket, felhasználási módokat és az azok tekintetében alkalmazandó intézkedéseket.
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) hatékony, határokon átívelő együttműködést kell biztosítaniuk a tagállamok, a nemzetközi hatóságok és a releváns ágazati politikákban érdekeltek viszonylatában;
b) a 9. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a releváns ágazati politikákban érdekeltek részvételét;
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) a 12. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a hatékony, határokon átnyúló együttműködést a tagállamok között;
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ugyanazon régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben található harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizekre és part menti övezetekre gyakorolt, határokon átívelő hatásainak beazonosítása és e hatások kezelése az érintett országok illetékes hatóságaival való együttműködés keretében, összhangban a 12. és 13. cikkel.
c) a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ugyanazon régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben található harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizekre és part menti övezetekre gyakorolt, határokon átívelő hatásainak beazonosítása és e hatások kezelése az érintett országok illetékes hatóságaival való együttműködés keretében, összhangban a 13. cikkel.
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca) egyrészről a legjobb elérhető adatokon kell alapulniuk, másrészről pedig garantálniuk kell a szükséges rugalmasságot a jövőbeli fejlemények figyelembevétele érdekében;
(1) A tengeri területrendezési terveknek magukban kell foglalniuk legalább a tengervizek feltérképezését, vagyis fel kell mérniük a tengeri területeken folytatott releváns emberi tevékenységek tényleges és potenciális térbeli és időbeli elosztását az 5. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.
(1) A tengeri területrendezési terveknek magukban kell foglalniuk legalább a tengervizek feltérképezését, vagyis fel kell mérniük a tengeri területeken folytatott releváns tengeri felhasználási módok és tevékenységek, illetve fontos ökoszisztéma-elemek tényleges, tervezett és potenciális térbeli és időbeli elosztását az 5. cikkben meghatározott uniós célkitűzések elérése érdekében.
(2) A tengeri területrendezési tervek kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük legalább a következőket:
(2) A tengeri területrendezési tervek kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük többek között a következő felhasználásokat és tevékenységeket:
a) az energia kinyerését és a megújuló energia termelését szolgáló létesítmények;
a) az energia kinyerését és a megújuló energia termelését, valamint az energia partra szállítását szolgáló létesítmények;
b) olaj- és gázkitermelő telepek és infrastruktúrák;
b) olaj- és gázkitermelő, valamint egyéb nyersanyagfeltáró és -kitermelő telepek és infrastruktúrák;
c) tengeri közlekedési útvonalak;
c) tengeri közlekedési útvonalak;
d) tengeralatti kábelek és csővezetékek;
d) tengeralatti kábelek és csővezetékek;
e) halászati területek;
e) meglévő és potenciális halászati területek;
f) tengeri akvakultúra-telepek;
f) tengeri akvakultúra-területek;
g) természetvédelmi területek.
g) a természet és a fajok védelmére és megőrzésére szolgáló területek, Natura 2000 területek, egyéb érzékeny tengeri ökoszisztémák és az azokkal szomszédos területek, az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban;
h) tengeri és tengerparti idegenforgalom;
i) a kulturális örökség védelmére szolgáló területek;
(1) Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak magukban kell foglalniuk legalább a part menti övezetekben alkalmazott meglévő intézkedések leltárát és egy vizsgálatot arra nézve, hogy szükség van-e további intézkedésekre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez. A stratégiáknak az integrált és ágazatközi politikák végrehajtását kell célozniuk, és figyelembe kell venniük a szárazföldi és tengeri tevékenységek kölcsönhatásait.
(1) Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák létrehozásakor a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy gyakorlati eljárásokat tartalmazó csomagot vagy pedig egy vagy több stratégiát alkalmaznak. A tagállamok felmérik a part menti övezetekben alkalmazott meglévő intézkedéseket, és vizsgálatot végeznek, hogy szükség van-e további intézkedésekre az 5. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez. Az integrált partiövezet-gazdálkodásnak az integrált és ágazatközi politikák végrehajtását kell javítania, és figyelembe kell vennie a szárazföldi és tengeri tevékenységek kölcsönhatásait a szárazföld–tenger kapcsolódás biztosítása érdekében.
(2) A tengeri integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik legalább a következő tevékenységeket:
(2) A tengeri integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik a következőket:
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – a pont
a) meghatározott természeti erőforrások használata, ideértve az energia kinyerését és a megújuló energia termelését szolgáló létesítményeket;
törölve
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa) már bevált gyakorlatok és kialakított stratégiák a 2002/413/EK ajánlással összhangban;
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új)
ab) meglévő formális és informális gyakorlatok, hálózatok és határokon átnyúló együttműködési mechanizmusok;
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – ac pont (új)
ac) kapcsolódó tevékenységek, létesítmények, eszközök és infrastruktúra;
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) infrastruktúra, energiatermelő létesítmények, közlekedés, kikötők, part menti művek és egyéb építmények, többek között zöld infrastruktúra fejlesztése;
törölve
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) mezőgazdaság és ipar;
törölve
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – d pont
d) halászat és akvakultúra;
törölve
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – e pont
e) parti menti ökoszisztémák, ökoszisztéma-szolgáltatások, természet, tengerparti tájak és szigetek megőrzése és helyreállítása;
e) a parti menti ökoszisztémák, védett delták és árterületek, ökoszisztéma-szolgáltatások, természet, tengerparti tájak és szigetek védelme, megőrzése és helyreállítása;
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – f pont
f) az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a hozzájuk való alkalmazkodás.
f) az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a hozzájuk való alkalmazkodás, különös tekintettel az ökoszisztémák ellenálló képességének javítására;
(1) A tagállamok megteremtik az érdekeltek nyilvános részvételének lehetőségét a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásának korai szakaszában.
A tagállamok megteremtik nyilvános részvétel lehetőségét az érintett érdekeltek, hatóságok és nyilvánosság tájékoztatásán és a velük folytatott konzultáción keresztül a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásának korai szakaszában. A tagállamok azt is biztosítják, hogy ezek az érdekeltek és hatóságok és az érintett nyilvánosság hozzáférjenek a véglegesített eredményekhez.
(2) A nyilvános részvétel keretében biztosítani kell, hogy az érdekeltek, a hatóságok és az érintett nyilvánosság megtehessék észrevételeiket a tervek és a stratégiák előzetes változatáról, illetve hozzáférhessenek a már rendelkezésre álló eredményekhez.
(1) A tagállamok megszervezik a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatok összegyűjtését, valamint a tengeri területrendezési tervekhez és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákhoz szükséges információk cseréjét.
(1) A tagállamok megszervezik a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatok összegyűjtését és felhasználását, valamint a tengeri területrendezési tervekhez és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák végrehajtásához szükséges információk cseréjét.
(3) Az (1) bekezdésben említett adatok gyűjtésének és cseréjének megszervezésekor a tagállamok – amennyire csak lehetséges – az integrált tengerpolitika keretében kidolgozott eszközöket alkalmazzák.
(3) Az (1) bekezdésben említett adatok gyűjtésének és cseréjének megszervezésekor a tagállamok – amennyire csak lehetséges – az integrált tengerpolitika és más kapcsolódó uniós politikák, például az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv keretében kidolgozott eszközöket alkalmazzák27a.
_____________
27a HL L 108., 2007.4.25., 1. o.
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk
A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák a 2001/42/EK irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.
A tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák a 2001/42/EK irányelv, illetve adott esetben a 92/43/EGK irányelv 6. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.
(1) A tagállamok együttműködnek a part menti övezetükkel vagy tengeri területükkel határos tagállamokkal annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveik és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáik koherensek és összehangoltak legyenek az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében. Az ilyen együttműködésnek figyelembe kell vennie különösen az olyan transznacionális tényezőket, mint a határokon átnyúló infrastruktúra.
(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a part menti övezetükkel vagy tengeri területükkel határos tagállamokkal való együttműködésre annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveik és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáik koherensek és összehangoltak legyenek az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében. Az ilyen együttműködésnek figyelembe kell vennie különösen az olyan transznacionális tényezőket, mint a határokon átnyúló infrastruktúra, és arra kell irányulnia, hogy közös szemlélet érvényesüljön minden egyes meglévő és jövőbeni tengermedence-stratégiára.
(1a) Az együttműködés megvalósulásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok – ha lehetséges – összehangolják az új tengeri területrendezési tervek időbeli ütemezését, illetve a már meglévő tervek felülvizsgálati ciklusait.
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – a pont
a) az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő regionális intézményi együttműködési struktúrák, vagy
a) a regionális tengeri egyezmények vagy az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő egyéb regionális intézményi együttműködési struktúrák, vagy
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) a tagállamok illetékes hatóságainak e célra kifejlesztett, az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő hálózatai.
b) a tagállamok illetékes hatóságainak az érintett part menti övezetre, tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő hálózatai, vagy
Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) minden egyéb megközelítés, amely teljesíti az (1) bekezdés követelményeit;
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk
A valamely harmadik ország part menti övezetével vagy tengeri területével határos tagállamok megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveiket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáikat az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében egyeztessék az adott harmadik országgal.
A valamely harmadik ország part menti övezetével vagy tengeri területével határos tagállamok a nemzetközi tengerjoggal és tengerjogi egyezményekkel összhangban konzultálnak az adott országgal és megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy tengeri területrendezési terveiket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáikat az érintett part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében egyeztessék és összehangolják.
1. A tagállamok valamennyi part menti övezet vagy tengeri régió és/vagy alrégió tekintetében kijelölik azt az illetékes hatóságot (vagy hatóságokat), amely felelős (amelyek felelősek) ezen irányelv végrehajtásáért, ideértve a többi tagállammal való, 12. cikk szerinti együttműködés és a harmadik országokkal való, 13. cikk szerinti együttműködés biztosítását.
1. A tagállamok valamennyi part menti övezet vagy tengeri régió tekintetében kijelölik azt az illetékes hatóságot (vagy hatóságokat), amely felelős (amelyek felelősek) ezen irányelv végrehajtásáért, ideértve a többi tagállammal való, 12. cikk szerinti együttműködés és a harmadik országokkal való, 13. cikk szerinti együttműködés biztosítását.
2. A tagállamok megküldik a Bizottságnak a kijelölt illetékes hatóságok listáját és az ezen irányelv I. mellékletben felsorolt adatokat.
2. A tagállamok megküldik a Bizottságnak a kijelölt illetékes hatóságok listáját és az ezen irányelv I. mellékletben felsorolt adatokat.
3. Ezzel egyidejűleg a tagállamok megküldik a Bizottságnak illetékes hatóságaik listáját, amelyek felelősek az irányelv végrehajtása szempontjából releváns azon nemzetközi szervezetekben végzett munkáért, amelynek az adott tagállam tagja.
3. Ezzel egyidejűleg a tagállamok megküldik a Bizottságnak illetékes hatóságaik listáját, amelyek felelősek az irányelv végrehajtása szempontjából releváns azon nemzetközi szervezetekben végzett munkáért, amelynek az adott tagállam tagja.
4. A tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően megküldött adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, a változás érvénybelépésétől számított hat hónapon belül.
4. A tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően megküldött adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, a változás érvénybelépésétől számított hat hónapon belül.
4a. Összhangban a szubszidiaritás elvével, a tagállamok jelölhetik ki illetékes hatóságaikat, az adott intézményi és kormányzati szinteknek megfelelően.
(2) Az említett jelentésnek tartalmaznia kell legalább a 6–13. cikk szerinti végrehajtási információkat.
(2) Az említett jelentésnek tartalmaznia kell legalább a 6–13. cikk szerinti végrehajtási információkat. Amennyiben mód van rá, úgy a jelentés tartalmának és formájának összhangban kell állnia a 2008/56/EK irányelvben meghatározott érdemleges előírásokkal.
(3) A Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről, amelyben ismerteti az ezen irányelv végrehajtása terén tett előrehaladást.
(3) A Bizottság legkésőbb a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozására előírt határidőtől számított egy éven belül jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről, amelyben ismerteti az ezen irányelv végrehajtása terén tett előrehaladást
(1) A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendelkezéseket fogad el:
(1) A Bizottság a tervekhez és stratégiákhoz kapcsolódó lényegi kérdésekre vonatkozó előírások sérelme nélkül, végrehajtási aktusok útján rendelkezéseket fogad el az alábbiak tekintetében:
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész
a) 10. cikkben említett adatok kezelésére vonatkozó operatív előírásokról, amennyiben azokat más uniós jogszabály, pl. a 2007/2/EK vagy a 2008/56/EK irányelv még nem határozta meg, a következőket érintően:
a) a 10. cikkben említett adatok kezelésére vonatkozó előírásokat illető eljárásokról, amennyiben azokat más uniós jogi aktus, pl. a 2007/2/EK vagy a 2008/56/EK irányelv még nem határozta meg, a következőket érintően:
Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 francia bekezdés
– az adatok megosztása, valamint kapcsolódás a meglévő adatkezelési és -gyűjtési eljárásokhoz; valamint
– az adatok hatékony megosztása, valamint kapcsolódás a meglévő adatkezelési rendszerekhez és adatgyűjtési eljárásokhoz; valamint
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész
b) a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásával és jelentésével kapcsolatos operatív lépésekről, a következőket érintően:
b) a folyamattal összefüggő azon lépések, amelyek hozzájárulnak a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásához és az ezekkel kapcsolatos jelentéstételhez, a következőket érintően:
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – b pont– 3 francia bekezdés
– a határokon átnyúló együttműködés módozatai;
– a határokon átnyúló együttműködés leghatékonyabb módozatai;
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – b pont– 4 francia bekezdés
(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) Amikor a tagállamok az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket az ezen irányelv hatálybalépését követően fogadják el, úgy azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(4) A 4. cikk (1) bekezdésében említett tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat az ezen irányelv hatálybalépését követő 36 hónapon belül kell kidolgozni.
(4) A 4. cikk (1) bekezdésében említett tengeri területrendezési terveket és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákat az ezen irányelv hatálybalépését követő 48 hónapon belül kell kidolgozni.
(5) A 15. cikk (1) bekezdésében említett jelentést legkésőbb 42 hónappal ezen irányelv hatálybalépése után, majd azt követően hatévente kell benyújtani.
(5) A 15. cikk (1) bekezdésében említett jelentést legkésőbb 54 hónappal ezen irányelv hatálybalépése után, majd azt követően hatévente kell benyújtani.
(6) A 15. cikk (3) bekezdésében említett jelentést az irányelv végrehajtása terén tett előrehaladásról legkésőbb hat hónappal az (5) bekezdésben megadott időpont után, majd azt követően hatévente kell benyújtani.
(6) A 15. cikk (3) bekezdésében említett jelentést az irányelv végrehajtása terén tett előrehaladásról legkésőbb hat hónappal az (5) bekezdésben megadott időpont után, majd azt követően négyévente kell benyújtani.